BATSÁNYI PÁRIZSBAN

44272

PÁL MARGIT

• i

n

Q 'oZZFb

BATSÁNYI PÁRIZSBAN

1810

B U D A P E S T , 1 9 4 3

154.

Felelős kiadó: Pál Margit.

DUNÁNTÚL PÉCSI EGYETEMI KÖNYVKIADÓ ÉS NYOMDA R.-T. PÉCSETT.

A nyomdáért felelős: Mészáros József igazgató.

A.F4# mn. AkAnÉvV.i “T

szökés okai. — B atsányiné rendőri megfigyelés alatt. — Levelezésük m ódja — B aráti körük.

Az 1809. év fordulópontot jelent a B atsányi h á z a sp á r életében. Eddigi nyug o d t é le tü k felbom lik, B atsán y in ak m enekülnie kell Becsből. A k iv o n u ló fra n c ia sereggel P á ­ rizsba szökik és ezzel életének új, keserves fejezete k ez­

dődik. Feleségétől távol, idegenek között, rem ényeiben csa­

lódva, an y ag i gondokkal és nehézségekkel k ü zdve tengeti életét, m íg feleségét a bécsi titk o s rendőrség kém ei veszik k ö rü l és figyelik lépéseit. A bécsi rendőrség jelentésein k ív ü l csak levelezésük d e rít fé n y t ebben az időben fo ly ta to tt élet­

m ó d ju k ra. Levelezésük első k o rszak a 1805-ben házasság- kötésükkel lezárult, m ásodik p erió d u sa 1809. novem ber 19-én, B atsányi szökése n a p já n kezdődik.

Hogy m iért kellett B atsán y in ak olyan h irtelen m en ek ü l­

nie Bécsből, a rra nézve m ár a k o rtá rsa k különböző taláL g á ta so k b a bocsátkoztak, lá v o z á s a a rá g alm ak és p le ty k á k á ra d a tá n a k zsilipjét n y ito tta meg. Az általános h it az volt, hogy B atsányi fo rd íto tta le N apóleonnak a m ag y arokhoz in ­ tézett híres k iá ltv á n y á t és em iatt kellett szöknie. Voltak, a k ik azzal g y an ú síto ttá k , hogy a „N obilis H u n g a ru s ad 11 ungaros cím ű rö p ira tn a k is ő a szerzője. Ez a rö p ira t lá ­ zitó h an g ja m ellett felségsértő kifejezéseket is tarta lm az o tt, term észetes teh át, hogy a rendőrség m indent m egtett a szerző fe lk u ta tá sá ra . A k o rtá rsa k vélem ényét fejezi ki K azinczy 1810. fe b ru á r 26-án ( serey F ark a sh o z in tézett levelében. R ö­

viden elbeszéli B atsányi élet tö rt énét ét és szem élyes ellen­

szenvéből m ag y arázh a tó epés m egjegyzésekkel fűszerezve terjeszti a h írt B atsányi szökéséről. „Egy teg n ap vett levél­

ből értem , hogy a' M agyar L ite ra tu rá n a k eggy Bécsben lakó

b a r á tja felkérésé B atsán y it, ’s csak feleségét találá. Az U ram engem et elhagya, m ondá ez, P á riz sb a m ent M aréival, ’s m i­

dőn elvált, azt m ondta nekem , hogy bizonyos dolog m iatt c sa k h a rm a d n a p ra u ta z ik el. — Ez a ’ boldogtalan em ber rendes u ta k a t tett, m eg nem férh etv én soha bőrében. N em -nem es és szegény sorsú a ty á n a k G yerm eke lévén, C am erális T isztségre vágyott. A ’ S zatm ár V árm egyei F ő Ispán, A d m in isztráto ra a k k o r a ’ K assai C a m a rá n a k , C an cellistán ak nevezte-ki. O tt a C anoellista az A d m in isztráto rá t d u ellu m ra h ív ta -k i, azért, hogy ez neki v alam it ig azíto tt a ’ C o n cep tu sáb a n ; pedig a ’ B. W écsey M iklós tolla ollyan, a ’ m it sokszor lehetett, ’s kellett csudáim . Itte n n y a k a tö rt a ’ bohó fiú n ak . G róí f o r ­ gács M iklós S ecretáriu sán a k vette. S z o lg á la tá b a n volt, m ik o r e lfo g a ta to tt. H aza sza b ad u lv án K ufsteinből, G ró f S a u ra u - n ak p ro tek c ió ja által könyöriiletességből d iu rn ista leve a ’ B anco-A m tban. Itt eléggé nem es v ala a ’ titkos P o lizey b a ke­

veredni, s ezt szolgálta beym D e p artem en t d er E rb rech u n g d er Briefe. T ov áb b á a D ire cto riu m n ál szolgált, hol egy lá r­

m ás tö rtén et u tá n C o n cip istáv á lett. E k k o r élvévé a ném et M olnár B o rb árát F rä u le in G abriele von B aum berget, eggy vén ly án y t. E n n ek verseit k ia d a tta s minthogy" a ’ B atsányi név ebbe nem teh ete tt von titu lu st, e lh a g y a tta a ’ B aum berg elől is, hová az q u a d rá lt. B ejövén Becsbe 1809 az ellenség, M arét tud ak o zó d o tt, nincs-e ott B atsányi, k in e k ő szom szédja volt K ufsteinban. O tt lévén B atsányi, M arét m agához hozat- ta tta , s ő fo rd íto tta m a g y a rra a' P ro clam a tió t és eggy m u n ­ k á t e vagy csak lázzasztást ír t e’ czím a la tt: H u n g a ru s ad H ungaros, m ellynek eddig h íré t sem h allo ttam . — L átv á n , hegy e’ m iatt b a ja lesz, legalább hog"y ö rö k re b e v ág ta m aga előtt az ú ta t; eknenvén Bécsből a ’ F ra n c z ia , ő is elm ent — Ez a ’ B (atsányi) tö rténete. M ondd-el, szeretnél e illy u ta k o n boldogúlni? É n csak azt a ’ szerencséjét irigylem , hogy sokat ta n ú ih a to tt Bécsben, s so k at lát, ta p a sz ta l, ta n ú i P á risb a n é 1 K azinczy ezt a régi ellenfeléről szóló h írt lá th a tó él­

vezettel to v á b b ítja , terjeszti számos ism erősének, s nem á ta lja a la p ta la n rá g a lm a k k a l is m egtoldani. N em csak a k ö ltő

1 K azinczy F erenc Levelezése. Közzéteszi dr. Y áczy János. B udapest 1890. VII. k. 292—3. 1.

eilen fejezi ki ellenszenvét, hanem , h acsak alk alm a n y ílik rá, csípős hangon em legeti B atsányi feleségét is. 1810. m árciu s 10-án ezt ír ja D öbrentei G á b o rn ak : „Meg lévén kötve a ’ béke, fu to tt P á risb a , s Bécsnek h ag y ta vén feleségét“.-

H ogy B atsán y i szökésének tu lajd o n k ép p en i oka m i volt, ez a re jté ly m ég m indig nem oldódott meg. M indazok, a k ik ezzel a kérdéssel foglalkoztak, eg y etértenek abban, hogy B atsányi elk ö v eth e te tt valam it, am iben b ű n ö sn ek érezte m a­

gát, de hogy ez nem csak a proclam atio fo rd ítá sa volt, az k itű n ik feleségével fo ly tato tt levelezéséből és az ez időből sz á r­

mazó rendőri jelentésekből. A levelezés ide vonatkozó részei hom ályosak. B atsán y i ug y an m indig ú jból visszatér m ene­

külésére. h an g o z ta tja , hogy el

hogv m ásodszori joggyilkosságnak essék áldozatul, de te tté ­ nek okát nem á r u lja el, csak b u rk o lt célzásokat tesz rá. F ele­

sége azo n b an m egérti, nem kérdez, nem k u ta t, sőt, m int a levelekből m eg tu d ju k , ő m aga sü rg e tte férje u tazását. G a b ­ riella leveleiben nyugo d tság o t, sőt öröm et áru l el, hogy fé rje túl v an a veszélyen; m in d en írása az t m u ta tja , hogy ism erte az okokat, m elyek fé rjét m enekülésre késztették, de ő éppen úg y kerüli, hogy az okot megnevezze, m int férje. Ez a tito k ­ tartá s azonban egészen term észetes, hiszen állan d ó an szám ol­

niuk kellett azzal, hogy leveleiket elfogják, és egyetlen v i­

g y áz atlan m o n d atu k súlyos k ö v etkezm ényekkel járhatott, volna.

Bat sán y i álla n d ó a n

h iv atk o zik eddigi szenvedéseire.

V isszaem lékezik m é lta tla n és jogtalan k u fstein i b üntetésére, az az ó ta elszenvedett folytonos m egalázó ü ldöztetésekre és igazságtalanságokra, és sorsa ellen többször keserű szavak^

kai la k a d ki. „ F ü r m eine vielfältigen Leiden, fü r das m ir seil

vielen Ja h re n angethane tau sen d fach e , schreckliche l nrecht, giebt es in dieser W elt k ein en E rsatz, u n d so ist auch w ed er der K aiser I' ranz, noch sonst irgend ein a n d e re r Mo­

narch und E rdengotf m ächtig genug, m ich

auch n u r einigerm aßen, zu en tschädigen.“2 3

2 U. o. VII. k. 315. 1, f, !>

B atsányi levele G abriellához. 1811. febr. 6. Mi ]V. M .' B a tsá n y i

Iratok. 1315.

■i.n «

B atsán y i szav ait túlzó hév jellem zi, s különösen sérel­

mei felsorolásában szinte beteges érzékenységről tesz ta n ú ­ ságot, az a gondolat pedig, hogy m indenki az ő m eg ro n tá sá ra

törekszik és őt üldözi, valóságos rögeszm éjévé fa ju lt. E llen­

ségei szám át és hatalm át,, az egész ellene irá n y u ló rág alo m ­ h a d já r a t és üldözés jelentőségét eltúlozza, b á r kétségtelen, hogy éppen a m últ esem ényei révén ezen a téren szom orú ta ­ p a sz ta la to k ra te tt szert.

B atsányi leveleiben tiltak o z ik az ellen a vád ellen, hogy ő fo rd íto tta le N apoleon p ro c la m atió já t, és ta g a d á s á t m ég később, spielbergi fogsága idején te tt vallo m ásáb an is fe n n ­ ta rtja . B atsányi többször hangsúlyozza, hogy őt a m ár le­

fo rd íto tt szöveg átnézésével b íz tá k meg, s hogy erre az osztrák hatóságoktól írásbeli engedélye is volt. A k iá ltv á n y t sem m iesetre sem ő szerkesztette meg, m int azt egyesek á llí­

tották, sőt az u ra lk o d ó ra nézve sérelm es részeket sem ő fo r­

díto tta. M árton József ta n á r azonban, a k it a fra n c iá k első­

nek b íz ta k meg a kiáltA'ány fo rd ítá sá v a l, B atsán y iv al ellen ­ tétb en azt v allotta, hogy ő azt a sérelm es részek k ih a g y á s á ­ val fo rd íto tta le, és tekintve, hogy u tá n a B a tsá n y it h iv a ttá k , a szöveg kiegészítője nem lehet más, m int B atsányi. Ho- rá n szk y közli S ed ln itzk y re n d ő rm in iszter 1816. jú n iu s 12-én kelt jelentését a császárhoz,4 5 * am elyben a le fo ly ta to tt vizs­

gálatok a la p já n a fo rd ítás g y a n ú ja im m ár nem B atsán y it és nem M ártont terheli, hanem ezt egy K erm elics S ándor nevű egyénre h á rítjá k . S chuy G ilb ert kétségbe vonja ennek a K er­

melics S án d o rn ak a proclam atio fo rd ítá s á b a n játszo tt szere­

pét, a k iá ltv á n y fo rd ító in ak M ártont és B atsán y it ta rtja . Feltevése tám o g atásá ra idézi G ab riella kijelen tését, m elyet O ’D onnel elnöknek tett. „H ogy k é n y s z e ríte tté k a fo rd ítá sra , az lehetséges, de sem m iesetre sem ő szerkesztette meg ázt.“8

Az ellen a vád ellen, hogy a » N obilis H u n g a ru s a d H u n - garos“ cím ű rö p ira tn a k ő a szerzője, B atsányi élesen kik el

4 H oránszky Lajos: B acsányi János és kora. B udapest. 190". 440—

41. 1.

5 Schuy G ilbert: B acsányi János és I. N apoleon 1809-i proclam atiója- a m agyarokhoz. B udapest, 1914.

rá g a lm a z á sn a k minősíti.®

B atsán y i szerepe azo n b an még így sem világos. H a, m int ő állítja , neki az o sztrá k h atóságoktól engedélye volt a k iá lt­

v á n y le fo rd ítá sá ra , m iért k ellett a k k o r szökve, tito k b a n m enekülnie?

S chuy G ilb ert B atsányi jellem ében p ró b á l m ag y aráza to t keresni. „S zerin tü n k B atsányi Bécsiből való táv o zá sán ak , szökésének egyik oka volt sa já t b izalm atlan ság a önm aga iránt, m ert nem ta rto tta m ag át á rta tla n n a k és elég erősnek, hogy az ellene felm erült alapos g y an ú v a l szem ben fellépjen.

A m ásik nevezetes okot n y u g ta la n és fra n c ia k öztársasági eszm éket m ár rég m ag áb a szívott term észetében kell keres­

nünk, am ely a bécsi viszonyokhoz nem tu d o tt végkép a lk a l­

m azkodni; szab ad ság át, teljes függetlenségét ó h ajtó lelke nem tu d o tt hozzászokni a b ü ro k rá c ia m erevségéhez és h iv a ­ talnoki teendőinek gépies és m in dennapi elvégzéséhez: egy­

szóval fra n c ia re p u b lic án u s polgár a k a rt lenni.“7

N em csak B atsányiék levelezése hom ályos, m ikor a szö­

késről írn a k , hanem a rendőrség iratai is. Az egész ügyet v a ­ lami titokzatosság veszi kö rü l. A hatóságok először nem ve­

szik tudom ásul B atsányi távozását, m ajd an n á l nagyobb hévvel fognak a nyom ozáshoz. H ager ren d ő rm in iszter 1810, febr. 21-iki jelentésében, m elyet F erenc császárhoz intéz, azt írja, hogy B atsányit m int „o sz trák “ a lattv aló t, ki engedély nélkül k ü lfö ld re távozott, h iv atalo san meg kell idézni.8 M et­

ternich 1810. nrárc. 24-én k elt á tira tá b a n szükségesnek ta r tja clfogatásáí, H ager pedig 1810. m árc. 26-án a rra céloz, hogy meg kellene tudni B atsányi párizsi tartó zk o d ási helyét.9 A hivatalos idézés 1810. jú liu s 9-én meg is jelenik, b á r gróf S au ra u m á r 1810. jú n iu s 6-án m eg írta H agernek, hogy a k i­

vándorlási pátens, m elynek a la p já n az idézést m egszerkesz- tették , B atsányira nem érvényes, m ivel ő m ag y ar születésű .1'*

0 M. N. M. B. I. 1315.

7 Schuy G ilbert, i. ra. 49. 1.

8 Iforánszkv Lajos, i. m. 272—73. 1.

9 U. o. 274. 1.

10 U. o. 276. 1.

B atsánvi é letrajzíró i ebben az idézésben cselt lá tn a k , am elynek segítségével a rendőrség B atsán y it vissza a k a rta csalni Bécsbe. hogy ott a valódi, súlyos v ád d a l lép jen e k lel ellene. H ogy ez a feltevés helyes, m u ta tja B atsán y i p áriz si elfogatása és a spielbergi tárg y a lás, ahol végül is súlyosan elítélik, b á r sem m it sem tu d n a k b izonyítani ellene.

B atsán y i helyes érzékkel m egérzi az idézés m ögött rejlő cselt, és nem h a jlan d ó visszatérni Bécsbe. Mivel P árizsig nem ér el a rendőrség keze, B atsányi h ely ett feleségét fo g ják val- latóra. T öbbször k ih a llg a tjá k , v a lla tjá k , hogy té rje ta rtó z ­ kodási helyét m eg tu d ják tőle, de G abriella á llh a ta to sa n k i­

ta rt első vallom ása m ellett, ő nem ism eri fé rje jelenlegi t a r ­ tózkodási helyét. A rendőrség azonban nem ad hitelt sza v ai­

nak. és kém ekkel veszi körül, k ik m inden szavát, m inden lépését figyelik. C selédje és a házm ester a rendőrség fizetett em berei, sőt m ég b a rá ti kö réb en is v a n n a k besúgók, a k ik pontosan feljegyzik, hányszor, hová és kivel m egy, m ikor sétál és v ásárol be, és k ik a b arátai. G ab riella tu d ja , hogy figyelik, s ennek m egfelelően v iselkedik; óvatos és ravasz, am it a rendőrség is k énytelen róla elism erni. E lő v ig y ázato s­

ságát m u ta tja , hogy levelezésükről a rendőrség csak jóval később szerez tudom ást, jóllehet G ab riella m á r a szökés n a p já n levelet ír férjének.

Még B atsányi u tazá sa előtt m egállap o d n ak ab b a n , hog y an ju tta ssá k el leveleiket egym ásnak. Legtöbb levelüket jó b a rá ta ik közv etítik . A levelek nem B atsányi cím ére m en­

nek, m ert G ab riella fél, hogy h a fé rje ta rtó z k o d ási helyét Bécsben m egtu d ják , k ö n n y en b aja tö rtén h e tn é k . G a b riella leg­

több levele H e rr C lap iers cím ére m egy, a k it leveleikben H e rr Cl. v agy H e rr Glp. jelöléssel em legetnek. H e rr C lap iers ném etországi u ta z á sá n a k különböző állom áshelyein k a p ja meg G abriella leveleit, m elyeket ő to v á b b ít feleségének P á ­ rizsba. M adam e C lap iers kézbesíti a z u tá n a leveleket, m e­

lyek n ek „a m on A m i1' a cím zése, B atsán y in ak . H a azonban

a levelek nem érkeznek m eg pontosan a r ra az időre, m ikor

H e rr C lap iers a m egbeszélt helyen tartó z k o d ik , a k k o r végét

nem érő v ándorlás kezdődik. A leveleket H e rr C lap iers ú ja b b

állom áshelyére u tá n a k ü ld ik , és m egtörténik, hogy h ó ­

napokig u tazn a k , m íg végre a cím zett kezébe k erü ln e k .

B atsányi többször p an a szk o d ik a hosszas késésekről. 1810.

m áju s 20-iki levelében ezt írja : „A uf seinen W a n d eru n g en in D eu tsc h la n d h at er, bis je tz t noch sehr w enig B riete e rh a b e n ; sie w erd en ihm im m er u n d ü b e ra ll rich tig n a c h ­ geschickt, ohne ab e r ihn einholen zu können. D en, w elchen e r je tz t m itbrachte, erhielt er in M aynz gerade am T age von sein er Abreise h ieh er.“11 M ikor C lapiers P o rtu g á liá b a u tazik , a leveleket oda is u tá n a k ü ld ik , így csak óriási k erülővel ju tn a k B atsányi kezébe.

Azok a levelek, m elyeket fra n c ia k u ríro k visznek P á ­ rizsba. g y o rsa b b an odaérnek, alk alo m ad tán pedig az E ster­

házy család fu tá ra i is visznek levelet és kisebb k ü ld em é­

n y ek et B atsán y in ak .

M ikor B áron von Hamjmerl, ak i P árizsb an felkereste B atsányit, h azaérk ezik Bécsbe, nincs többé értelm e a tit­

kolózásnak, B atsányi cím ét most m ár az u d v a rn á l is ism erik;

ettől kezdve a levelek egy részét M etternich engedélyével az állam i fu tá ro k to v áb b ítjá k .

De b á rm ily en ú to n m enjenek is a levelek, az ú t hosszú és sokáig ta rt, és a h a tá ro n a cen zú ra is késlelteti to v áb b ­

ju tásu k at. N éhány levelük el is vész az úton. Ez az oka, hogy leveleikben sokat ism ételnek m ár többször elm ondott dolgokat, és csak hónapok m ú ltá n tu d n a k válaszolni egym ás kérdéseire. B atsán y i első levelei, m elyekben párizsi benyo­

m ásairól számol be, érdekesek és színesek, később azonban sokszor ism étli önm agát. G ab riella levelei visznek válto zato s­

ságot és élénkséget a levelezésbe, h u m o rát m egőrzi a szeren­

csétlenségben is, s ahogy a bécsi p le ty k á k a t s a rendőrség fo n dorkodását leírja, az a m ai olvasó figyelm ét is felkelti és leköti.

A levelek h a n g ja az első időben n y u g o d t és tárgyilagos, nincs meg bennük a válás fá jd a lm a és keserűsége. Két olyan em ber levelei ezek. ak ik n él a szenvedély m ár elm últ, ak ik et m á r csak a m egszokás és a kötelességérzet kapcsol össze.

Az a m elegebb hang, aggódás és féltő szeretet, m ely G a b ­ riella leveleiből k icsilla n színjátszás, alakoskodás. G a b riel­

lán ak ügyelnie kell, hog’y m egőrizze a szerelm es asszony lá t­

11 M. N. M. B. I. 1315.

sza tá t, m ert ezen a cím en igyekszik p á rtfo g ó k a t szerezni m aga és fé rje szám ára, és így a k a rja a ce n zú rá t engedé­

kenységre hangolni. G a b riella m aga írja 1810. dec. 17-én:

„D arum tra k tie r ich auch u n ser C orrespondenz noch im m er eomme u ne am o u r secrete. — D iess h at m ir d en E m p fan g d er deinigen gesichert.“12 N éha azonban őszinte han g o k at is hallu n k , s ahogy m ú lik az idő, egyre g y a k o rib b a k a k i­

törések a sors igazság talan ság a ellen, am ely elválaszt eg y ­ m ástól két ilyen kivételes, eg y m á sra ta lá lt em bert, m int ők.

M ag á n y u k b an visszaem lékeznek régi szerelm ükre, a régi é r­

zés újb ó l fellángol, v ág y ó d n a k egym ás u tá n és nehezen v á r ­ já k a viszontlátást.

Az a m ásfél év, am íg távol v a n n a k egym ástól, m in d ­ k e ttő jü k szá m á ra a m eg p ró b á lta tá s ideje. B atsányi P árizs­

b an szenved és nélkülöz, G a b riellát Bécsben z a k la tja a re n d ­ őrség. Nehéz helyzetében egyetlen vigasza, hogy b a r á ta ik nem h a g y tá k cserben, ta n á c sa ik k a l m ellette á lln a k és Segítik a súlyos időkben. John, a h íres rézm etsző, aki m in d k e ttő jü k p o rtré já t k észítette, sokszor m eglátogatja m ag án y á b an , F üger, „d e r Apoll von B elvedere“, am in t B atsán y i nevezi, a B elvedere ig azg ató ja szintén b a rá ta ik közé tarto zik . S au ra u gróf. akihez G ab riella p an a szaiv al fordul, jó a k a r a tta l és m egértéssel kezeli B atsán y i ügyét, feleségét pedig tám o g atja nehéz viszonyai közt. B ányarészv én y eit és feloszlatott h á z ­ ta rtá sá n a k egyes d a ra b ja it ő veszi meg, tám ad ó i ellen pedig védelm et ígér neki. G a b rie llá n a k sok főúri ism erőse van, s ő igyekszik is ápolni az ism eretséget, hogy fé rjé n e k p á r t­

fogókat szerezzen. O ’D onnel grófnő, fé rje felettesének sógor­

nője, szinte anyai b a rá tn ő je , G a b riella bizalm asa. Ő az egyetlen, ak in ek G ab riella mesél fé rje sorsáról, a sok szen­

vedésről, am elyen átm ent. L egtöbbet azo n b an S chreyvogel- nek köszönhet, akihez m indenben bizalom m al fo rd u lh a t, aki nem csak b a rá ti tan ác saiv al áll m indig m ellette, hanem cse­

lekszik is érdekében, és később p énzügyeiben is segíti G a b ­ riellát.

B atsányi hálás, hogy b a rá ta ik segítségére v a n n a k G a b ­ riellának, a táv o lb an vigaszul szolgál neki, hogy felesége

12 M. N. M. B. I. 1315.

m ég sincs teljesen m ag ára h agyva. „Vor allem d an k e ich von g anzer Seele den G uten, die sich jetzt als w a h re F reu n d e gegen uns zeigen u. m ein V ertrau en auch sie so schon b e­

w ä h re n “,13 írja 1810. m árc. elsején, s Isten áld ásá t k éri b a rá ta ik ra .

II.

G abriella H am m erhez fordul felvilágosításért. — B atsányi párizsi életm ódja. — Bécsi p lety k ák és tám adások B atsányiék ellen. — G abriella ..Das W aisenlied“ c. költem énye és an n ak következm ényei. — Ú jabb tám adások. — G abriella elhatározza, hogy követi férjét.

F é rje távozása u tá n G a b riella egyetlen szórakozása a levélírás m arad. S zorgalm asan és hosszan beszám ol az ese­

m ényekről. k ih a llg a tá sá t és O ’Donnel elnökkel fo ly ta to tt b e­

szélgetését szinte szószerint közli. M indenről ír, am iről csak gondolja,, hogy fé rjét érdekelheti. P árizsb a érkezése u tá n eleinte B atsányi is g y a k ra n ír, de a z u tá n m eg ritk u ln ak a le­

velek, és ezek a levelek is csak h ó n ap o k m úlva ju tn a k el G abriellához, B atsányi csalódik: azzal a h itte l m ent Páí- rizsba, hogy ott h atalm as b a rá tja . M arét, a bassanói herceg, rövidesen állásba ju tta tja és ezáltal biztosítja m egélhetését.

M arét ígért is állást B atsán y in ak , d e a kinevezés egyre késik, és, b ár szép ígéretekben nem szűkölködik, a költő an y ag i helyzete egyre rosszabb. G ondjai, adósságai v an n a k , a leg­

nagyobb szegénységben él. G ab riella nem á llh a tja meg szó nélkül és k ifak a d M arét ellen, aki csak h an g o z ta tja a b a rá t­

ságot, de nem tesz sem m it b a rá tja érdekében. „D enn w as ist F reu n d sc h aft ohne

G ab riella m indezt azonban csak később tu d ja meg. So­

k áig nem k ap levelet., fe b ru á r 20-án írja, hogy végre 14-én levél érkezett férjétől. F z u tá n ú jab b szünet következik, G a b ­ riella hiába v ár értesítést, ö sztö n ö sen érzi, hogy férje tervei és k ilátásai nem v á lta k való ra: aggódik férjéért, nem tu d ja , egészséges-e. Nem ismeri viszonyait sem, és mivel P árizsban senki ism erőse sincs, az ép p en ott tartó zk o d ó H am m er báró-

13 M. N. M. B. I. 1315.

1 G abriella levele B atsányihoz. 1810. dec. 8. M. N. M. B. I. 1315.

Kéri, hogy tu d ó sítsa őt fé rje hogylétéről és k ö rü lm én y eirő l, s ha tud, legyen segítségére, ő itt Bécsben m indent b ec sü ­

letesen visszafizet. A levélből őszinte aggódás és féltés szól.

m intha G abriella m egbánta volna m ár, hogy nem beszélte rá fé rjé t a Bécsben m ara d ásra . „O, ich w ollte vieles d aru m geben, w enn er den R ath seiner besorglichen f re u n d e nicht befolgt h ä tte !“2 — G ab riella rém képeket lát, nem tu d ja el­

képzelni, mi lehet az oka fé rje h allg atásá n ak . „T äglich kom ­ men C ourire an. ab er auch nich t E iner hat m ir eine /e ile von ihm gebracht. Diess lässt m ir n u n k einen Zw eifel m eh r übrig, dass er k ra n k seyn m üsse, vielleicht

— hülflos — frem d — dem Z u fall preisgegeben! — V ielleicht entblösst von den nöthigsten B edürfnissen — ohne F re u n d ohne R ath — u n d fe rn von n n r!!!“:! — Kéri H am m ert, írjo n m inél előbb. ..Ich beschw öre Sie b ey allem , w as Ihnen heilig ist, w enn Sie an d ers d er w a h re F re u n d noch sind, f ü r den ich Sie sonst hielt — geben Sie m ir N achricht — ob F r lebt — ob F r gesund ist un d w ie sonst seyne V erhältnisse seven? — Ich habe die tra u rig ste n V erm uthungen ü b er alles, w as Ihn b etrifft; denn u n g each tet aller m einer B em ühungen ihm N achricht von m ir zu geben, habe ich a u f alle m eine B riefe bis z u r S tu n d e noch keine eigentliche A ntw ort. . . . S chreiben Sie m ir unverzüglich und beruhigen Sie m ich, d enn die

Schreiben Sie m ir so bald wie m öglich, denn m eine ganze B eruhigung hän g t davon a b !“4

H am m er teljesíti G ab riella kérését, érin tk ezésb e lép B atsányival. B atsányi áp rilis 11-iki levelét H am m er to v á b ­ b ítja sa já t Heveiében, m elyben beszám ol G a b riellán ak fé rje helyzetéről. M ikor H am m er m áju s 15-én visszaindul Bécsbe, B atsán y itó l levelet visz G ab riellán ak , és m ájus 29-én G a b ­ riella közli, hogy H am m er m egérkezett. .„Auf" H —’s A n k u n ft hab e ich m ich so kindisch erfreu t!! — ich sah ih r m it S ehn­

such t entgegen, w ie der E rscheinung eines Engels, a b e r ich

* U. o.

4 Gabriella levele Hammerhez 1810. márc. 7. M. N. M. B. I. 1515.

sehe wohl, dass m ich in dieser W elt nichts m ehr e rfre u e n soll

— seihst eine edle H a n d lu n g nicht. Er ist angekom m en.

G estern w a r er b ey m ir — 2 T age zuvor h a tte er m ir den B rief g esan d t.“5

Hogy G ab riellát nem csa lja meg ösztöne, m ikor férje h ely zetét rossznak sejti, m u ta tja az a n éh á n y sor, m elyet B atsán y i febr. 26-iki levelében ír: „G lanzende A ussichten hab e ich w ohl n ic h t; auch h a tte ich solche niem als gehabt.

U e b erh au p t hab e ich von jeh er sehr w enig gew ünscht, noch w eniger gehofft u n d e rw a rte t.“6 A zonban ez a levél épp úgy,, mint a következő, csak so k ára ju t el G abriellához. M árcius elsején B atsányi jelenti G a b riellán ak , hogy k ét levelet k a ­ póit tőle, m elyek meglehetőisen hosszú ideig k im a ra d ta k . G ab riella ezekben a levelekben hűségesen le írja életm ódját és beszám ol a tö rtén tek rő l. M ár m egindult a nyom ozás, G a b ­ riellát m á r k ih a llg a ttá k , és nincs se vége, se hossza a k ív á n ­ csiskodók kérdezősködósének. Ő n y u g o d tan tű r m indent, b a ­ rá ta ik m ellette állnak. John, a h íres rézmetsző), G ab riella p o rtré já t készíti. B atsányi nagyon szeretné m á r látni a k é­

pet, m ely sok öröm et okozna neki.

W enn ich es nur schon hier hätte! und dich, meine Geliebte, w e­

nigstens in deinem P o rtrait w ieder sehen und küssen k ö n n te ! ... Doch

— dein schönes, besseres u dir gewiss unendlich ähnliches Bild, die von m einer ewigen, unsterblichen Liebe gezeichnete, unveränderliche C opie deines ganzen Wesens, (im Innern und Äussern) lebt und schw ebt im m er u überall vor m einer Seele; und sie w ird ewig in m ir fortleben, nun schon längst mit meinem eigenen inneren Wesen verw ebt u vollkomm en Ein gew orden, auch keiner V eränderung, keinem Zufall, keiner M acht der Zeit, oder der Menschen, unterw orfen ist. Dieses schöne, herrliche Bild könntest nur du allein, nur du selbst, vielleicht zerstören; aber ich hoffe, ich weiss, ja ich bin überzeugt u gewiss, dass du es nie th u n w irst, dass du im m er u überall meine G abriele seyn, stets m einer u. deiner selbst w ürdig bleiben u. mein achtungvolles, herzliches u. gränzenloses Ver­

trau en willkommen verdienen, vor d ir u vor aller W elt auch ferner au f das schönste rechtfertigen w illst.7

Ehhez hasonló vallom ások nem szokatlanok B atsányi leveleiben. Ha e lk a p ja őt a sza v ak lendülete, nem ism er ha-

5 M. N. M. B I. 1315.

« M. N. M. B. I. 1315.

7 B atsányi levele G abriellához. 1810. m árc. 1. M. N. M. B. I. 1315-

tá rt, ilyenkor ír a szavak k ed v éért, am elyek egym ásba k a p ­ csolódnak, egyik szüli a m ásik at; stílu sa szónokiassá, sokszor fellengzőssé válik. H a v alak ire, úgy B atsán y ira áll: le style est riiom hie. Leveleiből oly an em bert ism erü n k meg, a k it a p illa n at hirtelen heve a n n y ira m agával rag ad , hogy elveszti lába alól a valóság szilárd ta la já t.

Előző leveleiben G a b riella elmeséli férjének, m ilyen n e­

hezére esik kom édiát játsza n i a világ előtt. Nehéz n a p o k j á r ­ n ak rá, s neki mégis k én y sz eríten ie kell m agát a v id ám ság ra és m osolyra, hogy ellenségeiket tévedésbe ejtse. B atsáuvi azonban nem k ív á n ja tőle ezt az áldozatot. Az ő hirtelen t á ­ vozása úgyis k e re sz tü lh ú z ta bosszúsízomjas ellenfelei s z á ­ m ítását.

Den „Zwang“ und das „H eiterscheinen“ verlange ich von dir keines­

wegs, meine Liebe! Ich w ill u w ünsche nur, dass du sta n d h a ft seyn u fü r deine G em üthruhe, fü r deine G esundheit, jetzt m ehr, als je, alle m ögliche Sorge tragen, nicht aber dich m it zwecklosem K um m er u G ram quälen u über das, was nicht zu än d ern ist, ab h ärm en u so m eine A b­

wesenheit zur U rsache deines frü h en A bwelkens m achen mögest. Be­

denke. dass meine Sicherheit, mein Leben u meine Ehre, m it einem W orte meine ganze derm ahlige u zukünftige E xistenz von dieser schnellen E n t­

fernung abhieng; dass die W uth.. dass die R achgierde m einer V erfolger gränzenlos war. Ih r stiller Ä rger, über m eine u n erw artete E n tfe r n u n g ,ist jetzt nicht geringer. G laube das min u tra u e du dem Scheine ja nicht!

Ich habe das Eigentliche, das W allte an der Sache, seitdem ich liier bin, noch näher, noch bestim m ter erfahren. S ichtbar h at m ich auch dies- m ahl G ott und seine V orsehung geleitet, aus der gew issesten G efah r ge­

rettet. D an k Ihm . ew iger D an k von uns b e y d e u ! ... E r h at die R ath- scliläge u P lane der bösen noch einm ahl zu Schanden gem acht, u das arm e, schon bestim m t ausgezeichnete S chlachtopfer nicht in ihre H ände fallen lassen. F reue dich nun, meine G abriele! D ein F reund, dein G e­

m ahl, dein G eliebter ist gerettet: und seine Freiheit, sein Leben, seine Ehre, u sein N achruhm hängt nicht m ehr von der M acht u W illkür d e r­

jenigen ab, die ihn schon vorhin einm al ganz verderben, gerichtlich m orden w ollten!8

B atsányit m inden érdekli, am i G a b rielláv al történik.

Hosszú o ld alak a t szentel G a b riella b a rá tn ő je so rsának, fi­

gyelm ezteti, hogyan viselkedjék. Felesége költői m u n k ásság á t a távolból is figyelem m el kíséri, k ö ltem én y ein ek ő az első és

8 Batsányi levele Gabriellához. 1810. márc. 1. M. N. M. B. I. 1315.

legfőbb b íráló ja. In ti azonban, hogy ne erőltesse meg m agát tú lzo tt szellemi m u n k áv al most, am ikor am ú g y is gyengél­

kedik.

Poetisiren aber solltest du jetzt vielleicht ganz u gar nicht m ehr;

d a eine solche G eistesarbeit doch nie ganz ohne A nstrengung ist und das C om poniren dich von je her zu sehr angegriffen hat. — Jetzt in deiner gegenw ärtigen Lage u Stim m ung w ürde eine solche B eschäftigung nu r noch gefährlicher fü r deine G esundheit seyn. E rw ach t also ein.-ä vielleicht w ieder einm ahl die unw iederstehliche T ätigkeit deines G enius;

nun. so nim m d ann jene drey, oder vier besseren Stücke zur H and, w elche du noch nicht vollendet, aber sonst schon ziem lich w eit ausgearbeitet h a st5 wie z. B. Schillers Bild etc. oder auch einige andere Stücke aus der alten gedruckten Sam m lung. C orrigire, bessere d aran n ach u nach, w as noch zu verbessern, oder zu ergänzen ist; aber m ässige dein F eu er auch d ann noch im m er und lass es von der A rbeit, bey dem ersten, ge­

ringsten Zeichen von E rm ü d u n g oder A nstrengung. Gehe vielm ehr aus, in die freye, frische L uft, in G ottes schöne, herrliche W elt; erhole dich dort, w enn die W itterung es erlau b t und denke an deinen, in der w eiten F erne w andernden, aber im m er u überall dich w a h rh a ft liebenden, im G eiste d ir stets gegenw ärtigen u nahen F re u n d!“— 9

N em csak felesége m un k ásság a érdekli, hanem a m ag y ar irodalom ügy ét is szívén viseli, ö re g b a rá ta ira , B aróti Szabó D á v id ra és Báróczi S án d o rra szeretettel em lékezik vissza.

Baróti Szabó Aeneis fo rd ítá sá t ő ja v ítg a tja p árizsi ta rtó z ­ kodása idején, s az a szándéka, hogy az első k ö tet u tá n a többi részt is k iad ja. Ő m aga u g y an nem ír m ár k ö lte ­ m ényeket, de foglalkozik O ssián m ag y ar n y elv re fo rd ítá sá ­ val. Még kassai tartó z k o d ása a la tt fo rd íth a to tt O ssiánból.

Az ösztönzést D enis 1768-ban m egjelent hexam eteres O ssián fo rd ítá sa ad ta, de B atsányi nem őt v álasz to tta m in tak ép ü l, m ert m in t K azinczynak írta, D enis fo rd ítása „teljességgel nem O ssián .“10 M intaképe H e rd er: az ő m ódszerét követi a fo rd ításb a n . M űve töredékes m ara d t, de még íg y is n agy érdem e, hogy k o rtársai figyelm ét O ssián ra irá n y íto tta . „K öl­

tőink O ssián k u ltu sz á t a n n a k term é k en y ítő h a tá sá v a l végső elem zésben B atsán y i töredékes fo rd ításá b ó l sz á rm a z ta t­

h a tju k .“ 11 8

8 B atsányi levele G abriellához. 1810. márc. 1. M. N. M. B. I. 1315.

10 V arró S.: B atsányi születésnapja. V asárnapi Ú jság, 1869. 703. 1.

11 Fest Sándor: Angol irodalm i hatások h azán k b an Széchenyi István fellépéséig. B udapest, 1917. 43. 1.

G abriella m ä r 1809. dec. 18-án m egírta, hogy B áróczi h a lá lá n van. B atsán y i sokat gondol az agg költő re és igaz b arátság g al és szeretettel ír az öreg alkim istáról.

D er gute, edle, alte A lchym ist w ird w ohl bis jetzt vielleicht schoD gar nicht m ehr au f dieser besten W elt seyn. V ielleicht ist er schon in der näheren, täglichen G esellschaft jener m ächtigen und w ohlthätigen Geister, die er bereits hienieden so oft m it körperlichen Augen sah oder zu sehen w ä h n te .--- R uhe seinen Gebeinen u seiner guten Seele!!!

Er w ar einer der besten u redlichsten Menschen, die ich je gekannt, auch Mar er der älteste m einer litterärischen Freunde. —

Lebt er aber noch: so griisse ihn herzlich von m ir. Ich w ü n sch e ihm von ganzem H erzen ein noch längeres, aber gesundes u frohes Le­

ben, volle Z ufriedenheit, u n d ungstörte Geistesruhe. Besuche ihn m it der lieben Schw ester (seiner N achbarin und vieljährigen Freundin) die ich ebenfalls recht herzlich grüsse u küsse, nebst ihrem w ürdigen H. G e­

m ahl. Besuchet ihn, ihr Lieben! bey guter W itterung; er w ird sich freu en . D u hast auch ganz R echt, w enn du ihn aus deiner K üche m anchm ahl erquicken w illst, .und ihm d ad u rch th ätig beweisest, dass du den F re u n d deines fernen Freundes nicht in seiner trau rig e n E insam keit u A lters­

schw äche vergisst.

Sag’ ihm, dass ich oft an ihn denke, u ihn w ah rlich n ich t ver­

gessen werde. Mein Schicksal m üsse ihm keine trü b e Stunde verursachen.

Auch Er soll bedenken, dass ich im m er in G ottes allm äch tig er H and bin, u dass der Genius der M enschheit u unseres V aterlandes über m ich w a c h t ! ! ... Dass ich lebe dass ich so vielen, so schrecklichen G efahren glücklich entgangen bin, ist o ffenbar das W erk, die W ohlthat G ottes u seiner Vorsehung. Ich selbst bin hievon jetzt m ehr als je überzeugt, — mehr, als diejenigen, welche bey uns (in U ngarn u Siebenbürgen) schon längst das N äm liche geglaubt u gesagt haben. Meine R ettung ist w a h r­

h aft w underbar. W enn m an die gapze V erkettung der verschiedenen U m ­ ständen u V erhältnisse b etrach tet u genauer erw ägt, k a n n m an n ich t um hin, eine höhere M acht, eine u n sich tb ar w irkende, w ohthätige Leitung“

gew ahr zu w erden, welche dem jenigen dunkeln Wesen nicht u nähnlich zu seyn scheint, das einst die W eisen u N icht-W eisen des grauen A lter thum s m it dem W orte Schicksal zu bezeichnen pflegten, u das w ir selbst noch oft so nennen. — Ihn, den guten, alten F reund B. — w e rd e ich auf dieser W elt freylich nie m ehr sehen; aber die T ren n u n g w ird nun wohl nicht so lange m ehr w ähren. Und, frü h e r oder später, einm ahl komm en wTir hoffentlich doch w'ieder zusam m en; dort, in jener besseren, w ahrlich nicht schlechteren Welt, w ohin w ir alle w andern u nie zu rü c k ­ kehren sollen. W enige Ja h re oder T age n u r noch — un d ich kom m e gewiss nach; vielleicht bald auch noch eher, als es m ir jetzt scheint.

Meine Tage sind gezählt; und kein Sterblicher weiss ja, w ann, w ie ui wo seine L au fb ah n endet!

Mein Ziel, wie es scheint, w ird nicht m ehr ferne seyn. — W eine nicht, m eine G abriele! Ich sp rach jetzt n ich t zu dir. Es ist n atü rlich , dass m an bey einem, sterbenden F reu n d e sich an den T od erinnert. U nd dieser älteste F reu n d stirb t m ir schon lange, oder, vielm ehr, er ist fü r m ich schon dam als gestorben als ich ihn zum letzten Mahle sah. Es w ar w irk lich zum letzten M ahle; ich fühlte es tief! Ihm , dem G uten, G etreuen, h ab e ich schon meine T h rän en geweint. F ü r m ich ist er d ah in ; d ah in a u f ewig. Ihn sehe ich hienieden nim m er m ehr! . . . D ich aber, m eine Ge­

liebte! D ich m uss ich un d w erde ich noch sehen. D iesen Trost, diese süsse H offnung soll m ir kein G ott u kein' S terblicher nehm en, so lange ich lebe. — D aru m weine du jetzt noch nicht, meine G abriele! E rhebe deinen G eist; hoffe! sey sta n d h a ft und „b eh arrlich “ im A usdauern u trockne deine T hränen! D er G ott w elcher uns schuf u fü r einander pcliuf u uns finden Hess, der lebt ja noch; u E r ist V ater, gut u gerecht.

Lassen w ir ihn u seine V orsehung ü b er uns w alten. A uf Ih n u n d au f uns selbst, können u m üssen w ir uns jetzt verlassen, nicht ab er au f M enschen u ihre M acht oder H ülfe unsere letzte H offnungen bauen, dam it w ir uns nie in unseren R echnungen täuschen; d a sonst ja nichts in der W elt sicher u verlässlich ist.12 13

Isten b e v etett h ite sem őt, sem G a b riellát nem h a g y ja el soha.

a h it s n ag y optim izm u sa segíti a legnehezebb id ő k ­ ben, ez ad erőt az ellen á llásra hogy ne sodorja el a kétség­

beesés, az em beri érzelm ek e szélsősége. Ő m aga az életet sírá s és nevetés közötti v á ltak o z ásn ak nevezi.

U nd w as ist das m enschliche Leben auch anderes als ein ewiger W echsel zw ischen W einen u L a c h e n ? ! ... W ohl dem, der w eder im Einen noch im A nderen zu viel th u t; sich in beyden weise mässiget, u die G ränzen nie überschreitet. W ohl auch dem, den sein Schicksal n ic h t zw ingt, zu oft A nlass oder U rsache zu dem E inen oder dem A n­

deren zu seyn.18

M ikor B atsányi ezt a levelet írta , m ag a sem tu d ta még, hog y an ju tta tja el Bécsbe. Levele végén meg is jegyzi: „W ann u w ie m eine B riefe zu d ir gelangen, weiss ich nicht. Liess du sie nach ihren D aten. M anches m ag d a rin n w ohl öfters u w iederholt gesagt seyn. Doch das th u t n 'c h ts .“14

M árcius H -á n ism ét levelet ír G a b riellán ak , am elyben közli, hogy m inden levelét m egkapta. Kéri G ab riellát, hogy ez en tú l a lx u íté k o n tüntesse fel la k á sa cím ét is; ezzel meg-

12 B atsányi levele G abriellához, 1810. m árc. 1. M. N. M. B. I. 1315.

13 U. o.

11 U. o.

k ö n n y íti a levelek kézbesítését. Meg is írja a cím ét: R ne d u H elder, hotel du R hin. C ím e nem tito k többé, a rendőrség m ár b izo n y ára régen érte sü lt róla.

Mein H ierseyn ist schon lange kein G eheim niss m ehr in Wien.

Die pol. N ach rich t von m einer E m igration ist sogleich an die hiesige Legation nachgeschickt w orden; w oraus du die freu n d sch aftlich e A u f­

m erksam keit und S orgfalt jen er H erren fü r m ich leicht abnehm en kannst. H offentlich w ird das zarte Gewissen dieser sorgfältigen F reu n d e seit den neuen Zeitereignissen nicht m ehr so u n ru h ig seyn; zum ahl, da sie bis jetzt auch schon N achrichten gesam elt haben kö n n en dass ich ganz u gar nicht gesinnt sey, irgend etw as zu schreiben oder zu th u n , was sie b efü rch tet haben mögen, und dass sie ü b e rh a u p t u n rech t thun, w enn sie sich m einetw egen so viele M ühe geben.15

B atsán y i sokat em legetett h a llg a tá sá t V ajd a Ilona azzal m ag y arázz a, hogy B atsán y i fontos szerepet já tsz o tt a bécsi szabad k ő m ű v esek között, a k ik n e k k ö ré b en sok előkelő állású ú r is volt. B atsán y i nem v édekezik nyilvánosan, nehogy elv­

b a rá ta in a k és a m ozgalom nak b a jt okozzon.16

G ab riella k ih a llg a tá sá ra vonatkozólag m egjegyzi, hogy u ta z á sa előtt szeretett volna O ’D onnel elnökkel beszélni, de nem v á r h a tta m eg visszaérkezését.

Ich konnte aber nicht seine Z u rü ck k u n ft abw arten, sonst w äre ich leicht in die schreckliche Lage gekom m en, m ich zum zw eiten M ahle gegen einen Justizm ord w ehren zu müssen. Meine Lebensgeschichte ist T ausenden b ek an n t; diese alle b rau ch en keinen C om m entar ü b e r die U rsachen m einer E n tfern u n g .17

G ab riellát tü relem re és n y u g alo m ra inti.

Sey ruhig, liebe, gute, getreue Seele! un d besorge nichts. N äch­

stens sollst du alles um ständlich erfah ren , w as du wissen u fragen möchtest. G edulde dich, sey ganz ru h ig und sorge fü r deine G esund­

heit.18

Ez a legközelebb“ az onban egyre késik, B atsán y i nem a d ja meg az ígért m ag y aráza to t. Á prilis lí- é n ír ú jra G a b ­ riellának. E zt a levelét H am m er s a já t levelével e g y ü tt k ü ld i G a b riellán ak . Batisáinyi időközben m á r h allott róla, hogy

16 B atsán y i levele G abriellához. 1810. m árc. 13. M. N. M. B. I. 1515.

16 V ajda Ilona: B atsányi János és B aum berg G a b rie la , B udapest, 1938. 15. 1.

17 B atsányi levele G abriellához, 1810. m árc. 13. M. N. M. B. 1. 1515.

18 U. o.

Becsben különböző p le ty k á k a t terjeszten ek , m elyek ő rá és szökésére vonatkoznak. Reméli, hogy G a b riellát m egkím élik a kellem etlenségektől és zaklatástó l.

Paris, den l l ten A pril 1810.

Liebe G abriele!

Ich bin gesund, und m ir fehlt, G ottlob! auch sonst noch nicht.

Sey ruhig, und sta n d h a ft im U nglück; und dulde gelassen, w as nicht zu ändern ist. Ich bin ü b erall in Gottes H and, und es giebt überall auch gute Menschen, — redliche, verständige, und fühlende M änner, die ihre leidenden B rüder n ich t vom H örensagen, nicht nach den Leiden­

schaften und W ahnbegriffen A nderer, beurtheilen. —

B eruhige dich meine Liebe! V ertraue au f G ott, der sich tb ar m ich leitet; und achte nicht au f das Pöbelgeschw ätz. D u kennst mich und meinen C h arak te r. D u weisst, dass ich m einen G rundsätzen nie und nirgends ungetreu w erden kann, und dass ich also auch in der Frem de nichts th u e oder schreibe, was ich n ich t vor m ir selbst u n d so auch vor G ott und vor aller W elt, itzt u n d in der Z ukunft, zu verantw orten wüsste.

H alte dich an das. F ü rch te und besorge fü r mich nichts. D en S chutz, die A chtung und die Schonung, w elche m an D einem Ge- schlechte, deinem persönlichen C h a ra k te r und deiner jetzigen Lage schuldig ist, w ird m an D ir w ohl n ich t versagen wollen. O b und in wie ferne m an D ir auch als m einer G em ahlin etwTas schuldig seyn könnte? — d a rü b e r mögen und werden einst G ott und die Menschen, unsre Zeitgenossen und die N achw elt, entscheiden. Lebe wohl, meine G eliebte! Bleibe und zeige du, w ie bisher, dich im m er und ü berall m einer und deiner selbst w ürdig. Adieu! Ich um arm e u n d küsse dich von ganzer Seele. Dein, au f ewig.

B atsányi.19

Á prilis elején G ab riella végre m eg k ap ja fé rje m árcius 13-án írott levelét. Ez a levél véget vet kétségeinek, fé rje jól van. s G ab riella szinte ittas a boldogságtól. Leveléből őszinte öröm, szinte u jjo n g ás cseng ki. és ez az öröm beszédessé teszi.

L evelét a schilleri ó da soraival kezdi:

Den Pen A pril 1810.

Seyd um schlungen Millionen Diesen Kuss d er ganzer W elt!

O ber überm Sternenzelt

Muss ein g u ter V ater wohnen!! —

Dein Paliatis, lieber guter J! w a r m ir w ie von G ott gesandt, in d e r S tunde der T rübsal. D enn w ahrlich mein vergebliches E rw arten,

19 M. N. M. B. I. 1315.

hatte m ich ans Ende m einer Philosophie gebracht; un d siehe d a — ein Vogel kam geflogen, still in m ein K äm m erlein, u n d d u rch einen elektrischen Funken belebt kam en alle m eine abgespannten L ebens­

geister w ieder in Bewegung.

Sage m ir, wie das kom m t, liebes H erz! Alle w iedrigen E reignissen meines Schicksalls h a tte ich m it G elassenheit und stillem M uth ertragen, sogar die Schikanen deiner — guten F reu n d e haben m ich n ich t ausser Fassung gebracht; ab er unverh o ffte F reu d e w irft m ich nieder w ie die Engel vor dem T hron der G ottheit. — Ich w a r fast ausgelassen kindisch den ganzen Tag und tru n k en vor Freude^ w ie ein erh ö rter Liebhaber.

Also alle m eine B riefe h ast du nun erh alten ? — D as ist über alle m eine E rw artu n g ! — Zwar spät genug, wie ich sehe! — gelesen w o r­

den sind sie sicher, ab er da liegt m ir nun gar nichts d aran , weil du sie n u r hast. Sie h atten an jedem zu kauen, und zu beissen genug, d as m erkte ich schon lange aus allem, w as um m ich herum vorgieng —- aber itzt bin ich G ottlob w ieder in vollem K redit und h ab e m ich aufs neue in Respekt gesetzt.20

B atsán y i előzőleg azt írta , hogy ellenségeinek nem k ell attó l ta rta n i, hogy ő to lláv al á r th a t nekik. G a b riella e rre m eg­

jegyzi, hogy a b b a n neki is v an ném i része, h a ellenségeik részéről ez a g y a n a k v á s m egszűnik.

W enn deine beängstigten G egner von ihrem W ahn abstehen, u n d nun nicht m ehr besorgen, dass du deine Feder, w ie ein R itter sein Schw ert zur Selbstvertheidigung b rauchen w erdest, so habe ich viel­

leicht auch etw as dazu beygetragen, sie über diesen P u n k t zu b e ru h i­

gen, und zw ar bloss p a r discours m it dem H (errn) H ofsekretair v. O hm s, der einst C ensor m einer G edichte w ar, u n d den ich zufällig zu sprechen bekam . Ich m uss ihm die E hre w iederfahren lassen, dass er m ir mit vorzüglicher A chtung begegnete, u n d ich w usste prim a-vista, sogleich den Mann von seinem A m te zu unterscheiden; diese D istinction m einer- seit m achte unser G espräch w ichtiger, als ich n u r vorgestellt h a tte , denn die Rede w ar sehr bald von D ir und ich h a tte die schönste G e­

legenheit über den W erth deines C h a ra k te rs m ich zu äussern u n d ein p a a r W ahrheiten an den rechten M ann zu bringen, die ihm ü b er m a n ­ ches die Augen geöffnet haben mögen, diess v erm uthlich aus dem, w as folgte. — Einst m ündlich m e h r davon — indessen n u r so viel, dass m ich schon m ehrere hoch un d th eu er versichert haben, dass m an D ir kein H a a r gekrüm m t haben w ürde, w enn d u n u r geblieben w ärest — das glaube w er da w ill und kann — ab er dein E ntw eichen ä tem po — diess können sie dir nicht verzeihn! — das glaub ich.21

20 M. N. M. B. I. 1315.

21 1810. ápr. 4. M. N. M. B. 1. 1315.

Ez célzás a re n d ő rh ató ság n a k a rra a fogására, hogy G a b ­ rielláv al s r a jta á t férjével is el a k a rtá k hitetni, hogy B atsán y in ak Becsben sem m i b á n tó d á sa sem lenne. íg y a k a r­

tá k rávenni, hogy té rje n vissza Bécsbe, ahol a z u tá n elfogat­

h a tn á k és pörbe fogh atn ák .

E b b en az időben G a b riellát m ár á llan d ó a n kém ek veszik leörül, de nem csak a rendőrség z a k la tja egyre g y a k ra b b a n , hanem ellenségei is m inden alk alm at m egragadnak, hogy a szerencsétlen n ő n ek kellem etlen p ercek e t szerezzenek. G a b ­ riella gúnyos hangon m esél fé rjé n e k a „V aterländische B lä tte r '-ben m egjelent cik k rő l, m ely lekicsinylőleg foglal­

kozik B atsányival.

Ich zweifle, ob die sogenannten vaterländischen B lätter in euren Regionen gelesen w erden, und in dieser V oraussetzung d ü rfte es D ir vielleicht nicht unw illkom m en seyn, d urch mich zu erfahren, dass m an auch deiner d o rt in allen! E hren E rw äh n u n g m acht.

D eine A ntagonisten selbst gestehen, dass du ein M ann von T alent seyst, doch — am poetischen H im m el bist d u in ih ren Äuglein nichts w eiter, als der Mond, der bisher n u r von der Sonne ih r L icht u n d sei­

nen G lanz erhielt!

U nd die Sonne? — das w ar Ich! — quel Unsinn!! Ein guter F reu n d h a t m ir das erw äh n te B latt zum lesen m itgetheilt, w enn ich es zu kau fen bekomm e, so send ich dies m it.22

Az önérzetében túlten g ő és hiú B atsán y it vérig sérti ez az igazságtalan és a rc á tla n k ritik a , feleségéhez in tézett k ö v et­

kező levele híven tü k rö zi a h arag o t és felháborodást, m elyet ez a közlés vált k i belőle.

Az ú jság b an m egjelenő piszkolódás csak egyik nem e a G ab riella ellen in d íto tt h a d já ra tn a k . B atsán y i ellenségeinek erős fegyvere a p lety k a, s G a b riellát szinte e lá ra sz tjá k a p le ty k á k özönével. M indenki tu d valam i ú ja t és érdekeset B atsányiról, m indnek az értesülése fe lté tlen ü l m egbízható.

A m agái a h a g y a to tt asszonyt, ak irő l tu d já k , hogy régóta nem k a p o tt h írt férjéről, így a k a rjá k a kétségbeesésbe hajszolni.

G a b rie lla híven leírja, m it su tto g n ak férjérő l Bécsben, hog y an a k a rjá k őt gonosz h íreik k e l m egtéveszteni.

h.uum konnte m an eine S p u r haben, dass ich deinen Brief erhielt, fdenn ich sagte es niem and) — so kam der Lepi, um au f den S trau ch

22 Gabriella levele Batsányihoz. 1810.' ápr. 4. M. N. M. B. L 1315,

zu schlagen, un d weil ich ihm n ich t gleich aufsass, — so rü ck te er en d ­ lich heraus, dass es ihm selbst unbegreiflich sey, w arum du so ganz und g ar nichts von dir hören lassest, un d dass er am Ende selbst glaube, w as m an ihm heute v e rtra u t hat, ich m erkte wohl, dass er geheiinniss- voll th a t und d rang in ihn, m ir gerade heraus zu sagen, was es im m er seyn mag, ich sey au f alles gefasst.

Endlich sagte er m ir m it halben W orthen, dass du in P aris gestor­

ben seyst. — A ber als ich w issen w ollte: w ann? — da standen sie am Berge! — D as h ätten sie gleich fragen sollen, sagte ich, den Zeit und Stunde m üssen entscheiden. N un m eynt er, es sey nu r eine Sage, und fü r m ich seyst du ja schon lange so viel als Todt! — D ie T horen! als ob ein G rab uns trennen könnte! —

Aber ich sehe hierin den G ang d er C abale aufs Neue, und er­

kenne d aran das ausnehm ende attachem ent deiner w ohlm eynenden guten F reunde, welches sich — in E rm anglung deiner, sogar bis a u f m ich erstreckt. Aber ich habe es m it seit lange her als M axim e gem acht

— positivim ent nichts zu glauben, was aus dieser Q uelle kom m t.

D enn aus eben dieser Q uelle Hess m an m ir die N ach rich t zuflies- sen, du seyst eingefangen und hieher gebracht w orden — diess w ar am N eujahrstag.

Dann hiess es bald d arau f, m an habe dich zum G ouverneur von Illirien gem acht! Hu! hu! hu! F ern er: dein F re u n d M. M. sey gestürzt,

— nicht vom Pferde, sondern ganz von O ben herab. Bald d a ra u f: m an habe dich ganz ab an d o n irt. —

F erner: du habest schon tausendm al bereut, von hier abgereist zu seyn.

Ein anderer b rach te m ir den erbaulichen T rostgrund, w eil du so lange nicht schreibst, so w erdest du vielleicht selbst komm en. — Vor kurzem w ar die Rede, du seyest im B ureau des M. M. als Secretair der I. Provinzen angestellt und befändest dich wohl.

D ann wieder, du seyst k ra n k , u n d seit gestern bist du — todt.

D as einzige, dass du k ra n k seyn könntest, nahm ich m ir zu H erzen, das übrige schien m ir k au m möglich, so w ahrscheinlich sie es zu m a­

chen wussten.

Ich w usste lange nichts von dir, davon w aren sie überzeugt und au f diese Gewissheit bau ten sie ih re herzlosen Plane.

Mit u n sich tb arer H and streuten sie den Sam en des U n k rau ts aus, u n ter den grünen W aitzen m einer blühenden H offnung, n u r bey m ir fiel er au f einen Fels und b ra c h te keine Früchte. Ih re R änke sind an m ir verlohren, denn m ein M uth ist au f G ott gebaut, und m ein V er­

trau en auf die Vorsehung u n ersch ü tte rlich .28

G a b riella m in d já rt o k át is a d ja , hogy m iért a k a rjá k B atsán y i h a lá lh íré t költeni. Ő tö b b szö r is k ije le n te tte m á tv 2 3

23 G abriella levele Batsányihoz. 1810 á p r. 4. M. N. M. B. I. 1515.

hogy fé rjé t követni a k a rja , de m ivel nem tu d róla sem m i b iz ­ tosat, b iz o n y ta la n ra nem v á g h a t neki a n ag y ú tn a k . O hm s, a cenzor is érdek lő d ö tt m á r effelől, s G ab riella neki is ezt válaszolta.

A uch neulich schon h atte m ich O hm s deswegen gefragt. D em gab ich zu A ntw ort — die P flich t eines rechtschaffenen Weibes sey, das Schicksall ihres M annes zu theilen, da ich aber gerade über seinem Schicksall im D u n k eln bin, so könne ich vorhinein nichts beschliessen.

V ielleicht sprengen sie d aru m deinen Todt aus, um m ich in m einem E ntschluss w anken zu m achen. W as glaubst du liebes H erz?24

É ppen ezért kéri B atsán y it, írjo n m inél előbb, nehogy k énytelen legyen h itelt adni ezeknek a p le ty k á k n a k .

A ber urn all diese vergeblichen V ersucher wegen bitte ich dich, schreibe m ir in Z u k u n ft w enigstens w öchentlich einm al, n u r 2 Zeilen, ich verlange n ich t m ehr, dam it ich n u r weiss, dass du lebst, und dass mich keine Sorge überw ältige.25

M indez a sok kellem etlenség nagyon m egviseli G ab riellát, a rövid idő a latt, am ió ta távol v a n n a k egym ástól, nagyon m egváltozott és m egöregedett. T öbbször kesernyés hangon céloz ősz fü rtje ire s m egtört a la k já ra .

Noch eins — an m einem G eburtstag w ar ich in M ariahülf in der Messe, es w ar ein schöner F rühlingstag, als ich über die G lacis nach H ause gieng, begegnete m ir in der Allee nahe am B urgthor ein Be­

k an n ter. m it dem ich eine Weile sprach — au f einm al kam unser K aiser hinter m ir die Allee herauf, ich m achte meine V erbeugung — der K aiser d an k te m ir sehr freundlich, und fix irte m ich neuerdings, als er schon halb v orüber w ar.

E r w ar verm uthlich in Zweifel, ob ich es bin, denn meine G estalt lieber J! hat sich sehr verändert, kein W ünder auch nach so vielen Stürm en, die ich in so k u rzer Zeit erlitt! — Diess bin ich schuldig d ir / u sagen, dam it dich das ersehnte W iedersehen nicht zu sehr fra p p irt.26

B atsány i m áju s elsején válaszol feleségének. Sorsa felől még most is teljes b izo n y talan ság b an van, b á r m ár fél éve, hogy P árizsb an tartó zk o d ik . S aját sorsa mégsem aggasztja anny ira, m int feleségének m agányos és szerencsétlen helyzete.

Etw as bestim m tes kann ich dir, liebe Seele, bis zur Stunde noch nicht melden. Vielleicht auch noch n ich t bald. Sey du jedoch n u r ruhig

'-1 G abriella le\ele Batsányihoz. 1810. ápr. 4. M. N. M. B. I. 1315, 25 U. o.

26 U. o.

í

und m ache d ir m einetw egen keine unnöthigen Sorgen. D as beste ist, dass ich der vollkom m ensten G esundheit geniesse.

Meine Z ukunft, mein eigenes Schicksal b eu n ru h ig t mich n ich t so sehr, als das deine, m ein gutes, geliebtes Weib! un d deine einsam e, hülflose Lage. D u liegst m ir am H erzen, du gehst m ir ab und deine sonderbaren V erhältnisse trü b e n am m eisten m eine Tage, die ich h ier in dieser A bgeschiedenheit von d ir erleben muss. D och was helfen, k la g e n ? ! ... Man muss sein Schicksal tragen, un d sich in die U m stände fügen.27

A to v á b b ia k b a n arró l a p o rtré ró l ír, am elyet John k é ­ szített róla. A k ép e t tú l ko m o rn ak és sötétnek ta lá lja , s k ü ­ lönböző ja v ítá s o k a t k ív á n a m űvésztől. H iú sá g á ra jellem zők a következő sorok.

D as R esultat aller U rtheile ü b er das gestochene Bildniss k an n st d u b ey läu fig aus den W orten abrehm en. „Ce n ’est pás sérieux; s'est som bre, et mérne tro y s som bre!“ Auch m eint m an allgem ein, dass es n u n eine „D om aine d ’années“ älte r aussehe, als ich selbst noch jetzt w irklich sey. (W iewohl auch ich d ir sagen muss, liebe F reu n d in , dass ich seit den 5 M onaten ziem lich alt gew orden bin.) Dr. G ail hat A nfangs in diesem w irklich e rn sth a fte n P o rtra its etw as D rohendes entdecken wollen; nun aber, da er es beym T ageslichte gesehen und genauer be­

tra c h te t hat, stim m t auch er dem allgem einen u einhelligen U rtheile bey, dass es näm lich allerdings sehr gut u n d schön gem alt u n d ge­

stochen, ab er höchst e rn s th a ft und d ü ster sey. G riisse von m ir recht herzlich den edlen u trefflich en K ünstler, u b itte ihn in m einem N a­

men, dass er so gut seyn m öchte, die letzte H an d d aran zu legen. Man glaubt, dass das g ar zu D üstere an dem u n teren T heile der S tirn e u zw ischen den A ugenbraunen um etw as m oderirt, das Jochbein u n te r dem linken Auge ein w enig gedeckt u d ad u rch das zu sehr h ervorste­

hende Eckige d aran , so w ie auch die etw as grellen Zeichen des A lters u n ter den Augen, oder dem sogenannten T h rän en sack gem ildert w er­

den könnten. Eben so scheint es auch, dass (ungeachtet der Stellung des Kopfes und der ganzen A ttitude) das rechte Auge etw as zu klein gehalten u n ich t ganz in der richtigen P roportion m it der G rösse des L inken seyn dürfte. K önnten die A ugen n ich t auch ein w enig d u n k ler seyn, ohne dem G anzen zu schaden? T heile ihm diese B em erkungen freu n d sch aftlich m it; sage ihm a b er zugleich, dass es im Ü brigen seinem eigenen, ausnehm end guten G eschm acke überlassen sey, in A bsicht au f das Ensem ble u den T otal-E ffect das jenige zu thun, w as er selbst in seiner K ünstlerw eisheit fü rs beste u zw eckm ässigste h alten w ird. D as O riginal-G em ählde selbst ist freylich zu e rn sth a ft; aber seitdem das C olorit weg u n u r L icht u S chatten da ist, m uss das Bild allerdings noch d üsterer scheinen. E r m öchte also m ir noch trach ten , dieses D ü-

27 B atsán yi levele G abrielláh oz, 1810. máj. í. M. N. M. B. I. 1315.

stere ein wenig zu m ildern, in so weit es nähm lich thunlich ist, ohne dem C h a ra k te r u der K ra ft etw as zu benehm en.28

R észletesen m egm agyarázza, m ilyen b etű k et a k a r a k ép a lá m etszetni, m ert a m ostani b etű k k ö n n y en fé lreértésre a d ­ h a tn á n a k okot: a t-t 1-nek lehet olvasni, m ivel a t áth ú z á sa igen vékony. N evének h ib á tla n u l kell a k ép a la tt állnia. M á­

solato k at is k ér a képről, és egymttal G a b riella p o rtré já t is sürgeti.

A m it G a b riella a „V aterländische B lä tte r“-ben m egjelent tám ad á sró l írt, érzék en y en é rin te tte B atsányit. K éri feleségét, k ü ld je el neki az em líte tt újságot, úgy, am int az t Bécsben terjesztik és olvassák.

Die sogenannten „V aterländischen B lätter“ der w ienerisch p o liti­

schen Scribler, No LXVI und LXVII vom 20-ten März 1810, m uss ich besitzen, im gedruckten O riginal, so, wie es in Wien p u b licirt öffentlich v erk au ft w orden ist. Es ist fü r m ich ein w ichtiges A ctenstück; in m an ­ cher Rücksicht. V erschaffe m ir es also bald und sende es m ir m it der ersten verlässlichen G elegenheit zu; so wie ü b e rh a u p t alles, auch k ü n f­

tighin. wenn m an sich auch ferner dergleichen noble Ä usserungen (aus lau ter Schonung, versteht sich) erlauben sollte. Die Menschen, welche so etw as öffentlich zu r Sprache bringen, bedenken in ih rer blinden W uth nicht, was sie thun. D ieser plum pe u th ö rich t voreilige A ngriff ist um so unverzeihlicher, da diejenigen, welche die feile D ien stfertig ­ keit solche litterär. H andlungen zur B efriedigung ihrer L eidenschaften brauchen, tausend w ichtige U rsachen hätten m ein Schweigen zu ehren, und die Beweggründe gehörig zu w ürdigen, w elche m ich bis jetzt zu eben diesem Stillschw eigen bestim m t und mich ü b e rh a u p t auch im Aus- lande geleitet haben. Schon das D atum , die Epoche, wo sie ihr „ p atrio ­ tisches“ P asquill p u b licirt haben, zeigt, w oher jetzt au f einm ahl der kindisch unbesonnene M uthw ülen herkom m e, und w ie unglaublich dum m sie in allen ihren Berechnungen und V erm uthungen seyen! A ber von solchen Leuten und ihren H elfershelfern ist freylich keine W eisheit u M ässigung zu erw arten. Sie treiben ihr Wesen so lange blindlings fort, bis man ihnen endlich au f die F in g er klopft, u den T opf des U nsinns und der Schande au f ihren eigenen, u nlitterärischen K opf sch ü ttet“.29

H a ta lá n G a b riella találk o zik valak iv el a titkos re n d ő r­

ség befolyásosabb em berei közül, ak in e k ném i szerepe v an a cen zú rán ál, a n n a k G abriella az ő nevében is m egm ond- liatja,

28 B atsányi levele G abriellához. 1810. m áj. 1. M. N. M. B. I. 1315, 29 B atsányi levele G abriellához. 1810. m áj. 1. M. N. M. B. I. 1315.