267660
j i i i i i i i iiiiiih iiiiiii i i i i i i i i i i i » i i i i i i i i i i i i i i i i i i i i r i i i i i i i i miinun 111 <
l-FELE
A KNEIPP
ÖKTÉSEK, PÖLYAK, FORDÖK
ÉS
MOSÁSOK.
PONTOS ÚTMUTATÁS
A K N E I P P - FÉLE V I Z G Y Ó G Y MÓ D
HELYES HASZNÁLATÁHOZ.
T Ö B B IL LUSZTRACZIO VAL .
BUDAPEST, 18 j2.
G ERŐ ÉS KOSTY ÁL KIAD ÁSA.
IV. kerület, Muzeum.körut 5. szám.
i i i i i i i i i i i i i i i i i i i i i i i i i i i i i i i i i i i i i i i i i i i i i i i i i i r
5
égvényes savanyúkút.
Legjobb étrendi es üdítő ital.
IATTÜII I I I I I I
G I E S S H Ü B L - P U C H S T E I N B A N
KARLSBAD mellett (Csehország)
E É C S , P E A 1 T C E 1 T S 3 A I ) , B U D A P E S T .
Giesshübl-Puchstein gyógyintézet
K A R L S B A D m e l l e t t ( C S E H O R S Z Á G ) .
Ivó -k u ra és v izg y á g y intézet.
B e l é g z é s i é s p n e u m a t i k u s k ú r á k . Vese- és mellbajosoknak, üdülőknek, katarrhusnál, rheumánál stb.
);
Több
kiállításon jutalmat nyert.
Kaptató H itien gyógyszertár és ásványvíz keresKedésöen.
MATTOM és WILLE
B U D A P E S T E N .
■ ■■■ fT** + «-#************»*******#*******#*#*4****4*4*4* **+++++*+++*+*•++*+**+++*+*+++****+++*
Hirdetmény.
A Kathreiner Ferencz utóda czég Stad- lau-Bécs-ben és München-ben babkávé izü malátakávét gyárt és azt arczképemmel és saját
kezű aláírásom hasonmásával hozza forgalomba.
Ez az én különös engedélyem mel törté
nik, mert meggyőződtem róla, hogy ezen babkávé izű malátakávé nem tartalmazza a babkávéval jaró Kaffein" nevezetű egész télén anyagokat.
Sőt ellenkezőleg, a Kathreiner-féle maláta
kávé azzal a nagy előnynyel bir, hogy bárki, ha nem is kedveli a maláta ízét, könnyen lemondhat a tiszta babkávé élvezetéről égy sokkal egészsé
gesebb és táplálóbb ital kedvéért, melynek hasz
nálata mezőgazdaságunkra is igen előnyös.
Wörishofen, 1892. márczius 1-én.
r atíit. wran mit i>eztr Sdntóisjí:;. uicíet Plombí UntHstiirift víüstei
•Be r l i n o - W I E N - s - m ü n c h e::-
Kneipp Seb., s. k.
kath. lelkész.
Kathreiner Kneipp-maláta- kávéja az idemellékelt védjegy
gyei ellátott csomagokban lesz áru
sítva : ‘/a klgr. 25 kr., 200 gr. 10
kr., 100 gr. 5 kr,
A védjegjme különös figyelmet tessék fordítani, miután több érték
telen utánzat van forgalomban.
Kapható minden fűszer-, csemege- és gyogyfűkereskedésben.
iv # # v * 1 r ¥ * # * * * * * v * * * v * * * * * * + * * * * * * * '* * * * *
S Z I K O K I S T V A I
fűszer-, csemege-, bor-, Cognac-.
rum- és teakereskedése,
BUDAPEST,
Váczi-körut 12. szám, Marokkói-utcza sarkán, ajánlja dúsan felszerelt árú-raktárát
u. m .: Franczia Cognac, Martell, Hemiessy, Bisquil Dubouche, Jules Robin, Prunier, Sicard, Menkow, Comandon és Tricoche-tól.
Magyar Cognac d legjobb minőségekben. — A m ster d a m ijlik ő rö k , W yn a n d Feckingtól saját töltése 1, 2, 3 koronás. — Valódi Benedictiner és Cliartreuse. — Franczia és magyar pezsgő-korok első czégektől, bor- deauxi, rajnai, csemege- és pecsenyekorok.
— Sardinia, Philipe, Canaud és Grado- féle, mindennemű és páczolt halak; angol teasötemények Peek Freantól, és 28 külön
fé le sajtok, minden e szakmába vágó czikkek, csakis a tegjobb minőségűek is mérsékelt árak
mellett.
Vidéki megrendelések ingyen csomagolással pon
tosan, a legnagyobb figyelemmel eszközöltetnek.
Legújabb árjegyzék bérmentve.
( u Q
ÖNTÉSEK, PÓLYÁK, FÜRDŐK
ÉS
MOSÁSOK
PONTOS ÚTMUTATÁS
A K N E I P P - FÉLE VI ZGYÓGYM ÓD
H E L Y E S H ASZNÁLATÁHOZ
T Ö B B I L L U S T R A C Z I Ó V A L .
BUDAPEST, 1892.
GE RŐ ÉS K O ST Y ÁL KI A D Á S A
IV. kerület, Muzcum-körút 5. szám.
^ £s)CCI -»t 3 * ta+1 á-feC3»rbáfüfcd:»:Ö 3 ■» &3 +T3«:C3*b3+ C3
az aszfalt-burkolati
Udvarok, járdák, folyosók, terrasszok, mosókonyhák, f i i r d ő - s z o t m l c , gyárhelyiségek, magtárak, vágóhidak, istállók, kerti utak, tekepályák, tánczterek, iskolák és templomok bur
kolását
nedves lakások gyökeres szárazzá tételét
uj építkezéseknél az alapfalaknak elkülönítését jótállás mellett legolcsóbban eszközli legkitűnőbbnek elismert aszfalttal a
Magyar Aszfalt-Részvénytársaság
Iroda: Andrássy-iit 30.
(S a já t b á n y á i F . - D e r n a , B i h a r m e g y e .) DCE" Költségvetés, felvilágosítás készséggel adatik vidéki munkák is elvállaltatnak jutányosán.
D ís z o k le v é l B r ü s s z e l 1888-.
j* c c 3 y-c 3 « c t* c 3 -km * c a * c a » c 3 .cc 3 * c 3 . r 3 -n; 3 ♦ c a ♦ c 3 * 1 „
I w
O rtopad és ty ú k s z e m m ű tő specziálista.
donga, c s úc s, l údtalp és csukl ó i domí t á s á r a , j áró és nyújtó g é p e k
B 1 IIF 1 IL J.
orvosi bizonyítványok, hálairatok és érmek
nek tulajdonosa
B U D A P E S T ,
IV . kér. K o vo n a h erczey-u tcza 9 . sz. 1 . em .,
a Haris bazárral szemben.
P3 + C 3 . c c . r c . T - i ■> r.3 » r . r e ♦ r e ♦ pc, . r e . cg ♦ P3> r e . p 3 *l
í '3 0 > / 1 n su itcn n i-M im M ! /
l or \
)E l ő s z ó .
A K n e i p p-féle vizgyógymód iránt nyilvánuló, napról-napra növekvő érdeklődés, valamint e gyógy
mód alkalmazásai körül elkövetett helytelenségek bír
tak arra, hogy jelen könyvet, mely szinte nélkülözhet- len magyarázóul szolgál a vízgyógymód alkalmazási módjaiban, a nagy közönség elé bocsássam.
Kiadásában azon vezérelvet tartottam szem előtt, hogy a jelen füzetben is mennél jobbat és mennél világosabb leírást adjak az olvasóközönség kezébe.
Budapest, 1892. szeptember havában.
A kiadó.
B u d a p e s t , K á r o l y - u t c z a 11.
A legújabb és leghálásabb műkedvelői munkák közé tariozik a
melyhez tanulmány
szükség
telen.
Továbbá minden a festészet
hez tartozó czikkek kaphatók.
Lenolaj-kenőcs, máz, száraz és olajfesték angol hintómáz és ecsetek minden szakmának.
Á r j e g y z é k k í v á n a t r a b é r m e n tv e . Iroda és ra k tá r:
Budapsst, IV. kar., Károly- és sütő-utcza 11-ik szám
e z e lő t t HU BÉR J. M,
A vízgyógym ódról általában.
Régi igazság, hogy jobb kizárni a tolvajt házunk
ból, mint beengedni, s ottbenn keresni meg. Épen ezért szükséges, hogy a mennyire csak tőlünk telik, megedzük magunkat a betegségek élkerülése czéljából.
A megedződés ésszerű ruházkodás, meztelen lábbal való járás és a hideg víz használata által érhető el;
de ezt nem szabad egyszerre alkalmazni, hanem lassú egymásutánban. A ki teljesen egészségesnek érzi magát, kiben a természetes testi melegség mindig meg van és soha nem fázik, a ki jó erőben van és a kinek étvágya jó, az a s z a b á l y o k s z e r i n t i vízgyógymódot n e használja! így tettem én magam is, ki sok éven át egyet
len nap sem mulasztottam el — a telet sem véve ki — a víz szabály szerint való alkalmazását; az elmúlt télen azonban abbanhagytam, mert első sorban nem fáz
tam soha, noha sem felöltőt, sem bélelt sapkát, sem pedig gyapot vagy Jáger-inget nem hordtam, hanem télen, nyáron egyaránt egyszerű talárban já rta m ; — másodsorban pedig folyton jó erőben éreztem magam.
A mint azonban ez év tavaszán tüdőm kissé nehe
zebben működött, azonnal alkalmaztam nehány leön- tést és mindjárt rendben volt minden. Hja, 70 évvel bizony már kopott kissé a fújtató; — a lokomotivnak 25 év után is zihlálva megy m ár a „lélekzés“.
H a a z o n b a n b e t e g t e s t r e s z a b á ly o k s z e r in t h e ly e s e n a lk a lm a z z u k a v iz e t , lassanként minden beteg testrészre meg lesz ennek a hatása, megkeresi a kóros anyagokat, feloldja, kiküszöböli azokat, hogy az ember lassacskán mind jobban érzi
a víz helyre tudja azt állítani; sőt nagy betegeket is képes kigyógyítani. Vízzel való leöntések segítettek már oly esetekben is, mik minden orvosi tudomány
nyal daczoltak. Egyik betegemnek kezén csontszúja volt. Mezei zsurló nedvével borogatta és ezenkívül leöntéseket kapott beteg kezére főleg, és már rövid idő alátt friss sarjazás jött létre, s a kéz, mit elveszett
nek tartott, egészségessé lett. Hihetetlen eredményeket értünk el már a különböző leöntések utján. K é p e s e k feloldó hatásuk folytán mirigyeket távolítani el, fej- bajokat, szem- és fülbajokat megszüntetni az által, hogy a vérkeringést a fejtől elterelik; daganatok és vértódulások megszűnnek a vérkeringés rendessé tétele folytán; e g y e n l e t e s h ő e m e l é s és elegendő m e n nyiségű vér odavonzása utján meggyógyítják a beteg lá b a t; s megvan az az erejük, hogy a test edzése által az egész szervezetet megerősítik, mert semmi sem szükségesebb a testnek, mint, hogy az időváltozá
sok befolyásaival szemben ellenállóvá tétessék.
M in d a z o k , k ik a v íz g y ó y y m ó d o t m e g k e z - d e n i a k a r j á k , jelesül a nagyon is gyengélkedők, e r ő s k ü z d e le m r e le g y e n e k k é s z e n és ne hite
gessék magukat azzal, hogy már pár nap alatt jobbu- lás fog beállni. Csak megismételt gyógyító beavatkozás oldhatja fel és küszöbölheti ki a kóros anyagokat a testből. Sőt a vízgyógymód e l e j é n sokszor még rosszabbra is fordul a baj. A mi nagyon természetes, mert a baj nem szűnik meg minden ellenállás nélkül, minden erejéből védekezik és csak kitartó, folytonos ellenhatás irthatja ki véglegesen. A r r a i g e n a l k a l m a s j ó b a r á t a ví z, h o g y a m é g g y ó g y í t h a - t ó t m e g g y ó g y í t s a , d e n e h i g y j ü k , — hogy mindent — és még ehhez rövid idő alatt is — meg
gyógyít. Ha valamely testrész egészen romlott, tönkre megy az ; a tüdő, ha rothadásba ment át, bizony nem tehetünk annak a helyébe mást, talán pl. valami
9
borjúból. Csodákra nem képes a víz, ha olykor a csodával határos eredményeket m utat is fe l! Ne veszítsétek tehát el bátorságtok! H a m e g le h e tő s la s s ú é s n e h é z i s a g y ó g y u lá s , a k ilá t á s a le g s z e b b s ik e r r e l b iz ta t !
íme, a mi velem történt! Fölkelésem után. minden reggel oly gyenge voltam, hogy előbb egy óra hosz- száig kellett üldögélnem, hogy jártányi erőm legyen.
Ez 1848/49-ben volt; négy év múlt el, mig teljesen egészségessé lettem és mily erősnek, egészségesnek érzem még ma is m agam !
A teremtő megmutatja, hogy a mit ő teremtett, ha az sorvad, romlik, újra egészségessé tudja tenni. —•
De vannak s o k a n , kik azt hiszik, hogy nagy meg
tiszteltetés a vízgyógymódra nézve, ha ahhoz fordul
nak ; azt h i s z i k, hogy egy liter víznek már gyógyí
tón kell hatni rájuk. Olyanok, k i k n e k b a j a t ö b b m i n t 18 é v e s már 8, 14 nap alatt gyógyulást akarnak. Szinte arra kell gondolnunk néha, hogy ezeknek gondosan őrzött sérvük van, — s ő t , e f a j t a e m b e r e k s z e r e t n é k , hogy az egésztől elmenne kedvünk, oly esztelen kívánságaik vannak.
A fődolog az, h o g y a g y ó g y ító e lj á r á s t n e k ezeljü k m in d já r t a z e le jé n t e lj e s e r ő v e l és mindig mértéket tartsunk. Vannak sokan, kiknek oly jól esik annak az alkalmazása, hogy mindig többet akarnak te n n i; ezeknek szól az intés, mert a túlságos sok inkább árt, mint használ.
N a g y o n k e ll ó v a k o d n i a t ú ls á g o s s o k a l k a l m a z á s t ó l! A víz hatásának a legkiméletesebb alak
ban kell érvényesülni; néha a legegyszerűbb, legkönnyebb alkalmazás adja a legszebb sikereket. Mindenekelőtt a beteg természetes erőmennyiségével kell tisztában len
nünk és csak azután határozhatjuk meg az alkalmazás módját. A vízgyógymódot még az újonszülött és az aggastyán is használhatja. — Egy 82 éves agg keresett fel, a ki általános rosszullétről, álmatlanság, étvágy
hiányról panaszkodott. 12 nap alatt a víz teljesen helyre állította és teljesen egészségesen ment haza.
A különböző bajoknál nem alkalmazzuk közvetlenül a fájó részre a gyógyítás-módot, hanem az egész tes
tet kezeljük, mert ha csak egyetlen testrész beteg is, szenved az egész test. Van b a j , m e l y r e a l e g s i k e r e s e b b e n é p e n a v e l e e l l e n k e z ő p o n t o n h a t h a t u n k . így pl. fejbajoknál miért ne lenne jó a lábra való alkalmazás ? Nem épen ez-e a módja annak, hogy a vért, mely ily esetekben gyakran fölfelé tódul, lefelé a sokszor nagyon is hideg lábak felé vezessük? Ha valami kémény erősen füstöl, csak épen magát a kéményt vesszük javítás alá? Nem a házban vagy a tűzhelyen szoktunk-e mindig előbb szétnézni a baj oka után ? S a mint ebben az eset
ben a felé fordul főként figyelmünk, a mi a kémény alatt történik, egész természetes, hogy fejbajoknál is arra fordítjuk figyelmünket, a mi fej alatt van, t. i. a testre, mert az emberi test egyes részei oly bensőén f ü g g e n e k ö s s z e egymással, hogy szüntelen befo
lyásolják egymást.
Az alkalmazási módok maguk különbözők:
Ö n té s e k , m o s á s o k , fü r d ő k , p ó ly á k . Mindeni- kük alkalmazható ügy az egész testre, mint annak egyes részeire. Ö n té s e k e t egyes testrészekre alkal
mazunk első sorban a czélból, hogy vértódulásokat akadályozzunk meg, vagy hogy több vért vezessünk hozzájuk, mint a test többi részeire. Hisz gyakran megesik, hogy a test egyik része vérben szegényebb, mint a többi ré sz ; az ily vérben szegény testrészre alkalmazott leöntés hatalmas áramlással hajtja a felé a vért és lassanként maradandón el lesz az látva kellő mennyiségű vérrel. Teljes egészségű embernél, az egész testnek mindig egyenletesen melegnek kell lennie, akár áll. akár űl. Ha ez nincs meg, vérkerin
gésében rendetlenség állt be, nincs meg abban a szük
séges üdeség.
11
A m o s á s olyan alkalmazási módja a hidegvíznek, a mit minden ember elvégezhet magán. Naponként mossuk arczunkat és kezeinket és jól érezzük magun
kat e mellett. Miért ne részesüljön e jótéteményben az egész test. És jelesül miért épen a lábak ne, miket a modern lábbelik úgy megnyomorítanak, úgy összeszorítanak, hogy kipárolgásuk is meg van akadá
lyozva ? Még az igen komoly beteg is jól tűri a hideg m osásokat; sőt magára a haldoklóra is felfrissítőleg hat, ha mellét és karjait gyorsan, hideg vízzel meg
mossuk.
Kinek sem ideje, sem alkalma nincs a leöntések alkalmazására, az alkalmazza az egész test mosását.
Üdít, erősít és meg van az az előnye, hogy egyenle
tes transpiratiót hoz létre, megadja a rendes kerin
gést. Ha nem az ágyból való felkelés után alkalmaz
zuk a mosást, akkor fődolog az, hogy a lehető leggyorsabban vetkezzünk és öltözzünk. A nélkül, hogy egyidőben másfelé is alkalmazzuk a mosást, soha egy kiválasztott testrészt ne mossunk, mint pl.
a mellet, mert a hol a mosás végbemegy, ott erősebb meleg fejlődik és jobban áramlik a vér. Ily esetben könnyen jöhet létre oly erős, mell felé irányuló vér
áramlás, hogy a többi szervek gyengülése állhat be.
A mosást lege zélszerűbben összehajtogatott durva törülközővel végezhetjük. Gyenge és vérben szegény egyének jól teszik, ha eczetet vegyítenek a vízbe, minden literre körülbelől egy negyed litert. Az eczet jobban megnyitja a pórusokat és gyorsabb fölmelege
dést idéz elő.
A h id e g fü r d ő k nagyon erősítőleg hatnak ránk.
Egyes testrészek fürdőjét a test kímélése czéljából használom ; a vérkeringés zavarainál nem tanácsos a gyakori fürdő. Nagy mértékben erősítő, bár könnyebb
szerű alkalmazása a f é l fü r d ő . Ez noha igen rövid ideig tart, megvan a jó utóhatása és az egész test vérkeringésére is befolyással van. Ha lábunk öreg
újjá nagyon fáj, minden tagunk, sőt fejünk is meg
érzi, annyira, hogy a szellemi munka is nehezebbé válik, bár a fájó fújnak tanulmányainkhoz semmi köze sincs. Épen így hat a fél fürdő is az egész testre, noha csak az alsó testrészekre alkalmazzuk. — A fél fürdő időtartama ne legyen több 4— 10 másodpercz- nél. Ki a félfürdőt a mostani évszakban (júniusban) itt a fürdőházban alkalmazza, számláljon lassú modor
ban 4 -ig ; ki lenn a malomnál fürdik, épen így 10-ig. Az íílő fiir d ő k e t, különösen ha éjjel tartjuk, nagyon dicsérik. Egy két ilyen fürdő hetenként, egybekötve a víz másfajta alkalmazásával, igen jó hatású; ha azonban az űlőfürdőket körülbelől 3 hétig más egyéb alkalmazás nélkül használjuk, bizonyosan beáll valami állapot-változás, és pedig nem valami kedvező.
A p ó ly á k feladata, hogy a pórusok főbbjeit meg
nyissák, azokból a kóros anyagokat kivonják és fel
szívják. — A pólyák különféle nemeiről más helyen szólok.
A h id e g v íz -g y ó g y m ó d n á l a k ö v e t k e z ő s z a b á ly o k tartandók szem előtt:
E lő s z ö r : Hogy a gyógymódnak a testre kellő hatása legyen, a testnek mindenekelőtt teljesen föl kell melegednie. A beteg részek és a víz között küz
delem keletkezik. A víz hidegségétől nem kell félni, csak bele mennél gyorsabban és mennél rövidebb ideig tartózkodjunk a levegőn: Kiben a természetes meleg legnagyobb és legjobban izzad, az van legjob
ban előkészítve a hideg fürdőre vagy hideg leöntésre.
A k i f á z ó s é s é r z i, h o g y t e s t e h id e g , a z e g y á lt a lá b a n n e a lk a lm a z z a , még akkor sem, ha csak egyes tagjai, pl. lábai vagy kezei hidegek.
Vagy várja be, mig visszatér a test természetes melege, vagy mozgás által idézze azt elő. É p e n íg y n em s z a b a d a lk a lm a z n i, lia n in c s h o z z á k e d v ü n k , v a g y é p e n v i s s z a r ia s z t ó r á n k n é z v e , mert
13
rendszerint ilyenkor sem bir testünk elegendő termé
szetes melegséggel.
M á s o d s z o r: Mindenféle mosás, leöntés és fürdők
nél a le g n a g y o b b s ú ly t a z a lk a lm a z á s r ö v id ta r t a m á r a és a lehető leggyorsabb levetkezés és felöltözésre helyezzük, mikor is v é t k e z é s , a lk a lm a z á s é s a f e lö ltö z é s k ö z ö t t se m m i k ö z b e e s ő sz ü n e tn e k n e m s z a b a d le n n i. Ezt különösen a nőknek szeretném szívükre kötni, kiknek az alkalma
zás tartam a alatt lakatot kellene a szájukra tenniök.
Épen a felöltözés és levetkőzés idejét tartják ezek a legalkalmasabbnak arra, hogy egész betegségi törté
netüket elfecsegjék.
Ha a hideg víz alkalmazása nagyon soká tart, könnyen megtörténhet, hogy a kívülről ható hideg túlsúlyra vergődik, a természetes melegség rovására.
Már pedig mindig a test melegének kell győzedelmes
kedni a víz hidege felett. Egy alkalmazásnál sem szabad hideggé válni a testnek.
H a r m a d s z o r s Sokkal jobb, ha a v íz a lk a lm a z á s a u tá n n em tö r ü lk ö z ü n k m e g , mert, ha nedves testre öltjük fel a ruhát, kellemes, nedves páramelegség fejlődik azon gyorsan, a mi igen jól hat a természetre. Ama részek, mik födetlenűl maradnak, gyorsan letörlendők; ha pedig meztelen lábra alkal
mazzuk a vizet, a lábak nedvesen maradnak, ha köz
vetlenül arra, erős mozgást teszünk. A test nedvesen hagyása által vízburokhoz jutunk, a mi megakadályozza a hideg lég behatását, míg a megszárítkozás, különö
sen pedig az u. n. frottage által először is erős nyo
mást gyakorolunk a véredényekre és másodszor a szükségesnél jobban megnyitjuk a pórusokat, úgy, hogy hideg levegő hat be azokon s könnyen idézzük elő a rheumatizmust. Az árt tehát csak a testnek, ha nedves állapotban soká ki van téve a levegő hatásá
nak. Épen ezért egész mosást a lehető leggyorsabban kell végezni. Ha pl. a, test teljesen izzadtsággal fedett,
gyorsan lemossuk magunkat, mi által az izzadtságot eltávolítottuk és testünket vízburokkal láttuk el, mi a pórusokat légmentesen bezárja; ez után gyorsan fel a d u r v a v á s z o n in g e t és a ruházatot s a mosásnak ilyen módon soha ártalmas hatása nem lesz.
N e g y e d s z e r : a test fölmelegülése bár rendszerint mindjárt a felöltözés után beáll, ez csak az első föl- melegedés, az első győzelme a természetes melegnek a hideg fölött. A czél az, hogy e fölényt maradandóvá tegyük, mert a hideg folytonosan arra törekszik, hogy újra úrrá váljék a test felett és a vízgyógymód ujon- czainál el is éri ezt, el különösen vérben szegény egyéneknél, ha a leöntés rossz volt. Ez által v i s s z a h a t á s áll be, t. i. a beállott meleget újra elnyomja a hideg és rövidebb, hosszabb ideig ú r is marad felette. Egyszeri alkalmazás után több ily. visszahatás is beállhat, úgy, hogy majd melege van az embernek, majd fázik. A z e ls ő v is s z a h a t á s a z ig a z i, a tö b b i se m m it n em é r ; é p e n e z é r t s e g ít s é g é r e k e ll le n n ü n k a t e r m é s z e te s m e le g n e k , a m i m o z g á s á lt a l t ö r té n h e t m eg . Teljes nyugalom mellett vérben szegény egyének természetes testi melege azonnal megszűnnék; a mozgás ellenben fokozza a hőt, szétárasztja a vért a test minden részé
ben. Legjobb az olyan mozgás, a mi mellett a test minden része tevékenyen működik, pl. valamely jól megválasztott testi munka. A tornászásról nem tartok annyit, a mennyit közönségesen tartanak felőle; a hosszú sétáknak sem vagyok barátja, mivel ezek mel
lett a testrészek mozgása nagyon is egyoldalú.
A t e s t m o z g á s a d d ig t a r t s o n , m ig te lje s e n s z á r a z a k é s e g y e n le t e s e n fö lm e le g e d v e nem v a g y u n k . De, a ki különben is meleg és száraz, az is mozogjon legalább egy negyedóráig.
Ha az alkalmazásnál vtgyázatlanok vagyunk, azaz nagyon is lassan vetkőzünk és .öltözünk és kevés moz
gást végezünk, a fázás érzése, gyakran csak órák
15
elmúltával következhet be; de még ekkor is leghatható- sabban, mozgással győzhetjük le.
Ki szorosan megtartja e szabályokat, azt biztosítha
tom a jó eredményről; a ki azonban túlteszi magát azokon, annak ugyan sokáig kell várni, hogy a víz segít rajta.
M ik o r k e ll a v íz a lk a lm a z á s a it f o g a n a t o s íta n u n k ? A nap folyamán, ha időnk van rá. Este, lefekvés előtt csak az éljen az alkalmazással, a kinek jót tesz, a ki jól alszik utána. Legczélszerűbb, ha éjjel, az első álom után fogunk hozzá és pedig ez esetben legajánlatosabbak a mosások és félfürdők. Ez időtájban gyakorolják legjobb hatásukat, mert először a test és az ágy egyenletesen melegek, másodszor tes
tünk kinyugodta magát; mig estére a nap fáradalmai kimerítenek, az első álom üdévé erősít, úgy, hogy épen ekkor vehetjük fel legsikeresebben a vízzel való küzdelmet. — Korán kell lefeküdni! A 9— 12-ig eltelő három óra fontosabb, mint az a hat, mely 12-től reggeli 6 óráig tart.
M ily h ő in é r s é k ű le g y e n a v iz ? Az én alap
elvem ez: »M en n él h id e g e b b , a n n á l J o b b !*
A meleg vizet csak szükségben segítőnek tekintem, csak szükséges rossznak. Nagyon gyenge és vérben szegény egyéneknél, kiknek természete nem képes a hideg vízzel megbirkózni, használom csak segédeszköz gyanánt arra, hogy testünk melegét mesterségesen fokozzam, hogy azután csak annál nagyobb hatással alkalmazhassam a hideg vizet. Meleg lábfürdő is csak épen a szükségben j ó ; ha utána azonnal hideget veszünk és mozgunk, már valamivel jobb.
Általában főszabály: „Meleg fürdők, meleg mosások elernyesztenek, a hidegek ellenben erőssé és üdékké tesznek". Meleg, illetőleg forró vizet csak különösebb esetekben szabad használnunk: ezeknek megválasztásá
ban áll a hydropathák művészete. Például: ha vala
kit. szélhüdés ér, mindenekelőtt lábfürdőt rendelek,
talán kézfürdőt is forróan, hamu és sóval keverve.
A forró lábfürdő azonnal lehúzza a vért a fejből, a hova sok összegyülemlett. A szélhüdés nem. más, mint hogy valami okból az összes vér a test egy pontjára tódul. Az erek ruganyosak és bizonyos pontig kitá
gíthatok; így a meleg vérnek beléjük való áramlásá
nál kitágulnak, ha azonban nagy mennyiségben tódul beléjük a vér, megrepedéssel fenyegetnek. Agyszélhü- désnél minden vér a fej felé tó d u l; ha nagyon erős a tódulás, a vér behatol az agyba, áttöri azt vagy átszivódik azon, a mi halált vagy bénulást idéz elő.
Ez esetben azért sürgetőn szükséges, hogy a vért a lehető legnagyobb gyorsasággal más testrészekbe terel
jük és ez a hatása a forró lábfürdőnek, az az után következő egész hideg lemosással.
Ha szívszélhüdés ér valakit, akkor az válik szüksé
gessé, hogy a vért a szívtől lehető gyorsan elvezes
sük és mint a legközelebb fekvő testrészbe, az altestbe tereljük, a mit forró kendőkkel való borogatás utján érhetünk el. Ez által az altestben azonnal meleg fej
lődik, a szív vére a meleg ut at követi, a szív maga megszabadúl terhétől és a veszély el van hárítva. — Meleg borogatásokat csak mérsékelten szabad ismé
telnünk.
A Ilidet} v íz a lk a lm a z á s á n a k id ő ta r t a m á r a n é z v e főszabály ez: „Azonnal hagyjuk azt abba, mihelyt úgy érezzük, mintha a víz az alkalmazás alatt melegebbé, vagy tán épen forróvá vált volna*.
H o l é ljü n k a z a lk a lm a z á s o k k a l ? Általában az a vélemény van e felől elterjedve, hogy nagyszerű fürdőket kell arra berendezni, hogy az én döntései
met, mosásaimat, fürdőimet használni lehessen. Nem, elég egy egyszerű szeglet. Lelkemre mondhatom, hogy nekem semmiféle alkalmazásnál soha segítőm nem volt és nem volt finom fürdőberendezésem se. íme, így csináltam: Ha felső döntést akartam, az öntő
kannát mosókonyhám ablakdeszkájára helyeztem, oda
17
hajoltam alája és kezeimmel magam fölé húztam az öntöző száját, hogy a viz futott lefelé. Ha mell-leöntésre volt szükségem, odaálltam egyenesen a kanna elé, csövét megfogtam és lefelé nyomtam, hogy a víz mellemen futott le. Ha hát-leöntést akartam, hát
tal fordultam az öntöző felé és a vizet hátamon futtattam végig. (Az előadó m utatja a különböző állásokat.) Évek során ott volt a gyógyító-intézetem hálószobámban és nagyon meg voltam vele elégedve s tudják önök, hogy volt berendezve? Ez a kis dézsa volt az egész gyógyító-intézeti berendezésem. (Az elő
adó m utatja az edényt és m utatja azon a különböző részeket. A tisztelendő úr adatai szerint e kis kád 72 cm. hosszú, 49 cm. széles és 27 cm. m ély; ára pedig, ha fából van, talán 3 forint*). Ráállítottam egy székre és 10 éven át folyton szobámban v o lt; ez volt a mosdótálam, másféle lavoirom ez idő alatt, egy
általában nem volt — és volt a gyógyító-intézetem.
Ha egészmosást akartam, letettem a dézsát a padlóra, beálltam és nedves törülközővel gyorsan lemostam magam. Mikor karfürdőre volt szükségem, a székre tettem fel a dézsát, egymásra fektettem kezeimet és ebben a helyzetben dugtam a vízbe azokat. Épen így vehettem fejfürdőt, szemfürdőt, űlőfürdőt és czomb- fürdőt is, ■— ez utóbbit akként, hogy beletérdeltem az edénybe és sarkaimra ereszkedtem guggolva. Ha térd- leöntés volt a czélom, odaállítottam a kádacskát ágyam elé, belé .tettem lábaimat és leöntöttem a tér
deket. Ez egyszerű fürdő-berendezés egész jól bevált.
Igaz, hogy három edényt is kellett csináltatnom, mig helyesen tudtam elkészíttetni, az első nagyon keskeny volt, a második nagyon mély, Csak a harmadik sikerült egészen.
* Lásd Geittner és Rausch hirdetését a mellékleten.
2
A leöntések.
A helyesen való öntés m ű v é s z e t, a mit magam is csak időjártával tanultam meg. Igen gyakran jönnek hozzám abbeli panaszokkal, hogy az öntözéseknek nincs meg a kívánt hatásuk. Ha ilyenkor a panaszkodókat mosdókonyhámba viszem és leöntöm, áradoznak a di
csérettől és nem bírják eléggé magasztalni öntéseimet.
Annyi igaz, hogy megtanultam, miként kell helyesen alkalmazni a leöntést; pontosan tudom, mely helyekre való alkalmazással várhatunk jó hatást. A leöntések módjára fordítandó a legtöbb figyelem, mert éppen ettől függ a hatás és a viz-gyógymód egész eredménye is. A ki ért ahhoz, hogy betegét oly módon öntse le, hogy annak a m á s o d ik , v a jjy h a r m a d ik le h ű t é s k o r m ár melege legyen, az m e s t e r e a z ö n té s n e k . Előrebocsátva természetesen, hogy a betegben még elegendő vér van arra, hogy a vízzel megbirkózhassék.
Ki ilyen mesteröntözést kap, azaz a leöntés alatt me
lege támad, az mihelyt e meleget megérzi, hagyja abba az alkalmazást, öltözzék tel hirtelen és utána legalább fél óráig mozogjon. — Ki a leöntések alatt föl nem melegszik, az annyit kap azokból, a mennyit az öntő
mester jónak lát, utána pedig sietve fel kell öltöznie és még melegen futnia. Gyakorlott öntőmester a bőr pirosra válásából tudja meg, mikor érkezett el az al
kalmas pillanat az abbanliagyásra.
Mennél nagyobb melege volt az embernek a leöntés előtt, mennél inkább fürdött az izgatottságban, annál könnyebben melegszik fel utána; s ez egyaránt áll erős, vérben gazdag, mint gyenge, vérben szegény emberekre.
19
Nem mindegy, vajon valami puffadt serfőzőt, vagy sorvadásos szabócskát öntözünk-e le. A kis kályhát, a miben csak pár gyufaszál ég, könnyebben kiolthatja a szél, mint a pohos kemenczét, miben erős tűz izzik.
Ilyenformán állunk az egyes egyéneknél a reakciót ille
tőleg. Vérszegényt hosszasan öntözhetünk, ugrálhat jó soká, még se melegszik föl. Ha a házba behatolt tolvaj csak kis gyermeket talál ott, nem igen vet ügyet semmire és nyugodtan üríti ki a házat. Ez a tolvaj, a hideg.
Igen sok függ attól, hogy alkalmazzuk a leöntéseket.
Az orvos után az öntőmester a legfontosabb személy.
Ha az öntő lomha, a betegnek kára.
Többet ér, ha mi magunk alkalmazzuk a leöntéseket, vigyázatosan, mint ha másoktól engedjük magunkat önteni, vigyázatlan módon.
Erről egy mulatságos kis történet jut eszembe. Vala
mikor egy tanítócska keresett fel, a ki így szólt hoz
zám: „Főtisztelendő úr, mennyi szépet olvastam ki az Ön könyvéből! Ugyan ki is gyógyítottam feleségem és mennyire meg nem edzettem gyermekeimet; igen, sőt még magamat is megöntöttem és el bírtam viselni mindent. Vettem felső-leöntést, jót tett a térd-leöntés, a czomb-leöntés is nagyon kellemes volt, láb-leöntést is vettem és nem vetém meg a fél-fürdőket sem ; igenis odáig vittem Főtisztelendő úr, hogy minden leöntésnél 3 és fél liter vizet bírok magamra önteni! Most pedig eljöttem ide, hogy elmondjam a dolgom és hogy hall
jam, hogy jól tettem-e mert valahol mégis csak kell egy hibának lenni, miután semmi hatást n e m é re z tem ." — „Na, lássuk csak, tanitó úr, jöjjön a mosdó konyhába. így, most vetkőzzék le, öntést adok Önnek. “ A tanítócska vonakodik, oda-oda nézeget bizalmatla
nul az öntőkannára, s utoljára azt kérdi: Hát ez itt mire való, csak nem ezzel végzik talán a leöntést?
Én otthon mindig csak egy kis virágöntözőt használ
tam." — „Meglátja mindjárt. így most támassza le 2*
kezeit, ide ebbe a víztartóba!” — A kezeimet ebbe a víztartóba?" — „Természetesen! csak rajta" és e pillanatban már meg is kapta az első kannával. —
„Ni, mint érzem magam; hisz azt hittem, hogy egész vízözön szakad rám! — „Na, ez megvan; így tegyen otthon is és egészségessé válik."
Egy más alkalommal két lelkész jött hozzám, jó messziről. Me mm i n g e n b e n találkoztak és csakhamar megtudták egymástól, miben járnak és hogy W ö ris- h o f e n b e igyekeznek. Az egyik panaszkodott, hogy ő neki semmi bizalma sincs a vizhez, nagyon nedves, nagyon hideg és legjobban szeretne mái hazamenni.
A másik sem volt valami nagy kedvelője a hideg víznek és mindenben igazat adott társának. Miután azon
ban jegyeik Wörishofenbe már meg voltak váltva, el
határozták, hogy már csak megnézik, hogy mint megy a dolog és csak aztán térnek haza. A mint hozzám jöttek és előadták, mi bajuk van, rögtön tisztába vol
tam azzal, hol itt a bibe. Mosdókonyhámba vezettem a két urat és azt mondtam, hogy meg fogom nekik mutatni, miben áll a leöntés. A mint benn voltak, az ajtót bereteszeltem e szavak kíséretében: „Innen ad
dig senki ki nem megy, mielőtt a vizzel ismeretséget nem kötött!"
Rémüldözésük semmit sem használt; le kellett vet
kőzniük és — egy kettő — nyakukban volt az első pár kanna viz.. Mikor felöltöztek, már dicsérték a dol
got: „Az ám, milyen jól érzem magam; biz azt sohse gondoltam volna, hogy a viz oly jól essék. De most aztán nem is utazunk addig haza, míg még közelebb
ről szemügyre nem vesszük a dolgot."
— 20 —
A z öntések.
A mi mondani valóm az öntésekről volt, azt kime
rítően leirtam „Vizkurám“ czimű könyvemben. Most csak pár megjegyzést csatolok hozzá.
A szerint, a mint bizonyos testrészekre akarok hatni, a következő öntéseket külömböztetem m eg: felsőöntés, fej-öntés, térd-öntés, láb-, czomb-, hát-, mell- és tel
jes-öntést.
A f e ls ő -ö n té s egyike a legfontosabbaknak, sőt .mondhatnám, hogy a legjobb minden öntés közt. Ez a test felső részét hozza rendbe, elvonja a fejtől a felesleges vért, el a nyakból, a mellből és az alsóbb testrészekbe vezeti. így pl. a nyak túltengéseit, daga
natait lehet vele megszüntetni, ha szorgalmasan és helyesen alkalmazzuk. Mint a vadászaton a hajtők, és a kutyák a vad után, úgy fürkész a felső-öntés a vértolulások után, feloldja azokat és a vért rendes útjára hajtja. Egyik betegnek vállán tyúktojás nagy
ságú daganata volt. A felső-öntés, melyet ebben az esetben más baj ellen használt, megpuhította a ke- levényt és a feltorlódott vér oszladozni kezdett. Újabb vastagodás kezdődött a könyökén, de Ti tovább is al
kalmazott felső-öntés ellenállt ennek is. A vértolulá
soknak végre meg kellett szünniök, mert a szakadat
lanul alkalmazott öntések helyreállították a vér rendes keringését és bár a beteg erre nem is számított, egyébb bajával együtt ez is eltűnt.
Körülbelül tiz hete, ujjnyi vastag görcserekben szen
vedő lelkész jött és pedig egész légió ily érrel nyakán.
„Mi lesz ez erekkel/ kérdék tőlem sokan, „ha felső-, mell-, vagy villámöntés éri őket?" A derék úrnak
ezenkívül rettentő nehéz lélekzése is volt; különösen ha hegynek kellett mennie. De halljátok! A mint elő
ször hegyébe ömlött a felső-öntés, azonnal lekergette a vért. Ha rablók vannak a házban és a gazda jő, a hatalmas fütykös szétkergeti mind. Épen így futott a vér a görcserekböl a felső-öntés után. A villám-öntés alkalmazásakor pedig már láthatók sem voltak. A viz által a vérkeringés újból rendbe jött; előbb, vagy utóbb okvetlenül gutaütést kapott volna ez az úr.
E héten egy lelkész volt itt, kinek a szíve az or
vosok kijelentése szerint három ujjnyival jobbra toló
dott el a rendes fekvéstől. Megakartam tudni, mily hatással van a szivlökésre a v iz - r á ö n té s n e k ; azt állítottam, hogy a felső-öntés által nem lesz rohamos- sabb a vér, sőt nyugodtabb. Másnap reggel hozzá
fogtunk az öntéshez. Míg én ezt végeztem a derék uron „kinek nem volt helyén a szive", az orvosok gondosan figyelték a szívdobogását. Néhányan közülök ugyanis, akként vélekedtek, hogy a felső-öntés gyor
sítani fogja a vért, a mi a szívet még jobban feliz
gatja majd. De ez nem következett be, sőt ellenkezőleg a szívlökések sokkal nyugodtabbakká váltak. Bár ezt több orvos constatálta, egyik, a ki ott a közelben állt, nem hitte el és személyesen akart felőle meggyőződni és — hinnie kellett.
Az öntést a jobboldalon kell kezdeni, hogy a szív felöli oldal ne nagyon hirtelenül támadtassék meg.
Rendszerint a kéz az első, ettől haladunk felfelé a vállig, megöntözzük a mellet, lemegyünk a jobb olda
lon az ővtájig és ez után a másik váll felé haladunk fölmenőleg, hogy az egész hátat elborítsa, de a nnélkül, hogy valamely részt közvetlenül nagyobb erőv.el érjen.
A fej-öntéssel együtt különös jóhatású a felső-öntés a fej vértódulásaira, mik a szemek, vagy fülek gyen
geségét idézik elő. Szem vagy fülbajok mellett az egész felsőtest is többé kevésbbé mindig betegesen meg van támadva, ha erőteljesen öntjük meg ez együtt
23
szenvedő részeket, nem marad el a szemre és fülre gyakorolt jó hatás.
A fe j-ö n té s t csak a legnagyobb vigyázattal szabad alkalmazni és csak gyakorlott öntő alkalmazhatja.
Különösen e mellett szerezhetünk igen könnyen hülést, fejrheumatismust, mert a haj nehezen szárad. Taná
csos ilyenkor a főt a levegő behatása ellenében taka
róval megvédeni; mindenesetben pedig, addig nem szabad a levegőnek kitenni, mig teljesen meg nincs száradva. Ha csak egy theáskanálnyi vizet öntök is fejemre és föl nem szárítom, bizonyos vagyok a felől, hogy két óra alatt fejfájásom jő.
A fej-őntést a legritkábban alkalmazzuk, először azért mert a meghűlés veszélye fenyeget, különösen pedig azért, mert a fejidegek nagyon gyengék és igen gyöngéd kezelést igényelnek.
A fejöntésnek különböző fajai vannak, miket helyi bajoknál szoktunk alkalmazni, igy: a fül-öntés, szem-, orr- és száj-öntések.
A té r d -ö n té s t akkor hagyjuk abba, ha lábaink piroslanak. Ez öntés hideg lábak mellett is alkalmaz
ható, mivel a viz erős ráöntése által a vért nagy erővel kényszerítjük a test e részeibe, minek folytán azok lassanként felmelegszenek. A térdöntésnek a fejre is van hatása, megszabadítván azt a vér odatolulásától.
A lábak daganatait és más egyéb bajait megszünteti.
Megkülönböztetünk még láb-öntést és az öreg-ujj öntését.
A c z o m b -ö n té s. erőseb!) hatású mint a térd
öntés. Ha alkalmazásának szüksége beáll, a czomb odanövése tájáig öntjük le az alsótestet.
A viz-gyógymód által felmutatható legerősebb al
kalmazások egyike a h á t -ö n té s ; ennek különösen a hátgerinczre van kitűnő hatása. Kinek háta nagyon gyönge, az megelőzőleg ismételten dörzsölje bé ecze- tes vízzel. Mint a czomb-öntésnél, itt is alulról felfelé menőleg öntünk. Elkezdjük pl. a jobb lábnál, s a vizsugárral gyorsan haladunk felfelé az u. n. alsó ke
resztcsontig; erre a hát jobb oldalán kissé lassabban fel a keresztcsont tetejéhez, tehát már a vállak köze
lébe érve, a felső karokig le néhányszor ide-oda irá
nyítjuk a vizsugárt, majd lassan lefelé a baloldalon, de mindig akként tartva magunkat a középtáj felé a baloldalon, hogy a viz az egész hátat érje. A jobb oldalról való fel, s a balra való lefelé öntést 2—3-szor ismételjük; közben pedig zegzugosan megöntözhetjük a gerinczet magát előbb felfelé, azután lefelé menőleg.
A hát-öntésnek rendszerint jó hatása van. Nagy kiterjedése következtében az egész testet egyenletesen fel kell melegítenie, üdítenie és különösen az izmokat erősítenie, oszlató és feloldó hatása van a test min
den beteg részére. Joggal nevezhetjük a hát kiporo
lásának, mert kivet és elűz mindent a mi feltorlódott és megülepedett.
M eleg és hideg fürdők.
A nép között a fürdőket illetőleg az az ítélet vert gyökeret, hogy legajánlatosabbak a meleg fürdők és a hideg kerülendő. Az én módszerem azonban magával hozza, hogy lehetőleg ne alkalmazzuk a meleg fürdő
ket, m ert a meleg fürdőket, kizárólag alkalmazva, ká
rosnak találom az emberiségre nézve. Előttem nagyon is nyomorúságos segédeszközök ezek, miket akkor al
kalmazunk, ha természetünk már odáig elgyengült, hogy a hideg vízzel meg nem bír birkózni, vagy ha a sajnálatra méltó egyén annyira irtózik a hideg víztől, hogy használatára sehogyse vehető rá. De ebben az esetben is hideg vizet alkalmazok utána, hogy az el- puhulást kikerüljem.
Oly gyakran hallhatjuk, különösen magasabb kö
rökben, hogy a test tisztántartásához hetenként egy meleg fürdő szükséges; én nem tenném, ha csak utána mindjárt hideg nem következnék. A mező vadai, a veréb, a kutya soha meleg fürdőt nem láttak, sőt még a. galambok is hideg fürdőt használnak tél időn.
Az érzékiségre igen jó hatású a meleg fürdő, — d e s o h a g y ó g y ít á s i c z é lb ó l n e h a s z n á lju k , mert a meleg fürdő nem hat a természet ellenében, nem segít semmit. Korunkat megszokták az elpuhulás korának nevezni. És joggal. Szilárdul meg vagyok győződve, hogy az emberiségre nehezedő szenvedések és bajok nagy részét mik annyira kínozzák azt és miknek annyian esnek áldozatul, — az elpuhulás okozza, az, hogy nagyon a meleghez vagyunk szokva és igen kis mértékben edződünk a hideghez. Igaz ma
rad: a nyár és tél között ég, föld a külömbség. Élnünk
mind a két évszakban kell és ebből folyólag föl kell tételeznünk, hogy a hideg is'megkívánja a hozzávaló edződést.
Az elpuhulást maga az elpuhító öltözködés is okozza, a meleg fürdők, a fűtés, hogy nagy melegre tegyünk szert tél idején. Sok kell ahhoz, hogy valami általá
nosan elfogadott dologgal szakítsunk s ez áll a meleg fürdőkre nézve is. „Vagy egyedül meleget, vagy sem
minőt", mondják sokan. Azonban a meleg sem m in
den tekintetben megvetendő. Persze általában min
denütt a meleget karolták fel, ép úgy mint a gyapjú ruhát. De mire jutottunk, mióta az ilyen ruhát szél
iében viselik?
Ifjúkoromban nem ismertem, mi a rheumatismus.
Az öreg emberek azt mondták, hogy „czug“ van itt fenn a vállaimban, hanem elmúlik, mihelyt párszor jól kiizzadom magam vagy bekenem a helyét eczettel.
Ma épen úgy, mint a hogy mindenki ideges, rheumati- kus is, az egyik kis lábújjában, a másik jobb lábában, a harmadik a balban, a negyedik a fejében hordja a rheumát és így tovább. Ha ez így megy, nemsokára felismerhetlen a ruhán, tél van-e vagy nyár. Pár hete (július közepén) nem telt el egymásután három nap, a nélkül, hogy nyakig begombolt köpenyeket ne láttam volna, persze, hogy valamiképen meg ne fázzék a sze
gény test és rheumát ne kapjon. Csak forraljatok, melegítsetek, gőzöljetek, annál gyengébb és rheumati- kusabb lesz testetek!
Az elpuhulás már a gyermekkorban kezdődik.
Ezelőtt, ha keresztelőre vitték a gyermeket, egyszerű párnába tették és gyakran több órányi távolságra mentek vele, még hideg télen is — a templomba.
Micsoda ruhát adtak ilyenkor a kicsinyekre ? Egyszerű ingecskét. Ma azonban mindjárt a gyapjuruhával kez
dik. Van takaró, kendő, szőrsapka fülvédő leffentyűk- kel és közelébb bizonyosan orrvédőt is ki fognak találni. Mind e visszaélések mellé pedig, hogy jól el
27
legyenek puhulva, jó korán megkezdik melegben für
detni a gyermeket. 10 nap lefolyása alatt legalább 30-szor kérdezték meg tőlem : h á n y h ó n a p o s n a k k e ll le n n i a g y e r m e k n e k , m ik o r a b b a n lia g y - h a tju k a m e le g b e n v a ló fü r d e té s t ? Én azt mondtam: Már az újjonszületett gyermek használja a hideg vizet; a mint a teremtő adja, úgy kell a vizet használnunk. Ha, olykor-olykor hideg vizet kapnának a kis gyermekek, rendkívüli módon felfrissülnének, persze nem félóra hosszat kell vízben lenniök, hanem egy pillanatig csak. Kik kis gyermekekkel bánnak, az isten szerelméért, edzék meg azokat az első napokban és hetekben, akkor egészséges gyermekeik lesznek.
A hideg víznek a gyermekekre való jó hatásáról a következő esemény tesz bizonyságot:
Ez a nyílt arczú lányka (gyógyítás czéljából tartóz
kodik itt) tüdőgyuladást kapott legutóbb-. Azt hitte mindenki, hogy el van veszve, anyja sírt, apját sür
göny utján hitták ide. Odajöttömkor a lányka egészen forró volt, lélekzés, transpirátio fennakadva. „Ne aggód
janak, szóltam én, a gyermek újra egészséges lesz, mártsátok csak a vízbe, m intha a Jordán-vize lenne.
Mossátok szorgalmasan hideg vízzel s a vízből be az ágyba!" És hogy örvendett a gyermek, mikor lehűtöt
ték. Mikor másodízben emelték ki a vízből és a láz újból beállt, ő maga kiáltotta: „hagyjatok benn a vízben!" így tanulhatnak a szülők, gyakran gyerme
keiktől ; ha forró vizet használtak volna, jól bebur
kolva a gyermeket (az ágyban szorosan betakarva) elveszett volna. így azonban csakhamar alább hagyott a szertelen forróság, megszűnt a nehéz lélekzés és feljött a nyálka. Épen, mint ebben az esetben, úgy kell kezelni a kisgyermekeket is. Azért hívlak fel benneteket arra: „ne tegyétek elpuhultakká gyerme
keiteket! ne várjatok csecsemőitekkel sokáig, hanem életük első hetében kezeljétek már hideg vízzel és erős, egészséges gyermekeitek lesznek. Próbáljátok meg
28°-ú meleg vízben fürdetni meg egy cseléd-legényt, a mint az már megtörtént és nem lesz többé az előb- beni erős ember, hanem el lesz ernyedve. Jegyezzétek meg, hogy minden meleg fürdő ernyeszt és gyengít.
És mennél többször ismételjük az ilyen fürdőt, annál elernyedtebb, hervadtabb lesz az ember, annál lom
hább lesz a test.
Szokásos egy, két évig meleg vízben fürdetni a gyermekeket, a mi mellett még egy más nagy hibát is követnek el s ez az, hogy az anyák vagy dajkák kezükkel szereznek meggyőződést a víz melegség! foka felől. Ha tán jéghideg a vizsgáló kéz, sokkal hidegebb
nek tetszik a víz, mint a milyen. Ennek aztán meg
adhatja a gyermek az árát. Minden meleg fürdő gyengíti a gyermeket edzés helyett, s a helyett, hogy a légváltozásokkal szemben ellenállóvá tennők, csak még érzékenyebbé válnak. Épen ezért minden anyá
nak és nevelőnek azt szeretném tanácsolni: „ csak a hideg vizet használjátok gyermekeiteknél; ha már épen az első napokban nem akarjátok a lehető leghidegebb fürdőt, ne legyen tehát több mint 10, 12°-ú. Annál szebben fognak nőni a gyermekek, mennél hidegebb a fürdőjük.
Mennyi sokszor panaszolják az anyák, hogy gyer
mekeik fel vannak fújva, hogy semmi étel nem jó nekik, „nem marad meg bennük", holott az étel táp
láló és jó. A szegény anyák legtöbbször nem tudják, hogy gyermekeik szerencsétlenségének az elhibázott nevelés az oka. A meleg fürdők is sokban hozzá
járultak ehhez. Ha valakinek nincs épen jó étvágya, csak nap, nap után fürödjék meleg vízben és mi még megmaradt, az is odavész. De ha naponként hideg fürdőt vesz meglátjátok, hogy kezd dolgozni az emberi gép és mint áll elő a legpompásabb étvágy. Ezt min
denki megfigyelheti, ha rendben van mind a négy kereke.
Ha azt mondja valaki: „nincs elég erős természetem
29
arra, hogy hideg fürdőt vegyek, bennem még fokozni kell a természetes meleget", az ilyen beszédnek csak vén, megtört embereknél engedek helyet. De ezeknek sem szabad meleg fürdőt venniök a nélkül, hogy nyomban utána hideg ne következzék. Sokszor halljuk, hogy ö r e g e k n e k n e m s z a b a d h id e g b e n fü rö d - n iö k , ez h a z u g s á g . Az öregekben, még 70-en felül is, néha több vér van, mint a fiatalokban. A mint azt egy lelkiismeretes orvostól, B e r n h u b e r dr.-tól (most Rosenheimi orvos) hallottam, manapság a 70, 80 éves öregeknek gyakran sokszorta erősebb pulsusuk van, mint másoknak 20 éves korukban.
H o l fü r ö d jü n k ? Akár a mosdókonyhában, akár künn a szabadban az mindegy, csak a víz elég ned
ves és hideg legyen. Én első fürdőimet a Dunában tartottam , bár kissé messze volt (20 percznyire), de ott tanultam ismerni a fürdőket. Akár a nap sütött, akár havazott, mindegy v o lt; mást nem tehettem, mert más fürdőmedenczém sehol nem volt. Hogy akkor ily szükségben voltam, ma a gondviselés rendelésének látszott előttem, mert különben én sem tettem volna úgy. Mikor a Dunától visszatértem, mindig nagyobb melegem volt, mint odamenet. Sohasem hittem volna, ha magamon nem tapasztalom. Senkit sem híttam nézőül és társagóul magammal, hanem levetkőztem gyorsan, bementem, olvastam 1, 2, 3, 4-ig és készen voltam. A kinek alkalma van a szabadban fürödni, csak fürödjék nyugodtan. — Mikor Biberach-ban káp- lánkodtam, egyszer erős katarrhusom volt; a lelkész abban a véleményben volt, hogy vasárnap nem prédikálhatok, én azt mondtam, hogy addig elmúlik a katarrhusom. A lelkész nem akarta hinni, fogadtunk egy-egy forintba. Csütörtökön este volt, 8 órakor, karácsony hetében, a patak 10 percznyi távolságra lehetett. Elgondoltam, hogy ha vasárnapra jó hangot akarok, még ma kell egy fürdőt vennem. Fürödtem és hangom már visszajövet javult. Másnap este újra
megfürödtem, hangom tisztábbá lett, szombaton újra és vasárnap olyan hangom volt, hogy a felhőkig hatott. Nyertem egy forintot és megnyertem a han
gomat.
Katarrhust legjobban járkálás által szüntethetünk meg. Járkálunk ugyanis, mig felmelegszünk, de soha sem a felhevülésig. így a legkönnyebben gyógyíthatjuk meg a friss katarrhust. Óvakodjatok attól, hogy a katarrhust elhamarkodva, vízzel akarjátok megszün
tetni. Könnyebb egy genylázt meggyógyítani víz segé
lyével, mint egy katarrhust; itt már nem megy olyan egyszerűen az öntés. Természetünk ilyenkor nagyon érzékeny. Ellene a legegyszerűbb és legjobb alkalma
zási forma a félfürdő. Hanem ügyelnünk kell, hogy úgy előtte, mint utána jó melegünk legyen. Ilyen módon legkönnyebben létre jöhet a kiegyenlítődés.
A s z a b a d b a n v a ló fü r d ő k e t még föléjük is helyezem a szobában való fürdőknek. A friss lég min
dig a legjobb lég marad, a minek szintén megvan a maga jelentősége. A szabadban nem oly könnyen tám ad légvonat, mint a szobában. A belélegzésre nézve pedig mennyivel alkalmasabb az üde, szabad levegő, mint a szobai! Minden aggodalom nélkül használhat
juk a szabad fürdőt, még télen is. Sőt a kin két nadrág, ugyanannyi kabát és még több mindenféle ruha van, úgy, hogy annyi időbe kerül levetkőznie, mint egy ház becserepezése, ez bizony lehűl és a fürdő nem lesz a legjobb hatású rá nézve.
Én már bizonyosan fürödtem százszor akként, hogy előbb lábammal a jeget kellett betörnöm. A vízbe jutva azt hittem, meleg. Ha a szabad lég 15° fok hideg s a víz 3, 4° meleg, úgy, hogy 18— 19° foknyi a különbség, épen ennyi a meleg kijöttünkkor, a mi természetünket fölfrissíti. A kik ezt nem hiszik, de mégis tudni szeretnék, törődjenek meg olykír ősz idején s azután próbálják meg egyszer télen is és akkor igazat adnak nekem, hogy télen hideg fürdőt
31
venni nem rossz. Sok télen át minden éjjel felkeltem, bementem mosdókonyhámba és félfürdőt vettem és nem egyszer kellett előbb a jégtakarót betörnöm, hogy fürödhessek.
A szabadban nem kell irtóznunk a fürdőtől, csak csináljuk mentői gyorsabban és röviden. Ha azonban valaki saját ügyetlensége folytán meghűlt, akkor persze a víz az oka, de ő soha nem.
Ha a községek fel tudnák ismerni a víz jótékony voltát, a községük patakjának alsó és felső végére, mindkét nembelieknek építenének fürdőket. Én magam semmi jobb eszközt nem ismerek az egészség meg
őrzésére, minthogy a nap fáradalmait és terheit egy rövid fürdővel lemossuk. Mily jótétemény lenne ez a földmivesekre nézve, a kik legjobban érzik nehéz munkájuk alatt a nap terhét. Egy perez alatt készen van az egész és hozzá még semmibe se kerül.
Serdülő ifjaink is egészen mások lennének, ha szor
galmasan használnák a fürdőt. A t o r u á z á s n a k meg van a tanára, tanítója. Adjatok nekem torna
eszközök helyett egy vízmedenezét, egy csövet, egy fecskendőt, a mivel fecskendhessék m agukat; helyet, a hol mezítláb futkározhassanak. E mellett belebocsá- tom őket a vízbe és tetszésükre bízom, szilajkodjanak, ugráljanak. Ez lenne az igazi torna. Ha valamely intézet egyszer ilyen nagy kihágást követne el, ez megmutathatná, mire lehet menni a mai korszellemtől gyűlölt vízzel, a gyermekekkel. Mindenekelőtt erős, friss természetűek lennének, azután szellemileg is üdébbekké válnának. Mindig meg kell gondolnunk, hogy a lélek a testben be van zárva. A test után irányul a szellemi tehetség, százféle módon. íme a példa: én magam szellemileg oly gyenge voltam, hogyha azzal az erős szándékkal hallgattam meg valami beszédet, hogy pontosan fogok arra emlékezni, 5—6 mondat
nál többet megtartani nem voltam képes. Oly mérték
ben el voltam gyengítve szellemileg, hogy bátran
mondhatom, szellemem már tízszer üdébb, mint egy
kor. Szellemem ugyan az, a mi régen volt, de a lakása jól ki van tágítva és ezért érzi magát jobban.
A szegény gyermekeket azonban, az elpuhító ápo
lás által, a ruházat és a gyermeki természetnek meg néni felelő táplálék által, valóban nyomorúságos teremtményekké neveljük. Jobb volna, ha száraz kenye
ret ennének és vizet innának, mint azt a sok nya
lánkságot; „nincs étvágyad édes gyermekem, még sincs, édes bogaram?" ez hangzik örökösen és szó sincsen éhségről, „ é t v á g y r ó l " ssupán. A serdülő ifjúságnál épen így van. És ezért nem volna szabad egyetlen ifjúnak, egyetlen hajadonnak sem felnőni, heti egy, két félfürdőnek 5—6 másodperc zig tartó használata nélkül. És e mellett mily kevésbe kerülnek az ilyen fürdők! Ne adnának ki csak annyit a nők virágokra, nagyon hamar együtt volna a víz-gyógy
módhoz szükséges eszközökre a pénz. Erre azonban nincs pénz, másfélére igen. Igaz marad a z ! Ha a láb többé nem bírja a testet, ha aggastyán sántít, senki nem akar a múltra visszanézni, senki nem akarja bevallani: „látod, ennek magad vagy az oka!"
31 ily g y a k r a n fü r ö d jü n k ? „Nagyon kevés sohasem elég, nagyon sok mindig megárt". Nem a víz, de a föld szülöttei vagyunk és ezért semmi más
nák nem kell tekintenünk a vizet, mint tisztító és edző szernek. Sokan kezdték már el : naponként néhányszor adatni öntést maguknak. Ez azonban nem tanácsos, sőt én egyenesen eltiltanám. Heveskedés a víz-gyógymódban kárhoztatandó. Ki egyszer meg
mossa arczát naponként, elég neki egész napra, ha csak valami nagyon piszkos helyre nem jutott. Épen így elegendő, ha nem naponként, kanem csak időről- időre használunk fürdőt vagy egész — mosást.
Az alkalmazások itt azért oly rövid tartamúak, hogy a nép meggyőződjék arról, hogy a legrövidebb fürdő a legjobb, a legrövidebb alkalmazás a legczél-
33
szerűbb. Mert minden alkalmazásnál a természet fel
áldoz valamit melegéből; mennél rövidebb a tartam, annál csekélyebb a veszteség. A ki megfordítva cse
lekszik, többet árt magának, mint használ.
2—3 félfürdőt hetenként teljesen elegendőnek tar
tok, különösen, ha félig-meddig meg van a természe
tes testi melegünk és táplálkozásunk jó.
Ismétlem: soha vízbe ne menjünk, mig jó melegünk nincs. Annyira fel kell melegednie a természetnek, hogy ne irtózzék a vízzel való megbirkózástól. Hisz ha valaki nagyon fázik, semmi bátorsága sincs. Iskolá
ban és otthon szívükre kötik a gyermekeknek, hogy ne fürödjenek izzadtan, levetkőzés után ingben várják meg, mig lehűlnek. — Erősen és meggyőződésből mondhatom, hogy: mennél melegebb a test, annál jobb a fürdő. 5—6 napja egy úr volt nálam, a ki kért, legyek óvatos az öntésnél, mert nagyon fel van hevülve. „ Előre, egy, k e ttő ! “ — Utána aztán nem győzte bámulni a hatást és csodálkozott, hogy a szél meg nem ütötte. — Hisz ez könnyen érthető, mennél nagyobb a természetes meleg, annál könnyebben végez a hideggel.
Én azonban csak a szív és a tüdők tájáig bocsátko
zom a vízbe, mintha valamely ház az első emeletig merül vízbe és a többi emeletbe semmi nem jő. Nem veszitek észre, hogy így a pulsus gyorsabb lesz és fül és hang szenvednek. A beugrást nem tanácslom.
A mellre való vízcsapás, különösen gyengemellű embe
reknél, ártalmas lehetne a tüdőre nézve. — A fürdő akkor hat legjobban, ha csak 5—6 másodperczig tart és ha egész gyorsan még a fejet is bemártjuk a nya
kig, az sem árt.
Még arról kell megemlékeznem, hogy szívesen hasz
nálnak meleg fürdőhöz s z a p p a n t é s só t. 3 hete jött hozzám valaki, a ki 30 forró fürdőt vett, minden al
kalommal 7 font sóval; a következménye az volt, hogy nem volt képes járni. 7 font só és gyenge ter
3
