A nép között a fürdőket illetőleg az az ítélet vert gyökeret, hogy legajánlatosabbak a meleg fürdők és a hideg kerülendő. Az én módszerem azonban magával hozza, hogy lehetőleg ne alkalmazzuk a meleg fürdő
ket, m ert a meleg fürdőket, kizárólag alkalmazva, ká
rosnak találom az emberiségre nézve. Előttem nagyon is nyomorúságos segédeszközök ezek, miket akkor al
kalmazunk, ha természetünk már odáig elgyengült, hogy a hideg vízzel meg nem bír birkózni, vagy ha a sajnálatra méltó egyén annyira irtózik a hideg víztől, hogy használatára sehogyse vehető rá. De ebben az esetben is hideg vizet alkalmazok utána, hogy az el- puhulást kikerüljem.
Oly gyakran hallhatjuk, különösen magasabb kö
rökben, hogy a test tisztántartásához hetenként egy meleg fürdő szükséges; én nem tenném, ha csak utána mindjárt hideg nem következnék. A mező vadai, a veréb, a kutya soha meleg fürdőt nem láttak, sőt még a. galambok is hideg fürdőt használnak tél időn.
Az érzékiségre igen jó hatású a meleg fürdő, — d e s o h a g y ó g y ít á s i c z é lb ó l n e h a s z n á lju k , mert a meleg fürdő nem hat a természet ellenében, nem segít semmit. Korunkat megszokták az elpuhulás korának nevezni. És joggal. Szilárdul meg vagyok győződve, hogy az emberiségre nehezedő szenvedések és bajok nagy részét mik annyira kínozzák azt és miknek annyian esnek áldozatul, — az elpuhulás okozza, az, hogy nagyon a meleghez vagyunk szokva és igen kis mértékben edződünk a hideghez. Igaz ma
rad: a nyár és tél között ég, föld a külömbség. Élnünk
mind a két évszakban kell és ebből folyólag föl kell tételeznünk, hogy a hideg is'megkívánja a hozzávaló edződést.
Az elpuhulást maga az elpuhító öltözködés is okozza, a meleg fürdők, a fűtés, hogy nagy melegre tegyünk szert tél idején. Sok kell ahhoz, hogy valami általá
nosan elfogadott dologgal szakítsunk s ez áll a meleg fürdőkre nézve is. „Vagy egyedül meleget, vagy sem
minőt", mondják sokan. Azonban a meleg sem m in
den tekintetben megvetendő. Persze általában min
denütt a meleget karolták fel, ép úgy mint a gyapjú ruhát. De mire jutottunk, mióta az ilyen ruhát szél
iében viselik?
Ifjúkoromban nem ismertem, mi a rheumatismus.
Az öreg emberek azt mondták, hogy „czug“ van itt fenn a vállaimban, hanem elmúlik, mihelyt párszor jól kiizzadom magam vagy bekenem a helyét eczettel.
Ma épen úgy, mint a hogy mindenki ideges, rheumati- kus is, az egyik kis lábújjában, a másik jobb lábában, a harmadik a balban, a negyedik a fejében hordja a rheumát és így tovább. Ha ez így megy, nemsokára felismerhetlen a ruhán, tél van-e vagy nyár. Pár hete (július közepén) nem telt el egymásután három nap, a nélkül, hogy nyakig begombolt köpenyeket ne láttam volna, persze, hogy valamiképen meg ne fázzék a sze
gény test és rheumát ne kapjon. Csak forraljatok, melegítsetek, gőzöljetek, annál gyengébb és rheumati- kusabb lesz testetek!
Az elpuhulás már a gyermekkorban kezdődik.
Ezelőtt, ha keresztelőre vitték a gyermeket, egyszerű párnába tették és gyakran több órányi távolságra mentek vele, még hideg télen is — a templomba.
Micsoda ruhát adtak ilyenkor a kicsinyekre ? Egyszerű ingecskét. Ma azonban mindjárt a gyapjuruhával kez
dik. Van takaró, kendő, szőrsapka fülvédő leffentyűk- kel és közelébb bizonyosan orrvédőt is ki fognak találni. Mind e visszaélések mellé pedig, hogy jól el
27
legyenek puhulva, jó korán megkezdik melegben für
detni a gyermeket. 10 nap lefolyása alatt legalább használnunk. Ha, olykor-olykor hideg vizet kapnának a kis gyermekek, rendkívüli módon felfrissülnének, persze nem félóra hosszat kell vízben lenniök, hanem egy pillanatig csak. Kik kis gyermekekkel bánnak, az isten szerelméért, edzék meg azokat az első napokban és hetekben, akkor egészséges gyermekeik lesznek.
A hideg víznek a gyermekekre való jó hatásáról a forró volt, lélekzés, transpirátio fennakadva. „Ne aggód
janak, szóltam én, a gyermek újra egészséges lesz, elveszett volna. így azonban csakhamar alább hagyott a szertelen forróság, megszűnt a nehéz lélekzés és feljött a nyálka. Épen, mint ebben az esetben, úgy kell kezelni a kisgyermekeket is. Azért hívlak fel benneteket arra: „ne tegyétek elpuhultakká gyerme
keiteket! ne várjatok csecsemőitekkel sokáig, hanem életük első hetében kezeljétek már hideg vízzel és erős, egészséges gyermekeitek lesznek. Próbáljátok meg
28°-ú meleg vízben fürdetni meg egy cseléd-legényt, a mint az már megtörtént és nem lesz többé az előb- beni erős ember, hanem el lesz ernyedve. Jegyezzétek meg, hogy minden meleg fürdő ernyeszt és gyengít.
És mennél többször ismételjük az ilyen fürdőt, annál elernyedtebb, hervadtabb lesz az ember, annál lom
hább lesz a test.
Szokásos egy, két évig meleg vízben fürdetni a gyermekeket, a mi mellett még egy más nagy hibát is követnek el s ez az, hogy az anyák vagy dajkák kezükkel szereznek meggyőződést a víz melegség! foka felől. Ha tán jéghideg a vizsgáló kéz, sokkal hidegebb
nek tetszik a víz, mint a milyen. Ennek aztán meg
adhatja a gyermek az árát. Minden meleg fürdő gyengíti a gyermeket edzés helyett, s a helyett, hogy a légváltozásokkal szemben ellenállóvá tennők, csak még érzékenyebbé válnak. Épen ezért minden anyá
nak és nevelőnek azt szeretném tanácsolni: „ csak a hideg vizet használjátok gyermekeiteknél; ha már épen az első napokban nem akarjátok a lehető leghidegebb fürdőt, ne legyen tehát több mint 10, 12°-ú. Annál szebben fognak nőni a gyermekek, mennél hidegebb a fürdőjük.
Mennyi sokszor panaszolják az anyák, hogy gyer
mekeik fel vannak fújva, hogy semmi étel nem jó nekik, „nem marad meg bennük", holott az étel táp
láló és jó. A szegény anyák legtöbbször nem tudják, hogy gyermekeik szerencsétlenségének az elhibázott nevelés az oka. A meleg fürdők is sokban hozzá
járultak ehhez. Ha valakinek nincs épen jó étvágya, csak nap, nap után fürödjék meleg vízben és mi még megmaradt, az is odavész. De ha naponként hideg fürdőt vesz meglátjátok, hogy kezd dolgozni az emberi gép és mint áll elő a legpompásabb étvágy. Ezt min
denki megfigyelheti, ha rendben van mind a négy kereke.
Ha azt mondja valaki: „nincs elég erős természetem
29 (most Rosenheimi orvos) hallottam, manapság a 70, 80 éves öregeknek gyakran sokszorta erősebb ily szükségben voltam, ma a gondviselés rendelésének látszott előttem, mert különben én sem tettem volna
megfürödtem, hangom tisztábbá lett, szombaton újra és vasárnap olyan hangom volt, hogy a felhőkig hatott. Nyertem egy forintot és megnyertem a han
gomat.
Katarrhust legjobban járkálás által szüntethetünk meg. Járkálunk ugyanis, mig felmelegszünk, de soha sem a felhevülésig. így a legkönnyebben gyógyíthatjuk meg a friss katarrhust. Óvakodjatok attól, hogy a katarrhust elhamarkodva, vízzel akarjátok megszün
tetni. Könnyebb egy genylázt meggyógyítani víz segé
lyével, mint egy katarrhust; itt már nem megy olyan egyszerűen az öntés. Természetünk ilyenkor nagyon érzékeny. Ellene a legegyszerűbb és legjobb alkalma
zási forma a félfürdő. Hanem ügyelnünk kell, hogy úgy előtte, mint utána jó melegünk legyen. Ilyen módon legkönnyebben létre jöhet a kiegyenlítődés.
A s z a b a d b a n v a ló fü r d ő k e t még föléjük is helyezem a szobában való fürdőknek. A friss lég min
dig a legjobb lég marad, a minek szintén megvan a maga jelentősége. A szabadban nem oly könnyen tám ad légvonat, mint a szobában. A belélegzésre nézve pedig mennyivel alkalmasabb az üde, szabad levegő, mint a szobai! Minden aggodalom nélkül használhat
juk a szabad fürdőt, még télen is. Sőt a kin két nadrág, ugyanannyi kabát és még több mindenféle ruha van, úgy, hogy annyi időbe kerül levetkőznie, mint egy ház becserepezése, ez bizony lehűl és a fürdő nem lesz a legjobb hatású rá nézve.
Én már bizonyosan fürödtem százszor akként, hogy előbb lábammal a jeget kellett betörnöm. A vízbe jutva azt hittem, meleg. Ha a szabad lég 15° fok hideg s a víz 3, 4° meleg, úgy, hogy 18— 19° foknyi a különbség, épen ennyi a meleg kijöttünkkor, a mi természetünket fölfrissíti. A kik ezt nem hiszik, de mégis tudni szeretnék, törődjenek meg olykír ősz idején s azután próbálják meg egyszer télen is és akkor igazat adnak nekem, hogy télen hideg fürdőt
31
venni nem rossz. Sok télen át minden éjjel felkeltem, bementem mosdókonyhámba és félfürdőt vettem és nem egyszer kellett előbb a jégtakarót betörnöm, hogy fürödhessek.
A szabadban nem kell irtóznunk a fürdőtől, csak csináljuk mentői gyorsabban és röviden. Ha azonban valaki saját ügyetlensége folytán meghűlt, akkor persze a víz az oka, de ő soha nem.
Ha a községek fel tudnák ismerni a víz jótékony voltát, a községük patakjának alsó és felső végére, mindkét nembelieknek építenének fürdőket. Én magam semmi jobb eszközt nem ismerek az egészség meg fecskendőt, a mivel fecskendhessék m agukat; helyet, a hol mezítláb futkározhassanak. E mellett belebocsá- tom őket a vízbe és tetszésükre bízom, szilajkodjanak, ugráljanak. Ez lenne az igazi torna. Ha valamely intézet egyszer ilyen nagy kihágást követne el, ez megmutathatná, mire lehet menni a mai korszellemtől gyűlölt vízzel, a gyermekekkel. Mindenekelőtt erős, friss természetűek lennének, azután szellemileg is üdébbekké válnának. Mindig meg kell gondolnunk, hogy a lélek a testben be van zárva. A test után irányul a szellemi tehetség, százféle módon. íme a példa: én magam szellemileg oly gyenge voltam, hogyha azzal az erős szándékkal hallgattam meg valami beszédet, hogy pontosan fogok arra emlékezni, 5—6 mondat
nál többet megtartani nem voltam képes. Oly mérték
ben el voltam gyengítve szellemileg, hogy bátran
mondhatom, szellemem már tízszer üdébb, mint egy
kor. Szellemem ugyan az, a mi régen volt, de a lakása jól ki van tágítva és ezért érzi magát jobban.
A szegény gyermekeket azonban, az elpuhító ápo
lás által, a ruházat és a gyermeki természetnek meg néni felelő táplálék által, valóban nyomorúságos teremtményekké neveljük. Jobb volna, ha száraz kenye
ret ennének és vizet innának, mint azt a sok nya
lánkságot; „nincs étvágyad édes gyermekem, még sincs, édes bogaram?" ez hangzik örökösen és szó sincsen éhségről, „ é t v á g y r ó l " ssupán. A serdülő ifjúságnál épen így van. És ezért nem volna szabad egyetlen ifjúnak, egyetlen hajadonnak sem felnőni, heti egy, két félfürdőnek 5—6 másodperc zig tartó használata nélkül. És e mellett mily kevésbe kerülnek az ilyen fürdők! Ne adnának ki csak annyit a nők virágokra, nagyon hamar együtt volna a víz-gyógy
módhoz szükséges eszközökre a pénz. Erre azonban nincs pénz, másfélére igen. Igaz marad a z ! Ha a láb többé nem bírja a testet, ha aggastyán sántít, senki nem akar a múltra visszanézni, senki nem akarja bevallani: „látod, ennek magad vagy az oka!"
31 ily g y a k r a n fü r ö d jü n k ? „Nagyon kevés sohasem elég, nagyon sok mindig megárt". Nem a víz, de a föld szülöttei vagyunk és ezért semmi más
nák nem kell tekintenünk a vizet, mint tisztító és edző szernek. Sokan kezdték már el : naponként néhányszor adatni öntést maguknak. Ez azonban nem tanácsos, sőt én egyenesen eltiltanám. Heveskedés a víz-gyógymódban kárhoztatandó. Ki egyszer meg
mossa arczát naponként, elég neki egész napra, ha csak valami nagyon piszkos helyre nem jutott. Épen így elegendő, ha nem naponként, kanem csak időről- időre használunk fürdőt vagy egész — mosást.
Az alkalmazások itt azért oly rövid tartamúak, hogy a nép meggyőződjék arról, hogy a legrövidebb fürdő a legjobb, a legrövidebb alkalmazás a
legczél-33
szerűbb. Mert minden alkalmazásnál a természet fel
áldoz valamit melegéből; mennél rövidebb a tartam, annál csekélyebb a veszteség. A ki megfordítva cse
lekszik, többet árt magának, mint használ.
2—3 félfürdőt hetenként teljesen elegendőnek tar
tok, különösen, ha félig-meddig meg van a természe nagyobb a természetes meleg, annál könnyebben végez a hideggel.
mészet! Mit mond hozzá a teremtő, nem tudom; ha szükséges lett volna, bizonyosan ő maga adja azt bele.
Egy marék só ellen nincs semmi kifogásom. S a szap
pan ? Egész életemben még 2 font szappant fel sem használtam. Ha szükséges lett volna, az Úristen bizo
nyosan szappanost teremtett volna Ádám és Éva előtt.
Nem köszönhetjük meg eléggé teremtőnknek, hogy oly egyszerű eszközt adott egészségünk fentartására és alkalmat nyújtott arra, hogy jó egészségben éljük le napjainkat.
Ezzel azt hiszem, teljesen megvilágítottam a dolgot.
Legyetek meggyőződve, hogy a mit itt emberbará- tilag szívetekre kötöttem, ezerszeresen ki van próbálva és beigazolva. A mindenható Istentől félnék, ha mind
azt a mit itt nektek elmondtam, alaposan ki nem tapasztaltam és át nem próbáltam volna. A módszer kitűnő voltát sok példa igazolja. Szívesen szánok rá egy félórácskát, hogy valamit elmondhassak róla; lá
tom, hogy érdekkel gyűltök körém, hallgatni. Egyik, másik m ajd otthon foganatosít valamit; és ez úton általánosan ismertté lesz a dolog és be fog igazolódni helyes volta. Mért jönnek annyian felolvasásaimra?
tudni akarják, mint csinálják ők otthon és hogy mu
tassák másoknak. Ha java-korodban vagy, akkor arra legyen gondod, a mi neked magadnak és a tiéidnek jót tesz. Óh, szeretném odakiáltani mindenkinek: „így éljetek!" Lássátok, most már otthon egészen jól foly
tathatjátok a mit itt elkezdtetek és tanultátok. Nem lett ugyan mindenki egészséges, de mindenki érzi, hogy jól hatott rá. A ház felépítése soká tart, soká tart testünké i s ; s egy-egy ugyancsak roskadozó házat nem lehet egyszerre kijavítani.
A pólyák.
A pólyák feladata az, hegy a bőr finom nyílásainak fontosabbjait, a főpólusokat megynyissák és a testből minden rossz, kóros anyagot kivonjanak. A mi kijő, azt a nedves burok fogja fel, s ha valaki meg akar győződni arról, mi minden jő ki néha ezen az úton, az alkalmazás előtt egészen tiszta vászonkendőt mossa ki és látni fogjuk. Okvetlenül szükséges, hogy a pó
lyákat használat után megtisztítsuk és igen ajánlatos, hogy kinek-kinek meg legyen a saját pólyája.
Nagyobb pólyákat általában a következő módon használunk. Legelőbb is megfelelő nagyságú gyapjú
takarót terítünk ki az ágyon, erre rá a nedves pólyát s most lefekszünk. A polyázás abban áll, hogy most a nedves kendőt előbb egyik, azután másik oldalunk felöl csavarjuk magunk köré, hogy nedves rész ned
ves felett feküdjék. Minden testrészünkhöz jól oda kell símúlnia, sehol levegőnek behatolni nem szabad. Men
nél szorosabb, annál többet hat. A mivel nem az van mondva, hogy a kényelmetlenségig szorítsa a testet.
Ez után ép oly módon magunkra csavarjuk gyapjú- takarónkat, a minek szint oly szorosan kell hozzánk simulnia, különösen fent és lent, hogy a levegő min
den oldalról ki legyen zárva. A gyapjú-takaróra jő aztán a dunyha.
A p ó ly a v á s z n a jó d u r v a v á s z o n le g y e n . Mennél durvább, annál likacsosabb és annál könnyeb
ben hatol át rajta a pára. Ha a vászon megnedvesedik, megduzzad a fonal és a likacsok elzáródnak. Ez okozta hogy oly rossz híre van a vászonnak a nép, de kü
lönösen a magasabb körök előtt,—•. nincsenek likacsai.
3*
Finom vászon nem ér semmit, pólyázáshoz olyant kell használni, minőt a cselédek használnak, vagy zsákvásznat. Mennél gorombább szálú, annál jobb;
hanem használt vászen legyen, ne kemény, merev, mert ez esetben nem símúl szorosan.
Sokan azt is kérdik: „Nem vehetünk-e meleg vizet a polyázáshoz ? “ k ü lö n ö s e s e t e k k iv é t e lé v e l a p ó ly á t m in d ig h id e g v íz b e k e ll m á r ta n u n k . A hidegvíz leginkább tanácsos, a langyos legkevésbé, mely a meleg viz és a hidegközti átmenetet nagyon nyomorúságban készíti elő. A meleg pólyáknak nincs meg az a hatásuk, mint a hidegnek, kivéve lázas, kis gyermekeknél, de még itt sem szükségesek.
A s z é n a p e r j e p ó ly a azonban kivétel, mert igen jó feloldó hatású, pl. puffaddt kezek, dagadt lábaknál s. t. eff.
Meleg s z é n a p e r j e p ó ly á k feloldó hatása há
rom négyszerié nagyobb, mint a hidegeke. Mint ezt, akként használom a z a b s z a lm a p ó ly á t is, minek különösen régi köszvénycsomókra van kitűnő hatása.
E pólyákat úgy készítjük, hogy forró vizet öntünk a szénaperjére vagy zabszalmára- s egy ideig megüle
pedni, szívni hagyjuk s a pólyát ebbe a vízbe m árt
juk bele. Kitűnő hatású még a bőrre a f e n y ő g a lly vagy a fe n y ő to b o z vizébe mártott pólya, különösen ha a tobozok jó dúsan tartalmazzák a gyantát. A ki
ket kösz vény gyötör, azok éljenek ezzel a gyógyítási móddal, úgy tavasz felé. Gyűjtsük össze a zöld fenyő
gallyat, hámozzuk le, s a lehámozott külső takarót leforrázva, készen van a forrázatunk. A pólyát szokás sós ví z be mártani is, a mi több meleget fejleszt, jobban izgatja a bőrt és inkább megnyitja a pórusokat.
Só helyett e c z e t e t is lehet használni, a mely szintén jó hatású és gyorsabban idéz elő meleget. Eczetes és sós-viz közt nem nagy a külömbség.
A vásznat szétterítve mártjuk a vízbe, azután ki
facsarjuk mindaddig, míg többé nem csepeg.
37
A p ó ly á z á s e lő tt a test minden részének, még a végtagoknak is, egyenletesen melegeknek kell len
niük. Ha a lábak hidegek, akkor vérben szegények és a vér túlságos mennyiségben van meg a többi testrészekben.
A pólya fejlesztette meleg következtében még több
kalommal szokott bekövetkezni, szabály, hogy: m íg a ls z u n k , a d d ig k e d v e z ő a p ó ly a Ír a tá sa ;
Ezt semmiesetre sem ajánlom. Egy lelkész valahol 9 héten át naponként négyszer, mindig 4 óra hosszáig tartó pólyázást kapott, úgy, hogy 24 órából csak 8-at töltött pólyán kívül. Miután egészen elerőtlenedett és kicserződött, idejött. Én a legrövidebb, legegyszerűbb alkalmazásokat rendeltem neki és 3 hét alatt meggyó
gyult-Vannak, a kik el nem viselhetik a pólyát, a kik fáz
nak alatta és dideregnek utána. Ennek oka a pólya rossz alkalmazása. Legtöbbször ott a hiba, hogy nem ta
nulják meg alaposan a pólyázás módját.
A p ó ly á z á s u tá n még egy negyed vagy egy fél óráig az ágyban kell maradni, vagy pedig a szobában, vagy a szabadban sétálni. Örökösen kérdik tőlem:
nem kell-e a pólya után mosást, fürdőt, vagy leöntést használni? E felöl semmi sincs megírva könyvemben;
ép úgy arról sem, hogy a pólya után egy jó adag sört, három csésze kávét, vagy theát igyunk. Csak jól elolvasnátok legalább! Minden szükséges utasítás meg van ott. („Vízkurám.“) Egy orvos odanyilatkozott, hogy „vízkurám“-at alaposan tanulmányozni kell, mert nagyon röviden van megírva. Ez lehet, de a könyv vastag és drága lett volna, ha részletesebben irok.
Mindenesetre tanácslom, tartsátok ahhoz a könyvhöz magatokat és semmit nem fogtok rosszúl csinálni.
Előttem egész érthetetlen az a kérdés, hogy szükséges-e valamiféle mosás a pólya után. Természetünk erősen izgatott a pólyázás után s ily állapotban rossz hatású, a hideg víz. Ha azonban nagyon erős izzadás állt be, a mi már kedvezőtlen sikerre mutat, akkor tanács
lom a mosást vagy a fürdőt, miután a túlságos meleg ernyeszt. A pólya helyén a test előbb kellemesen hűssé lesz, nem hideggé, — a melegség behatolt a nedves kendőbe.
A p ó ly á z á s t a r t a m a egy fél vagy két óra lehet és a patiens állapota vagy természetétől függ. Rend
szerint kevésbbé testes egyéneknél égy fel, vagy egy
39
szor eszik, annak rendszerint rossz gyomra van.
A test nagy részét beburkoló pólyákat egyáltalában ne használjuk gyakran, legföljebb kétszer hetenként,
— egy hétig. Persze, a ki úgy megszedte magát, hogy szinte söröshordónak látszik, az háromszor is használ
hatja hetenként, hadd szívjon, mint valanii nadály.
Szabad-e azonban sovány, vérben szegény egyéneket is ? Nem, erős természet hell hozzá. Egyébiránt pedig gyermeket, aggot egyformán pólyázhatunk. Ismerek sok olyat, ki minden 3—4 hétben egyszer alkalmazza
ing, elől egész nyitott, fent gallér tartja össze. Ha talárom hosszabb és bővebb lenne, jó mintája volna.
Anyaga zsákvászon. Mielőtt felveszi az ember, kiteríti ágyán a gyapjú-takarót, azután szorosan beburkolód- zik a nedves köpenybe, lefekszik, magára csavarja a gyapottakarót, ráhúzza a dunyhát és ebben a helyzet
ben marad 1, 1 és fél, 2 sőt 3 óráig is. A spanyol köpenyt huzamosabb ideig használhatjuk, mint más pólyát, mert az egész testet kellemes, meleg gőzben tartja. Az ágy ne legyen túlságos vastag, hogy kelletén túli meleg ne fejlődjék. Használat után a köpenyt gondosan ki kell mosni. Ki ez alkalmazással él, ta
nácslom, szerezzen magának egy saját köpenyt, egy elég míg él. Ha a spanyol köpenyegnek csak a pórusok megnyitása a feladata, hideg vízbe - mártjuk, ha azon
ban a bőr erősebb izgatása a czélunlc, sósvizet kell
ban a bőr erősebb izgatása a czélunlc, sósvizet kell