Statisztikai jogszabályok gyűjteménye

(1)

SZEMLE 313,

V. Jaffe professzor előadásában áttekintést adott a Szovjetunióban folyó ökonometriai jellegű kutatások történetéről, amelyek vissza- nyúlnak egészen az 1920-as évek elejéig. A munka elsősorban Moszkva, Leningrád és No- voszibirszk különböző intézeteiben folyik. Az érdeklődés középpontjában az input—output technika áll, sztochasztikus egyenleteket nem vagy csak elvétve használnak. Az input-output összefüggéseket kidolgozzák regionális és nemzeti szinten. A vállalatokat illetően pedig a különböző optimalizálási feladatok megol—

dása jelent a gazdasági tervező munkában fontos segítséget.

A matematikai módszerek alkalmazásának különlegesen fontos szerepe van a különböző előrejelzések készítésében. Mindig nagyon célraorientált feladatokat oldanak meg a reg- ressziós technika, az idősorelemzés, az extra- poláció különböző módszereivel. de felhasz- nálnak minden egyéb lehetőséget is, így pél- dául (] már említett input—output elemzése- ket is. Előrejelzések készülnek mind rövid (1—

2 év), mind közép— (5 év). mind hosszú távra (15—23 év).

A termelés alakulását az ökonometriai vizs- gálatok, az előrejelzések annak bonyolult ösz—

szefüggéseiben vizsgálják. Egyrészt az előre- jelzések a tervek kontrollját biztosítják mind a tervezés, mind a megvalósítás időszakában, amennyiben az előrejelzés rövid távon vissza- hat a gazdaságpolitikára, jelzi az esetleges problémákat, s így a tervteljesítés biztosítá- sának egyik eszköze.

Az árak funkciója leginkább a visszacsa- tolá jelzés a termelési tevékenységekre vo- natkozó különböző gazdasági ösztönzők és direktívák mellett. Eszköz arra. hogy a terv- ben meghatározott mennyiségi célkitűzéseket

még jobban megvalósítsák.

Bod Péter hozzászólásában kiemelte, hogy az előadás nagyon széles, átfogó képet adott

azokról a figyelemre méltó eredményekről, amelyek a Szovjetunióban folyó munkát jel- lemezték. Sajnálatát fejezte ki, hogy a ren- delkezésre álló idő alatt nem volt lehetőség a, modelleket formálisan is bemutatni. Nagyon érdekes lenne ugyanis az említett modellek struktúráját, terjedelmét, méreteit, valaminta megszerkesztésük, megoldásuk, illetve hasz—

nosításuk tekintetében felhalmozódott mód—

szertani tapasztalatokat megismemi. Hozzá—

szólásának további részében ismertette az Or- szágos Tervhivatalban folyó, a tervezés célja- it közvetlenül szolgáló modellezési munkát, módszereket, amelyekben lényegében a kü- lönböző célfüggvények és feltételrendszerek közötti optimalizálás játssza a döntő szerepet. E munka nem elsősorban a tervezés au—

tomatizálását célozza. hanem sokkal inkább a gazdasági elemzés eszköze: a különböző feltételekhez és célokhoz tartozó variációk feltárásával és bemutatásával jelezni a terv és a gazdaságpolitika manőverezési lehető- ségeit és határait.

Végül a matematikai módszerek alkalma- zásának ,,szociológiai" aspektusait. nehézsé- geit említette a hozzászóló. A matematikai módszerek használatát, eredményeit a ha- gyományos tervegyeztetésí módszerekhez szokott tervezők ugyanis nagyon nehezen fo- gadják el, mivel a matematikai módszerek alkalmazása esetén meglehetősen élesen el—

válik a kiinduló adatok összeállítása és a tervvariánsok elkészitése. A modell ugyanis a maga szigorú logikájával megad egy optimá—

lis variációt, amely a későbbiekben elvileg már nem lehetne ,.alku" tárgya. így a komp—

romisszumra törekvés szokásos gyakorlata nem érvényesíthető a matematikai módsze- rekben, ami nagyrészt megmagyarázza azt, hogy a matematikai módszerek mind ez ide- ig miért nem váltak széles körben alkalma—

zottakká.

MAGYAR SZAKIRODALOM

STATISZTiKAl JOGSZABÁLYOK GYÚJTEMÉNYE

Statisztikai Kiadó Vállalat.

old.

A kötet. amelyet Botka Zoltán és dr. Csa- podí Pál, a Központi Statisztikai Hivatal munkatársai állítottak össze. előszavában megemlíti. hogy a magyar statisztikai szolgá—

lat több mint százéves történetében először jelenik meg statisztikai jogszabálygyűjte- mény. A kötet megjelentetésének célját ab—

ban jelölte meg a Kiadó, hogy megkönnyítse a statisztikáról szóló 1973. évi V. törvény vég- rehajtását. a statisztikai tevékenységek ösz- szehangolását, s emellett elősegítse a statisztikai jogszabályok széles körű megismer—

Budapest. 1980. 178

tetését, s ezáltal hozzájáruljon a jogi fegye—

lem szilárdításához.

A gyűjtemény hét fejezetben foglalja össze az 1980. március 31-én hatályban levő azon statisztikai jogszabályokat. amelyeknek ismerete szélesebb körben kívánatos, illető- leg elengedhetetlen. A kötet nem tartalmazza azokat a jogszabályokat, amelyek csak szűk kört érintenek. Nem vették fel a szerkesztők a kötetbe a statisztikai tevékeny-—

séget szabályozó körleveleket, belső utasítá- sokat sem.

Az I. fejezet az általános jogszabályokat öleli fel. Igy a statisztikáról szóló 1973. évi törvényt és a kapcsolódó végrehajtási alap- jogszabályokat —— a 27/1973. (X. 12.) MT sz..

(2)

314 _SZEMLE

rrendeletet. az 1/1974. (Vlll. 10.) KSH számú rendelkezést —— és a statisztikai adatgyűjtési tevékenységről szóló jogszabályok fokozot- tabb érvényesülése érdekében hozott minisz- tertanácsi határozatot. Tartalmazza a statisz- tikáról szóló törvényjavaslat indoklását is.

Igen hasznos megoldásnak tartható ez. mi—

vel ezzel lényegében közkinccsé válik annak elemzése, hogy a törvény miért éppen ebben a szerkezetben és ilyen követelményekkel szabályozza a statisztikai tevékenységet (a törvény által meghatározott tágabb értelme- zésben). Az indokolásban megfogalmazott okok megismerése elősegíti az elérni kivánt rcélok jobb megértését, s ezáltal jól szolgál- hatja a jogszabályok érvényre jutását, a jogi fegyelem megerősödését. Ebben a fejezetben szerepelnek többek között azoknak a maga—

sabb szintű jogszabályoknak kivonatai. amelyek szabályozzák az állami statisztika és a népgazdasági tervezés, valamint az állami pénzügyi rendszer kapcsolatát.

ltt nyertek felvételt a statisztikai bűncse—

lekményre és a statisztikai szabálysértésre vonatkozó jogszabályhelyek a Büntető Tör—

vénykönyvből, illetőleg az egyes szabálysér- tésekről szóló 17/1968. (IV. 14.) Korm. számú rendelet módosításáról és kiegészítéséről szóló 19/1979. (V. 11.) MT számú rendelet-

ből.

A II. fejezet foglalja magában a Statiszti- 'kai Koordinációs Bizottság (SKB) létrehozá—

sára vonatkozó jogszabályokat. illetőleg a Bizottság működése során keletkezett elvi ál—

lásfoglalásokat.

A Statisztikai Koordinációs Bizottság a 27/1973. (X. 12.) MT számú rendelet 8. §—a alapján. a statisztikai tevékenységek össze- hangolása. fejlesztése és ellenőrzése előse—

gítésére a Központi Statisztikai Hivatal mel—

lett tanácsadó és véleményező szervként te- vékenykedik. E tevékenységi körben a Bizott- ság 1978—ban 3, 1979-ben pedig 1 elvi állás—

foglalást dolgozott ki. Az 1/1978. számú elvi állásfoglalás a 2017/1976. (VI. 24.) Mt. h.

számú határozat gyakorlati alkalmazása so—

'fán felmerült egyes vitás kérdésekről, a 2/1978. számú elvi állásfoglalás az állami statisztika egységes rendszerébe nem tartozó állami szervek adatgyűjtési lehetőségeiről, a 3/1978. számú elvi állásfoglalás a szövetke- zeti érdekképviseleti szervek. valamint az ál—

taluk alapított vállalatok (középirányitó szervek) és egyéb szövetkezeti szervek adatgyűj—

tési lehetőségeiről, az 1/1979. számú elvi ál- lásfoglalás pedig a statisztikai adatgyűjté-

—sekre vonatkozó jogszabályok tervinformá- rciók gyűjtése esetén történő alkalmazásáról

szól.

Ebben a fejezetben kapott helyet egy a Központi Statisztikai Hivatal által kiadott igen fontos közlemény is, éspedig a szocio—

liógiai felvételeknek és eredményeik közzété-

telének szabályozásáról. A szociológiai adat- gyűjtések terén kialakult gyakorlat rendezet- lensége tette szükségessé a közlemény ki- adását, amelyre a Tudománypolitikai Bizott- ság adott felhatalmazást a Központi Statisz- tikai Hivatalnak.

A III. fejezet tartalmazza a statisztikai adatok elektronikus gépi úton történő feldolgo- zásáról és tárolásáról szóló 2/1977. (Vll. 30.) KSH számú rendelkezést. amely az adatfel- dolgozás és -tárolás összehangolását sza—

bályozza.

A IV. fejezetben szerepelnek az állami sta—

tisztika egységes rendszerébe tartozó szervek — lásd 27/1973. (X. 12.) MT számú ren—

delet 1. §-a -— statisztikai tevékenységének a kötet lezárásáig megjelent szabályai. lgy tartalmazza a belkereskedelmi miniszter körren—

delkezését, az egészségügyi miniszter, az épí- tésügyi és városfejlesztési miniszter, a kohó—

és gépipari miniszter. a közlekedés— és pos—

taügyi miniszter, a munkaügyi miniszter uta- sítását. a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, az oktatási miniszter rendeletét, a Magyar Tudományos Akadémia Központi Hi- vatala vezetőjének. az Országos Testneve- lési és Sporthivatalnak közleményét. valamint a SZOT Titkárságának határozatát.

Az V. fejezet témaköre a statisztikai nó—

menklatúrák. osztályozások és fogalmak. A fejezet a kidolgozott nómenklatúrákat, osz—

tályozásokat és fogalmakat hatályba léptető jogszabályokat foglalja össze.

A VI. fejezetbe vették fel az összeállítók a statisztikai munkakörök képesítési feltételei- ről szóló jogszabályokat. élén a Központi Statisztikai Hivatal elnökének államtitkári rendelkezésével, amely a szabályozás alapja.

Az itt közreadott jogszabályok, ha csak a statisztikai képesítéshez kötött munkakörök- ről szóltak, akkor teljes terjedelemben köz- lésre kerültek. Ha azonban az érintett terü—

leten általános szabályozásra került sor a dolgozók képesítési rendszeréről, akkor a jogszabálynak csak az a része került be a fejezetbe, amely a statisztikai képesítési fel- tételekre vonatkozott.

A VII. fejezetre maradtak azok a jogsza- bályok, amelyek az előző fejezetbe nem il- lettek. de végső soron valamilyen statisztikai tevékenységről rendelkeznek. vagy közvetve szolgálják a statisztikai törvény végrehajtá- sát. Érdemes megjegyezni. hogy ezek között akadnak olyan jogszabályok is, amelyek még az 1973. évi statisztikai törvény meg—

alkotása előtt keletkeztek. de megfelelnek az új statisztikai törvényben foglalt követelmé- nyeknek is.

A jogszabálygyűjtemény igen hasznos ki- adványnak minősíthető, egyrészt azért. mert segíti a statisztikai munkát végzők eligazo—

(3)

:SZEM LE 315

dását. másrészt abból a szempontból, hogy képet ad a statisztikai törvény végrehajtá- sának helyzetéről.

Ennek előrebocsátása mellett meg kell azonban jegyezni, sajnálatos. hogy az össze- állítók nem törekedtek a teljességre. A gyűj- temények általában, így a jogszobálygyűjte- mények is igazán akkor tölthetik be a nekik szánt szerepet, ha teljes körben felölelik azt a témát. amelyet a gyűjtemény tárgykörének kijelölnek. A következő kiadásnál ennek szem előtt tartása mindenképpen fontos lenne, mert ez nagy mértékben fokozná a gyűjte- mény használhatóságát.

Meg kell még említeni, hogy a gyűjtemény o bevezetőben említett szempontok szerint leszűkített tartalom tekintetében sem teljes körű. Egyes. a felvétel kritériumainak meg—

felelő jogszabályok is kimaradtak.

Példaként említve néhányat:

— a tanácsok információs rendszerének továbbfej- lesztéséről szóló, a 6/1977. (SK. 6.) KSH számú uta- sítással módosított 5/1971. (TK. 49.) KSH számú uta-

sítás,

—o statisztikai szakvizsgók vizsgaszabályzutóról szóló, a 2/1974. (SK. 5.) KSH számú utasítással mó- dosított 4/1972. KSH számú utosítós,

— o Statisztikai Koordinációs Bizottság irányelvei az új mértékegység-rendszerre való áttéréshez (megjelent a Statisztikai Közlöny 1979. évi 8. számában).

.

Célszerű lett volna még a gyűjteménybe felvenni o szakértői működéssel kapcsolatos egyes kérdéseknek a Központi Statisztikai Hivatal ügykörét érintő szakterületeken tör—

ténő szabályozásáról szóló 1/1972. (Tg. É..3) KSH számú utasitas statisztikai szakértőkre vonatkozó részét.

Tóthné Kristóf Erzsébet