_STATISZTIKAl ELEMZÉSEK
AZ EGYSÉGNYI SZABADlDÓRE JUTÓ
OSSZMUNKAIDÓ ÉS A GAZDASÁGI FEJLÓDÉS
DR. BODA GYÖRGY —- DR. FALUSSY BÉLA
Aligha kell indokolni, hogy a társadalmi folyamatokat a gazdasági folyamatok
beható ismerete nélkül nem lehet megérteni. Viszont az sem szorul magyarázatra.hogy e folyamatok egymáshoz vaió viszonya nem egyirányú. A társadalmi folyama- tok nem csupán a gazdasági változások puszta ,,leképeződései", hanem sokkal in- kább olyan keretrendszer. amelyben a gazdasági folyamatok kibontakozhatnak, il—
letve amelynek korlátaiba ütközhetnek. Fokozottan érvényes ez napjaink magyar valóságára. A gazdasági folyamatok lendülete megtört, akadozik. stagnál, és egyre erősödik a felismerés, hogy ennek okait az utóbbi évtizedek egymásra ható társa—
dalmi, gazdasági és kulturális folyamataiban kell keresni.
Ennek a kölcsönvíszonynak a tudatosodása vezetett el bennünket egy kísér—
lethez, melynek során egybevetettük a különböző időpontokban készült magyar és külföldi időmérleg—felvételek adatait a gazdasági fejlettség mérésére leggyakrab—
ban használt mutatószám, az egy főre jutó GDP értékeivel. Az egybevetéssel a gazdasági és a társadalmi folyamatok közös rendszerben való kvantitatív vizsgála- tának lehetőségeit kerestük. Reméljük. az olvasó számára is meggyőző lesz. hogy az ilyen, egymást kiegészítő társadalomstatisztikai és gazdaságstatisztikai elemzés mindkét diszclpllna számára megtermékenyítő, és az elkülönített vizsgálatoknál jó—
val árnyaltabb társadalmi helyzetkép kialakitására ad lehetőséget.
A hangsúly a közös rendszerben való kvantitatív elemzésen van, amelynek le—
hetőségét a társadalomstatisztika oldaláról az időmérleg, a gazdaságstatisztika oldaláról pedig a népgazdasági mérlegrendszer teremti meg. Ami viszont a mérle—
gek oldaláról adott, az már nem ilyen egyszerű a mutatószámok oldaláról. A gaz—
daságstatisztikusok előnyösebb helyzetben vannak, hisz a jóval hosszabb múltra visszatekintő gyakorlatuk során kidolgoztak néhány olyan összefoglaló mutatószá—
mot, amelyek a gazdasági folyamatok lényegét feltárhatává teszik. Az időmérleg
— amely az életmódnak mint a hierarchikus rendszerbe szervezett tevékenység-—
struktúra vizsgálatára kialakitott társadalomstatisztikai adatfelvételi és elemző el—
járások összessége —- ilyen gyakorlati múltra még nem tekinthet vissza.
Az első ismertté vált időmérleg-vizsgálatot Sz. G. Szirumilín, szovjet közgazdász végezte orosz parasztok körében, i923—ban (1). A következő évtizedben P, A. Sorokín és C. 0. Berger 1935—ben, az Egyesült Államokban végzett vizsgálata tekinthető kiemelkedőnek (2).
Az időmérleg szélesebb körű felfedezésének kezdete azonban csak a hatvanas évekre tehető. Több országban — így Magyarországon is —- ekkor végeztek első ízben nemzeti szintű mintán időmérleg-felvételeket. 1965—ben került sor arra, a Szalai Sándor professzor által szervezett és irányított nemzetközi összehasonlító időmérleg-kutatásra is, amelynek kereté—
ben 12 ország városi és városkörnyéki népességének napi tevékenységeit elemezték. Ez a
DR, BODA — DR. FALUSSY: MUNKAIDÖ —- GAZDASÁGI FEJLÖDÉS 391
vizsgálat a szellemi erők jelentös koncentrációja révén az elemzési technikában, módszer—
tanban is nagy fejlődést eredményezett (3),
Magyarorszagon a Központi Statisztikai Hivatal keretében három időmérleg-ielvétel ké—
szült az ország felnőtt népességére reprezentativ mintán, Az első, 1963, évi felvétel során 12000, 18—60 év közötti telnőttről készült időmérleg az év tavaszi időszakában. A következő felvétel 1976 novemberétől 1977 októberéig, az év valamennyi napjára egyenlően elosztott adatgyűjtéssel folyt az ország 15—69 éves népessége körében, amelynek eredményeként 27 600 időmérleg—megfigyeléssel rendelkeztünk. A magyar nyelvű két adattáron kivül, ame—
lyek tartalmazzák a lelvétol módszertani dokumentációját és legfőbb eredményeit, az 1976/
77. évi felvételről angol nyelven írt elemzés is megjelent (4). A legutóbbi magyar időmérleg 1986 márciusától 1987 februárjáig felvett — ugyancsak az év valamennyi napjára vonatkozó
— adatokra épül. A 15—79 éves népességből választott minta négyszeri megkérdezésével közel 40 000 időmérleg-megfigyelés áll rendelkezésre, Az elsőként publikált adatok és a hozzá kapcsolódó elemzés az 1977 és 1986 tavaszi felvételek alapján az időielhasználásban
bekövetkezett változásokat tartalmazza.
Munkánkat egy olyan mutatószám bevezetésével kell kezdeni, amely minőség- ben. tömörítő erőben, kezelhetőségben méltó párja a leggyakrabban használt gaz—
dasógstatisztikai mutatóknak.1 Új mutatóról lévén szó, a tanulmányt ennek leírásá- val kezdjük, majd megvizsgáljuk a közte és az egy főre jutó GDP közötti kapcsolat alakulását időben és nemzetközi összehasonlításban.
AZ EGY FÓRE JUTÓ GDP ÉS A Kis MUTATÓ
Az egy főre jutó GDP 0 gazdasági fejlődés mérésére leggyakrabban használt mérőszám. Közismertek a mutató használatával kapcsolatos kritikák. Mi magunk is elismerjük. hogy a gazdasági fejlettség összetett jelenségét, szempontjait egyetlen mutatószámba sűríteni eddig még senkinek sem sikerült. Tudunk azokról a próbál- kozósokról, amelyek az ezzel kapcsolatos problémákat kezelni kívánják. Ezzel a problémakörrel azonban tanulmányunkban nem foglalkozunk. Ennek két oka is van.
Egyrészt látni kell, hogy eddig minden, az egy tőre jutó GDP-t más mutatószámmal helyettesiteni kivánó kisérlet sikertelennek bizonyult. és az egy főre jutó GDP a fenti funkciójában változatlanul a legáltalánosabban használt mutató. Másrészt mi a fő hangsúlyt a társadalmi időalap szerkezetében megfigyelhető változások kvan—
titatív mérésére helyezzük, és ehhez feltétlenül szükségünk van a legáltalánosab- ban elfogadott s hozzáférhető gazdasági mutatóra.
Az alábbi felsorolás bemutatja és osztályozza a magyar időmérleg—vizsgálatok- ban megfigyelt tevékenységeket. A bemutatott csoportosítás az általunk beveze—
tendő társadalomstatisztikai mérőszám levezetését készíti elő.
A napi tevékenységek (K —l—— F —l" 5 :— a nap 24, illetve a hét 168 órája) osz- tályozási rendszere:
( ta;
l. Társadalmi/ag kötött idő (K) tevékenységei 1. Kereső, termelő tevékenység
a) Főfoglalkozású munka (munkahelyi étkezés. pihenés. közlekedés nélkül) b) Nem mezőgazdasági jellegű jövedelemkiegészitő tevékenység
c) Háztáji és kisegítő gazdaságban végzett munka
2. A nappali tagozatos iskolarendszer keretében végzett tanulás 3. Háztartási munkák, javitas, karbantartás
1 A terhelési szint mérésére alkamazott K/S mutató levezetését, részletes leírását, alkalmazásának bemutatását az alábbi dolgozatok tartalmazzák: Faiussy Béla: Az idő társadalmi elosztása. Tömegkommu- nlkációs Kutató Központ. Budapest. 1983. 190 old,: Falussy Béla: Az idő társadalmi elosztása. Osztályozási rendszer és elemzés a KSH 1976/77. évi időmérleg—életmód vizsgálata alapján, (Kandidátusi értekezés.);
Falussy Béla: Az időmérleg-vizsgálat módszertana az 1976/77. évi felvétel alapján. Statisztikai Módszertani Füzetek. 11. sz. Központi Statisztikai Hivatal. Budapest. 1985. 255 alá,; Falussy Béla: Az ingázás és az élet-
mód összefüggései. Szociológia. 1982. évi 4, sz. 535—561. old.
A tevékenységek osztályozási rendszereivel és alapelveivel foglalkozó művek közül lásd az (3), (5).
(6) alatt! műveket.
392 DR. BODA GYÖRGY — DR. FALUSSY BELA
4. Vásárlás, szolgáltatások igénybevétele, ügyintézés 5. Gyermeknevelés, gyermekgondozás
6. Egyéb munka (mások számára, segítségként végzett munka stb.) 7. Közlekedés (bármely céllal)
Il. Fizíológiaílag kötött idő (F) tevékenységei 1. Alvós
2. Étkezés
3. Testi higiénia, öltözködés
4. Passzív pihenés, betegség miatti teljesen tétlen pihenés lll. Szabadon felhasznált idő (5) tevékenységei
1. Társas tevékenységek (beszélgetés, vendégeskede's, játék, tánc stb.) Televiziónézés
Rádió- és zenehallgatás
Olvasás (napilap, folyóirat, könyvolvasa's, önképzés) Kulturális és szórakoztató intézmények látogatása
Szabadban való mozgas. testedzés (séta, kirándulós, sport stb.) Egyéb tevékenységek (hobbi. amatőr művészeti tevékenység stb.)
passzívnak tekintett szabad idő
N a w e w w
Az 1920-as évektől a szakirodalomban számos olyan rendező elv ismert, amely az időmérleg—felvételek napi tevékenységeit a korszak jellemzőitől, társadalmi be—
rendezkedésétől függően csoportosítja.2 Az általunk alkalmazott rendszer elsősor- ban a hazai társadalmi problémákra adandó válaszokat tartja szem előtt. Főleg a hazai viszonylatban növekvő súlyú második gazdasághoz kapcsolódó folymatok jobb kiemelését kívántuk érvényesíteni benne. Meggyőződésünk, hogy napjaink társa- dalmi és gazdasági folyamataiban többnyire csak itt következett be a jelenlegi élet- szinvonalat biztosító érdemleges változás, de egyben itt is halmozódtak fel azok a feszültségek, amelyek a folyamatok változatlanságot megkérdőjelezik. Egyetértünk Kopátsy Sándor azon nézeteivel. miszerint a nyolcvanas évtized történelmi jelen—
tőségű ténye volt, hogy a magyar nép legkreatívabb rétegei többletmunkát vállal-
tak saját életszínvonaluk védelmében?
Ugyanakkor arra is fel szeretnénk hívni a figyelmet, hogy mindez — mint ahogy a későbbi nemzetközi összehasonlítások is jelzik —— nem lehet megoldás. A nem- zetközi trendek szerint a hazai gazdasági és társadalmi folyamatok előbb-utóbb kemény korlátokba fognak ütközni. Viszont nem volt célunk egy teljesen speciális magyar mutatószám kidolgozása. A hazai szempontok megjelenítése mellett igye- keztünk megragadni azt a csoportosítást, amely nemzetközileg is általánosan el- fogadható kereteket biztosit a konkrét tevékenységek osztályozásához.
Egy ilyen többcélú csoportositóvrendszerező elv lényege az. hogy kifejezze: egy alapvetően ipari jellegű társadalom számára melyek azok a tevékenységek. ame- lyek viszonylag szabadon vólaszthatók, illetve melyek azok. amelyek vállalásával, elvégzésével kapcsolatban az egyszerű anyagi újratermelés szempontjából a társa—
dalom egésze vagy annak nagyobb csoportjai számára nincs valós alternatíva.
! A tevékenységeket osztályozó alapelvek között találkozhatunk alternativ jellegűekkel, ilyenek a) a szűk értelemben vett kereső munka és a munkám kivüli idő (rabocsee—vnyerabocsee vremja), b) a társa—
dalmilag közvetlenül ellenőrzött idő és a társadalmi ellenőrzéstől mentes idő. :) az anyagi érdekeltségnek alárendelt és az attól független idő, d) a különböző kötelezettségek körében és a kötelezettségektől men—
tesen töltött idő dichotomikus szembeállítása.
Az alapelvek másik csoportja strukturális jellegű. Ez az egyes társadalmi—gazdasági szükségletekhez a csupán formálisan meghatározható tevékenységek egy—egy csoportját rendeli hozzá, korántsem egysíkú funkcióik alapján. Számos tevékenység ugyanis egy időben többféle szükségletet vagy a körülményektől füg- gően lényegesen eltérő szükségleteket is képes kielégiteni.
Végül az alapelvek harmadik csoportja hierarchikus módon rendezi a tevékenységeket. Ilyen például Dagilnn As rendszere, amely a tevékenységcsoportok között növekvő szabadságtokuk alapján képez egy nagyon logikus hierarchikus rendszert. kezdve a legkevesebb választást sem engedő ún. .,nélkülözhetetlen idővel" (necessary time), amely a legnagyobb stabilitást mutató fiziológiai időráfordítást tartalmazza. ezt követi kissé nagyobb szobadsógfokkal a ..leszerződött idő" (contracted time), amelyhez alapvetően a ke- reső munka és az iskolai tanulás tartozik. :: szabadságfok újabb növelésével következik az .,embarre ró- bizott tevékenységek ideje" (committed time). 0 család és a háztartás ellátásával. végül a legnagyobb sza—
badsággal megválasztható tevékenységkör, a ..szabadidő" (free time) zárja a tevékenységek hierarchiáját.
9Kopátsy Sándor: Útkutatás. Heti Világgazdaság. 1988. július 16. (4. old.).
MUNKAIDÓ —— GAZDASÁG! FEJLÖDES 393
A bemutatott osztályozás !. tevékenységcsoportja. amelyet a tásradalmilag kö- tött idő tevékenységeinek neveztünk. olyan tevékenységfajtákat csoportosít. ame—
lyek végzése vagy nem végzése között nincs szabad választás. Az egyének megkísé- relhetik, hogy bizonyos ide tartozó munkafajtákban nem vesznek részt (ezt egyesek meg is kísérlik, például munkakerülés, csövezés). de az egyes társadalmi csoportok magatartásán ez mit sem változtat, minthogy ezek a munkatevékenységek:
- a megélhetéshez szükséges jövedelem előteremtése érdekében végzett fő- és kiegé—
szitő kereső munkák,
-— az élet fenntartását segitő családellátó és háztartási tevékenységek, amelyeknek egy része a kiadások csökkentése érdekében a túl drága, nehezen hozzáférhető vagy nem meg—
felelő szinvonalú szolgáltatások igénybevételét pótolja, valamint
— a mindennapi életet átszövő közlekedés.
Szintén kötött jellegű. de elsődlegesen a fiziológiai szükségletek kielégítése miatt, a ll. tevékenységcsoport. Az ezen túl fennmaradó időben csak viszonylagos szabadsággal, alternatív módon választhatók azok a tevékenységek, amelyeket a
lll. tevékenységcsoport tartalmaz.
Nemzetközi és hazai vizsgálatok azt mutatják, hogy a fiziológiai kötött idő ará—
nya a rendelkezésre álló időkereten belül viszonylag állandó. Mivel célunk első- sorban a társadalmi folyamatok nyomon követése, így eltekinthetünk a társadalmi folyamatoktól nagyrészt független fiziológiai időfelhasználástól, és figyelmünket elsősorban a másik két, társadalmilag meghatározott nagyságú komponens viszo- nyára fordítjuk. Ennek a két időfelhasználásnak az egybevetésével jutunk ahhoz a továbbiakban K/S mutatónak nevezett társadalomstatisztikai mérőszámhoz, amely a társadalmilag kötött (K) és a szabadon felhasznált (S) idő hányadosa, A mutató nagyfokú érzékenysége miatt véleményünk szerint sok szempontból méltó párja
lehet az ugyancsak szintetikus jellegű egy főre jutó GDP-nek.
Mit fejez ki ez a mérőszám?
Az egységnyi szabadidőre jutó összmunkaidő csökkentése az emberi társa- dalom egyik alapvető célja, hisz minden, amit a gazdasági folyamatokban felhal—
mozunk. csak akkor nyer értelmet, ha azt élvezni is lehet. A tényleges szükséglet- kielégítés pedig nyilvánvalóan időigényes, sőt a társadalmi fejlődés előrehaladtá- val ez az időigény növekvő. Egy gépkocsi, egy színes televizió. egy hétvégi nyaraló.
de még egy drága ruha viselése is időt követel magának, nem is beszélve az em—
beri képességek szinten tartásához, fejlesztéséhez, bővítéséhez elengedhetetlen hob- bikról, testedzésről. közösségi életről, emberi kapcsolatokról, önművelésről. A sza—
badon rendelkezésre álló időadatokban tükröződő erős korlátozottság és annak járulékos következményei a társadalmi fejlődésben zavarokat jeleznek.
Mindezek alapján pozitívnak tekintjük, ha a fent definiált K/S mutató értéke csökken. Ez a társadalmilag kötött és a szabadidő arányának javulását jelenti, mi—
vel csökkenő KIS mutató mellett egységnyi szabadidőhöz egyre kevesebb társa- dalmilag szervezett és nem szervezett összmunkával jutunk hozzá. A K/S mutató magasabb értékét. illetve növekedését pedig egyértelműen negativnak minősítjük.
amely egyes társadalmi rétegek túlterhelését, illetve országos elmaradottságot je- lez. Mindez csak látszólag van ellentmondásban azzal a korábbi megállapítással.
amely a magyar lakosság nyolcvanas évekbeli pótlólagos munkavállalását pozitiv- nak minősítette. Ebben a folyamatban pozitívnak csak a vállalkozási, a probléma- megoldó készség tekinthető, de az semmiképpen sem, hogy a lakosság jelentősen megnövekedett munkavállalásával szabadon felhasználható idejének megcsonkítá—
sára kényszerül. Ez a munkakényszer erősen túlterhelt rétegeknél a munkanapo- kon még az indokolt fiziológiai időszükse'gletet is korlátozza.
324 DR, BODA GYÖRGY'—— DR, FALUSSY BÉLA
A MAGYARORSZÁG! TÁRSADALMI FOLYAMATOK _JELLEMZÉSE AZ AKTlV KERESÖK K/S MUTATÓl ALAPJAN
A két legutóbbi magyar időmérleg—felvétel eredményeiből számított K/S muta—
tókat az 1. tábla tartalmazza. A számok jól kifejezik a társadalmilag kötött és a
szabadidő változó viszonyát, de egyben visszatükrözik mindazon eredményeket is.
amelyeket a korabbi időmérleg-elemzések, illetve más tórsadalomstatisztikai vizs—
gálatok már feltártak.
1. tábla /_l_ 75—69 éves aktív keresők munkaterhelésének változása
A férfiak ] A nők
_M _— KIS mutatójaaz
Foglalkozási csoport, a lakóhely típusa '*'—"A" "";" " "W ' " M A ""—W"
1976—1977 ; 1986—1987.1976—1977.19ló—1987.
év egy átlagos napján
Vezető állású, értelmiségi (
Budapest . . . .' 1.78 1.83 ; 2110 2.39
Vidéki varos . . . . . . . . 1.78 2.05 ; 2.68 2.45
,,___K§zs_§s _- - 327 _ 222 '253 §§§
Együtt. . . . . 2.05 202 2.66 2.51
Egyéb szellemi foglalkozású
Budapest . . . . . . . . . 2.25 1.75 __ 2.86 2.58-
Vidéki varos . . . 2.01 2,15 3.08 286
Község . . .___.____. . . 2.61 2.76_ i 2.98 2.98
Együtt. . . 2.10 2.08 2.90 2.80
Szakmunkás
Budapest . . . . . . . . . 2.08 2,14 3.11 2,98
Vidéki varos , , . . . . . . 2.40 2,35 3,00 l 2.80
Község . ._ _ . . . . . 2,95 ____2,61 _ 3.5/1 ; 3.13
Együtt. . . . . . . . . . 2,51 2,43 3,20 2.93
Betonított munkás
Budapest . . . . . . . . . 1.94 208 3.253 2346
Vidéki varos . . . 2,36 2.2? 3.71 3.64
,__.K§É5É9,,_ '_ ' _' "__ : _3-28_ ' _ 2792 _ 4'26,_W_,,_3'.9.5...
Együtt. . . . . . . . . . 2.75 2.56 3,87 3.453
Segédmunkós
Budapest . . . ;1.91 2.00 333 2.61
Vidéki varos . . . 2.90 2.64 4.09 ; 3.70
__k§;s_e§g___. . . . 3,48 2.72 ______5.16 l 443 __
Együtt . % 3.03 2,61 430 3.71
Mezőgazdasági fizikai l §
Budapest . . . . . . . . .l . - - l -
Vidéki varos . . . . . . . . 3,69 3.11 . E 3.59
Község . . . 4.08 3.54 5.43 l 4-40
Együtt. . . . . . . . . 3.99 3.45 5-15 l 4725
Aktív keresők együtt
l
Budapest . . . . . . . . 2.02 l,97 2.92 * 2.55
Vidéki vóros . . . _ 2.31 2v3l 3-23 l 3'01
Község ; -,- . _- _ 31? le?-?? ms _ % ááá
Osszesen . . . . . . . . 2,61 2,43 % 3.49 l 3,09
Megjegyzés A mutató értékét nem közöljük. ha az adott csoporthoz tartozó megfigyelések száma a megbízható értékeknél alacsonyabb.
MUNKAIDÖ —— GAZDASÁG! FEJLODES 395
A 15—69 éves aktiv kereső rétegek összmunkaterhelésének mértékét jelző K/S mutatók a hetvenes évek közepétől a nyolcvanas évek közepére csökkentek.'* Az egységnyi szabadidőre jutó társadalmilag kötött idő csak lassan csökken. Nem
mindegy azonban az, hogy mi áll e csökkenés mögött: a fő munkaidő és (: túlmun- kára forditott idő arányos csökkenése vagy a kettő közötti arány megváltozása. A
munkaerő—statisztika ún. egyenértékes létszáma is évek óta jelzi, hogy a két időfel- használás viszonya módosul. A foglalkoztatottak száma lassan csökken ugyan. ám az egyenértékes létszám a foglalkoztatottak létszámának ezt a csökkenését a vesz—teségidők és túlórák egyenlegével, a vállalati gazdasági munkaközösségekben el—
töltött munkaórákkal korrigálja. Ez az egyenértékes létszám már nő, annak elle- nére, hogy 1984-ben jelentős munkaidő-csökkentés volt. Az időmérleg-vizsgálatok ezt a jelzést megerősítik.
A 2. tábla adatai mutatják, hogy az egységnyi szabadidőre jutó társadalmilag kötött idő azért csökkent, mert a főmunkaidő az 1984. évi munkaidő—csökkentés következtében rövidebb lett. A főmunkaidőn túl vállalt munkára fordított idő ezzel szemben nőtt, ha ez a növekedés nem is érte el mindenütt a munkaidő—csökkentés mértékét.
2, tábla
A társadalmilag kötött idő szerkezetének változása
a 75—69 évesnakiív keres—ők karcbanil977es 1986 kőzőit M , A
A férfiak l A nők
társadalmilag kötött időfelhasználása az
, 1977. l 1986. l 1977, : 1986.
Tevekenység , év egy átlagos napján
a K l a K l a K l l a K
perc 1százalé-j perc százaló— perc százalé—x perc gszázalé—
l kában ; ! kában ; i kában 3 § kában
,._ v , ; § l ! ! ..
Kereső—, termelőmunka . . . . 403 3 699 E 384 68,6 313 l 49,8 § 291 l 48,3
Ebből: l l ! ; § ;
főfoglalkozású munka . . . 341 l 59.12 l 301 , 53.8 261 § 41,6 ; 248 l M,?
fizetett nem mezőgazdasági : i * j ;
különmunka . . . _ 3 ; o,5 ; 14 * 2.5 2 l 0.3 ? 6 ! 1.0
háztáji és kisegítő gazdasága l ; 1 l 3 l
bon végzett munka . . . ' 59 ; 102 , 69 § 12,3 , 50 l 7.9 ; 37 § 6.1 A család, háztartás ellátása . . 97 3 16.23 l 103 ' l8,3 ; 255 l 40,5 l 252 41,9
Közlekedés . . . . . . . . 76 : 13.3 : 73 13,1 § 61 ' 9, l 59 * 9,8
Társadalmilag kötött idő együtt 576 ;100,o 560 §1oo,ol 629 lmaol 602 É1oo.o
A kereső—, 1termelőtevékenységek összetételében lezajlott változások erőtelje—
sebben érintik a férfiakat, mivel ma is ők a családok tő keresői. A főfoglalkozású munka súlyának csökkenését a háztáji gazdaságokban végzett munka hasonló üte- mű növekedése kísérte. Az 1977—et követő időszakban alacsony bázisról ugyan, de gyorsan nőtt a nem mezőgazdasági jellegű különmunka aránya is. Ilyen típusú különmunkát a vizsgált időszak egy-egy átlagos napján 1977—ben a megkérdezett férfiak 1.6, 1986—ban pedig 6.1 százaléka végzett. A jövedelemkiegészitésnek ez a formája tehát az utóbbi tíz évben a többszörösére nőtt.
4 Az első, 1963. évi magyar időmérleg adatai nem állnak az általunk alkalmazott háromdimenziós (nem. lakóhely és társadalmi—foglalkozási csoportok szerinti) bontásnak megfelelően rendelkezésre.
396 DR. BODA ovoraev —— DR. FALUSSY BÉLA
Az értelmiség jelentős időtöbbletet fordít a kiegészítő jövedelem megszerzé—
sére. Míg az 1986. év egy átlagos napján a szakmunkások 2.8 százaléka végzett valamilyen ipari vagy szolgáltató jellegű jövedelemkiegészítő munkát, addig az értelmiségi foglalkozásúak 4.4 százaléka dolgozott külön keresetért. Az adatok arra is felhívják a figyelmet, hogy az értelmiség egy része 1977-et követően nem jut kel- lően megfizetett szellemi különmunkához, s így növekvő arányban kényszerül fizikai munkából származó jövedelemkiegészltésre (takarításra, gépkocsivezetésre stb.) is, A második gazdaságban végzett. főként ipari, szolgáltató tevékenységek a het—- venes évek végétől a városi népesség számára is egyre bővülő körben nyitották meg a munkaidőn túli jövedelemszerzés lehetőségeit. Mindemellett a társadalom valamennyi rétegében tovább fokozódott a mezőgazdasági kistermelésben eltöltött munkaidő. A kistermelők között természetesen számos hobbikert—tulajdonos is van,
akik bár részben kedvtelésből, de meglehetősen sok időt fordítanak e rendszeres
munkát igénylő és feltétlen hasznot hozó termelő tevékenységre. A legtöbb hobbi—kert—tulajdonos a szellemi foglalkozásúak és a szakképzett városi munkások köréből kerül ki. Arányuk növekedését illusztrálja, hogy 1977 egy átlagos tavaszi napján még csak 8 százalékuk végzett kistermelői munkát, míg 1986-ban már 29 százalé- kuk. Ugyanezek az arányok a szak— és betanított munkás férfiaknál 26—ról 40 szá- zalékra emelkedtek.
Az 1. táblában közölt K/S mutatók összefoglalóan tükrözik -— a nők minden társadalmi rétegen belüli hátrányosabb helyzetét.
_ a társadalmi hierarchiában lefelé haladva a fokozatosan növekvő rétegkülönbsege—
ket,
— a területi különbségeket,
—- rétegenként és a 15—69 éves aktív keresők összességében a munkaterhelés szintjé- nek eltérő mértékű minimális csökkenését.
Jól látható, hogy a nők időbeli munkaterhei meghaladják (: férfiakét, de a ke—
vésbé hátrányos társadalmi rétegeknél a két nem helyzete kevésbé eltérő, mint a kedvezőtlenebb helyzetű rétegeknél. A hátrányosabb helyzetűek munkaterhei a ko- rábbi állapothoz képest valamelyest csökkentek — elsősorban a már említett köz—
ponti munkaidő—csökkentés következtében —, de ennek ellenére az egyes rétegek helyzetkülönbsége alig javult. Ez a hátrányos helyzet újratermelődésére utal. Ha—
sonló módon jelennek meg a K/S mutatóban a változatlanul újratermelődő területi különbségek is.
A KIS mutatók elemzése azt mutatja, hogy ez a mutatószám jól számszerűsítí a társadalmi időalap felhasználásában lezajló folyamatokat, változásokat is. A szó—
mos dimenziónak egy hányadosba való tömörítése az időmérlegadatok elemzését nem szegényítette el, hanem ellenkezőleg, nagy segítséget nyújtott az átfogó kép kialakításához, ami az elemzést nem kis mértékben gazdagította. E tulajdonságok alapján a K/S mutatót alkalmasnak ítéljük az egy főre jutó GDP—vel való össze-
hasonlításra.
. AZ EGY FÖRE JUTÓ GDP
ES A VlZSGÁLT NÉPESSÉG K/S ÉRTÉKEl KÖZÖTTI KAPCSOLAT
A 3. táblában néhány ország egy főre jutó GDP és K/S értékeit foglaltuk ösz- sze. Mint látható, a céljainknak megfelelően feldolgozható külföldi időmérlegada- tok Magyarországon kívül mindössze tíz országra álltak rendelkezésre. Ugyanakkor a vizsgált 11 ország közül csak 6 esetben találtunk adatokat két különböző idő- pontra. ]. Gershuny munkáiból (7), (8) és más forrásokból is ismeretes, hogy ez-
MUNKAIDÖ — GAZDASÁGI FEJLÖDES 397
zel a potenciálisan rendelkezésre álló időmérlegadatokat korántsem merítettük ki.
viszont a hozzáférhető adatkör jelenlegi ismeretében állíthatjuk, hogy a bemutatott információmennyiség már alkalmas a fejlődés eltérő szintjein levő országok lakos—
ságának időgazdálkodásában, munkaterhelésében levő különbségek és változások értelmezésére-F Összességében ez a tizenegy országot felölelő minta mégis csak reprezentatív, és ezt a tanulmány további gondolatmenetének értékelésénél figye- lembe kell venni.
Ez az adatbázis alkalmas számos fontos probléma átgondolására. néhány alap—
vető fejlődési irány felvázolására, de egy mindent átfogó kép kialakitása további aprólékos, rendszerező kutatást igényel.
A 3. táblában szerepelnek a vizsgálatban használt egy főre jutó GDP—értékek is. Az egy főre jutó GDP—értékek kiválasztásával kapcsolatban a feladat másként fogalmazódott meg. ltt nem a rendelkezésre álló kevés adat közül kellett minél többet kiválasztani, hanem éppen ellenkezőleg. Az igen nagy számú GDP-adat kö—
zül kellett kiválasztani azokat, amelyek a vizsgálathoz konzisztens háttérül szolgál—
nak. A nemzetközi összehasonlitások legfőbb külföldi ((9), (10), (12)) és hClZCilG for—
rásai közül mi azt a R. Summersnek és A. Hestonnak a Nemzetközi Jövedelem- és Vagyonkutató Társaság (lARlW) lapjában megjelent tanulmányát (ii) választottuk ki, amely 130 országra közölt egy bizonyos rendszer alapján konzisztenssé tett
adatokat. Döntésünket a célszerűség indokolta: ez volt a legfrissebb olyan forrás,
amelyben valamennyi kivánt adat rendelkezésre állt. A konzisztens GDP-adatok kiszámítását a szerzők az ENSZ ún. lCP—jének (Nemzetközi Összehasonlítási Pro—jekt) eredményeit felhasználva végezték (12). így ez a forrás a jelenleg leghasz—
nálhotóbbak egyike. Természetesen ez a forrás sem problémamentes.
Az egy főre jutó GDP-adatok ebben a forrásban ún. vásárlóerő-paritáson van- nak értékelve. Ennek kiszámításához meghatároznak egy bizonyos termékkört. ki—
számítják annok átlagos nemzetközi árát és azokat a valutakulcsokat, amelyek se- gitségével egy adott ország GDP-je ezen nemzetközi áron értékelt GDP—re átszá—
mítható. Ezek a valutakulcsok (: hivatalos valutakulcsoktól esetenként jelentősen eltérhetnek. Az eltérés ott különösen nagy, ahol a különböző gazdasági problémák hatására fellépő exportkényszer (13) miatt a valuták határárfolyama a nagyon ala—
csony termelékenységi színvonalat is társadalmilag szükséges ráfordításnak ismeri el. Itt a vásárlóerő—paritáson értékelt árfolyam a valutát felértékeli a határárfo- lyamhoz képest. A vizsgálatba bevont Magyarország és Csehszlovákia esetében pél—
dául ez a helyzet, de hasonló túlértékeltség léphet fel minden olyan fejlődő ország esetében, ahol az export ösztönzése elsőrendű gazdaságpolitikai érdek.7 Mindezek
31
5 Számos konferencia és publikáció tartalmaz utalásokat. sőt gyakran részletes elemzést is egy-egy or- szágban végzett időmérleg-felvételek adatait felhasználva. Adatgyűjtemények vagy legalább a vizsgált ne'- pesség egészére, illetve nagyobb csoportjaira vonatkozó, a nap vagy hét egészét felölelő időmérleg adat—
közlések azonban gyakran hozzáférhetetlenek (: külföldi szakmai érdeklődők, felhasználók számára. Ilyen okok miatt nem tudtuk használni a szovjet, a német demokratikus köztársaságbeli, a svéd, a belga, a francia ldőmérleget. Gyakran feltehetőleg csak a kapcsolatok hiánya akadályozza meg egyes országok időmérle- geínek közelebbi ismeretét vagy akár az azokra vonatkozó adatok rendszeres cseréjét (például Kanada vagy Hollandia esetén).
6 A nemzetközi összehasonlitások hazai művelői közül lánossy Ferenc, Ehrlích Eva, Dlechsler László, Szilágyi György, Bóday Erzsébet a legkiemelkedőbbek. A közvetlenül használt munkák: A bruttó hazai ter—
mék nemzetközi összehasonlítása Európában, 1980. (lsmertetések és fordítások a Nemzetközi Szervezetek Statisztikai tevékenységéből.) Osszeáll.: dr. Szilágyi György és Bóday Erzsébet. Központi Statisztikai Hiva—
tal. Budapest, 1985..' A bruttó hazai termék és a vásárlóerő nemzetközi összehasonlitásának rendszere, 1970.
(Tíz ország bruttó hazai termékének nemzetközi összehasonlitása.) Usszeáli.: dr. Szilágyi György és dr. Ráth Szabolcs. Központi Statisztikai Hivatal. Budapest. 1976.
7 Ezt egy beszélgetés kapcsán megerősítette Stefan Schlosser, a Csehszlovák Központi Statisztikai Hiva- tal Közgazdasági főosztályának vezetője is.
Pragmatikus megoldásunkhoz kívánatos egy megjegyzés. A probléma megnyugtató kezeléséhez szükség lenne a határán-folyam és a vásárlóerőAparitásos árfolyam viszonyának közgazdasági—matematikai levezetésére.
Ez további kutatások feladato. Itt szeretnénk köszönetet mondani dr. Bóday Erzsébetnek, a Központi Statisz- tikai Hivatal munkatársának, aki a nemzetközi összehasonlíthatóság értelmezésében sok segítséget nyújtott.
398 DR. BODA GYÖRGY -— DR. FALUSSY BELA
ellenére a szóban forgó adatbazis adatait használhatónak minősítettük, hiszen ké—
sőbbi mególlapitósainkon mit sem változtat az a tény, ha az emlitett két ország
egy főre jutó GDP—jét alacsony szinten állapítjuk meg.3. tábla
,A?,,É39y,.l§'§/Utó becsült nemzetiyovedelem(GDP)_es a K/5,_','?Hl€'_tó értékei országonként
; A A KIS mutató értékek
3 zegy _, ,_ Hmm.. Now,",w
: fóreiutó
? becsült az összes az összes
Omúg Ev a GDP férfira nőre .. . .
] (USA kulánbsege
1 Már) *";zfgma" "
l
Egyesült Államok . . . . . . . .i 1965 8643 1.77 1.60 —o,,17
1975 10197 1.42 1.32 -—0.10
Norvégia . . . . . . . . . . . 1972 7821 1 1.48 1.79 0.31
1981 11 072 1.31 1.37 0.06
Anglia . . . 1961 5099 1.56 1.48 ——0.08
1974 7 090 1,22 1,21 —-0,01
Ausztria . . . 1981 8260 1.35 5 1,71 0.36
Finnorszag. . . 1979 ; 7917 1.32 ! 1.55 0.23
Japan . . . . . . . . . . . . 1976 6816 1.52 ' 1.84 0.32
Ausztrália . . . . . . . . . . . 1987 8850 1.45 1,50 0,05
Csehszlovákia. . . , , 1979 6927 1.67 2.35 0.68
Magyarország , . . . . A . . . ; 1977 5 300 2,13 2.81 0.68
2 1986 5 765 1,90 2,35 0,45
Lengyelorszag . . . . . . . . . .' 1976 ., 5 140 1.92 , 2.78 0.86
1984 ! 4 780 1.77 ! 2.65 038
Bulgária . . . . . . . . . . , 1970 3897 2.23 2,25 0,02
1977 4 802 : 1.96 2.25 0.29
i i 5 r
Forrás. Anglia és az Egyesült Államok: ]. I. Gershuny —— G. 5. Thomas: Changing pattern: of time use.
Data preparation and some preliminary results. United Kingdom 1961—1974/75. Science Policy Research Unit.
University of Sussex. Sussex. 1980. 115 old.
Norvégia: The time budget survey 1971—72. Central Bureau of Statistics of Norway. Oslo. 1975, 168 oid.. valamint The time budget survey 1980—81. Statistik Sentralbyra, Oslo — Kangsvinger. 1983. 188 old.
Ausztria: Tagesabiauf. Ergebnisse des Mikrocenzus September 1981. Österreichische: Statistisches Zent—
ralamt. Wien. 1984. 182 old.
Finnország: R. Andorka - I. Harcsa —— I. Niemi: Use of time in Hungary and in Finland. Comparison of results of time budget surveys by the Central Statististicai Oiiices ai Finland and Hungary. Central
Statistical Office of Finland. Helsinki. 1983. 62 old.
Japán: 1976 basic survey an social life whole Japan. !. Time spent on activities. Bureau af Statistics Office of the Prime Minister Japan. 1978. 403 old.
Ausztrália: Time use pilot survey. May—June 1987. Australian Bureau of Statistics. Sydney. 1988. 95 old.
Csehszlovákia: Vysledky vyberoveho setreni o vyuziti casu v race 1979/80 v CSSR. Ceskaslavenska Sta—
tistika. Praha 1981. 214 old.
Magyarország: A nap 24 órája. 12000 ember napi időbeosztása. Központi Statisztikai Hivatal. Buda—
pest. 1965. 155 old.; ldőmérleg. A 15—69 éves népesség napi időfelhasznólósa, 1976/77. Központi Statisztikai Hivatal. Budapest. 1961. 270 old.; ldőmérleg. Részletes adatok. l—ll. köt. Központi Statisztikai Hivatal. Buda—
pest. 1982. 795 old.: ldőmérleg. 1977 és 1986 tavasza. A magyar társadalom életmódjának változásai az 290777 taláasú és az 1986 tavaszi időmérieg-felvételek alapján, Központi Statisztikai Hivatal. Budapest. 1987.
. a .
Lengyelország: Analiza budzetu czasu ludnosci w latach 1976 1 1984. Glowny Urzad Statystyczny. Wur—
szawa. 1987. 196 old.; iszpolzovanije vremeni v Polszkoj Narodnoj Reszpublike i Vengerszkoj Narodnaj Reszpublíke. CSZU. Budapest. 1985. 124 old.: ldőfelhasználós Lengyelországban és Magyarországon. Kö:—
panti Statisztikai Hivatal. Budapest. 1984. 78 old.
Bulgária: Bjudzset na vremeto na naszelenieta v NR Bulgaria prez perioda 1970—1977 godina. Komitet po Edinna SZísztema za Szociolna lnformaciia pri Miniszterszkija Szvet. Szófia. 1978. 434 alá.
A becsült GDP-értékek forrása: (11). .
Megiegyzés, Tekintettel arra, hogy az egyes országok gazdasági fejlettségével vetjük össze a munka- terhelés szintjét. a társadalmilag kötött időt szűkebb értelemben, a tanulás nélkül vettük figyelembe a mu—
tató számításakor. (A tanulásra forditott időt a társadalom szabadon felhasznált idejébe számítottuk belei) Mivel az Egyesült Államokra és Angliára vonatkozóan csak közvetett adatforrás állt rendelkezésre, a szű—
kítést itt nem tudtuk elvégezni.
A KIS mutató és az egy főre jutó GDP-adatok összehasonlitasót az 1—3. óbrók segítségével mutatjuk be.
MUNKAIDO - GAZDASÁG! FEJLÖDES 399
Az 1. ábra három elemzési dimenziót sűrit. A KIS értéket mutatja be az idő és
az egy főre jutó GDP függvényében. Több dimenzió együttes kezelése némileg el-
fedi az alaptendenciókat. Ezek jobb ábrázolása érdekében a 2. ábrán előbb el—
tekintünk az egy főre jutó GDP-től, és (: K/S mutatók vóltozósót csak az idő függ—
vényében ábrázoljuk. (Természetesen ez csak azon országok esetében volt lehet—
séges, amelyeknek K/S mutatói két időpontra is rendelkezésre álltak.)
1. ábra. A íérlíak K/S mutatója
l
70 wo ,— , ' ,fw-
; [fifa/[! Jag—lui," " ÁMDV'ÉÚÚ .
/ 745 / f/űűűffá'íy 043 _ Hő '
" ' /_27 132- Áuy/ny
*? * ]5 97; , .
," /'"'" 1520 ,a Zí7ísafzfz7,f'am/n5f
% /,,/'/'/ űűvnyM/vszáv MZW _
, 000 _ ííí/"áymu/f km;/yság még 277
! ; 223 x ,,95 lázam/anya,! :
% "f A*y/ygáz/a
i" ;
l" *
'
l
T %
0 7 , , , , , . , , , , . . , , , _ , , , , , , , , ,
791570 7955 797ű 7975 79857 7555
Megjegyzés. Az egyes szakaszok végpontjai az adott KIS értékek.
2. ábra. A férfiak K/S mutatójának időbeli változása
ÁI/JI' ___________
f ?
; x ,1
_ a l
5.7 íly/%? xxf/gwgm ,,55 32]
Zil,
xxx.
.. xw
735;
7,J _ §
.: ! J
, , . , , , , , . ; , . , , , , , . , , , , , , , , ,
7.955 7.9 T 7975 7930 75335
A 3. ábrán viszont az időtől tekintettünk el. és az egy főre jutó GDP, valamint
a K/S kapcsolatat óbra'zoltuk.
ldeólis körülmények ehhez az egybevetéshez nem álltak fenn. hiszen az idő—
mérlegaclatoknak nincs idősorc. és nem ismerjük egyetlen évre vonatkozóan a vizs- gólt országok K/S értékeit. Ezek ellenére, véleményünk szerint a hetvenes évek mó—
400 DR. BODA GYÖRGY —- DR. FALUSSV BELA
sodik feléből és a nyolcvanas évek elejéről — a közel azonos időszakból — szár-
mazó időmérlegek összehasonlithatók.A 2. ábra plasztikusan tükrözi, hogy a K/S értékek az időben javulnak. A 3.
ábra pedig azt emeli ki, hogy a K/S értékek a gazdasagi fejlettségi szint növeke—
désével csökkennek.
3, ábra. A férfiak K/S mutatójának értékei az egy főre jutó GDP függvényében
; x x x, M;;ygmnmíy
; Jn 5 / .; a);
/ ya/ . .X
xx! www/ámú; x x Many/www . x
7 5 " fíűín . * Juszt/vam (
, , , . ,
" Jay/wa . x. a z 57/45ny fiúi/7747!
fir/mu)? Máá/My. H'W'W'WÖÉ'XX Warp/eye?
x x
x x
x.
Nt
;jrvitjs'Al!(ki
t i l . l 'l ! í l ( l
l 51 m 75
űgy Hire fax/a' őűi 1/828/7 dal/án )
Az adatok azt bizonyítják, hogy magasabb fejlettségi szinthez alacsonyabb
(jobb) K/S értékek tartoznak. és ahogy a gazdasági fejlődés az időben előrehalad.
úgy csökken a K/S mutató értéke.
A bemutatott összefüggés sztochasztikus jellegű. A vizsgált változók közötti kapcsolat olyan, ahogy azt fentebb lattuk, de az általános tendencia számos el—
térésen keresztül érvényesül. így például Anglia K/S mutatói kedvezőbbek, mint
az Egyesült Allamoké. noha az utóbbi gazdaságilag fejlettebb. Norvégia KIS mu—tatóinak értékei magasabbak. mint amit gazdasagi fejlettsége alapján valószinű—
síteni lehetne. Ezek a különbségek azonban sehol sem mondanak ellent annak a szabólyossógnak, amely szerint az időben magasabb szintre jutó gazdasági fej-
lettség az egységnyi szabadidőre jutó összmunkaterheket csökkenti. azaz a társa—
dalmi időalapon belül növeli a szabad rendelkezésű idő arónyót. Ez a törvényszerű- ség az, amely az egy főre jutó GDP és a K/S mutató közötti szoros korrelációt biz- tositja.
A magyarországi K/S mutatók csökkenése mögött elsősorban a fő munkaidő csökkenése áll. Nehéz válaszolni arra a kérdésre, hogy ez a tendencia mennyire illeszkedik bizonyos nemzetközi szabólyossóghoz, hiszen a főmunkaidő és a kiegé—
szitő keresőtevékenység olyan éles kettéválasa. amelyet a magyar tórsadalomsta- tisztika megfigyel, nem általános nemzetközi gyakorlat. Bizonyos jelek azonban arra utalnak, hogy a mi esetünk egyedinek tekinthető. Ezt mutatja többek között az a tény is, hogy több ország csak egészében figyeli meg a kereső munkára fordított időt. Másrészt azok az adatok, amelyeket a 4. táblában össze tudtunk gyűjteni. azt mutatják, hogy a kiegészítő kereső tevékenység aranya Magyarorszagon magasabb.
