_ 3. szám
reformátusoknak itt—ott jelentkező sajnála—
tos pusztulása még nem jelenti a magyar—
Vságnak a térvesztése't, mert a jóval nagyobb számú katolikus magyarság kitölti ezeket a hézagokat és még az idegenek beolvasz- tásával is növeli amagyarság számát. Min—
denesetre sokkal nagyobb megnyugvással re—
gisztrálná a magyar statisztikus a reformá—
tusoknak a katolikusokéhoz hasonló nagy szaporodását, mert ez a magyarság még nagyobb térfoglalását jelentené, aminek mi magyarok, akár katolikusok vagyunk, akár protestánsok, csak örülhetnénk.
Székesfehérvárra vonatkozólag még csak
nagg—
1938azt akarjuk megjegyezni, hogy Fényes Elek a járási összesítésből kitetszőleg 1830— ban még kétezerre becsülte ott a németek szá—
mát, a rácokét pedig, akiket a görög kele-
tiekkel vett azonosnak, 378—ra. Ma már Szé- kesfehérváron csupán 468 német anya- nyelvű't mutat ki a statisztika, a németség
tehát közel 10%-ról 1'2%z-ra apadt; a szer—
bek úgyszólván teljesen eltűntek, pedig görög keleti vallású 108 akad még a város- ban, akik azonban ma már majdnem ki- zárólag magyarok. A többiek vallásilag is beolvadtak a magyarságba.
Kovács Alajos dr.—
MEZÖGAZDASÁG
Fejér vármegye és Székesfehérvár tj. város birtokviszonyaí és mezőgazdasága.
L'agricultm'e et les propriétés foncieres dans le comitat Fejér et dans la ville autonome de
Székesfehérvár.Résnrné. Dans l'agriculture du comitat Fejér,
la grande propriété a une importance singuliere, le nombre des propriétés de plus de 1000 arp. cad.
y étant relativement plus grand aue dans les autres comitats.
; 4 Sur Ie territoire extérieur du chef-lieu du co- mitat, la ville autonome de (Székesfehérvár, il y a une grande propriété appartenant a cette vílle, dont les terres sont affermées pour la pIupart a de petits fermiers.
Pour Ia production agricole et la mise en valeur des produits, Ie comitat Fejér, ayant de bonnes terres bien cultivée-s et situe' prés de Buda- pest, point central de vente, a, par rapport a [d'autres comitats, une situation favorable. Les exploitations agricoles s'y livrent, sur leurs terres labourées, suttout á la culture des plantes dites aarclées, et partículiérement a celle du mais. Pour ce dernier, la superficie des cultures y dépasse toujours celles de froment, contrairement au reste du pays, oü c'est le froment aui occupe, presgue pattant, la premiere place. La superficie des terres () fourrages artificíels est considérable, car le co- mitat Fejér a un cheptel relatioement nombreur et pas asse; de prairie—s ou de páturages.
A Székesfehérvár, I'ordre d'importance des cultures en terres labourées est pareil () celui du comitat enHer, avec cette difference guv'a Székes- fehérvár, on produit relativement plus de plantes sarclées, surtout des pommes de terre et du mais,
et moins de cére'ales.
Oaant au rendement moyen par arpent ca- dastral des produits, il est, dans la plupart des endroits, égal et méme souvent supérieur a la moyenne constatée pour la Hongrie entiere; cela ticnt á ce gue les terres sont bien engraissc'es et
travaille'es.
Des jardins, 89'60/0 sont employe's dans le comitat Fejér a la production de plantes agricoles;
la proportion est de 74-70/0 pour Székesfehérvár.
Le reste des jardins sont des parcs ou jardins a fleurs. Purmi les plantes agricoles des jardins, il faut mentionner surtout les légumes, les legumí- neuses et les plantes dites commerciales. Le mats et la pomme de terre y occupent la plupart de la superficie affectée a ces cultures.
Le fumage, le travail de terre et Parrosage se faisant avec un soin particulier dans les jardins, le rendement moyen y est bien supérieur a celui des ter-res Iabourées. Il en est ainsi surtout des jardins du territoire extérieur de Székesfehérvár, gut ont un sol bien meilleur gue celui des com- munes.
Les vignes ne sont considérables aue dans la région de Mór. La ouantite' des vins produits est en général supe'ríeure a la moyenne. On produit dans le comitat Fejér des vins de tres bonne gualíte'; cela ressort du fait ane les víns fins dits de ,,róti" ou de Iíaueur naturelle, dont Ia pro—
portion moyenne n'est aue de 7'40/9 pour la Hon-
3. ázám —* 266 —— "1938
grie entiére, représentenl 29-30/0 de la production de víns pour le comitat entier et 52-60/0 pour la région de Mór; cependant, la proportion est seule—
ment de 4-9% pour Székesfehérvár.
'En ce gui concerne la production rIe fruits, la nature favorise surtout celle de peches et diamondes dans le comilat Fejér. Lleffectif des péchers g représente 15'4% de celui de la Hongrie cntiére; pour— I'e/fectif des amandz'ers la proportíon es! de 25-90/0.
Lf'e'levage des béres á comes se fait surtout pour—avoir'du Iaít; Iaproportion des bonnes vaches
luitiéres dépasse de 10—10/0 la moyenne.
Pour Pélevage de ehen/lux, il est avantageur gue I'Etat a un hatas á Székesfehérvár el gue le hatas d*Etat de Kísbér est prés du comitat Fejér.
La proportion des chevaua; de trait Iourds, á song froíd, dépasse, dans ce comítat et á Székesfehér—
vár, la moyenne.
Dans le comitat Fejér, la proportion () 1000 arp. cad. des porcs est superieure de 29-20/0 á celle
constate'e pour le reste du pays. Par rapport aux autres *comitats, on y eleve—relativementv mőins de — poros () viande et bien plus de porcs á graisse,
Dans ce comitat, un nombre notable de cul—
tivateürs se *Iivrent () I'élevage de' moutons. Le nombre des moutons y est supérieur () la moyenne;
on éle've surtout des mérinos.
Sur Ie territoire exiérieur de Székesfehérvár, la, proportion (: 1000 arp. cad. des chevaux est supe'ríeure de 118-90/0 á la moyenne; cette pro- portion dépasse la moyenne de 100-20/0 pour la volaílle, etide 19-9% pour les poros. Mais lléleuage de béres (! comes et de moutons est inférieur á la moyenne. ,
a:
1. Birtokviszonyok.
Fejér vármegye birtokrnegoszlása a többi törvényhatóságokétól meglehetősen eltérően alakul. E vármegye határain belül a nagybirtokok aránylag nagyobb területet foglalnak el, mint másutt, amennyiben itt a nagybirtokok területi aránya 49'2%-kal felülmúlja az országos arányt. Meg kell azon- ban jegyeznünk, hogy latifundiális nzagy—
birtok mindössze kettő van a megyében és a nagybirtokok területének átlagos nagysága
is jóval (24 5%- kal) kisebb itt, mint az or- szágban általában. A nagybirtokoknak az átlagosnál nagyobb súlya tehát annak a kö-
vetkezmwénye hogy a vármegyében viszony—
lag jóval több 1.000 kat. holdat meghaladó terjedelmű birtok van, mint más törvény—
hatóságok területén (L 22 1. sz kimuta- tást.) *
A nagybirtok területi fölénye miatt ter—
1. A földbirtokmegoszlás nagyságcsoportok szerint 1935-ben3)
Reparntion des proprz'éte's fonciéres suivanl les caté- gories établies selon lilnportance des propriélée. ,
, A földbirtokok
Birtoknagyságcsoport Propriéte's fonciéres
Catégon'es élabhes területe
selon l'ímporlance des Máma 0 kat. hold propriétés leur lo super'ffcíe %
nombre m arp. cad.
Fejér vm.
Comltat Fejér Törpe- — Tres]
petites . . 'M % 50.210 780 65.952 9'5 Kis——Petítes 03; 13.672 21'2 196860 28'4 Közép— ** __
Moyennes . 0 x— 382 06 121337 17'5 Nagy— " a.
__Grandes _: : 91 0-2 308522 44-6
Osszes — En- _
semble des . ,: a 64.355 zoo-0 692371 wow
Székesfehérvár tjv.
Ville autonome de , Székesfehérvár ,
'l örpe-— Tres
Pethes . . "" :; 4.081 84'1 3.467 16'6 Kis— —— Petztes o w 766 158 11.358 54'6'
Közép— x::
Mogermes . 0 ; 3 01 500 24
Nagy- "' e. .
__Grandes :2 1 00 5.498 264
Osszes — En- '
semble des . "a ** 4.851 zoo-o 20.828 100-0
1)Azok a földbirtokok, amelyek kizárólag földadó alá. nem eső (terméketlen) területből állanak, az ada- tokban nem szerepelnek. Ezek a ki nem mutatott és kizárólag terméketlen területből álló földbirtokok Fejér vármegyében 3.648 kat hold, Székesfehérvár tj. városban pedig csak 15 kat hold területet fog—
lalnak el.
mészetesen a többi birtokosoportok a föld- területből az országos aránynál kisebb mér- tékben részesednek A különbözet a törpe—
és a középbirtokoknál egészen jelentékte- len, mindössze 6 9, illetőleg 3 8%, a kisbir- tokoknál ellenben 319% -Ot tesz.
Feltűnő, hogy míg a törpe—, kis- és a nagybirtokok átlagos nagysága az orszá—
gos méretektől elmarad, a középbirtokok területi átlaga ebben a vármegyében 19'2*%—
kal nagyobb, mint egyebütt.
A területnek 73 4'%- a a megkötöttség nélkül elidegeníthető szabadforgalmú föld- birtokokhoz (508 ezer kat. hold), a többi pedig (184 ezer kat. _hold) a különféle kor- látolt forgalmú földbirtokokhoz tartozik.
A két birtokosoportnak ez az aránya az országos megoszlásnak nagyjából megfelel.
A vármegyében a földterület 1070—a a kincstárnak, 5 2%--a a községeknek és közi
3. szám —— 267— 1938
birtokosságnak tulajdonában van, 1'9%—a
alapitványi, 7'0%—a hitbizományi földbir- tok, 0'7%—a pedig vitézi telek. Az egyházak és a felekezeti iskolák együttvéve 9'2'%—kal, a hitelintézetek 0'1%-kal, az egyéb rész- vénytársaságok, egyesületek és társulatok pedig 1'5%—kal részesednek a törvényha—tóság határain belül fekvő földállományból.
_ Érdekes jelenség, hogy a többnyire el—
adósodott birtokok felvásárlása folytán ke—
letkezett hitelintézeti birtokioknak területi aránya a vármegyében 80'0%-ka1 kisebb, mint az ország többi részein. Ez minden—
esetre arrn mutat, hogy az ottani birtoko- sok az átlagosnál kedvezőbb helyzetben vannak.
A törpebirtokok kertben és szőlőben, a kisbirtokok szántóföldben az átlagosnál gazdagabbak; a közép- és nagybirtokok vi- szont nagyobb legelő-, illetőleg erdőterületi részesedésükkel tűnnek ki (1. a 2. sz. kimu- tatást).
Székesfehérvár tj. Város határában csak egy nagybirtok van, a város földvagyona, amelyet majdnem teljes egészében kisbér—
letekre felosztva hasznosítanak. Ez a nagy—
birtok a határnak 26'4%-át foglalja el.
A középbirtvokok 2'4%-os, a kisbirtokok 54'6%-os, a törpebirtokok pedig —— ame- lyek között igen sok a házból és belsőség—
ből álló, földbirtoknak alig nevezhető in- 2. A földbirtokmegoszlás nagyságcsoportok és mivelésí ágak szerint 1935-ben.1)
Répartition de la proprie'té fonciére suivant les catégories établies selon l'impmtance des proprie'tés et les
* branches de culture, en 1935.
A .. ' , _ A k.. , A _
, Nat?:űles A kis. '— Petlles Mayeezzifg A nagy- _ Grandes Ensíálsrlsezíises Mivelési ág
Branchesdeculture birtokok területe — propriéíés fonciéres
' kat. hold kat. hold , kat. hold 0 kat. hold 0 kat. hold o
aru. cad. "lo _ arp. cad. 1" arp. cad. " arp. cad. /" arp. cad. /o
l
_ Fejér vm. '
Comitat Fejér.
Szántóföld - '
Terres lubourables 51.381 77 9 163.997 83 73.061 60 180691 ; 585 469.130 . 67'7
Kert -Jardins . . 3.625 55 3.487 1'8 745 06 1.828 0 6 9.685 14 *
Rét ePraim'es . . 2.042 31 11.918 61 6.089 50 15.356 ' 50 35.405 5'1
Szőlő —— Vígnes . . 4.740 72 6 156 3'1 553 05 639 02 12.088 18
Legelő —Páturagcs 1.291 1'9 5.533 28 22 086 18'2 39.869 129 68.779 99
Erdő--Bois et foréts 531 0 8 789 0 4 4.816 4 0 51.978 169 58.114 84
Nádas —Roseliéres 34 01 361 02 310 02 1.498 05 2.203 03
Földadó alánem eső terület- Terresnon
assujetties á l'impút
foncz'er ... 2.308 3'5 4.619 2.3 13.677 113 16.763 ' 54 37.367 ! 54 Összesen — Total 65.952 1000 196860 1000 121387 1000 308622 1000 692 771 1000
Székesfehérvár ljv. .
Székesfehérvár, mille autom—z e
Szántóföld *
Ter-res labourables 1.721 496 8 836 778 239 478 3.176 578 13.972 671
Kert— Jardine . . 455 13"! 174 1'5 4 08 50 09 683 33
Rét— Prairies . . 376 108 1.558 137 54 108 330 60 2.318 111
Szőlő -— Vignes . . 576 16 327 29 1 02 —— — 904 43
Legelő — Páturages 42 I:? 178 1 '6' 41 8'2 939 171 1.200 5'8
Erdő -—Boís et foréts -—— —— — —— _, —— 60 11 60 03
N ádas - Roselt'éres 9 0 3 26' 02 w — 165 30 200 1 ()
Földadó alá nem eső
"terület - Terres non assuietties d l'zmpőt
foncier ... 288 8 4 259 23 161 32 2 778 141 1.486 ?"1
Összesen — Total . 3.467 1000 11.358 100 0 500 1000 5.498 1000 20.823 1000
1) Azok a földbirtokok, amelyek kizárólag földadó alá. nem eső (terméketlen) területből állanak, az adatokban nem szerepelnek. A mivelési ágak szerint részletezett adatok nem a földadókataszterben nyilván- tartott, hanem a tényleges állapotot tüntetik fel
3." szám
gatlan -—— 16'6%-os arányban részesednek a földterületből.
Korlátolt forgalmú földbirtok csak ke- vés van a határban és azok —— a város föld—
birtokát nem számítva —— elég kis terüle- tet foglalnak el. A földeknek 71'2%-a felett tulajdonosaik elidegenítés és kezelés szem- pontjából szabadon rendelkeznek.
2. Mezőgazdasági termelés.
a) Szántóföldi termelés.
Fejér vármegye, a székesfővároshoz mint legfontosabb értékesítési piachoz és szállí- tási gócponthoz való közelsége folytán, to—
vábbá jó termő talaja és a népesség magas mezőgazdasági kultúrája következtében a
termelést és az értékesítést tekintve, más vármegyékhez képest meglehetősen előnyös helyzetben van. E tényezőknek hatása alatt a termelés rendje, a szántóföld kihasználá—
sát tekintve, az országostól némileg eltér.
Az átlagosnál valamivel nagyobb szán- tóföldteriileten (l. a 3. sz. kimutatást) a gazdák aránylag több hüvelyest, kapásnő- vényt, szálastakarmányt és egyéb növényt, viszont kevesebb gabonaneműt, kereske-
3. A szántóföld kihasználása 1937-ben.
Production des ten-es labourées en 1937.
Székes—
_ Fejér fehér-vár Megver-
vm, tjv. orszag
Növényesovm eze
Catégories de plantes Fe!" pumi,
szántóföld területe 0Nban - super- fícíe des terres labourables, %
Gabonaneműek — Cé-
re'ales ... - 43'8 2725 508 Hüvelyesek —— Legu-
mineuses ... 1'8 —— 0'9
Kapásnövények — Cul-
ture: sarclées . . . . 332 550 306
Kereskedelmi növény ek Plantes dites commer-
ciales . .. . . . . . 0'9 —— 1'1
Szálastakarmányfélék
Fourrages ... 17'5 8'1 12'3
Zöldség és főzelékfélék
Légumes ... 0 3 —— O 7
Egyéb növények
Autres planles . . . 0'7 — 0'6 Bevetett terület össze—
sen — Total des su-
perfíc. ensemencées 982 906 97 '0 Ugar —— Jache're . . . 18 94 3-0 Szántóföldteriilet ösz-
s'zesen — Terres la—
boumbles au total 1000 1000 1000
.... 268 ..
1938
delmi növényt és zöldségfélét termeszte—
nek? mint máshol.
A gabonaneműek termelésének jelen- tősége itt főleg azért kisebb, mert a várme—
gyében aránylag sok a nagygazdaság. A nagygazdaságok pedig általában minde- nütt viszonylag kevesebb gabonát termel- nek a törpe— és kisgazdaságokkal szemben, ugyanis azokban a saját szükségletre való termelés csak egészen jelentéktelen szerepet játszik. A nagygazdaságok tehát a jobban jövedelmező, illetőleg kedvezőbben értéke- síthető egyéb gazdasági növényeket is ki—
terjed-ten termeszthetik.
A kapásnövények és a szálastakarmány- félék fokozottabb termelését az ország e részén az aránylag nagy állatállomány és a természetes kaszálóknak, valamint a lege- lőknek viszonylag kis terjedelme indokolja.
A magas színvonalú állattenyésztés követ—
kezménye az is, hogy a takarmánygabona (árpa és zab) termelése is viszonylag na—
gyobb arányú, mint az ország egyéb terü—
letein.
A megyében a legfontosabb gazdasági növény a tengeri. Ennek a terménynek be;
vetett területe (1. a 4. sz. kimutatást) min—
den évben nagyobb, mint a búza vetésterü—
lete, holott országos viszonylatban éppen fordítva van. A vármegyét a tengeri termő.
területének nagysága tekintetében rendsze- rint csak Jász—Nagykun-Szolnok és a ha- talmas kiterjedésű Pest vármegye előzi
meg. , *
A részben népélelmezési, részben pedig takarmányozási célokat szolgáló burgonyá- nak, továbbá a cukorrépának termelése is viszonylag nagy (15.620, illetőleg 5.315 kat.
hold) területeket köt le.
A szálastakarmányfélék közül a tavaszi bükkönykeverék termelése emelkedik ki leginkább. Ennek a takarmányfélének ve—
tésterülete a törvényhatóságok között aránylag itta legnagyobb. De elég számot—
tevő területen termelnek még lucernát, bal—
tacimot és csalamádét is. ' '
A termelés eredménye a talaj— és csapa- dékviszonyokon kivül többek között a talaj megmunkálásának alaposságától is függ.
A kedvező terméseredményeknek sokszor a mezőgazdasági munkagépeknek elterjedt- sége (l. az 5. sz. kimutatást) is megfelelő magyarázatát adja. Adataink szerint a vár- megyében a nagybirtokok már említett mértékű területi fölénye következtében 1.000 kat. hold szántóföldterületre 32096.—
kal több mótoros erőgép, 57'1%'-ka1 több
3." szám
a
——269— - 1938
4. A legfontosabb gazdasági növények szántóföldi termelése.
Production des terres labourées pour les plantes les plus ímportanies.
Fejér vm. — Comitat Fejér
Mag/enn. pour -— 1931—1935 évi átl. 91 76
1936 65 6'3
1937 ,7-8 6—8
Székesfehérvár tjv.
Ville autonome de Székesfehérvár.
Mag/enn. pour —— 1931—1935 évi átl. 8'0 ' 75
1936 6'4 6'9
1937 6'6 6'1
mótoroserőre járó traktor— és billenőeke és 73-9%-—kal több mótoroserőre járó másféle gép jut, mint országos átlagban. A kapás- növények talajának megfelelő megmunká—
lását az országos aránynál nagyobb mér- tékben használt kapálógtépek biztosítják.
A megfelelő trágyázásnak, a talajelőké—
szítés és általában a mezőgazdasági kultúra fejlettségének következménye, hogy az egyes gazdasági növények kataszteri hol- dankinti terméshozama többnyire eléri, vagy pedig meghaladja az országos átla—
got és csak elvétve fordul elő, hogy annál jelentéktelenül kisebb.
Székesfehérvár város szántóföldi terme- lésének rendje nagyjából a vármegyeihez hasonló; de a határban a *gabonaneműeket
meg kisebb, a kapásnövényeket pedig még nagyobb arányban termelik, mint a megyé—
ben.
Búza S t _ Burgonya Cukorrépa Takarmány—
Év —— Années Fro- 30.25 Árpa Zab geíein—lfsMízí'l's Pommes de Betteraves ragfmvíe'"
ment "5775 0753 Avome pourgraine terre Ez sucre fouwagéns
Fejér vm. —— Oomitat Fejér a) bevetett terület kat. hold. —— superfieies ensemenee'es en arp. cad.
Mag/enn. pour— 1931—1935. évi átl. 108.345 39.421 41317 22.859 119.951 16.332 4.922 8.241 1936 110.092 39.647 42.711 21.442 117.034 16 322 6.120 9.171 1987 102815 39.933 39.135 20.300 123.371 15.620 5.315 8.470!
Székesfehérvár tjv.
Ville autonome de Székesfehérvár.
Moymn. pour 1931 1935 ev1 ati 2.581 877 1.073 494 6.774 200 4 204
1936 2.541 1.090 1.343 672 6.116 171 4 228
1937 1.675 775 890 419 7.100 125 10 2501
Fejér vm. —- Comital Fejér b) termésmennyiség métermázsa — production en 9 métrígues J Moyenn. pour — 1931—1935 évi átl. 967233 295170 336883 161663 1,042.334 606223 544777 993012
1936 711267 249227 287.219124.096 1,674.531 756001 873852 1.400608 1937 797571 269270 259086 156093 1,645.893 813204 646708 1,114:.244 Székesfehérvár tjv.
Ville autonome de Székesfehérvár.
Megen". pour—1931—1935 éviátl. 19.572 5.987 7.785 3.381 54.725 6.800 354 23.603 1936 16.194 7.544 9.186 5.126 80.763 6.723 660 83.652 1937 11.048 4724 4.655 3.040 67.605 5.721 . 880 24.828
0) atlagtermés kat.
* par arp. cad. en 9 me'trigues
8'3 , 7'2 , 8'7 373 1121 121'9
6'8 5'9 14'3 46'3 143'6 152'7
66 ?'7 133 521 121'8 181'5
7'8 71 81 340 885 121'6
6'8 7'6 13'2 39'3 165'61 147'6
45'9 88'0
52 73 9'5
holdankint métermáz'sa " rendement moyen
99'3
Jellemző erre, hogy legutóbb, a tengeri
bevet-ett területe a város határában a szántóföldnek 51'9%-át, az összes gabona- neműek termő területe pedig együttvéve is csak 27'5%-át foglalta el.
b) Kerti termelés.
A kerteknek egy részét tulajdonosaik általában mindenütt, így Fejér vármegyé—
ben is díszkertnek, parknak, illetőleg; virá—
goskertne'k és gyümölcsősnek használják, ezért az 1935. évi adatok szerint gazdasági növények tennel—ése útján e míveltési ág te—
rületének csak mintegy 89 6%—át (országo—
san 64' 0%- át) hasznosítják.
A kertterület ebben a törvényhatóság—
ban az országos átlagnál nagyobb; azok- ban a gabonaneműek kivételével általában mindazokat a terményeket termelik, ame—
3. szám —— 270 ——_ ,
5. A gazdasági gépek és eszközök 1935-ban Machines et instruments agricoles employe's en 1935.
Fejér vm. Székesfe'hérvar 113372;- Comitat Fejér Ville a. de Hongrie Székesfehérvár entíére
, , . . G d á n k k k
Megnevezes — Speci/kation Machinesazetazsnsgtí'í;eíztséggifcz'ogrzsöemploye's
1.000 kat. hold , 1.000 kat. hold szám szántóföldre 523!" szántóföldre szerint szzliárágv'a 331317]; színáztva
en nombres Pl" arp. - ' par (: arp.
d. a : WS d. a
absolus c7aboníagge abs 01145 elzabouíáglíe
Erögépek —— Machines motrices
' Motoros erőgép —' Machines motrices a motenr ... 1.520 33 28 20 2'5
Ebből traktor —— Dont tracteurs , 420 0-9 , 10 07 0-7
Járgány — Vindas, cabcstans ... 674 15 l [ 00 09
Mezőgazdasági munkagépek —— Machines-ontils agricoles ,
Mótoreke — Charrues a motenr ... 23 00 — 00 7
, Traktor- és billenőeke— Tracteurs et charrnes á bascule § 2 ; 518 11 7 ()_5 O'?
Cséplőgép -— Battenses ... 2'2 G§ 812 l'? 17 1 2 1 ? Másféle gép _ Autres machines ... É " § 1.843 40 ' * 19 Pá! 2'8 '
l Eke — ()harrues ... ,, 26.153 563. 1.158 84-6 682
, gorona. — gelrse; ... § § 23.83 513 1.235 924 63'7
enger — yin res ... " -— 13.9 300 3 5 274 1922
Vető- és ültetőgép -—- Machinesa semer et a plauier §§_ 4.820 104 175 128 11 ',2 Kapálógép — Bineuses ... E : 3 13.069 281 464 33'9 22'5 Arató- és terménybetakaritógép —— Moissonneuses; $$$
Machines pour cnlever les produits ... §§ ** 1.738 37 10 07 31 Cséplő-, tisztító- és osztályozógép — Batteuses, §;
nettoyeuses et machines a trier ... g,! 4.535 98 33 * 24 87 Takarmányelőkészitőgép — Mach. á prép; le fourrage az 16_742 36-0 678 49-5 517
*lyeket a szántóföldön. A gabonaneműek hiánya miatt és mert a kertnek más a ren-
6. A kert kihasználása 1935—ben.
Production des jardins en 1935.
! Székesfehérvár Magyar-
Fej-ér vmi Vizzgva' de 557355:
, ComttatFejer Székesfehérvári entiere
Növenyosoport
C'at ég ories bevetett területe — superfict'e ensemmée
de plantes kat. hold kathold
arp. % arp. %
cad. cad.
[
Hüvelyesek
Le'gumineuscs . 194 25 28 55 27
Kapásnövények
Cnitures sarclées 3.821 49'4 256 502 47 9 Szálastakarmány- '
félék
Fourrages . . 1.555 201 29 5'7 17'6 Kereskedelmi nö-
vények
Plantesditescom-
merciales . . 224 29 8 16 31
Zöldség- és főze-
léklélék--Legum 1.196 155! 139 27'2 160 Egyéb növények
Autres plantcs. 751 97 50l 9'8 12'7
Osszesen— Total 7.741100-0 510 zoo-o' 100-0
deltetése, mint a szántóföldnek, e két míve- lési ághoz tartozó területeken folytatott növénytermelés rendje is jelentősen eltér egymástól
A kertekben a zöldségfélék termelésé—
nek aránya 22-szer, a hüvelyesek és a ke- reskedelmi növények aránya közel 3-szor akkora, mint a szántóföldeken, de kapás—
növények, szálastakarmányok és az egyéb növények is jóval nagyobb arányban fog- lalnak helyet ennek a mívelési ágnak terü- letén, mint a szántóföldeken (l. a 6. sz. ki- mutatást).
Az egyes termények közül rendszerint legnagyobb a burgonyának és a tengerinek termő területe, ezenkívül még a csalamádé, takarmányrépa, lucerna, lóhere és egyéb szálastakarmányfélék termelését is elég ki—
terjedten űzik.
A jobb trágyázás, a gondosabb megmun- kálás következtében, továbbá a gyakori ön- tözés eredmények'épen a kertek átlagos ter- méshozama általában jóval kedvezőbb, mint a szántóföldi termelés eredménye. A kertekben 1935-ben kat. holdankint 134'07 - kal több burgonyát, 66'9%—ka1 több takar- má'nyrépát, 41'2%-ka1 több zöldbabot 'ter-
3 '— szam ——271— 4938 melnek, mint a szántóföldeken, de a többi
növények átlagtermése is úgyszólván kivétel nélkül meghaladja a szántóföldi termelés átlagos hozamát.
A város kertjeinek csak 74'7%—a szolgál
gazdasági növények termelésére. A terme—lés rendje 'a vármegyeihez hasonló, egyes növényeket azonban itt viszonylag nagyobb
mértékben termelnek. igy a többek között a zöldségfélék (27'2%-os), a kapásnövé-
nyek (50'2%—os) és a hüvelyesek (5'5%-os) termelésének aránya még a vármegye szin- tén—elég magas azonos eredményeit is felül-mfúlja. _ _
A város kertjeiben is a burgonya foglal el legnagyobb területet, de aránylag elég számottevő a teng-eri termőterülete is.
A kerti termelés kedvező terméseredmé- nyeire vonatkozólag fentebb elmondottak a városok kerti termelésére nézve még inkább helytállók, már csak azért is, mert a város kertjeinek talaja általában jobb, mint a vi—
déken. Igazolja ezt az a körülmény is, hogy a kertek átlagos kataszteri tiszta jövedelme ktat. holdankint Székesfehérváron három- szor akkora (30'19 aranykorona), mint Fe- jér vármegyében (9'97 aranykorona).
c)LA rét- és legelőgazdálkodás.
A takarmányozás céljaira szolgáló ter—
mészetes kaszálóknak és a legelőknek része—
sedése az összes területből a vármegye ha- tárain belül kisebb, mint országosan; főleg ez az indoka annak, hogy a mesterséges takarmányflélék termesztése a szántóföldtből miért foglal le máshol ritkábban tapasztalt nagy területeket.
_ A város határában a rétek aránya jóval nagyobb, a legelőké pedig sokkal kisebb, mint az országos viszonylatban. A városok- ban— főleg nyugaton —— azonban legelőkre általában kevésbbé van szükség, mert ott az állatokat többnyire istállóban tartják.
A rétek szénahozama a városban a szán- tóföldi növényekhez hasonlóan rendszerint az országos és a vármegyei átlagtermést is meghaladja, főleg a talaj minőségi különb—
sége fol'ytán. Az átlagos kataszteri tiszta jövedelem, amelyből a földminőségre kö—
vetkeztetni lehet, a város határában elte-
rülő réteknél 77'2%-kal nagyobb (17-03 aranykorona), mint az országos átlag (9'61 aranykorona) és 46-8%-kal nagyobb, mint a vármegyei átlagos kataszteri tiszta jövede—
lem (14-11 aranykorona).
3. Szőlő- és gyümölcstermelés.
A szőlőlermeléssel kisebb-nagyobb mér- tékben a vármegye valamennyi községében foglalkoznak, a mívelési ágak közül a szőlő aránylag mégis (l8'1%—kal) kisebb terüle-' tet foglal el, mint az országban általában.
A domborzati és _a talajviszonyoknak megfelelően a szőlőknek 57'9%—át hegyi, illetőleg dombvidéki talajon, 20'7%-át sík—
vidéki immunis talajokon, 21'4%—át pedig
más nem immunis síkvidéki talajon telepí-., tették (l. a 7. sz. kimutatást). A hegyi és a:
nem immunis talajú szőlők aránya az or-f szágos méreteket erősen felülmúlja, a sík- vidéki immunis hormoktalajon álló szőlők mértéke pedig elmarad attól.
' A Szőlőfajták szerint a termelők a szőlő-'
területnek 69-9%-át európai vesszőkkel,.22'9%—át amerikai alanyú oltványokkalx
7'2%1-át pedig amerikai direkttermő szőlő-
vel ültették be. ;
A csemegeszőlőtermelésnek a vámregyé—
ben alig 'van jelentősége, amennyiben azt idetartozó szőltőfajtákkal beültetett terület az egész szőlőterületnek — a 6-9% -Os_orszá—
gos aránnyal szemben ". csak 2'1%-át fog- . lalja el.
Meg kell azonban jegyeznünk, hogy a , vármegyében a csemegeszőlő iránti kereslet sem éri el az országos méreteket. Ezt mu- tatja legalább is az a körülmény, hogy a szőlőterület egy kat. holdjára a vármegye-_
ben—64'0%—kal kevesebb gyümölcs gyanánt ért-ékesített szőlő jut, mint országos átlag- ban; De azt sem hagyhatjuk figyelmen ki- vül, hogy a csemegeszőlőtermelés még a megnyilvánult szűkkörű kereslethez viszo- nyítva is kis mértékű s ezért az ilyen irányú szükségleteket az országos átlagnál 9'3%—
kal nagyobb arányban borszőlővel kellett
kielégíteni. .
A csemegeszőlőtermeluésx elhanyagolása, más gyümölcsfélék bőséges termelésen kí—
vül azzal ils összefügg, hogy a vármegye legfontosabb szőlőtermelő vidékén, a móri borvidéken, amelynek szőlőterülete a Vár—
megye egész szőlőterületének 227 %—át teszi, csemegeszőlőt egyáttalán nem term—elnek, úgyhogy a szőlőtermelrésnek ezzel az ágá—
val csak a kevéslbbé intenziv termelésű vidé—
keken foglalkoznak. .
A bortermelés mennyisége legutóbb a vármegyében 177 ezer hl-t tett, A termés- nek 90'5%-a fehér, 6-1%-a siller, 3'4%—a pedig vörösbor volt. A fehér bort nagyobb, a siller és vörösbort pedig sokkal kisebb
20
3. szám
7. A szőlőtermelés 1936-ban. — La production des viyncs eln 1936.
_272...
arányban termelik, mint az ország többi részén.
Aflnomabb pecsenye- és csemegeboroka vármegye bortermésének 29 3% -át szolgál—
tatják, ezzel szemben az idetartozó értékes borfajták az országos termésben csak 7 44;—
kal szerepelnek. A pecsenye- és csemegebor- nak ez a kedvező aránya azonban kizárólag a móri borvidék igen magas színvonalon álló termelésének az eredménye. Ott ugyanis az egész termésnek nem kevesebb, mint 526
%-a a finomabb pecsenye és csemegebor.
Ha a móri borvidék termését a vármegye terméseredményéb—ől leszámítjuk, kitűnik, hogy az effajta borok termésének aránya a vármegye többi részén az országos átlag- nál is alacsonyabb. A móri borvidék ter—
més—ének minőségbeli kiválóságát mutatja még az is, hogy míg az országos termésnek
Fejér vm. S 'k ; h' A Magyar- Cam ital ti?—f15/5153dt; űőfzszw Fejér zékesfehéroár mi,-én
Megnevezés — Spéci/icotion
' szám o/o—ban szám
szerint pour— szerint o/o-ban nombrss cen- nombre: pourceutage
absolus íage absolut
1.Hegyi —T Vignes de montayne . . . ; szőlők területe kat. hold 7.458 57'9 391 71'2 360 i Síkvidéki _(lapaly)—Vignes de plaine xuperficie en arp. cad. 5.423 42] 158 288 640 a) immunis homoktalajon — á sol ]
sablonneuw dit "immunis" . ? beültetett terület kat. bold 2.664 207 — — 549 b) nem-immunis talajon — á sol dit J superficie plantée en arp. c.
non ,zmmums" ... 2.759 21'4 158 288 9'1 _
Összesen — Total ... 12.881 1000 549 1000 1000
Európai vesszökkel — plantées en caps européens 9.005 699 168 30'6 66'9
§ Amerikai alanyú oltványokkal — plante'es en beültetett terü-
a caps américains . . ... let kat. hold 2.947 229 344 62'7 24'5
* Amerikai direkttermő szőlővel —— planle'es en arp. cad.
§ caps amértc. prodm'sant directement . . . / 929 7'2 37 6'7 8'6
§ Az összesből a. csemegeszőlő területe kat. hold —— De l'ensem- _ ble des vignes, celles Ez raisins de desse'rt, en arp. 0. 268 2"! 27 4'9 G'!) 2. Gyümölcs gyanánt értékesített szőlő mennyiség, (; —— Raisins de
table vendus, en g
Csemegeszőlő —— Raisz'ns de desseit ... 1.900 403 250 676 454 Borszőlö —— Raisins a m'n ... — . . . . (; 2.820 59 7 120 32'4 54'6 Összes szőlő —- Production totale de raisin ... 4.720 1000 370 1000 1000 8. Must— (újbor) termés hektoliterben — Production de moúl (om
nouveau), en hl.
__ _ .A Fehér —— Vins blancs ... , . 160523 905 5.959 981 643
§§§§ Siller —— Vins rosés (sem) ... É'isílgjbm) 10.885 61 118 1-9 28'8
* Vörös —— Vins rouyes ... 5.999 3'4 — —— 6 9
Összesen hektoliter —-— Au total, en hectolilres 177.407 1000 6077 I 1000 1000
Ebből: —— Dont :
finomabb (pecsenye vagy csemege) bor li]. — vins fins (de ,,róli"
ou de ligueur nalurelle), hl. . ... 51.996 29'3 300 49 74 de közönséges vagy jobb —— ordinaires ou de gualile' asztali f
";"; supe'rieure. ... ghoz" hl. 87.311 49-2 3.159 52-0 606
a e gyenge vagy silány —— dits petits vms ... —— hl
38.100 215 2.618 43'1 32'0
32'0%-a Fejér vármegye többi részén ter- melt mennyiségnek 21-5%-a silány minő—
ségű asztali bor, addig az ilyen, legkevésbbé értékes bor a móri borvidék termésében csak O'3%-kal szerepel (l. a 8. sz. kimuta—
tást).
A külföld részéről is állandóan keresett magas szesztartalmú móri borok kiváló mi—
nőség-ének javára könyvelhető el, hogy a szőlősgazdák eladatlan óber—készlete a me—
gyében a szüret idején rendszerint már egé—
szen minimális. 1936 őszén országos ered- ményben a termés 7'4%-ának megfelelő mennyiségű, a móri borvidéken pedig csak 2'7%-ának megfelelő mennyiségű bor volt eladatlan. A vármegye többi részén az óber-' készlet aránya 5'8% —os volt. '
Mindezek az adatok azt bizonyítják, hogy jó minőségű borok még kedvezőtlen
