v...-Ilnun"un.-con.null-lluc-uuuuunnll- llllllilllli "I-'llroilll'nllllllll'IIIIIIIIIIIIIIDDUUIII.-Ig.!!llllllllD.I.-IIIDICIIII'
TERÚLET És NÉPESSÉGig,
nni-ul-llnnunl-lll-nl ...n-IIn-nnllnun-u.n-nnunnn.nun-n-n-n-n-uo...".n-u-u-nn-n-n-u-u-u...-kin nna-nn- ...-.nni"...;
K
A népességnek foglalkozás szerint való megoszlása és ásnagyrpa
kereskedelmi vállalatok.
**Neumanna
Repartition de la population par profession. Les établissements de commerce et de grande industrie.
Résume'. Ces _jours—ci vcnait de paraitre le tome 71 de la nouvelle se'rie des publica- tions de l'Of/ice central royal de statistigue de Hongrie. C'e teme contient, d'apres les résultats du de'nombrcment de la population de 1.920, la, répartition de la population par profession, et fait connaitre certaines données importantes des établissements de mine, de hauts-fourneaux, dlindustrie, de commerce et de credit employant plus de 20 aides.
Par suite clu morcellement de la Hongrie, nons aoons perclu plus oles deux tiers de notre population agricole et plus de la moitie' de notre population s'ocrupant de moui-ement (bin- clustrie, (extraction miniere, industrie. commerce, credit et communications). Tandis gue (lepuis 1.910, dans le territoire aetuel de la Hongrie la proportion ele la population agricole a ——
malgre' son accroissement en nombre absolu ——
legerement diminue', (0'20/0), le nombre de la population oioant du moui'ement ellindustrie elétaillé plus haut s'est aceru ewactement dans la méme proportion. Il faut ajouter cependant gue dans les differentes catégories de profession du mouoement ol'industrie, cet accroissement n'était pas harmonieux, car la population industrielle proprement dite n'y participa pas, et diminua méme lle 10/0
La elimination, au pro/it de l'agrieulture, du nombre de la population du moui'ement , de l'industrie ressort particuliícrement de ce fait
* guentre 1.900 et 1910 de l'accroissement cűectif de la population totale (le la Hongrie ancienne, il ne revenait gue 17 80/0 a laoriculture el 71' 30/() au mouoement de lindustrie, tandis
"gue dans le territoire acluel olu pays, de laccroissement effectif, soit de 373172 unités, de l'ensemble de la population, il revenait, entre 1910 et 1920, 51'50/0 a Par/riculture et seu—
íí' lement 47'70/0 au mouoement de l'industrie. En ' ce ani concerne les moinrtres catégories de pro- fession, on voit un accroissement notable pour la defense nationale. Le nombre et la proportion du personnel des services publics, des retraités, des personnes appartenant a la catégorie oles professions libérales etc. se son t également accrus. Par contre, on reléve une diminution pour les yournaliers employe's dans les diffe-
rentes branches de profession, ainsi gue pour les (tomestigues, les autres catégories de profes—
sion et les personnes de profession inconnne.
A napokban hagyta el a sajtót a m. kir.
központi statisztikai hivatal kiadványai új soro—
zatának 71. számú kötete, mely az 1920. évi népszámlálás eredményei alapján a népesség foglalkozás szerint való összetételét tartal—
mazza, és kiterjed azonkívül a 20-nál több segédet alkalmazó bányaipar, kereskedelmi és hitelvállalatok egyes fontosabb adatainak ismertetésére is.
A feldolgozás bonyolult munkálatai csak lassú ütemben haladhattak előre a szűkre szabott költségvetési keretek között alkalmaz- ható minimális munkáslétszám teljesítménye mellett. Hozzájárult még ehhez, hogy a munká- latokat több ízben félbe is kellett szakítani, hogy az alkalmazottakkal a gyakorlati élet megkívánta oly sürgős összeállítások keszit- tessenek, melyeken fontos kormányintézkedé- sek alapultak. Ezek az akadályok természe- tesen a kötet megjelenését késleltették. Az adatok közlésében is kényszerültünk bizonyos takarékosságra törekedni. Ezzel szemben mód—
ját ejtettük annak, hogy a kevésbbé terjedelmes helyet elfoglaló azon új táblát illesszük be a közleménybe, mely 45 város és nagyközség népességének a főfoglalkozási ágazatokban valo megoszlását kerületek szerint is részletezi.
A népesség foglalkozás szerint való meg—
oszlásáról a legutóbbi népszámlálás időpontjá- ban rögzitett adatok gyakorlati célokra való felhasználásánál nagyobb óvatosság szüksé- ges, mint amilyen az ezelőtti évtizedek normá- lis viszonyai között megtartott népszámlálási eredmények alapján követendő volt, mert az 1920. esztendőben a megcsonkított ország népességének foglalkozás szerint való össze—
tétele még sok ágazatban magán viseli a kozelmult katasztrofális események folytán szarmazo rendellenesség bélyegét. A mai terület 1910. évi adataival való összehason—
lítás sem nyujthat elég szilárd támpontot az eligazodásra, mert e területen az 1920-at meg—
előző pár évben a megmaradt és elszakadt országrészek népességének a normális mér-
21
léktől nagy arányban eltérő elkeveredése ment végbe.
Ezek előrebocsátása után a népesség fog- lalkozási megoszlásáról a közlemény szöve- ges ismertetése alapján adunk általános tájé—
koztatást. A keresőket és eltartott—ákat min—
denütt összefoglalva a következőképen oszlott meg a népesség 1910-ben a Magyarbirodalom
területén és abból a' mai területen, továbbá
1920-ban a foglalkozási főosztályok között:
, En 1910 ben %%En1020-ban
li _, _
v ' " ' ' , a Ma arbirodalomban 1 ., . ,
FOglalkozaSOk fOOSZta'lyal dans 133130), de Hongrie a mai teruleten —— dans le' territmre achzel
_ . . §
Prmmpau groupes de professzons EE abszolút szám' abszolút szám ; abszolút szám '
§ en nombres 03 en nombres 0/0 3 en nomln'es
: absolzrs [ " 0 ahsolus j %! u bmhu; 707
, ,, , _ ,
* l
l t
1 l
l
Östermelés _ Production (Zu sol. . . 13,465.653 3 64-5 4,256 172 § 56'0 É '4,449.105 558 '
Bányászat, ipar és forgalom — Extraction l i,
mániám, métalturgie, iwdustm'e, commerce. ' § l
etablissements de credit, communications 4,928.230 : 23'6 2274898 29'9 140279?); 30'1
Közszolgálat és szabadfoglalkozás — Services * ?
publica et professions libérales . . . , * 680641 ' 3'3 303445 , 4'0 ! 372165 ; 4.7 Véderő — Defense nationale . . . . . 186804 * 08 63.164 ' 0'8 *; 124600 § 16
K. m. n. napszámos % Journaliers employe's _ * §
dans diffe'rentes ("manches de prof'esszon %! 501370 ' 2'4 178015 j 24 97.469 ' 1 2
Nyugdíjas járadékos, tőkés — Retraite's, § l !
rentz'ers, capitalzstes. . . .3'1 350696 '— 1'7 145610 i 19 196825 ! 24
Egyéb és ismeretlen — Autres et inconmts l. 355947 * 17 170788 . 22 , 161719 § 21)
Házi cselédek —— Domeslzrlues. . . ; 431146 90 _ 214979 2'8 ' 175461 5 2")
Összesen _ Au total , . 20,886.487 §100-0 teccem 1100—0 ? 7,9so.143 31000
Ostermelő népességünknek több mint két- harmada, iparforgalmi foglalkozású népessé—
günknek több mint a fele veszett oda az ország szétdarabolása következtében. A mai területen 1910 ota az őstermeléssel foglal- kozo népesség aránya —— abszolút számban történt emelkedésük ellenére — igen csekély mértékben, 0 2"0- kal megcsappant ellenben pontosan ugyanilyen aranyú szaporodást lá—
tunk az iparforgalom körébe tartozó foglal- kozásúaknál. Már itt is meg kell azonban jegyeznünk, hogy ez a szaporodás az ipar- forgalmi népesség által űzött foglalkozási ágaza—
tokban nem volt egyenletes, mert ebből a sza- porodásből a tnlajdonképeni ipari népesség nem is részesült, sőt 1015—es fogyás jelent—
kezik e foglalkozást űzök soraiban. Az iparfor—
galmi foglalkozásúaknak az őstermelés javára történt hanyatlását szembetűnően fejezi ki az.
hogy a Magyarbirodalomban 1900—1'0119101'6 az össznépesség tényleges szaporodásábol az őstermelésre csak 17 800 az iparforgalomra ellenben 713"t esett. míg a mai területen 19lO-ről 1920-1-a az összes népesség373.l72 főnyi tényleges szaporodásáből már 51'50/0 esett az őstermelésre és csak 47'70/0 az ipar- forgalomra.
A többi kisebb fogl?lkozási ágak közül rendkivül nagymérvű szaporodás mutatkozik a véderőnél. Megnövekedett még a közszolgálat és szabadfoglalkozást űzök. továbbá nyugdíja- sok stb. száma és aránya. Fogyatkozást látunk
ezzel szemben a k. Ill. n. napszz'tmosokni'il7 házicselédeknél és az egyéb és ismeretlen foglalkozásuaknál.
Az őstermelés aránya a vármegyékben vál—
tozatlanul 66'20/0, az országos aránya, mely a mai területen már 1910—ben is csak 5690 volt, 55'80/o-ra szállott alá 1920-ban.
A városok közül a 100000 kat. holdat meghaladó kiterjedésű négy törvényhatósági jogú Városban legnagyobb az őstermelés aránya és közülük kettőben, Hődmezővásárhelyen
(63 3010) és Kecskeméten ('M59710) a város
lakosságának abszolút többségét is alkotják.
Szegeden ahol még 1890 ben az őstermelő népesség a város lakosságának majdnem fele—
részét tette és még 1910 ben is relatív több- ségben volt, 1920 ban már 31') 1 0- os arányával kisebbségbe került az iparforgalmi lakosság aránya mögé Kecskeméten találjuk az összes törvényhatósági jogú városok között az őster—
melő népesség arányának a legnagyobb növé- kedését, amit azzal niagyaiázhatunk hogy e város népességének több, mint a fele kül- területi lakos. Az őstermeléssel foglalkozók a 100 t-ot még Baja és Sopron törvényható- sági jogú városokban haladják túl. A vár- megyei törvény hatóságok közül 9- ben a lakos- ság több mint háromnegyed része őstermelő, Bács—Bodrogban 82 2, Győr és Biharban 79 8, Beregben 79 6, Szatmárban 79o, 'l orontálban 78'5. Aradban 77'8, Fejérben 759 és Hajdu—
ban 75700. Legkisebb az őstermelők aránya
_ 333 — 9.
szám.n NÉDESSÉG MEGOSZLÁSA 1920-an FOGLALKOZÁS
SZ EDINT. DÉÉBÉSÉál—ZSSOFÉSÉSÉÁ?
//
§D%
— ÖSTEDM E LÉS/llgricu/fureJ go
,lvO
—o——
JÖ—O—Bn'nvászm, wan És FORGALOM
; /Mme;, mmm/Nes. rammeme, VU/éS de cam-
mun/callanj
120
/
/
Élema GPÓZCIlI;L駧§d '
%
§ , , - ,
_Z—MGZSZOLGALAY ÉS SZABAD FOGLALKOZAS
— lSerchS pub/m: prafessmns libera/er/ ' ,
— ,NYUGDIJAS, Ján—nemes,tőkésífgxígg—
ZILHAZI CSE LÉDJűames/igues/ ragika/Irigy!
"? Enge ES ISM'EDETLEN fül/NTS e! mmnnus.)
l SVE D E D Ö, /De'fen§e nane/We. /
" _ M. M. N. NADSZAM 054 [Numa/fér: ne nyi/ran!
pas dans le: au/res (anyu/ka]
!
lama
a nagy bányatelepekkel bíró Esztergom vár- megyében, 39'20/0 és Pest—Pilis-Solt-Kiskun vármegyében, 51'40/0.
Az iparfergalmi népesség e foglalkozási főcsoport egyes kategóriái között a követ—
kezőkép oszlik meg:
Bányászat 117344 a népesség 1'50/0—a
Ipar . 1,522.309 19-1 ,,
Kereskedelem . 401020 ,, 5'1 ,,
Közlekedés . 356126 ,, 4'4 ,,
Összesen: 2,402.799 a népesség 30'1%-a
A háború és az azt követő események az iparforgalmi népesség évtizedek óta követ- kezetesen nyomon kísérhető fokozatos fejlő—
désének legtöbb helyen útját szegték. 16 vár—
megyei törvényhatóságban csökkent meg az iparforgalmi népesség aránya és az egyetlen kis Ung megye kivételével mindenütt az őster- melő foglalkozás javára mutatkozik a vissza—
esés. Még a városi törvényhatóságok sem men—
tesültek az iparforgalmi népesség arányának visszafejlődése alól. Hét városi törvényható- ságban esett vissza az arány. azonban itt kevésbbé az őstermelés, mint inkább a köz—
szolgálat és véderő javára. Az általános visz-
szafejlődés ellenére hatalmas lendülettel tört a 65'70/o-os arányával első helyen álló Budapest sarkába Pécs tj. város melynek lakosságából 65'60/2, űz iparforgalmi foglalkozást. Abszolút többségben van az iparforga'lmi népesség még Győrött (62'30/0), Miskolcon (61'90/5), Baján (53495) és Komárom-Ujvárosban (52270).
A rendkívül nagy külterülettel biró Hódmező—
vásárhely és Kecskemét kivételével a többi városi törvényhatóságban is relatív többségben vannak az iparforgalom körében foglalatos- kodók. A vármegyék közül csak egyben, a kis Esztergomban van 45'l0/0-0s arányukkal relatív többségük. SOo/t—on felüli arányban vannak még Komárom, Pest és Nógrád—vár—
megyékben, tehát a főváros környékén és a szénbányavide'keken, továbbá Borsod várme- gyében, ahol a diósgyőri ipartelepek, vala- mint szintén a szénbányák munkáslétszáma van magas aránynkra kedvező befolyással.
A bányászattal foglalkozók aránya hatal—
masan megnövekedett a nagyobb széntelepe- ket magukban foglaló vármegyékben. Szén—
szükségletünknek külföldről való ellátása ugyanis szinte leküzdhetetlen nehézségekbe ütközött, erdélyrészi széntelepeinktől el vol-
21*
tunk vágva, ennélfogva a megmaradt hazai szénbányák intenzívebb kiaknázása vált szük—
ségessé, ami a szénbányavidékeken a bányá—
szattal foglalkozók számának és arányának erős növekvésében jut kifejezésre. Igy Esz- tergom vármegyében 1100/o-ról 220/0ra Komárom vármegyében 17' 70/10--ról 21 6% ra, Nógrád vármegyében 10 50/0- ról 13' 6%--ra,
Baranya vármegyében 3'50/0'I'Ól 4.60f0-I'2,B01'-
sod vármegyében 7'10/o-ról 8'40/o-ra és Pécsett 7'50/o-ról 10'00/0-ra emelkedett a bányászattal foglalkozók aránya. A kisebb jelentőségű széntelepeken, különösen Sopron tj. városban (Brennberg-bánya) csekély mértékben fogyott a bányászattal foglalkozók száma és aránya.Az iparral foglalkozó népesség aránya minden városi törvényhatóságban csökkent és csak egy helyütt, Hódmezővásárhely tj, városban stagnál. Mindössze 8 vármegyei törvényhatóságban, úgymint Csongrád, Arad, Békés, Pest, Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, Fejér és Somogy vármegyékben tapasztalható az 1910. évben volt arány némi emelkedése.
Az iparral foglalkozó népesség abszolút szám—
beli gyarapodása leginkábbaTisza balpartjából, a Tisza-Maros szögéből, továbbá Pest. Jász és Csóngrád vármegyékből álló összefüggő ország- területen (kivéve Szatmárt és Torontált), továbbá a Duna jobbpartján Vas és Zala megyékben tapasztalható. A legnagyobb arányú csökkenés az iparral foglalkozók számában Esztergom "
vármegyében mutatkozik, azonban mig álta- lában az iparral foglalkozók számának meg- fogyatkozása az őstermelés javára esik, addig a bányavidékeken, Esztergom Komárom és Nógrád vármegyékben az iparforgalom egy másik kategóriája, a bányászat szívta föl az ipari népességben beállott megfogyatkozást, A városok közül most is, mint 1910-ben.
Győrnek van aránylag a legnagyobb ipari
népessége (44'40/0); 300/0-ot meghaladó arány—
ban iparos népességgel biró városaink még Budapesten kívül Miskolc, Baja, Pécs és Szé- kesfehérvár. A vármegyék közül Pest—Pilis-
Solt-Kiskun vármegye áll első helyen 24'90/O-os
arányával, ZOO/von felül még csak Mosonvármegyében (20'60/0) és Hont vármegyében (200/0) találunk iparos népességet.
A kereskedelem- és hitellel foglalkozó né- pesség számában és arányában mutatkozik némi emelkedés, azonban ebből leginkább csak a tj. városok részesedtek, Komárom—
Ujváros és Győr kivételével, továbbá leg- kivált azok a vármegyék, melyekben az ipari népesség között is tapasztalható volt szám—
beli szaporodás. Legnagyobb a kereskede- lemmel foglalkozók száma és számbeli növe-
kedése Pest vármegyében. IOU/O-on felül van a kereskedelem és hitellel foglalkozók aránya Budapesten kívül Miskolc, Baja és Pécs váro—
sokban, utóbbi helyen látjuk a legnagyobb arányú szaporodásukat is. Legnagyobb arányú megfogyatkozásukat Komárom—Ujváros tj. vá—
rosban találjuk, ami természetes következ—
ménye annak, hogy e városnak csak külterü—
leti része maradt meg a mi kezünkben.
A közlekedéssel foglalkozók úgy számban, mint arányban három városi és négy vár- megyei törvényhatóság kivételével mindenütt megszaporodtak. Számbeli növekedésük leg—
nagyobb Pest vármegyében és pedig a fővá—
rost környező helységekben, ahol a vasúti alkalmazottak nagy tömegekben laknak, miután a megélhetési és lakhatási viszonyok ott ked-
vezőbbek, mint a fővárosban. Csökkent a
közlekedéssel foglalkozók aránya Kecskemét tj. városban, valamint Sopron, Esztergom, Csongrád és Arad vármegyékben.
A közszolgálat és szabadfoglalkozásúak a kul- túrközpontokban, vagyis a városokban helyez—
kednek el természetszerűleg a legnagyobb arányban, és jelenlétük, számbeli és percen- tuális térfoglalásuk a város szellemi és kul—
turális fejlődésének legfőbb kifejezője. Leg- kima gaslóbb arányban vannak e foglalkozásúak Budapesten kívül Sopron tj. városban, ahol 12'60/.,-os aránynkkal az 1910. évi Magyar- birodalom e tekintetben első városának, Kolozs- várnak az arányát is túlhaladták. Nagy mér- tékben járult hozzá e magas arány eléréséhez, hogy a selmecbányai erdészeti és bányászati főiskola Sopronban nyert elhelyezést. IDO/(fon felüli arányban még csak Győrben vannak közszolgálati és szabadfoglalkozásúak, a 90/0—ot azonban már Székesfehérvárott, Debrecenben és Pécsett is meghaladják. Meg kell még jegyeznünk, hogy a közszolgálati és szabad- foglalkozásúak számának és arányának álta—
lános emelkedése nem tisztán normális foly—
tatása a 10 év előtti folyamatnak, hanem
ezen felül a megszállott területekről menekült és kiutasított intelligenciának a mai ország- területre való kényszerű betódulása is egyik oka megszaporodásuknak.
A véderőhőz tartozóknak úgy számbeli, mint percentuális emelkedése mutatkozik az összes törvényhatóságokban, kivéve Pécs, Sopron és Baja tj. városokat. A véderóhöz tartozóknak az itt kimutatott adatokból látható hatalmas aránylagos emelkedése azonban nem fedi tel- jesen a tényleges állapotot s a véderő 1920.
évi létszáma, amelyben különbenIS aránytalanul sok az eltartott, mindenesetre messze túlhaladja a mai létszámot, mely az azóta érvényre jutott
1925
trianoni békeszerződéssel tudvalevőleg 35.000 főben van megszabva. A háborúban a véderő úgyszólván minden épkézláb férfit elvont előbbi foglalkozásától, ezeknek nagy része a leszerelés után sem tudott a régi foglalkozásába vissza- illeszkedni, sem új foglalkozást szerezni és 1920-ban, a népszámlálás időpontjában szá- mosan voltak még, akik részben egyéb fog—
lalkozás híján, részben pedig azon hiszemben, hogy mint az akkor felállított karhatalmi kere- tek tagjai, még mindig a véderőhöz tartoznak, a véderőt jelölték meg főfoglalkozásul. Hogy ezekben az adatokban azonban mennyire nem csupán csak a tulajdonképeni véderőhöz tar- tozók foglaltatnak, kitűnik abból is, hogy míg 1910-ben a Magyarbirodalomban a véderő tag- jainál alig 150/() volt az eltartottak aránya, addig 1920-ban a véderő tagjainak 29'3 o/o-a volt az eltartott, amiből kitetszik, hogy tulajdonképen katonának már nem minősíthető családos embe- rek nagy számban vallották tájékozatlanságból a háborúban betöltött, tehát a véderő körébe vágó előbbeni foglalkozásukat főfoglalkozásul.
A k. m. n. napszámosok száma és aránya Bács-Bodrog vármegye és Baja tj. város kivéte- lével minden törvényhatóságban és pedig sok helyütt igen jelentékenyen megfogyott. Ez a fogyatkozás azonban leginkább annak tulaj- donítható, hogy ezúttal még tökéletesebben igyekeztünk keresztülvinni a már 1910—ben is követett ama feldolgozási elvet, hogy ahol egyéb adatokból, különösen az alkalmazás milyenségéből nyilvánvalóan mezőgazdasági napszámost, vagy bánya—, iparvállalatnál alkalmazott napszámost jelent az egyszerü ,,napszámosf megjelölés, az illetőket a meg- felelő foglalkozási főosztályokba osztottuk be, mert a való állapotnak ez felel meg.
Az 1910-ben még az egyéb és ismeretlen foglalkozásúak között szereplő nyugdíjasokat, járadékosokat és tőkéseket, stb. ezúttal itt is külön kiemeltük. Aránynk csak a városi törvény- hatóságokban haladja meg az 5"/o—ot, Kecs- keméten, Hódmezővásárhelyen, Szegeden és Budapesten azonban még ezt az arányt sem , érik el. Túlnyomó részük nyugdíjas és arány—
beli, valamint számbeli növekedésük ugyan—
azon okokra vezethető vissza, mint amelye—
ket a közszolgálati foglalkozásúak számbeli növekedésének magyarázatánál megjelöltünk.
A házicsele'dek száma és aránya általában minden törvényhatóságban, a városi törvény—
hatóságokban pedig jelentékeny mérvben visszaesett. Szomorú bizonysága ez az intelli—
gens társadalmi réteg általános elszegényedé- sének, mert hiszen többnyire ezekből kerültek ki a cselédtartók. Különösen a közszolgálati
—335—— 9. szám.
és szabadfoglalkozásúaknál csappant meg erő- sen a házicselédek száma, továbbá aközleke—
déssel, valamint a kereskedelem éshitellel foglalkozóknál és a véderő tagjainál. Leg—
kevésbbé az őstermelőknél. Ez magyarázza, hogy éppen a városi törvényhatóságokban oly nagyarányú a visszaesés.
Az egyéb és ismeretlen foglalkozásúak között vidéken leginkább az úgynevezett eltartásosak, azután a gyermekmenhelyi eltartottak, a városokban a kórházi és egyéb közintézeti eltartottak, továbbá fegyintézetek, fogházak, stb. letartóztatottjai vannak. Az isme- retlen foglalkozásúak száma a lapok tökélete—
sebb kitöltése folytán mindinkább fogy. Ará—
nyuk Pécsett a legnagyobb (640/0), aminek az a magyarázata. hogy Pécsett az 1920. évi december 31—iki állapot szerinti pótnépszámlá—
lást csak 1921. novemberében lehetett végre—
hajtania szerb megszállás miatt, ezidőben pedig igen sokan eltávoztak már a városból olyanok, akik 1920 december 31-én még ott voltak, de már csak legfeljebb nevüket lehetett még—
állapítani, foglalkozásuk azonban már nem volt kipnhatolható.
Eddig a keresőket és eltartottakat együt—
tesen tárgyaltuk, lássuk már most a keresők és eltartottak egymáshoz való viszonyát.
A keresők és eltartottak közötti arány nagy változást szenvedett úgy a Magyarbirodalom 1910. évi, mint a mai terület 1910. évi ará—
nyaival szemben. A keresők száma a nap- számosok, házioselédek kivételével,— arányuk pedig a véderő és nyugdíjasokon kívül az összes főfoglalkozási ágazatokban megnöve- kedett. A keresők arányában beállott meg- növekedésnek általános indokai elsősorban a háború alatt elmaradt születések folytán a keresetképtelen korú gyermekek számában beállott nagymérvű hiány, ami az eltartottak—
nak arányára apasztőan hatott, továbbá ugyan—
csak a háború és az azt követő nehéz idők folytán beállott ama kényszerítő gazdasági helyzet, mely sokakat hajtott kenyérkereső foglalkozás vállalásához olyanokat, kik azelőtt inkább az eltartottak között szerepeltek, s ha ily kényszerítő körülmények nem állottak volna elő, ma is az eltartottak sorában volnának.
A régi Magyarországon az őstermelésnél az eltartottaknak a keresőkhöz való aránya az 1900. évi 118—ról 140 re szökött fel, a mai területen ez az arány 1910-ben 153 volt, 1920-ban a fent előadott általános és külö—
nös indokok következtében azonban már 109-re szállott alá. Az ipartorgalomnál már jóval kisebb a csökkenés (l36-ról 135—re), a közszol—
gálatnál már jelentékenyebb (MO-ről 122—1'e),
A népesség foglalkozási főosztályai 1920-ban. ——
A) A keresők és eltartottak megkülönböztetésével. —
__ Bányászat, ipar és forg. —M1'ne$, ind, 'uoies de communications, etc.
1 " r
* Osszes Ostermeles ' ,
nepesseg - Bányászat Kereskedelem —- ' Össze.
Population PTOthw" és kohászat Ipar és hitel Kfnlemdes
* . ' Votes de com— se 11
N , totale du sol Mines, hauts I dustne Commerce
% Országresz, foumeaux " et crédít munications Total
; .. . .
aga torvenyhatoság 2 a, % ? m m
751 9 :: § ;: § : § :: § e—v § " §
*wc— 60 3 ro 3 -o o __ o 3 ro ** 3 30 "' 3 -o
o.: ;: :; 61: :; 61: 33 61: :; se,-43 33 §§ 33
In— x:: 031 xb: 031 3313 mm .na un 313 931 343 03) x::
1 2 3 4 6 6 7 3 1 9
a) Duna jobb partja.
1 Baranya vármegye 121246 113.793 39.011 79.303 3.932 6.934 14.309 19.166 2.042 2.439 1.972 3.367 22.306 Pécs tj". . 22.642 24.914 1.424 1.274 1.964 2.79 3.672 3.364 2.240 2.494 1.674 3.116 14.440 2 Fejér vármegye .. 93.271! 124.927 76.961 93.369 34 43 10.301 16.414 1.463 2.120 1.902 4.796 '13.695 Székesfehervár tjv. 13.439 20.670 3.966 413 2 4 6.626 6.490 1.411 1.679 1.162 2.32 3.101 3 Győr vármegye .. 41.711 49.267 33.303 33.33 4 1 3.726 6.33 424 616 796 1.113 4.960 (ryőrtjv. . 23.964 26.032 1.030 1.03 2 6 9.857 12.361 2.166 2.724 1.273 230 13.297 4 Komárom vármegye .. 46.966 69.006 26.313 27.746 7679 16.026 6.106 3.779 749 997 1.011 2.209 16.644
Komárom-Ú1v.tjv. 2.766 3.197 364 444 1 673 312 66 94 440 1.013 1.136
6 Moson vármegye 24.263 23.969 14.604 17.93 1 1 4.663 6.321 666 764 603 1.196 6.713
6 Somogy ,, 176317 191669 131363 13634 3 3 21.222 23.970 3.669 466 3.334 7.43 23.173 7 Sopron , 63.977 74.794 43.677 64.616 164 31' 7.991 11.706 1.167 1.301 710 1.676 10.032 Sopron tjv. 17.062 13.196 2.617 2.637 667 1.036 4.433 6.042 1.437 1.796 374 1.317 7.401 3 Tolna vármegye 129361 133761 96.106 39.932 696 1.303 14.392 20.711 2.322 4.063 2.636 6.346 21.094 9 Vas ,, 123641 144.169 73.321 36.036 12 16 19.124 26.629 3.741 6.236 3.346 9.6. 26.722 10 Veszprém,, 109261 123.303 72.346 31.240 967 1.853'14342 19.661 2.630 3.474 1.916 4.231 20.346 11 Zala. , 170723 176237 127913 124206 7 . 17.601 23.777 3.336 4.324 3.124 7.633 24.613 Összesen .. 1,199.9791.317.939] 392322 3331251 16.954 29.41 116193? 22935; 39.313 39.913 27.271 6267 237629
b) Duna bal partja. _
12 Esztergom vármegye 26.171 30.622 11.013 1036 3.973 3.293 4.036 6.669 624 736 660 1.264 9.243
13 Hont vármegye 12.332 14.237 8.533] 7.340 13 33 2.216 321 237 334 393 336 2.363
14 Nógrád . 77.173 99.885 43.043. 63.793 3.246 16.312 3.610 14.003 1.469 2.333 1.693 4.042 19.303 Összesen .. 115231 144794 67.599! 72.494 12.237 24.141 14.311] 22.73 2.329 3.415. 2.546 6.191 31.914
e) Duna-Tisza köze.
16 Bács—Bodrog vátm. 47.132 43.67 39.463 39.373 _ _ 3.617 603 694 909 331 631 4.642
Baja tjv. .. .. 9.222 1014 1.614 1.393 _ _ 3.339 3.691 936 1.17 397 313 4.772
16 Cson rád vármegye 66.664 76.733 46.932 66.071 6 3; 3.693 10.642 1.716 2.136 706 1.603 11.024 Hó mezóvásárh.tjv. 30.406 30.616 19.230 19.332 _ 2 4.369 6.192 1.229 1.314 444 97: 6.632 Szeged tjv. .. 69.630 69.62 21.406 21.623 2 ' 14.142 12.773 4.079 4.033 3.126 6.246 21.343 17 Heves vármegye .. 133494 164.096 96.437 11163 1.737 3.771 14.204 19.362 3.096 4.239 3.940 9.963 22.977 13 Jász-N.—Szolnokvm. 173314 213911 120044 14331 20 62 22.027 31.031 4.611 6.636 4.667 10.673 31.116 19 Pest—P.—S.-Kískun vm. 626032 636243 236603 310673 2.003 4.633122916166466 22.131 29.433 22.324 60.234 169.374 Budapestszekesfőv. 439646 43946 6.202 6.664 713 963137364173964 82.859 36.132 31.324 41.676 303260 Kecskemét tjv. .. . 36.736 37.32 21.203 22.431! 2 211 6.113 6.631 1.749 1.767 614 1.202 7.373 Összesen .. 1,570.1751.715.676 657183] 73199 4.432 9.519 336729 439161123.()5()136.82.' 63.66112492: 532922
11) Tisza jobb partja. '
20 Abauj-Toma Várm. .. 39.311 46.006 30.047 33.432 9 27 3.542 6.22 376 1.273 617 1.633 6.044
21 Bereg vármegye 12.718 12.647 10.319 9.736 _ _ 966 1.279 219 423 39 20 1.264
22 Borsod , 109663 140.366 72.946 30.479 7. 62 13.936 16.316 26.693 1.916 2.960 2.336 6.943 7.213 Miskolctjv. . 26.331 30.661 1.366 1.631 36 61 9.366 12.694 2.930 3.886; 2.016 4.376 14.337 23 Gömör es Kishont vm. 7.403 3.636 4.366 4.963 96 147 1.011 1.629 224 336 233 649 1.663
24 Ung vármegye 694 703 523 503 — — 39 71 10 12, 19 54 68
26 Zemplen vármegye 61.263 74.396 40.466 44.33. 4 3 3.477 12.713 2.610 4.626 1.749 4.427 12.340 Összesen . U 257733 314244 169639 1751/731 7.296 14.223 33.696 69.199 3.734 13.661 7.553 13.131 62.334
e) Tisza bal partja.
26 Békés vármegye 143491 167.618 97.214 111.214 7 16 20.666 26.016 4.779 6.331 2.662 6.623 23.003
27 Bihar ,, 76.224 36.337 60.769 67.785 1 _ 6.364 3.461 1.400 2.214 903 2.174 3.173
23 Hajdu ,, .. 76.766 91.664 69.773 67.602 3 17 6.677 9.314 1.914 3.261 1223 3.211 9.727 Debrecen tjv. .. 46.933 66.263 11.660 14.193 11 3 13.603 16.366 3.611 4.732; 3.103 6.622 20.333 29 Szabolcs vármegye .. 147301 136332 109012 132211 2 14 16.331 22.917 4.616 3.440; 2.407 6.000 22.306 30 Szatmár , 61.079 63.340 41.366 46.620 _ i _ 4.416 6.962! 1.029 1.370! 427 1.060] 6.371 Összesen .. . $ 541234 646494 379639] 438930! 29 54* 69.995 39.915 17.243] 26.891 19.739 25.69: 94.912
ijisza-Marosszöge. 3 _ _
31 Arad vármegye . 10.691 11.02 3.626 3373: _ 4; 1.116 1.72 173 23 77 196 1.371
32 Csanád vármegye .. ! 60.063 69.36 44.423 61.320 _ 2 6.685 3.464 1.760 2.691 613 1.469 9.063
33 Torontál , 1 7.403 3.403 6.916 6.492 _ _ I 733 963 33 116 146 363. 962
Összesen .11 73.157[ 39.2112H 53.365! 661851] _ l 61 3.634! 11.139] 2.921 29.171! 341! 29171] 11.396 Magyarország össz. §3,762.714 4,227.429 2.126.688 232241 40.093 77.24 679667342662133736223234117607 23361 1,021.093 beől, ; Vármegvék 2979953 3,479.49 2,936.722 222636 36.313 412.216 57499: 73.92411269 79.767165226 593714 1 ' '1 Tj.városok 732656 756.931 99.966 97.947 3.239 267. 2268.64(104.6'12110.779 46.369 73.29 42.334
1 ,
; !
1925 —— 337 —— 9. szám.
Groupes prim cipauoc de profession en 1920.
A) Avccla spécification de la population active et des habitants gu'une autre personne— ou d'autres personnes-font oivre.
Közszolgálat Napszámosnk
__— . ,, .. — - Egyéb és isme—
,_ és szabadfog- VBdeI'O k.m.n.—Jou'r- Nyugíiuasok, Hajm tetlen togial-
ossze. lalkozások De'fense nalíersemployés touepefgesek, cseledek kozásúak
. - . dans díjférents 519 _ ?m?— Autres et pro—
sen Sermces publzcs, . ; tes capzlalts- Domes- -
professions natzonale WWW—? de ' tes etc - fesswns "0" Parties du pays,
Total lrbérales professmn - tzgues commes 't ;:
COmZ a S
(a $ .,, * a. to 3 13 et munícipes
:: § :: § : § :: § : § :: § ; §
% ro u no RO N to . m . §
1111. 1.4. cs.. 1.— d_. 1.— m__ 3—— rau hu'-v— as.. 1..— a:
: g a) 0 :: : a) u :: § 0 L: ; : § a) u :. ; a: '.) : ; a: u ,: :
, a) 4; .k: G a) a: .: G 0 mi :: ts . a: §; .! B o m .! 3 a.) sz x 3 c) cu .
9 H 10 11 1 12 13 14 15 16
i
a) Híve uralta du Danuhe.
32.435 2.121 2.752 535 * 174 1.043 741 3.614 1.896 2.120 394 496 1.10' Comitat Baranya
16.762 2.013 2.278 —— 115 1.024 670 1.810 1.119 1.227 81 704 2.344 Munici e Pécs
23.'77 1.866 2.634 673 496 664 638 1.926 1.854 2.983 1.133 503 1.42* Comitzt ejér
10.902 1.594 2.135 1.962 821 233 283 1.135 1.168 1.061 44 397 1.1? Mun. Székesfehérv
7.935 750 913 376 175 124 115 527 538 1.008 24: 173 501 Comitat Győr
17.83. 2.168 2.359 3.168 735 456 486 1.290 1.476 1.989 93 556 1.408 Municipe Győr
27.011 1.031 1.404 1.047 556 317 256 875 722 1.390 323 444 98 Comitat Komárom,
1.925 156 201 777 310 27 21 131 242 114 20 12 34 Mun. Komárom-Ujv.
8.272 301 1.051' , 734 26 316 388 758 584 1.209 131 123 34 Comitat Moson
40.971 4.306 5.521 2.661 1.246 1.361 1.113 3.330 2.925 4.146 1.545 967 3.008 ,, Somogy
. 15.498 1.271 1.593 357 22 494 ' 473 999 89 1.899 348 248 1. 1'4 .. Sopron
É, 9.691 1.925 2.521 1.942 545 336 299 1.034 1.037 1.356 26 441 1.490 Municipe Soprou
32.417 3.070 4.407 2.152 583 1.440 1.261 2.877 2.357 3.006 5941 617 2.150 Comitat Tolna
3 41.485. 4.425 5.657 3.236 1.285 1.199 1.415 3.213 3.327 4.921 835 1.104 4.130 ,, Vas
f 29.169! 3.343 4.657 4.857 1.245 1.035 S.? 2.805 2.403 3.661 759 860 2.945 ,, Veszprém
* 30.298 4.073 5.522 3.932 1.032 1.270 1.188 3.045 2.976 . 4.842 87 1.030 4.145 ,, Zala
[ 973 .;
352937) 34.913 491141 28.409 9.359. 11.339 19.232 29.399 25783139932 7.441 8.975' Total
b) Bive gaucha du Danube.
15.901 1.023 1.361 1.737 573 284 294 816 821 812 139 233 677 Comitat Esztergom
4.477 407 512 225 19 256 122 178 19. 277 47 148 900 ,, Hont
36.195 2.270 3.227 1.772 726 846 841 1.799 2.223 1.987 685 648 21901 ,, N őgrád
59.571 3.799 5.199 3.734 1.489 1.386; 12571 27931 3.249 3.979 871] 19291 3.797 Total
- c) Bea. entre ie Ban. etla Tisza
6.620 757 1.102 133 11 519 411 772 369 724 121 127 564 Comitat Bács—Bodrog
* 5.579 535 740 -— 10 919 815 568 423 567 31' 247 653 Municipe Baja
% 14.383 1.739 2.42 479 297 1.862 1.961 1.077 1.115 2.034 254 367 1.287 Comitat Csongrád
*" 7.481 1.105 1.522 549 175 718 527 767 687 1.201 6 304 723 Mun. Hódmezővás.
23.061 3.644 4.688 4.255 2.161 2.409 2.025 2.597 2.455? 2.745 11 1.177 3.498 ,, Szeged 37.875 3.659 4.831 2.528 1.054 1.083 1.027 2.570 2.879, 4.061 744 1.179 3.998 Comitat Heves
48.357 5.239 8.078 2.931 1.24 2.741 3.138 3.380 4.132. 6.476 845 1.338 4.802 Com. Jász—N Szolnok 250.760 20.182 28.242 6.891 3.848 8.639 8.749. 14.287 16.952 14.850 2.081 4.756 13.931 ,, Pest—P.-S.-Kisk.
306.685! 63.357 573241 16.846 8.148 5.502 3.794] 24.616 21.046H 52.175 2.295: 18.588 336 Budapest (capitale)
8.602 1.862 2.810 2.213 5081 401 3441 754 802 1.549 101 I 420 1.676 Municipe Kecskemét
709403 102129! 111. 765 36.875 17.551 24. 793 22. 791 51.388 50.861 86.382 (70611 28.503 64. 735 Total
' - d) Riva droits de la Tisza.
8.108 1.000 1.501 908 354 663 007 452 4731 1.368 315 329 1.166 Comitat Abauj—Toma
1.902 277 458 445 128 47 53 70 561 257 47.— 39 117 , , Bereg
50.571 2.080 3.171 802 582 1.580 163. 1.927 2.280, 2.526 4601 490 1.680 .. Borsod
20.916 2.126 2.836 3.689 1.005 519 439 1.751 2.254; 2.009 99 534 1.5711 Municípe Miskolc
2.711 198 312 294 131 70 30 110 1601 231 33 72 206 Com. Gömör et Kishont
137 33 51 53 6 -— -— 2 1* 14 4 1 1 Comitat Ung
21.774 2.293 3.71( 977 526 738 785 1.266 1.5241 22381. 401 446 1.837 .. Zemplén
19911. 9.997 12.9391 7.168 2.732 316171 3.596 5.578 017481 8.643! 1.35f 1.911 6.57 Total 1
1 e) Híve gaucha de la Tisza.
37.940 4.290 6.579 1.512 885 3.563 3.605 2.539 2.938 5.453 723 917 3.734 Comítat Békés
12.839 1.438 2.132 1.569 48: 640 595 668 745 1.714 402 253 854 ,, Bihar 16.311 1.747 3.229. 1.194 362 1.066 1.292 794 970 2.101 222 349 1.517 ,, Hajdu
28.117 3.966 55031 2.930 1.225 1.269 1.184 2.499 3.048; 3.389 248 997 2.730 Municipe Debrecen 37.371 ! 4.349 7.271 . 3.003 948 1.415 1.521 ; 1.709 2.034 4.595 1.060; 913 3.464 Comítat Szabolcs
3.892 1.119 1.131 675 333 306 3833 464 440 1.104 3191 174 5375 . Szatmár
1414791 199991 26.521 19.999 4.239 3.259 8.584! 8.073 19.184 18.356 2.974 3.993 12.895! Total
' 1
1 * lf)AngledaiaTisznaiduMarus
2.151 194 25 121 42 21 34 112 6." 319 41 27 6: Comitat Arad
12.50 1.773 2.4 948 545 625 749 888 887 2.009 185 329 1.174 . Csanád
1.442. 106 151 1 5 78 11 153 102, 175 37 17i 64 . Torontál
19999! 29731 289911 1.979! 5921! 724 8931! 1.153 1.954] 2.593! 2991 3731 13931! Total
139130! 167.731 2044 88.139 36.46 50.118 47.351 98.964 97.871!55.892 19.569 44.094 [17.625 Hongrie entiére 924091 83.280 119010 49.808 20.645 36.305 35.464 60.002 61.84' 86.510 16.344 19.717 66.724 D nt' ( Comitats 457.ől( 84.45] 85.41 38.331 15.816 13.813 10.887 38.952 30.02 69.382 3.225 24.377 50.901 0 ' [ Municipes
