Székesfehérvár tj. város és Fejér vármegye közgazdasági jelentősége

EGYÉB TÁRGYÚ TANULMÁNYOK

Székesfehérvár tj. város és Fejér vármegye közgazdasági jelentősége.

Importance économ'igue de la m'lle autonome de Székesfehérvár et du, comitat Fejér.

Résutné. La ville de Székesfehérvár et le comitat Fejér sont des corps autonomes dans la population desguels le caractere agraire domine au rle'triment du caractére industriel. En 1936, on comptait a Székesfehérvár 19, dans le comitat de Fejér 4.7 établissements industriels susceptibles d'étre range's dans la catégorie de la grande industrie. Parmi ces établissements situés () Székesfehérvár, chef—lieu du comitat, 5 fabriguaient des produits alimen—

taires et 5 des produits rie céramiaue (dans le comitat, 18 et 10 sont les chi/fres correspondants);

2 appartenaient a I'industrie chimiyue, 2 a l'in- dustrie du bots et de Pos, 2 a llindustrie du cu'ir (dans le comitat: 3, 2 et 1). Les manufactures du chef-lieu occupaient 585 ouuriers (ceux du comitat 4894); la valeur brute des produits a été 9-9 míl- lions de pengős dans les usines de la ville, [4-5 millions dans les usines du comitat.

La part de Székesfehérvár dans le commerce extérieur de la Hongrie accuse, malgré le déficit croissant des années 1935—1936, un mouvement ascendant. Les postes principatus des importations sont: le bois ouvré, les produits chimigues, [es machines et appareils; les exportations se com—

posent uniouement de produits agricoles. 95 a

%% des échanges extérieurs se font avec les États Iimitrophes.

Au point de vue des communications, Székes—

fehérvár est un point important du réseau fer—

rouiaire et du réseau routier. Les transports par chemins de fer, dirige's de Hongrie en Italie ou

inversement, route

passent tous par cette ville; et la olüempruhle lyénorme circulation artonzobile entre Budapest d'une part, le [ac Ba—

laton et le Sud—ouest du pays d'autre part, traverse également la ville.

nationale

Dans le domaine (tu crédit, Székesfehérvár ]ouit d'une situation meilleure gue la plupart des autres villes de prouince, Ie rapport des capitauac au chi/fra de la population étant assez élevé. En totalisant les bilans de tous les établissements de credit de la ville, on trouve gue Forganisation du cre'dit commence d guérir rles blessures faites par la crise éeonomigue,

1. Ipari termelés.

a) Gyáripar.

Az iparosodás szempontjából a városoké- a vezető szerep, merta helyi fogyasztó- piac felvevőképessége, a szükséges munka- erő biztosítása 5 a nyersanyagok és üzemi anyagok beszerzése az iparvállalatok létesí—

tésére a városokban általában kedvező fel—' tételeket nyujtanak.

Magyarországon a gyári jellegű ipar—

telepek 44'4%-a Budapesten és környékén

létesült, a törvényhatósági városokban 411, a megyei városokban 642 gyár települt le, az ipar tehát nálunk főleg a székesfőváros- ban és környékén összpontosult. Városaink nagy részében az ipari szükségleteket ezért a kis- és kézműipar látja el, a gyáripar ki- fejlődése mint azt az alábbi összeállítás ada- tai mutatják, Budapesthez viszonyítva meg- lehetősen szűk keretek között maradt.

Budapest és a többi tj. város gyárainak fontosabb adatai 1935-ben.

Ezer lakosra

m C:: esö

O : '*'" §) .—

Tj. városok És És a És § % _a_g sg; m

Budapest 1.226 89.226 526 586 930.117 86 89]

Baja 19 843 1.883 6.948 28 230

! ebrecen 60 2.313 13.629 28.802 19 232 Győr 61 6.043 26.016 56.561 119 1.112 Hódmező-

vásárhely 28 1.105 5.139 11.690 19 197' Kecskemét 29 1.194 5.099 8.988 15 110 Miskolc 26 1.146 2.616 8.670 17 132 Pécs 58 3.226 37.077 41.887 47 607 Sopron 41 3.020 9995 23.652 84 658 Szeged 75 4.251 15.541 41.623 31 300 Székes-

fehérvár

Az adatok élénken rávilágítanak a gyár—

iparnak a fővárosba történő központosítá- sára, de mutatják azt is, hogy még a leg- nagyobb városainknak is aránylag milyen csekély szerep jutott az ország ipari terme—

lésében. A tj. városok sorában pedig Szé—

kesfehérvár az adatok tanusága szerint ipa-

3. szám — 283 ... ' 1938 1. Az ipartelepek számának megoszlása ipari

főcsoportok szerint 1936-ban.

Répartition du nombre des établissements industriels, par grandes catégories d'industries, en 1936.

Vé a

1.3 3

EE e

** ?; §

Ipari főcsoportok megnevezése 53, ($

;. Grandes catégories d'tndustries %i Ég

% vs

%% $$$

1 aa ;: %

II./22 Közhasználatú villamosenergia-tele—

pek és elosztó alakulatok— Usims d'élec- tricite' d'utilite' publ. et établissements de

*dtstribution d'étectric. ... 1 9 Ill. Kő-,föld-, agyag-, azbeszt- és üvegipar

Industrie de la pierre, poterie, ind. de

l'asbeste, verrerie ... 5 10 IV. Fa- és esontípar —Imt.du bots et de l'os 2 2 V. Bőr-, sörte-. ször-, toll-, viaszosvászon-

és ruggyantaipar —— Imi. du cuir, du crin, du patt, de la plume, de la toile cirée, du

caoatchoac ... 2 1 IX. Élelmezési és élvezeti cikkek gyar—

tása — Alimentation, boissons, etc. . . 5 18 X. Vegyészeti ipar —— Ind. chimigue . . 2 3 Egyéb ipari főesoportok —— Autres grandes

catégories d'imt ... 1)2 — Osszesen — Total 19 43 1) Egy textil- és egy nyomdaipari telep. -— Un établissem. d'ind. temtile et une imprimen'e.

rosodás tekintetében helyet foglalja el.

Magyarország 3.700 gyári jellegű ipar—

telepe közül 1936—ban Fejér vármegyében 43, Székesfehérvárott 19 volt üzemben.

Ezeknek a gyáraknak ipari főcsoportok szerinti megoszlását az 1. sz. tábla mutatja.

Az adatokból kitűnőleg a vármegyében és a városban leginkább az élelmezési ipar és a kő-, föld—, argyagiwpar van képviselve, az elöbbi főleg a malomipar, az utóbbi a téglagyártás révén. Székesfehérvárott egyik legrégibb és legnagyobb gyár a Felmayer- féle *kékfestőgyár, amely, 1845—ben létesült és közel 200 munkással dolgozik. Termelé—

sének értéke majdnem felét teszi az összes fehérvári gyárak együttes értékének. Jelen—

tősebb ipartelepek még a Városban a vil—

lanytelep és az egyik bőrgyár, Fejér megyé- ben pedig az ercsi cukorgyár és a bicskei áramfejlesztőtelep. Jellemző a helyi ipar kifejlődésére, hogy a vármegyében 10 és Székesfehérváron 3 malom, továbbá a me—

gyében 7, a megye székhelyén 5 téglagyár

létesült.

Az 1930_,32_ évi gazdasági válság erő- sen éreztette hatását a fejérmegyei és szé—

majdnem az utolsó

kesfehérvári gyárak termelésében is, bár nem olyan mértékben —— különösen a me- gyei gyáraknál —, mint országos viszony- latban. Erre engednek következtetni a man—

kások létszámában 5 év alatt beállott vál- tozásokat visszatükröztető számadatok.

(L. 2. sz. táblát.) Mig ugyanis az ország összes gyáripar-i munkásainak a száma 1932 óta, amikor a legkisebb volt (171044), 1936-ra 44%—*kal, azaz 246269 főre növe- kedett, a fejérmegyei gyárakban ugyan- akkor 62%-kal emelkedett a munkáslét- szám, Székesfehérvárott ellenben 18'2%—kal csökkent.

Azt a hátrányt, ami a városi gyárak ro—

vására a munkáslétszám visszaesésében mutatkozik a megyei gyárakkal szemben, ellensúlyozza a munkások által teljesitett átlagos munkaórák számának alakulása.

A gyári munkások összes munkaóratelje—

sítménye ugyan az 1932—36. években or- szágos viszonylatban 55'1%-kal, a fejér- megyei gyáraknál 60'7%-kal emelkedett, Székesfehérvárott pedig 6'0%-kal csökkent, az 1 munkásra átlag eső munkaórák száma azonban ugyanakkor ellentétes irányú el—

tolódást mutatott a székesfehérvári gyárak jobb foglalkoztatottságát igazolva, amint

azt az alábbi adatok tanusitják:

F, Az egy munkásra eső átlagos

; munkaórák száma

3_—__,_—

1

l1

Év megyei Ami—Zárosi

ipartelepeken

!

1932 ! 2.680 2.264

1933 ; 2.680 , 2.505 1934 ! 2.632 2.806 1935 ; 2.532 2.673 1936 3 2.609 , 2.601

A gyári munkások bérjövedelmére vo- natkozó adatokból megállapítható, hogy a fejérmegyei és a székesfehérvári gyári mun—

kások keresete általában véve alacsonyabb, mint országos átlagban, s különösen a me.- gyei gyártelepek munkásainak átlagos évi keresete marad mélyen alatta az országos s még a fehérvári átlagnak is. Egyébként a városokban rendszerint jóval nagyobbak a bérkeresmények, mint a vidéki ipartelepe—

ken. Nem kívánunk kiterjeszkedni a mun—

kásság megélhetési körülményeire, az egyes városokban mutatkozó életszínvonal közötti eltolódásokra, amely kérdés a szociális problémák világába tartozik s az elsőrendű életszükségleti cikkek áralakulásától függ.

Az átlagos keresetekre vonatkozó adatok

3. szám ; 284— * 71938

2. A gyáripar fontosabb adatai.

Dormées principales sur l'industrie manufacturiére.

;, Évi átt, ? , A munkások által Kifizetett ;, ,, é % % § Az erőgépek A termelési érték _3', munkáslét 7 gy teljesített munka— munka— 513 §' w: § és vill. mó- Valeur des produits

a gőg Nombre mmm; eérák—Heures de bérek " $$$ § '; torok teljesív .

9 3—3 moyen des travail efectuées összege §; ÉÉ § ": 53 tőképessé e válto— ai;

' "3 a: ouvriers __ _ les ouvriers ezer xx % § ? 3.2 lóerőbená " 0-5 §

Ev m *a W x:... ;: ; 'e ossze e zása ;

, x %% . Salaires 5; MS § § Capaciíé de ezer index- ... § § .,,

Armees 0 §§ es § § szama a: :: § pavés m E "§ a :— : '1 rendement au t , 1 ben 2 ; Jea

% §u, — $$$-33 ezerbe; "IB-83 milliers $$$. 52ɧ des machí— 91-1' - wu§§

; §N osszesen ,, nna w § PCS-$ de ki %a ;, fuss ; "es motrices m mzllzenrs vana— %% ;

§ §§ au total $$$-Ég "men" ? 8§-§3 ' sg § e mus mo, depengos .!va s : § §

S" Z § "§" §" milliers §'* §; pengőben—pengős 35"; § électr., CV!) m mes [% E 33

Magyaruwág —— Hongrie

1932 3.324 171044 1000 400315 1000 2939321 1.192 1000 991956 1,822.622 100'0 10.656 1933 3.352 176237 1030 422516 1055 203360! 1.152 966 1,038.688 1,763.429 968 10.006 1984 3.387 195982 1141)" 488 373 1220 224102 1.143 959 1,031.723 1,954.388 1072 9.972 ' 1935 3491 216023 1263 547944 1369 241618 1.118 938 1,050.352 2,201.477 1208110.191 1936 3.700 246269 1440 620902 1551 280480 1.139 956 1,049.127 2,582.485 141?! 10.486

Fejér vármegye — Comz'tet Fejér .

1932 38 552 1000 1.452 1000 560 1.014. 1000 7.087 12.088 1000 21.899 1933 37 564 1022 1.512 1042 518 918 9015 7.080 12.581 104'1 22.307 1934 38 688 124'6 1.811 124'8 543 789 77'8 7.124 12.809 1060 18.618 1935 42 784 1420 1.985 1367 587 749 739 8.196 : 14.730 121'9 18.788 1936 43 894 162'0 2.333 1607 711 795 * 7840 "7.991 14.477 1198 16.194

Székesfehérvár tjv. —— ville arttohome

1932 21 715 1000 1.619 1000 797 1.115 1000 5.260 9.528 100'0 13.326 1933 20 699 97'8 1.751 1082 783 1.120 1004 15.631 9.075 952 12.983 1934 18 498 697 1.397 863 532 1.067 95"? 5.387 7_701 808 15.464 1935 19 495 692 1.323 817 537 1.085 973 5.201 8.567 899 17.307 1936 19 585 818 1.522 940 598 1.022 917 5.543 9.896 1039 16.916 1) Idegen telepről beszerzett villamos árammal meghajtott villamos motorok. — Motcurs électm'gues actionnés avec électricite' amenée d'établissements étmngers.

egyszerűen csak a fehérvári gyári munká— A fejérmegyei és a székesfehérvári gyá- so—k kereseti lehetőségeit mutatják be, te- rak által termelt összes iparcikkek együt- kintet nélkül arra, hogy az milyen életszín- tes értékét vizsgálva megállapítható, hogy vonalat jelent. a fejlődés aránya. e tekintetben is kisebb,

Az egy munkásra esett átlagos évi bér—

jövedelem 1932—ben országos viszonylat—

ban 1.192, Fejér megyében 1.014, Székes- fehérvárott 1.115 P volt, ami az országban általában 434 P, a megyében 3'70 P, a vá—

rosban pedig 423 P átlagos napibérnek fe—

lel meg. Ezek az adatok 1936-ra úgy módo—

sultak, hogy míg az egy munkásra eső át—

lagos kereset az országban 1.139 pengőt tett, addig a megyében csak! 795 pengőt, a városban. pedig; 1.022 pengőt ért el, ami 390 P, 1307 P, illetőleg 3'55 P átlagos napi- bérnek felel meg. Hasonlóképpen alakultak az átlagos órabérek is. Amíg 1936-ban or- szágos viszonylatban egy gyári munkás óránkínt 45 fillért keresett, addig a megyei munkás csak 30, a városi pedig 39 fillért.

Mind a napibér—, mind az órabérátlagok csak globálisan mutatják az egy munkásra eső kereset nagyságát, iparágankint és he- lyenkint természetesen más és más az át- lagkereset nagysága.

mint országos viszonylatban. Az utolsó 5 év alatt Magyarország gyáripari termelése ugyanis 18 milliárd pengőről, 2'6 mil- liárd pengőre, vagyis 41'7%-ka1 emelke—

dett, ugyanakkor a fejérmegyei és székes—

fehérvári gyárak termelésének együttes ér- téke csak l2'9%-knl növekedett. Ennek

következtében az utóbbi gyárak termelési értékének aránya a gyáripari termelés or- szágos értékéhez viszonyítva az 1932-ben megállapítható 1'18%'—ról, 5 év mulva 0'94%-ra csökkent. A megyei ipartelepek bruttó termelési értékének mintegy 90—95

% -át az élelmezési iparok, főképpen a mal—

mok szolgáltatják. Malomiparunkat ugyan- is, amely főleg 1932—33-ban a kedvezőtlen exportlehetőségek miatt visszamaradt ga- bonaféléket a hazai fogyasztás céljaira dol- gozta fel, a gazdasági válság aránylag .ke- vésbbé érintette. Ez az oka annak, hogy .a fejérmegyei gyárak term—elési összértéke

3. szám —285— 1938 nem mutatja oly mértékben a gazdasági vál-

ság hatását, ahogyan azt az országos gyár- ipari eredményekből látjuk.

wki'sipar.

Székesfehérvár és Fejér megye iparoso- dási viszonyainak ismertetésénél meg kell emlékeznünk az ottani kisipar Szerepéről is. A kis— és kézműipar alakuláSáról 1930-ban történt adatgyüjtés az ország önálló kisiparosaitis az általuk fenntar- tott üzemeket, illetőleg műhelyeket vette számba. Az adatgyűjtés eredményei szerint 1930-ban Székesfehérváron az önálló ipa- rosok száma 1.182, a megyében 3.587 volt (az országban 160855), az általuk fenntar- tott üzemek, műhelyek száma pedig 1.147-et illetve 3.562—t (az országban 158119) tett.

A városban az alkalmazott nélkül dolgozó műhelyek száma majdnem egyenlő azolk—

nak a műhelyeknek a számával, ahol mun- kásokat is foglalkoztattak (550—585), vi—

szont a megyében az összes műhelyeknek csak mintegy egyharmadában alkalmaztak munkaerőket. A városi kisipari üzemek ter—

melési értéke 6.359 ezer P, .a megyeieké 7.771 ezer P volt, e két érték együttes ösz- szege az ország kisipari termelési értéké—

nek (756.657 ezer P) 1'9%-át teszi. A fehér—

Vári kisipari műhelyek közül 93-ban, a megyebeliek közül 182—hen erőgépet is al- kalmaztak, amelyeknek együttes teljesítő- képessége 2.723 lóerő volt. A székesfehér- vári kisipari termelés összes értékének 89%-a új munka, 5 11%-a javítási munka ellenértéke, a megyebeliek által végzett új munkák értéke az összes termelési érték- nek 85'80/o-át, a javítási munkákért befolyt összeg annak 14'2%-át tette. Országos vi- szonylatban ez az arányszám 88-2%—0t,

illetőleg 11"8%-ot ért el.

*

Székesfehérvár ipari fejlődésére kétség- kívül kedvezőtlen hatással van a székes—

főváros közelsége. A fővárosban és környé- kén települt gyáripar termékeinek minő—

ségi sokfélesége, a nagy választék lehető- sége s a főváros intenziv kereskedelme oly vonzó hatást gyakorol még a távolabbi vi—

dék lakosságára is, hogy ipari szükségletét inkább a fővárosban kívánja beszerezni.

A Székesfehérvár és a főváros közötti fej- , lett vasúti és közúti közlekedés ezt a hatást még fokozza, mert lehetővé teszi, hogy az

elszállítást kívánó nagyobb tömegű áruk- tekintetében is versenyképes legyen a fővá—

rosi ipar és kereskedelem. Pedig a főváros—

nak ez a közelsége egyben indokoltá is te—

hetné Székesfehérvár gyáriparának fejlesz—

tését. Az ipari decentralizáció időszerű kér—

déseinek megoldásához kedvező feltételeket nyujthatnak a jó közlekedési viszonyok, az olcsó szállítás lehetősége, mely a vidéki ol- csóbb munkaerő mellett a nyersanyag— és tüzelőanyagbeszerzés szempontjából esők—' kentheti lényegesen az üzemi kiadásokat.

Az erősen agrár jellegű Fejér megye belter—

jesen művelt gazdaságai a mezőgazdasági gépszükségletüket a saját területen települt gyárakból szerezhetnék be. A városnak a ko;

máromi szárnyvonallal a B.udaplestéBécs—i viszonylathoz való bekapcsolódása, amely egyben a Duna vízi forgalmához is közvet—

len összeköttetést teremt, a külföldről, fő—

képpen a cseh és osztrák viszonylatból ér- kező fa importálását könnyíti meg. A kül;

földi fabehozatal, valamint a bakonyi erdő- ségekből nyerhető faanyag indokoltá tenné

faárugyárak (fűrésztelepek, bűtorgyárak

stb.) létesítését. A közeli s erősen fejlődő balatonmelléki bortermelés megrendelések—

kel bizonyára bőségesen ellátna egy fehér—

vári hordógyárat. Az egyes cikkekben, mint pl. a friss húsban, gyümölcsben, főzelék—

t'élékben fokozódó mezőgazdasági termelés

—— amely a megyének és a városnak jelen- tős kivitelt biztosít —, konzervgyárak ala—

pítására is kedvező helyzetről ad képet.

A városban létesítendő gyárak az ajkai és tatai széntelepekről energiaszükségletüket is olcsón tudnák kielégíteni. Természeti adottságainak megfelelő gyárak létesítésé—

vel a város Budapestet lényegesen tudná tehermentesíteni, s annak mintegy távolabbi gyáírváro—sává volna fejleszthető, ami egy—

aránt kívánatosnak látszik mind helyi, mind országos érdekek szempontjából.

.

2. Kereskedelem.

A város és a megye kereskedelmi viszo—

nyainak taglalásánál labelkereskedelem te—

kintetében a legszűkebb keretek közé kell szorítkoznunk. A belső kereskedelmi for- galom a gazdasági tevékenységnek olyan ágazata, amely természeténél fogva a statisztikai megfigyelés körébe nehezen vonható s állapota kellő pontossággal alig deríthető fel, ezért inkább csak érintenünk lehet azokat a statisztikai eredményeket,

3. szám

amelyek ebben a tekintetben rendelkezésre állanak.

Az önálló kereskedőkre nézve rendelkezésre álló legutolsó adat az 1930. évi népszámlálás- sal kapcsolatos kereskedői

meríthető. Ebben az évben

üzlettel (bíró kereskedők száma 51.177 volt, akik közül 203565 kereskedő összesen 52.175 alkal—

mazottat tartott. Székeselhér'várott az ilyen ke- reskedők száma 382 volt (a megyében 785) s ezek közül 186 kereskedő összesen 530! alkalmazot- tat tfo'glalkoztatott (a megyében 242 kereskedő 376 alkalmazottat). A székesfehérvári üzletek kö- zül 3102 (tehát az összes üzletek 79-1%-a) az áruk- nak csak kicsinyfbeni forgalmazásával foglalkozott, 57 nagyban és kicsinyben, 23 pedig csak nagyban értékesítette az árukat. A megyében. 550 kereske- dés (tehát az összes kereskedések 70-l%—a) kicsiny- ben, 161 kereskedés (20'l5%) nagyban és 74 kereSe kedés nagyban és kicsinyben kereskedett. Fejér megyében a nagykereskedelem tehát inkább a vidé—

ken fejti ki tevékenységét.

statisztika anyagából Magyarországon az

__ 286 ... "1938

Több és részletesebb adat áll rendelke-

zésre a nemzetközi áruforgalom terén és ilyen vonatkozásban Székesfehérvárnak a nemzetközi áruforgalomba való bekapcso—

lódása 5 Magyarország külkereskedelmé- ben elfoglalt szerepe meglehetős pontosság—

gal felderíthető. A Város külkereskedelmé- ről elmondandók helyes megértéséhez azon- ban meg kell jegyeznünk azt, hogy a 3. sz.

táblázatban kimutatott áruforgalmi ered- mények nem ölelik fel százszázalékos tel- jességgel a város területéről külföldre szál—

lított s külföldről ide behozott áruk meny- nyiségét és értékét, mert a városból kike- rülő s oda irányuló áruk egy bizonyOS há- nyadának forgalma Budapesten keresztül bonyolódik le. Annak csak hozzávetőleges megállapítására is, hogy mekkorára tehető

3. Székesfehérvár tj. város külkereskedelmi forgalma a fontosabb áruk, illetőleg árucsoportok tel- tüntetésével.

Commerce extérieur de Székesfehérvár, ville antonome, suivant les principales marchandises et catégories de marchandises.

Az áruk, illetőleg árucsoportok megnevezése Míggggl Mennyiség '- guantíte VÉÉZÉííí?íiígtős Marchandzses ou catégories de marchandises Um'íé de

' guantíté 1935 1 1936 1935 1 1936

a) Behozatal — Importaiions

Fűrérzelt fa —— Bois scie's. . . . . . . . (; 22.451 68.017 171406 517745 Cserzőanyagkivonatok

)mtraits de matieres tannantes ... ,, 1.469 1.352 68.849 61.126

Bárdolt fa —— Bois éguarris —. . . . . . . ,, 7'106 10.103 35.530 51.525

Marószóda —- Soude caust. . ; ... ,, 1.647 1.455 55.290 89.852

Kőszén —— Charbon de mine . . . . . . . ,, 13.205 12.300 29.845 28.782 Gépek és készülékek

,Machi'nes et appareils ... . . . . ,, 97 191 8.985 25.520

Egetett szóda —— Soude calcine'e ... ,, 1.110 706 19.014 11.684

Easzén —— Charbon de bois . . ,, 2.370 2.083 11.850 9.415

Ege:ett gipsz —— llátre cnit . . . . ,, 1.193 1.353 3.806 4.627

Nyers épület— és szerfa '

Bois bruts de construct. ei d'oeavre . . . ,, 2.078 718 6.940 2.379 Egyéb áruk —— Aatres marchandises . . . ,, 1.218 1.589 24.217 32.660 Behozatal összesen — Total . (; 53.944 99.867 435732 785315

b) Kivitel — Erportations

Friss hús — Viandes fratches ... (1 1.058 ; 2.167 123786 255706

Bab, száraz —- Haricots secs . ... . —- 1 2.770 — 51.710 —

Búza —— Froment ... ,, 5.100 4.200 78.648 48.038

Szarvasmarha —— Bétes á comes . . . . . db. Jtétes 417 155 97.103 43.295

Ló -— Chevaum ... . . . , —— 46 — 42.620

[Friss gyümölcs - Fmits frais ... (; 113 1.064 1.808 38.603

Arpa —— Orge . . . ... ,, 2.090 1.400 39.710 24.220

Rozs —- Seigle ... , 500 1.350 17.000 17.280

Sertés —— Porcs ... . . db. — tétes 183 100 26.169 15.400

Leölt nyúl — Lapins tués . ... (1 45 163 3.330 12.877

Lenose —— Lentille ... , —— 328 —— 12.042

Bükköny —- Vesee ... ,, 100 200 5.200 6.000

Szamár, öszvér —— Anes et malets . . . . db. — tétes —— 18 — 5.400

Borsó, száraz, hántolatlan

Pois secs, non décort. ... g — 150 —— 4.200

Egyéb áruk —— Autres marchandises . . . ., 373 68 8.991 1 7.181

' ' " __ , db. -—— tétes 600 319

K'mel osszesen Tom" (] 9.379 13.860 401745 579572

3. szám

ez a hányad, semmiféle megbízható adat nem, áll rendelkezésre. Másrészt viszont Székesfehérvár, különösen az országból ki—

felé irányuló forgalomban, mint kereske—

delmi gócpont olyan ámk kiszállítását is végzi, amelyek nem magának a városnak, hanem környékének a termékei.

Székesfehérvár külkereskedelmi árufor- galmánakfőeredményeit az 1935. és 1936.

évről az alábbi összeállítás mutatja:

É Behozatal Kivitel ggg; Z§e§§szf§§1

V fái/rgalom

értéke pengőben ,o—ában

!

1935 485732 401345 837477] 520

1936 785315 579572 1,364.887l 57'5 o/0-os

változás

1935-1936

—l— 802 4— 443 ; 4— 63'0 ——

Ezek szerint a' behozott áruk értéke növekvő passzívum mellett mindkét évben meghaladta a kivitelét. Maga a behozatal egy év alatt nagyon is figyelemreméltóan, 80'2%—kal növekedett meg, míg a kivitel csak 44-3%-kal s ezzel az összes forgalom 1936—ban 63'0%—kal Volt nagyobb, mint 1935—ben.

A behozatalban szereplő legfontosabb áruk közül kiemelkedik a fűrész-elt fa, amely különös jelentőséget nyert azáltal, hogy ebben a cikkben a behozatal értéke egy év alatt több mint háromszorosára emelkedett és 1936—ban az összes behoza—

tali érték 65'9%—át tette (1935-ben még csak 39'3%—ban részesedett a fűrészelt fa az összes behozatalban). Ugyancsak be—

hozatali növekedés észlelhető a bárdolt fában, amelyből 1935—ben 36 ezer, a követ- kező évben! 52 ezer pengő értékű mennyi- ség hozatott be Székesfehérvárra. Aránylag nagy értékemelkedés észlelhető a különféle gépek és mechanikai készülékek behozata—

lábanl, amennyiben az ebben a cikkben 1935—ben mutatkozó 9 ezer pengős érték egy év mulva 26 ezer pengőre emelkedett.

Ezek azok az árucikkek, amelyeknél a tár—

gyalt két év folyamán növekvő behozatal—

ról számolhatunk be s az ezekben mutat- kozó értékemelkedés növelte meg az össz- behozatal értékét a fentebb ismertetett arányokban. Az egyéb árucikkek behozata—

lában visszaesés észlelhető. Jelentősebb 'szerepet töltenek be a behozatalban még a különféle cserzőanyagkivonatok, maró—

és égetett szóda, kő- és faszén, égetett'gipsz

——287_._

stb. Az egyéb, áruk alatt

' 1938 összefoglalt cso- portban szerepelnek a műszerek, kikészí—

tett prémbőrök, hidrogénszuperoxid stb.

behozatala, egyes esetekben többezer pen-

gős értékben. ,, , __ .

A behozatalban szereplő áruk mind olyanok, amelyek a város 5 a vármegye fejlődő iparának nyers- vagy üzemanyagául

szolgálnak. így különösen a fa-, csont—,

bőr-, vegyészeti ipartelepek s az építőipar anyagszükséglete világosan kirajzolódik a behozatali árucikkek kialakulásában. '

Magyarország kivitelében Székesfehér—

vár olyan árukkal vesz részt, amely gazda—

sági jellegének leginkább megfelel: kizáró—

lag mezőgazdasági terményeket exportál.

Legfontosabb szerepe az exportban a tárgyalt két évben! a friss húsnak van, amelynek értéke 1935—ben 308, 1936—ban pedig 44*l%—át tette az összes kivitelnek.

Növekvő fontosságot nyer a fehérvári ki—

vitelben a friss gyümölcs. Ennek megvilá- gítására elegendő, ha az értékeket ismer—

tetjük: 1935—ben 1-8 ezer, a jó termésű 1936-ban pedig 336 ezer P értékű friss gyümölcsöt exportáltak a fehérvári gyü—

mölcsterm'elők. Tekintettel az utóbbi évek—

ben erős fejlődésnek indult fehérvárkör—

nyléki, különösen az öreghegyi gyümölcs- termel—és fokozódó fontosságára, ennek a cikknek a kivitelében további erős ütemű fejlődés remélhető. Az egyéb mező—

gazdasági növényi termények közül meg—

említendők a hüvelyesek: 1936-ban bab- ból 52 ezer, lencséből 12 ezer, borsóból pedig 4 ezer P értéket exportáltak Székesfe- hérvárról. Figyelemreméltó, hogy a búza—

export erősen visszaesett. Az 1935. évi 79 ezer P helyett 1936-ban csak 48 ezer P értékű búzát szállítottak Fe—hérvárról kül- földre.

Székesfehérvár állatexportja is jelentős.

Elsősorban szarvasmarha kerül kivitelre.

Ennek kiviteli értékében ugyan visszaesés észlelhető, de az így kiesett hiányt pótolta a lókivitel. A sertéskivitelben ugyancsak visz—

szaesés mutatkozik. " *

Az összforgalom eredményének rendel—

tetési és származási országok szerinti vizs—

gálatából megállapítható, hogy a behozatal legnagyobb része (1935—ben 524, 1936—ban 71*7%—a) Ausztriából, egy másik nagy hányada Jugoszláviából, harmadsorban pedig Romániából származott. (L. 4. sz.

táblát.) Általában az összes behozatalnak mintegy 95—98%-a a szomszédos államok- ból jöstt be.'A behozatalban mindkét évben

21

3. szám -——— 288 ——

1938 ,

4. Székesfehérvár tj. város külkereskedelmi for- galmának megoszlása országok szerint.

Commerce ewtérieur de Székesfehérvár, m'lle autonome, par pays.

. . . Behozatal Kivitel

ríágglrtleatíísil, ág:;ggogk Importatíons Exporlatíons Pays d'origine ou de értéke pengóben — en pengős

hmmm" 1935 ) 1936 1935 1936

Ausztria

Autriche . . . . 228413 562.878 36.358 56.783 Cseh-Szlovákia

Tehéco-Slovaguie 34.331 44.753 — 3.330 Románia

Roumam'e . . . 33.652 51.336 —— ——

Jugoszlávia

Yougoslavie 132412 90.282 — ——

Németország

Allemagne . . . 4.453 34.532136.490304.863

Svájc — Suisse . 435 — 13.692114.957 Olaszország

Italic ... —— —- 200.928 80.060 Nagy—Britannia

Grande—Bretagne — — —— 9.500 Lengyelország

Pologne . . . . 2.036 452 —-— 137 Görögország

Gréce ... —- —-— —— 5.550

E iptom

goypte . . . . —— —— — 380

Tunisz —-— Tunisia — -— —— 4.012 Egyéb országok

Autres pays . . -— 1.082 14.277 ——

Összesen —— Total 435.732;785.315 401345 579572

7—7 állam vett részt, ezzel szemben .a ki- vitel 1935-ben 6 ország, 1936—ban 10 ország között oszlott meg s míg 1935—ben a kivitel legnagyobb hányada Olaszország és Német- országba irányult (e két államra esett az összkivitel 84%ua), addig 1936-ban első- sorban Németország és Svájc s csak har—

madsorban Olaszország vette át az innen kivitt termékeket.

Székesfehérvár szépen fejlődő kivitelét mutatják be a táblázatok s habár csak két

esztendőről állanak adatok rendelkezésre, a belőlük kivilágló exportlehetőségek ma- guk mutatják meg azokat az irányokat, amelyekben az exportot feltétlenül fejlesz—

teni lehet.

3. Közlekedés.

a) Közúti úthálózat és f o r g a l o m.

A jó és gyors. közlekedés első alapfel- tétele a minél tökéletesebb vasúti és köz- úti úthálózat, amelynek létesítésére irányuló törekvések Fejér vármegye s így Székes-

fehérvár közlekedési viszonyainak lénye—

ges megjavítására vezettek a legutóbbi időkben, amikor a székesfővárost a Bala—

tonnal összekötő főútvonal kiépítése meg- történt s a vonatforgalom emelésével és gyorsításával a Székesfehérváron átmenő vasúti forgalom emelkedett.

A balatoni műút elkészítése a fejérme—

gyei helyi szempontok széleskörű szem—

előtt tartásával történt. Az idegenforgalmi és üdülési szempontokból egyre fejlődés—

képesebb V eleneei-tó déli oldalán végig- futó útvonal a velencetavi fürdőhelyeket, Gárdonyt és Agárdot egészen a főváros közelségébe hozta s ezzel nagyot lendített"

a Velencei-tó környékének gazdasági hely—

zetén, lényegesen megkönnyítve ennek a vidéknek, mint nyaraló- és üdülőhelynek a népszerűsítését. A közlekedési viszo—

nyok javítása érdekében maga Székes—

fehérvár is sokat áldozott a Széchenyi- utca, valamint a Vörösmarty-tér alapos át—

rendezésével s a vasúti aluljáró megépíté—

sével.

A közúti hálózat fejlettségének statisz- tikai adatok alapján történő megvilágítá—

sára kétféle mód, szolgál, mégpedig az út—

hálózat kiterjedésének egyrészt a vizsgált terület nagyságával, másrészt az ottani la—

kosxság lélekszámával való párhuzamba ál—

lítása. Ezen az alapon megállapítható, hogy bár Székesfehérvár szerepe közleke- déspolitikai szempontból a balatoni műút kiépítésével jelentősen megnőtt, a város közúti hálózata még mindíg nem látszik elegendőnek ahhoz, ami helyzeti fekvésé—

hez megkívánható lenne. Ezzel szemben, magának Fejér vármegyének úthálózatára nézve ellenkező megállapítá—s tehető? mint a megye székhelyére.

Magyarország összes közutainak hosz—

sza az 1936. év végén; 30.309 km. volt s az ország minden 10 ezer lakosára 337, 100 négyzetkilométerre pedig 326 km közút esett. Az összes utak hosszának mintegy 10%l—a esik tj. városokra, a többi a me—

gyékre. A vármegyék lakosaiból 10 ezer lélekre 378, 100 négyzetkilométerne pedig.

308 km. út számítható. Ha ezekután Fe—

jér vármegye 'útadatait nézzük, azt látjuk, hogy ebben a vármegyében minden 10*

ezer lakosra 649 és minden 100 négy—

zetkilométerre 376 km út esik, tehát lénye- gesen több, mint az országban, vagy a vármegyék átlagában. Székesfehérvárott azonban más a helyzet. Míg ugyanis a ti;

3. szám u——— 289 __ 1938 5. A közúti hálózat hossza és megoszlása burkolatnemek szerint 1986-ban.

Longueur et répartition du réseau routier, suivant le revétement, en 1936.

városok úthálózatának összes hosszából minden 10 ezer lélekre átlag 170 km., a területük 100 négyzetkilométerére pedig 69'3 km. hosszúságú úthálózat jut, Székes- fehérvárt ezek a viszonyszámok csak 13'6-et, illetőleg 47'5-et adnak, tehát a város közúti hálózata aránylag jóval ki- sebb, mint a tj. városok átlagában.

A közúti forgalom gyorsítását s a köz- lekedés biztonságát célzó technikai meg—

oldások közül kétségkívül az utak burko- latozásáé a döntő fontosságú szerep. Magyar- ország közutainak 30.309 km hosszából 1936- ban 78'30/0, azaz 23.718 km. volt kiépítve, vagy valamiféle burkolattal ellátva. A vár- megyékben az utak 796, a városokban pedig 66'30/0—a burkolt. Az útburkolatozás tekintetében Fejér megye kedvezőtlenebb helyzetben van; mint a többi vármegye.

A vármegye 1.503 km. hosszúságú útháló-

zatának csak 69'5%-a van burkolva. Ez-

"zel szemben Székesfehérvár összes köz- utainak 87'7%'-a van burkolattal ellátva, ami lényegesen jobb .útiviszonyokra en—

ged következtetni, mint a többi tj. város—

ban 3 minőségi tekintetben ellensúlyozza azt a hiányt, amit fentebb az úthálózat vi- szonylagos kicsiségére mondottunk.

A fejérmegyei— utakból 908 km. közön- séges kavicsolással és általános térítéssel áthengerelt vizes makadámmal, 18 km.

aszfaltós, vagy kátrányos felületi bevonás- sal, 8 km. újrendszerű makadámmal, 15 km. kőburkOlattal, 64 km. betonnal, 1 km. tégl'aburkolattal és 30 km. aszfalt- burkolattal van fedve, míg 460 km.

földút. Székesfehérvár úttestei közül 41 km. közönséges kavicsolt és vizes ma—

_ " R 0 " ' e s t A közúti hálózat

A kiépített A z ő s s z e s a burkolatok neme szerint

635335? au total Suivant le revétemmt

Megnevezes közutakból Longueurdesrouies

.. a: %A" -

Spéciücation kozunk hossza és $$$, Föld- Közövséges Kíáuft'áílát %%iéáztíía

Iougumr 52" §§É§ utak 333555? utak—avec utak—avec

km. § 3.3 es és 6" fem m gram "2325de 553225?

esik km. -— km. hossza km. — en kiloméires

Magyarország összesen —— Hon-

grie entiére ... 23.718 30.309 32'6 33'7 6.591'2 20.743'7 1.173'7 1.800'6 Vármegyék —— Les comitats . . 21.739 27.324 308 37'8 5.584'7 19.874'1 670'7 1.194'6 Fejér vármegye — Le comitat

Fejér ... 1.044 1.503 37'5 64'9 459'6 908'4 14'7 120'8

Tj városok— Lesvillesautonomes 1.979 2.985 693 170 1,006'5 869'6 5030 6060

Székesfehérvár ... 50 57 47'5 13'6' 7 4 40'5 14 7'4

kadámút, 54 km. aszfaltos, 20 km. tégla- burkolatú és 1'4 km. kőburkolatú, a többi 74 km. földút.

A közutakon lebonyolódó hosszútávú járműforgalom legnagyobb részét a gép—

erejű járműforgalom teszi. A személygép—

kocsiközlekedés növekedése mellett a te- heráruszállitásban is egyre nagyobb sze- rep jut a gépjárműveknek, amelyet erreua célra alakult intézmények (Mateosz, Mávaut) egyre jobban fejlesztenek. A gép—

jármű--statisztika a gépkocsik és mótor—

kerékpárok évről- évre való nagyarányú szaporodásáról tanúskodik. Az országban a gépjárművek összes száma az utolsó

négy év alatt (1933 óta) 37-8%—kial emel-

kedett, s így 1936-ban 28.087-et ért el. A székesfehérvári kerületbeni) a gépjármű- vek számának emelkedése szintén elég nagy, az 1933—1936. években 26'8%jot

tett, sőt az is megállapítható, hogy a gép- járművek ebben a kerületben aránylag jobban el vannak terjedve, mint az ország egyéb vidékein. Ha ugyanis az egy—gépjár- műre eső lélekszám fehérvári kerületbeli számsorait párhuzamba állítjuk a vidéki kerületek megfelelő számadataival, akkor azt látjuk, hogy ,a gépjárművek mindegyik kategóriájának egy darabjára kevesebb lélekszám jut, mintia vidék összevont ada- tainak átlagában. (L. 6. számú táblát.) Mint érdekességet említjük meg, hogy or-

1) A gépjárművek műszaki és rendészeti el- lenőrzés szempontjából 18 kerületbe vannak osztva. Egy ilyen kerületnek a székhelye Székes- fehérvár is s ellenőrzési hatásköre kiterjed Fe—

jér- és Veszprém vármegyére, valamint Komárom és Esztergom k. e. e. vármegyék komárommegyei részére.

21*