MEZÖGAZDASÁG
Tiszántúli és északi dombosvidékí kisgazdaságok jövedelmezőségi eredményei az 1931—1939. években.
Les revenus des petites exploitations agricoles au delá de la Tisza, et dans le Nord couvert de collines, en 1931—39.
Résumé. En Hongrie, il y a, a [*Académie d'agriculture de Debrecen, un Centre pour la sta- tistigue de la comptabilité, gui fonctionne conjoin- tement ri l'enseignement des principes (Pexploita—
tion.
Ce Centre a fait récemment une statistígue sur la fortune et les revenus en 1931—39 de 552 petites exploitations agricoles ayant ensemble 28.162 ar—
pents cadastraux de superficie agricole au deld de la Tisza et dans le Nord, couvert de collines.
Nous allons faire connaítre cette statistiguc, établie dtaprés les comptes régulierement tenus des—
dítes exploitations.
Selon ces comptes-Iá, pendant les 3 derniéres années envisagées (1937, 1938, 1939), le rendement brut des exploitations en guestion représentait au dela de la Tisza respectivement 169'93, 174'63 et 190'05 pengős par arp. cad.; il était moins considé- rable dans le Nord: 150'48, 135'78 et 13475 pengős.
Dans toutes les deux régions considérées, le rende- ment brut des plantes dépassait celui de l'e'levage.
Pour ce dernier, le rendement brut étaít le plus considérable au dela de la Tisza.
Ciest le rendement brut du froment gui était le plus éleve', abstraction faite de lianne'e 1932, ou le froment a souffert de la rouille. Notamment, le rendement brut du froment variait entre 25'42 et 35'95% au delá de la Tisza, et entre 26'53 et 39'59% dans le Nord. —- Aprés le froment, venaient, dans la composition du rendement brut, au delá de la Tisza, llélevage de porcs (entre 14 et 30'46%)
et de bétes a comes (entre 6 et 11'31%). Dans le
Nord, c'était le contraire: élevage de bétes á comes:
entre 6'52 et 16'11%; celui de poros, entre 6'91 et 13'94%. Ciest guiau delá de la Tisza, les petits ex- ploitants élévent plutót des porcs, et gue ceux du Nord élévent plutót des bétes (; cornes, sartout des vaches laitiéres (la production de lait y est notable).
Ouant au rendement brut de Pélevage de volaille, il dépassait au delá de la Tisza celui du Nord.
Les frais dteacploitation étaient dans la région d'au delá de la Tisza supérieurs á ceux de la région Nord (par arp. cad., entre 92'46 et 131'55 pengős dans la premiere; entre 89'94 et 111'34 pengős dans la seconde). Done, au delá de la Tisza, les exploi—
tants emploient plus de capitaux et de main dioeuvre gue dans le Nord; on voit par lá aussi gue la cul—
ture est plus intensive au delá de la Tisza. Dans
toutes les deux régions considérées, les frais pour main d'oeuvre représentaient relatívement la plus grande partie des frais dexploitation (entre 29'81 et 46'56%). Venaít imme'diatement aprés, sous ce rapport, I'impót (les détails ressortent des relevés donnés plus bas).
En ce gui concerne le rendement net, ciestuá—
dire, cc gai reste du rendement brut aprés avoir (lédait les frais djexploitation, il était au deld de la Tisza en général plus grand gue dans le Nord.
En 1936—39, il représentait par arp. cad. au dela de la Tisza 54'60 ri 62'65 pengős, contre 2ű'36 á 54'68 pengős dans le Nord. Ce bon résultat de la région d'au delá de la Tisza s'expligue par le fait gue les moyennes de re'colte y sont plus grandes, la culture de la terre et liélevage plus intensifs et les exploitants plus instruits. Le rendeznent net, considéré comme pourcentage du capital investi, était également meilleur au delá de la Tisza. Lá, les exploitants, aprás avoir eu un deficit d'exploita—
tion en 1931—35, avaient á partir de 1936 chague année des bénéfices d'exploitation. Ceux—ci y e'taient les meilleurs justement en 1936 (30'02 par arp.
cad). Dans le Nord, ils niavaient des bénéfices dtercploitation gu'en 1935 et en 1936.
Le revenu agricole ou revenu net —— est devenu considérable a partir de 1936 au delá de la Tisza et dans le Nord. Dans la premiere de ces regions, il a monte par carp. cad. de 7597 d 83'56 pengős; dans le Nord, ayant atteint 91'94 pengős en 1936, il est descendu () 61'30 pengős, Il est () faire remarguer gue pour se faire une idée de la situation des petítes exploitations, le revenu net ren- seigne en général míeux gue le rendement net et gue Ie premier y dépassait toujours le second.
En ce gui concerne le bénéfice (Pexploitant et la valeur en argent du travail du patron, les peti- tes exploitations d*au delá de la Tisza étaient dé—
ficitaires en 1931—35. Mais la situation ;; changea fort entre 1936 et 1939, ott le bénéfice d'exploitant y était par an et par arp. cad. entre 7'62 et 31'52 pengős, et la valeur du travail du patron, entre 36'87 et 48'48 pengős. Ouant a la rente provenant de la fortune de l'exploítant, on voit également un accroísseznent pour 193649 (entre 50'93 et 5901 pengős) par rapport ;; 1931—35 (entre 18'33 et 26'79 pengős). Dans le Nord, les exploitations en guestion
7 . szám ——485-—— 1941
ne donnaient on*en 1935 et 1936 un bénéfice d'ex—
ploitant (par arp. cad., entre 7'28 et 1661 pengős);
Au delá de la Tisza, ces derniéres années, la rente provenant de la fortune de Peacploitant repré—
sentait 21'06 á 51'88 pengős, et la valeur du tra—
vail du patron, 18'34 ú 3738 pengős. Le revenu dit diéconomie nationale était au deld de la Tisza, entre 1936 et 1939, par arp. cad. entre 128'20 et 184'22 pengó's, et dans le Nord, entre 113'02 et 136'93 pengős. Ajoutons aue chague année, le revenu agricole, Ia valeur en argent du travail du patron et le revenu dit d*économie nationale tétaient en raison inverse de la grandeur des
exploitations.
Les clziffres concernant la fortune nette des exploitants en guestíon montrent une diminution extréme pour 1932 et une climinution moindre jus—
gulen 1935; donc, les exploitants s*appauvrissaient alors. En 1935, les exploitants ayant diminué leur train de vie, la situation siest améliorée un peu.
La fortune nette des exploitants représentait par arp. cad. 4'58 pengős au deld de la Tisza; il était par arp. cad. de 6'64 pengős dans le Nord, ou les exploitants, habit'ués () une existence plus modeste gue ceux de I'au delá de la Tisza, se sont restreints particuliérement. En 1936, 1937, 1938 (surtout en 1936), la fortune nette des exploitants augmentait notablement au dela de la Tisza; elle s*élevait sur- tout en 1936 (par arp. cad., d 39'60 et 21'81 pen- gős); mais en 1939 il y a diminue' (d 76? pengős), á cause de la hausse des vivres et du renchérisse—
ment des articles utilisés personnellement par les exploitants.
Au delá de la Tisza, en 1932—37, ou les ce're'a—
les e'taient en baisse, la plupart des recettes en argent provenaient de liélevage. On se trompe donc en croyant gue liélevage y est bien moins développé gue la production de plantes; les chi/free indigués par nous démentent nettement cette croyance. Dans le Nord, ainsi gue dans la Zone septentríonale recouvre'e, les recettes provenant de la production de plantes dépassaient en 1939 en général celles de l'élevage. -—— Les dépenses en argent étaient chaaue année bien plus grandes au delá de la Tisza gue dans le Nord.
On voit, par toutes les données relatives aux revenus des petites exploitations en guestion, gue
* pendant les 9 années considére'es, au deld de la Tisza, c'est l'année 1932 out a été pour elles la plus mauvaise, () cause de la faiblesse de la récolte et de la baisse des prix de bestiaux. La situation s'y est légérement améliorée en 1933 ( oiz la récolte a été bien bonne, mais les prix agricoles trop bas);
elle était un peu meilleure en 1933 et 1934 (du fait de la hausse des céréales); et en 1935, elle s,amé-
liora encore au dela de la Tisza, ainsi aue dans le Nord. Mais il n'y eut une _amélioratíon notable gu'en 1936, 1937, 1938 et 1939, ou les petites ex—
ploitations bien yérées ont eu de bons résultats pour le rendement net, le revenu dit d'économie nationale, et surtout pour le revenu agricole.
?!
Egy ország mezőgazdasági termelését csak akkor lehet fokozni, ha a termelés—
nek a jövedelmezősége biztosítva van. En—
nek az elérésére tehát meg kell vizsgálni az egyes üzemek jövedelmi és vagyoni viszonyait, ami csak a jövedelmezőség- számítás, a számtartás útján lehetséges.
Az egyes üzemeknek tehát egész éven át rendszeres, pontos számtartást kell vezetniök. Hogy most már az illető ország- rész, vagy vidék üzemeinek a jövedelme- z—őségéről és vagyoni helyzetéről a való—
ságnak megfelelő képet nyerjünk, szüksé- ges az, hogy az üzemek egyenletesen legyenek kiválasztva az illető országrész és vidék, illetőleg az egész ország területén-.
A kiválasztott üzemeknek tehát reprezen—
tálni kell az illető vidék, végeredményben
az egész ország üzemeit.
A tervgazdaság, irányító gazdálkodás. a közellátás összes gazdasági kérdései most még inkább megkívánják ezeket a jövedel—
mezőségi feldolgozásokat. Különösen a mai háborús viszonyok idején fontos a számtartásstatisztikán alapuló jövedelme—
zőségi feldolgozás, amikor úgy a táplálko- zási és ruházkodási anyagoknak, mint a.
termeléshez szükséges nyersanyagoknak szűkében vagyunk, amiből következik an—
nak a legfontosabb jövedelmezőségi alap- elvnek a szigorú betartása, hogy a terme- lésnél a legnagyobb terméshozamot a le- hető takarékos felhasználással, a legkeve- sebb költséggel kell elérni, hogy így a magán és nemzetgazdasági haszon minél nagyobb legyen.
A mezőgazdasági számtartásból kétféle-
statisztikát készíthetünk. Egyik az üzem—
statisztilca, amely egy üzem több eszten- dejéről tartalmazza a számtartási adato—
kat, a másik a gazdaságstatisztilca, amely több üzemből ugyanazon egy évről, vagy ugyanazon több évről fejezi ki a számtar—
tási adatok átlagát?)
1) Sagawe: Rechnungswesen und Wirtschaft—' lichkeit im Landbau.
7. szám
A mezőgazdasági üzem organikus ter- mészete megkívánja, hogy ezeket jövedel—
mezőségi statisztikai vizsgálatok mindíg az ,üzemegész keretében történjenek, vagyis sohasem szabad a vizsgálatnál az üzem—*
egészet figyelmen kívül hagyni, még ak- kor sem, ha csak egy üzemágat vizsgá—
lunk. A gazdaságstatisztika nemzetgazda—
sági jelentősége abban áll, hogy egyedül az tud általánosságban tényleges képet adni a mezőgazdaságnak, mint a nemzet—
gazdaság Magyarországon legfontosabb
"ágának, a mindenkori jövedelmezőségi helyzetéről. A gazdaságstatisztikai feldol- gozásokat kell tehát erre a célra használni, nem pedig az ú.n. hivatalos mezőgazda- sági statisztikát, mert a gazdaságstatisz- tika a számtartás által mindíg teljes egé- szében vizsgálja az egyes üzemeket, míg a
*hivatalos mezőgazdasági statisztika az üzemekben mindíg csak egyes részeket emel ki és az üzemegészet figyelmen kívül
*hagyja. A hivatalos mezőgazdasági statisz- tika eszerint a mezőgazdaság ,,teljesítmé—
nyét" mutatja meg, míg a számtartáson dtapuló üzemstatisztika és gazdasá—gstatisz—
film a mezőgazdaság jövedelmezőségét tárja fel.
A debreceni m. kir. Gazdasági Akadémia űzemtaní tanszéke mellett működő szám—
'tartásstatisztilcai központ az 1931—39—ig terjedő évekről 538 tiszántúli és északi dombosvidéki számtartásvezető kisüzem vagyoni és jövedelmi viszonyait dolgozta fél, amely kisgazdaságok
27.566 kat. holdat tesz. Az 1939. évben a Fel—
vidék felszabadult részéröl is feldolgozott 14 'kisgazdaságot 596 kat. hold mezőgaz- dasági területtel. Eszerint az összes feldol—
gozott gazdaságok száma 552, összesen 28.162 Ich. mezőgazdasági területről. Szük- Aségesek ezek a feldolgozások azért is, mert ezek igazolják annak a megdönthetetlen földbirtokpolitikai elvnek a helyességét, hogy egy agrárállamban az életképes bir- tokelosztás az, ha a szaktudással kezelt
kisbirtok van túlsúlyban a törpebirtokhoz
és a nagybirtokhoz viszonyítva. Ezekből a kutatásokból látjuk meg, hogy miért tar- totta a legfontosabb feladatának már jó—
regen Dánia, Svájc és Hollandia újabban pedig Németország és Olaszország a kis—
birtok arányának fokozatos átmenettel való megjavítását úgy, hogy a kisbirtokos népesség száma a gazdálkodás okszerű belteijességének és szakszerűségének elő- ll107diid§dval együtt a lehetőség szerint
-—-—486—-'
összterülete .
állandósitta'ssék s' a kisbirtokos—tság elt
birtokosodása és az elninestelened" se,
(elproletárizálódása) megakadályoztassé * Ezek a jövedelmezőségi feldalgőzása győznek meg bennünket a kisbirtokoss nak a nemzeti eszme, a nemzetközi'ség e leni tájvédelem, továbbá honvédelmi, ku túráiis, népszaporodási és társadalmi sz pontból való fontosságáról es számuk landósítása vagy lehető szaporítása végett a hitbizomány—i reform és ,a telepítse _ szükségességéről; A nemzetpolitikai Szem—' ', pont, vagyis az, hogy a föld megbízható-fkezekben legyen és az, hogy a termelés—'
jövedelmező legyen, a legszerencsésebbení a magyar kisbirtokos osztálynál egyeztet—, "hető össze. A Tiszántúlon ez különösen meg—í?
valósítható és már meg is van, hiszem titl- , nyomóan színmagyar gazdák azok, akik a];
számtartást vezetik és megfelelő jövede—l' mezőségi eredmenyeket állítottak elő.
A gazdaságra vonatkozó jövedelmeztSSégi
eredmények. *
A gazdaságok nyershozama .— azaz a termelés eredményének a pénzértéke ——
a Tiszántúlon általában minden évben na—
"yobb mint az Északi dombosvidéken, az 1939 évben különösen nagyobb (190' 05 P),
amikor pedig az Északi dombosvidéken és
a visszacsatolt Felvidéken közel egyenlö (13415 és 139'94 P).
A Tiszántúlon _az 1931. évtől kezdve egé- szen, az 1935. évig -— főleg a termény— és állatárak esése folytán —— fokozatosan csökkent a nyershozam, az 1936. évben azonban már egy kevéssel meghaladta az 1931. évit a nagyon kedvező te'rmésátla- gok és a terménvárak emelkedése folytán Az 1937" 1938. és 1939. évben tovább nőtt a nyershozam éspedig főleg a termény—
árak jelentős növekedése következtében, 1938 és 39-ben pedig a t—ermésátlagok is magasak voltak. '
Az Északi dombosvidéken már az 1935.
évben emelkedett a nyershozam a 'na- gyobb arányú növénytermelés és a növényi
termények árnövekedése miatt, az 1936. év—
ben ugyanazon Okok miatt növekedett, mint a Tiszántúlon, ezt a nívót megtal—
totta 1938—ban, de 1937 és 39- ben vissza-,
esett — .
A , nyershozam megoszlását vizsgálva azt látjuk, hogy a Tiszántúlon a nyershozamg nak —— az 1933. év kivételével —— min—dig
7 . szám —487—— 1941
1. A gazdaságra vonatkozó jövedelmezőségi eredmények.
Résultats de la productivité de l'emploitation agrt'cole.
Nyershozam, üzemköltség, tísztahozam, cselekvőtöke, termelési költség, üzemi nyereség, P.-ben 1 kat. hold mezőgazdasági területre az 1931—1939. években.
Rendement brut, frais devploitation, rcmlvmmt net, capital actif; frais de production, bénéficesd'emploitation, en pengős, pour une super/ide agricole de 1 arp. cad., en 1931—39.
Tiszántúl — Au deli: de la Tisza Megnevezés —— Désignation —
1931 * 1932 I 1933 ? 1934 1935 1936 1937 1938 ! 1939
Nyershnzam —— Rendement brut. . . 15214 11287 12702 115'90 112'57155'11169'93! 17468 19905 Uzemköltség -— Frais d'emploitation . 114'15 12693 110'20 98'94 94'801 92'46115'33 11597 13135 Tisatahozam — Rendement net . . . 37'99—14'06 16'82 16'96 17'77f 62'65 54'60 58'66 58'70 Cselekvőtöke — Cap—tal achf. . . ). 1213'961199'92 942'91 804'62 789'62816'02925'421114'60129983
A tísztahozam a cselekvőtőkét (Vo-kal :
ktmatoztatta — Happm du rende- , §
ment net au capital actif, O/o: . . 3'13— 1'17 1'78 211 2253 7'68 5'90 5'26' 4'52 A ('selekvőtnke átm-os kamatigénye
;
Le capita' atti/"á 4"/,,: ... 48'54 4800 3771 3218 31'59l 32'63 3701 4584 51'99
Termelési költség —— Fmis de: pro— ;
duction ... 16269 17493 14791 13112 126'39125'09152'34 16181 18334 üzemi nyereség, veszteség — Bénéfices
!
ou pertes d'exploitation ... ——10'55 ——62'06 —20'89 —15'22 —13'82í 30'02 17'59 1282 671
Felvidék
Északi dombosvidék —— Nord, région de collines 243452?
1933 1934 1935 1936 1937 1938 1939 1939
Nyershozam —— Rendement brut . . . 114'90 113'74 133'51 156'54 13570 15045 134'15 139'94 Uzemköltség — Frais d'e.rplmtation. 89'94 '95'44 91'49 101'86 111'34 10882 96'26 113'74 Tisztem/am —— Rendement net . . 24'96 18'30 42'02 54'68 24'36 41'68 3789 2620- Cselekvőtöke _ Capital uctz'f. . . . 1010'42 97251 87135 92936 1268'751115'19 927'15 1131'16
A tisztahnzam a esett-kvőtőkét 0/o-kal kamatoftatta —— prpurt du rende
ment net au capital ar-tif, %: . . 2'47 1'88 4'82 5'88 1'84 3'73 409 232!
A c—elekvőtőke 4",,-os kamatígénye
Lc mmm! acttfá 40/0: ... 4042 38'90 3485 3719 50'75 44'60 3709 4525 Termelési költség — [frais de pro—
duction ... 130'36 134'34 126'34 18905 162 09 15342 13335 158'99 Územi nyereség. veszteség —— Rémi-
fices ou pertes d'ea'ploitation . —— 15'46 ——20'60 7'17 17'49 —26'31 ——2'97 0'80 ——19'05
nagyobb százalékát tette ki a növényterme— emelkedett a növénytermelésé (461170) Iésből eredő, mint az állattenyésztésből
eredő nyershozam. Különösen felülmúlta a növénytermelés nyershozama az állat- tenyésztését az 1939, 1938., 1935. és 1931.
években; amikor a búzaárak az állat—
árakhoz viszonyítva jóval nagyobbak vol- tak, márpedig a növénytermelés nyers- hozamának legnagyobb százalékát a búza—
termés nyershozama teszi ki, ami az össz—
nyershozamnak 1939-ben 35 95%—a, 1938- ban pedig 32'78%—a. A kapások nyers- hozama átlag 1470 körül mozog és abban a tengerié hasonlítzhatatlanul a legtöbb, azaz az egész kapás—nyershozamnak 80—
90%-a. A nyershozam 50%-át csak m
1932. és 1933. évben nem érte el a növény—
termelés nyershozama, 1933—ban már az
állattenyésztés nyershozlama (47'20 % )
fölé. Az állattartás nyershozama az 1939.
éven kívül még 1934-ben volt nagy (41'79%), 1936—ban 42'05% és 1937—ben 40'O9%, a többi években, főleg 1938 és 1939—ben, csak 3095. Az állattartás nyers—
hozamánál a sertéstartásé az elsőség s az 1932, 1933. években, a búza árának rend- kívüli alacsonysága idején felül is múlta a búza nyershozamát, de a többi években a búza nyershozama állott fölötte a sertésó—
nek, különösen pedig 1938 és 1939-ben (32'78 és 35'95% a 1415 és 14—%—kal szemben). A szarvasmarhatartás nyers- hozama az 1931—1937. években megköze—
lítőleg 10% körül volt, de 1938-ban le—
csökkent 6% —ra, 1939-ben is 74870 —ra. A ba—
romfitarta's nyershozama 1934-től 193943;
meglehetősen állandóan 5———6% körül volt
7. szám ——- 488 -— 1941
2. Nyershozam megoszlása 1 kat. hold mezőgazdasági
Répwrtition du rendeme'nt brut pour ime superficie ugri—
T i s z á n t ú l — A u d e 1 Ez d e l a T i s z a
1931 I 1932 I 1933 I 1934 I 1935 I 1936 t 1987 1 1938 ! más
Megnevezés ;; a z d a s a g i e v b e _ n -—
15 l 8 I 13 l 58 l 46 l 56 1 75 1 86 1. 195
ii z e m _ --
P 1 010 ! P 1 % ! P ] 0/0 P [ % ! P l 0/o ! P [ 0/0 ] P ; % P ; 0/0 ? ) 010
; _
1. Növény- ' termelésű!
Búzaból. 50'48 32 96 18 21 1614 34'99 27355 29 46 25'42 31'71 28 17 42' 48 27'39 46' 38 27'30! 57'24 32' 78 68' 32 35'95 Rozsból . . 2155 173 2 17 1'93 4'45 350 2 71 2'34 3'92 3'48 3' 45 222 3'90 2'29 3'04 1' 74 1' 85 097 Egyéb gabonábol 5'06 , 3' 31 3 40 3'01 4'45 _ 3'51 2' 74 2'36' 2'51 ? 23 4' 79 3'09] 3' 79 2'23 3'32 1 901 2-96 1—66—
Gabonanemüekből 58'19 38'00 23'78 21 '08 43'89 34'56 34'91 30'12 38'14 33'88 5072 3270 54'07 31 '82 63'60 36'42 7313 3818 Tengeriből . 20'66 13'49 12'31 10 89! 5'81 4'57 13'18 11'37 997 886 17 62 1136 17 54 10'32 2221 12' 72 25' 06 13' 19 Burgonyából . 0'37 0'24 0'78 0 69 0'98 0'77 1'08 093 226 2 01 2'14 1338 2 28 1 "35 3'28 1 88 2' 21 1 16 ' Cukorrépából . 3'00 1'96 2'46 2' 18 2'76 2'17 1'33 1'15 1'38 1 23 0'83 0'54 0 74 0'43 102 058 067 035 Egyéb kapásokból 027 018 0'47 0'42 2'75 2'17 1'42 1'22 ;2'18 1793 1'53 0'99 3'98 2'34 1'57 0'90' 0'51 0'27 Kapásokból . 24'30 15'87 1602 1418 1230 968 17'01 14'6'7 15'79 14'03 22'12 14'27 24'54 14'44 28'08 16'08 28'45 14'97
Hüvelyesekből __ _. —. _ ——- _ 0'15 0'13 0'52 0'46 0'39 0'25 0'71 0'42 0'69 (him 0'67 0'35
Apróbb mag—
vakból . 1'70 1'11 8'96 7'94 0'17 0'13 0'98 085 044 039 1'39 0' 89 1'33 078 1'55 0'89 1'75 0'92 Ipari növényekből 0'07 0'05 001 001 005 0'04 1'80 1'55 103 092 0'94 0 61 1'58 0 92 1'45 083 248 1'31 Szálastakarmány
és alombót . 2'32 1'51 3'44 305 115 0'90 1'90 1'64 4'08 3'62 3'54 2'28 340 2120! 450 2'57 4'89 , 3'57 Gyümölcsbol . 0'20 013 033 029 028 0'22 0'59 0'51 042 037 0'94 0'61 1'03 0'61 2'04 1'17 1'87 0'98 Kerti ter-
ményekből . . 0'12 0'08 019 017 0'27 021 049 042 0'54 0'48 1'15 0'74 060 030 0'84 0 48 097 0'51 Szolőmívelésből . ' 008 (Nm 0'43 0'38 0'47 0'37 1'26 1'09 2'31 2'05 1'82 117 283 1'67 2'67 l53 2'33 1'23
Összesen . 86'98 56'80 5816 4710 58'58 4611 59139 50'98 68'27 56'20 88'01 53'52 89'99 52'96 10342 6037 116'54 61'32
2. Állattartásból
Szarvasmarha—
tal'tásból . 15'25 9'96 8'35 7'39 1437 1131 1012 873 10'28 9'13 15'75 10'16 18'17 1069 1050 6'00 14'22 7'48 Sertéstartasból
Lótartásból 29' 91 1.953 3176 28'14 38'69 30'46 29'55 25'50' 24'08 21'3!) 31'14 20' 08 27'72 16 31 2471 1415 26'62 1400 Juhászatból 2 50 1'63 1'91 1'69 2'74 2'15 1'90 1'64 1'47 1'31 5'22 3 37 5'23 3 08 4'27 2'45 404 2 13 Baromlí- 2 64 1 72 0'52 0'46 040 0 32 074 064 024 0'21 4'37 2'81 5130 3 31 2'55 1'46' 2'37 1'25 tartásból 4'90 3'20 4'00 3'54 3'75 2' 96 608 5'25 5'74 510* 8'65 5'58 10'96 6'44 1047 600 10'78 5'6?
Egyéb [
állattartásból . 2'171 1'42 1321 117 ——'-—— ——'-— 0'04 6'03 0'01 0'01 O'Oöl 0'05 0'45! 0'26 1'08 0'62 0'70l 0'37 Összesen . 57'37 37'46 4786] 42'39 59'95 4720 4843 4179 41'82 37'15 65'21 42'05 6813 40'09' 58'68 30'68 58'73 30'90 3. E éb
fogásokból 7'79 5'74 11'85 10'51 8'49 6'69 8'88 7'23 7'48 13-65 689 4'43 11'81 6'95 15'83 8'95 14'78 7'78
Nyershozam ! l
összesen . 15214 100'00
11287 10000 127132 100'00 115'90
100'00 112 57100 00 löő'll
100'()()
16993 100'00
174133 100'00 190'05 100'00
és 1938—ban el is érte a szarvasmarbháét dombosvidékí szarvasmarhatenyésztő és eb—
(670).
Az Északi dombosuidéken a növényter-
melés nyershozama még inkább nagyobb az állattenyésztésnél és itt is különösen 1935-ben és 1939—ben, amikor a termény—árak viszonylag a legmagasabbak voltak az állattartási árakhoz viszonyítva, 5 amikor a fő állattartási ágnak, a sertéstartásnak az ára azokban az években volt viszonylag a legalacsonyabb. A növénytermelés nyers—
hozamáfban itt méginkább fölötte áll a ga- bonaneműeké a kapásokénak s a szálas- takarmány nyershozama nagyobb százalé—
kot tesz itt ki, mintaTiszántúlon. Az állat—
tartásnál a szarvasmarhatartás itt erősebb a sertéstartásnál, ugy, hogy míg a tiszántúli kisüzem inkább sertéstenyésztő, az északi
ben különösen tejtermelő.
A felszabadult felvidéki sávon a felsza—
badulás utáni egy évben, 1939—ben a növény—
termelés és az állattartás nyershozamának aránya inkább kedvezőbb volt az állat—
tartásra nézve, mint a Tiszántúlon és az
Északi dombosvidéken az 1939. évben.
Az üzemköltség —— a nyershozam kiter—
melésére fordított felhasználás —— onszág—
részek szerint szintén nagyobb a Tiszántúlon?
mint az Északi dombosvidéken minden esz—
tendőben, vagyis a Tiszántúlon több tőkét és munkát fektetnek be az üzembe s így a tiszántúli gazdaságok belterjesehbek. Az üzemköltség a Tiszántúlon az 1932. évtől kezdve egészen 1936—ig fokozatosan apadt, tekintettel ugyanis az üzemköltségnek nagy százalékát kitevő adóra, a válságos évek
1939. évben pedig meg is halad-ta azt
((131'35 P a 11415 P-vel szemben), aminek
oka volt azonban az is, hogy a termelési eszközök árai és a munkabérek emelked-
tek. Az Északi dombosvidéken az üzem—
költség az 1936. 1937. és 1938. évben emel—
kedett, míg 1939-ben visszaesett.
Országrészek szerint az üzemköltség nagysága a Tiszántúlon az egyes években az összes termelési költségnek —— ami .az üzem—
7. szám —1 489 —— 1941
u-területre P-ben és o/o-osan az 1931—1939. években.
0013 de 1 arp. ami., en pengős et en %, en 1931—39.
Felvidék
ÉszakiDombosvidék—Nord,régiondecollínes ZoneNtod
facom/ree
1933 I 1334 I 1935 I 1933 I 1937 I 1933 ! 1939 1939 , ' .
dans les années éconongues ci-dessus I)e31g1zatzon
10 l 9 l 18 ! 14 I 9 I 5 l 10 [ 14
a x ;) l 0 i t a t i 0 17 s
P : [ % P ! 0/0 ! P 1 "J., P l % ! P ! w, ; P ; % ! P ; % P ! 0/o
1. De la production de plantes
32 98 28' 71 31-14 27-38 49 10 36 78 44-57 23-47 39-93 23-53 53 75 39 59- 50 39 37-56 41-34 29- 54 De mmm:
5 92 5- 15 852 7-49 3- 08 2 31 2—54 1—62 2-49 1 60 o- 68 0 50 3- 49 2-6 3 12 2 23 De seígle
15 14 13 17 7-81 6-87 755 5- 65 10-20 6-52 13-19 8 77 3- 85 2- 84 5 93 4-42 9- 30 7- 00 D'autes céréales 54-04 47-03 47-47 41-74 59-73 44-74 57-31 36-61 ! 55-61 36-96 58—28 42—93 59'81 44—58 54-26 38'77 De céréales
2-54 2-23 5-96 5-24 469 351 9—28 5-93 ' 4- 62 3-07 6-14 4-52 6'50 4-85 1'48 1-06 De ma'z's
1-01 088 187 1'64 1-79 1- 34 2-40 1 -53 3-93 2—65 1-39 1-02 4-20 3-1 3-03 2—17 De ommes delerre
— — —— _. 0'74 0 55 2'35 I' 50 2' 71 1'80' 0'55 0'41 ... —— — —— De etteraueá sucre
D'autres cultures
2-13 1-90 1-83 1-61 0—77 0-58 1'06 068 0-30 0-20 1—82 1—34 3-74 2-79 0-44 0-31 sarclées
5—73 5—01 9-66 8-49 7-99 5'98 15-09 51-64 11—61 7—72 9-90 7—29 14-44 10-77 4-95 3-54 Deculturessarclées
—— —- 1-83 1-61 3-27 2-45 3-93 2-54 3—17 2-11 1-45 1-07 0-92 0-69 0-45 032 De légumíneuses - 0-14 0-12 0-79 0—69 1-54 1-15 2-11 1-35 2151 1-73 1-09 0-30 2-36 1-78 1-79 1-23 De petítes graínes
_— — 0-12 0—10 —- — 0-12 0'08 0—07 0—05 0-27 0-20 2-68 2-00 0-15 011 De plantesindustr.
1'82 1'58 1'41 1'24 9'52 7'13 5'16 3'30 6'34 4'21 9'41 693 1084 23-08 3'64 2'60 De fouw ages et paille
2-03 1-76 1-36 1-20 0-49 0-37 3-52 2-25 3-57 2-37 1-28 0—94 0-93 0-69 0-92 066 De frm'ts
! De plantes
0-97 0-84 035 075! 186 1-39i 0—34 0-22 0-51 0-34 0—15 0-11 1-05 0-78 2— 63 188 polageres 8-06 7-01 7-31 6-37 8—81 6-00 8-08 5-16 5-74. 3'82 1—50 1-10: 2—62 1-95 0— 75 053 De vignes 72-79 63—35 71-30 2'69 93—21 69'81 95-71 61-15 89-23 59-31 83-33 61-37 95'67 71—32 69'64 49-69 Total
2. De lléleuage
17-49 15-22 18'33 16-11 9-81 735 1930 12-65 19'86 13-20 11-12 3-19 8-74 6'52 35—59 25—43 de bétes ;; comes
§)
7-77 6—76 7-86 6511 13-56 1010 17—60 11-24 16—37 10-88 18—93 13-94 11-50 8'57 10-31 7-72 § de porcs 6-15 5-36 4—15 3—65 194 1- 45 5-30 3—39 3-32 2-21 114 084 279 208 2-44 1-75 _a de ohm/aux
—- — —— —- -— — — --— —— 2'33 1'72 — w 0'22 0'16*" de montam
4'89 426 533 4'68 5'80 41-34 9-50 6-07 6-69 4'45 5-94 4-37 4-03 3-04 516 363 : de volaille
- "x
0-04 0—03 0-04 0-04 0-29 022 0156 0-42 1-74 1-15 0-16 0-12 0-55 0-41 0-19 014 N ( d'autres animaux ' 36-34 31-63 35-71 31-39 31-40 23-52 52-86 33-77 47-98 31-39 39-62; 2918 27-63 20'6 54-41; 38-83 Total
! * a ' ! 3. D'aulres
5-77 5-02 0-73 5-92 8-90 6-67 7-97 5'08 13-24 3811 12-88 51-45 10-32 8' 15-99 11-43 choses
? ! Rendement brut
114-90 100-00 11374 10000 13331 zoo-00 13634 100-00 13045 100-00 135-73 10000 13415 10000 13994 100-00 total
? , ' L ' L ' " r ! :. t
alatt kenytelen volt a kzsgazda elhanyagolnz koltseg es az uzemben fekvő vagyon ka-
* a tőkefenntartást és anyagbeszerzést,'vagyis 'matigényének összege ——-— 7()'16——75'71%-át a tiszántúli gazdaságok egyre külterjeseb—- tette ki, úgy hogy a vagyon normális, bekké váltak. Az 1935. és főleg az! 1936, jelenleg 1 4% --os kamatigényére 24'29 ——
1937. és 1938. évi Jobb eredmények azonban 298470 maradt. Az Északi dombosvridéken l' már lehetővé tették az 1937. és 1938. év— kb. ugyanez az arány: (')8'69—73'2570 és ' ben az intenzívebb tőkefenntartást és az 26'75—31'31% közt. A felszabadulás utáni anyagbeszerzés-t annyira, hogy az üzem- első évben a Felvidéken 71'54 % és költség az 1931. évivel (egyenlő lett, az 284670. 1 *
Az üzemköl'tség megoszlását illetőleg a munkaköltség a legnagyobb tétel, ami mindig többet tesz ki, mint a folyó üzem- költs-ég. A munkaköltség különösen nö—ve- kedett a Tiszántúlon az 1936. évtől kezdve, mert míg az 1931—1935. években 2981——
37'01% közt volt, addig 1936—1939—ben
40-30—41-43% közt. Ugyaníg y van az Északi dombosvidéken. A gazdálkodó es
családjának munkabérigénye az összes
