_94__
1941
A Balatonmellék népesedése.
Le peupleme'nt des bords du Balaton.
Rés'umé. L'auteur fait connaitre, au point de vue démographigue, et en remontant á cent ans, les 45 communes usagéres du lac de Balaton.
Clest seulement depuis 50 ans guiil y a ld une vraie vie balne'aire, un mouvement touristigue notable. Ciest depuis 1882 auton fest mis, aux bords du Balaton, á lotir, d,une maniere syste'matioue, les terrains, créant des hötels et des ports, plantant des arbres, consolidant les bords du lac, ame'na- geant des plages, complétant le réseau routier, ouvrant, pour avoir les pierres nécessaires, de nouvelles carriéres. Dans le méme temps, on y a donné de lte'lan (; la construction de bateaux, ainsi gu'á la péche et a Pindustrie y connexe, nt on a commencé á faire du sport nautigue et a créer des exploitations fruitiéres et potagéres, Iesguelles devaient prendre, á cóté de la vieille uiticulture locale, une importance de plus en plus margue'e.
Gráce surtout a ce développement, bien des gens se fixérent aux bords du Balaton, augmen- tant notablement les agglome'rations et rendant pos—
sible gue des lieux destinés primitivement a ;; pas—
ser Itété, deuiennent des communes. Depuis 1890, on a créé Iá—bas des exploitations industrielles,yiaisant venir des ouvríers et des employe's. En outre, on a ouvert des e'coles donnant une instruction supé—
rieure á la primaire; on a multiplie' les services et établissements administratifs, et on a fait converger vers le Balaton des routes et des voíes ierrées. Tout
cela a accru, par le nombre des
Izabitants.
immigrations,
ll y a la cependant certaines circonstances contraires au développement de la population.
Pour ne parler gue des principales, la répartition des propriétés fonciéres est inégale: en plusieurs communes, il y a entre les rues des parties de gran- des propriéte's empéchant de développer ces com—
munes. En outre, au bord nord du Balaton, lie'uo- lution de certaines localités est entraue'e par le fait gue les terres productives, peu étendues, sont de mauvaise gualité, gue les bords du lac sont cou- verts de roseaux et dtherbes aguatigues; au bord sud, il en est de méme, a cause des mare'cages dont le principal est le Nagyberek. Enfin, le systéme de ltenfant unigue s'est trap généralisé, surtout dans les communes () majorité protestante, habitées par dc petite propriétaires ruraux, et ou les tettes ne sont pas assez fe'condes.
On trouvera ci—aprés 2 tableaum indíguant, pour 4 périodes et par communes, le développement de
la population, ainsi gue les chiffres concernant les facteurs gui fauorisaient ou contrariaient l'évo—
[ution démographigue des localités en guestion.
*
A Balaton mellékét a következőkben
mint emberföldrajzi és néprajzi tekintetben
egységes tájat kívánjuk szemügyre venni,hogy rávilágítsunk az e tájon megtelepült
lakosság népesedési viszonyainak változá-saira és ezek valószínű okaira az 1825. évi
népösszeírás óta.A balatoni tájnak, mint demográfiai
szempontból elkülönített, sajátos területnek szemlélete egyáltalán nem jelenti azt, minthahíveiül szegődnénk annak az ismételten fel-
színre került és egy időben valóságos moz—galom alakjában feltört kívánalomnak, hogy
a Balaton vendégforgalmának előmozdításaérdekében a három Vármegye parti területé-
ből egy külön ,,Balaton vármegyét" kellenekihasítani. Ezt az elgondolást —— mint más helyen bővebben kifejtettükl) —— sem cél- szerűnek, sem megvalósításra alkalmasnak nem tartjuk. Itt csak röviden rámutatunk arra, hogy hosszúra elnyúlt övalakjánál
fogva ennek a területnek igazgatási centru- mát bajos volna közmegnyugvásra meg-választani, másrészt nehezen hihető, hogy akár Somogy, akár Veszprém, akár Zala
kényszerítés nélkül lemondana földjéneklegvonzóbb, legértékesebb részéről, a Bala—
ton partjáról.
A Balatonmelléknek vizsgálódásunk cél- jaira való elhatárolásánál igyekszünk félre- tenni minden más szempontot, mint a szoro—
san tárgynnkhoz tartozót. Ennélfogva sem
a fizikai földrajzi tagozódásra, sem a köz-
igazgatási beosztásra, sem a földtulajdon megoszlására, sem végül egyes helynevek- nek bizonyos Balatonra igényt jelentő hang—zására nem vagyunk tekintettel, amikor Vizs—
gálatunkat csakis azokra a községekre kor—
látozzuk, melyeknek jogcíme a Balatonhoz
elvitathatatlan, amelyek t. i. a tó kerek száz—
ezer kat. holdas vízterületén ezidő szerint
osztoznak, illetve a víz használatában — régi jogok fenntartásával —— részesednek.Még 40 év előtt, Jankó János nagybecsű fel—
1) Balatonmegye és Szemle, 1940 aug.-i szám.
Balatonjárás. Magyar
1. A balatonparii községek demográfiai fejlődése száz évre visszatekintőleg.
Evolution démographigue, en cent aus, des communes des bords du Balaton. , * "* " """"
Fén esElek . , . ? . , , ? és f ** ?
1840-iystatiszti— Az1890—1nepszam- uA § A21939'l nepszam— aA § 335: § SA § oa§n §
§ kaja. szerint lálas szerint 3; : lálas szerint §"; :: ("_-** §; ;: 10353 §
? D'aprésunesta- Diaprés le Recen— ** § D'aprés le Recen— Ev % §§2 ,: § % §: §
_o tístigue d'Alexís semmi de 1890 g"; § sement de 1930 g§ § ááá-: m§ § ; -_g §
w: Fényes, en1840 __ os *: Om § 39702 3; ; N§§ ;.
.; Község .5, mg ég. noi-312377: ; ; mi Test—317555, ne ps 331376
7 _ Ms es § 05 los eses § : es az vago; Ésw§e§§0§
, ! (,ommunes 2 ha: 62 s akt: %e a? 33. ;. ,: g?— r'f _ÉÉ ,;ÉÉ 5—3 ggagg 35.
'e nem gs emu. (§: seas % §." eg es es ná; .es 53—97553
a sétát má ne 1433 2-2- "35 ne es w§2 :: 35 ms ;;g—z ge, ms 731; m.;
% %; fás—a es es azt;-2 es az fél-3 es; Jee—§ es az: %s 8503 es 1813 ses %%
, . —-—_§ N: . H"l* 513 9.303 . "§ N: a; es ._.;§ D."— 03 AD aoü
1—3 Es is ms 85— És we sees % sss" ae es e; Nes m:: %; estet
e.. "8333" 39. ÉS $§*Éam1mu 23 23** zol—*— vm: Leach— %s:: mmeNmU
! l
Veszprém megye Comitat de Veszprém
1 Balatonalmádill. —— — —— 161 135 296 ——- ; 930 357 1311 343 RR 21940611 RR 67 RR
2 Vörösberényz) , . . 286 614 2)906 408 375 792 —13 H 1534 720 2279 187 RR 3532 290? RR 55 RR 3 Balatonkenese . . . 238 1222 1476 341 1282 1657 12 S 1052 1379 2456 48 Gy 3101 110 Gy 26 R
4 Balatonfőkajár . . . 154 1512 1791 264 1508 1895 6 s 736 1231 2018 66 s 2146 20 S 6-3 Gy
5 Balatonszabadi . , . 461 838 1307 672 820 1607 15 S 1159 612 1786 19 S 1863 43 S 4 S
%! 6 Siófok . . , . . . 998 75 1085 1732 176 2381 120 R 3152 438 3899 61 R 4428 308 RR 14 R
; Somogy megye
: Comitat de Somogy
? Balztonkiliti—l—BrUlhelya) 517 866 1390 1145 955 2152 55 Gy 2332 784 3180 48 Gy 3) 3511 153 R 10'5
8 Balalonzamárdi . " '
G
. . 590 -— 095 864 12 898 51 Gy 1312 467 1395 55 Gy 2055 245 R 48 RR
! 9 Kőröshegy—B.—Földvár') . 292 750 1064 516 757 1360 28 Gy 1040 796 1872 38 Gy 2248 112 Gy 20 R 10 Balatonszárszó . . . 221 350 582 344 520 890 53 Gy 826 595 1449 63 R 1463 151 N 1 S
11 Balatonöszöd . . . 144 387 549 282 263 549 0 S 374 273 648 18 S 632 15 S —2'5 H
12 Balatonszemes . . . 482 30 519 630 68 711 37 Gy 833 71 1011 42 Gy 1207 132 Gy 20 R
18 Balatonlelle . . . . 780 15 813 1031 33 1085 33 Gy 2019 110 2147 98 R 2682 230 R 25 R 14 Balatonboglár . . . 330 14 357 633 75 951 166 RR 1841 133 2199 131 RR 2617 633 RR 19" R 15 Balatonuivár[0rdacsehi)5l, 639 —* 651 1053 29 1102 69 Gy 1140 7 1150 4'4 S 1160 78 Gy 1 S
16 Fonyódl) , . . . . —— —— —-— —— _. —— —- — 1554 91 1663 — -— 2265 — —— 36 RR
17 Baiatonmária 7) . . —— —-— — — —— —— —— —— 824 25 850 —- —— 908 —— — 62 Gy
18 Balatonkeresztúr . . 646 — 655 853 3 867 32 Gy 1114 7 1129 30 Gy 1246 90 Gy 10 Gy
19 Balatonberény . , . 811 — 817 1228 — 1249 53 Gy 1378 13 1405 93 5 1378 69 Gy —2 H
20 Balatonszentgyörgy . 485 — 486 1111 5 1162 139 R 1393 12 1424 18 S 1426 194 R 0 S
Zala megye Comitat de Zala
21 Keszthelys) . . . . 6258 22 8) 6740 5710 212 6973 3 S 9224 432 10644 55 Gy 11495 71 Gy 8 Gy
22 Gyenesdiásl). . . . —- —- —— 1149 — 1163 — —— 1300 16 1330 14 Gy 1324 91 Gy ——05 H
23 Vonyarcvashegy ') . — — —— 903 3 913 —— —— 879 11 892 —2'3 11 902 25 S 1'2 S
2 Balatongyörök . , . 518 —— 518 730 —- 737 42 Gy 722 10 733 ———0'5 H 747 44 S 2 S
' 25 Balatonederics . . . 713 —— 713 1117 3 1172 64 Gy 1237 5 1252 68 C 1173 65 Gy —6 H 26 Szigliget . . . . . 766 —— 775 903 6 934 21 b 1210 29 1245 38 Gy 1190 54 Gy "4-4 11
27 Nemestördemic . . . 448 — 469 856 7 888 89 R 1422 39 1477 66 R, 1637 249 K 11 G
1128 Badacsonytomaj 10) . 723 -— 743 1497 20 1560 110 K 2579 42 1012656 70 R [0) 2648 256 R ——0'3 H _ 29 Sall'öld . . . . . , 386 —— 396 577 21 618 55 Gy 771 18 792 29 Gy 710 79 Gy ——10
30 Balatonrendes . . . 208 —— 208 194 18 214 3 S 283 15 298 39 Gy 331 59 Gy 11 Gy
31 Kővágóörs—Révfülöp 798 785 1719 1109 729 2092 22 S 1683 625 2389 14 S 2448 42 S 25 S 82 Balatonszepezd . , . 142 199 349 221 187 414 19 b 380 132 512 24 ' Gy 649 86 Gy 27 RR
( 83 Zánkau) . . . . . 53 494 19563 124 302 444 ——21 H 202 3041 514 16 S 593 ? ? 15 R
134 Akali. . . . . . . 135 128 258 179 135 323 25 s 294 98 396 23 Gy 392 52 Gy —1 H
3 35 galatonudvarí 12) , . 45 386 19)445 162 176 344 —23 11 145 134 283 ——18 11 804 ? ? 7'5 Gy
36 Orvénves . . . . . 246 —— 246 217 11 228 —-7 H 208 4 215 —6 H 209 —15 H -—3 H
: 37 Aszófő . . ,, . . . 364 -— 364 379 9 394 8 S 372 14 387 ——1'8 H 376 3-6, S ——3 ll
88 Tihany . , . , . , 535 304 839 770 105 893 65 S 914 117 1036 16 S 1041 24 S 05 S
39 Balatonfüred. . . . 186 921 1127 500 1167 1788 59 Gy 1930 1053 3149 76 R 3512 212 R 12 Gy ' 40 Balatonarács. . . . 90 305 395 227 870 621 57 Gy 478 401 888 43 Gy 1033 162 R 16 R
41 Csopak . . . . . . 118 123 241 251 91 345 43 Gy 384 92 481 39 Gy 685 164 K 32 RR
* 42 Balatonkövesdla) . . nyilv.tévesudntok**) 107 158 269 — —— 144 172 317 18 S 304 ? ? ——4 H
43 Paloznak . . . 93 84 177 182 119 311 75 Gy 177 126 803 —2'7 H 323 82 Gy 6'6 Gy
, 44 Lovas , . . . . . 60 132 196 99 236 347 77 R 189 174 313 ——10 H 378 93 'J'y 21 R
45 Alsóörs") . . . . . 44 563 "]616 79 468 ! u)552 —11 11 205! 445 657 19 S 802 30? S? 22 R
Mindössze _Totaz gén. ! _ l _ l __ [81.430111559146036! — l -— [53.825112229] 68.430] lisa/ol _ ! 77.213! —— I — ! 12—70/01 —
* Han népesség nem szaporodott, hanem fogyott a számbavett időszakban: a község hanyatlás képét mutatja. —— Pendant la Ápériode considérée, la population díminuaít : déclin. -— S : a szaporodás nem éri el az évi 0'50/o-ot: a község sem/ved demográfiai szempontból. —- Par an, la population augmentait de moins de 0—5% : accroissement démogmphlgue trés faible. —- Gy: a szaporo- dási jelzőszám évi 06 és 1'50/0 közti gyarapodást mutatott. —— Par an, la populat. augmcntait entre 05 et 1'50/0. —— Rza fejlődés rohamos volt: évi 16 és 30/0 közti népgyarapodással. —- L'accroissement de la population était ra ;: ide: entre 16 et 30/0 par an. ——
Ria—a rendkívül rohamos szaporodás meghaladta az évi 30/o-ot.———La population augmentait bien rapidement: de plus de 3% par an.
") Les chij'res sont évtdemment inexacts. ,
1) 1877 előtt Szentkirályszabadja pusztája volt. —— A MIG/ovos szaporodás 50 év alatt állt elő ! —- 2) Fényes E. adata kétes értékű, mert 1828-ban ööl, 1868-ban 710 és még az 1880-i népszámlálás szerint is csak 726 volt a lélekszám Vörösberényben. —— 3) Ebből 1029 lélek az 1939 eleje óta önálló Balatonújhely nagyközség lakossága, — 4) Balatonföldvár üdülőhely önálló községgé alakulása folyamatban van. _—
I*) Az Orda és Csehi községekből 1940-ben egyesült Ordacsehi belügymin.—i engedéllyel Balatonújvár nevet vett fel. —— 6) 1906 óta önálló község, addig Lengyeltóti pusztája, melynek Fényes Elek szerint 1840-ben 120 lakosa volt. —- 7) 1925 óta önálló kisközség; azelőtt Kereszt—
úrhoz tartozott Máriatelep néven. —- 8) Kiskeszthellyel, illetőleg Polgárvárossal együtt: Fényes adata túlmagasnak látszik, mert a csupán 30/o—os szaporodás félszázad alatt alig hihető. - 9) Gyenes meg Diás, valamint Vonyarc és Vashegy a XIX. század derekán még Keszthel szőlőhegyei voltak. —- 10) A bazaltbánya üzemének csökkentése folytán a munkásság egy része mas munkahelyekre, főleg a jól fizető fűzfgl gyártelep környékére vándorolt. —- ") Fényes adata nem fogadható el, mert Nagy L. slatisztikája 1828—ban 321, az 1863-i Helységnévtár 374, az 18734 434 lakost emlit. Épp ezért a szaporodást, a fejlődés mérvét nem láttuk erdemesnek feltüntetni. —— 12) Kétes számadat. Nagy L.
412 lelke szintén valószínűtlen, mikor 1863—ban 246, 1873ban 264 lakos volt egész megbízhatóan. —— 13) Fényes 680 lakosa épp oly hihetetlen.
mint Nagy L. 507 lelke, mert 1863—ban 230, 1873-ban 275 a pontos lélekszám. —— 14) Fényes adatában alig hihetünk, mert 1828—ban 510, 1863—
.ban 577, 1873'ban pedig még mindig csak 650 lakosa volt Alsóőrsnek.
2. szám
M 95 _
1941 wve'telei szerintl) Balatonendréd —— akkor
még csak egyszerűen Endréd — is részes
volt a Balaton viztükrében, valamint Len—gyeltóti is, a fonyódi part jogán, sőt a mult.
század utolsó negyedéig (1877) még Szent-
királyszabadja is balatonparti község volt.
amíg Almádi el nem szakadt tőle?) Jankó
még a Kis—Balatonnak akkor kb. 6.000 kat.
holdas vízterületét is hozzászámítja a Bala-—
ton víztükréhez s olyan községeket is bele—
von kutatásainak területébe (Égenföld, Zala—
vár, Magyaród és Vörs), melyeknek a Kis-
Balaton majdnem befejezett lecsapolása után
a Balatonnal immár semmi közösségüknincs. Az ő jeles művének kiadása óta a balatonparti községek nagyobb része fel is vette nevébe a ,,Balatontt—t, mint közelebbi meghatározót, de tették ezt —— nyilván utili-
tárius, forgalomgyarapítási megfontolásból -— olyan távoli, a tóparttól 8—10 km-refekvő helyiségek is, mint Szöllős, Henye,
Csicsó, Újlak, melyeknek a Balaton vízterü- letével semminemű kapcsolatuk nincsen.Nemcsak a Balaton vízterületén osztozó 3 ősi vármegye, hanem maguk a parti községek is egyre világosabban eszmélnek rá, hogy milyen kivételes Istenáldása nekik a Balaton. Két-három nemzedék—
kel ezelőtt még korántsem volt ilyen becsülete a nagy tó partjának, melynek ott gyökeres lakosságát a fürdés vagy Vízisport egyáltalán nem csábította.
Az ü. n. ,,balatonkultusz" elején a parti lakosság még a fürdőzésre leránduló városiakra is bizalmat- lanul, sőt barátságtalanul tekintett. A balaton—
melléki paraszt a nyári hőségben is legfeljebb egyszer-kétszer, csépl—és vagy árparostálás után látta kívánatosnak, hogy a tó partjára szekerezzen s ott leöblítse magáról a betakarított vagy megtisztított gabona bőrcsíklandó hulladékát.
Alig több, mint félszázaddal ezelőtt, a 80—as évek elején, mikor a déli part hol,,apadás"-nak, hol ,,kösköny"—nek nevezett homoktúrzását, melyet
csak a nyolcvan év előtt épült Délivasút pálya-
töltése tett tartóssá és művelésre alkalmassá, tel—
kesíteni és beépíteni kezdték: kelt életre a balatoni vendégforgalom és tárultak fel lassanként a parti lakosok előtt is a nagy tó vizében rejlő vértékforrá—
sok. A fürdőtelepek gyorsütemű fásítása és beépü—
lése, ennek folyományakép az építőiparok fellen- dülése és a kereskedelem megelevenedése, a hajó- építés, vízisport, az úthálózat és kikötők kiépítése, 1) A Balatonmelléki lakosság néprajza. 1901.
'*') Amikor 1939 első napján Balatonújhely el—
vált Kilititöl, ez utóbbi nagyközség már egyességileg kikötötte a szabadfürdő, jégtermelés és úsztatás jogának fenntartását a tőle elszakított tóparton.
Épp ezért Kilitit sem rekeszthettük ki a Balaton vizén osztozó helységek sorából.
a partoltalom s az e munkálatoknak nyersanyagát szolgáltató bazalt- és vöröshomokkőbányászat, a halászat, halipar és halkereskedelem, a gyümölcs- termesztés, a meg—megújuló telekparcellázások s ezek nyomán a nyugalomra vágyó városiak mind tömegesebb letelepedése voltak azok a legfontosabb, vendégforgalmat és munkaalkalmat teremtő gazda—
sági életjelenségek, melyek a Balaton környékének népesedését előmozdították s a községek korszerű fejlődésének útját egyengették.
A továbbiakban a demográfiai fejlődést
elősegítő, valamint az ezt hátráltató ténye- zőknek (2. számú táblázat) kissé mélyebbre ható taglalását fogjuk megkísérelni; ezt meg-
előzőleg azonban rövid visszapillantást ve-tünk a szorosan balatonparti településnek
két emberöltőjére, melyben a népességt'ejlő-dés ütemét éles világításba helyezi mindig
újabb és újabb néptömörülési egységeknek önálló községgé való alakulása.A hullámmarástól kiegyenesített déli homokos part a fürdőkonjuktúra kibontako-
zásával együttjáró népsűrűsödés tekinteté—
ben évtizedekkel előzte meg az északi, öb—
lökkel csipkézett, nádasokkal benőtt Balaton—
partot. Pedig az ős- és ó-kori kultúrának ez utóbbi partvonal szilárdabb, kövesebb tala-
jából sokkal számosabb, nagyobb néptömö—rülésre Valló emlékei kerültek napfényre
Fenéktől egész Keneséig.
Addig, amíg a Délivasútnak a tavaszi
nagyvizeket elzáró pályatöltését meg nemépítették (1858—60), a ,,gyorskocsis" posta—
út Siófoktól a zamárdi—kőröshegy—szár- szó—szemesi dombhátakon vonult és ez
utóbbi helységtől kezdve — az ingoványos ,,berkeket" északnak hagyva Szőllősgyör-kön át haladt Marcalira s onnan Kani- zsára?) 1860—tól kezdve, a vasúti forgalom
pezsdítő és néptömörítő hatása alatt, gyors
ütemben népesültek a postaúttól eladdig távoleső Lelle, Boglár, Fonyód (1906-ig még Lengyeltóti pusztája), Keresztúr, Berény és
Szentgyörgy is, és ez a fejlődés még jobban meggyorsult, mikor a járási és megyei szék—helyekkel összekötő közutak is kiépültek.
Meggyőzöen igazolják a közutak és vasutak viszonylagos demográfiai jelentőségét a kö—
vetkező számadatok. Szőllősgyörök, mint fontos lóváltó—postaállomás, 1828—ban ( Nagy 1) V. ö. Christ. Crusius: Topograpbisches Post—Lexikon. Des lV. Theiles, welcher Ungar—nu, in sich enthiilt, l——5 Bánde. Wien, 1804—1809.'
Bevezetésében Schedius Lajos pesti egyet. tanár- nak, a kitünő geográfus és statisztikus Windísch G.
pozsonyi polgármester vejének rövid áttekintésével a magyar postaintézmény történetéről.
2. szám
Lajos szerint) még mezőváros, oppidum 758 lakossal; az 1873. évi hivatalos helység—
névlár 1.279 lélekszámot mutat; 06 évvel
utóbb már kisközség'gé sorvadt, 1.235 lakos—
sal. Ezzel szemben a forgalmas vasútállo- mást nyert, de jó közutaktól is átszelt Bog—
lár e két emberöltő alatt 616-ról 2.617—re emelte, vagyis megnégyszerezte lélekszámát.
A nyole'anas években a Balaton keleti
fejétől, a Balatonfőkajárhoz tartozó Aligától kezdve a nyugati tósarokban fekvő F enékig
a nagybirtokosok telkesíteni kezdték a déli homokos partvonalat, amely kultúrafejlesztőés demográfiai szempontból is nagyjelentő- ségű tevékenységben Hunyady Imre grófé
volt a kezdeményezés érdemel) A telkesítés következménye volt a parti lakosságnak és
a nyugalomra vágyó városi embereknek, fő—
leg alkalmazotti rétegeknek a vízpart köze- lében, szinte amerikai tempóban való letele—
pülése, ami új nyaralótelepek és ezekből ki- alakult önálló községek alapítását vonta
maga után.így alakultak az utolsó emberöltő alatt önálló nagyközségekké Fonyód (1906),
Balatonmária (1925-ben vált el Keresztúr—
tól), Balatonújhely (1938—ban hasítottak ki Balatonkiliti határából) és most van folya—
matban Balatonföldvárnak kiválása Kőrös- hegy községből.
Ezek közül Fonyód — az 1863. évi helységnév—
tár szerint még csak 171 lakosú puszta —— az első, 1910-i népszámlálása óta 1080 lélekről 30 év alatt 2265-re szaporodott; bevándorlás folytán roha—
mossá vált fejlődésében jelentős része van a fürdő—
konjunktúrán kívül a kaposvári h. é. vasút növekvő forgalmának, a badacsonyi bor- és bazaltszállít- mányok révén nagyfontosságú gőzhajókikötőnek és a határában lévő halászó és hallisztgyártó telepnek.
Balatonkeresztúr 60 év előtt még 782 lakosú kisközség volt, melynek lakossága csak 85 lélekkel gyarapodott 1890-ig, Három év mulva kezdődött meg a tiloxéravész által tönkretett zalai Vincellér- ségnek állami akció során (kormánybiztos a Bala—
ton gazdasági fejlesztésében nagyérdemű Széchényi Imre gróf) a Keresztúr és Fonyód közti immunis 1) Hunyady már 1882—ben felépítette a berényi dombháton tetszetős nyaralókastélyát és hajó—
kikötőt is létesített, egyelőre csak a saját úri kedv- telését szolgáló csavargőzös számára. -— V. ö. A balatoni telkesítések multjáról és a jövőbeli teen-Á dőkről e téren Lukács Károly: Kultúrafejlesztés a Balatonon, a Magyar Szemle 1935 májusi számá—
ban; a balatoni vendégforgalom fejlődéséről, a hajózásról és halászatról a mai Balaton gazdasági rajzát tárgyaló fejezetet a ,,Balaton" c. kötetben.
(Magyar Szemle Kincsestára, 114.)
___—97...
1941
homoktúrzásra való letelepítése. Több mint 8 kint"—
liosszú partsávot telkesitettek így, s ezek a kis szőlőskertek lassanként túlnyomórészt marcali, kanizsai, szombathelyi és fővárosi nyugdíjasok bir—
tokába mentek. Tíz év alatt közel 50%—kal (1246-ra) emelkedett Keresztúr népessége, nagyobbára mária-—
telepi új gyarmatosokkal. Jogos volt tehát az új.
nyaralótelepnek külön igazgatásra való törekvése,, amely 1925-ben vált valóra, s az új község a leg- közelebbi népszámláláskor már 850 lakost számlált, Az utolsó tíz esztendőben fejlődése megtorpant,, mert a bevándorlás útján való letelepedés meg-r akadt s a természetes szaporodás csak 581 főnyi
(évi 0'6%) többletet eredményezett.
Balatonújhelynek Balatonkilitivel kapcsolatban,, ennek rovására való fejlődése elrettentő képet vetít az egyke ragályára. Az anyaközségnek 1828-ban
1357—ből 442 róm. kat. és 905 prot. lakosa volt;
Fényes 1840-i összeállítása szerint 1390 lélek közül már 517 a róm. kat. és 866 a ref. vallású. Egy év- század mulva (1930) a 3180 lakosból 2332 a róm,_.
kat. és 732 a ref. A katolikus, főleg káptalani ura-v dalmi cselédből összetevődő lakosság ötszöröse lett,, a protestánsoké (túlnyomórészt módos kisgazdák) egy ötödével maradt alatta a száz év előtti lvétszámw nak. Balatonújhely lakossága 1939 végén 1029 volt,.
kb. 80%—ban róm. kat. és 16%-ban protestáns?)- A természetes szaporodás azonban itt sem haladja meg az átlagot, aminek magyarázata talán jórészt az új nagyközségnek abban a jellegzetességébem keresendő, hogy az utolsó 10—15 esztendőben fel-.
tűnő nagyszámban telepedtek meg itt élemedett korú állami nyugdíjasok, főleg vasutasok, postásoka csendőrök stb. és a bevándorlásnak ilyen irányzata jelenleg is tapasztalható.
A felsőparton először (1877) Almádi vált el"
Szentkirályszabadjától, melynek az 1873—i első hiv., helységnévtár szerint még 120 lakosú pusztája, de az 1880. évi népszámláláskor már 206 lakosú kis-—
község. Szédületes népgyarapodását (58 év alatt,_
1939 végéig 2194 főre nőtt, vagyis több, mint meg- tízszereződött) talán elsősorban a balatonparti északi vasútvonal 1910—ben történt megnyitásának köszönheti, amihez az utolsó évtizedekben egy lelkes, áldozatkész propagandával (Óvári Ferenc) korszerűve' varázsolt fürdőtelep és a szomszéd Vörösberényhez tartozó füzfői ipartetepek munkás—
kereslete is nagyban hozzájárult. Erre mutat, hogy míg az 1881-től 1910-ig terjedő periódusban 410 fő
1) Jankó J. 40 év előtt 20 Mózsa nevű család—
ról tesz említést Balatonkilitiben. (152. lap.) Ennek a ref. vallású nemzetségnek egyik idősebb tagja említette nemrég, hogy 30 év előtt még 13 ilynevű
család volt a faluban, most csak 8 van belőlük,
30 év mulva talán egyetlenegy ha marad. mert jelenleg a 8 közül csak egyik családban van egy fiú, a többi vagy gyermektelen vagy csak egy leány"
gyermeket nevel.
%
§ 2. A balatonparti községek demográfiai fejlődése és annak hatóerőí 1890 és 1939 között. _
A fejlődés merye _ _ A fejlődés főbb ható—
Caracterzshgue de levoluílan d § Principales causes de
_. a _. - *. e __ A m:.
s :,3 : § : ,) ? : §: És (1) "3 3
e Község §s§§$§§hggg§a §; zsé. Ézcs
:: %svümefíeawsm ez§NÉST x-S'É'
**N :;., uw—0543 mfak.g)!) oxin._.3w_Z.—.fo§xv: 8."":?3 § 5-3!;; amjnydtN*" .es: mbe—3__ a
§ es" ;;53 ses segg—eeü ee!) ae es este—Értse?
" es: : ami a es arra Gang m.um :N e v) ,, _ha_-§ § 03 $$$:
§ És $$$—* §§§É3%3§£%e $$$ Én? §ÉÉɧ§392É£§§E§§
Veszprém megye
1 Balatonalmádi !) _ _ _ _ RR 641 1 1 1ü _ _ 1
2 Vörösberény 2) _ — _ _ RR 346 1 1 2) lü _ _ _
3 Balatonkenese 3) _ _ — R _ 87 1 1 Hl lű — _ 3) 1
§ Balatonfőkajár *) _ S _ _ _ 14 1 l 4) lü _ _ _
o Balatonszabadi . _ S _ _ _ 24 1 1 lü _ _ _
ö Siófok 5) _ _ Gy _ _ 86 1 1 5)1ü _ 5) 1 5) 1
Somogy megye
7 Balatonkiliti —l— B.-újhely 6) . _ Gy —- _ 63 1 1 a) lü _ 6 1 6) 1
8 Balatonzamárdi 7) . . . . _ _ R _ 118 1 ] 7)lü _ _ 7)1
9 Kőröshegy—B.-földvár 5) _ _ Gy _ _ 65 1 1 8)1ü __ _. s , 1
10 Balatonszárszó . . . . _ _ Gy —— _ 39 1 1 Itt _ _ _
11 Balatonőszöd S9) . _ S _ —— _ 15 _ _ _ ny _ _ _
12 Balatonszemes . _ _ Gy ——— _ 70 1 l lü _ _ 1
13 Balatonlelle . . _ _ _ R _ 147 1 1 111 _ _ 1
14 Balatonboglár . . . . . _ _ _ _ RR 175 1 1 tü _ _ 1
lö Balatonújvár (Ordacsehi) 10) _ S _ _ _ 5 _ —— lü _ _ —
16 Fonyód") . . , . . . . _— _ _ _ RR 11) 110 l 1 lü —— 1 1
17 Balatonmária 12) . _ — Gy _ _ u) 6 l' 1 lü _ _ __
18 Balatonkeresztúr 13) _ _ Gy _ — 13) 44 l 1 _ _ _ __
19 Balatonberény 14) _ ") S _ — _ 9 1 1 14)_ _ _ __
20 Balatonszentgyörgy _ S _ _ _ 23 — l _ _ _ _
Zala megye
21 Keszthely 15) . . _ _ Gy _ _ 67 1 1 lügyf 1 1 1
22 Gyenesdiás 16) . . . _ S _ — _ 14 1 1 _ _ _ _
23 Vonyarcvashegy 17) . H _ _ — _ __ 1—2 1 l _ _ _ _
24 Balatongyörök 13) . _ S _ — _ 14 1 1 _ _ _ 1
25 Balatonederics 19) . . _ S _ _ — 0 l 1 _ _ _ _
26 Szigliget 20) . _ _ Gy —- _ 27 20) 1 _ _ _ _ 1
27 Nemestördemic . . _ _ _ R _ 84 1 1 _ _ _ _
25 Badacsonytomaj . _ _ Gy _ _ 70 1 1 lü .— _ 1
29 Saltöld . . . _ S _ _ _ lö _ _ _ _ _ _
30 Balatonrendes . . . . _ — Gy _ _ 55 1 1 — _ _ _
31 Kővágóörs 21) _Révfülöp . _ S _ _ _ 17 1 1 Hl — _ 1
82 Balatonszepezd . . . _ _ Gy _ — 57 1 1 _ _ _ _
33 Zánka . , . .' ,. _ _ Gy _ _ 34 1 1 _ _ _ —
34 Akaliez) . _ S _ _ _ 21 1 l _ _ ... _
35 Balatonudvari . . H _ _ _ — 12 1 1 _ _ _ _
3573 Orvgn És 23) . . . H — _ — _ _ 8 1 1 _ _ _ _
3 Asz f ) . . . . tl _ _ _ _ 4-5 1 1 _ _ _. _
38 Tihany 25) . . . . _ S _ _ _ 17 1 _ 1ü _ _ 1
39 Balamnl'üred 26) . _ _ _ R — 95 1 1 1gyf l 1 1
' 40 Balatonarács 2W) . — —- Gy _ _ 66 1 1 27) gxfm) 1 27)1 97) 1
41 Csopak. . . . _- _ —— h' _ 84 I' 1 _ _ _ _
42 Balatonkövesd . _ S _ _ _ 13 1 1 — _ _ _
43 Paloznak _ S — _ _ 4 1 _ _ _ _ _
44 Lovas . _ S -— _ _ 9 l _ _ _ _ _
45 Alsóörs _ _ Gy _ _ 45 1 1 lü _ _ 1
H :: a népesség nem szaporodott, hanem fogyott a számbavett időszakban: a község hanyatlás képét mutatja. _ Pendant la période considérée, la population díminnait : déclzn. — S : a szaporodás nem éri el az évi 0-50/o-ot : a község senyved demográfiai szem ontból. _ Paran, la population augmenlaü de moins de 0'50/0 : accroissement démographígne tres fa í ble. _ Gy : a szaporo- dási elzőszám évi 0—5 és 1-5"/., közti gyarapodást mutatott. - Par an, la po utat. angmentait entre 0-5 et1'50/o. — R : a fejlődés rohamos volt: évi I'?) és 30/0 közti népgyarapodással. -— Daccroissement de a population élatt ropi de : entre 15 et 30/0 par an. _ RR : a rendkívül rohamos szaporodás meghaladta az évi 30/o-ot. _ La population angmentait bi en rapidem ent: de plus de 3% par an.
*) Fürdőkulturát Füred gyógyhelyen és a tó atti 81 üdülőhelyen találunk, ahol a fürdőhely fejlesztésére gyógy— ill, üdülőhelyi dijat szednek. Ezeknek föwnzóereje a ki pltett, áldozatokkal fenntartott föveny/lírát; (strand). Gyf : gyógyfürdő, ii : üdülőhely, nv :: nyaralótelep.
**) Népesedést fejlesztő iskolákon a pilgári vagy szakiskolákat, illetőleg ezeknél magasabbfokú iskolákat értünk.
1) A Vörösberényhez tartozó Fűzfő gyárainak munkássága részben a vele egybeépült Almádiban telepedett le. — 2) A nagyközséghez két üdülőhely: Fűzfő és Budatava tartoznak, hol a partbírtokos Kat.
Tanulmányi Alap nagyszabású telkesítést hajtott végre. _ s) A nagyközséghez tartozik a Fővárosi üdülőhely és Akarattya üdülőhely, mely utóbbi a Tanulmányi Alap olcsó telkesítése folytán rohamosan épült be. Két hajókikötője is van.-_ 4) A tótól messzeeső községnek két üdülőhelye van: Aliga és Világos.
Országos hírű faiskola Világos mellett. — a) Polg. isk.; személy- és teherkikötö', 3 yacht-k'lub; gőzmálom, halkonzervgyár; parcellázás; Keszthely után legnagyobb nyugdíjas település. —_ ') Kilíti lakosságát egybe—
vettük az 1939 jan.—tól fogva önálló B.—Úihely nagyközségével (1.029 lélek"), vhol fejlett fürdőkultúra, halásztelep, konzervgyár, teherkikötő, sportklubok vannak, telkesítések (Széplak) folyamatban. Fiatalsága a siófoki polg. iskolát látogatja. Az egyke az 1940-ben még túlnyomóan prot. lakosú Kilitib'en pusztít. _ 7) Ide tartozik Szántód üdülőhely is; a szántódi rév mótorkompkikötője; 30 holdas állami faiskola; a tihanyi apátság telkesítése. __ 8) Ide tartozik Földvár itd-hely és Somos ny.—telep, a földvári kikötő sportklubokkal; _a fürdőrészvénytársaság telkesít; az egyke Kőröshegyen pusztít, hol a r. k.
lakosság 100 év alatt háromszorosára nőtt, a prot.—ok szaporodása 90 év alatt 6%l — 9) A község 2.714 kat. hold területéből csak 766 a kisbirtok. A kegyes tanítórend telkesít. -— 10) Jankovich-telep pár—
