Magyarország és a Szovjet-Unió negyedszázados gazdasági fejlődésének összehasonlítása

11—12. szá—m

Névtárazknnk és —. mint a hirtokviszmiyok rendkívül alapos ismerője, __ zi Gazdi-wim—

táraknak szerkesztésében is élénk résztvett;

az 1935. évi Gazdncimtár az ő szerkesztői munkájának az eredményei Legutolsó mi- gyohb tanulmánya ,,Magyarorsm 3 mező- gazdasági statisztikája" címen ]Mi-lmn hagyta el a sajtót, mint a Szemle, külön kiadványainak 4. száma. Emlékét nemcsak

a hivatalos statisztika, hanem a statisz—

tikai tudomány is kegyelettel őrzi. A Ma- gyar Statisztikai Támaságnnk "1926. nov.

"19—én megválamtott rendes tagja volt; Szék—

foglialó előadását ,,Az elemi csapások sze,—

repe gazdasági életünkben" cimen már 1927 januárjában megtartotta és előadással ké—

Társnság munka- sőbb is gazdagította ::

programmját. Egyik leghűségesebb reszt- vevője volt e társulat budapesti és vidéki üléseinek. __ Egyénisegerői, munkásságáról

temetésén, 1947 november 6-án Elekes Dezső

zolt képei:

..Akit ma ulolxó litjárn kisóriink. nem hétköznapi lélek volt, hanem a szeretet embere, fmkian a derűs, harmonikus kedély

és a szilárd jellem nmnyszívvel "párosult.

3an az amnyszivnek rneosmsugárzó me—

legét élvezte ezernyi jóbarát mert neki nun vol-t ellenségre, csak lmrátjn __ s ennek

"heve sokszorozódott meg mintaszerű miládi életében, hitvesti'irea iránti odaadó szerete,—

tében.

Ö, akit oly súlyos taxmüok ertek. nem tett rosszat soha Senkinek, csak jót, De nem is lehetett rossz az. aki annyira kedvelte a szabad narnieszetet, aki úgy szerette járni az erdőt s a— virágos mezőt, mint ő.

Hivatali pályáján jelentös állást, ért el.

bár érdeme, szerint még többre, vihette volna, De Ö sokkal büszkébb volt, semhogy

493 1947

ez érvényesíilk'xh órdekólwn könyökölni, hize- lvg'ni tudott volna

Sokat dolgozott haza'ijáóm, turloxm'injyáert.

Felszáwdos közéleti müködését csaknem teljesen a sto s'ztikának szentelte. A. Köz—

ponti Statisztikai Hivatnl mozzigazdnsági osztályában töltötte, hívamlnokoskodá'sia legnagyobb részét. Mint ennek az osztály- nak tagj-a, majd vezetője, kiváló érdemeket szerzett a mezőgazdasági statisztika kiépíté—

vvéllen. Nyugdíjazústi után is visszatért sze—

rotett hivatalz'il'm s hirtelen halála is annak Szolgálat-ában érte.

Szaktmiz'isátigenyli/e vették más hivatalok is így :; !kíizellútás. gnzdasz'igkutntús intéz—

ményei. (fh—szágos jelentőségű megbízást is kapott, a két háború között, egyideíg a lmrgonynellz'ntás kormánybiztosa volt.

A szakirodalmat SOR értékes tanulmány—

nyzil gazdagította. Mayynrorezág mezőgazda- sági viszonyairól írt müve, egyike, a háborús iixezeomtás után megjelent első gazdasági inonográfiúkkm'ik.

A Statisztika művelése, terén elért ered- inűnyeiéi't a Magyar Statisztikai Társaság rendes tagjává választotta s én elbúcsúzom tőle e tudományos testület, megbízásából is.

De egyéniségenek e csak vázlatos képe is hiányos maradna. ha meg nem említeném bámulatos emlékezőtehetségét, A sokoldalú iemeret e ritka ugyvelőben valóságos élő lexikonná hahnozódott. S íme a pazarló halál az ismereteknek 9 példa nélkül álló kincsiún'tt kiöntötte ismét a Nagyminden—_

színbe.

És most (3 is, megtérven a Teremtőhöz, nemes szivét visszaviszi a szeretet forrásá—

hoz s szaktudása'rban gazdag elméjét visua- zuliu. ahonnan minden magas—rendű érték

vétetett, az Örökkévalóságnak.

Sajó—helyi istván, szeretett k*iriz'irsnnk, Isten veled!"

barátunk és

Magyarország és a Szovjet—Unió negyedszázados gazdasági fejlődésének összehasonlítása.

Comparaison du progrés économigue, pendant le dernier guart de siécle, en Hongrie

et dans l' Union Soviétiilue.

A magyar tervgazdúlkmhis megindulása- kor érdemesnek látszik néhány szóban ösz—

mefoglalni, hogy míly eredmwlyelret (irt el eddig (; torz-gazdálkodással a Ssmzjet—l'inió.

minthogy a tervgazdálkodás tekintetében :(

legrégibb tapasztalatokkal .mndelkezik. 141 tapasztalatok alapján támpontokat nyerhe- tünk arra nézve is, hogy mit várhat Magyarország a ten'gazdálrkodástól, mily eredményeket lehet a tervgazdálkodással ei—

férni.

A szovjet tervgazdálkodás eredményeinek (mérlegelésénél célszerűnek látszik előbb egy

rövid pillantást vetni a gazdasági rino—

nyokra, Oroszországban a szovjet uralomra—

juíáxát megelőző utolsó Maxine/sben, Orosz- omzág gazdasági életében az első világ—

háború előtt a legfontoSabh Szerepet a me—

zőgazdaxág játszotta, Oroszország akkori mezőgazdasági viszonyaimik jellemzésére i'elemlíthetjiik, hogy a kenyérgabonatermelés fejenkinti átlaga az 1909—1913. években 327 kg volt, valamivel több, mint az akkor!

Magyarországon ahol ezekben az években

304 kg;—ot nem 100 lakosra '(koszországbau

1913—ban 369 szarvasmarha jutott, Magyar-

' 11—12._ szám 494

m'szágon 1911-ben majdnem ugyanennyi, 338; sertés Oroszországban 1913vban 100 lakosra 102 esett, Magyarországon ennek több mint l'u'womszorosn, 331. A mező- gazdasági termő-nyek kivitele mindkét állam- ban jelentős volt, (lie Magyarország kivitel'o a termeléshez viszonyítva 'nlaintiveel meg—

haladta Oroszországét. ld néhány jellemző adatból látni ine—t, hogy az élolnwzési szín—

vonal a cári ('lroszorszz'igban n lllfdbjtll'nál rosszabb lehetett, mert kb. azonos kenyér-

;ralmnatermelés és sza rvnsmn rhn állon'n'i ny mellett a sertésállomány, n hústermel—és ki- sebb volt. Az 1938, évi ;tdziltokból azt lát- hatjuk, hogy a fejési átlag a Szovjet-Únió—

bnn sokkal kisebb. mint Magyaronszúgon, ami valószínűvé teszi, hogy az azonos szarvasmarhaállomány ellenére a mi és tej—

rerrmékfogynsztás a cári ()rosmrszágbnn ki—

sebb lehetett, mint Mngynrorsmlgon.

A oári Oroszország ipart? termelése az első világháború (előtti Magyarországénál 1013—ban jóm], fejletlenebb volt. Ennek ign—

zolására ,folemlítlietjiik, hogy az ipari ter- melésre lbgjellemzöbb szte'anfogynsztás kő- Szénben kifejezve vagyis a felhasznált barnaszenet is kalómltartalma alapján kő—

'szénre átszámítva ——— Magyarországon fejen—

kint 453 kg volt, míg,r Oroszországban csak 325 kg.A nehézipar fejlettségét? jellemzőnek tekinthetjük az acéltormelést, amely Magyar- országon fejenk'int 44 kg, Oroszországban lnédiig csak 32 kg volt. A mezőgazdasági ipar jellemzésére a cnkortermelést etni/íthet—

jük, mely Magyarországon fejenkint 27.53 kg, Oroszországban 10.41 kg volt. Nagyon kezdet- leges színvonalon állott még ebben az idő- ben a, mag, ':u- textilipar, különösen a pamut—

ipatr, mely az osztrák iparral sehogy nem bírta a vvrsenyt.; feltolietőlog ezzel magya—

rázható, hogy az ipar mmmtfogynsztúsn 1918—ban Oroszorszz'iglmn volt nagyobb, fo,—

jonklnt 1.4 kg, míg lvlagynrrorszúgon (isupán 0.8 kg.

Az első vilúgln'ibori'i és az azt követő kö—

zel négy évig tartó, az ollenformdzilinztk le—

verésére irányuló hadműveletek rendkívül súlyos Miro/cat okoztak Oroszországban. A károk és a termelés visszaesése sokkal nn- gyobb lilÓPVl'í volt, mint uz első világháború—

ban résztvevő bármely más országban. Az elhúzódó harcok kövotkeztében az ú j j (í,- épités i.s- csuk éltek kal késő !) b indul/h a,- tott meg, m i n-t Eu répa többi országába n, minthogy a Szovjet-Únió a külföldről segít- séget nem kapott és tbljesen a saját ere——

jére volt utalva, az újjáépítés nagy áldoza—

tokkal járt s a gazdasági élet eleinte csak

lassan fejlödött E nehézségeik ellenére a;

Szovjet-Únió termelése a tervgazdálkodán

megkezdésekor, 1928—ban nagyjából már zal-'!

érte a lni/mben termelési tzinvonaklart, Ezt—j az eredményt annál nagyobbra kell értékglw

níinlk, mert a háborúban résztvett többi 01"—

szág összehasonlíthatatlnnnl sokkal kedve-w:—

zőbb körülménye—k közt ugyanezt, az ebred-"Ú ményt alig néhány évvel előbb tudta csak elém—i; így pl. Mngyvrrorsmig mm'ígalzdaw sági termelése 1925—ben érte el a békebeli;

színvonalat.

A mezőgazdaságban a földosztás éreztettew ekkoriban erősen a hatását. Ennek volt kö—

szönhető, hogy az állatállomány az előzők

években elszenvedett súlyos veszteségek elv ' lenéi'e igen kedvezően fejlődött.—

A Szovjet-(mio állatzállományánla'k fejlő—v désót ebben az időszakban a következő ada—- tok mutatják:

E Szarvasmarha Sertés l

( . l ;;

" millió db meg?!" millió db 02535er

1913 ... 51'4 36'9 14'2 10'2

1928 ... 70'5 46'4 26'0 TT!

Magyarországon 100 lakosra 1928—ban 2 2"

szarvasmarha és 31.1 sertés esett.

Az állatállomány a Szovjetúnióban NIS—tól 192845; igen jelentősen növekedett, jobban, mint a, népesség és így a 100 ln- kosra eső állatállomány is erősen emelkon (lett. Ugyanezen idő alatt Magyarországon, az állatállomány hanyatlott, aminek követ—

keztében a Szovjetúnióban 1928-ban 100 ln- kosra több, mint kétszerannyi szarvasmarha jutott, mint Magyarországon; a 100 lakoslm

eső sertésállomány azonban még ekkor is

csak mintegy (%%-út, tutte :: magyarországi—

nak.

A Item/ámúbonatemnelás az 1925M1921 ével—: átlagában 4623 millió (1 volt az MKB—1913. évek 4560 millió g—jával, szem- ben. Minthogy azonban idt'lközlwn a Szovjet,—

Unió népessége közel 9%-knl emelkedett,, a fejenkinti termelés 327 kg—ról 304 kB—m hanyatlott Összohasonlításul megemlítjük, hogy az 1925—1927, éve; átlagában a tria—

noni Magyarország t'ejmxkinti kenyérgabomv termelése 328 kg; volt,

Az iparra vonatkozó fontosabb adatok is azt: mutatják, hogy a, Szovjet-Únió ipara 1928-ban már rnog'kíizelítette a háború előtti szintet. A ft—jonikinni szénfogyasztás ugyan—

annál még 31.4%—kal kisebb volt, de figyi—"*—

lembe kell venni, hogy a fűtési eljárások, racionalizálása következtében a szénifogyaszr tás másutt is hanyatlott. A gazdasági felm—

llendiilés ellenére 1928—ban a fejenkinti;

szénfogyasztás az Amerikai Egyesült Alla—w

mil—12. szám 495 194?

titokban 18.0%—kal, Nagy-Brítanniz'tban A kolhozgazdálkodám'a való áttérés 17.4%-kal és Nt'mietorszúgban 8.9%-kal volt

kisebb, mint 1913-ban. A t'eienkinti acél— és feleim-termelés 1928—ban már csak 'alami—

vel maradt. el a háború előttitől, a textil- ipar viszont erőteljesen fejlődött, mert a

*o'fejenkinti mnnutfogyanztás 1.4 kg-rol 2.6 kg;—ra emelkedett, A Szovjet-Únió és Magyar—

orezúg iparosodasára vonatkozó 1928. évi adatoknak a szembeállítása a következő képet mutatja:

Az" ípm'osodúxra jellmnz'ó' R'VO'UjPi (178 magyar

fejen-kinti adatok anrbeállífúsm 1928—ban, Szoviefllnió Magyarország VSzénfogyasztás (kőszénre átszámítva) 223 ki; (302 kg

Acéltermcléü ... 28 ,, 57 (

*Pamutfogyasziás 2'6 ,. i'O ((

'*Cukonermclés 8'0 ,, 23'2 ((

'Cementtcrmelés . . . 125 ,, 49'8 (t (Elektromos áramtermelés ... 34 Kwo 76 Kwo

A szembeállítás azt mutatja, hogy a béke—

beli termelési szinvonal megközelítése után is a Szovjet—("nm ipara 1928—ban a magyar—

nál még sokkal fejletlenebb volt. A szén—

fogyasztás és az acéltermelés fejen'kint csak wmintegy a felét tette a magyarnak, az elek- tromos á'amtermeiés csak mintegy 45%-át, a cnkortermellés mintegy a harmadát, az építőipari tevékenységet jellemző cement—

tenmelés csak mintegy a negyedét. Egyedül a pamutfogyasztús volt lényegesen nagyom) a magyarnál, jeléül annak, hogy a Szovjet—

I'Ynió textilipara viszont sokkal fejlettebb vvolt. Magyarország 1928—ban _ mint tudjuk __ még jelentős mértékben importált textil—

árut, mig a Sztivjet-l'fniónalk ekkor már '*textilbevitele nem volt. .

A Szovjetúnió 1928. évi gazdasaágstatis—z- tikai adatainak elemzéséből azt látjuk, hogy a Szovjet—Únióban mind a mezőgazdaság, mind az ipar termeléw még akkor is fej- letlenebb volt. mint a magyar. A szovjet Iemgasdállrodús azt tűzte ki céljául, hogy a szovjet termelést erről a, ssínromalról gyors ütemben fel—mnelje, A mezőgazdaságban ezt nagyfokú gápesíféssel kí'ánták elérni és iii—észben ezért, vezették beakolhozrendszert.

Az új termelési rendre való áttérés a gwbonotenn—elés terén telje/3 sikerrel is járt és annak nyomán a második világháború kitörését megelőző évek átlagában, az 1936—38. években a kenyérgabonotermelés az 10 ").—27. évinél közel 50%—kai maga—

sabb volt és 6227 millió (1-ra növekedett.

Bár időközben a népesség száma is emel—ke—

.rdett, a fejenkinti gabonatermés ilymódon 5366 lig—ra növekedett, vagyis meghaladta az

1909—1913; évek átlagát és nagyobb vol-t. az

51936—38. évi 339 kg-os magyar fejenkinti .. kenyérgabonatermelésnél is.

eleinte kedvezőtlenül befolyásolta az állat—

úllomány alakulását és az 193243: csökkent.

Attól kezdve újból emelkedni kezdett és 1038—ban a sertésállmm'iny már jelentősen meghaladta, az 1928. évit, de a szarvas- marlmallomány i'nég nem érte el azt.

A Szovjet-Pubi :lllatall'omz'myána'k fejlődé—

sét ezekben az években a következő adatok mutatják:

É Szarvasmarha Sertés

lOOlk_L lOOlil'

V millió db gif" millió db ;;ffw

1928 ... TÚ'5 , 464 260 17"!

1938 ... 53'2 37'2 30'6 181)

_.lIay;mror3míyon 100 lakosra 1938-ban 205 szarvasmarha és 34): sertés jutott.

A szar 'asmarliatemésztés visszafejlődése következtében 100 lakosra 1938—ban már csak ugyanannyi szaxi—vasnmrlm jutott. mint 1013—ban, de még mindig: köze] kétszer—

1938-ban Magyarorszz'igon. A sei-nmillomany ebben az évtizedlwn valamivel emelkedett. A jóval nagyobb szarvasmarliaz'illoinz'iny, de sokkal kisebb sertésállomz'iny kiivet'liieztében a hús- fogyasztás a Szovjet-Únióban kb. ugyan—*

alakom lehetett, mint )lagyarorszz'igon, a tej- és tejtermékellz'itás is kb, egyforma szín—

vonalon mozgott, mert a tejtermelési sta—

tisztika szerint 1938—ban a tejtermelésből egy lakosra Szovjet—Unióban: 170 liter és Magyarországon 181 liter jutott. A baromfi- tenyésztés helyzetének jellemzésére felemlít- jiik, hogy :! tojágtermelésből nils-ban egy lakosra a Szovjet—Únit'rban SS) és Magyar—

országon 148 tojás esett. A mezőgazda'ági termelés 1938, évi adatainak összehasonlí- tása tehát azt imitatja, hogy mind a kenyér—

galmnatermelés, mind a hústermelés és tej- termelés kb. limuzint-son a Szín/vonalon moz—

gott a Szovjet—("mohan, mint Maggzuu országon,

A mezőgazdasági termelés fejlesztése te- kintetében a tervgaztlz'll—kmh'isnak korlátai vannak, mert a mezőgazdasági termelés év- ről—évre csak kisimértékben fokozható. Sol;- kai' nagyobb lehetőségek mutatkoznak az iparfejlrxztüs terén és ennek megfelelően a Szovjet tervgazdi'llkmlas is az iparfejlesz- tés-re helyezte a t'ősúlyi. Az. ezen a téren el- ért (r—rmlnn'myek bámulatra méltóak és mines

annyi, mint!

100 lakosra eső

példa arra a Világgazdaság történetében, amily mértékben a Szovjet-Fuh") ipara a, tervgazdz'illkodz'is első 10 évében fejlödött.

Az iparosodás általános baladására legjel- lemzőbb szénfogyasztás 292 százalékkal, az elektromos áramtermelés 628%—kal emelke—

dett, a nehézipar fejlődést'xt az acéltermelés

ill—12. szám 496

324%-ka] való emelkedése mulatja, :; inxtii—

iparát u pmnutfogyagztás lOz')%—os növeke—

(lw'éSe, ny. élelmiszpz'ipuroknt a (*likOi'ÉPi'ilK—T'R'N

A Szorjff-Úniri iparának fejlődűx-e a

növexkecléso jellemez-ihat mely 76%—08 mit

%—ns emelkedése.

folyamán, és az 1933. 655 magyar nalatok,

Szovici-Unió jMagyarorsmág

Fiegncve/c's

l928 Széníogyasziás (kőszénrc áiszám hal . . l . 338'7 Elekhomos áramtcymclés miil'xáxd kVVo l , 5'!

Acéitcrmclés ... 42* 1"

Pamuifogyasziás 4* !

Cukcncrmelés . . . l2'2 Ccnzenm'rmelés ... 19'0

l HÉT, évi adat.

A rendkívüli nagymérvű iparfojh'ídés ln":- vexkeztélmn a Szovjet—Únió ipari termelés-"

.vm'nvonala 1938—ban általában már jehu:- főímn mfghrtlzadt—a Magyarországát, bár kő'/.—

hen :! magyar ipar is nagyot fejlődött. A lnkmság fejenkinti wénfogyzmztásn, 8.7, acél- termelés és wlmutl'ogyas-ztás a Szovjet—

i'Ynióban mintegy nn'mféiszerusxx volt :! ni.-L gyámot-számnak, :17. olel-ín'onws áramtemn—v—

lése mintegy a kétsmn'oafxt wm- nnnzik. A fejenkinti ("lukoi-tmnmlés a két, Ul'SZi'lZlmli i'imjdnom azonos volt zi l'eienkinti contem—

fermelés viszont :) Szovje Tnióhun még a magyar alatt maradt.

A szovjet mrvgnuiálkmlás onu- kimagasló

eredményeit a külföld bizonyos kézkmléswl

fogadja, azt mondva, hogy a tenne—Jós nagy—

mérvű emelkedéxót az éleisiz'ímfovnalba—n m- imsztalni nem lehet, A bírálók elfelejtik, hogy a cári ()roszom'zág tennelési szín—

vonala rendkívül alacsony volt, a fojon- kinti ipari termelés az akkor még Szintén nagyon fejletlen magyar ipari termelésh'il is messze elmaradt és még a fajonkinii memigazdnsági termelés nem érte el agar/Am n, magyaromm'igi színvonnlnt Az első világ:;- háhorú és az ellenforradalmak pusztításai még ezt a termelést, is rendkívül nagymér- iélcben vissvnvototték és így 1934-ban, :1 tervgazdálkodás első évélmn, igen alacsony termelési .:ínwmalról índzdt el a, Szonja!—

Únió termelés-ámú; a. feílesatóse. Bármily gyorsütemű volt is ettől kezdve a fojlődés, érxzzizadok mul-uxctúxát 10 év alatt toljawn pótolni tw1nösrz'nfíwmi nem lehete". i—lnmak követ'keztélWl'), ha :) Szovjet—I'Im'ó fejenkínti termelési adatait. iissmahdsonlítjuk pl_ az Amerikai Egy "ült, Államok termelési mia—

taival, úgy csakugyan azt tapasztaljuk, hogy azok az nanmwikaialrtól még erő:—rem (31——

maradna-k. de igen alacsonyak azokhoz lmi—

Ju—st a magyar remlelési adatok is.

Termtlégi vagy logvasziási Fcivnkiníi icrmeiés vagy fogyasziág

kg

ms 1928 ; ms : ms

laza-9 223 782 553

u 364 34 1) 214 nm

1800 28 mo :;

8'4 z-u 5—0 2-9

Zl'5 s-o 12'6 12'6

si -o 12—5 33-5 43-5

A fejünk—inti, ((%rnmu'vx és Nyuszi.-sms (;

Szmijot—Imíóban. Mam/annumd—gon és: a:

Anwr'ilca-i Hgy/midi Államokban 19315de

vaici: Magya r.- F gyümi i' Unió orai/ág Áiiamatx . Kcnyéxgahonaicrmelés kg') öm 330 200 Szarvasmarhaáilomány, db 03? 0'21 O'Si

Se lésáliomány, db 018 [0'34 0138 ;

Teitcrmeiés, liter .. .; NO is! 374

Toiásccrmelés, db . . 50 148 284

Cumi-fogyasztás, kg . . i2'o _13'0 , 38 !?

Szénfogvasziás kg ... 782 353 2619 Asványoiaifogiaszfás, kg .A i58 28 KEL Elektromos álamiermelés

Kwo *) ... 214 1 17 (933

Acéiiermelés, kg . A . . 106 71 221 anuifogyasztás, kg . . . 5'0 2'9 (2'2 (firm ntienn lés kg . . . . 33'5 43'5 NOW

, 4 '— Az URL 38. évek zitizxgáimn.

9 1937. évi adatok.

Állati mmókekhől az Amerikai Egyesült ' Államoknak jelentős kiilfm'galmnk nincs %

így :] termelésű adnlok wgyümai fogyasztási adatoknak is lel—:intlwtük. Eza-K szerint mind :! Szm'jm-(mió, mind )lzlgynromzág lakon—

sa'xgw'mak li'j". tlhjmrmólv, tojás—, zsiradék—

(%s' lmsfogynezmásn me'—;: müx—gen HX—múfűd 37;

:mwríkai élelmezési minvonnlióL Kenyér—

g': honáíx'yl vigmnt' W_ u kisobl) állati (Pi-mél;- fogyasztani miatt hiányzó knióriák pótlá- sára a vajM-Úniú és Magwurorgzág' néne fogyaszt xoklral többel.

Az élehnezósí Szinvonzil mnelésxémak érde—

kűlwn a: (Hümm:zm'tammlás' n mezőgaminság mjátoxsága kövvikezií-lwn évről-évre meal;

las—xm: növel/totó és évtimdokíg 91,ng mi":

inni, míg tm'VS'u—rű munkával az amarikai élelmezési színvomxlnt a Szovjet-l'núóimn 93

Magyarországon el lehet, érni. A SZOVjPÉ tervgazdálkodás mindpnmmm nagy sikerű,- nek tekintheti, hogy míg :1 trianoni Muxyiw onszág területén ;! fejenkinii kenyéx'gabona- termelés az 1938—38. évemben 10%—kal volt kevesebb, mint az mum—1.5. évek átlagában _,"

és a 100 lakosra esö s—znrvamnm'haáliomány 1938—ban 25%—kal, n wmx'üúllomány *

i——12. szám ' 497 1947

2l%-kal volt alacsonyabb, mint 1911-ben, a Szovjet-Únióban a nfígmlsgeig 22%-os (llllPlliP—

dése ellenére a fejenkinti kenyérgabona ter-més ltll'ht—íls—lmn lz%—kul nagyobb volt, mint az UML—13. évek atlagúlnm, a 100 lakosra ose") szal'vnxnnu-lmállnnn'my ugyan—

akkora volt, 1938-ban, mlm; 1913—ban és a

100 lli'iiUSl'il lső wrlkisálllmnz'my Ttl%-kal emel-

kedntt, *

A Szovjet-Unió ipari ternwle'rsi zulu—

talnak alakulása is igazolja azt. a köz- tmlumz'ml'l lényt, hog? al vajot-l'nió eddig flzt'lulzípaníHal.—, t'lxllesxte'sst'w-e fektette a l'ősúlyt. El'l'v zmnúl is inkább szükség volt, merta 'árí (ll-nszm'smáglmn éppen a nehézipu'ir volt :1 14*!!ftiih)!lmwim. lt'vntelrll láttuk, hogy ll)l;'l—lum n t'talmalaintl pmnulmgynszt:lx' mint- egy l—téxszm'osv x'nlt, a magyarnal; és ugyan—

akkor az :mt'altormelós mög Mmm-allt, 11 nm—

;ryarorsm'lgxltól, lx'atnnai SZáll'íÖl'tÖk véleménye szerint a ('ái'l Oroszország az első világhábo—

rút; főként azért vesztette el, nmrt halli—

unyagláészlvtei :iz olsű hónapokban elfogy—

tak, mövetsí 'SPl llílln tudták és talán nem is akarták hm.:nnynggnl megfelelően ellátni és a saját lnulínnyugipnrn nagyon ('SPfkt'llX toL jeSílZÖkÖ'pOS'HÖ"ll vnlt. Nem lehet, VlIle, hogy a Szmgivt-líníó lmllmni vrwlnn'myeíl* n );u'mr—

diak vilz'lghálmrúlmn lll*lll'*7;ll)íil'2,'l'tll alapozta Illeg. Aoéllm'nwle'zst és 07, lehetővé tette

:: német, :l(*4'*lli'*l'lllt*lÓ.—él (% ez lehetővé tette számára, hogy (lleu'íguvlmn saját lnulizmyng—

x_iál'tz m leinnzsmcmlvzx folytassa :! liá- lml'út. Ugyanilyen nagy ;; nehézipar szv—

l'ope a lníkós lwnwlós'lwn le:, mert, zt nehéz—

ipari termelő,—'. nagy toljaítőkópt—asm'xge teszi lGh-Ptövé valamennyi tilllei tornwlz'xsl úr gya ts fejleszt (X.—fát,

;.

A szovjet tervgnzdállmtla'm eddigi (wml—

nn'myoil'x'll (?S :! tm'úlllii ipzlr'fvjlvszlésí tvt-—

vakből eddíg: nyílYz'lnossúgru ket-ült adniuk alapj—an htmzz'lvetűlvgesen nwgzlllzmítlmu') az is, hogy a. Szovjet-Unió ipari termelése mikor érheti el arr (miert/tai x.:"ínronalai. A szén—, vas— és ;wóltermelését. a Szovjet- llniő líXlO—ig a llálmrú előttinek :] három- SZOK'OS'ÉI'Z! kívánja l'oktmní, :K'óltM'lnelóse M,- 791 elérné, szónfugyiisztása pf-(lig mpgközelí- tené az Amerikai Egyesült Államok 1938.

évi fejenkintl termelési, illetőleg: fogyasztási :ulumit. Nehéz 191111? nmgmmnluni, hogy illő—

közlwn az Amerikai Egyesült, Állnnmk nehéz- ipari te:—nwlémmiként t'ognlakulni, mert az zi konjunktúra-lmilámzás szerint rendkívül nag *múrtúlcben ingadozik, A világgzizdns—z'lgi válság mélypontján, MHz-ben, az Amerikai Egyesült, Államok acéltermelése csupán 132

millió tonna volt vagyis jóval kevesebb a Sy.:wjvt-l'iio Hills). évi noi—ltermet—lásánél. A nmsml'lk vil:'1;:ln'xlmm'1 fol_'nnn'ln ny: Amerikai Egyesült Állxnmk noól—iemwlészlt erősen fel—

lfxsw'totte és annak le:"i'nelésl l-znpzwitz'lsa ma 95 millió tonna. Az Mmm-ikai lslgywillt Álln—

mok (izt n Ull'lllPlÖSl linpnvitz'lsn'ssnt már ma SP—lll tudjál; kilinszm'llni (xx könnye—n mogtör—

tűnhetik, hogy a lvgliözvlnlvlll gnmlzm'lgi Gül—

ság idején a Szovjet—Unio :luóltm'nmlése meg fogja haladni az Axnm-ll-zni Egyes—ill: Államok

! m—xnelósét_

Minthogy :1 löhln lpnrzlfz lernmlósn vs.—ll;

(va mértüklwn !lÖVPktlllllé'llli. :llnlx'l' :l llyvi's- nnyngtemwlós növekszik :; közlekedés tej- lődik és :iménnyire a mindezeket lülwn'ívó tvvő neln'mipm'i tm'mult'w ;:yni-zlpmllk, :lZU'k- nak termelése a Szovjet-17niúlmn vsak lms:—

flz'abb idő mulva. onwlkedlwtil; az mami—ikai színvonalra. A szovjet inzu- n maga egl'xszz'xlien előreláthatólag mak kh. a hatvzmaS évek vé- gére tudja azokat a t'ejenkintí termelési mennyiségeket előállítani, amelyeket az Amo- rikai Egyesült. Áll'zmmkban 1938—ban elértek.

Minthogy időközben nyilván 'alózm az Ame—

rikai Egyesült Államok termelése is növe—

lmll'ni fog,, 11 Szovje—t—llnió lel'lllí—Plósóílük sol;—

knl nngywlil) növ ltal—(3539 ollmn'sr'o :1 ltll'lllPlt'XS :! két 01 z'lsrlmn nmnm t'ojvnkinti umdmúnyv—

ket csupán még küld—lm fog: tudni elérni, Az um, (wl tti-z'nwlóxt ::llnmlthl !"vntohb :vzt láttuk, hogy Mzig'm'ntsmm mama.—mdn- sítgl ijMlldlllíl twins—lési mmnln nyi/an—

trlx'lvm'n volt. mint ;! vajl—t—lfnlóó ós zi l'e—

jvnkíntl i'pzn'l [tm-naplóm l,: nnyynzórtóklwn m(tg/.fcüz'clítf'tte azt. A mum/(gr Hrrwlzddlw- (lás logftmtoszibb c-l'xlltítíixósólwk kPll wkin—

tuni, hogy a xnngyzn' tvrnmlés :l Szovjet- l'nió ,tm'nmlósówl [,lz'll'hll7..:l_Llltl.—Y:lll Ingalúhb lit/Hmmm"); )nűrtdlben fejlődjék. A magyar gazdasági Életnek (*(llllf; n'nlmlí: az volt a lmjzl. hugy vll'íl'll) ÓVSZÚZHÚUKUI') keresztül a sokkal t'ejls-ttobl), épül'tkslltlüitllhh osztrák piaccal állott a legszorosabb gazdasági kup- vsolatban és az utóbbi évtizedekben n még erősebb német piacnak volt kísznlm'lltntvn.

A most kialakuló új gálztlál."*'l!.';i helyzet-ben az ;) lohetősóg' adódik, hogy Magyarország szoros gazdasági lumcsolutha léphet olyan államokkal: a Szovjet—l'nióval, Lengyelor—

szággal. .lngosizlz'wiíwal, lmnn'xniz'u'nl (vs Bulgáriávnl. n'wlyek részben nr. iparosodás—

nnk ugyanazt; a, foldi értél: el. mint Mn- gynrorsmg, l'éS'ZbGI'I pedig még fejletlenebb iparral bírnak. Ezzel i'negszünik az a nyo—

masztó állapot, n'xelyet .llagyumrszz'xg szá- mára előbb a sokkal 'fpjlettehh Osztrák, ké- sőbb a nőmet ipm' jvlentott, Ezt az vlőnyös

ya,],,,r

11—12. szám 498

helyzetet fenntartani azonban csak akkor lehet, ha a magyar tervgazdálkodás gondos—

kodik arról, hogy Magyarorszz'ig termelése,

de különösen az ipari termelése legalább

ugyanolyan mértékben emelkedjék, mint _a;

Szovjet—Unióé és a többi szomszédé_ ' ;

Hein János dir.

Palesztina főbb népességi és gazdasági adatai.')

Principales données démographigues et économigues de la Palestine.

Az Egyesült Nemzetek döntése Palesztinát kiilíin zsidó és külön a1ab államr: osztotta fel, Jeruzsálemet és környékét pedig nemzet- közi területté l'iyilvz'initotta. A sajtó híradása szerint, az új zsidó állam, Palesztina 264 ezer km2 területéből 16.53 ezer ka—rel reszesmlik, lakossága pedig mintegy 750 ezer lélek.2 A nemzetközi politika sokféle sz-z'ilaval átszőtt palesztinai kérdés eddig is elenken foglal- koztatta a közvéleményt, az Egyesült Nem—

zetek döntésével es az azt, követő sajnálatos esemenyekkel pedig a vil:ieórileklt'iilt'vs egyik középpontjába került. Elsősorban ez imlo- kolja népességi és gazdasági viszonyainak néhány vázlatos vonással való bemutatását a statisztika szemüvegén át.

Palesztina népességének számát főbb ml- lások szerint részletezve __ ami nagyjából a zsidó és arab elem súlyára is reávilúgit, ——

1939—ben és 1945—ben a következő iiiillillk mutatják.-3

' L e' 1 e k 9 z á m

Vallás l939. XII. Bi. 1945. XII. 3l.

szám (),/0 szám 0/0

Mohamedán 92?.l33 (mi? l,101.565 60'8

Zsidó ... 44545? 29'() 554329 30"?

Karcsziény . . 116958 7'8 i39.285 T'?

Egvéb ... 12.150 (79 14.858 08

Összesen ... i.501.698 1000 131003? 100'0

Az 1939. év a népesség alakulása és össze- tétele szempontjából jellegzetes idöpont, mert, az ekkor kiadott Fehér Könyv az addig szá—

mottevő zsidó bevándorlási mogszmz'tottu, alapelvül mondva ki, hogy a zsidó elem az ország népességének egyharmadát nem lép.- beti túl és ugyanakkor a következő öt évre a zsidó bevándorlók számát 75 ez r főben z'illaintotta meg. A hivatalos források szerint

1 Főbb forrasok: Eturles et Conjoncture.

ii)-16.47. 7—8 szam. __ statistical Hanoi—

book of Jewish i'alostino. 1047. —— Vital Staiistics Tables 1922—4941 Department of Siatistics 'alestine Government. —

Census of Palestine 1931.

?! Összeliasonlításkent megjegyezzük, hogy Pest. vm. területe (Budapest székesfőváros és Kecskemét thj. város területének besza—

mításaval) 1941—ben 123 ezer km2 volt.

3 General Monthly Bulletin of Current Statistics Palestine. A Jewish Agency becs- lése szerint 1945 végén a zsidók száma 592 ezer, a mol'iamotlúnokó bbi ezer volt.

1930 áprilisától 1945 december 31-ig a be—

vándoroltak (beleszámítva a titkon betelepe—

detteket is) száma valóban kereken 75.000 főre volt tehető, tehát éppen kitöltötte az előre, megállapított keretet. Az előző évek- hez képest. ez erős megszorítást jelent.. A nagy-—

jából öt hullám 'a osztható tömeges beván—

dorlás keretében egyebkent az 1882-tól 1945 végéig terjedő időszakban mintegy 450—465 ezer zsidó bevándorló érkezett Palesztinába.

Magában az lose—irna evi periódusban, melyre fokozatosan a náci-uralom nyomta bélyeget, mintegy 278000 üldözött ta—

lált Palesztinában menedéket és új hazát.

Az 1939—1945. évi, mintegy 3080th főt tevó nópesse'gyyuarapodáx azonban túlnyo—

móan a természetes szaporodás következ—

ménye. A népesség vitalitására jellemző, hogy 1945-ben az arab elem születési arány- ssámo 542 ezrelék, a zsidóké 30.13 ezrelék volt, es 1939 óta a nórwsseg e két fóelenié—

nél a születési gyakoriság fokozatos fejlő- ilést mutat. Európai szemmel nézve e szti- letési arányszámok igen tekintélyesek, Össze—

iliiSOl'llítt'lSkélwn erdemes n'iegemliteni, hogy Magyarország mai területén a születési arányszám 1939-ben 1913 ezrelék volt. A természetes szaporodz's számai az arab és zsidó nópességnél —_ tekintettel az arabok magasabb halálozási arányára .__ közelebb kerülnek egymáshoz; 1945-ben a zsidók for- me'szetes szaporodása 216, az araboké 378 ezreléket ert el. A zsidóság kedvezőbb halan—

dósága többek közt nyilván kultúrájuk ma—

gasabb szintjével, túlnyomóan városlakó tulajclonsz'iguknak betudható jobb higéni-kus körülmónyeikkel is összefügg Az előbbire jellemző, hogy az 1931. évi népszámlálás Pa—

lesztina 7 éven felüli össznépessógének több mint kétharmad—at, 66.$l%-át találta írás—

tudatlannak, mig ugyanakkor a zsidók köré—

ben az anal'faln'itak aránya csak 13.6% volt.

Ami pedig a települési viszonyokat illeti, ugyancsak az 19131. évi népszámlálás szerint a, zsidóknak mintegy 'H%—a lakott városok- ban és ami meg jellemzobb, 57%—uk három farosban, Jeruzsálemben, Tel—Avivban és Haifálban tömörült.

Ezzel szemben az a'aboknak ugyanekkor