Copy HP29

Teljes szövegt

(1)HP 29 .T5. Copy. 1.

(2) ^.

(3)

(4) Gass Book.. 1.

(5)

(6)

(7)

(8)

(9) STATISTIKA ELMÉLETE /*Í. IRTA. Te. ZID1A JÁNOS, BÖLCSESZET ÉS SZÉPMÜVÉSZETEK TUDORA ÜGYVÉD.. ,. KÖZ- ÉS VÁLTÓTÖRVÉNYSZÉKI. POZSONY, KALIWODA JÓZSEF SAJÁTJA 1844..

(10)

(11) ELSZÓ. A' nemzet. kivánata,. miszerint. a'. tudományok. magyar nyelven adassanak el, nem sokára jesülend. —. tel-. egyúttal. a'. tanodákban meghonosult. testet fárasztó, de. a'. szellemet nemes és. gasztos. 's. mködésre. ritkán. ébreszt. —. ma-. korhadt. irományoknak utolsó órája meg fog kondulni.. Nem. akarom én ez. teni;. mert meg vagyok. mellyben. a'. által a' latin. régiség. —. nyelvet kisebbí-. gyzdve, hogy azon irodalmi világának. nyelv,. legdrá-. gább kincsei megbecsülhetlen hagyományul min-. den nemzethez értelem-. 's. érzelemre jótékonyan. hatólag jutottak, nélkülözhetlen kelléke. a'. valódi.

(12) IV. müvelésnek. Azonban ezt túlbecsülni,. nem-. 's a'. zeti nyelvet neki áldozatul hozni, annyi, mint a'. hazai jóllét legszentebb érdekét elárulni.. —. A'. polgárosodás magas fokán álló nemzetek mind-. nyájan tanulmányuk tárgyául tzték ki Hellasz és. Róma remek. munkáit,. görög és. latin. azért. tntek. fel. keb-. kiknek teremtései hasonlóul. lükben lángelmék, örökre élendenek.. *s. De megismervén. nyelv. nem. azt,. hogy. a'. olly általános közlönye. a'. tudományok és ismereteknek, mellyet mindenki. a'. legrövidebb utón birtokába keríthetne, szüksé-. gesnek láták,. vezet tani,. a'. csatornául. tudományok- és ismeretekhez a'. nemzeti nyelvet megállapí-. és ez által haladtak óriásilag. el. a'. szellemi. és anyagi müvelésben. -4 A' világtörténetnek e'. félremagyarázhatlan tanaitól áthatva, törekedtek 's. törekednek nálunk. is. buzgó honfiak, hogy. a'. nemzetiségnek várva várt ünnepnappala készületlenül. meg ne. lepjen bennünket,. %. a'. tudományok. gyümölcseit nemzeti élvezetül hozzák polgártár-.

(13) saiknak.. gam. is. Ezeknek. példáját követve, fellépek. ma-. jelen munkálattal, melly korunk tanszük-. ségei közé tartozott;. mert míglen. statistika elméletének datlanul. dolgozván , azt. a'. a'. külföld. fejlesztésén. a'. fára-. tudományok tökélyfo-. azalatt parlagon hevert nálunk, ki. kára emelte,. nem bontakozhatva. a'. tespedés bilincseibl. Fel-. adatom volt tehát:. a'. statistika elméletét. ugy dolgozni. ki,. hogy az. a'. nem-. jelenkori müveit. zetek tudományigényletei eltt szégyent ne valljon; mire nézve szükségesnek tartam az idevo-. natkozó legújabb külföldi munkákat szorgalmatosan kiaknázni.. De ez még nem taljuk,. bozva. hogy áll. a'. a'. elég.. — Szomorúan tapasz-. tanpályán végighaladott ifjú ha-. tudván, merre találjon tudatszomjának rást;. mert be nem vezettetek. dalmának. nem. gyakorlati élet küszöbe eltt,. csarnokába.. a'. enyhít for-. tudományok. Ennélfogva. fölötte. iro-. jóté-.

(14) VI. konyán hatand. a' statistika. mertetése, annál. is. irodalmának rövid is-. inkább, mivel lehetlen az ál-. lodalmi tudományokban az. állodalmak különféle. idszakbani állapotainak összehasonlítása mellynek kalauza telenül. mködni.. a'. nélkül,. statistikának irodalma, tév-.

(15) STATISTIKA ELMÉLETE..

(16)

(17) I.. FEJEZET. Értelmezések.. 1. §.. Achenvall. szerint:. a'. statistika. egy vagy több. állodalmak szerkezetének tudománya. A' szerkezet pedig. a'. tettleg divatozó állodalmi. Sinclair megvizsgálása által élvezett. valamelly ország állapotának. szerint: a'. nevezetességek ö-zlete.. végett,. hogy tudhassuk meg. boldogság mennyiségét. 's. a'. lakosai. jövend töké-. lyesülésének eszközét.. iPeueliet szerint: valamelly állodalom valódi erinek 's hatalomeszközeinek tudománya. Sclilözer szerint csendesen álló történet. :. 2. §.. Butte. foglalkozik;. ment). a'. a'. szerint:. a'. statistika a'. jelenben adottal. jelen pedig rögzpillanata (Fixirungsmo-. mostanságnak. A' statistika tehát azon adatok-. nak tudományos elterjesztése, mikbl az állodalmak végirányának. tettleges valósítása bizonyos,. mostan-. ságkint rögzött pillanatban alaposan megismertetik. igy. a'. statista. szésszerinti. elvonhat. a'. jövtl. és mulandótól,. 's. ;. 's. tet-. terjedelm és távolságú pillanatokat, mint. mostanságot, rögözhet.. JVienmii. szerint. :. csak. a'. történtnek eredvényei-. vel, egyidei összetalálkozásukban foglalkozik,. azon ál-. lapotot, melly ezen összetalálkozásból ered, leírandó. 1.

(18) 2. FEJEZET. ÉRTELMEZÉSEK.. I.. Klotz. szerint. el. kat terjeszt. mennyiben érték. idben. olly. :. tudomány melly adott dolgo,. mikbl. ,. bel- és külvégirányukat nyilvánuló. el. az állodalmak.. Oioja. szerint. mvészet. :. melly. ,. lajdonságaik aránya szerint leírja: tesz. ,. megismerhetni,. tökéletesen. ki titeket. vagytok. Say. ugy. midn. ,. szerint. rajzol le. a' statista. mink. ,. tárgyakat tu-. a'. azon pillanatban. elibe álltok. :. azon dolgokat tartozik elterjeszteni,. mellyek állapota egymás után változhatik a'. nem pedig. ,. változatlan állapotúakat. 3. §.. lag. a'. Rouiagnosi. szerint. a'. :. statistika tulajdon-. társadalmi polgárosodás tényleges. történetébe tartozik és. tehát fes-. ,. 's. összehasonlítható. állatok természettörténetével.. sok statistikák sorozatát. is. Ezen. állapotának a'. növények. általános nézet. foghatja körül. ,. mellyekbl. ama' tényleges állapot történetének kiindulnia kellene.. De szorosb értelemben minden tó helyzete. azon történetnek;. 's. statistika. igy. a'. csak ideig tar-. statistika, általá-. ban véve, valamelly adott nép nevezetes állapotainak és termesztményeinek elterjesztése. A' polgári statistika pedig azon tudósítások összege, mik egy meghatározott. környékben letelepedett. 's. polgári csatlakozatban. él. népnek gazdasági erkölcsi és politikai állapotára vonatkoznak. 'S ekkor a' szó „állapot" nem jelenti csu,. pán helyzetét, hanem erkölcsi személyét dalomnak. ,. is. ama' társa-. melly bizonyos körtiletben letelepedvén, ki-. vált földmüvelés-. 's. kereskedésbl. 4. §. !*ortlocliL szerint:. a'. él.. statistika valamelly. egyéni dolognak vagy tudománynak, leygen az természeti, legyen politikai, tény- vagy adatösszege 's igy az ;. állat tagjai. ,. alakja. ,. minségei. és. mködései. teszik. an-.

(19) I.. nak. FEJEZET. ÉRTELMEZÉSEK.. hímek és anyaszálak száma,. statistikáját. A'. alakja. ,. a'. a'. levél. mag alkata a' szín szag 's más jó minségek állítják össze a' növény statisti-. gyökér. vagy rósz. 3. és. káját. A' szerkezet. jegeczalak. 'stb.. ,. ,. keménység. teszik az. ,. ,. ásvány. fajsúly. olvadhatás,. ,. A. statistikáját.. 1. szó. „statistika" tehát alkalmazásában olly tag, valamint az emberi ész köre.. 'S. lébl származik, hogy. csak ezen igazság észrenemvétea'. tudósok némellyei vonatkozás-. De szoros értelemben. nélküli statistikáról beszélnek. statistika vizsgálatokból áll. mellyek az emberiségnek. ,. ismeret-, gazdagság- 'spolgárisodásbani haladását. magyarázván. ,. az emberi boldogság. §.. Dufau. szerint: a. 1. meg-. társadalmi ne-. 's. hézségek és nyomorok forrásait fedezik 5.. a'. fel.. statistika. az. erkölcsi. rendhez tartozó hasonló tények sorozataira alkalmazott. Az. észrevételi rendalakbói keletkez tudomány.. rend tényei. csi. t. i.. épen ugy. ,. mint. a'. erköl-. természetiéi. ,. ál-. landó és szabályos okok eredvényei, mellyeknek hatása törvényeket határoz meg. rel. 's. ,. Ezen elvhez az ész vezé-. valódiságát bizonyítja. a'. törvényeket nem veszszük egyenesen észre. van. ,. mivel. a'. —. tapasztalás. ,. Ha. e'. ez azért. tények lényegesen változékony eleme-. ket foglalnak magukban, mik esetleges körülmények. csdületének látszanak tulajdonítandók; de a' további észrevétel mutatja, hogy az erkölcsi rend tényeinek változékony elemei pótolják. 's. eltörlik. egymást ugyan-. azon tények gyakori megújulása által, ugy hogy utolsó taglaiatban megtaláljuk mindegyikökre nézve az ok és. Hogy. okozat közötti viszonyt.. ben igazsághoz jussunk. sorozatát. ,. tehát az erkölcsi rend-. szükséges,. észrevétel alá vetni,. 's. hasonló tények minél terjedelme-. sebbek lesznek az észrevett sorok, annáJ jobban közelí-. 1*.

(20) ÉRTELMEZÉSEK.. L FEJEZET.. 4. meg. tendjük. az igazságot. a'. szigorú pontossággal nyert. eredvény ékben.. Fallati. 6. §.. szerint. :. a'. tüne-. statistikai tudat a'. ménynek nyugvó valóságát fogja fel: minden tüneménykör tehát csak azon mértékben lehet a' statistika tárgya mennyiben benne valami valódilag maradandó jelenik meg. Következleg minden statistikai tudománynak szorosabb köre az állap otbelinek szempontja által határoztatik meg; 's a' különös statistikai tanok azon tüneményhatár lényétl kölcsönzik különös szem,. pontjukat. ,. mellynek állapotát felfogják. és. ;. szerint. e'. tartoznak szorosabb körüket meghatározni. Ezek nyo-. mán a' statistika, az idi terjedelmet tekintve, csak a' múlt és jelenben mozoghat, de nem a' jövben is, mellynek megjelen fejleményei és állapotai tapasztalás által észre nem vehetk. A' téri terjedelmet pedig tekintve. szó. ,. tapasztalás hiánya miatt. egy. ,. ,. földi természetnél ollyannyira kedvez a'. statistikai. elbb. szettörténet. pontból fogják ,. statistikai. fel. tudatnak legtágabb. statistika, hanem. a'. ;. 's. más. ,. ,. igy. köreire. természettörténet. szettudományokból állap otbeli tartalom datkörökbe. szem-. tárgyukat, soha sem számíttattak. leirat nevei alkalmaztattak. Egyébiránt ha. zött ismeret. természet. állapottudat: mindazáltal ama' ter-. mint különös tudományhoz. mészetstatistikai. a'. bánmódnak, hogy minden termé-. mészettudományi tanok, mellyek fleg statistikához. lehet. világ- vagy statistikáról. Igaz ugyan, hogy a'. egyetemes jelleme. nem. hasonlóul. mindenséget körülkaroló. a'. ,. és a'. a'. a'. ter-. nem. a'. földtermé-. mint kölcsön-. vétetik fel az emberiségre vonatkozó tu's. emberisági állapotok szempontjából. ott. tudattá alakul. ,. más tudomány. sajátaul tétetik. ,. ak-.

(21) II.. FEJEZET. FOGALOMRÖGZES.. 5. kor az illyen tudat, jóllehet bizonyos értelemben természetstatistikai marad , a' természettudományhoz tartozókint. nem. tekintethetik. Ennélfogva,. ha. tudományának határvonala forog kérdésben tekintetbe. a'. a' ,. statistika. nem. jöhet. földnek természetoldala.. FEJEZET. II.. Pogalomrögzés. Minden tudomány azon kört tekintheti csak sajátaul, mellyben önmunkálkodólag a' maga szempontjából egy uj tudatot fejt ki. Megismerni akarván tehát 7. §.. e'. kört. megemlékezni,. statistikára nézve, jó lesz. a'. n-. már szónyomozásilag is állapotokkal foglalkozik következleg a' statistikai tudomány köre az állapot bélinek szempontja által határoztatik meg. múlt jelen és jö8. §. Minden állapot háromféle kint ez :. :. v.. A' múltról értekezik. tekintetben. a'. a'. ,. történettan. csillagászat és politika. csak. statistika. a'. nicognosia vagy a'. statistika. jövrl. is. Az els. állapottörténetbe. csupán. a'. némi. következleg. :. jelen állapottal foglalkozhatik.. ismét kétféle: változékony és állandó.. tehát. a'. ,. a'. a'. De ez chro-. tartozik:. jelennek nyugvó valósága. körül forog. A' jelenhez pedig kivált azon állapotok. mik abban uralkodnak azaz olly kifejhogy más kevesbbé feltnket háttérbe tolnak.. tartoznak lettek 'S. ,. ,. ,. igy csak annyiban lehet régi népek. mennyiben. statistikájáról szó, a'. állapota változatlan a'. ,. állandó. ,. a'. :. az emberiség. 's. tárgyul kitzött. nyugvó. változatlan jelen állapot ismét kétféle. volt. :. idk. Azonban. állodalmi és.

(22) 6. FEJEZET. SOKFÉLESÉG.. III.. természeti.. Ez utóbbival. foglalkozik a. 1. természettörté-. a' jelen nyugvó állodalmi állapotok tudománya. 9. §. De a' statistikának sem tudományi alakja, sem. net és földleirat: tehát. a' statistika. tudományi jelleme nem leend mindaddig nyos rendszer. fel. nem. állíttatik,. anyagi és erkölcsi. feltételeit. szedni. salaktalanítani. rokba. vizsgálni. ,. ,. rendbe helyezni. ,. gétl fogva, melly za. el,. mányt. tényeket össze-. alkotó. tanítja. míglen bizo-. a'. ,. osztályokba. ,. föld. ,. so-. termékenysé-. fémeket (metalla) és gabnát hoz-. szellem termékenységéig,. melly. a'. tudo-. és bölcsészetet virágoztatja. E' rendszeri össze-. állítást a'. a'. a'. ,. melly az állodalomnak. pedig. statistika. a'. statistika elmélete tanítja, melly. ismeretének mijét és mikintjét, azaz:. anyagát és alakját határozza meg.. III.. FEJEZET. Sokféleség.. nyugvó állapot vagy valódi, máskép különös, vagy pedig eszmélyi, máskép általános. Valamelly tüneménykörnek valódi állapotát azon jelenetek képezik, a' körön belli mellyek már a' közönséges öntudatnak tartósokul hirdetik ki magukat 's a' mellettök elrohanó múlékony 10.. §.. A' jelen. —. —. ,. tettdolgok árjában képestileg. ersen. állókul ismertet-. nek meg. Az eszmélyi állapot pedig nem más, mint a. 1. látszólag legmulékonyabb dolgokon. ersen. álló. tüneményeken. is. 's. a'. képestileg. észrevehet szabálysze-.

(23) FEJEZET. SOKFÉLESÉG.. III.. 7. rüség, a' mennyiben ezek is, noha lassabban származnak és elmúlnak, 's jóllehet egészökben tartósak, ,. részeikben mégis múlékonyak.. Az. szerüsége kétszerö állap ottudatot. neménynek. elbb. nyilt teljével,. két-. e'. Egyike. másika pedig egy. a'. a'. tü-. belle. elvonandó körülfátyolozott,. gondolatilag. azaz. nem ötl nyugvással Az elbbi összentt, az utóbbi elvont. mindjárt els szempillanatra foglalkozik.. állapotnak. is szül.. fel. ,. statis ti kának állapítására szolgál alkalmul. 11. §.. Az összentt statistika magában. foglalja. az emberiség életébeni tünemények állapotának mind. azon alakjait. ,. mellyek lényegök. deltetvék; legyen,. hogy bennök. ren-. által tartósságra a'. szellem. a'. termé-. szethez csatlakozván, ennek anyagi állandóságától bilincseltetik; legyen,. gébl. hogy. kiindulván, vagy. a'. egysége és öröksé-. saját. gondolat. és. kedély. ol-. hogy ezeket a végesség rohamai ellen bens ersentartás által biztosítsa, vagy pedig az akadala felé. 1. áll,. rat oldala mellett olly intézetekben pontosul össze, mik a'. szellem csendes általánosságát az emberi élet. moz-. gékony egyenkintiségeinek tartományában is megtesteHlyen tünemények valódilag álsíteni tartozzanak.. —. lapotbeliek,. 's a'. tudománylagos statistikának tulajdon-. képi talaját képezik.. De más különös tüneménykörök. is,. mellyek na-. gyobb fokban idvel változnak a' nélkül mégis hogy a' tisztán változékony tüneményekhez tartozzanak, alárendelt modorban ugyan, de mégis elhatárzólag mutatják magukon a' tartósság elemét mivel idlegi fejleményükben a' levés és enyészet között az egyensúly ,. ,. ,. idszaka, kinti. a'. szelleraszünet, áll be, melly az. tünemény magaslatán központosul.. 'S e'. egyen-. magaslat-.

(24) 8. III.. pont épen az. által. ,. FEJEZET, SOKFÉLESÉG.. mivel. a'. szellem hozzájárultával. a'. hogy magasabbra emelkedjék, széltében terjed ki, magaslat térré válik. Ezen ver gyökeret a' tudománylagos statistika melly az illyetén nyugvó tüneményeket, mint bizonyos id összentt állapotának második falkrészét, a' magukban tartós helyett,. ,. állapotokhoz csatolja.. Mivel pedig az állapottudat minél jobban fogja. fel. annál tudomány iabb,. tárgyának állapotbelijét: azért. az összentt statistikának lehet legmagasb feladata,. hogy nem csak tárgyának állapotát bizonyos, önkintesen meghatározott idben fogja fel hanem magát ezen idt is az állapotbelinek szempontjából válaszsza; azaz minden tüneménykört azon idszakban fogjon fel, ,. :. midn. az állapotbelinek összege benne. midn. vagy, más szavakkal,. a'. legnagyobb. ezen tünemény,. vala melly egész , fejleményének magaslattérén. mint. áll.. De. ezen feladatot csak ama' tüneményköröknél oldhatja fezi bitosan és tökéletesen a' statistikai tudat,. nek egész a'. jelenleg. kifejlése kizárólag. mellyek-. múltban adatik. a'. fejld tünemények. az. ,. mivel. állapottörténet. Következleg az összentt statistika csak azon idket veszi szemügyre mellyekben az állapotbelinek lehet legnagyobb összege eddig találkozók, azaz: tárgyai.. ,. a'. tárgy legtöbb és legszélesebb oldalai bevégzettségök. virágzásában állának.. Az összentt. statistika tehát a' tulajdonképi álla-. potbeli tüneményeket ismerteti meg. 12. §.. szólag. Az elvont statistikának. tisztán. feladata:. változékony tüneményeknek. állapotbelijét rejtélyébl napfényre hozni. leg. a'. változékonyság jellemétl. ,. ,. a'. lát-. általános. következ-. mellyet ama' tünemé-.

(25) III.. nyék. a'. FEJEZET. SOKFÉLESÉG.. 9. közönséges öntudatra nézve magukon viselnek,. elvonni,. 's a'. közös egységet felkeresni, mellyben ama'. nyugtalanul változó különségek egymást kiegyenlítik, 's. nyugalomra térnek. Természetes tehát. ,. hogy ezen. elvonás az egyes tünemények egy faj uságának elleges bölcsészeti ismeretét feltételezi. ;. mert. várhatni csak. ott. tünemény különségeit a' tüneményben kiegyenlít egységet hol lényeges egység vagy egyfajuság valóban helyt talál. De innen koállap otbeli azonságot. ,. vagy. a'. ,. ránsem következik, mintha minden egyfajú tünemények az elvont statistika mezejére tartoznának. Csak a'. mennyiben az egyfajú tüneményeknek mellett kiterjedt különségei. térileg. egymás. idben változékonya-. kul jelennek meg, szükséges. a'. különségeiktli elvo-. nás által tartós állapotukat megtalálni.. Mivel pedig ezen változékonyul és esetleg megje-. len tünemények semmi lenni. összefüggésben. nem. látszanak. hanem mint egyenkinti parányok a' térben felmozognak, azért számok általi jeleltetésre. ,. váltva. fogékonyak. Innen az elvont statistika kivált különféle. érték számegységekkel által. azon egységet. ,. foglalkozik,. mikbl számolás. mellyben az egységek különségei. egymást kiegyenlítik,. mint általános állapotbelit ,. ki. kell találni.. Ezen. tisztán elvont. egység pedig vagy. 1-ör összít, máskint tevleges, azaz: egyes idleg változékony egyfajú tünemények összege; vagy 2-or vagyos (disjunctiv) máskint képesti, ,. azaz: azon arány és viszony kifejezése,. mellyben. különféle, de egyfajú esetleges tünemények. egymáshoz. állnak;. a'. vagy. 3-or. átmérleges,. máskint nemleges, melly.

(26) 10. FEJEZET. SOKFÉLESÉG.. III.. az egyfaju tünemények idlegi különbségeinek közösségét középleg terjeszti el. Jól megjegyzend azonban hogy a' mulandó tüneményeknek sem összege, sem viszonya, sem átmérje ,. nem. 1. ábrázolják azoknak állapotbelijét, mivel a legkö-. ama' tünemények változékonyságámiktl elvonattak egészen átalakulhatnak. De feltalálásuk mégis utat tör az illet tünemények. zelebb pillanatban nál fogva. ,. ,. ,. eszmélyi állapotbelijének összeg, viszony. és. megismeréséhez,. átmér. egyenkinti alkrészök értékváltozása gesleg,. mivel az. lényében fekszik, által. hogy. nem szüksé-. hanem csak lehetleg változzanak. Minél több-. ször ismétlik tehát magukat ezen összegek , viszonyok és. átmérk. ,. 's. minél kevesbbé szakasztatnak félbe el-. térések által, annál inkább tekinthetk állandó egysé-. gekül, vagy illet tüneménykörök szabályszer állapotául •. 's. minél egyenlebben. gyakrabban. ,. ,. kadatlanabbul ismétlik magukat az eltérések. félbeszais. ,. annál. inkább öltik magukra az állandó egységek jellemét. ,. és. alárendelt állandó kivételek osztályából. egyrend. neményi szabályokká emelkednek. mint illyenek. — mindig magasabb fokban — az. fel. ,. 's. tü-. elvont statistikának. tulajdonlagos tartalmát képezik.. Az. elvont statistika tehát a' tulnyomólag mulandó. tünemények. állapotbelijét ismerteti. 13. §. A' statistika továbbá. nyugpontra. állithatja. Anyagi. meg.. vagy anyagi vagy. alaki. magát.. szempontból. a'. jelen egyenkinti társada-. lomlétegzeteknek kijelölt határai mint leglényegesebb. különbségek. ,. 's. maguk. ségek tnnek el.. a'. létegzetek mint zárt egyéni-. Ezen állásponton egyéni statistikának neveztetik.. tehát. helyesen.

(27) :. III.. FEJEZET. SOKFÉLESÉG.. Alaki szempontból éniségeket,. \\. ezen egy-. pedig* háttérbe tolja. az egyes társadalmakat rendszeresített. 's. szakaszokban egy-egy oldalról szemléli, több társadalomlétegzeteket állítván egybe; lító. statistikának. azért. összehason-. hivatik.. Az egyéni. 14. §.. 's. statistika kétféle:. 1-ör néplei rati. mellynek. (ethnographisch) ,. tárgyai egész népszerkezetek vagy állodalmak.. egyetemes, ha minden. dig vagy. Ez pe-. állodalmakat ,. —. vagy részbeli, ha többeket, — vagy egyes, ha csak egyet vesz tekintetbe;. 2-or helybeli, és pedig vagy. részbeli,. midn. valamelly zárt körületeni kisebb tár-. vagy több. például tartomány, község,. sadalomkör, illyen kisebb. egyes, vagy. körök képezik. a'. Az. statistika tartalmát.. egyes és részbeli helystatistikának fogalmai nem olly határozottak mint az egyes és részbeli egyéni statistikáéi hanem csak képestiek, mivel va-. tehát. ,. ,. lamelly nagyobb. kerületnek egyes. statistikája. egy-. szersmind egyenkinti osztályainak részbeli statistikája lehet.. 15. §.. Az összehasonlító. statistika. magában. foglalhatja. 1-ör. a'. társadalom eszméje minden lényeges ol-. 's ekkor nemi statistikának monvagy 2-or a' társadalom eszméje egy vagy több olda-. dalainak tüneményét, datik;. lainak állapotát csak. ,. például. a'. népességet. ,. ipart. ,. 's. ekkor faj i statistikának neveztetik.. Ha. 16. §.. akarja. a'. a'. statistika. minden oldalról felfogni. tüneményt , szükséges , hogy állapotai össze-. függésére. ,. azaz. :. nem csak. részei sokságára. ;. hanem.

(28) !. 12. FEJEZET. TÁRGY.. IV.. lényének egészére. figyeljen,. is. megvizsgálván. tnnek el. ,. je-. mik mint létok és következleg szemmel tartván. lennek idtérébeni viszonhatásokat létokozat. a'. ,. az egyes állapotok okály viszony át (Causalitátsverháltniss).. Ha. veztetik,. 's. és fényfoka. csak ez ,. a' statistikai. melly nélkül. tistikai. (pragmatisch) ne-. tudománynak tökélye. a' statistika. lelketlen anyag?. bvészmutatvány Ellenben, ha a' statistika rendszeretlen. vezértelen hadsereg 17. §.. okályosnak. ezt teszi,. ,. adatok foglalatja,. paránylaginak. sta-. (atomis-. tisch) neveztetik.. Végre a' statistika vagy tiszta, vagy alkalmazott. Tiszta statistikának neveztetik maga 18. §.. a'. statistika elmélete.. vázlata. a'. Ha pedig. a'. statistikai. rendszer. jelen állodalmi állapotának húsával és véré-. vel vétetik körül. ,. ha az elmélet minden. a'. földön lé-. tez társadalmaknak mind lapotaira. általános, mind különös álminden lényeges oldalaik és vonatkozásaik. szerint illesztetik. ,. IV.. alkalmazott statistika. áll. el.. FEJEZET. Tárgy.. 19. §.. Legyen, hogy az álladalom, Busz. egy az egész emberészeti természet. szerint,. által adatott. alak. valamelly nemzet jogi és politikai akaratának valósítására, rint. — legyen,. hogy az álladalom, Fallati sze5. ,. az embervilág létegzete , mellyben a valódi. em-.

(29) ;. IV.. FEJEZET. TÁRGY.. 13. berszellem követeléseinek teljes kielégitésöket találni-. ok kellene: mindig feladata leend. statistikának. a'. den állodalmi életalkrészek állapotát szonyaik-. 's. állapot és. a'. viszonhatásaikkal. valamint. ,. min-. :. egyetemes vi-. ,. a'. társadalmi. jelen életnek többi körei közötti viszonla-. gos arányt elterjeszteni. De mind. ezt,. hogy. statisti-. a'. ka tudományi alakban jelenjék meg, rendszerbe hozni. Ennélfogva köteles. 1-ör dalából. a'. természetbl. azaz. ,. :. 's. a'. statistika. az emberiség természeti ol-. népbl. körület- és. a'. kell. ,. úgymint. a'. tár-. sadalmi életnek állapotbeli alapjából kiindulni. 2-or az állodalmira törvényhozása. 3-or az ket, az 20.. nunk. :. e'. bel-. ,. 's. 1. ,. t. i.. a társadalom alkotmánya,. küligazgatására átmenni. 5. két állapotrendszer közötti tüneménye-. összes polgári életet elterjeszteni. §. A' körület szempontjából meg kell tud-. mikint van védve az állodalom természeti hely-. zete által. küls megtámadások. kázható folyók. ,. 's. min. ellen? mellyek. a'. hajó-. évszakban ollyanok ? melly. folyók hajtanának legtöbb hasznot. ha hajókázhatókká. ,. 's mi gátolja, hogy ollyakul szabályoztasvannak-e ásványos források hévvizek 's. tétetnének,. sanak ?. ,. ,. 1. mellyek a legegészségesebbek. ,. és millyen nyavalyák. a' f kikötk 's a' hajók bizlegkedvezbb helyzetek és min akadályok- vagy veszélyeknek vannak kitéve? Min. ellen használnak? mellyek. tosítására nézve a. természet. a'. 1. ,. földnem, van-e sok posvány,. fogékonyittatnak. a'. 's. miért. nem. müvelésre? Ködös vagy száraz,. egészséges vagy ártalmas-e. a'. lég? Van-e az ország-. nak könny közlekedése a' szomszéd országokkal? miben állnak helyzetének elnyei (Vortheile) és utónyai (Nachtheile) ? min növények ásványok és álla,.

(30) 14. FEJEZET. TÁRGY.. IV.. tok hazája az állodalom? hány hold földet foglal. búza, rozs, árpa, hüvelyes vetemény. mvelés. kender. ,. ,. len. ,. szl-. és kert-. erdk. ,. 1. a. ,. utak. hány hold hever mveletlenül 's hány számíttaházak- és utczákra ? mennyi fogyasztatik el a' ter-. 'stb ?. tik. ,. szederfák , rétek. el. ,. ményekbl? min földmvelési rendszerek divatoznak? Millyen elmenetelt tesz. mezei gazdaság. a'. 's. ,. mi aka-. bányák állapota? hány városok, 's millyen nagyságúak ? vannak millyen adó esik általában egy mérföldre? hány lakos esik egy mérföldre mind a' néptelen mind a'. dályozza? millyen. mezvárosok. a'. és faluk. ,. Q. Q. ,. legnépesebb részeken? 21. §. A'. nunk. 'stb.. népesség. szempontjából. meg. kell tud-. parasztok, napszámosok, mesteremberek, le-. a'. gények,. gyárosok, hajócselédek. inasok,. ,. halászok,. bányászok, mindennem szolgák, polgárok, tudósok, tanulók. mvészek. ,. tkepénzesek. ,. kereskedk. ,. szegények. nemkeresztények. ,. papok. számát. Millyen volt. években. miben. a'. ,. ,. katonák. idegenek. ,. áll. a'. ,. nemesek,. apáczák. népesség az utolsó. ? miért tért el a' jelen állapot. ,. keresztények és. szerzetesek. 'stb. 25 az elbbiektl ? 5,. 10. 's. jelen és múlt állapot közötti különbség?. millyen eszközök által szerzi a'. ,. meg magának. a'. kormány. népesség ismeretét? millyen arányban vannak. évenkinti születések. ,. házasságok. ,. halálozások. a'. az. né-. pességhez? hány gyermek esik egy házasságra?'s hány fattyú születik évenkint? hányadik. ember pap katona, ,. nemes, polgár? millyen arány uralkodik a férfi- és nnem között? mellyek a' közönséges betegségek 's a. 7. legpusztítóbb nyavalyák? mellyik hónapban dühöngnek. fleg,. 's. mikint vétetik elejök? veszélyesek-e. mekhimlk?. a'. gyer-. gyakoroltatik-e az oltás? hányan halnak.

(31) FEJEZET. TÁRGY.. IV.. meg. e'. mtétei. áldozatul 's. mikint ?. a'. hányan. által,. himlnek. min. meg. 's. hányan esnek dögmirigy. a'. rendszabályok divatoznak annak meg-. mikint gátoltatnak. martak. élik túl,. némellykor. ? beüt-e. elzésére ? gyakoriak-e 's. 15. a'. gyilkosságok, mellyek okaik,. kormány. a'. veszett állatok. ,. mik. 's. hány embert megveszés okai ?. által? a'. hányan fúlnak a' vizbe? Nem halnak-e meg éhen számos szegény gyermekek 's millyen élelmek a' legol,. csóbbak azok táplálatára? nem ijesztetik-e házasságkötéstl terhes adók. ntelen. élete miatt, és. zasok ? nem pang-e lötte. a'. iparkodik-e. a'. ,. családfentartás ne-. népesség. a'. katonák. a'. 100 katona között hányan hánépesség. nagy kiterjedése. évenkint az országot. a'. 's. nem szenved-e. hézségei által?. paraszt. el a'. a'. nemesi birtokok fö-. hány ember hagyja el gyarmatokba költözködnek-e?. által? 's. kormány szabadalmak osztogatása. idegeneket az országba húzni. ,. miben állnak. 's. e'. által. sza-. badalmak? buzdít-e a' kormány puszták népesitésére 's gyarmatok alapítására? mikint 's millyen sükerrel teszi ezt? nyernek-e kitüntetést 's kedvezéseket a' szá-. mos családu szülék. és mikint? nehezbittetik. bé kívánatossá tétetik-e. 's. kevesb-. ntelenek állapota ? mikint. a'. sokszorozza vagy aranyozza eszközöket,. \s. a'. kormány. mikint iparkodik. okokat távol tartani? mellyik. a'. a'. fentartási. a'. népességet gátló. legnagyobb életkor. ,. 's. mi okozza ezt vagy pedig az élet rövidségét általában ? mi a' nk termékenysége vagy terméketlenségének oka? ollyanok-e a' mostani lakosok lélek- és test,. re nézve, mint. arczvonásuak. a'. régiek?. ? millyen befolyása. lakosok lelke és testére, rázni ?. min. min. 's. alkatúak. 's. jellemz. van az éghajlatnak. mikint lehet ezt. a'. megmagya-. foglalkozásokhoz van hajlamuk ? mi lát-.

(32) 16. FEJEZET. TÁRGY.. IV.. szik járulni. nemzeti erények vagy. a'. bnök terjesztésé-. hez ? szeretik-e hazájokat és fejedelmöket. lakosok,. a'. vagy zendülk-e ? szorgalmasak vagy röstek, ravaszok vagy hk komolyak vagy vígak takarékosak vagy ,. ,. min. pazarlók-e ? szélnek a'. szenvedélyeik vannak. min. legszívesebben?. nemzetben ? mikint. mirl be-. 's. i. elítéletek uralkodnak. melymi 's lehet ennek véralkat azonsága? talán. viseltetik külföldiek iránt ?. lyik nemzethoz van rokonszenve,. oka?. talán. hasznos. szokások és. a'. és folytonos kereskedelmi. min. politikai összeköttetés?. hetnek. a'. lakosok,. közlekedés vagy. nemzetet. mi ennek oka? talán. 's. alkat ? talán versenyzés. a'. nem szenvedellentétes vér-. kereskedelem- és nagyság-. ban ? talán néhai vérengz háborúk. a' két nemzet kövagy valláskülönb-. zött? talán viszonlagos elárulások. ség? mivel táplálják magukat leginkább tápanyag. min. egészséges-e. a'. szeretik-e. szeszes italokat,. a'. hoznak ezek. a'. ,. 's. 's. a'. lakosok?. eredvényeket szül ? millyen. lélek- és testre nézve. el. okozatokat. ? mikint. ru-. házzák magukat ? mikint laknak ? miben állnak mulatságaik ? min népünnepek divatoznak honnan erednek, ,. 's. miért pártolja azokat. zet szorgalmasabb. gény,. 's. mi. a'. 's. a'. kormány? mellyik. gazdagabb, mellyik általában sze-. különbség oka? mikint tartják. gálatukat, házasságaikat, temetéseiket?. polgári megye,. 's. lakos van ? millyen. nak évi jövedelme, tetnek. a'. általában. isteni szol-. hány papi. mindegyikében hány papi és. és. világi. nagy a' papság különféle osztályaimik ennek forrásai? mire becsül-. 's. papság összes birtokai ? mikint jellemeztetik a'. papság?. min jótékonyságokat. mennyit tesz az egész nemesség jövedelme forrásai ?. hitfeleke-. gazdag vagy szegény-e. a'. ,. gyakorol? 's. mellyek. nemesség nagyobb.

(33) IV.. része. FEJEZET. TÁRGY.. a'. mezei gazdaságban? üz~e ke-. nem. szégyenli-e magát ezért? ál-. miért? jártas-e. 's. reskedést,. mint,. 's. líí-e. gyárokat ? szereti-e. pot. tölt. kerül. itt. 17. hány hónavárosban, 's mennyibe jövedelmeit? mik kedéletet?. falusi. a'. jószágain, hányat. a'. mulatása? mire költi. el. vencz mulatságai? bálványozza-e. a'. külföldi. divatot,. vagy ragaszkodik-e a' nemzetihez? kedveltetik-e a' néptl? millyen befolyása van a' polgárságra ? mikint viseltetik a' többi. neveli. lakosokhoz ? mikint neveltetik. valljon honfiak. ,. neveltetik-e külföldön, fiak-e. a'. nemesek. n jelét adák lik-e. a'. ,. 's. 's. papok. ,. 's. külföldiek-e ?. kik. nem. millyen foganattal? jó hon-. különösen mellyik családok ? mi-. hazájokhozi ragaszkodásuknak? kedve-. mvészeteket. és mételyek jellemzik. 22. §.. ,. ,. és a'. tudományokat? nemességet?. min. erények. 'stb.. Az alkotmány szempontjából meg. kell tud-. nunk: mellyek az alaptörvények ? örökös vagy választ-. kormányzó hatalom? kizárvák-e a' nk? kire Száll a korona, ha az uralkodóház kihalna? millyen tulajdonok kívántatnak meg a' fejedelemben? meddig hol mikor tart kiskorúsága ? millyen szertartásokkal. ható-e. a'. :. ,. *s. ki által vitetik. véghez. koronázás? esküszik-e. a'. jedelem ezen alkalommal. ,. a'. fe-. miben áll az eskü ? kor's vagy korlátozott-e hatalma? miben állnak szabadalmai? meddig terjed hatalma polgári, egyházi és katonai ügyekben ? van-e a' nemzetnek képvisel testülete mikint neveztetik 's hány tagokból áll ? min tu,. látlan. ,. ,. lajdonokkal legyenek felruházva. a'. tagok?. min. tulaj-. donok szükségesek az ezen tagokat választókban? mimikor hol 's mennyi idre választatnak? min kint szabadalmaknak örül a' képvisel testület egyetemben ,. ,. és egyenkint? mi végett , mi alkalommal. ,. hová 2. 's. mily-.

(34) 18. ÍV.'. FEJEZET. TÁRGY.. uralkodó. lyen szertartásokkal jön össze? mellyik az vallás? kicsoda az egyház feje. meddig terjed hataltüretnek-e más hitfelekezetek is mellyek 's mi-. ma ?. ,. 's. ,. kint ? kaphatnak-e hivatalt. a'. trt. vallás emberei ? bir-. hatnak-e jószágokat? házasulhatnak-e az uralkodó vallás hiveivel?. meddig terjed. lem ?millyen jogaik vannak. polgári és egyházi türe-. a'. a'. különféle hitfelekezetek-. nek? kicsoda osztogatja az egyházi méltóságokat? mitulajdonok kívántatnak meg azokhoz? mellyek a'. n. nemesség szabadalmai általában?. kapja-e. a'. legjobb. egyházi javadalmakat és polgári hivatalokat? kire es-. nek. a'. magvaszakadt nemes jószágai? hány osztályú. nemesség ? közbejáró hatalom-e között? mennyit bírhat,. min. feltételek alatt ?. 's. a'. fejedelem és nemzet. eladhatja-e jószágait,. mennyire. a'. 's. elnyomá-. biztosíttatik. sok ellen? jutalmul vagy nyerészkedésbl osztogattatik-e. a'. nemesség? mibe kerül megszerzése. ?. vannak-e. nemesít hivatalok ? vehetnek-e jószágot a' honfiusított nemesek ? elnyerhetnek-e külföldi nemesek polgári, egyházi vagy katonai hivatalokat ? elveszti-e méltóságát a' nemes ember özvegye vagy leánya ha polgári ,. férjhez. n. megy?. mikint bizonyittatik be. jogai vannak. a'. a'. nemesség? mi-. polgárságnak és parasztoknak?. millyen intézetek állnak fen az alkotmány. jogainak biztosítására? nemzeti szinek ? 23. §. A'. min. az ország czímere. 's. a. 1. 'stb.. törvényhozásra nézve meg. kell tud-. kormányoz tátik a' nemrendszeres törvénykönyv? fenállnak-e. nunk: millyen törvények zet? létezik-e. által. még a' római törvények maradványai? irottak-e zeti. nemzet. 's a'. törvények vagy szokáson alapulvák ? ,. a'. min. ven vannak írva ? szigorúak vagy lágyak-e. a'. nemnyel-. büntet-.

(35) FEJEZET. TÁRGY.. IV.. 19. törvények? mi foganatuk? milly bntettek tetés. a'. a'. bün-. büntetet? mindenkire terjesztetik-e ki. a'. bün-. 's. tettörvény? vannak-e szárazak. a'. miben állnak. levegsek. ,. a'. büntetések,. kezd bnösök. ,. egészségesek. használtatnak. millyen befolyásuak. a'. büntetés szigora?. alapszanak-e. a'. tiszták,. vizzel ellátvák-e. ,. nk,. férfiak és. a'. törvények. vein? megegyeznek-e jellemével? min. a'. bnösök. büntettörvények. kölcsisége- és boldogságára ? a'. arányban. és megrögzöttek, adósok és tolvajok?. milly eszközök. séggé. 's. nemzet polgárisodásának fokával ?. börtönök? elkülönözve vannak-e. a'. leggya-. a'. mi ennek oka? nyomban követi-e. koriabbak. a'. a'. nem. a'. javitására?. nemzet er-. válik-e kegyetlen-. fenáll-e. halálbüntetés?. a'. társadalom alkotmányos el-. nemzet véralkatával, erkölcsei-. hány törvényszékek vannak? számosak vagy kevesek-e a' bírák, 's ugy fizettetnek-e, hogy nem szorulnak ajándékokra? nyilvánosan vagy tit's. 's. kon tartatnak-e a' törvényszéki ülések? élszóval perelnek-e a' felek, vagy máskint? millyen következményeket szülnek a' perlekedési modorok az igazságszolgáltatásra nézve? van-e bizonyos határid, mellyen bell ket el kell dönteni?. hány ügyvéd van,. tat-e alkalmat haszontalan. 's. nem. 's. a'. pere-. szolgál-. veszélyes perekre az ügy-. védek nagy száma? tisztességes-e az ügyvédi hivatal? alkalmaztatnak-e méltóságokra az ügyvédek? millyen tulajdonokkal tartozik felruházva lenni az ügyvéd?. 'stb.. beligazgatást illetleg meg kell tudhatóságok által gyakoroltatik a' fhatalom?. 24. §. A'. nunk:. min. mikint van szerkesztve mindegyik hatóság. d jai. ,. min. ,. min. ren-. meddig termik ffoglalkozásai kitl 's mennyi idre neveztetnek ki tag-. férfiakból áll. jed hatalma. ,. ,. ,. hasznot húznak. ,. felelsek-e. ,. 's. mikint bün-. 2*.

(36) W- FEJEZET. TÁRGY.. 20. min. tettetnek?. tulajdonok kívántatnak elég-e. polgári hivatalt akar viselni?. jámborság? feljogosít-e. katonai. a'. polgári hivatalokra? divatozik-e 's. min a'. tanultság és. a'. szolgálat kitöltése. hivatalok vásárlása. a'. legtisztesebb hivatalok. 's. e'. mely-. legjutalmazóbbak? adatnak-e idegeneknek is?. rendrség a' lakosok életének vagyonának? könnyen fedezi-e fel az elkövetett. mikint viseli gondját és. ki. ,. eredvénynyel ? millyen szabályok állnak fen. tekintetben? mellyek. lyek. a'. meg abban. a'. Mintéteket? létezik-e egészségügyi középponti hivatal,. melly bölcs szabályokat alkot az egészség fentartásá-. ra? vannak-e elegend számmal orvosok, sebészek, bábák. gyógyszerészek. ,. ?. min. rendeletek állnak fen. ezekre nézve? mikint gátoltatik hol temettetnek el. mettetése?. gáltatnak-e a. 7. a'. a'. tetszhalottak elte-. halottak? megvizs-. marhák, mieltt megöletnek? szabad-e. egészségtelen élelemszereket vagy mérget árulni ? kint gátoltatik az erkölcsiség megvesztegetése? tartatik fen. tisztaság tetik. ki. ,. a'. közcsend. az adó ?. mikint. az adásvevés igazsága. ,. az épületek szépsége ? ki által. 's. egyenlen adóznak-e. mi-. ,. a'. mikint veta'. lakosok ?. változatlan-e az adórendszer mind béke, mind háború. idejében? mellyek az adó nemei? mennyit tesz évenkint az összes adó ? mennyit fizetnek fejenkint. a'. lako-. sok ? meliyik adónemek hasznosak az országnak mellyik ellen zúgolódnak leginkább ért? mikint szedetik be az adó?. jószágok? mennyit hoznak be. a'. a'. ,. 's. lakosok és mi-. vannak-e állodalmi. díjak- és sorsjátékok-. kal együtt ? vannak-e adósságai az országnak? van-e hitele. 's. miért? jó-e. a'. pénzügyi rendszer? mellyek. hiányai? hány tisztviselt foglalkoztat? nagyok-e a. kiadások? mennyi költetik. a'. hadi. er,. 5. aggvitézek,.

(37) ;. IV.. FEJEZET. TÁRGY.. 21. gyarmatok, követek, mindennem hivatalok, udvartartás. ,. jótékony intézetek. földmüvelés. mvészetek. ,. tanodákra. 's. ipar. ,. kázás elmozdítására ? millyen mikint állíttatnak ujonczok?. ,. a'. valamint. ,. kereskedés. er. hadi. a'. hajó-. ,. állapota ?. nem szenvednek-e. általa. az iparágak ? kicsoda köteles katonáskodni ? alkalmaz-. tatnak-e közmunkákra. a'. katonák?. gyelem? mikint buzdittatnak általában. nak. a'. a'. a'. min. katonai fe-. a'. katonák? mi jellemzi. katonaságot ? mellyik országrészben van-. legjobb katonák? mikint szállásoltatnak? van-. nak-e fegyvertárak?. 'stb.. küligazgatás tekintetébl meg kell ismernünk az állodalom politikai érdekeit, mik más országokkali természeti barátságos vagy ellenséges vi25. §. A' :. ,. szonyokon alapulnak. a'. ;. seket más hatalmakkal e'. viszonyok változását. 's 's. szerzdéseket a'. bellök ered hasznokat. ennek következményeit az. állodalom politikai helyzetére nézve a'. szerzdések. által. szövetkezé-. ,. a'. ;. természeti. elhozott politikai érdekek közötti. öszhangzást vagy ellentétet, ellentétet szülhették, valamint. 's. a'. az okokat, mik ezen. nemzet jóléte. ségére innen háramlóit következményeket.. állodalom adót. a'. 's. Fizet-e az. külföldnek vagy megfordítva,. körülményeknél fogva? millyen hatalom nagyobbitására?. 's. a'. dics-. 's. inilly. 's. politikai rendszer. a'. alapulnak-e az illyen rend-. szer szabályai az állodalom helyzetén, érdekein és vi-. szonyain ? millyen körülményekben történtek eltérések 7. e rendszertl. az állodalom. 's. min. ,. min. tekintélynek örül. más nemzetek irányában. lyása van általában. jon katonai. sükerrel?. pénzi. a' ,. nemzetek. politikai. ,. 's. min. befo-. ügyeire? vall-. vagy szövetkezést hatalma. által. jelentékeny-e ? melly udvarok- és köztársadalmakhoz.

(38) 22. IV.. FEJEZET. TÁRGY.. küld követeket? mikint van szerkesztve nisterium,. belle. nemzet. a'. mel kiséri-e. politikai érdekeire. kormány más népek. a'. külügyi mi-. vagy károk származnak. milly hasznok. 's. a'. 's. nézve? figyelem-. fleg. szomszé-. a'. dok elmenetelét anyagi és szellemi müvelésben? 's utánozza-e azokat? millyen szerzdések állnak fen az. min. anyaország és gyarmatai között?. hasznokat huz. bellök az anyaország 's mikint segíti azokat? valljon viszonyai a' gyarmatok földirati helyzete 's politikai viszálkodások megtámadások háborúkra vagy más, az anyaországot károsan érdekl eseményekre nyujtanak-e alkalmat? milly roszaknak vannak kitéve a gyarmatok az anyaországtóli függés által ? 'stb. 26. §. Az összes polgári élet szempontjából meg kell tudnunk: mikor kezddik 's végzdik a' gyermekeknek vallási oktatása ? valljon a' vallás oktatása ,. ,. ,. ,. ,. 7. 7. s. gyakorlata erényre buzditja-e. külsségekkel bajlódik-e?. haladják felül tatik. a'. a'. sziveket,. vagy csak. mikint intézkedik. mány, hogy méltó egyházi millyen szerkezetek. a'. férfiak. 's. miben. mi. tanít-. ,. külföldi hasonló intézeteket?. köztanodákban? köteles-e mindenki. járni? hányfélék? ollyan-e. a'. tanítók tekintélye. delme, hogy, kik hivatást éreznek magukban,. fogadják. el. e'. min. hivatalt?. nak fen? tiszteltetnek-e. a'. kor-. képeztessenek?. papnevendék-házak. a'. a'. azokba 's. jöve-. örömest. nevelési intézetek áll-. köz- és magánynevelk? lé-. tezik-e egy nemzeti nevelrendszer, melly. a'. tanítandó. tudományokat és mvészeteket, valamint az igazgatók és tanítók kötelességeit. 's. jogait meghatározza?. ösz7. hangzásban van-e az illyen nemzeti nevelrendszer a nemzetnek természeti erkölcsi 's politikai viszonyai,. val?. fágát. teszi-e. a'. tanításnak. a'. nemzeti nyelv? mi-.

(39) FEJEZET. TÁRGY.. IV.. kint intézkednek. kormány. és nemzet,. nyelv tisztán maradjon fen,. hogy. a\ nemzeti. mindinkább tökélyesül-. 's. fenállnak-e tudományi. jön?. 23. és. mvészi. társulatok,. min tiszteletben állnak a' tumin 's hány gyárak léteznek az. könyvtárak, színházak ?. dósok. 's. mvészek ?. országban? mellyek vannak még bölcsjökben, melylyek hanyatlásban tulajdonai-e? dieket,. r. s. honfiak vagy külföldiek. miért ?. 's. melly gyárak haladják felül. külföl-. a'. mikint jutottak. hoznak be legtöbbet goznak legtöbb. nk. e' tökélyre? melly gyárak nemzetnek? mellyekben dol-. a'. és. gyermekek? mellyek dolgozzák 1. fel a'. honi,. 's. mellyek a külföldi nyers anyagot? ho-. vagy külföldi fogyasztás számára dolgoznak-e 's mennyit? mit kellene a' külföldnek fizetni, ha gyárak nem léteznének ? min gyárak egyeznek meg leginkább a' nemzetnek Ízlése, szelleme és jellemével, 's miért? ni. mellyik gyármüvek kelnek. legjobban. el. külföldön?. a'. által a' gyármunkások bévagy gátolja a' gyár- iparkormány? fenállnak-e czéhek 's. meghatároztatik-e törvény re ? mikint mozdítja el, 's. mesterségüzést. min. a'. ,. sükerrel? millyen különbség mutatja magát er-. kölcsiség, népesség. 's. gazdagságra nézve iparos. iparos vidékek között? jelentékeny-e. a'. nem. 's. bel- és külke-. reskedés? nem nyomatik-e vámterhek által? mennyit tesz. a'. latok,. be- és kivitel? fenállnak-e kereskedelmi társu's. millyen. sükerrel. egyedáruság? milly nagy. a'. mködnek?. pénzforgalom ? vannak-e gyakori bukások,. bankintézetek, csempésztársulatok,. uzsorások? millyen állapotban van hajókázás? mit hoz be intézetek. ,. nevezeteseri. a' :. uralkodik-e. a'. honi. 's. tengereni. halászat? vannak-e jótékony. kór-. ,. lelencz-. ,. árva-. ,. ol-.

(40) 24. V.. tási-, javító-,. dolgozó-, zálogházak. nyek számára? 27. §.. FEJEZET. TANROKONSÁG.. ,. rültek. ,. szegé-. 'stb.. Mind ezekbl következik, hogy. a'. statistikai. adatok legyenek. 1-ör bizonyosak, mert ellenkezleg meg nem ismerendjük az állodalom valódi állapotát. 2-or életébe. jelentékenyek,. mellyek az állodalom. vágnak. meghatározott mennyiség- és milylyenségüek, hogy hatásukat következményeivel e3-or. gyütt megítélhessük. 4-er teljesek; máskint egyoldalú volna csak. tudományunk. Mivel pedig rendszeresítése. nézetek. nem. statistikai. tényeknek. hanem egyéni pontok nyomán. szükségesleg egy^. szerint különféle. történhetik, azért. a'. a'. kiindulási. statistika. adatai közé tartozik az. is,. hogy. elméletének. fel-. statistika tárgyaira. a'. nézve fenálló jelesb tudományi rendszereket. elter-. jeszsze.. V.. FEJEZET. Tanrokonság.. 28. §. Vannak tünemények, mik az emberiség életének ösztüneményén a' még csak elfordulandó vagy már. elmúló oldalok mozgalmát bizonyos tik,. idben elterjesz-. azoknak multjok- és jövendjökkeli élénk kap-. csolatát. eszközlik,. maguk pedig. az. ittlét. jelentékét.

(41) FEJEZET. TANROKONSAG.. V.. magukban 's. foglalják ugyan, de lényegileg. fejtik. ,. hanem. nem. tartósak,. az emberi élet fmagaslatterét ki. egészekben véve. nem. 25. .. a'. nak magyarázatára. ,. jelen tartós tünemények állapotá-. szoros kapcsolati viszo-. ezzeli. nyuknál fogva, fölötte szükségesek. Mivel pedig illyen. tünemények az világos,. ságban. hogy. lapottörténet körébe tartoznak, statistika azzal a' legbensbb rokon-. ál a'. áll.. tünemények. 29. §. A' jelennek életében uralkodó. bensleg összekap csolvák ga. a'. jelen. a'. nem uralkodókkal. nincs egészen elválasztva. is. vendtl. Azért kölcsön vesz. múlt. ma-. és jö-. statistika. a'. megértésére. állapotának. szükségesek. a'. ,. mennyiben. vagy hanyatlásuk oka régibb tünemények-. kifejlésök. ben. a'. 's. tudományi történettantól olly adamik az uralkodó 's nem uralkodó tünemények. 1-ör tokat,. a'. ,. rejlik. 2-or. történettan bölcsészetétl egy rölegközelebb jövendbe az illet tüne-. a'. vid pillanatot. a'. ményeknek késbb valószínleg. beállandó. fejlemé-. nyei körül. 30. §.. Az állodalom. kölcsön veszi. zó adatokat. a'. a'. természeti. statistika az állodalmi. fekvésére életre. a'. vonatko-. természeti tudományoktól. Külö-. nösen pedig, mivel az emberiség állapotai állapotaival. nézve. bens. a'. földfelület. kapcsolatban vannak, kitetszik, hogy. földleirat, minta' földgömb jelen természetálla-. potának tudománya, tesz, és viszont,. a'. a'. statistikának jó szolgálatokat. mennyiben. t.. i.. a'. földfelület je-. len állapota az emberiség jelen állapotaitól lényegesen függ.. 31. §. A' társadalmi élet szerkezetére nézve kiak-.

(42) TANROKONSAG.. V. FEJEZET.. 26. fleg a' viszont ezen tudományok. názza. a'. politikai tudományokat.. statistika. is. szorulnak. a'. De. statistikára,. különösen. 1-ör a nemzeti gazdaság, melly 1. ka adatai körül okoskodik, vizsgálván a'. statisti-. a'. mikint lehetne. :. termesztés különféle modorait elmozdítani, javítani,. öregbíteni, használni, módosítani, kicserélni. —. zeti jóllét elemeiül varázsolni,. hasznot. kormányok. a'. a'. 's a'. mikint húzhatnak. közboldogságból. ,. mikint na-. gyobbíthatják ezzel anyagi. 's. re mikint no. kormányok befolyása. 2-or. e'. boldogság. a'. erkölcsi erejöket,. pénzügytan, melly. a'. nemzetgazdasági tanulmányok okozata. eredvénye. er. testesült. 3-or. ,. a. szüleménye,. gálja. a'. a'. ,. melly. a'. jog és érdek, az anya,. vala-. ;. a'. lyok foglalata. számokban. politikai számtan, mint azon szabá,. mellyek szerint a. kifejezett viszonyaiból. viszonyok számolás Szóval. :. a'. által. pénzügyészet lelket. ,. 's a'. 1. nyilvános életnek. más még ismeretlen. tudatnak meg.. roppant társadalmi épülethez. nyújtja az anyagokat. a'. meg-. polgárisodás fejleményeinek törvényeit vizs-. 4-er. a'. és. rendszerek. a'. gi és szellemi müvelés viszonylagos hatásának. mint. végáltal?. statistikai. társadalom tudománya, 's a'. ?s. .. .. 1. idk. legújabb. a'. az elmélettel párosult gyakorlat. ,. nem-. a'. ,. a'. a'. nemzeti gazdaság. kivitelt,. a'. politikai számtan. statistika a'. rajzot,. társadalom tudománya a'. tájékozási gönczölt.. tudományok tehát csak mer ábrándképek ha mindenek eltt szükséges felvilágosításokat a' statisti-. Mind. e'. kából nem merítettünk.. ,.

(43) FEJEZET. RENDALAK.. VI.. 27. FEJEZET.. VI.. Rendalak.. 32. §. tetik. A. 1. statistika. melly szerint. ,. tetnek. 's. a'. rendalakja alatt azon statistikai. modor ér-. ismeretek megszerez-. másokkal közöltetnek.. 33. §. A' statistikai ismeretek. kútfkbl. meríttet-. els- vagy másodrendek. Az elsrendüekhez tartoznak. nek; ezek pedig vagy. 1-ör hitelesen hivatalos közlések, ha nyiltekintély. vános. hatóságoktól. hogy jogszabályok gyanánt. származnak;. tétetnek közzé. ,. legyen,. mink. az. állodalomszerzdések, törvények, rendeletek; legyen,. hogy puszta tényeket foglalnak magukban, millyenek árúk törvényszéki névjegyzékek a' népességi vagy ki- és bevitele a' közvetlen és közvetett adó mennyi,. ,. közintézetek állapota.. sége,. Hlyen. hiteles statistikai. hivatalok több országban állnak fen,. u.. m. 1810 óta. Poroszországban, 1813 óta Bajorországban, 1819 óta Ausztriában, melly adatait óta. Würtembergben; 1831. a'. tudósokkal közli. óta Szászországban. ;. ;. 1820 1832. óta Angliában, Francziaországban, Sardinia, Toscana,. Nápoly, Dánia és Norvégiában; 1839 óta Oroszországban; 1841 óta Belgiumban 2-or hiteles magányközlések, azaz: nem nyilvános tekintély, akár erkölcsi letek tal. ,. társulatok. —. —. -. mink. foglalkozásuk körében gyjtött adatok.. tistikai társulatok. az egy-. akár egyes hiteles személyek álIllyen sta-. vannak Francziaországra nézve Pá-.

(44) 28. VI.. FEJEZET. RENDALAK.. Séones megyében. risban, Marseilleben,. Angliára néz-. ;. ve Manchester-, London-, Glasgow-, Bristol-,. Liverpool-, Leeds-, Birmingham- és Aberdeen-. fast-,. A' Hanzára nézve Lübeckben. Amerikára nézve. ben.. egy évtized óta Boston34. §.. A'. ,. New-York-. és Calcuttában.. másodrend kútfkhöz. gédforrásokhoz. vagy se-. tartoznak:. i-ör hiteles kútfkbl merített közlések. hogy maguk. kül. lennének. hitelesek. is. félhivatalos hirlapok 's. Bel-. mink majdnem. ,. ,. a'. nél-. illyenek a. ;. r. minden európai. amerikai állodalmakban jelennek meg. Legtöbbeket. bocsát közre az orosz kormány. Törökországban 1839 óta. Moniteur Ottoman. a'. a. lett. kája).. 7. Tekwimmih Wekajih. (események króni-. Teheránban 1838 óta hetenkint kétszer jelenik. meg egy krenyomott Khina. helyett hivatalos hírlappá. a'. legrégibb. állodalomhirlap Perzia számára.. hivatalos. birtokában van,. hírlap. melly Pekingben naponkint jelenik meg;. 2-or hiteles. férjfiak által tulajdon foglalkozásuk. körén kívül, például utazásokon, gyjtött adatok. 3-or hiteles kútfkbl. sekbl. nem. 's. merített elterjesztések. ,. hiteles ismerteté-. mink. a'. közönséges. hirlapok, folyóiratok, könyvek. Azért felette szükséges,. hogy. a'. statistika. nak mind régibb. ,. elméletében. a'. statistiká-. mind ujabb irodalmával ismerked-. jünk meg. 35. §. A' rendalak. ,. melly szerint. retek másokkal közöltetnek. ,. többféle. statistikai •. isme-. és pedig. 1-ör szemléleti, melly vagy átnézeti, vagy képi, vagy vegyes. Az átnézeti rendalak számokban kifejezhet tényeket rovatonkint terjeszt el; azért számstatistikának is neveztetik. A' képi rend-.

(45) ÁRNYOLDALUK. FEJEZET. LÁTSZÓLAGOS. VII.. alak rajzok- és színekben adja elö kat. A'. sából. vegyes. a'. 29. fenálló viszonyo-. rendalak az elbbiek összeforrasztá-. áll. 2-or leiró, melly tudósító modorban rajzolja az állodalmi állapotot egész terjedelmében;. 3-or. egybe-. szemléleti és leíró rendalaknak. a'. olvadása, melly. a'. statistikai. elterjesztések töké-. lyének méltán mondathatili.. FEJEZET.. VII.. Látszólagos árnyoldalok.. 36. §.. Az emberi. gyon változékony. ,. midn. tehát akkor,. minden árnyéklataival, na-. élet,. 's. így. a'. statistikai. ban megszntek lenni ollyanok. dn. adatok. Ezek. is.. gyjtettek, igazak lehettek; azon,. 's. másokul lettek. ,. mi-. rendszerbe foglalt egészükbl tanúságot akarunk. húzni.. De. ezt egész általánosságban. nem. lehet. állítani. mert vannak az állodalomban ollyan állapotok hosszú ideig ugyanazok maradnak; illyenek. :. is. a'. ,. mik. vallás,. alkotmány, törvények, jogok, éghajlat, földminség, vi-. mik nagyon ritkán változnak. 'S ha magukat az embereknek minden cselekvényeit feljegyezzek,. hegyek. r. stb,. hetnék, várhatnók ugyan, hogy számuk tág határok között ingadoznék lyei;. azonban. got, legalább. a'. a'. tapasztalás. ,. évrl évre. olly. mint az akarat szeszé-. ellenkezrl. tesz bizonysá-. cselekvények azon osztályára vonatko-.

(46) 30. FEJEZET. LÁTSZÓLAGOS ÁRNYOLDALUK.. VII.. zólag. ,. mikre nézve eddigelé feljegyzési rovatok ké-. szíttettek. ;. mert az erkölcsi rendben többé kevesbbé te-. vékeny okok léteznek összefüggésben ama' küls körülményekkel, mikben az ember helyezve van, 's a ,. 1. társadalmi léttel lapotával *s. is.. valamint az eszmék és erkölcsök ál-. ,. Ezen okok pedig csak lassan módosulnak, ugyanazon ered-. miglen semmikép sem módosultak. vényeket ujitják meg 37. §. tistikával. a'. ,. tények tömegében.. Sokan igazságtalan háborút kezdenek a'. társadalmi törvények ellen. ,. 's. a'. a'. sta-. legkülön-. czebb képtelenségeket törekesznek megmutatni. csel-. a'. szövényes mesterséggel összeállított kétértelm számok által.. De midn. 1. a számok szabatosak,. midn. az azokat. kisér körülmények meghamisítása nélkül terjesztetnek el, akkor rendületlenek, 's mindig meggyzdést szülnek legyen bármiilyen az elvélemény mellyet némelly kétesdiekben gerjesztenek. Igaz ugyan, hogy valamint minden tudományok mellyek a' szenvedélye,. —. ,. ,. ket. a'. vitatások mezejére bocsátják, miszerint az okos-. kodásokat pótolják. az egyenségeket felzavarják. ,. ismeretlen mennyiség kizését gátolják, tistika is. némellykor. gadozó elvek. 's. kirakójaul válik. ;. a'. —. ugy. ,. a'. 's. az. sta-. kétségbe vonható igazságok, in-. hamis következtetéseknek pazarfény a'. számokat pedig olly tetszékeny és. hogy mindenkinek hízelegve mindenkit csaljanak meg. Azonban ha illyenek a' tévelyei nem mindig illyen a' szerepe. '$ nem is a' statistika lényegében fekszik a' tévelyek oka, hanem azokban kik azt eltorzítják. Egyébkint pedig a' számok udvarias alakba öltözteti. ,. ,. ,. ,. gyakran többet érnek. ,. mint hosszú okoskodványok..