KISS A T I L L A
Ú Z O K A K É P E S K R Ó N I K Á B A N
A nyugati oguz ( ú z ) t ö r z s e k é s a M a g y a r K i r á l y s á g a X I . s z á z a d b a n
Bevezetés, kutatástörténet
M u n k á m b a n a k e l e t - e u r ó p a i s t e p p é n rövid ideig t a r t ó z k o d ó ú z n a k vagy torknak neve
zett török n y e l v ű n o m á d n é p é s a X I . századi Magyar K i r á l y s á g k a p c s o l a t a i r ó l lesz s z ó . A z úz t ö r z s e k a k ö z é p - á z s i a i oguzok azon m a r a d v á n y a i , akik nem vonultak le d é l r e , iráni t e r ü l e t e k r e , hanem a k e l e t - e u r ó p a i s t e p p é n maradtak, majd a kunok n y o m á s á r a nyugati v á n d o r l á s r a k é n y s z e r ü l t e k . Ezek az oguz t ö r e d é k e k a b i z á n c i t ö r t é n e t í r ó k n á l OùÇoi, azaz úz, az orosz é v k ö n y v e k b e n Торк n é v e n jelentek meg, a muszlim k ú t f ő k b e n m e g n e v e z é sük: guzz. A latin n y e l v ű magyar f o r r á s o k b a n Nigri Co(u)maniként szerepelnek.
S t e p p e t ö r t é n e t i és forráskritikai okok miatt a Képes Krónika két, magyar t e r ü l e t e k elleni n o m á d t á m a d á s t taglaló helye is ö s s z e f ü g g é s b e h o z h a t ó az úz t ö r z s e k k e l .1 A z ú z - m a g y a r kapcsolatok tényét elfogadta a kutatás, ennek ellenére a szakirodalomban ez nem g y ö k e resedett meg. A Magyar K i r á l y s á g b a történt két X I . századi n o m á d b e ü t é s a l k a l m á b ó l m á r r é g e b b e n felmerült az ú z o k neve; ugyanekkor a n o m á d t á m a d ó k etnikai hovatarto
zását а X I X . s z á z a d v é g e ó t a vitatják: b e s e n y ő k , ú z o k , kunok,2 esetleg vegyes hadsereg is s z ó b a j ö h e t . A k ö z é p k o r i magyar t ö r t é n e l e m ezen két e s e m é n y é n e k steppei hátterét m e g v i z s g á l v a arra keresem a választ: melyik n é p h e z tartozhattak azok a n o m á d o k , akik
1068-ban Osul, 1085-ben Kutesk vezetésével M a g y a r o r s z á g területére törtek.
A z 1068-ban lezajlott kerlési csata n o m á d j a i n a k kilétét illetően négy n é z ő p o n t k ü l ö n b ö z t e t h e t ő meg: Marczali Henrik annak az e l k é p z e l é s n e k adott hangot, hogy a kerlési csata n o m á d j a i kunok voltak; Marczali m é g nem választotta ketté a kunok, illetve az ú z o k n é p é t .3 A z orosz ő s k r ó n i k a (a t o v á b b i a k b a n : P V L4) értesítéseit alapul v é v e ú g y gondolta, hogy mivel 1055 é s 1061 k ö z ö t t a moldvai s í k s á g területét a b e s e n y ő k kiürítet
ték, B i z á n c felé v á n d o r o l t a k , s letelepedtek az orosz f e j e d e l e m s é g e k határain, így a tá
m a d ó k a k e l e t - e u r ó p a i s t e p p é n m e g j e l e n ő kunokkal a z o n o s í t h a t ó k .5 M á s nézetet vallott Pauler Gyula. M ű v é b e n r á m u t a t o t t , hogy az 1068-as n o m á d b e t ö r é s nem k ö t h e t ő a k u -
A Képes Krónika közkeletű elnevezésen a X I V . századi krónikakompozíciót értem, amelynek vonatkozó fejezetei vélhetőleg a XI—XII. század fordulóján keletkeztek. A krónikaszerkesztés időrétegeiről lásd pl.
Hómon, 1925.69-75., 106. o.
2 A dolgozatban tárgyalt három törzsszövetség elnevezése eltérő a muszlim, az orosz és a bizánci források
ban. Ezért a továbbiakban a nagyjából hasonlóan nevezett besenyőket besenyőnek, a guzz/tork/úz elnevezésű törzscsoportot úznak, a kipcsak/polovec/komán/kun név alatt megjelenő népet kunnak fogom nevezni.
3 Marquait kimutatta, hogy az a korábbi vélekedés, miszerint az OvÇoi és Kojuavoi népnevek ugyanarra a népre vonatkoznak, téves; a népnevek alatt két nép, a szeldzsük kiválás után a steppén maradt oguzok (úzok), ill. az arab-perzsa forrásokban kipcsaknak, a szláv kútfőkben polovecnek, a bizánci leírásokban kománoknak (kumánoknak) nevezett kunok értendőek. Marquart, 1911. 38. o. Vö. Kossányi, 1924. 519. o.
4 A P V L a legrégibb orosz évkönyv, amely különböző krónika-gyűjtemények révén maradt ránk. A mű el
ső variánsa valamivel a X I . század közepe előtt keletkezett, majd több kiegészítés és átdolgozás után a X I I . század elejére három redakció is született. SZŐM 1988. 208-209. o.; Font, 1996. 119-129. o.
5 Marczali, 1995. 78-79. o.
nokhoz, mert azok ebben az i d ő p o n t b a n m é g nem é r h e t t é k el a Magyar K i r á l y s á g terüle
tét, emiatt az e s e m é n y h á t t e r é b e n a b e s e n y ő k e t kell sejtenünk. Azonban Marczalihoz ha
s o n l ó a n Pauler sem választotta szét a kunokat é s az ú z o k a t ,6 így okfejtése, miszerint a kunok 1068-ban nem é r h e t t é k el a K á r p á t o k a t , csak a kunokra igaz, a szintén kunnak tar
tott ú z o k r a nem. Pauler t o v á b b i é r v e l é s e arra a l a p o z ó d o t t , hogy a D A I7 M o l d v a területé
re helyezi a b e s e n y ő k ГЬХа törzsét, és a Képes Krónika a Magyar K i r á l y s á g ellen i r á n y u ló t á m a d á s t é s z a k k e l e t r ő l mondja el, a n o m á d o k pedig Gyula vezér harcosai.8 A harmadik v é l e m é n y K o s s á n y i B é l a n e v é h e z k ö t h e t ő . K o s s á n y i a P V L adataira, valamint bizánci kútfőkre t á m a s z k o d v a e l s ő k é n t jutott arra a k ö v e t k e z t e t é s r e , hogy az 1068-ban Kerlésnél csatát vesztett n o m á d o k az ú z o k voltak. E r v e l é s e szerint a b e s e n y ő k 1060—
1070 körüli szállásterületei H a v a s a l f ö l d és B i z á n c al-dunai h a t á r t a r t o m á n y á n á l voltak, é s z a k a b b i területeken csak az ú z o k k a l egy i d ő b e n jelentkeznek, ezért v a l ó s z í n ű l e g az ö k ö t e l é k ü k b e n k e r ü l h e t t e k oda, nem ö n á l l ó n é p t ö r z s k é n t ;9 a kunok pedig ekkor az orosz f e j e d e l e m s é g e k keleti határai, illetve a Dnyeper közötti területen n o m a d i z á l t a k . A z ú z o k a t a k é t n é p k ö z é , a nyugati orosz f e j e d e l e m s é g e k é s H a v a s a l f ö l d k ö z é helyezi. M i vel a m o l d v a i síkság, ahonnan a t á m a d á s kiindult, az ú z o k k e z é b e n volt, és a Képes Kró
nika nem b e s e n y ő k e t , hanem a cunikat említi meg t á m a d ó k é n t (amely e l n e v e z é s kapcso
latba h o z h a t ó az ú z o k Képes Krónika-bdi fekete kun m e g n e v e z é s é v e l ) , a kerlési csata n o m á d j a i b a n az ú z o k a t k e l l l á t n u n k .1 0 A negyedik n é z ő p o n t o t Györffy G y ö r g y neve fém
j e l z i . E l ő b b Paulert k ö v e t v e , b e s e n y ő t á m a d á s mellett é r v e l t ,1 1 k é s ő b b m ó d o s í t o t t a n é z e tét, é s k o n s z e n z u s t e r e m t ő alapon vegyes b e s e n y ő - ú z hadsereget tételezett fel. 1984-ben megjelent v é l e k e d é s e a kerlési csatával kapcsolatban b e s e n y ő k t á m a d á s á t valószínűsíti, akik k ö t e l é k é b e n a m a r a d é k úz elemek is m e g t a l á l h a t ó k v o l t a k .1 2
й Pauler, 1985. 432. o., 236. jegyzet.
7 V I I . (Bíborbanszületett) Konstantin áltat a X. század közepén szerkesztett, később De Administrando Itnperío (DAI) néven ismerté vált diplomáciai kézikönyv. A bazileusz régebbi bizánci krónikák, földrajzi és asztrológiai munkák, császári oklevelek adatait, valamint bizánci és külföldi követek beszámolóit, jelentéseit is felhasználta müvéhez. SZÖM 1988. 152. o.
8 Pauler, 1985. 433. o., 236. jegyzet. Pauler elképzelését Györffy György fejlesztette tovább, koncepcióját a dolgozat részletesen tárgyalni fogja.
9 Az oguz törzsek között élő, azoknak meghódolt besenyőkről Konsztantín császár is említést tesz, művé
nek 37. fejezetében: „Tudnivaló, hogy abban az időben, amikor a besenyőket kiűzték tulajdon földjükről, né
melyek közülük önszántukból és saját elhatározásukból ott maradtak, az említett úzokkal összeköltöztek s mos
tanáig közöttük vannak..." D A I 169. o. Megemlékezik róluk utazásáról írt beszámolójában Ibn Fadlän is, vö.
Togan, 1939. 33. o. A Kâsgarî által felsorolt 22 oguz törzs 19. törzse a beéenek. Pritsak, 1975. 215. o.; Golden, 1992. 208. о. Besenyők valószínűleg a X I . század második felében is kerülhettek úz fennhatóság alá, miután a besenyők törzsei letelepedtek az orosz fejedelemségek, de főleg Bizánc határain, valamint szétforgácsolódtak az úzok elleni harcokban.
1 0 Kossányi, 1924. 529., 531. o. Kossányi nézetét a szakirodalom egy része elfogadta: Makkai, 1936. 35. o.;
Hóman, 1941. 277. o.; Gyóni, 1942. 71-75. o.; Székely, 1964. 68. o.; Mezey, 1971. 194. o.; Pálóczi Horváth, 1988. 138-139. o.; Uő: 1989. 105. o.; Golden, 1990. 276. о.; Uő: 1992. 269. о.; Rásonyi, 2000. 310. о.; Uő:
2004. 272-273. о.
11 Györffy, 1948. 169. о.
1 2 Gyöiffy, 1984. 877. o.; Uő: 1990. 116., 211-212. o. Györffy úz alárendeltségű vegyes, besenyő-úz sere
get feltételező gondolata széles körben elterjedt; a kerlési csatával kapcsolatban elfogadta: Kristó, 1986. 63. o.;
Spinéi, 1986. 90. o.; Makk, 1993. 84. o.; Uő: 1994.; Tóth, 1994.; Hatházi, 1996. 4 1 . o.; Kristó, 1999. 73. o. Az 1085-ben Magyarországra törő nomádokkal kapcsolatban elfogadta Györffy véleményét: Kristó, 1986. 68. o;
Makk, 1993. 103. o.; Hatházi, 1996. 4 1 . o.; Kristó, 1999. 74. o.
A z 1085-ben magyar területet ellen t á m a d ó n o m á d had kilétét illetően szintén négy v é l e m é n y alakult k i ; M a r c z a l i Kutesk n o m á d j a i b a n szintén a d é l - o r o s z steppe kun tör
zseit kereste.1 3 Pauler szerint ugyanakkor 1091-ig, a M a g y a r o r s z á g elleni n o m á d t á m a d á sok m i n d e g y i k é n e k h á t t e r é b e n a b e s e n y ő t ö r z s e k e t kell l á t n u n k .1 4 G y ó n i M á t y á s kitűnő t a n u l m á n y a adta a harmadik nézetet. A n n a Komnena Alexias c í m ű m u n k á j á n a k archai
kus n é p n é v h a s z n á l a t á n a k e l e m z é s e r é v é n , valamint a forrás 1087. évi e s e m é n y e i t a Ké
pes Krónika 1085-re t e h e t ő n o m á d b e t ö r é s é v e l ö s s z e v e t v e r á m u t a t o t t , hogy a m á s o d i k , 1085-ös Kutesk és Salamon vezette „ k u n " b e t ö r é s szintén az ű z ő k h ö z k ö t h e t ő .1 5 Györffy G y ö r g y ennek ellenére úgy foglalt állást, hogy az 1085-ben t á m a d ó „ k u n o k " b e s e n y ő - ú z sereg v o l t .1 6
A Magyar K i r á l y s á g ellen intézett 1068-as és 1085-ös n o m á d b e t ö r é s e k e t tehát a szakirodalom e g y a r á n t kötötte a b e s e n y ő k h ö z , az ú z o k h o z és a kunokhoz, s Györffy fel
vetette k ö z ö s b e s e n y ő - ú z v á l l a l k o z á s l e h e t ő s é g é t is, általában úz a l á r e n d e l t s é g e t feltéte
lezve. A kunokkal, mint l e h e t s é g e s t á m a d ó k k a l , a kutatás a kerlési csatával kapcsolatban Pauler óta nem s z á m o l , viszont a b e s e n y ő k k e l és az ú z o k k a l (esetleg vegyesen) mind
1068, mind 1085 t á m a d ó i t m e g p r ó b á l t á k a z o n o s í t a n i .
Népmozgások a kelet-európai steppén a XI. században
1. B e s e n y ő törzsek a d é l - o r o s z s t e p p é n a X I . s z á z a d b a n
A b e s e n y ő k szállásterülete a X . s z á z a d b a n az orosz f e j e d e l e m s é g e k k e l s z o m s z é d o s Don-Dnyeszter v i d é k é r e h e l y e z ő d ö t t át. 915-ben jelennek meg e l ő s z ö r a b e s e n y ő k orosz t e r ü l e t e n ,1 7 majd a b o l g á r hatalom g y e n g ü l é s e miatt r ö v i d e s e n e l ö z ö n l ö t t é k az A l - D u n a vidékét is. A X . s z á z a d b a n és a X I . s z á z a d első felében, mint m e g t á m a d o t t a k és mint tá
m a d ó k gyakran keveredtek harcokba az orosz fejedelmekkel.1 8 Azonban e g y r é s z t a fo
lyamatos harcok, m á s r é s z t keleti s z o m s z é d j a i k n a k a X . s z á z a d v é g e felé újból reájuk ne
h e z e d ő n y o m á s a megosztotta, szétforgácsolta erejüket, é s új v á n d o r l á s r a k é n y s z e r í t v e őket, m e g d ö n t ö t t e a D o n és az A l - D u n a vonala közötti s í k s á g o n k o r á b b a n k i v í v o t t ural
m u k a t .1 9 A b e s e n y ő k 1015-ben is intéztek t á m a d á s t a Rusz e l l e n ,2 0 e z u t á n 1036-ban e g y e s ü l t utoljára a b e s e n y ő k n é p e K i j e v ellen nagyobb, a t ö r z s e k j e l e n t é k e n y erejét
Marczali. 1995. 136. o. Marczali nézetét 1085-tel kapcsolatban elfogadta: Mezey, 1971. 194. o.;
Rásonyi, 2004. 267. o.; Spinéi, 1986. 93-94. o.; Kapitánffy, 2003. 163. o.
14 Pauler, 1985. 433. o., 236. jegyzet.
15 Gyóni, 1942. 71-75. o. A Gyóni által felvetett 1085-ös úz-magyar érintkezés gondolatát is részben elfo
gadta a szakirodalom: Székely, 1964. 68. o.; Púlóczi, 1988. 140. o.
1 6 Vö. Györffy, 1948. 170. o.; Uő: 1984. 928. o.; Uö: 1990. 212. o.
1 7 Vö. RPC71.0.
1 8 így pl. Igor 916-920 között folytatott harcokat a besenyőkkel (RPC 71. o.), 944-ben a besenyők szövet
ségben a Russzal Bizánc ellen indítottak hadjáratot (RPC 72. o.). A besenyők az orosz források szerint először 968-ban támadták meg a Ruszt (RPC 85. o.), 972 tavaszán pedig Kurja, besenyő vezér a Dnyeszternél megtá
madta Szvjatoszláv fejedelmet és hadát; a harcban a fejedelem életét vesztette (RPC 90. o.). 988-992 között a Rusz több vereséget mért a besenyőkre (RPC 119. o.).
1 9 Kossányi, 1924.520. o.
2 0 Vö. RPC 124. o.
i g é n y b e v e v ő v á l l a l k o z á s r a .2 1 A t o v á b b v á n d o r l á s b a n elszakadt, visszamaradt kisebb t ö r e d é k e i k r ő l , akik a régi s z á l l á s h e l y e i k e t e l ö z ö n l ő n é p e k uralma alá kerültek, m é g t ö b b mint egy é v s z á z a d m ú l v a is szólnak az orosz é v k ö n y v e k , nagyobb t ö m e g b e n azonban ez időponttól kezdve orosz területen m á r nem mutatkoznak, b á r a Dnyeper k ö r n y é k é t a b i zánci források szerint v é g l e g csak a s z á z a d k ö z e p é n h a g y t á k e l .2 2
A b e s e n y ő k A l - D u n a felé tartó folyamatos v o n u l á s á t j ó l mutatják a k ö z é p g ö r ö g kút
fők. A m i g r á c i ó oka az úz t ö r z s e k n y o m á s a v o l t .2 3 A z első b e s e n y ő b e á r a m l á s a B i z á n c i B i r o d a l o m területére, az A l - D u n a j o b b partjára, 1025/27-ben zajlott le; a b e s e n y ő k ekkor a B a l k á n - f é l s z i g e t k ö z é p s ő részét dúlták f e l ,2 4 majd egyre f o k o z ó d ó intenzitással t á m a d tak 1032/33-ban,2 5 10342 6 és 1035-ben,2 7 majd 1036-ban.2 8 1048/49-ben két b e s e n y ő törzs, Kegen v e z e t é s é v e l fellázadt a Tyrach vezette b e s e n y ő t ö r z s e k k e l szemben, s B i zánc e n g e d é l y é v e l átkeltek az A l - D u n á n , s letelepedtek a Paristrionban.2 9 V e z e t ő i k meg
keresztelkedtek, és határőri feladatokat vállaltak. K é s ő b b Tyrach b e s e n y ő i is á t v á n d o r o l tak a Duna j o b b partjára, é s a Serdica é s Nis k ö r n y é k i s í k s á g o n telepedtek m e g .3 0 S p i n é i , Psellus h í r a d á s á r a hivatkozva, a b e s e n y ő k v á n d o r l á s á t 1048-ig az ú z o k f o k o z ó d ó nyo
m á s á n a k t u l a j d o n í t j a .3 1 A z ú z o k a b e s e n y ő k e t a Duna feletti tavakig és mocsarakig ű z t é k ,3 2 ahonnan t o v á b b m á r csak B i z á n c h a t á r t a r t o m á n y á b a lehetett m e n e k ü l n i . A m i k o r az ú z o k n é p e eljutott az A l - D u n á i g , a b e s e n y ő t ö r z s e k z ö m e addigra m á r annak déli vonala m ö g é h ú z ó d o t t ; a bizánci u r a l k o d ó k ugyanis a X I . s z á z a d k ö z e p e táján, f e l h a s z n á l v a a
2 1 Vö. RPC 136. o..; Diaconu, 1970. 51. o.; Golden, 1990. 274. о.
2 2 Kossúnyi. 1924. 520. о.
2 3 Prítsak, 1975. 230. o.; Golden, 1990. 274. о.
2 4 Erről tudósít: Kedrenos és Zonaras. Elian-Tanasoca, 1975. 148-149., 218-221. o. A besenyők I I . Bazileosz uralkodása alatt (976-1025) megvetették lábukat a Duna mentén, s ugyanazt a veszélyt jelentették Bizánc számára, mint előttük a bolgárok; ettől kezdve a Balkán-félsziget nem lehetett biztonságban az invázi
óktól. Brélüer, 1999. 231. o.
2 5 Vö. Zonaras tudósítását Elian-Tanasoca, 1975. 220-221. o.; Bréhier, 1999. 231. o.
2 6 Vö. Kedrenos és Zonaras adatait Elian-Tanasoca, 1975. 148-149., 220-221. o.; Obolensky, 1999. 261. o.
27
Vö. Kedrenos információit Elian-Tanasoca, 1975. 148-149. o.
28
" Ekkor Dobrudzsába törtek be, vö. Kedrenos és Zonaras tudósítását Elian-Tanasoca, 1975. 148-151., 220-221. o. A besenyő betörésekről lásd még: Gyóni, 1942. 12. o.; Diaconu, 1975. 237. o.; Spinéi, 1986. 88. o.;
Györffy, 1990. 113. o.; Bréhier, 1999. 231. o.; Stephenson, 2000. 81. о.
2 9 Paristrion, azaz a Dunamellék, amely területet a bizánci források Paradanuvionnak, i l l . Paradunavisnak is neveztek, a Bizánci Birodalom határtartománya volt, az Al-Dunától délre, a mai Dobrudzsa területén. Gyóni, 1942. 14. o.
3 0 Obolensky, 1999. 261. o.; Stephenson, 2000. 89-90. о. Egyes kutatók a fenti eseményeket korábbra da
tálják, így pl. Golden, aki munkájában 1045/46 vagy Stephenson, aki Tyrach átkelését az Al-Dunán 1047 telére teszi. Stephenson, 2000. 95. о. Tyrach besenyői bizánci szolgálatba léptek, Bithüniába küldték őket, de fellá
zadtak, a Szófiai-síkságon telepedtek meg és egyesültek a bulgáriai besenyőkkel (1049). Tyrach besenyői há
rom császári hadra is vereséget mértek, s bár Adrianupoliszt nem tudták bevenni, és Thrákiát is k i kellett üríte
niük, a dunai bolgár területeket megszállva tartották. 1053-ban kötött békét Bizánc a besenyőkkel, akik zöme bolgárföldön maradt. Bréhier, 1999. 241-242. o. Kegen és Tyrach konfliktusáról és a X I . század közepi, Bizánci területre történő nagy besenyő betelepülésről adatokat közöl: Kekaumenos, Attaleiates, Kedrenos, Zonaras. Elian- Tanasoca, 1975. 22-23., 66-67., 150-157., 220-223. o. A szakirodalomhoz lásd: Diaconu, 1970. 51., 56-61. o.;
Diaconu, 1975. 238. o.; Pritsak, 1975. 231. o.; Spinéi, 1986. 88. o.; Györffy, 1990. 103., 107., 113. o.
3 1 Psellust idézi: Spinéi, 1986. 88. o., 36. jegyzet.
3 Ferenf, 1981. 18. o.; Spinéi, 1986. 87. o. Erről szintén tájékoztat Skylitzes és Kedrenos, idézi: Spinéi, 1986. 87. o., 34. jegyzet.
b e s e n y ő t ö r z s e k k ö z ö t t kitört belső v i l l o n g á s o k a t , t ö m e g e s e n telepítették le ő k e t a Bal
k á n lejtőin é s a Duna déli p a r t v i d é k é n .3 3 Azonban a b e t ö r ő n o m á d o k elleni v é d e k e z é s c é l z a t á v a l letelepített b e s e n y ő k nem t u d t á k feltartóztatni az ú j a b b offenzívakat, 4 r á a d á sul, m i v e l nem adták fel n o m á d é l e t m ó d j u k a t , maguk is folytattak rabló hadjáratokat a birodalom területén b e l ü l .3 5
Ú j a b b b e s e n y ő á t k e l é s történt 1059-ben; Seite b e s e n y ő v e z é r k i h a s z n á l v a egy ma
g y a r - b i z á n c i k o n f l i k t u s t ,3 6 b e t ö r t a D u n a m e l l é k r e .3 7 A n n a Komnena is tudósít erről az e s e m é n y r ő l ,3 8 aki azt írja, hogy m i u t á n a magyarok f e l m o n d t á k a b é k é t B i z á n c c a l , ezt meghallva a b e s e n y ő k á t l é p t é k az A l - D u n á t . Ennek oka pedig az ú z o k „ e n g e s z t e l h e t e t l e n e l l e n s é g e s k e d é s e " v o l t .3 9 A z ú z o k az 1060-ban elszenvedett v e r e s é g után t o v á b b h ú z ó d tak nyugatnak, mert egy időre eltűntek az orosz források l á t ó k ö r é b ő l ;4 0 ekkor szállásterü
letük M o l d v a lehetett, amit a b e s e n y ő k az ú z o k elől B i z á n c felé h ú z ó d v a minden bizony
nyal k i ü r í t e t t e k .4 1
A n n a Komnena h í r a d á s a alapján „valamiféle szkíta n é p , m i v e l a s z a u r o m a t á k nap
nap után fosztogatták, f e l k e r e k e d v é n h a z u l r ó l leereszkedett a D u n á h o z . "4 2 Ez a b e s e n y ő v á n d o r l á s az 1084. é v elejére k e l t e z h e t ő . A z orosz f o r r á s o k b a n 1080-tól kezdve a kijevi és p e r e j a s z l á v i ú z o k k a l e g y ü t t megint elkezdik emlegetni a b e s e n y ő k e t is. Ezeket felte
h e t ő l e g az ú z o k h o z t á k magukkal az orosz h a t á r s z é l e k r e . A s z a u r o m a t á k az ú z o k a t takar
j á k ,4 3 a „ v a l a m i f é l e szkíta n é p " pedig egy b e s e n y ő t ö r e d é k e t , amely az úzoktól elszakad
va l e v á n d o r o l t a D u n á h o z , s e g y e z s é g e t k ö t v e a paristrioni b e s e n y ő k k e l letelepedett a
A besenyők zöme a Bizánci Birodalomban bolgár területeken telepedett meg. Pritsak, 1975. 231. o.;
Bréhier, 1999. 282. o.
3 4 A besenyők pacifikálására törekvő bizánci diplomácia kudarcát mutatja, hogy más besenyő kontingen
sek továbbra is nyomást gyakoroltak a Birodalom al-dunai frontjára, s thrákiai invázióik az 1050-es években is folytatódtak. Obolensky, 1999. 261. o.
3 5 Kossányi, 1924. 523. o.
3 6 Isaakios Komnénos császár uralkodása alatt (1057-1059) egy határincidens alkalmával I . András sere
gével betört Bizáncba, de a konfliktus gyors békekötéssel ért véget. Valószínűleg a bizánci területről kiinduló besenyő törzsek által kezdeményezett határmenti összecsapások vezettek el András hadjáratához. Makk, 1998.
140-141. o. Olyan elképzelés is felmerült, hogy az 1059-es besenyő támadás eredetileg a Magyar Királyság déli területeinek elfoglalására irányult, amely törekvést I . András ügyes diplomáciával Bizánc ellen fordított.
Györffy, 1984. 861. o.
3 7 Diaconu, 1975. 238-239. o.; Ferenf, 1981. 19-20. o.
3 8 Vö. Reinsen, 1996. 127-128. о.; Moravcsik, 1984. 103. о. Anna Komnena forrása itt Psellus volt, akinek a munkájában található népneveket átvette. Ezért lehet az, hogy az Alexiasban úzokat jelentő sauromata népnév itt besenyőket takar (vö. ByzTurc II. 230. o.), az úzok pedig geta néven vannak említve (vö. ByzTurc II. 105. o.). Gyóni,
1942. 78. o. Skylitzes Continuatus Attaliatesböl merítve szintén leírja az eseményt, de müvében az aktuális népneveket használja (magyarok, besenyők). Gyóni, 1942. 79. o. Skylitzes Continuatus és Attaleiates adatai mellett (Eiian-Tanasoca, 1975. 58-59., 68-69. o.) az eseményről tudósít még Zonaras. Elian-Tanasoca, 1975.
222-225. o.
3 9 Gyóni, 1942.76-77.0.
4 0 Vö. RPC 143. o.
4 1 Kossányi, 1924. 532-533. o.
4 2 Vö. Reinsen, 1996. 229-230. о.
4 3 Anna Komnena tudósítása (vö. Reinsch, 1996. 229-230. o.), idézi: Gyóni, 1942. 5. o. Victor Spinéi a forrásban szereplő szauromata elnevezést a kunokra vonatkoztatja, tévesen; a hadjáratot pedig 1086-ra helyezi.
Spinéi, 1986. 90. o.
Duna j o b b partjára. M o l d v á b a n , a X I . század v é g é n újra megjelentek a b e s e n y ő k . Tekint
ve, hogy megjelenésük körülbelül egybeesik a torkok újbóli feltűnésével és figyelembe vé
ve az orosz p u s z t a s á g o k akkori m e g s z á l l á s á n a k viszonyait, minden valószínűség amellett szól, hogy a b e s e n y ő k e raját a torkok h o z t á k magukkal az orosz határszélekre, és így ab
ban a b e s e n y ő k n e k az ú z o k uralma alá került töredékeit kell k e r e s n ü n k .4 5
2. Ú z t ö r z s e k a d é l - o r o s z s t e p p é n a X I . s z á z a d b a n
A z úz t ö r z s e k szállásterülete a X . s z á z a d b a n , a b e s e n y ő k e l ü l d ö z é s e után, a Szir-darja k ö z é p s ő folyásától nyugaton e g é s z e n a V o l g á i g , é s z a k o n pedig az Irtis, T o b o l , I s i m fo
lyók k ö z é p s ő f o l y á s á n a k v i d é k é i g ért; ezt a vidéket a muszlim források a X . s z á z a d b a n O g u z - s t e p p é n e k n e v e z t é k . N a g y r é s z t a mai Kazak-steppe területe e z .4 6
A X I . s z á z a d r a az ú z o k egyre a k a d á l y t a l a n a b b u l kelhettek át a Donon, sőt azon túl is.
A z á l l a n d ó úz h u l l á m o k feltehetően a kunok n y o m á s á r a indultak el, a kunok pedig szin
tén k é n y s z e r b ő l mozdultak k i é s z a k i b b l a k ó h e l y e i k r ő l . Mindezen n é p m o z g á s o k h á t t e r é ben a kitaj t ö r z s e k é s z a k n y u g a t i terjeszkedése állott B e l s ő - Á z s i á b a n . A z 1030-as é v e k r e , az ú z o k nyugatabbra ű z é s é v e l , m á r a kunok lettek az e g é s z Kazak-steppe urai: az Oguz- steppe kifejezést ekkor váltja fel a Kipcsak-steppe, a Dast-i Kipcsak terminus.4 7 Ennek a nagy n é p e l t o l ó d á s n a k a k ö v e t k e z t é b e n a steppén maradt úz t ö r z s e k a kunok elől, a bese
n y ő k e t maguk előtt hajtva, egyre nyugatabbra v á n d o r o l t a k a d é l - o r o s z t e r ü l e t e k e n . E r r ő l az e u r á z s i a i n é p m o z g á s r ó l M a r v a z í , muszlim történetíró jegyzett fel é r t é k e s adatokat arab n y e l v ű m u n k á j á b a n ,4 8 valamint Edesszai M á t é , ö r m é n y történetíró 1050/51-gyel kapcsolatban.4 9 A t u d ó s í t á s o k é r t e l m é b e n a kunok megjelentek E u r ó p a keleti h a t á r a i n , akiknek t e r j e s z k e d é s e nyugatabbra szorította a K a z a k - s t e p p é n n o m a d i z á l ó ú z o k a t , azok pedig az orosz területekkel s z o m s z é d s á g b a n élő b e s e n y ő k e t .5 0
4 4 Gym/, 1942.76.0.
4 5 Kossányi, 1924. 529. o.
4 6 Vásáry, 2003. 153. o.
4 7 A muszlim kútfőkben az úzok elnevezése guzz, amely a török oguz népnévből származik. Göckenjun, 2000. A kunok elnevezése többnyire kipcsak. Györffy, 1948. 159. o.
4 8 Saraf al-Zamán Táhir Marvazí: Tabái al-hajaván. A szerzőről és müvéről vö. SzÖM 1988. 231. o. Marvazí tudósítása a népeltolődásról ípy szól, Minorsky, angol fordításából magyarra ültetve: „Van egy fajtájuk, amelyet qún-nak hívnak. Ok Qitáy [Észak-Kína] országból jöttek [ti. az iszlám területére], mert féltek a qitáy khántól.
Nesztoriánus keresztények [voltak?]. Legelőik szűkössége miatt hagyták el régi központjaikat [ez nem egyezik az előbb mondottakkal]. Közülük való volt Ikindzsi ibn Qocsgár, a khwárezmi [mohamedán terület az Amu-darja torkolatának vidékén] uralkodó [meghalt 1097]. A qúnokat a qáyok követték, akik számosabban és erősebbek vol
tak és kiűzték őket ezekről [melyik?] a legelőkről. Erre ők [ti. a qúnok] a sárí-k [olv. : szárí-k, mint a perzsa fordítás] te
rületére mentek. A sárik népe továbbvonult a türkmenek [mohamedán karlukok és oguzok] területére, akik pedig a guzzok [a. m. török oguz, magyar úz] területének keleti részeit foglalták el. A guzzok a besenyők területére vonultak, az Örmény-tenger [Fekete-tenger] mellé." Czeglédy Károly fordítása 1949. 43-44. o. Hozza a magyar fordítást még:
Gyötffy, 1990. 209. o.; Keller, 2001. 139-140. о.; Vásáry, 2003. 155. о., az angol fordítást: Senga, 1996. 134. o.
4 J Edesszai Máté, örmény történetíró (1050-1051) lényegében ugyanezt az eseményt mondja el, annyiban másként, hogy a kígyók népe űzte el a fakókat (örményül khartesk), akik viszont az oguzokat és besenyőket késztették továbbhaladásra. Vásáry, 2003. 155. o. Az értesítés, Marquait német fordításából, magyarra ültetve:
„...a kígyók népe előnyomult, és leverte a fakókat (khartes), és a fakók felvonultak, és leverték az úzokat és a besenyőket." Györffy György fordítása 1990. 205. o., 66. jegyzet.
5 i ) Golden, 1972. 81. о.; Vásáry, 2003. 155. о.
Ekkor tehát, a X I . s z á z a d első felében, az orosz f e j e d e l e m s é g e k keleti h a t á r s z é l e i n új, a b e s e n y ő k n é l hatalmasabb e l l e n s é g jelent meg, akiket az orosz é v k ö n y v e k tork n é v e n emlegetnek. A torkokat, azaz ú z o k a t m á r r é g e b b r ő l i s m e r t é k az oroszok; 985-ben amikor azok m é g a Volga v i d é k é n laktak, s z ö v e t s é g ü k b e n hadakozott V o l o d i m i r a volgai b o l g á rok e l l e n .5 1 A z ú z o k e l ő s z ö r 1054-ben kerültek k ö z v e t l e n kapcsolatba és konfliktusba a Russzal; ekkor V o i n mellett, a Dnyeper keleti partján m e g t á m a d t á k Vszevolod pere- jaszlavi fejedelmet, tehát addigra elérték a Dnyeper vonalát, sőt azon túl is terjeszked
t e k .5 2 Ennek lehet betudni a b e s e n y ő t ö r z s e k fenntebb m á r említett újabb h u l l á m á t B i zánc területére 1059-ben. A z úzok ebben az i d ő b e n tehát a b e s e n y ő k t ő l é s z a k r a , gyakorlatilag „felettük" helyezkedtek el. B e s e n y ő k r ő l b e s z é l n i ekkor a moldvai területe
ken csak úz a l á r e n d e l t s é g b e n lehet. M i u t á n az ú z o k m e g s z á l l t á k a Dnyeper vidéki steppét, a k o r á b b i b e s e n y ő területeket, melyek az orosz f e j e d e l e m s é g e k é r d e k k ö r é b e tar
toztak, hamarosan k ö z ö s v é d e k e z é s r e k é n y s z e r í t e t t é k a v e s z é l y e z t e t e t t területek fejedel
meit. 1060-ban ezek a fejedelmek, Izjaszláv, Szvjatoszláv és Vszevolod, hatalmas sere
get gyűjtöttek, vízen é s s z á r a z f ö l d ö n e g y a r á n t megindultak az ú z o k ellen, é s v e r e s é g e t m é r t e k azokra, akik k ö z ö t t r á a d á s u l j á r v á n y ütötte fel a fejét; mindezek t e r m é s z e t e s k ö v e t k e z m é n y e lett az ú z o k újabb v á n d o r l á s a .5 3
Engedve a kunok n y o m á s á n a k az ú z o k az 1060-as é v e k elején t o v á b b h ú z ó d t a k a Bal
kán-félsziget felé, maguk előtt ű z v e a b e s e n y ő k e t . A z úz t ö r z s e k s z á l l á s h e l y e ez idő tájt az orosz f e j e d e l e m s é g e k déli- d é l n y u g a t i és a B i z á n c i B i r o d a l o m é s z a k i határszélei k ö zött, a B u g és a Szeret v i d é k é n lehetett. Erre enged k ö v e t k e z t e t n i az a k ö r ü l m é n y , hogy az orosz é v k ö n y v e k 1060-tól kezdve 1080-ig nem e m l í t i k az ú z o k a t , viszont a b i z á n c i forrásokból tudjuk, hogy az A l - D u n á t az ú z o k hadai 1064/65 telén lépték át e l ő s z ö r .5 4 A z úzok 1064-ben á t k e l v e az A l - D u n á n , leverték a b o l g á r é s b i z á n c i e r ő k ellenállását, s elárasztották a D u n a m e l l é k e t , pusztították T h r á k i á t és a g ö r ö g területeket, és M a k e d ó n i á t f e n y e g e t t é k .5 5 A z ellenük felvonuló bizánci erőkkel azonban m á r nem tudtak m e g k ü z d e ni, mert a b e s e n y ő k é s a b o l g á r o k h á t b a t á m a d t á k őket, r á a d á s u l újabb ragály tizedelte soraikat. Ennek k ö v e t k e z t é b e n befejezték hadjáratukat; egy r é s z ü k a basileus s z o l g á l a t b a s z e g ő d ö t t , m á s i k részük pedig kiürítve a megszállt b i z á n c i területeket, é s z a k felé h ú z ó d va, a m á r r é g e b b r ő l ismert orosz f e j e d e l e m s é g e k délkeleti határain telepedett meg, határ
őri szolgálatot v á l l a l v a .5 6
5 1 Vö. RPC 96.0.
Vö. RPC 143. o.; Kossányi, 1924. 520. o.; Golden, 1972. 83. о. Az úzok a Dnyeper mentén olyan terüle
teken tűnnek fel, ahol Kedrenos tanúsága szerint az úzok és besenyők közötti harcok zajlottak le (nyílván a Dnyepertől nyugatra). Idézi: Kossányi, 1924. 522-523. o.
5 3 Vö. RPC 143. o.; Kossányi, 1924. 520-521. o.; Golden, 1972. 83. о.; Spinéi, 1986. 91. о.
5 4 Kossányi, 1924. 523. о.; Gyóni, 1942. 13. о.
5 5 Az úzok bizánci hadjáratához vö. Diaconu, 1970. 79. o.; Diaconu, 1975. 239. o.; Bréhier, 1999. 257- 258. o.; Obolensky, 1999. 261-262. o.; Ostrogorsky, 2001. 301. o.
5 6 Kossányi, 1924. 524. o.; Golden, 1972. 83. о. Az úzok Bizánc elleni 1064-es támadásáról megemlékezik Psellus Chronographiajában, vö. Sewter, 1966. 332. o., 2. jegyzet. A betörésről beszámol még: Attaliates (Elian-Tanasoca, 1975. 68-71. o.), s az ő nyomán Skylitzes (uo, 60-63. o.), Zonaras (uo. 224-227. o.) és Glykas (uo. 166-167. o.), vö. Kossányi, 1924. 524. o., 2. jegyzet. A betöréshez vö. Diaconu, 1970. 79-81., 83. o.;
Diaconu, 1975. 239. o.; Ferent, 1981. 20. o.; Spinéi, 1986. 92-93. o.; Savvides, 1993. 150. o.; Stephenson, 2000. 95. о. Felmerült olyan elgondolás is, hogy a birodalomra törő úzokkal szemben a Duma menti bizánci themák katonai parancsnokai szövetkeztek Géza herceggel, akinek dukátusa közvetlenül érintkezett a görög
Figyelembe v é v e azt, hogy a B i z á n c i Birodalomban az úz t ö r z s e k n e k v a l ó s z í n ű l e g nem nagy t ö r e d é k e maradt vissza,3 7 a „ m y r m i d o n o k " f e j e d e l m é h e z , azaz p e r e j a s z l á v i vagy kijevi orosz fejedelemhez ment ú z o k m é g m i n d i g igen n a g y s z á m ú a k lehettek. A befogadott ú z o k a t az orosz fejedelmek széttelepítették h a t á r a i k n á l .5 8 S z á l l á s a i k t ú l n y o m ó r é s z é t a kijevi és a perejaszlávi f e j e d e l e m s é g e k területére tették át; a Ros folyó mellett szélesen e l t e r ü l ő Porose-nak elnevezett h a t á r v i d é k t ő l kezdve Torcseszk,5 9 P e r e j a s z l á v é s t ö b b m á s , e g y m á s t ó l távol e s ő v á r o s mellett h ú z ó d t a k telepeik, v é d e l m i ö v k é n t v é v e k ö rül a steppe felől a két f e j e d e l e m s é g e t .6 0 A letelepítés pontos idejét nem ismerjük, de m i vel m á r 1080-ban a Vszevolod ellen t á m a d ó ú z o k a t az orosz é v k ö n y v e k
„ p e r e j a s z l a v i a k n a k " m o n d j á k , 1 b e f o g a d á s u k a t ezen i d ő p o n t előtti é v e k r e k e l l t e n n ü n k .6 2 A k ö v e t k e z ő , úzokkal kapcsolatos t u d ó s í t á s a m á r fenntebb említett 1084-re d a t á l h a t ó b e s e n y ő exodus.6 3 A z e s e m é n y leírása tehát 1084-re is azt a földrajzi helyzetet mutatja, hogy az ú z o k a b e s e n y ő k „felett" helyezkednek el, u t ó b b i a k a t a Duna vonala m ö g é v á n d o r l á s r a k é n y s z e r í t v e . 1086/87 telén Tzelgu b e s e n y ő vezér v e z e t é s é v e l egy 80 000 fős vegyes, b e s e n y ő - ú z - m a g y a r sereg (élükön Salamon, trónfosztott magyar királlyal) harcol a bizánci erőkkel. A n o m á d o k r a a bizánciak vereséget m é r n e k .6 4 Ennek az e s e m é n y n e k e l ő z m é n y e Salamon, trónfosztott magyar király é s Kutesk „kun v e z é r " beütése E r d é l y b e , 1085-ben. M i u t á n L á s z l ó király serege legyőzte a t á m a d ó k a t , azok levonultak a D u n á h o z , és „betörtek B u l g á r i á b a és G ö r ö g o r s z á g határára".6"1 Ezt a két e s e m é n y t k é s ő b b taglaljuk.
3. K u n törzsek a d é l - o r o s z s t e p p é n a X I . s z á z a d b a n
A M a r v a z í által leírt n é p v á n d o r l á s k ö v e t k e z m é n y e k é p p az ú z törzsek n y o m á b a n 1055 f o l y a m á n a kunok t ű n t e k fel az orosz f e j e d e l e m s é g e k keleti határszélein. E k k o r m é g si
került Vszevolodnak Bolush nevű v e z é r ü k k e l b é k é t k ö t n i e .6 6 Azonban 1061-ben m á r harcba b o c s á t k o z t a k a perejeszlaviakkal, s az Iskal vezette kun sereg g y ő z e l m e t aratott Vszevolod serege felett. A z é v k ö n y v e k szerint ez volt az első alkalom, hogy a kunok m e g t á m a d t á k a Ruszt.6 7 1068-ban hadaik h á r o m orosz fejedelmet g y ő z t e k le, aminek k ö -
határtartományokkal. Azonban nincs forrás, amely arról tudósítana, hogy 1064-ben a magyar herceg és a b i zánci hadvezérek az úzok ellen katonai szövetséget kötöttek volna. Makk, 1998. 146. o.
5 7 Az a felfogás, hogy az 1064. évi balkáni betöréskor az úzok „egész népe" elpusztult volna, túlzott. A támadó nomádok veszteségeinek eltúlzása a hivatalos bizánci történetírásban sokszor a tőlük elszenvedett meg
szégyenítő vereségek szépítgetésére szolgál. Gyónt, 1942. 70-71. o.
5 8 Kossányi, 1924. 524-525. o.
5 9 Torcseszk = Tork-város, Golden fordításában Golden, 1990. 277. о.
6 0 Vö. RPC 168. o.
6 1 Vö. RPC 180. o.
6 2 Kossányi, 1924. 525. o.
6 3 A Magyar Királyság elleni 1068-as nomád támadás törzseit keresték az úzokban is. Azt a kérdést, hogy ez az esemény betagolható-e az úzok X I . századi történetébe, a dolgozat későbbi fejezetében próbáljuk megvá
laszolni.
6 4 Lásd Anna Komnena (Reinsch, 1996. 234. o.), vö. Moravcsik, 1984. 103-105. o.
6 5 Vö. SRH I. 408-409. o.
6 6 Vö. RPC 143. o.
6 7 Vö. RPC 143. o.
v e t k e z t é b e n Csernyigov területét árasztották el, á m itt m é g ez é v f o l y a m á n Snovesk mel
lett nagy v e r e s é g e t szenvedtek Szvjatoszlav f e j e d e l e m t ő l .6 8 K o s s á n y i az orosz a d a t o k b ó l arra k ö v e t k e z t e t e t t , hogy az 1060-as é v e k b e n a kunok á l l a n d ó a n é s z a k a b b r a e s ő orosz te
rületeket t á m a d t a k meg, mint azt m e g e l ő z ő l e g az ú z o k , és csak az évtized v é g é n kanya
rodtak le d é l r e , ezek k o r á b b i l a k ó h e l y e i r e , a Dnyeper k ö r n y é k é r e . 1071-ben m á r a kijevi f e j e d e l e m s é g d é l n y u g a t i határszéleinél, Rastovec és Nejatin mellett harcoltak csapata
i k .6 9 M i n t h o g y az ú z o k e n é p elől m e n e k ü l v e minden v a l ó s z í n ű s é g szerint ez idő tájt ürí
tették k i addigi szálláshelyeiket, az egykori úz területet e l é r ő kunok s z á m á r a újabb e l ö - n y o m u l á s r a nyílott l e h e t ő s é g délen a B a l k á n - f é l s z i g e t , nyugaton pedig a K á r p á t o k felé.
S z ö v e t s é g b e n a B i z á n c ellen l á z o n g ó b e s e n y ő k k e l , a kunok 1078-ban csakugyan m á r D r i n á p o l y t o s t r o m o l j á k .7 0 Ettől kezdve 1087-ig nem é r t e s í t e n e k minket a b i z á n c i kútfők kunok m e g j e l e n é s é r ő l az A l - D u n á t ó l d é l r e . 1087-ben a b e s e n y ő k h í v á s á r a jelentek meg kunok bizánci területen, de s e g é d c s a p a t a i k k é s ő n é r k e z t e k meg a dristrai c s a t á b a , ezért a z s á k m á n y egy r é s z é r e v o n a t k o z ó i g é n y ü k e t a b e s e n y ő k elutasították. A kunok emiatt a b e s e n y ő k r e t á m a d t a k , s egy ideig az O z o l i m n e - t ó partjaira szorították őket, de é l e l e m h i ány miatt k é n y t e l e n e k voltak hazavonulni. 1 1089-ben újra feltűntek a bizánci h a t á r o k nál, a basileus e n g e d é l y é t k é r v e a b e s e n y ő k elleni t á m a d á s h o z , azonban a c s á s z á r i dip
l o m á c i a , tartva a kunok haderejétől, ekkor m é g h a z a t é r é s r e tudta bírni őket. 1091-ben azonban m á r Alexios c s á s z á r s z ö v e t s é g e t köt a b e s e n y ő k ellen Togortak és M a n i a k kun v e z é r e k k e l , akik 40 000 fős haddal é r k e z n e k az A l - D u n á h o z . S e g í t s é g ü k k e l sikerül B i z á n c n a k 1091. április 2 9 - é n , a lebunioni c s a t á b a n s z é t z ú z n i a b e s e n y ő k e t . A csata után a kunok visszatértek a D u n á t ó l é s z a k r a e s ő t e r ü l e t e k r e .7 2 E z u t á n 1095-ben jelennek meg, mint t á m a d ó k az A l - D u n á n á l , de a csata után a b e t ö r ő n o m á d o k h a z a m e n e k ü l t e k .7 3 Elér
ve az A l - D u n á t , a X I . s z á z a d v é g é n , a d é l - o r o s z o r s z á g i , moldvai é s havasalföldi síkságot a kunoknak a Don és V o l g a melletti szállásaiból e l ő n y o m u l t hadai v o n t á k hatalmuk alá.
Seregeik B i z á n c o n kívül a Magyar K i r á l y s á g ,7 4 a d é l n y u g a t i orosz f e j e d e l e m s é g e k s azon túl, L e n g y e l o r s z á g területére is betörtek. L e n d ü l e t e s e l ő r e t ö r é s ü k azonban a X I I . s z á z a d elején megakadt, ami az orosz fejedelmek t á m a d ó h a d j á r a t a i n a k volt b e t u d h a t ó .7 5
6 8 Vö. RPC 146-149. o.
6 9 Vö. RPC 150. o.; Kossányi, 1924. 526. o.; Ferenf, 1981. 28-29. o.
70
Kossányi, 1924. 526-527. o.; Ferenf, 1981. 31. o. A kunok első rövid balkáni szereplése 1078-ban, Nikephoros Botaneiates uralkodása első évében történt, Basilakios dyrrhachioni dux lázadása idején. Míg a császári csapatok a lázadás leverésével Thesszalonikiben voltak elfoglalva, távollétüket felhasználva a bese
nyők erős kumán segítséggel rátámadtak Adrianupolisra. A császári sereg gyors odaérkezésére azonban a no
mádok elmenekültek „s többet nem merészelték megtámadni a római határokat"; beszéli el a történteket Attaliates és Skylitzes continuatus. Idézi: Gyóni, 1942. 67. o. Vö. Spinéi, 1986. 93. o.
7 1 Gyóni, 1942. 67.0.
7 2 Bréhier, 1999. 284. o.; Obolensky, 1999. 263. o.
7 3 Gyóni, 1942. 68. o.; Ferenf, 1981. 36-37., 41-42. o.
7 4 A Magyar Királyság ellen intézett kun támadásokra vö. SRH I . 410. o. Ekkor, 1091-ben, Krul fia, Kapolcs tört be Magyarországba. László király a Tisza mentét feldúló és az Al-Duna felé kivonuló kunokat a temesi részeknél, a Pogáncs folyónál érte el, és hadukat szétverte; ezután 1092-ben, Ákos kun vezér előre beje
lentett bosszuló hadát az Al-Dunánál várva legyőzte. Györffy, 1990. 118. o. Kézai nem említi kivonatos mun
kájában az eseményeket. Említi viszont a Thuróczy krónika; az eseményhez írt jegyzetben Bellus Ibolya Ákos támadását, feltételesen, 1091 augusztusára datálja. Bellus, 2001. 358. o., 440. jegyzet.
7 5 Kossányi, 1924.527. o.
Ö s s z e s s é g é b e n az orosz és bizánci források alapján megállapíthatjuk, hogy 1060- 1065 k ö z ö t t a b e s e n y ő k szállásterületei H a v a s a l f ö l d ö n és a B i z á n c i B i r o d a l o m északi te
rületein voltak; az ú z o k é a nyugati orosz f e j e d e l e m s é g e k és B i z á n c északi határai között, a k u n o k é pedig az orosz f e j e d e l e m s é g e k keleti határainál; 1070 körül pedig a b e s e n y ő k é ugyanott, az ú z o k é szintén, de egy kisebb t ö r e d é k ü k visszamaradt a B i z á n c i B i r o d a l o m ban, a kunok pedig t o v á b b terjeszkedve átlépték a Dnyeper v o n a l á t .7 6
A kerlési csata Kézai Gesta Hungarorumában
1068-ban n o m á d sereg tört be a Magyar K i r á l y s á g területére M o l d v á b ó l . A z e s e m é nyekről csak magyar források r é v é n van i s m e r e t ü n k , azonban ezek is e l l e n t m o n d á s o s a k ; a Képes Krónika a n o m á d o k a t cuni néven ismeri, K é z a i Simon Gesta Hungarorumában viszont a b e t ö r ő k e t bessinek nevezi. A két forma egyúttal két történeti k o n s t r u k c i ó t vet fel: a cuni alatt a kutatás ú z o k a t keresett, a bessi viszont é r t e l e m s z e r ű e n a b e s e n y ő k r e v o n a t k o z t a t h a t ó . Kézai f o r r á s h e l y é n e k egy új é r t e l m e z é s é v e l m a g y a r á z a t o t adhatunk ar
ra, hogy melyik n o m á d n é p ütközött meg a magyar e r ő k k e l K e r l é s n é l , 1068-ban.
A Gesta H u n g a r o r u m r ó l m á r Domanovszky S á n d o r kimutatta, hogy az I . A n d r á s t ó l V . I s t v á n i g vezetett rész nem K é z a i alkotása, hanem a b ő v e b b k r ó n i k á k által fenntartott ősforrás (ősgesta) kivonata. A Kézai S i m o n t ó l m á r a fennmaradt, e r ő s e n rövidített elbe
szélés é s a b ő v e b b s z ö v e g e k közötti nagy h a s o n l ó s á g (a terjedelmi differenciák e l l e n é r e ) k é t s é g t e l e n ü l bizonyítja, hogy a s z ö v e g e k eredete k ö z ö s . A z Anjou-kori k r ó n i k á k az ősgesta s z ö v e g é t b ő v e b b e n és helyesebben ő r i z t é k meg, mint K é z a i , aki m i n d i g keve
sebbet vett át a forrásból a m a z o k n á l , s azok egyes helyeit félre is m a g y a r á z z a .7 7
A magyar gesta- é s krónikaszerkesztés a X I . század második fele óta tartó folyamat, kezdete I . A n d r á s (1046-1060) és K á l m á n (1095-1116) kora közé k e l t e z h e t ő ,7 8 de egy újabb v é l e m é n y az ősgesta születését arra az időre teszi, amikor Salamon király, illetve G é z a és László herceg egyetértésben k o r m á n y o z t a az országot (1063-1072), ilyenformán a korai mü időhatárát nagyjából a kerlési csatánál vonja m e g .7 9 A z t m i n d e n k é p p e n elmond
hatjuk, hogy az 1068-as kerlési csatáról maradt fenn korabeli magyar történetírói lejegyzés, amely t o v á b b h a g y o m á n y o z ó d o t t az Á r p á d - majd Anjou-kori krónikaszerkesztésbe.
Kézai Simon Gesta Hungarorumában a k ö v e t k e z ő k e t olvashatjuk a kerlési ü t k ö z e t ről: 63. „ G é z a után pedig L á s z l ó uralkodott harminc é v i g é s h á r o m h ó n a p i g . V á r a d o n nyugszik. M á r m o s t az ő idejében E r d é l y földjén, azon a hegyen, melyet K e r l é s n e k hív
nak, a b e s e n y ő k e t , a magyarok á d á z ellenségeit, akik M a g y a r o r s z á g f o s z t o g a t á s a után m e n e k ü l ő b e n voltak, utolérték, és ugyanezen L á s z l ó király, valamint a magyarok ú g y szétverték őket, hogy - a h a g y o m á n y szerint - egy sem maradt meg b e l ő l ü k . " A Képes
1 0 Vö. Kossányi, 1924. 531. o.
7 7 Domanovszky, 1906. 115., 125-126. o.
7 8 Uo. 129-130. o.; Hómon, 1925. 86., 105-106. o.; Gerics, 1961. 46-84. o.; Györffy, 1993. 184-188. o.;
Kristó, 1994. 114., 123-130. o.
7 9 Szávák, 2004. 244. o.
8 0 63. „Post Geicham vero regnavit Ladislaus X X X annis et tribus mensibus. In Warod requiescit. Istius igitur temporibus in V I I Castris, in monte, qui Kyrioleis dicitur, Bessi Hungaris infestissimi spoliata Hungária fugientes coniunguntur et per eundem Ladislaum regem ac Hungaros taliter superantur, ut nec unus ex ipsis ferturremansisse..." SRH I . 180. o. Vö. Boílók, 1999. 116. o.
Krónika ugyancsak említi n o m á d o k b e t ö r é s é t E r d é l y b e , azzal a k ü l ö n b s é g g e l , hogy sok
kal t ö b b i n f o r m á c i ó t árul el az e s e m é n n y e l kapcsolatban: 102. „ E z e k után pedig a po
g á n y kunok a Meszes kapu felső v i d é k e felöl, á t t ö r v e a g y e p ü k e t , b e t ö r t e k Magyaror
szágra, és a N y í r s é g e g é s z területét e g é s z e n Bihar v á r á i g k e g y e t l e n ü l kifosztották, majd férfiaknak és n ő k n e k , valamint k ü l ö n b ö z ő á l l a t o k n a k végtelen s o k a s á g á t hurcolva ma
gukkal, g y a n ú t l a n u l átkeltek a L á p o s patakon és a Szamos folyón, s v i s s z a t é r ő b e n v o l tak, í g y Salamon király és G é z a herceg a fivérével, L á s z l ó v a l e g y ü t t s e r e g ü k e t ö s s z e gyűjtve, roppant sietséggel igyekeztek, s mielőtt m é g a kunok á t h á g t a k volna a hegye
ken, a Meszes kapun á t k e l t e k Doboka v á r o s á b a . Ott csaknem egy e g é s z héten át v á r t a k a kunok é r k e z é s é r e . " 1
A krónika további szövegéből kiderül, hogy a t á m a d ó kunokat Osul hadnagy vezette, aki Gyula kun vezér embere volt, s a n o m á d erők m e g ü t k ö z t e k a magyar sereggel Kerlés hegyénél, és vereséget szenvedtek.8 2 A korunkra jutott kivonatos K é z a i - s z ö v e g egyszer említ csak magyar terület elleni n o m á d támadást, L á s z l ó király uralkodása alatt: ekkor be
senyők törtek az ország határaira, akiket Szent L á s z l ó Kerlés mellett l e g y ő z ö t t .8 3 Kézai Simon adata nem pontos; a k r ó n i k a k o m p o z í c i ó részletes információi szerint az e s e m é n y 1068-ban történt, Salamon uralkodása alatt, az ö s s z e c s a p á s b a n L á s z l ó herceg „ c s a k " részt vett.8 4 Ugyancsak pontatlan L á s z l ó uralkodási éveinek s z á m a ; nem harminc évig és h á r o m hónapig, hanem csak tizennyolc évig regnált. Kézai s z ű k s z a v ú közlésében a k o n k r é t u m csupán a helyszín, Kerlés, László király s z e m é l y e és hogy a t á m a d ó k b e s e n y ő k voltak.
Sem a t á m a d ó k vezérét, Osult, sem Gyula vezért nem említi. Kézai m e g b í z h a t ó s á g a amiatt is megkérdőjeleződik, hogy az e s e m é n y t nem jól datálja, és semmilyen más n o m á d táma
dásról nem tud. A z igazi probléma viszont a forrás népmegnevezésével kapcsolatban merül fel. A gestában ugyanis a besenyők neve bessiP Ez az alak X I . századi formát mutat.8 6
Szegfű L á s z l ó r á m u t a t o t t arra, hogy Kézai információi v i s s z a v e z e t h e t ő e k az István-, illetve L á s z l ó - l e g e n d á k r a is. H á r o m István szentéletrajz maradt fenn; a kisebbik, a na
gyobbik és a H a r t v i k - f é l e . Eltekintve k e l e t k e z é s ü k történetétől, s z á m u n k r a e z e k b ő l a for
r á s o k b ó l csak annyi a l é n y e g e s , hogy mindegyik e g y s é g e s e n elbeszéli a b e s e n y ő k t á m a dását magyar t e r ü l e t r e .8 7 A nagyobbik István életrajz é s a Hartvik p ü s p ö k által készített l e g e n d a s z e r k e s z t m é n y is m e g ő r i z t e a n é p n é v eredeti, X I . századi bessi a l a k j á t .8 8 L á s z l ó szentté a v a t á s a (1192) körüli i d ő b e n készült l e g e n d á j á n a k szerzője ismerte az István le-
8 1 102. „Post hec autem pagani Cuni a superiori parte porte Mesés ruptis indaginibus irruperunt in Hungáriám totamque provinciám Nyr usque civitatem Byhor crudeliter depredantes, infinitam multitudinem virorum ac mulierum ceterorumque animalium secum trahentes, per amnem Lapus et fluenta Zomus inopinabiliter transeuntes remea- bant.(...) Rex igitur Salomon et dux Geysa cum fratra suo Ladizlao collecto exercitu festinantissime accéléraverunt, ut per portám Meses transeuntes, priusquam Cuni montes et silvas transcendèrent, in urbem Dobuka, pene per totam septimanam ibi adventum paganorum expectarunt..." SRH I. 366. o. Vö. Bollók, 2004. 68-69. о.
8 2 Vö. SRH I . 366-369. о.; Bollók, 2004. 69-70. o.
8 3 Szemben a jóval részletesebb információkat közlő Képes Krónikával, amely László hercegsége és ural
kodása alatt négy nomád támadásról tudósít; 1068, 1071, 1085 (nem datálja), 1091-ben. SRH I . 366-369., 369-375., 408-409., 412-414. o.
8 4 Vö. SRH I . 366-369. o.
8 5 Vö. SRH I . 182.0.
8 6 Györffy, 1990. 115. o.
87 Szegfű 1977. 27. o. Vö. SRH II. 389., 398., 423. o.; Kurcz, 1983. 19., 30., 44. o.
8 8 Vö. SRH I . 398., 423. o.
g e n d á k a t , é s felhasználta az ebben talált i n f o r m á c i ó k a t a magyarok n o m á d e l l e n s é g e i r ő l ; ezért ír a kútfő M a g y a r o r s z á g elleni b e s e n y ő t á m a d á s r ó l , azzal toldva meg az adatot, hogy a b e s e n y ő k foglyul ejtett n ő k e t és férfiakat hurcoltak e l ,8 9 akik ellen L á s z l ó hadba vonul. L á s z l ó v a l ó b a n harcolt n o m á d b e t ö r ő k ellen, ezeket a t á m a d ó k a t azonban a Képes Krónika cuninak s nem b e s e n y ő n e k mondja. A z orosz és a bizánci k ú t f ő k a l a p j á n pedig a k e l e t - e u r ó p a i steppe nyugati részét, M o l d v a területét, m á r a kunok e l l e n ő r i z t é k az 1080- as é v e k v é g é t ő l , ezelőtt pedig úz f e n n h a t ó s á g alatt á l l o t t .9 0 A szentéletrajz szerzője tehát L á s z l ó n o m á d o k elleni harcát az István l e g e n d á k b a n foglaltakhoz h a s o n l ó a n f o r m á l t a meg. Ezeknek az i n f o r m á c i ó k n a k az i s m e r e t é b e n állt össze K é z a i leírása L á s z l ó király h a r c á r ó l a b e s e n y ő k k e l , melyet a gesta szerint „az ő i d e j é b e n " v í v t a k K e r l é s n é l .9 1
K é z a i Simon eljárása tehát a k ö v e t k e z ő k é p p e n m a g y a r á z h a t ó : az István és a L á s z l ó l e g e n d á k i s m e r e t é b e n ö s s z e d o l g o z t a kivonatos i n f o r m á c i ó i t a k é s ő b b a Képes Króniká
ban m e g j e l e n ő , annak X I . s z á z a d r a v o n a t k o z ó értesítésével, amely a kerlési csatáról s z á m o l be. A m i n t azt láttuk, ennek a leírásnak az alapja egy az e s e m é n y e k k e l e g y k o r ú h í r a d á s , amelyet egy korai ( X I . s z á z a d i ) g e s t a s z e r k e s z t ő foglalt í r á s b a .9 2 K é z a i , i s m e r v é n a L á s z l ó szentéletrajzában megfogalmazott n o m á d t á m a d á s t , amelynek írója átvette az István l e g e n d á b ó l a b e s e n y ő b e ü t é s e m l é k é t , ö s s z e k a p c s o l t a a r é g e b b i g e s t á b ó l fennma
radt értesítéssel, mely szerint L á s z l ó Salamon királlyal és fivérével, G é z a herceggel Er
d é l y b e n , a keleti g y e p ü n , K e r l é s h e g y é n é l g y ő z e l m e t aratott a M a g y a r o r s z á g o t fosztoga
tó n o m á d o k felett. H o g y a b e s e n y ő k e m l í t é s e K é z a i m ü v é b e n nem m á s , mint a n o m á d t á m a d ó k m e g n e v e z é s é n e k átvétele az István l e g e n d á b ó l , j ó l mutatja az 1282-1285 k ö zött k é s z ü l t m u n k á b a n f e l b u k k a n ó anakronisztikus, X I . századi bessi n é v a l a k , amely a b e s e n y ő k korabeli e l n e v e z é s e v o l t .9 3 A L á s z l ó - l e g e n d a i s m e r e t é b e n L á s z l ó h o z tudta kapcsolni az István l e g e n d á b ó l oda is bekerült b e s e n y ő t á m a d á s t , amelyet egyeztetett a kerlési c s a t á r ó l s z ó l ó i n f o r m á c i ó i v a l , ahol L á s z l ó a magyar sereg egyik v e z é r e volt. í g y született meg az a forrásadat, amely alapján a k o r á b b i kutatás 1068 k a p c s á n b e s e n y ő be
törés mellett érvelt.
Az 1068. évi nomád betörés Erdélybe
A t á m a d á s iránya pontosan m e g h a t á r o z h a t ó ; a Meszes-kapun át, az e r d é l y i Meszes
h e g y s é g e n , Zilah mellett á t v e z e t ő h a t á r v é d e l m i célt s z o l g á l ó kapu felől j ö t t .9 4 A n o m á dok tehát keleti i r á n y b ó l t á m a d t a k magyar területre. A k é r d é s s e l l e g t ö b b e t Györffy G y ö r g y foglalkozott; Györffy nem tudta m e g c á f o l n i K o s s á n y i B é l a geográfiai k ö v e t k e z -
Vö. SRH II. 520. o. A forrás a besenyő népnév X I I . századi bisseni alakját mutatja.
9 0 Kossányi, 1924. 526., 532-533. o.
9 1 Szegfű, 1977. 27-28. o.
Ugyan Szegfű László felvetette, hogy a kerlési csata leírása csak egy, a László legendából vett, legendás elem magyarországi lokalizálására való törekvés, arra alapozva, hogy a nomád katonai stratégiának ellentmon
dó az, hogy a támadók egy hegytetőn foglalnak állást (Szegfű, 1977. 23. О.), a gyepük mellett, a Kárpátokban, elképzelhető egy ilyen földrajzi adottságú területen való, kényszerű, ütközet. Magát a csata tényét, és 1068-ra való datálását a szakirodalom nem kérdőjelezte meg, a Képes Krónika részletes leírása nyomán azt elfogadta, és csak a betörő nomádok etnikumában nem jutott konszenzusra.
9 3 Vö. SRH I. 182. o.
9 4 Vö. Belhis, 2001. 355. o., 353. jegyzet.
tetéseit, földrajzi lokalizációit is elfogadta,9 5 m é g i s annak a v é l e m é n y é n e k adott hangot, hogy az 1068-as b e ü t é s E r d é l y b e a b e s e n y ő k h ö z k ö t h e t ő .9 6 É r v e i a b e s e n y ő k feltételezett 1068-as v á l l a l k o z á s á n a k b i z o n y í t á s á r a a k ö v e t k e z ő k voltak: 1. A n o m á d o k Osul n e v ü k a p i t á n y a Gyula vezér alattvalója volt; itt hivatkozik a D A I azon adatára, amely szerint Jula a M o l d v á b a n lakó b e s e n y ő törzs fejének m é l t ó s á g n e v e v o l t .9 7 2. A z e s e m é n n y e l kapcsolatban m á s latin n y e l v ű magyar források (Pozsonyi Évkönyvek, Kézai) b e s e n y ő k e t e m l í t e n e k . 3. A z 1068-as be ütést nem k ö t h e t ő e g y é r t e l m ű e n az ú z o k t ö r z s e i h e z , mert adatok híján nem lehet biztosan e l d ö n t e n i , hogy M o l d v á b a n ez i d ő b e n laktak-e b e s e n y ő n é p r é s z e k vagy sem ( K o s s á n y i szerint ez a terület 1068-ban úz f e n n h a t ó s á g alatt állott, a H a v a s a l f ö l d ö n é l ő b e s e n y ő k innen nem törhettek b e ) .9 8 4. A z ú z o k 1064-ben, tehát a tár
gyalt t á m a d á s előtt négy é v v e l b e t ö r t e k és á t k ö l t ö z t e k a B i z á n c i Birodalomba. 5.
K o s s á n y i azon é r v e , hogy a Képes Krónika tudatosan k ü l ö n b ö z t e t i meg az 1068-as, é s z a k k e l e t i b e t ö r é s cwwjait az 107l-es, dél-keleti t á m a d á s bissenijcitöl nem p e r d ö n t ő , mert k r ó n i k á i n k m á s esetben is nevezik a b e s e n y ő k e t „ k u n n a k . "9 9
A z 1. é s a 3. érv gyakorlatilag ugyanarra a p r o b l é m á r a vonatkozik: s z á m o l h a t u n k - e 1068-ban moldvai b e s e n y ő j e l e n l é t t e l ? A z orosz é s a bizánci kútfők h í r a d á s a i b ó l , vala
mint K o s s á n y i k ö v e t k e z t e t é s e i b ő l v i l á g o s , hogy az 1060-1070-es é v e k b e n M o l d v á t az úz t ö r z s e k tartották k é z b e n ; semmilyen adat nincsen arra, hogy b e s e n y ő k ebben az i d ő ben é l h e t t e k a k é r d é s e s területen, ezért ö n á l l ó b e s e n y ő t ö r e d é k e k k e l s z á m o l n i 1068-ban M o l d v á b a n nem lehet, esetleg csak úz f e n n h a t ó s á g alatt, törzseik k ö z é i n t e g r á l v a .1 0 0 A Képes Krónika v a l ó b a n azt írja, hogy az 1068-as b e t ö r é s t E r d é l y b e „ G y u l a kun v e z é r Osul n e v ű hadnagya" vezette. Györffy, Pauler után, a k r ó n i k a Gyula nevét a z o n o s í t o t t a a D A I - b a n e m l í t e t t b e s e n y ő törzs ГЬХа n e v é v e l , amely M o l d v a területén helyezkedett e l ,1 0 1 s így feltételezte moldvai b e s e n y ő k m e g l é t é t 1068-ban.1 0 2 Azonban m á r Marczali felhívta arra a kutatás figyelmét, hogy a Magyar K i r á l y s á g keleti határánál j e l e n t k e z ő n o m á d n é p e k nyelve h a s o n l ó lehetett, így a n é v nem biztos, hogy csak a b e s e n y ő k n é l volt m e g ,1 0 3 ráadásul a régi magyar nyelvből is ismeretes,1 0 4 ezért b i z o n y í t ó ereje cse-
"*5 Györffy Kossányi dolgozatára hivatkozva azt írja, hogy az úzok „az 1060-as években a Dnyeper és a Kárpátok között elterülő vidéket lakták". Györffy, 1993. 90. o.
96
Györffy, 1948. 169. o. Későbbi munkáiban már „úzokkal kiegészült besenyő sereg" müvének tartja Osul támadását. Ezzel egyfajta konszenzust teremtett a kérdés kutatásában. Györffy, 1984. 877. o.
97
A D A I szerint a besenyők harmadik tartományának neve ГгЛа, fejedelme Koupxomai (Korkutaj), a titu- latúrát nem közli. D A I 166-167. o., 37. fejezet.
№ Később már Györffy is elismerte, hogy a П Л а törzs, amelyet ő a kerlési csata (1068) nomád besenyői
nek törzsének tartott, a X I . század közepéig tarthatta kézben Moldvát, amelyet ezután az úz törzsek szálltak meg. Á M T F I V . 114. o.
"Györffy, 1990. 115-116., 211., 213. o.
1 0 0 Az úzok megjelenésével az orosz határokon (1054), majd távozásuk és ismételt feltűnésük között
(1060-1080) között az orosz évkönyvek nem említik a besenyőket (RPC 143-168. o.); bizánci források is arról számolnak be, hogy a X I . század közepén az úzok nyomására a besenyők az Al-Duna északi partjáig vándorol
nak le, s onnan telepednek át bizánci területekre. A Képes Krónika ráadásul azt közli, hogy miután a támadók felprédálták a Nyírséget „átkeltek a Lápos-patakon és a Szamos folyón, s visszatérőben voltak"; tehát a betörő nomádok úzok uralta területre tértek vissza.
1 0 1 Vö. D A I 167. o.
1 0 2 Györffy, 1948. 169.0.
1 0 3 A név megvolt a bolgároknál és a kazároknál is, s adatolható a mai török nyelvekből is. Németh, 1922. 4. o.
1 0 4 Vö. Györffy, 1990. 175-176. o.
