EUROPA
T E K I N T E T E
J e l e n v a l ó
T e r m é s z e t i , M í v e l e t i , és K o r m á n y i A 1 1 a p o t j á b a n .
S z e r k é z t e t t e
D Ó C Z Y J Ó S E F ,
C z i s z t e r c z i R e n d ű S z e r z e t e s P a p ; Austriában a’ ligetes Völgyi Sz. Kereszt, Honnában Sz. Gotthárd
Monostorának tagja.
Az egész M u n k áh o z E u r ó p a földképe já ru l M ag y ar nyelven.
X I. K ö t e t .
1. A’ Föld k erek ség e többi r é s z e i , A sia, A frika, A m e rik a , és A u s t r á l i a , rö v id Kivonatban.
2. A’ F ö ld le írási elő e sm eretek , és Rendszabások.
B é t s b e n ,
Nyomtattatott Nemes Haykul Antal betűivel.
1 8 8 1*
A’ világ egyéhl) fö R észéi:
A s i a , A f r i k a , és A m e r i k a .
i *
A s i a .
N ^ c o l l e s z e r i n t , Parisnál véve, fekszik o' 25!’ 40' éjsz. hoszsz. egész a’ 1 8 7 -kig. szél. a’ 2° az Ekvá- to rn a k egész a’ 7 8 -ig . Ezen nagy része a’ f ö l d k e rekségénél'. ki terjed hoszszába a’ H ellespóntól egész a’ keleti fokig (Cap), szélessébe pedig a’ M alakkai déli foktól a’ Cevéro-Vostochnoi fo k ig , az éjszaki földsark nagy tengere jegei ellenében. Ki te rje d é se nevelkedik több nagy szigetek tállal ezen te n g er k ö z t , és az ú jjonnan fel fedezett Indiai ta rto m á nyok á l l a l , m éllyek k ö z t nevezetesebb : Uj H ollan
dia. Nevet veszi, B ochart s ze ré n t, a ’ F en ix e k tö l , a’
kik által futván a’ föld közi te n g ert a’ fel szigetel, m ellyel ina Natoliánal; n e v e z ü n k , Asiának m ondol- t á k , az Elsie szó tó l, rnelly az ö nyelveken kö zép et j e l e n t , mivel hogy T y ru sb ó l E u r o p a felé hajózván, a’ kellő k özt ezen ta rto m á n y ra akadtak. A’ G ö rö gök. utó b b azon tájjéknák adták Asia n e v é t, melly ezen feJ szigettel h a tá ro z , ezt kis, anaazt nagy, vagy, felső Asiának nevezvén.
II a t á r a i :
Éjszakról a’ jeges t e n g e r , k e le t r ő l; a’ k e l e t i , ’s részént a’ déli te n g e r , ’s a’ B é rín g s z ű k e , melly azt A m erikától válosztja; délrő l az Indiai t e n g e r ; nyú- go tró l E u r ó p a , és Afrika. T é rs é g e , a’‘ szigeteken k í v ü l , 2,07b,000 fran tz m érlföldet foglal. Asia leg
6 A e í á.
nevezetesebb része a’ v ilá g n a k , a’ ho l az em b eri n e m ze t ere d eté t v e tte , ’s a’ h o n n ét az e m b e rre l a’
tudom ányok, és m esterségek egyébb vidékekre s zá r
m aztak. Széke volt ez az ősi híres uradalm aknak:
ti. m. az A ss y riu so k -M é d u so k - Persák és Görögök ének. JBöltsője volt v égre Asia az igaz Religiónak,
’s itt tellyesedtek bé az üdvösség M unkája titkai.
É g a l j a .
Levegője igen k iilö m b b féle; éjszakra nagyon h id e g ; k ö z ep én m é rs é k e ltt, de a’ forró övedzet a latt sz ö ry ü meleg.
F ö l d a l a p a :
Illy te rje d tt vidékeken nagy hegyeket, tágos völ
g y e k e t, és teres ró n á k a t találni. A’ leg magosabb hegy lá n tz o lt: a’ T a u r u s , melly egész N a to liá n , és Persián által v o n ó d ik , nevét a’ kaldeus T ú r szótól veszi, melly h egyet tesz. A’ K ö , és Noss hegyek Asia éjszaki ré szé n feküsznek. Amaz régi Imaüs n e v érő l e sm e re te s, és d é lrő l éjre terjedvén a’ Nos- sal kaptsolódik. Hegyei bőv elk ed n ek a ra n y n y a l, e z ü s tte l, és d rága kövekkel. Vidékei igen t e rm é k en y ek ; díja van azokon a’ g ab o n án ak , b o rn a k , rís- n e k , a’ leg drágább gyüm őltsöknek. T aláltainak szám talan nem ei az orvos n ö v e v én y e k n e k , főszer- sz á m o k n a k , és igaz gyöngyöknek. Sok selyem, p a m u t , színes g y o lts, és finom p o rtz e llá n vitettetik ki onnét. Az esmeretes állatokon kívül sok esm eretlen él A siában: u. m. Oroszlány, tigris, ’s á’ t. L e g h a sz nosabb a’ teve, m elly két féle: a’ k itsir ( D ro m e darius) ez igen g y o rs; és a’ nagy (Cam elus) 10 — 12 nap el van i ta l, és étel n é lk ü l, a z é rt igen hasznos a’ puszta vidékeken való utazásra.
2. Az E le fá n t; igen fo g h a tó , és nagy állat; 120 esztendeig is el é l, hasznos a’ nagy terhek vitelére, kivált a’ hegyeken által.
A s i a . 7 F o l y o V i z e i :
K özt je le se b b ek ; az O by: a’ veres T a lá r O r szágban az Illist, és T obolt magába vévén az Utzeán- ba folyik.'
A’ Jenissey, ugyan azon vidéken; a’ L é n a , orosz T a tá rs á g b a n ; az A m u r vagy Saghalien; a’ H oang.
V . Sárga folyó; a’ k ia n g , v. kékf. cbinában, a’ G a n ges In d iá b a n , az In d u s , vagy S in d u s , a’ T igris Ar- m e n iá b a n , az E u p h r a t e s , m ellyhez k aptsolódik a’
C o r n a , az ü rm é n y hegyek k ö z t , m ind a’ nagy te n g erekbe sietnek. Az álló vizek k özt olly lágos tava
kat le ln i, hogy azokat te n g e re k n e k n e v e z i k : Hlyé
n e k , a’ Káspi te n g e r BOo fran tz mfld. k e rü le te. Sa
l a : és B aku név alatt is esm eretes. Vize a’ k ö z ép e n só s, a’ szélein édes. B ővelkedikhallal. Az A r a i , és Baykal tavak , v. tengerek, ’s a’ t.
Közönségessen az Asiai N e m z e te k e t a’ puhaság ról vádolják az í r o k , ki vévén a’ T a tá ro k a t. A’ r é szegségtől közönségessen el távoznak. Be ható el- m é jű e k ; eleven k é p z e le tn e k , nyelvek m ind nemes k i mondással d ísze sk ed ik , n oha nem hangos m in dég. Igen hajlandók a’ k ó d o lá s r a , mivel tsah egyet
len egy k ö z k o rm á n y i ta rto m á n y se találkozik Asiá- ban.
Az U ralkodó Pieligio a’ M u h am et vallása, és p o gány. A’ K eresztény vallás sok vidékeken ki van terjesztve , kivált a’ hol az E u r ó p a ia k m eg tele
p e d te k
A’ F ö U ralkodó F e je d elm ek Asiában : a’ T ö r ö k T s á s z á r, Oros T s á s z á r , a’ Persa k ir á ly , a’ Chinai T s á s z á r , és J a p o n i Tsászár.
Asia közönségesen nyoltz fő részre osztatódik fe l: T ö r ö k O r s z á g r a , A ra b iá ra , P e rs iá ra , I n d i á r a , melly a’ Ganges két részén fekvő fel szigeteket m a gába foglalja, C h in ára , K ussiára, és T a l á r O rszá g ra. A’ nyoltzadik ré szt teszik ama nagy szám ú szi
g e tek , mellyel; d é lre , és k eletre sok vidékeken k i terjednek.
8 A s i it.
I. S z a k a s z - A s ί a i T ö r ö k B i r r o d a l m a k .
A’ ta rto m á n y o k , m ellyeket most a’ T ö rö k ö k Asiában b í r n a k , valaha igen te rm é k e n y e k , gazda
g o k , és n ép esek voltak. A’ tu d o m á n y o k , és mes
terség ek azo k b a n v i r á g o z t a k ; felséges városok fé- n y e s k e d te k , és azok Szentegyházaiban híres férfiak díszeskedtek. Most pedig p u s z tá n gyászoskodnak a ’ v ad ság , és tudatlanság lábai alatt. Nagysága 90,000
□ frantz m fdre b e tsü ltelik l a k o s i; száma alig tiz mi- liom ra. Az E u r ó p a ia k L a j t o r j a , vagy léptsö nevet a d n ak azon v á ro s o k n a k , m ellyek a’ föld közi tenger p a rty a in á lla n a k , ’s a’ m ellyekben követjeik (Con
sules) vágynak. A’ kereskedés b ő r r e l , szattyánnal, sz ő n y e g e k k e l, selyem s z e re k k el ’s a’ t. fizettetik.
Az Asiai T ö r ö k ö k d o lo g ta la n , és érzem ényes em be
r e k ; jo b b á ra a’ M ah o m et vallását követik. Sok ’Si- dók is v a n n a k , de még több G örög keresztények.
A’ T ö r ö k B irodalom Asiában négy nagy t a r t o m án y t foglal m agába:
1) N atolia v. A n a to lia , hajdon kisebb Asia.
2) Syria.
3) D iarbesk.
4) T u rc o m a n ia . M in d en ik több k o rm á n y ágok
r a (Pasalik) és m indenik k o rm á n y vidék több kerti, le te k re (Szangyiacatus) van osztva.
N a t ο 1 i a. 9
I. O s z t á l y .
N a t ο 1 i a.
/
E a’ fe k e te , N. M á r m o ra és A rc h ip e l, D. a’ föld k ö z i te n g erek közt. K eletre az E ufrates válosztya a’ T u rco m a n iá tó l. Neve G ö rö g , és N ap k e letet j e lent. Hét ko rm án y ágra van Osztva.
Nyúgoti részei N atoliának a’ Kapitán Basa k o r m ánnyá alatt állanak, valam int az A rchipeli szige
tek is, H áro m Szangyiakságra o szta tn a k : Kodgéah- I l i , B ig a , és Sogláh.
Jelesebb városok i t t :
1) Is -N ik m id , (N icodem ia Bithyniae) a’ ho l Constantinus Tsászár m eg holt 537.
2) Is-Nik cNicaea) a’ hol 515 az első E gyházi G y ü lek ezet, 787 a’ m ásodik tartato tt.
3) Kadi k eui (Calcedon) a’ h o l 431 a’ n eg y e
dik Egyh. G yülekezet tartatott. A’ D a rd a n e llá k tsatornája hoszszában fel találni a’ h e ly e k e t, á’ hol T r ó j a , Sim ois, S c a m a n d ra , H e c t o r , A ch illes, és Patrocles sir halmai voltak.
4) Tsesm e v. T h e c m e l Chio ellenében.
5) Ismyr. v. Sm yrna.
Π. A n a d o li, vagy K utayéh Basalikság.
Nagy ré szé t foglalja a’ nyúgoti p arto sn ak . Jelesebb v árosok:
1) K n ta ié h , v. C h iu ta y e, á’ Basa lakhelye.
2) E ski-H issar, a’ F rig ia i L ao ditzéa omladé- kival.
3) Berussah v. P r u s a , hajdon P rase, és fő vá
rosa a’ T ö rö k Birodalom nak.
10 A e i a.
4) E p h e s u s , (Ajasaluc) 481 Egyházi Gyüleke
z et volt benne.
5) A nkarah. v. A ngara: h ajdon A n c y ra , fö vá
rosa Galatziának.
III. Sivras Basalikság.
Keleti Natolia éjszaki részét veszi be a’ fekete te n g e r k ö r ü l , h ajdon P o n tu s , és éjszaki kappado- tzia.
Jelesebb h e ly e k :
1) Sivas (Sebaste) a’ Basa Lakszéke.
2) T okát.
5) A m asia, a’ h ire s F ö ld le író n a k Strabónak születése helye.
IY. T re b is o n d Basalikság.
H e g y e s , de a’ fekete te n g e r k ö r ü l igen te rm é keny.
N evezetesebb i t t :
1) T re b is o n d v. T erab esu n (T ra p esu s).
2) K erasu n v. G ruerénsin (Cerasus) a’ honnét L u c u llu s a’ tseresnyét n y ú g o tra hozta.
V. C a ra m a n , v. K onieh Basalikság.
I tt je le se b b :
1) K onieh (Iconium ) Lycaonia fö városa. A’ Ba
sa Lakszéke.
2) B eisheri (Isauria).
3) K a is a rie h , h ajdon C aesarea C appadociae, a ’ a’ ho l Sz. Basilius P ü spök volt.
VI. M arasch. v. Aladuli Basalikság. (B ulkadir).
Hajdon kis A rmenia.
Itt v a n :
1) M a r a s c h ,’a’ Basa lakása.
2) Sis.
3) M alatiah (M elitene).
4) Semisat (Samosata).
3) Aintab.
ΥΓΙ. Adana Basalikság. H ajdoni Cilicia része.
Itt jeles : 1) Adana. 2) A in z erb eh v. A n azarb . 3) Messis v. Masissah ( M o p s u e s l ) . 4) Aias.
5) Paias. 6) T a rs u s , a’ h o n n é t tíz. Pál Apostol e re d e tt.
VIII. A’ C yprus szigeti Basalikság.
Magába foglalja a) Itchíil v id ék ét, (Valaha T h ra - tziai Cilicia) melly igen h eg y es, a’ hol van:
1) Selefkeh. (Seleucia T h ra c h a e a ). 2) Avaba- zari. 3) Satali r é v p a r t , b ) Ciprus s z ig e té t, által e l
l e n b e , a’ hol találkozik:
1) N icosia, a’ Basa Lakhelye. 2) P o rto Costan- za (Salamina) a’ ho l tíz. Epifan Püspök volt. H azája E u rip id e s k ö ltő n e k , és Sozom en tö rté n e t írónak.
S y r i a . 11
II. O s z t á l y .
S y r i a , v a g y S h a m B a s a l i k s á g .
Ejsz. N a t o l i a , Eufrates, és A ra b ia , n. a’ föld k ö zepi te n g e r , d. E g y ip to m , és köves A rabia k ö z t a’
régi S y iriát, P h e n itz iá t, és Palestinát foglalja m a
gába. M ost 6 Basalikságra van osztv a; m ellyek a’
k ö v e tk e z ő k :
I. Az Alepi Basal.
A’ hol je le s : 1) Alep (B erhoea) 150,000 lak.
2) A ntakíe (Antiochia). 3) A lex ándretta (Es- k a n d eru n ). 4) M e m b i g , és Bilis.
II. T rip o lisi Basal.
Itt jeles: 1) T rip o lis v. Tarabolos. 2) L a d ik ie h (Laodicea) 3) Kanobin , a’ L ib an o n oldalán.
4) Hemss (Emesa). 5) T a d m o r (Palm yra.
ill. Seyde Basal.
Itt jeles: 1) Seyde (Sydon). 2) B e iru t (Berytus).
3) Sur (Tyrus). 4) A c r e , v. Aerei S. János (Plolo-
12 A s i a .
maides). 5) D e i r el k a m a r , a’ D ru so k fő v áro sa, és V ezérjek lakhelye.
IV-. D am aski Basal.
A’ hol van: 1) D am askus a’ Libam is alatt, 100,000 lak. H íres v á ro s , és L a k széke egy Basának.
2) B aalbek (Heliopolis). 5) Bosra. 4) Adreat
V . Azra. B ith in ia , hajdon B a ta n e a , v. Basan földje.
y . Jeru sa le m ! Basal.
Itt l e g j e l e s e b b : 1) J e r u s a l e m , 30,000 lak.
2) E rih a (Jerichó). 3) Bethlehem 4) H ebron.
5) Jaffa (Joppe), (i) Gaza. 7 ) N a p l u s a , v. Nabo- los (Sichern) utóbb Neápolis. 8) Sebaste (Samaria).
VI. Adgelun Basal.
A’ J o rd á n keleti p a r l y a , és ho lt ten g er közt.
Itt jelessebb : 1) A d g elu n , vagy Adglun. Basa Lakás. 2) Amman. 5 ) M a a b ,v . M e e b , v . E l - B a b a (Moab). 4) K arak (Mons Regius).
III. O s z t á l y . T u r c o m a n ia Kormányság.
Ez valaha nagyobb A rm eniának liivattalott. Úgy ta rtjá k : hogy itt Jelt volna a’ földi P a ra d ilso m , a’
ho l az E u fra te s , és T ig ris fakadnak ; és hogy itt ta
l á l t a i k az A rat heg y e, m ellyen a’ Noé b árkája meg- állott a’ víz ö zön után. Nyúgoti része a’ T ö rö k é , inellyett az Orosz az 1828- és 1 8 2 9 - ki h á b o rú al
kalmatosságával jól el szedet tőle. K eletirésze a’ Per- sáké.
A’ T ö r ö k rész III. Basalikságra osztalik.
1. A’ Van Basal.
Itt je le s : 1) Van a’ hasonló nevű tó m e lle tt, erős város. 2) Bellis, igen erős v á ro s , mellyet Nagy S á n d o rn ak tulajdonítlanak. 3) E r z e r u m , v. A rz ru m . nagy város az E ufrates forrásánál 25,000 lak. szép
Turcoman. ésDIarhek. 13 rú n á n é p ü l t , bővelkedik m in d en n e m ű gabonával.
Levegője h id e g , a’ fa r i t k a , b o r a savanyú, d e v i z e igen jó. Vá r a , és erőssége falai vályogból vannak.
M a jd ,g ö m b fo rm ájú , és igen tagos. Éjszakra iszo
n y ú m e re d e k által bátoríttatik. L e g szebb a’ K o r
mányos palotája. A’ M eidan (fő p iatz) 4 szegleti!, 4000 lépés kereszt szélessége, szép fákkal k ö r ü l ü l tetve. 4) K a rs, e rő s , k e r e s k e d ő , és gazdag vá
ros.
IV. O s z t á l y .
D ia rb e k . (Assyria, és Mesopotamia).
H á ro m K orm án y ra o s z t a t i k : I. A’ D i a r h e k i , melly 3 Basalikságot foglal m a g áb a , t. i, a’. D iar- h e k i r t , é jsz a k ra ; a’ M osulit k e l e t r e , és U rfait nyú- gotra.
Jelesebb h e ly e k : 1) D i a r b e k i r , a’ T igris p a r t ján. 2) Nesbin (Nisibe). 3) Siniar. 4) Mosul.
5) Ufra ; (Edessa) Sz. E fre m hazája. 6) Anah.
II. Yrac-Arabi. Két Basalikságból á l l , a’ Bag
d a d , és B a sra h ib ó l, nevezetesebb h e ly ek :
1) Bagdad ; a’ T igris keleti p a rtjá n 80,000 lak.
2) Samarah. 5) H ella (Babylon). 4) B asrah v. Bas- sora. E z a’ vidék C h a ld e a , és Babilónia volt.
III. Curdistan. A’ K u rd nevű népség ta rto m á n n y á 1; kik k ö z t több B e y , v. E m ir (H e rtz e g , vagy fejedelem) ta lá lk o zik , ki a’ T ö r ö k T s á s z á r t, ki a’
Persa k irá ly t esm eri U r á n a k ; ki a’ hegyek k ö z t függetlenül kóvályog.
Jelesebb L a k h e ly ek : 1) K erkuk. 2) Bellis (éj
szakra), és 3) E rb il (Arbela), itt N. S ándor B ariust meg nyerte.
14 A s i a . V. O s z t á l y .
A’ T ö r ö k A s i a i s z i g e t e k . A’ föld közi t e n g e r b e n , Natolia mellett.
L eg je le s e b b e k : 1) Czyprus, és Rhodus, ebben van R hodus városa. Ez az előtt a’ Jerusalem ! Sz.
János vitézeié volt. 2) M it e l e n a , hasonló nevű vá
rossal. 3) Scio, az őn nevű várossal. 4) Samos.
Pythagorás h a z á j a ; Cora Püspöki Lakás rajta.
5) Cos. V . Stanchio, ön nevű városával, a’ hon- n ét e re d te k : A p p e le s ; és H ippocrates. 6) Pathmos, híres a’ Sz. János A postol, és Evangelista számki v e tte té s é r ö l, D om itzián T sászár által. Ezen szige
tekben tö b b n y ire G örögök laknak.
II. S z a k a s z . A r a b i a .
A rabia egy nagy fél sziget a’ 30° és 56° hoszsz.
és 12° és 35° éjz. szél. közt. N. a’ veres t e n g e r , és Suez föld s z ű k e , D. az Indiai te n g e r ; k. a’ Persiai ö b ö l , és Y ra k -A ra b i; é. S y r i a , és D ia rb e k közt.
R ész in t a’ fo rró övzeten fe k s z ik , ’s innét levegője igen meleg. Sok p usztaság, h o m o k , és hegyesség, n e kevés folyó víz találkozik vidékein. Essöje r i t k á n van. M in d en tenyésztelenségére s z o lg á l; vala
mivel jo b b a’ p a r t o s o k o n , a’ hol gyöngyökkel, dá- ta ly á v al, fa h é jja l, balsammal, tem jénnel, fű szerek
k e l , K lá rissa l, és kávéval kereskedik. Több F e je delm ektől függ.
J e le s e b b e k : A’ Nagy U r ; a’ M ek k ái, és M edi
nai K a rifá k , ’s a’ Yémeni király.
A’ L ak o so k igen b a r n á k , és jo b b á ra ’Siványolt, kivált a’ R ed uinok. és R enegebrek. Ezen kóválygó A rabsok olly hetykék k é p ze ltt nemességek miatt, hogy más nem zettel nem a k arn ak egybe kaptso- lódni.
A’ kik városokban l a k n a k , m agokat a’ k e re s k e d é s r e , d o lo g ra , és tu d o m án y o k ra adják , és elő
A r a b i a . 15 lépnek fö képen az orv o si, és ég visgállati ö tlö k ben. M ind M ahomet vallását követik. H árom rész
re Osztódik fel.
I O s z t á l y . K ö v e s A r a b i a .
Igen puszta tartom ány, a’ m ellyen az Israel fijai vándorlottak 40 esz te n d ő k ig , E g iplom ból ki k ö ltö z vén: Hegyei k ö z t jelesebb a’ H o r e b , és Sina: (most Sz. Katalin). N evezetesebb h e ly ek :
1) E ra k vagy C ra c, h ajdon P e t r a , a’ honnét a’
vidék nevét nyerte.
2) T o r , a’ veres tengernél.
II. O s z t á l y . P u s z t a A r a b i a .
T e r m é k e tle n , és n é p telen vidék, el osztódik az éjszaki M ekkái, és M edinai Fejedel m ek k ö z t; ez a’ kettő M ahom ettöl s z á r m a z ik , s’ a z é r n em fizet adót a’ T ö rö k n ek . Nedjed vidéke fedve van v á ro sokkal, és igen te r m é k e n y , m in d en féle gyiimöl- tsöt hoz, kivált dátalyát. Inn ét e re d e tt a’ W a h a b itá k p á rtja Scheik-M oham m ed, Abd E l-W ah ab fia által, a’ kitől az nevét veszi.
N evezetesebb városok: 1) M e d in a , a’ hol Má- ho m et k o p orsója ta r t a t i k , és számtalan követőitől látogattatok. 2) Y a m b o , T ö rö k ő r sereggel.
3) M e k k a : a’ hol M ahom et született, k in ek r e n deléséből követői ezt leg alább egyszer életekben tarto zn ak m eg látogatni. 4) D j e d d a , a’ veres te n ger pattján.
1β A s i a . III. O s z t á l y .
S z e r e n t s é s A r a b i a .
T en y észesebb a’ b é t e lő b b in é l, de Lakosi t u nyasága állal míveletlen. Találn i itt sok m y rh át, és jó szagú füst szereket. Két O rszágra, és több a p ró ta rto m á n y o k ra osztyák az Arabsok a’ Persa öböl hoszszába:
1) Yémen O rs z á g ra : jo b b tájjéka szerentsés A ra b iá n a k , a’ v eres, és nagy te n g er fe lé , neveze
tes h e l y e i :
1. M o a b , fő város. 2) Comphida. 3) M óka, nagy k e resk ed ő r é v p a r t , in n ét hozódik a’ leg be- tsesebb kávé. 4) Aden- Nagy keresk ed ő város.
2. F a r t a c h , v. C aresen O rs z á g , a’ hol Far- t a c h , fő város.
3. M a s k a t O r s z á g , az O rm us te n g er szűke fe lé , leg te rm é k e n y e b b vidék A ra b iá b a n ; itt jeles, M a s c a t, Fejedelm e kalifa tzím m el él.
4. V o d a n a, egy E m irn e k Lakhelye.
5. B a h r e i n , és E lca tif ta rto m á n y a i; van itt egy sziget i s , B ahrein névvel, a’ hol a’ leg vastagabb, és göm b ö lű b b gyöngyök halásztatnak. E lcatif a’ T ö r ö ké. Itt jeles: 1) E lca tif város. 2) Alahsa.
III. S z a k a s z . P e r s i a .
A’ 25° és 44° éj. szél. 41° és 66 hoszsz. közt a’
Párisi délivonat szerént.
H a tá r : N. C u rd is ta n , és Y rak-A rabi; é. G e o r g ia , Circassia, a’ káspi te n g e r , és az U sbeckek vi
d é k e, k. a’ Mogoli tartom ányok. D. a’ Persiai öböl, és Indiai tenger. Mintegy 434 fran tz. m értföld. hosz- s z a , 367 széle. F ö ld s z in té , 120,000 □ m. , N épes
sége bizonytalan a’ sok v éren g ző nyugtalanságok miatt. Egalja k ü lö m b b féle , de levegője ál aljában egésséges. A’ folyók híjjá m iatt földje s z á ra z , de a ’ Lakosok szorgalm a azt hizlalja. Felséges termései
P e r * i a. í t vannak: drága déli g y ü m ö lts, b o r , r í s , d in n y e ; m in d en n e m ű g a b o n a , a’ r o ’s o t , és z ab o t ki vé- vén. E r d e i nintsenek.
A’ h eg y ek b ő v elkednek v a d d a l , a r a n y n y a l , e z ü s té i, vassal , és ásvány-sóval.
A’ völgyeken d e rék legelőket lá tn i, K e resk ed é
sek s ik e re s , kivált s e ly e m m e l, szép sző n y e g e k k el, gyoltsal, drága g y ö n g y ö k k e l, és gummival. M á r a’ M ahom et kövelőjitől k e z d v e , ezen tarto m án y szünetlen m artalékja volt az erőszakos uralkodás- n á k ; a’ XV századtól egyik erőszakos (U suspator) a’ másikat k ö v e tte , mind a’ k i r á l y i , m in d a’ m é
szár széken. S zü netlen zavarodás u ra lk o d ik Per- siában.
A’ K o rm á n y z ó , vagy K irály tellyes h a ta lo m m al uralkodik.
A’ Persák n a g y o k , d erék te rm e lite k , valam en.
nyire b a r n á k , szabad e lm é jű e k , ’s a’ tu d o m á n y o k b a n , és m esterségekben szerentsések. Fő vonalok a’ szelídség, és em beriség a’ p o lg á ri tsaták k ö z t is.
Ruhájok h o szsz ú , áltál övedzve ; a’ zöld színt leg jobban szeretik. Vendég fogadók h e le ítn a g y ép ü letek vannak a’ Caravanok (á tá z ó seregek) számára. R o p p ant épületek a’ B az á ro k is (k a lm á r h á zo k ) a’ vá
rosokban.
Egész Persia 15 ta rto m á n y ra osztó d ik ; mellyel;
a* követk ezen d ő !;:
1. D ag estan , a’ ho l egy vad n em e tartó z k o d ik a’ T a tá ro k n a k ; M ah o m etan u so k , tanítással szű k ö d nek. Sok Fejed elm eik k ö z t óz első Chefcal nevet visel. A’ káspi te n g er p artja in laknak. N oha vi
dékeik igen hegy esek , m ég is te r m é k e n y e k , kivált gyümőltsre tekintve.
Fő v árosa: T a r k u , a’ Káspi te n g e r m ellett, hol a’ P e rs á k , hol az O roszok b írjá k .
2. I r a n n , vagy is keleti T u r c o m a n ia , fő váro
sa: 1) E r i v á n , m ellyett az O roszok a’ tavali h a d ban el foglaltai:. Nagy város az Araxes p a rtjá n Közelidé a’ Persa Ö rm é n y e k n ek P a tria rc h á jo k van.
Európa Tekintete. XI. Kötet. 2
18 P e r e i d ,
3. A d e r b i a n , haj dón Media A tro p á té n a, v. kis M edia.
F ő városa: 1) T a u r i s , 300,000 lah- második városa Persiának, Piatza leg nagyobb a’ világon.
2) A r d e b i l , d erék város.
4. C h irv a n , valaha Albania.
F ő városoa: 1) C h a m a k i . 2) D e r b e n t.
5) B a k u . M ind d e ré k keresk ed ő városok.
5. Ghilan. F ő v árosa: R e c h t, híres az 1732 frigy. Kötésről az Oroszszal.
6. M asanderan, v. T ab ristan , valaha H y rc a n ia ; igen bőven term i a’ b o r t , gyüm öltsöt, és Selymet.
F ő v á ro sa: F e r a b a d .
7. K h o ra sa n , hajdon M a r g i n a , v. Avia.
Jeleseeb városai: I í e r y v. H e r a y , szép vá
r o s , M irk o n d tö rté n e t író n a k hazája.
2) T u s v. M é c h e d . (M etsed) Bútsú já ró h e lye a’ M ahom ed követöjinek.
8. C a n d a b a r. Fő v á ro s a : 1) C a n d a h a r , e r ő s , és k ereskedik.
2) G a z n a .
9. Y r a c - A g é m t , hajdon Nagy M e d ia ; .tenyé- szes, de nagy r é s z e , kelet felé telye van sós p u sz tákkal. H íresebb városai: 1) T e h e r a n , fő vá
rosa egész P e rs iá n e k , 50,000 lak.
2) I s p a h a n , h a jd o n , fő várrosa volt egész P e r s iá n a k , most om ladéki k ö z t 3 óráig kell men
n i , miglen a’ városba ju tn i.
3) J u l f a , Isp ah an n ak mintegy k ü l városa.
4) Y e s d . 4) A m adan, némellyel; szerint régi E c b a ta n a , a’ M edusok fő városa.
5) Casbin v. K a sv in , nagy g a zd a g , és nép es város.
10. S e g e stá n , hajdon D ran g ian a , tágos , de puszta.
Fő városa: 1) Z á r á n d , az In o m e d , v. Hind- m end p a r t j á n , m elly a’ Z a r a , v. D a r a , 30 m. f.
hosz. halastóba folyik.
11. Sablestan. Régi Asia ré s z e ; Indostanlól a’
sok hegyek válosztják.
P e r s i a . 19 Fö v á ro sa: B o s t , az Inom ed mellet. Nagy, s z é p , és erős város.
12. K h u sista n , hajdon Susiana Igen meleg t a r t o m á n y , a ’ gyiim öltse, és gabonája igen jó. leg jo b b a’ n á d m é z e ; de levegője nem egésséges.
F ö városa: S u s te r, v. T o s t a r , igen n é p es, és nagy H ajdon Susa neve volt. 13. Farsistan, hajdon Persis, leg term ék en y eb b az O rszágban.
Fő városa: 1) S c h i r a s v. G h i r a s , a’ Ben
dem ir p a r t j á n , s z é p , nagy város igen bájílló vi
déken. N em meszsze in n é t volt Persepolis , a’ k i
rályok L a k v á ra ; a’ hol most is fel tetszenek D a r i us vára omladéki. 2) L a r , egy kősziklán
14. Kerm an. Fö városa: 1) K erm an. 2) B an d e r A bbassi, v. G o m ra n , a’ Persiai ö b lö n , gazdag, k e reskedő v áro s, a’ hol F r a n tz o k n a k , Angoloknak, és H ollandoknak rak h ely eik vannak. O rm us v á ro sa el törlése u tán em elkedett fel. E z e n vidéken laknak a’ Parsisok (eredeti Persák) kiket a’ Maho- m etanok G auro k n ak (H itetleneknek) n e v e z n e k , a’
kik az Istent a’ tűz k é p e alatt imádják.
15. M e c r a n , hajdon G e d ro sia, t e r j e d t , de jo b bára sivatar puszta. Fö városa : 1) G u ia ’, hegyek közt. 2) Tí z, v.Méc ran , rév-part.
VI. S z a k a s z . I n d i a .
Indiának (időnkben szűnetlen változásai miatt lehetetlen volna tökélletes rajzolatját adni. T sak azt kell h i n n ü n k , a’ mit ezen te m é rd e k , és még nagy ré szé re tekintve esm eretlen vidékekről a’ jo b b föld le író k élénkbe tesznek. H o sz s z a 'a ’ 64° k. a’
85° ig. éj. sélessége a’ 6° a’ 36° ig.
A’ szö rn y ű ki terjed ése, ’s külöm bbfélesége a’
vidékeknek term észetesen igen külö m b ö ző ég aljai b í r , a’ mi a’ n em zetek testi, és lelkű tulajdonságira,
’s azok külöm bbféleségére nagy bé folyást tesz.
A’ Pveligiónak sokfélesége az e rk ö ltsö li, és szo
kások többféleségét hozza magával.
2 *
20 P e r * i a.
A’ fő vallás k e l l ő , a’ M a h o m e té , és bálványo
z á s , n o h a olt a’ keresztény H it is több vidékeken virágzik. A’ nyelvek külöm bbfélesége szinte olly nagy. Még most is sok özvegyek férjek halála u tán m ag o k at a’ tű z re áldo zzák a ) , a’ mi az árvák neve
lésének s z ö rn y ű ártalom .
A’ többféleségek k özt tsak egy viseli az Aszszo- ny i felsöséget. A’ jó zan ság ra [igen hajlandón az In
dusok. R u h á z a tjo k , és lakások igen együgyű. M u
latságok fö k é p p en a’ b ű tsú já rá sb a n , és tántzban áll. A’ m u n k á t n e m k e d v e ll ik , a ’ h a d ra alkalm at
la n o k , eggyébbként ém berségesek az idegenek eránt, és elmések. És mivel a’ fa tu m ra (m eg kell lenni- r e ) M ah o m e tte l sokat t á r t n a k , m in d e n re békével áld o zz á k m a g o k a t, 4 R endbe osztatnak: 1) a’ Bra- m o k (Böltsek) 2) a’ C h e k t é r e k , vagy Rajepundok
(Iszmosok) a’ kik k o rm án y o zn ak , és hartzolnak.
3) A’ B y sso k , a’ k ik dolgoznak. 4) A’ Suderok (P ó r nép) a’ kik jobbágyok.
T ö r té n e t könyve az Indusoknak telye van m e sékkel , és ellen mondásokkal. A’ tu d o m á n y o k , és m esterségek nálok soha azon lé p tsö re nem jutott, a’ m ellyen a’ G örögöknél , és R om aiaknál ál
lott. Védas n evű könyvekbe van foglalva a’
leg sikeresebb tu d o m á n n y o k , m ellyelt tsak a’ Bra- m o k értenek. Kézi mívéik k ö z t most leg inkáb di
vatozik a’ m osolin, és p a m u t fabrika. Az esztendő r é szei , az ü d ö re nézve , igen változók a’ tájjékok fek
vése szerint. U ra lk o d ik m indazon által bizonyos egyform aság ezen nagy O rszágokban, átaljában igen n agy a’ m e le g sé g , meílyet ollykor az éj nyógoti szé- vészek szak asztan ak félbe. Az esők Pün k ö sd étő l Sz.
M ihály haváig esn ek ; a’ 3 utolsó h o lnapok kellem e- te s e k , de B. Aszszony, és Böjt első havában a’ vas
tag köd u ra lk o d ik , a’ többi 4 h o ln a p b a n szárazság
a) A’ Liverpoli Albjon szerént (i83o Ján.) keleti Indiában ama bor
zasztó szokás el törűltetett. A’ Bramínok, a’ kik ezen szertartá
son m egjelentek, a’ parantsolatot igen engedelm es, és jó indulat
tal fogadták.
A « i a . e i van. Tagos rón áit számos folyók , és p a ta k o k fris- séttik , és kellemeCes dombok emelgetik. A’ te rm é szet itt te n y észeseb b , mint egyébb ré s z e in , a’ föld k erek ség én ek . Leg közönségesebb a’ r i ’s , g a b o n a , k u k o r i t z a , m é z n á d , és pam ut. Az állatok n e m e , és szám a n a g y , kivált mivel vallások tiltja azoknak meg ölését: Van itt k ö z ö n sé g e se n ; e lefán t, majom, tig r is , és igen veszedelmes kígyó. Fö folyó v iz e , az In d u s, és G&nges.
F e l O s z t á s a .
A’ Mogolok Nagy u r a d a l m a , k ik a’ XVI. s zá zadban Indiának leg nagyobb ré szé t el fo g la ltá k , meg s z ű n t , a’ Nagy Mogol R an g jáv al, és h a ta l
mával együtt. A’ Rajah K irályi tzim volt. A’ K i
rályi H elytartók Subaboknak neveztettek ; ezek alatt korm ányoztak a’ N a b a d o k ; a’ föld m ívelök Ryot nevet visellek.
A’ jelenvaló ü d é k b e n az Angol társaságot, M a
r á t o k a t , és a’ D ék án i N is a m o t, vagy S u b a b o t, l e het 3 fő hatalm asságnak tek in ten i In d iá b a n , a’ két kisebbel: a’ Seikeket n y iíg o tra , és az Afghanokat P e rs ia , és In d ia közt.
II. O s z t á l y . A’ j e l e s e b b T a r t o m á n y o k .
J. A’ Seikek birtoka. Ezek, ném élly N an ek n e vű E re tn e k taníttását k ö v e tv é n , a’ XVIII. század elején je le n te k fél Indiában. T ö b b kü lö n ö s tarto- mánykákat. b í r n a k , tulajdon vezérjeik alatt. Ki t e r jedések: 150 fran tz m. széless. 50—60 m. R írják a’
L a h o r Subabságot, és nagy ré szé t a’ M u lth a n in a k ,
’s D elhinek. Jelesebb városaik a’ következendók:
a) C a c h e m i r e , m ellyet a’ leg újjabb föld le írók ide hely h ezteln ek . Egy bájílló, 60 fr. m. hosz- szú völgyön; itt készül am a h íre s Schaw l k e n d ő , mellynek sze re T ib elb ö l j ö n , és ára Párisban 6000
22 A s i a .
fran k ra is megy. Lakosi szépek, v id ám o k , és szor- galmalosok.
b ) L a b o r , fő városa a’ s e i k e k n e k , szép é p ü le te k k e l, ’s a’ Királyi v á rra l, m ellyben a’ Mogolok laktak.
c) M u l t a n , fő városa az ön n evű Subab- ságnak.
d) T a t a , fő városa a’ Sindi ta rto m á n y n a k , m ellyben a’ m eleg olly erő sza k o s, és a’ sivatagi szelek a’ homokoson olly v esz e d elm e sek , hogy az e m b ern ek életére kell az ú tb a n vigyázni. A’ Ma- hom etán fejedelem a’ fő C a n d a h a rn a k adózik.
e) C a b u l , erős k ere sk e d ő város. Által me
n e t Indostánból Persa, és T a tá r Országba. 1738 azt a’ P ersák el foglalták.
2 Vannak független tartományinak a’ Seikek, és M aratto k k ö z t: Sirinagur, S c h a u ro n p u r, kis Bal- lo g istán , a’ Jatok v. D jatok v id é k e, a’ Rajepulok k e r ü l e t e , G u d ja ra t, K u tc h e , és Sindi.
3. Az Afghanok Országa 260 fr. m. bősz. A n n a k alkotója 1775. ho lt m e g , R ész ei: C a c h e m i r , K u l t o r a , A lto n , P a ic h n r, K a h u lista n , G hoznols, C a n d a h a n , és Gaior. M ind ezen tartom ányok ed
dig igen esm éretlenek.
4. A’ Aíaratok B irto k a : O r i x a , Golconda (egy része) B e r a r , D o w la la b a t, G andeish, G u z e ra ta , ’s egyébb tsekélly k e rü le te k e t foglal magába. Ez leg hatalm asabb nem zet, melly fogható az Angoloknak ellent állani. A’ keletire, és N ydgotira osztatik. Em e
zek V ezére T u n h á b a n la k ik , sok kisebb Fejedel
m ek vannak alatta, b írják D elhi keleti részét, Agrá- ét, G u zeratét, V isapurét, és egy igen lerjedett vidéket, m ellynek R unach régi fő városa. Jelesebb városok:
a) D elh i a’ Gemna p a r t j á n , hajdon a’ Nagy Mogol L a k h e ly e ; a’ kinek tsak k e rtje 24 miliőm fran k b a k e rü lt.
b ) Á g ra , ugyan azon folyó mellett, nagy. szép népes város, innét D elhiig a’ sorfás (Allee) 400 An
gol m értföldre nyúlik.
c) Amadabad , G u zerata fő városa.
I n d i a . 23 e) Cambay.
f) S u r a t, a’ T ap ti p a r t j á n , 500,000 lakos. Ea nem a’ M a ra tto k é , egyébb hogy oda g y a k ra n be ütn ek .
A’ k eleti M arattok B é r a r , és O rix a ta rto m á nyit b írják . Itt jeleseb b :
a) N e g p u r , fő városa ezen n é p n e k , itt kezdő
dik egy esm erellen puszta.
b) K a t e r , Orixa fő városa.
c) V is a p u r , közeléb en gyém ánt m in ák talál
koznak.
d) Jagrenat. T ö b b n y ire a’ M aratto k sokszor változtatják U ra lk o d ó jo k a t, és azzal ta rto m án n y aik neveit.
5. Az Angol B irto k o k ; a’ m e lly e k rö lrö v id e d e n szollottunk a’ II. Kötetnek 536 Lapján, ’s a zért itt felesleg lenne szollani. Itt tsak rövideden em léke
zünk azokról. 850 fr. m, hoszsza ezen nagy t a r t o m ányoknak; noha azokat most m á r az Angolok b á t r a n , se egészlen nem b í r j á k , a’ szűnetlcn n y u g ta lanságok miatt. A’ k o rm án y t egy fő korm ányzó viszi 3 mellék Bírákhal. Az Indusok tulajdon tör- vénnyeik szerén t jgazgattalnak. Az egész Indostan 7 ta rto m á n y ra , és 8 k e rü le tre o szta tik , m ellyeket itt emlíltünk f ő , és jelesebb városaikkal. A’ T a r tományok :
1) B e n g a l e , a’ h o l ; Calcuta , H a ig ley , vagy U g li, D a cc a, C hinchina, és C h an d e rn a g o r.
2) B a b a r , a’ h o l ; Patna.
3) B e n a r e z , a’ hol ; B enarez.
4) A’ C i r c a r i 5 megyék: Ciacol, B a y a -M o n - d r y , E l l o r , C o n d ap illy , és G u n t u r , a’ h o l : Masu-
lipatan.
5) C a r n a t , a’ h o l ; Pallacat, M a d ra s , (Sz.
György v á rá v al, 500,000 l a k ) N e l i a p u r , és Sz. T a mas , Gingi , Pondichery, G ondelur, ’s T ran q v eb ar.
6) T a n j a u r , a’ h o l ; B a r i k a t , N e g a p a ta n , T r itc h e n a p a le y , és Comorin.
7) M a d u r a , a’ h o l ; M a d u r a , és T u tu c u rin .
A t i a . SD
A’ kerületek:
1) T r a v a n c o r , ön n evű várossal.
2) C o c h i n , az ön n e v ű , és G ranganore vá
rosokkal.
3) D i n d i g a l , a’ hasonló n evű várossal, úgy.
4) G o y r a b u t u r .
5) N a y r , vagy S a m o r i n , C a l i k u t , és Malié városokkal.
6) C a n a r a. M an g alo r fő v árossal, B a rc e lo r, O nor. ’s a ’ t.
7) M a y s s u r ; Seringapatan fö városával a’
T i p p ó -S a ib i B iro d a lm a k n a k , és M aissur várösával.
8) B o m b a y , B a c i m m a l együtt, a’ h o l; Ba- c i m , S alcet, B o m b a y , és Goa városok.
6. N i s a m , v. D é k á n i S u b a b ta rto m á n y , a’
következendő v á ro so k k al:
a) B r a m p u r , fö város.
b) E llich p u r.
c) D a u ta la b a c h , szép nagy erős város.
d) G o lco n d , a’ leg nagyobbak közé tarto z ik In d i á b a n , h íre s gyém ántjáról. Az A u d i, vagy Údi N ab ab ia m agába foglalja a’ Rohillasok m egyéjét, h o l : B a re illy ; D u a b o t, a’ h o l: C a n a g ; és A u d o t,
«’ h o l ; L u k n a u , T izab ad , és Aud a’ jelesebb városok.
7. A’ Gangesen t ú l l i , v. keleti fél sziget. 6Ü0 fr. mfdné hoszszabb. Lakosi Bálványozok. P a p j a i k : T a la p o n o k , vagy Bonzok. Vannak mindazon
által k e re sz té n y e k i s , kiket a’ M issionarolt térítet
tek meg.
Négy fö r é s z re o sztatik:
1. Az éjszakira, a’ hol 5 tartom ányi számlálni:
a) A s e m , és T i p r a , abban C h am d ara, e m e b b e n M arcab an a’ fö város.
b) A’ B i r m a n n o k Országa. Ú jonnan tá m a d o tt, m integy 17 miliőm Lakossal ; a’ kik eleven, és gyul- ladós term észettel b í r v á n , a’ hadban d u r v á k , a’
békességben szelídek, és em beriek, szeretik a’ köl
tem én y t, és m u sik á t, vallások hasonló az Induso
d é h o z , de nem B r a m a , hanem B udh követöji. Há
ro m O rszág ra osztatik:
I n d i a . 25 1. Az A ra c a n , hasonló nevű f ő , n a g y , népes várossal. A’ Királyi száljában, m elly arannyal van vakolva, sok drága köveket látni.
2. A v a , melly a’ M e n a n k iu vize által folyik.
Ava, és U ra m e ra p u r a városokkal.
3. P e g u , a’ városok itt,: Pegu, Rangon, Siriam, M artaban. A’ többi L ak h e ly ek : T a v o y , M e r g k i, P r o m , Q uangfong, B arm i, és M o n ch ab u . A’ k i
sebbek emliltést n em érdem lenek. Ez igen gyö
n y ö rű , szelíd le v eg ő jű , és m in d e n n e l bővelkedő gazdag Ország.
c) A’ k ö z é p - r é s z , L a o s O rszágot foglalja m agá
ba. H oszszú, és k e sk e n y , Lakosi olaj színűek, vas
k o s o k , ő s z in té k , de igen bűbájosok. Bálvány n e m ű vallások van Chinából. P a ra s z to k , és halászok.
L e n g a’ fő városok.
d) A’ Déli r é s z , k ét O rszágból á ll:
1. S i a m , vagy a’ magok nyelvén: M eu a n g -T ai;
az a z , szabadok tartom ánnyá. 220 fr. m. hoszsza.
100 m. leg nagyobb szélessége. Lakosi hasonlitta- n ak a’ d u n a i a k h o z , de nem dolgosok. Vallások ro- kony az Indusokéhoz. Sokat szenvednek a’ B irm an- noktól. Bővelkedik m in d en jóval. Fő városok S i a m , vagy J u t h i a , melly egy a’ M énan folyótól k é p e in szigetben fekszik. E z e n v ízben számos nagy Krokodilok ta n y á z n a k , mellyek az e m b e rt ha maga, vagy fegyver n é lk ü l v a n , m eg eszik. Valaha híres város volt. L u v o , haj dón nagy város volt.
2. M a l a c a fé ls z ig e te . Igen h o szsz ű , de kes
keny. A’ p a rti Lakosok jo b b á ra M a h o m e ta n o k ; a’
beljiek fél vadak. N yelvek leg szebben h angzik egész k e le t e n , és m é g i s a’ leg durvább e m b erek a’
világon. Ezek h ö l népesedtek számos ta rto m á n y o k , és szig etek , mellyek 700 fr. m fdre. terjednek- u. m.
S u m a tra, J a v a , B o r n e o , Macassar (Celeb) a’ Mo- lu k k i, P h ilippi, és több szigetek Asia h a tá r szélein.
Asia szívében a’ közép linea alatt fo rró a’ L e v e g ő , de jó földet b írn a k . Itt illatoznak szű n e tle n a’ leg kellemetesebb szagű fák , v irá g o k , és d rág a fűsze
rek. F ő v á r o s M a l a c a , h íres k e r e s k e d ő , és n é -
2G A s i a .
pes város. 1640 azt a’ H ollandok el foglalták. E n n e k által ellenébe állanak az A n dam ani, és Nicoba- r i szig e te k , a’ ré z színű Lakosokkal.
e) A’ keleti rész. H á ro m tartom ányt foglal m a
gába :
1. T o n q v i n , éjszakra, és k eletre Chinával h a tá r o s , sok folyó vizei vannak. Levegője egésséges, és k e lle m e te s, tsak k ét féle eszlendö része v a n , a’
n y á r , melly száraz , és igen m e le g ; az esős Sz M i
hály havától B. Aszszonyéig t a r t , azután szép kellc- m e te s , de sokszor igen ködös. Igen te rm é k en y , i t t a ’ N a ra n ts , és Ananas nagy bőséggel ta lálk o zik ; ligy m inden n e m ű h á z i, és vad á lla t, és madár. Az erd ő k telye vannak tigrisekkel, sza rv a so k k a l, és m a jm o k k a l; a’ m ezők ö k rö k k el, tehenekkel, és sert- vésekkel. A’ folyók, tavak, tengerek sok drága hal n em ek k el. A’ Lakosok jó te r m e tű e k , k ö zép szerű n agyságúak, k é p ek b a r n a , bajok fek ete, hoszszú, és s ű r ű ; fo g ó k at feketítik. Olly népes a’ ta rto m á n y , hogy a’ Lakosok gyakra g y e rm ek eik et, sött m ago
k at is kéntelen ek a’ szegénység miatt el adni. G y o r
s a k , ő s z in té k , elm ések, szeretik a’ tu d o m á n y o k a t, em berségesek az idegenek eránt. A’ Nagyok fenn híjázók. A’ hadi nép tsínlalan. Vallások hasonló a’
C b in a iak é h o z , k ik n e k adót fizetnek. Igen sok b a bonás szokásokkal é ln e k , kivált a’ temetésben.
Két királyok v a n , a’ Bu a , kinek tsak neve ki
r á l y , és a’ C h u a, a’ ki tulajdon k é p p en kormányoz.
L e g jelesebb Lalíhelyek:
a) Kecho a’ hasonló nevű tarto m á n y , és egész O r
szág fő városa a’ Chale p artján.
b) H e a n , a’ déli vidék fő városa. Tonqvin öblén re tte n tő örvény emelkedéseket tapasztalni.
2 C o c h i n e h i n a . A’ forró meleg ég a l a t t , a’
10° és 20° éj. szél. közt. Tsak nem ré g en k a p o tt tulajdon függetlenségére. Lakosi f o r m á tl a n o k ; a’
fekete fog, és hoszszű k ö rö m szépségnek ta rta tik ; de szinte oly dolgosok, m int az E urópaiak. N yel
vek hangja musika bájíttásű. E rk ö lts e ik , és lelki míveletek minden ditsérclet érdem lenek. Jobbára
C h i n a . 27 p o g á n y o k ; de a’ k eresztényeknek is nagy száma van o t t , a’ kik különösen példás életet viselnek. Kilentz k e r ü l e t e k r e osztatik:
a) É jsz a k ra ; Dingoe, Q u an b in g , és D in h c ál: igen te rm é k e n y vidékek nagy számú K eresztényekkel.
b ) H ű é , az ön nevű fö várossal, ez a’ leg g azd a
g a b b , és egésségesebb megye.
c) Cham, a’ hol van Faifo ré v p a rt, m ellyre a’ Ghi- nai kereskedők szoktak ki szállni.
d) A’ többi kisebb k e r ü l e t e k ; (lu a n g lia , Q u e n í n , P h u y n , M a r a , és N allan g , m ellyben alkotódik ama fetske nem ű m a d á r fészek , mellyböl a’ Chinai N a gyolt olly drága italt tu d n a k készíttetni.
e) A’ déli ré s z e n : C i a m p a , p u s z tá k k a l, és e r d ő k k el, vad tigrisekkel, ’s elefántokkal t e l y e ; de leg virágzóbb jó keresztényekkel.
f) D u n a y , igen bőséges vidék.
g) H u e , vagy K e lm e , az ezen nevű ta rto m á n y ban. T öbbi épületei k ö z t fel tűnik a’ királyi palota.
Ittis, mint Siamban , es Cam bogeben találni Kemoi- sokat (vad em berek et) kik az e rd ő k b e n élnek füg
getlenségben.
5. C a m b o g é . N em nagyon népes tartom ány.
Bővelkedik elefánt t s o n t a l , drága illatú fákkal. A’
Lakosok sárgás színűek hoszszű fekete hajjal. Fő városok Camboge , vagy Léveck ; nagy város a’ Mé- can p a r t j á n , a’ hol sok féle N e m z e te k , (E u ró p á b ó l Portugallok is) tartózkodnak. K irályok itt lakik.
*
V. S z a k a s z . C h i n a , v a g y S i n a.
A’ tulajdoni China éjszakról dél felé 18° szél. az az 450 fr. mfdet. foglal magába, a’ tőle függő szomszéd tartom ányokon k iv ű l, u. m. a’ H a in a n , és F o rm o sa szigetek, L e a o ta n g , T a tá r O rszág, és C asg h a r, a’
mellyekkel 1500 fr. mfdre. terjed. Határos éjszakra a’ T a tá ro k k a l, a’ kiktől 500 fr. mföldnyi fallal vá- losztalik; keletre a’ lengerrel, n y ű g o tra a’ magos bér-
28 A s i a .
t z e k k e l, és p u s z tá k k a l, d élre a’ nagy t e n g e r r e l , T o n q u i n , L a o s , és Cochinchina tartományokkal.
H on n i neve: T c h o n g k o u e ; k özég Ország. Igen t e r m észetes, hogy illy nagy B irodalom nak lúilömbbfé- le ég a lja , levegője, és Lakosa van. Éjszakra ö rö kös havak b o rítjá k hegyeit, nyúgotra mérsékelt, dél
r e meleg a’ levegője. A’ g ab o n án ak , és leg váloga- to ttab b gyüm öltsnek m inden nemeivel; a’ plánták leg nem esebb fajjaival, eziistel, ré z z e l , vassal , ké
n esővel, drága kövekkel bővelkedik. L eg betsesebb növevényei k özt az úgy nevezett Chinai Aloes fa. Az állatok O rszá g a , sz á ro z o n , és vízben alkotmányit gazdagon közli Chinával. L e g népesebb tarto m án nyá a’ világnak, tsak a’ Chinai T sászár m o n d h atja, hog y 500, mások s z e rin t 200 mii. e m b er bódul n e k i , 4402 falas v á ro s o k b a n , 459 e rő sség b en , 2922 mező városokban. 1145 Tsászári Tiszti Lakások, 1159 gyö- z e d e lm i, és dülsösség Ivzalok, a’ miilyenek az er- költsös Aszszonyoknak is e m e l te tn e k ; diszesíttik ezen B irodálm akat. 272 híres könyvtárok állanak nyitva a’ Tudósoknak. A’ g y m n a ziu m o k , és Colie- giu m o k számosok a’ nagy, és mező városokban. A’
Ghinai T sászár jövedelm e több milliardnál. Hadi n é p e száma 700,000 re megy. A’ Chinaiak alatson t e r m e tű e k , e rő se k , és vaskosok; k é p ek széles, sze
m ek k its in , o rr o k to m p a , színek b a r n a , járások fe n n ta rtó s , v é rm e se k , szorgalm alosok, em bersége
s e k , tsak nem zetek e rá n t v annak elő itélleltel, mel- lyet m in d en egyebeknél n ag y o b b ra betsíílnek. M a gokat lassan h a tá ro z z á k e l , és nagy formalisták. A’
tu d o m á n y o k b a n , és m esterségekben inkább követők m in t talállók; ezekben sokkal h átra állanak az E u ró p a ia k u t á n , a’ mit k ö n n y ű ki venni ra jzo latik b ó l , ó r á i k b ó l , feg y v ereik b ő l, és leg inkább írások m ó d jából , melly b e tű k k el szűkölködik. M integy 80,000 figurákkal élnek az ötlök ki írására, vagy is ki m o n dás á r a , de ezek értelm e kétséges, és (a’ m in t m o n d já k ) a’ k i mondás hangjától függ. A’ Religio a’ Ta- m iltak n ál Confucius Böltstől örökősödött m e g , a’ ki R ristu s U. előtt 500 esztendővel élt. Ez a’ vallás az
C h i n a . 2!) ó Testam entom i P á triárk á k é b ó l látszik e re d etin e k lenni. A’ Bálványozás tulajdon k é p p e n tsak a’ Taos- se , és F o E retnekségbe g y ö k e re se d ett, melly igen ki t e r j e d e t t , azt az Indiából h o z tá k b e , ezek Pap jaik B o nzoknak neveztetnek. V an n ak Mahometa- no k is. A’ keresztények száma m á r re á m ent 120,000 re , leg inkább a’ Jesuiták plántálták itt a’ k e re sz té n y H itet a’ tudományokkal együtt ; de a’ sok üldözések meg ritkították ott mind a’ M issio n a riu so k at, m ind a’ H íveket; azomban egészlen el nem fogyasztották.
Most is sok jó katholikus van ott.
Jelesebb folyó vizei C h in á n ah : a’ Hoang (sárga folyó) és K ia n g , (kék f.) sok tsatornái k ö z t h íres a’
Tsászári Pekintöl C antoníg 600 fr. m értföld. A’ K i
ang k ét nagy ré s z re osztya C h i n á t , az é js z a k ira , és délire. Amaz Calliai, v. K itay , ez Mangi nevet vi
selt valaha. Az első 6 , az utolsó 9 tarto m án y o k at foglal magába.
I. O s z t á l y . A z é j s z a k i T a r t o m á n y o k .
1. C h e n s i , leg nagyobb ta rto m á n y Chinában.
A’ hegyesek sok állatokat n e v e ln e k , a’ ró n á k igen te rm ék en y ek , fö yárosa S i n g a n , Lakosi leg deré- k ebbek a’ Chinai n e m ze t k ö z t. A’ másik v á ro s:
IVimhia.
2. C h a n s i , h egyes, dé te n y é s z e n s , sok drága kövek találtatnak a’ p o rtz e llá n festésre: fö városa T a y v a n , v. T a y v e n , szőnyeg fabrikákkal.
3. P e t c h e l i . H i d e g , te n y észtelen , fa n é l k ü l , hegyes; van kő szene. F öldje salé tro m o s, és p o ra igen alkalmatlan. Fő városa P e k i n , igen n a g y , négy szeglelű v á ro s , az ó b ó l, és újból á l l , az óban T a tá ro k l a k n a k , kik azt be v e tle k , az új azután épült; ezek k e rü le te 6 fr. mfd. a’ kü l városok n é l
kül. A’ Tsászári palota é p ü l e t e i , tágos u d v a r a i , és bájíttó kertjei 1 ~ fr. mföldet foglalnak. Pekin utszái egyenesek, 120 láb szélesek , 1 fr, >mfld. h o s z s z ú a k ,
30 A s i a .
s ín o rra h ú z v a , és k a lm á r bútokkal mellékezve. Al- mélko,dásra ra g ad a’ nép sokasága, melly szúnetlen láttatik az u tsz á k o n , a’ n é lk ü l, hogy egy aszszonyi személyt észre lehetne v e n n i, a’ lionnét a’ Lakosok számát 2 m iliom ra teszik, és a’ jó kiilren d miatt so
ha itt szerentsétlenség nem hallatik. A’ K orm ány, egyedül U ralkodó több e z e r esztendőktől fogva; azt állandóvá teszi a’ T sászár valódi Atyai kormányzása.
4. C h a n g t o n g . T sa to rn á k k al k eresztül vag
dalva, mellyek azt igen term ék en n y é teszik. Itt szü
letett Confucius Böltselkedő. Fő városa T s i n á n , igen népes.
5. S e t e h u n . Bövséges tájjék. Van kénesöjc , és óna. Fő városa T e l i i n g t u , nagy vásárokkal.
Itt látni azon kis Tliunghoafung nevű tarka szép ma
d á r k á t , melly hasonló azon v irá g h o z , melly tői ere
detét venni m o n d a t i k , ’s a’ mellynél tovább éllete n e m tart. Látván azt h in n é d , hogy az egy eleven virág.
6. H o n a n . Levegője m é rs é k e lt, földje te rm é k e n y , a’ lionnét az Ország k ertjén ek neveztetik. Fő városa C a i f o n g .
II. O s z t á l y . A’ D é l i T a r t o m á n y o k . 9. K e r ü l e t t e l :
1. K i a n g n a n , v. N a n k i n . Term ékeny, L a kosi igen emberségesek, és tudom ány kedvellök. F ő városa N a n k i n , a ’ Kiang p a r t j á n , leg n agyobb város a’ világon 12 fr. mértföld k erü lete a’ kiil v á ro sok nélkül. A’ T a tá r u ralk o d ó k előtt k irá ly i L a k hely volt. Különösen híres p o rtz e lán fa b rik á ja , 9 e m e le tre , 884 léptsővel. Itt a’ tu d o m á n y o k , és k ö n y lá ro k , ’s b o ltó k , az orvosi A cadem ia, és keres
kedés leg nagyobb divatban virágoznak.
2. H o u q v a n g , k ö z ep é n az O rszágnak, melly- n ek ez a’ gabona bősége m ia tt, gabona tsüre. Van
C h i n a . 31 vasa, ó n a , ’s egyébb é r t z e ; a ra n y h om okéból mosat- latik. Fö városa V u t c h a n , szép nagy város a’
Kiang folytában.
3. K i a n g s i . H íres p o rtz e llá n n y árú l, van arany, e z ü s t , és ólom bányája. F ő v á r o s a : N a n t c h a n g , h íre s sok túd ó ssairó l, és bereskedéséről.
4. T c l i e k i a n g . N é p e s , és olly k e lle m ete s, hogy China Paraditsom ának neveztetik. Tsuda böv- sége van itt a’ szedernek, és selyem b o g árn ak , melly- nek China eredeti h a z á j a , a’ h o n n ét egyébb vidé
kekre szármozótt. Fö városa Ila n g lc h eu 1 miliőm lakossal. A’ királyi Ile lia rtó L ak ását 3000 ő r álló védelmezi.
5. F o k i é n . H e g y e s , h á n y á s , és igen te rm é keny v i d é k ; különös jó íz ű naran lsa. Fö városa : F u t c h e u , igen nagy k e resk ed ő város. Által el
lenébe ezen tartom ánynak van a’ T a i u n a n , v. F o r mosa sziget, mellyet majd a’ Porlu g allo k , majd H ol
landok b írtan a k ; most a’ Chinaiak oltalma alatt v a n ; fő városa T a i u a n , jó erős várral oltalm aztatik, gaz
dagságra, és népségre tekintve kevés városnak en
ged Chinában.
6. Q u an g to n , v. Canton. Igen term ékeny, és k e reskedő. V a n n a k ; a ran y m ínák , drága k ö v e k , ele
fánt tsontok, jó illatú fák. Fö városa Q u a n g t - c h e u , az E u ró p a ia k n á l C a n t o n a’ T a öböl m é lyében. H íre s , és esmeretes v áro s, kivált a’ k e re s kedésről. Túlsó részére az E u ró p a ia k n a k nem sza
bad menni. Lakszéke az Á l-K irály n ak . Utszái, m in t Chinában s z o k á s , k ap u m ó d ra záratnak. Setétben senkinek n e m szabad j á r n i ; tsendesség u ra lk o d ik m inden felöl. A’ T a folyója, melly azt n e d v esítti, telye van b á rk á k k a l, ’s a’ sok lakosival m integy úszó város form ájában tű n ik fel. 4 — 5 mfdre. van F o- c h a n , a’ leg népesebb falú a’ föld kerekségén. 3 fr.
m. k e rü lete, 1 miliőm lakossal. A’ Cantoni korm án y alatt több szigetek á lla n a k , jelesebbek azok k ö z t ;
a) H a i n a n , 60 fr. m. k e r ü le te , belsejét vad em berek lakják. G a zd a g , és népes fö városa: K i- u n c h e u .
32 A e i a.
b) S a n ci a n , V . S a n c h a n , a’ Sinaiahnál C h a n g t- c h e u c h a n ; a’ hoi X avier Sz. F e re n lz 1552 hi szált, és meg holt. Teste Goába által vitetetett.
c) M a c a o , fb városa M a c a o , szép kereskedő v á ro s: a’ P o r tu g a l lo h é , de a’ Chinai T sászár k o r m án n y á alatt.
7. Q u a n s i . Bányás, és n é p e s , gazdag vidék.
F a héjjá leg kellem elesebb. F ő v á r o s a : Q u e i l i n g , a’ T a p artján a’ jó illatú Quei virág hazája.
8. K ő é i t e h e u , v. Q u e ic h e u , n a g y , de nem népes. L e g jobb Lovat nevel. Fő váro sa: K o e i - c h a n g , v. Q u e y a n ; t e r e s , és népes város,
9. Y u n n a n , v. Y u n a n . M é rs é k e ltt, tenyé- s z e s , bányás. Lakosi iz m o s o k , és nyájasok, h ajlan dók a’ tudom ányokra. M agokat Lo-Losnak nevezik.
N y e lv e k , írá s o k , vallások k ü lö m b ö z ik a’ többi d u naiakétól. F ő v á r o s o k ; Y u n n a n , szép kereskedő város. Itt leg szebb szőnyeg készü l egész CJiiná- b a n . Az O rszág belsejében találkozik még egy n e m z et a’ S etch u en , K o e itch e u , H u q v a n g , Cantsi, és Q u anglong v id é k e in , Miaotse n é v v el, m elly rö l a’
d u n a i a k m eg vetőleg s z ó llo lla k , de a’ Missionariu- sok sok ditséretest m ondanak. F z e k e t a’ d u n a i a k tsak 1776 tu d ták m agok h a telm a alá hódíttani.
III. O e z t á 1 y.
C o r e a .
E z egy nagy fél sziget China éjszaki ré s z é n , a’
szonszéd Japonok Lakosit K aoli, vagy Chaulsien n é ven hívják. E z e k n ek királya a’ Chinai T sá sz á rn a k adózik. Egyébbként m indenben meg egyeznek a’
d u n a i a k k a l . B álványozok, a’ Fo taníttását k ö v e t
vén. A ra n y , és ezüst bányái v a n n a k ; a’ h alászot űzetik. Nyoltz ta rto m á n y ra osztódik. 360 városai k ö z t fó K i n g k i t a o , a’ hol a’ k irá ly lakik. A’ Chi- n aiak Ping jan g n ak , a’ Ja p o n o k Siornak hívták.
33 IV. O s z t á l y .
A’ L i e u - k i e u i s z i g e t e k .
A’ Form o sa sziget k e l e t i , és éjszaki r é s z é n ; ú jo n n a n fedeztettek fel P. Gaubil Jesuita által. M in t
egy 39 számok. A’ leg nagyobb O u fo u , v. T a t a o , igen te rm é k en y e k jo b b á ra , és népesek. K irá ly o k , a’ ki K i e u - T c h i n g k ir. városban la k ik , Cheule n evű p a lo tá já b a n ; a’ Chinai T sászár adózója. V á ro so k , mező v á ro s o k , és falúk nem tsekély szám úak.
C h i n a .
VI. S z a k a s z .
A’ C h i n a i T s á s z á r F r i g y e s T a r t o m á n n y a l . N a g y T a t á r O r s z á g .
É js z a k ra , a’ 24° tói 75° éj. szél. és 35° tói 180°
k. bősz. az éjkeleti Siberiával eg y ü tt; melly Nagy Péter alatt, és után fedeztetett fel.
A’ Nagy T a tá rság majd fele Asiát foglalja. A’
föld m ív e le tle n ; tsak d é lre te re m r i s t , g a b o n á t, gyümöltsöt, le g elő t, és l e g j o b b re b a rb a r á t. Éjszak
ra sok erdők vannak , fejér m e d v é k k e l, fekete r ó k á k k a l , n y estel, és hölgym enyétekkel ; m ellyek bet- ses ru h a b é llé s t, és k e re sk e d ést adnak. Déli k eleti Lakosi békével élnek nyájjok h a s z n á b ó l, ha tsak meg nem tám odtatnak. E z e k p o g á n y o k , a’ Persa inellékiek pedig M ahom etanok. Régi Scythia E lejik szokásait ta rtjá k ; szőrös b ő rr e l r u h á z k o d n a k , sáto
ro k alatt l a k n a k , m ellyeket h e ly rő l helyre v is z n e k , ló téjjel táblélják tö b b n y ire magokat. Az éjszakiak vadok, és m agokat az Orosz k o rm á n y alá v e te tté k , és sokan a’ nem egyesült G örög Vallást be vettek.
Dél felé is vannak k ö z tö k K e resztén y ek , k ik et a’
M issionarok té ríte tte k meg. A’ melly nem zetet vagy VI. századtól fogva T a tá r o k n a k n e v e z ü n k , hajdon Scytháhnak n e v e z te tte k , a’ nyilazás ügyességéről; a’
mellynek egy része vidékeinken a’ H u n n u s , A vares, és Magyar Név alatt esmeretes. N ém elly í r o k azt
E u ró p a Tek in tete . XI. Kcitet. .'i
34 A a i a.
vitatják, hogy ezen N em zeted n ek álaljában a’ T ö r ö k név légyen tu la jd o n a , és a’ T a tá r név tsak egy b i
zonyos ágat illetett légyen. A’ XI. században a’ Ne- sto rianok ezen tájjekokra jővén a’ Keresztény Hitet h i r d e t n i , ezen ágat igen hatalm asnak látván, mind
a n n y it, k ik e t a’ G ö rö g ö k , a’ köz vélekedés sze ré n t, T ö r ö k ö k n e k h ív ta k , T a tá rn a k nevezték. Két szá
zaddal u tó b b a’ Mongol , vagy M o g o lág , igen meg hatalm asodván, fegyverrel ül ői t he F u ro p á b a , Geng- hisk an V ezér a la tt, a’ k iknek ismét T a tá r nevet ad
tak. A’ kánok, a’ kik Chinától a’ káspi te n g erig k i
r á ly k o d n a k , ezen Gengliishántól veszik e re d e te k e t;
valam int a’ régi A stra ca n i, K a s a n i, és Sibiri vagy Tobolski K irályok is, és az E u ró p a i kis T a t á r O r
szág Kánja.
T a t á r Ország 3 ré s z re o sztó d ik ; a’ C h in a ira , a’
hová a’ Chinai T s z á s z á r küld fejed elm ek et, dél felé, a ’ fü g g e tle n re , melly tulajdon kánjai által k o rm á- n y o z ta t ik , és a’ káspi te n g e r által két egyenetlen ré s z re osztatik. Az O r o s z r a , melly a k k o ra m int a’
másik k e l l ő , és éjszaki részel foglalja a’ Nagy T a r ta n á n a k .
I. O s z t á l y . C h i n a i T a t á r O r s z á g .
A’ Chinai nagy fal váloszlya azt ezen O rszág
tól. A’ k e le t ir e , és n y ó g o tira osztódik. Az első a’ M a n lc h e u o k , vagy N yuchesek tarlom ánnyának n e v e z te te tt, és L e á o to n t foglalja magába. A’ m á sik a’ M ongukénak, vagy M ongolokénak, a’ kik fe
k e t é k , és s á r g á k , kik is a’ Canio v. Coby p u s z ta által választatnak egym ástól, m eilynek hoszsza 300 fr. mföld.
A’ M an th e u k v. N yuchesek ta rto m á n n y á , m el
lyen az A m u r cSaghalíen, H elongkan) vize folyik, 3 nagy k o rm á n y ra osztatik, m ellyek neveket fő vá
ro s o k tó l veszik.
85 f . C h i n y a n g . F ö városa C h i n y a n g , v.
M u g d e n . Itt van tem ető helye X unxi v e z é r n e k , a’ ki C hinát el foglalta, és feje azon fa m íliá n a k , m elly 1644. fogva Chinában u ra lk o d ik .
2. K i r i n u l a . Fö városa K i r i n a’ Songari , v, Singal folyó mellett.
5. T i t c i c a r , a’ hol sok féle n e m ű , és n evű T a tá ro k la k n a k , és az O roszok több hely ek et b í r nak. Fö v áro sa, a ’ N onnosi p a r t j á n , ú jo n n an épült.
Tatár Ország.
II. O s z t á l y .
A’ F e k e t e M o n g ú k , v. M u g a l o k t a r t o m á n n y a .
Ezek kalka szom szédjaikkal együtt a’ M o n g o loktól szárm aznak. 49 z á s z ló k ra , v. k e rü le te k re osztódnak, a’ nagy fal négy k ap u i s z e r é n t , mellye- ken hozzájok ki járás van. E ’ k ö rü l állott hajdon T a n g u t tarto m án n y á is, melly O rtus éjszaki részén fekütt. Ide tarto zik a’ K o k o n o r ta tá ro k Országa is, egy neme a’ C alm ukoknak.
III. O s z t á l y .
A’ S á r g a K a l k a k , v. M u g a l o k t a r t o m á n n y á .
F zen vidék hoszszába 300, szélébe 150 fr. m.
vesz be. Lakosi 13 Zászlóra osztó d n ak , a’ Chinai oltalom alatt. Fö helyek U r g a , a’ Kelőn vize m el
le tt, melly a’ K ulu n tóba szakad. Ink áb b m e z ő , mind v á ro s , a’ hol a’ Vang felső V ezér) n y áro n mulatni szokott.
3 *
