Über dieses Buch

Google

Über dieses Buch

Dies ist ein digitales Exemplar eines Buches, das seit Generationen in den Regalen der Bibliotheken aufbewahrt wurde, bevor es von Google im Rahmen eines Projekts, mit dem die Bücher dieser Welt online verfügbar gemacht werden sollen, sorgfältig gescannt wurde.

Das Buch hat das Urheberrecht überdauert und kann nun öffentlich zugänglich gemacht werden. Ein öffentlich zugängliches Buch ist ein Buch, das niemals Urheberrechten unterlag oder bei dem die Schutzfrist des Urheberrechts abgelaufen ist. Ob ein Buch öffentlich zugänglich ist, kann von Land zu Land unterschiedlich sein. Öffentlich zugängliche Bücher sind unser Tor zur Vergangenheit und stellen ein geschichtliches, kulturelles und wissenschaftliches Vermögen dar, das häufig nur schwierig zu entdecken ist.

Gebrauchsspuren, Anmerkungen und andere Randbemerkungen, die im Originalband enthalten sind, finden sich auch in dieser Datei - eine Erin­

nerung an die lange Reise, die das Buch vom Verleger zu einer Bibliothek und weiter zu Ihnen hinter sich gebracht hat.

Nutzungsrichtlinien

Google ist stolz, mit Bibliotheken in partnerschaftlicher Zusammenarbeit öffentlich zugängliches Material zu digitalisieren und einer breiten Masse zugänglich zu machen. Öffentlich zugängliche Bücher gehören der Öffentlichkeit, und wir sind nur ihre Hüter. Nichtsdestotrotz ist diese Arbeit kostspielig. Um diese Ressource weiterhin zur Verfügung stellen zu können, haben wir Schritte unternommen, um den Missbrauch durch kommerzielle Parteien zu verhindern. Dazu gehören technische Einschränkungen für automatisierte Abfragen.

Wir bitten Sie um Einhaltung folgender Richtlinien:

+ Nutzung der Dateien zu nichtkommerziellen Zwecken Wir haben Google Buchsuche für Endanwender konzipiert und möchten, dass Sie diese Dateien nur für persönliche, nichtkommerzielle Zwecke verwenden.

+ Keine automatisierten Abfragen Senden Sie keine automatisierten Abfragen irgendwelcher Art an das Google-System. Wenn Sie Recherchen über maschinelle Übersetzung, optische Zeichenerkennung oder andere Bereiche durchführen, in denen der Zugang zu Text in großen Mengen nützlich ist, wenden Sie sich bitte an uns. Wir fördern die Nutzung des öffentlich zugänglichen Materials für diese Zwecke und können Ihnen unter Umständen helfen.

+ Beibehaltung von Google-Markenelementen Das "Wasserzeichen" von Google, das Sie in jeder Datei finden, ist wichtig zur Information über dieses Projekt und hilft den Anwendern weiteres Material über Google Buchsuche zu finden. Bitte entfernen Sie das Wasserzeichen nicht.

+ Bewegen Sie sich innerhalb der Legalität Unabhängig von Ihrem Verwendungszweck müssen Sie sich Ihrer Verantwortung bewusst sein, sicherzustellen, dass Ihre Nutzung legal ist. Gehen Sie nicht davon aus, dass ein Buch, das nach unserem Dafürhalten für Nutzer in den USA öffentlich zugänglich ist, auch für Nutzer in anderen Ländern öffentlich zugänglich ist. Ob ein Buch noch dem Urheberrecht unterliegt, ist von Land zu Land verschieden. Wir können keine Beratung leisten, ob eine bestimmte Nutzung eines bestimmten Buches gesetzlich zulässig ist. Gehen Sie nicht davon aus, dass das Erscheinen eines Buchs in Google Buchsuche bedeutet, dass es in jeder Form und überall auf der Welt verwendet werden kann. Eine Urheberrechtsverletzung kann schwerwiegende Folgen haben.

Über Google Buchsuche

Das Ziel von Google besteht darin, die weltweiten Informationen zu organisieren und allgemein nutzbar und zugänglich zu machen. Google Buchsuche hilft Lesern dabei, die Bücher dieser Welt zu entdecken, und unterstützt Autoren und Verleger dabei, neue Zielgruppen zu erreichen.

Den gesamten Buchtext können Sie im Internet unter h t t p : / / b o o k s . g o o g l e . c o m durchsuchen.

.r

X

■

*

í ; ;

í

í

«

S Ï

\ XV

í i

i f

< 3 6 6 3 6 7 7 6 3 9 0 0 1 8

< 3 6 6 3 6 7 7 6 3 9 0 0 1 8 Bayer. Staatsbibliothek

Digitized by

Google

M A G Y Á R ES N E M E T

Z S C B S Z Ó T Á R -

K Ö Z R E BOCSÁTÁ

A ’ m A O T A R t u d ó s t á r s a s á g .

M Á S O D I K ,

-

. m á s o d i k k i a d á s .

bumáht ,

A ’ M AGYAR JU R . E G Y E T E M ’ B E T Ű IV E L .

1 8 4 3.

Dig itized by

Google

ANTAL MIHÁLY’ ÜGYELÉSE ALATT.

T U D N I V A L Ó K

A Z E L S Ő K IA D Á SH O Z.

1. t i zen Zsebszótárt, meliynek íratására a’ magyar tudós társaság’

héti ülése 1831-ben December9 2-dikán fogadta el az indítványt^ nem vallja még saját dolgozásának a ? társaság , nem kezeskedik tehát min­

den benne lévő szórói, hanem kijőttét egyedül úgy eszközlötte, mint eddig is m ár, tiszteletdíjjal, más külön irók’ munkáiét. Az országos koz kívánatnak óhajtott csak e’ szerint ezzel előlegesen eleget tenni, hogy a? bővülő ’s ujuló nyelv9 szavait addig is magyarázza más nyelv­

hez mérve egy gazdagabb szókönyv, míg a’ hosszabb időt kívánó nagy magyar szótárt a9 társaság, mint egyik főbb tárgyát, maga készítheti e l, a9 mennyire csak lehet, minden tájbeli, minden elavult és folyamatban lévő szó’ felvételével, az újak’ megvitatásával, 5s nyelvtudományi né­

zeteinek is kinyilatkoztatása mellett; és abból, alaprajza szerint, közre többféle nyelvhez alkalmazott kivonatokat bocsáthat.

ti. Ezen feltételekkel hagyta helyben a’ héti ülés 1831-ben De­

cember 27-dikén részint Sehedel Ferencz és Vörösmarty Mihály rendes tagok1 szótárirási javaslatát, részint ahhoz utasításokat csatlott, mellyek- hez képest e’ Zsebszótár’ irása és szerkeztetése folyna ’s folyt i s . ' Meg­

említi azokat az előbeszéd.

3. 1832-ben Januarius’ 30-dikán tartott héti ülésben az említett két rendes tag9 jelentése az iránt, hogy ők ketten, áltatok a’ társaság’

tagjai és nem azok közül is választott társakkal egyesültek *s az érdek­

D ig itized by L n O O Q i e

I V TU D N IV A L Ó K *

leit Zsebszótár’ készítését magokra vállalják, úgy fogadtatott el megál­

lított feltételek és utasítás mellett, hogy*a’ vállalkozó segédtársaknak nevei is kitétessenek.

4. A’ társaság által kiadott kéziratok közül ez XX-dik számú.

A’ m. tud. társaság9 határozata szerint a Martius 30-dikán tar­

tott héti ülésből, 1835«

Döbrentei Gábor mk.

titoknok.

T U D N I V A L Ó K

A ’ M ÁSODIK K IA D Á SH O Z.

í . ü . jelen második kiadás' csak annyiban különbözik az elsőtől, hogy benne énnek érezhetőbb hézagai betöltettek 5 ’s a’ javító’ figyelmét kikerült szedői hibák kiigazítattak.'

*

2. A7 m. tud. társaság köszönettel vészén tagjai ’s nem tagjaitól minden é’ munkára vonatkozó észrevételt, minden igazítást és bővítést, sőt illyéket kér i s ; ’s azokat a* maga’ idejében meggyőződéséhez képest használni fogja.

P e s t e n , october’ 16. 1843*

D. Schedel Ferenez rak.

titoknok.

E L Ő S Z Ó .

ü . magyar tudós társaságnak 1832. januarius’ 30-káu tartott ülé­

sében külön utasítás mellett egy magyar és német zsebszótár’ elő­

állítására! létén alulírtak megbízva: legelső gongok vala oily tár­

sakkal szövetkezni, kiknek ismereteik, nyelvbeli jártasságok ’s állandó szorgalmuk tette egyedül lehetővé a’ nehéz feladásnak illy kevés év alatt végrehajtását. Megjelenvén immár annak egyik része

— és pedig elébb a’ német-magyar, az egész munka> dolgoztatásá­

nak czélszerübb elrendelése’ tekintetéből — kötelességünk azon elvekről és módról, mellyek szerint az készült, itt rövideden! em­

lékezni.

Hogy valamelly szótár literaturánk1 jelen állapotja mellett az olvasók9 mindennapi szükségeinek megfelelhessen, annak magá­

ban kell foglalnia a’ táráas élet9 külön helyzeteiben előforduló minden szavakat; az ebbe berágó külön mesterségek-, művészetek- és tudományokban közönségesb alkalmazatá kifejezéseket; valamint egyéb az írói nyelvben használtatni szokottakat 9 ’s igy az elavult

*s újra felélesztett, vagy a7 szükség’ kívántából, vagy jóhang 's szorosabb határozottság végett divatba indult vagy erre érdemes tőszavakat, mint szinte a1 nyelv’ philosophiája szerint újonnan származtatott, összetett, vagy talán merészben alkotott szavakat is — midőn azokat rendkívüli szükség, jobb írók’ tekintete, V a ’ szokás ajánlják; végre, a’ nagyobb divatu vagy még, most szükség­

ből el nem hagyható, idegen nyelvből kölcsönzött kitételeket is.

Ezen arányos teljesség mellett egy nagy tekintetű törvény van még a’ szótárirónak kiszabva, meüy, akárminemü használatra

Digitized by

Google

V £ E LŐ SZÓ *

legyen a’ könyv szánva, egyiránt szent és elmellőzhetetlen: értjük az egyes szavak’ egy vagy külön értelmeinek pontos és híren kü­

lönböztető meghatározását; mi, a’ mennyiben egy illyetén kézi használatra rendelt szókönyv’ határai engedik, gyakran felhozandó példákkal i s , ezzközlendő.

E’ két fő kívánatnak — a’ teljesség

és helyes magyarázaténak

— a’ mennyiben t. i. nyelvünk’ állása, a’ kútforrások’ és segéd­

eszközök* száma *s minemüsége lehetővé tették, megfelelni, e’

zsebszótár7 irói szünet nélkül törekedtek. - .Ugyan is egy felül ki­

telhető szorgalommal igyekeztünk lehetőleg legtöbb szavakat e’

szótárba felvenni, szem előtt tartván a’ német kézi szókönyvek’

legbővebbjeit; sőt ha néhol egy vagy más czikkely — kevesbbé szükséges volta *s egyszersmind megfelelő magyar kifejezés’ teljes hia miatt — elmellőztetett i s : más felől ismét, azokban nem ta~

láltató, de divatozó szavakat, a’ német nyelv’ classicus nagy szó­

táraiból vettünk által. Illy bőség mellett természetesén az egész magyar nyelvkincshez kelle folyamodnunk, ’s gyakran elavult, vagy csak egyes vidékeken divatozó, vagy végre még éddig rit­

kábban használt, de a’ külön tudomány-ágakat mivelő íróknál elő­

forduló , új származtatásu vagy összetételű szavakat, kelle felrak­

nunk: azokat, mellyek ezek közül még kevesbbé ismeretesek, dőlt betűkkel nyomatván.

Az értelem

visszaadásában

olly lelkiösmeretes gonddal jár­

tak el e’ munka’ szerzői, hogy a legmindennapiabb szó i s , csak ér­

telmének minden oldalróli megfontolása után magyaráztatnék, sok­

szor megegyezvén eddigi magyar szótárainkkal, sokszor eltérvén azoktól. Ugyan így iparkodtunk lehető saját, vagy általvitt jelen­

téseit minden szónak visszaadni, többnyire azon renddel, hogy a’

legszokottabb állna elsőbb helyen, mindnyájan pedig pontvonallal (;)

választatnának el egymástól. H ol, végre, valamelly szónak jelen­

ELŐSZÓ. V I I

tése egy vagy más német mondatban módosulásokat szenvedne:

ezeket is magyarázó vagy hasonló ereű magyar mondatokkal ipar­

kodtunk visszaadni.

A7 mi még a’ grammaticai magyarázatot illeti: ezen német­

magyar szakaszra megjegyzendő, hogy. a’ beszéd’ részei’ megjele- Iésében a’ következő rövidítésekkel éltünk:

mn. = melléknév, adiectivum

nm. = névmás, pronomen.

cs. = cselekvő ig e , verbum activum

k. = közép ig e , verbum neutrum

vh. = visszaható i g e , verbum reflexum.

sz-n, = személytelen ig e , verbum impersónaie.

rh# = rendhagyó i g e , verbum irreguläre.

r. = részesülő , participium.

ih. = Igehatározó , adverbium.

ej, = elöljáró, praepositio

isz. = indulatszó, interiectio

= kötszó , coniunctio.

A7 főneveknél (nomen substantivum) azért nem fordul elő j e l, mint­

hogy a melléjök tett nemszók (bet, bíe, baé) nem csak a’ nemet, hanem grammaticai minemüségöket is kifejezik.

A z igék magyarban azért adattak vissza a’ mutató mód7 jelen idejének egyes harmadik személyében, minthogy ez rend szerint igéink’ gyökérformája, mellyen a7 hajlitás alapszik,

t. = többes szám.

h =s= lásd.

▼. = vagy.

3C = ’s többi.

— a7 kéridéses szó ismétlése helyett —

- összetételekben! gyakor ismétlés' elkerülésére használtatott.

Digitized by

Google

V I I I BLŐSZÓ.

Hátra van megnevezni azon társainkat, kiknek dolgozataik­

ból e’ munka ÖsszeáUett. Legtöbbet fáradjanak Írásában Antal M ihály után Tasner Antal9 Bugát P á l

B ajza

Fábián Gábor és W altherr L á szló, mindnyájan a ’ m. tudós társaságnak tagjai; az academia’ kebelén kivül pedig Cserneczky J ó zsef

Fogarasi Já­

nos és Kacskovics Lajos tarait és munkás hazánkfiai nyújtottak né­

mi részben segéd kezeket. Mit ezek > hasonló elvek szerint, 7s ha­

sonló eszközök7 használása mellett dolgoztának, az előleges gon­

dos átolvasás 7s a7 kútforrásokkal tett ellenőrködd összehasonlítás után, a7 m. tudós társaság7 rendeléséhez képest

tagból álló szer- keztetőség7 ( A n t a l , B a j z a , B u g á t , S e h e d é l , V ö r ö s m a r ­ t y ) vég vizsgálatán ment még által, mielőtt sajtó alá bocsátatnék.

Óhajtjuk, hogy e7 dolgozat is könnyítse szép nyelvünk5 ta­

nulását, előmozdítsa annak mivelődését.

P e s t e n , februarius 28. 1835.

VtoHtomm rtj év I d t o M ,

t. társ. m egbiíott rendes tagok a* nyelvtudom ány*

osstályában.

B a l

*21 f «1# ; A , első betű ; mer 2( fa g t , mu§ au<& 93 fdQtn , n' ki m it elkez­

dett , végezze is.

V a^en, bal t A chen, (város).

"Hal , b<r ; angolna.

Vatbeere, l>ic \ fekete ri­

biszke.

Vatbcerflrau<& , bér; fekete ribiszkecserje.

H a lt , 1. W «.

3a(eibe(ftfe r Kit ; angolna- g y * -

Ka(<n , cs. angolnát' fo g , a n g o l n á s z .

tfaffattg , bev ; ang« lnafogás.

Vafftfnger, bér * a n g o l n á s z . Haídabtí , Vafpritfe , bie t

Kaífíeder , b tr ; angolna- szigony.

ttalfttilter, V a f Paffén, b et;

angolnatartó , angolna- bárka.

Xal^AUt/ blc ; angolnabőr.

Kaífirffte , 1. fSogetfirffte.

Valege , b ie , 1. Xaftvebr.

VaÍQiiappe , Vaíraupe , bie $ menyhalgadóc?.

Vaíftein , bér ; angolnakő.

Voljtreif , Vaífhricft , b«r ; fekete csík az angolna*

h á tá n , ’s lovak ’ gerin- czein.

Xalfttppe, bie ; angolnaleves.^

Valteidb , bér ; angolnató.

ttaíftefyr , bal ; angolnare- kesz.

Var, bér ; keselyű ; sa s, t u r u l .

Varon/ 1. Vroit, konty virág.

V«l / bal ; dög.

Z a t b t z i t á r , / / .

Vbfi Vafeit, cs. horgász (hússal).

— , k. legel.

ValfHege, bie; dögl^gy.

ValfreSig , Valfrefeitb , mn.

dngevő, dögfaló.

Valgeflanf , bet ; dögszag, dögbuz.

ValgeQer , bér ; dögkánya , '’ögevő kánya.

V algrube, Ofa^fu^tr , bie;

dögverem.

V a lb ű ft, Vaffg , mn. dögös, dögleletes.

Valfáfer , bér; temetőbogár.

Waitopf, ber ; dögfo.

Valfefte , bie j bőr’ belseje, bőrnek húsos oldala.

V a i , bal ; csalétek (p. o.

halaknak a* borgon).

Vaften , Vefien , cs. étekkel csalogat. — , k. legel.

Vagutig , Vefung, bie ; étek­

kel csalogatás ; legeié*.

V b/ l e , e l; eitten íb a íe r A»f ober a b , egy tallér­

ral több vagy kevesebb ; abs unb jugefyen , jönni meuni.

Vbaafett, cs. bőr* belső ol­

dalát levakarja.

VbA$)eit , vh. sopánkodás- sál magát elemészti v.

elepeszti.

Vbaíerit , cs. elszánt.

Vbttifberíi<& / mn. változtat­

ható ; változékony.

Vbfittbern , cs. változtat , meg- , e l - , italváltoztat.

Vbtinbertittg , bie ; változta­

tás , meg- , e l- , átalvál- toztatás.

■ m

Vbtingfleit / Vb&ugfttgeit , cs*

aggaszt, gyötör, ijeszt­

get ; ijesztgetve kiczikar, kifacsar (vallomást

— , vh. aggódik, gyöfrö- d ik , elaggja v. elgyotri magát.

VbAngftigung , bie ; gyötrés, ijesztgetés, aggó ás.

Vbarbeiteit, cs. ledolgozik , munkával leszolgál ; mun­

kában, dologban elhasz­

nál valam it; előre felvett bérért dolgozik ; bal ©rbb*

fte — , kinagyolni r na- gyából kidolgozni ; efic

€5<biff bőm Gtranbe - - , hajót a* partról eltolni ; fi$ — / elerőtleniteni, le ­ járni , rongálni magát sok m unkával; eitte @4itíb — , adósságot ledolgozni.

Vbarbeiten, bal , Vbarbei*

finig z bie ; ledolgozás.

Vbtfrgern , vh. elem észti ma­

gát ibosszankodásaal)..

Vbtirnten , 1. Vbertttat.

V b a r i, bie ; korcs, elfaj- z a t , korcsfaj.

Vbnrten , k. elfajzik.

Vbarteit, bal , V bartuitg, bie ; elfa jzá s, koresoso- dá<t.

Vbfífiberit , cs. hamuval tisz­

tít valamit ; eineit

— z halat meleg hamuval dörzsölve megtisztítani ; fttf — , 1. *bef*enr.

MbüSeit, cs. leeszik; lelegel.

2fb8ffcn, cs. lenyes ; mej*- n v es; legallyaz, lebotof.

1

Digitized by

Google

2 * 6 * l íb b

JíbÜfteit , ba* , ttbtfftitng, b it;

n y e sé s; gallyazás ; boto­

lás.

2íbtft[)tueti, cs. megtüxesit tűznél m egveresít.

ttbätfyutitttg , bie i m egtüzc- sités.

,'ít>a$en , cs. le étet választó vízzel v. más maró nedv- v e i ; ellegeltet.

Xbaufierit , cs. birtokból ki­

v e t (örökös jobbágyot).

.Hhtiugerttitg , b i t ; birtokból kivetés.

2ibbfl<feit, cs. sütést v é g e z , k is ü t; abgeba<fene$ 33rob , elválthéj u kenyér.

2(b babéit , cs. megfüröszt ; Icmus.

¿ü<ba(geit , cs. m egnyúz.

bőrét lehúzza ; fi$ — , birkózni , k ü z d e n i, kibir- koz ii magát.

Hbbamfeit, cs. kiporoz (bőrt , v. szőrös ru h át).

2íbbangett, cs. k ic sik ar, ki­

zsarol.

Síbbatbiereit, cs. leberetvál,.

leborotvá).

ííbbnutn , cs. lebont, leront, elhord (épületet) ; l e - , alá é p í t ; építést végez ; bánya jövedelem ből ki ű z e t;

bi« 3«&* — t »’ bányát kiásni, v. kivágni.

tK6bntimcn ^ k. a ’ fáról lerö- p ű l, leszáll.

3íbb2uattit , cs. levesz , le te­

kerget (zugolyfáról).

H b b ttttn 0 cs. lebogyóz, bo­

gyóit leszedi.

tfbbeifien / cs. rh . elharap leharap.

K b b ( i|tn, cs. le é te t, lem a­

ra t (választó vízzel v. más maró nedvvel).

Jíbberfteit / k. rh . le p a tto g , lepattogzik, lerepedez (m i*, festék 5f.).

ttbberufen , cs. rb. v isszahí, elhí.

ttbberufwng, bie ; visszahívás, ttbberufuitgíf őreiben , b a l ;

visszahívó levél v. irás.

tfbbefteQen , cs. rendelést megmásol, lemond a ' meg­

rendelésről,

tfbbcflcflimg , bie ; ren d elet- másolás,

tfbbeten , c*. e l - , leim ádko­

zik ; imádsággal eltávoz­

ta t ; feiite Sünben —r / b ű ­ n eit leim ádkozni, b ű n eiért imádsággal eleget teuni.

tfbbetteíii / cs. e lk o ld ú l; (i*

iicni cttvrti — , valakitől valam it elkoldúlni.

X bbetten, vh. , félre fekü- szik.

ttbbetiifceit / 1. ®eu<&eit.

tfbbeugdt, cs. Jíbbiegen , cs.' rh. e lh a jt, félre h a jt, el-, m eggörbít,

ttb b ieíeit, 1. Iteb<r6ietcii.

2fb b iíb , b a l; k ép m ás, kép­

m á so la t, lem ásolt k é p , 1.

fcbenbiíb.

ttbbiíbett , cs. k épm ásol, le - j ábrázol , lerajzol, tfbbilbuitg, b ie ; képm ásolás,

ábrázolás.

Vbbiitbett / cs. rh . elold , megold ; eiit( © a rje — , szömölcsöt elkötni ; (in Jtaíb abbiitbett, b o rjú t a ' csecstől elv álasztan i, any­

jától elkötni ; tilt $ a#

— , hordót megabroncsol- n i ; cin B ininterum f — , ácsm unkát összeállítani.

ICbbifi / b ér; elh a ra p á s, le- harapás ; csoakagyökeru sikkantyú.

Kbbitte , b ie ; m egkövetés, engesztelés , bocsánatké­

rés ; öffeittíid&e — , nyil­

vános megkövetés.

Vbbitteit / cs. rh. megkö­

v e t , en g e sztel, engedői­

m et v . bocsánatot k é r ; BffeutíiA — , nyilván m egkövetni , bocsánatot kérni,

X bbíafen, cs. rb. elfú , lefú.

2íbb(<itten , cs. lelevelez , le v eleit lefo sztja; fi4> — , leveleit lehullatni.

2f66í#tt(riut0 / bie ; lelevele- zés , levélfosztás ; lev él­

hullat ás.

2C66(tiiictt , cs. m egkékít ; jól elver.

Vbbíüfycn, k. e lv irá g o z ik , virágát elhu la tja.

2Cbb lü t fjen , cs. virágát le­

szedi , le fo sz tja, virágá­

tól megfosztja nö­

vényt).

Xbbofyreit , cs. f ú r , megfúr.

Xbborgctt , ca, kölcsönöz , kölcsön ad ; kölcsön kér.

36beaHb , bér i leégés.

VbbtafTeit, cs. v ito rlát össze­

h ú z , b e h ú z , bevon.

ttbbtauen , cs. sörfőzést b e­

végez.

tfbbc&unett , cs. e lb a r n ít, elp irít.

ÜCbbcnuffu, k. k ifo rr, fo r­

rással felhagy.

Xbbrc<6<n , cs. rh . letö r ? eine 93ctf<fe — , h id a t b o n ta n i, fö lsze d n i; eine

® íu m e , £>bft — / v ir á ­ got v . gyümölcsöt lesza­

k íta n i; eineit — t fogat kicsorbítani ; b it

€>i>lge »óit cinem XKcfícr

— , kéa’ hegyét eltörni ; beit fi a lt , bie Sftnaitfee

»óit einer $íafd!je — , p a - laczk ’ nyakát e l ü tn i, e l­

törni ; bie $ufeifett — , patkókat leszedni a* ló ’ lábáról ; b al fiager — , tábort bontani , elhngy-

* 6 b 3 n i ; «In 3 e tt — , sátort

fö ls z e d n i; cin Gtbíofi — , la k ato t le ü tn i, leverni ; cincin cttoai som Uof>itt

— , valaki* béréből el­

h ú zn i, levonui ? ítw a i ©om

— , lealkudni va­

la m it ; Hit« X v b tit — , m unkát félben szakaszta- n i , abban hagyni , fél­

ben hagyni ; b it Untét*

rebung , Ni* C M pr/i4 , bic ltnferbaitbíungcn — , beszélgetést , beszédet , alkudozást félben szakasz- ta n i : t i an félnem 2J?an«

be — , szájától m e g v o n n i;

fl<b ciné Sfunbe ait> v.

50m S f tla f c — , egy ó- ráv al kevesebbet a la n n i;

abgcbroftcRí S c u fje r , el­

fo jto tt , tö red ezett sóhaj­

tá so k ; fitrj « b b ru tc n , h ir­

te len félben szakasztani ; w ir toofftn babon — , hagyjuk e l , abban , fél­

ben, v. hagyjunk fel vele.

3fbbre<ben, bal , 2íbbre<bnn<j, bf< ; leszak asztá s, le tö ­ rés.

Y b b rcitíii, cs. kiszélesít, ki­

lapít , kiegyenget ; egye­

nesre , vékonyra ver.

Ybbrettncn , cs. és k. meg­

éget , e lé g e t, fóléget (vá­

rost 9C.) ; e lé g , m e g é g , l e é g , összeég ; (Inc Sta*

nőne — , ágyút elsütni ;

«in $cnertbetf — / tfizmi- v e t , td zi já té k o t meg- g yujtani.

Xbbrennen, b a l, ttbbrennung,

• bic ; m eg- e l- , fölégetés j e l-, m eg-, le -, összeégés.

X b b rcb ia tn r, b ic ; k u rtítás.

K bbrtbircn , cs. rö v id ít , ku rtít.

Xbbrlngen , cs. rh . e lr o n t, eltöröl p. o. tö rv é n y t ;

elhagy p. o. szokást ; (in ítt bon ctlval — , va­

la k it valam iről lebeszél­

n i , leszólni , leverni , leszoktatni ; «Inín bont retbfett 2Bege — , valakit elcsábítani , félre vinni , az igaz ú tró l eltéríten i ; cinen ben elitet irrigen STioinnng — , valakit bal­

vélekedéséből kivenni.

Xbbringen , bal , Xbbrin*

gnng , b i í ; e lro n tá s, el­

törlés ; lebeszélés , leverés leszoktatás.

Xbbrbtfeín , cs. lefciorzsál ;

— / elm o rzsáló d n i, letördelőzni.

^bbrtt(b/ b ( t ; töredék ; cson- k u lá s, rövidség , k ár ; — an félném S ta n b e , ftin tr 2BÜrbe , megkisebbülés , rá ^ alm aztatás; cinem, obee einer Sa«b( — tljun , v a­

lakinek rövidséget , k árt o k o zn i, valam it megc<or- bítani ; cinem an feitten

^rib tíe g iett , fcitten Síetfj*

ten — tíjtttt/ valaki sza­

badságait , igazait sérte­

ni , cs nkítani f!«í — t&un, magától valam it el­

vonni , elhúzni , megta­

gadni.

Xbbrfi(big, mn. letörhető.

tfbbrttftcn , cs. leforráz, for­

ró vízzel leönt.

ttbbrunftcn , k. fizek ed ést, folyatást végez.

2(6bufjícn , cs. elszerelm es­

kedik , szerelmeskedés által m egnver (valakitől v a la m it); fl($ — , szerel-, meskedés által erő tle- nedni.

Vbbflrben , cs. te rh et letesz, lerak.

Xbbtirften , cs. m e g -, l e - , kikefél.

'ttbbfificn, cs. meglakol, meg­

szenved (valam iért), tfbbiifiung, b ií ; meglakolás,

megszenvedés. - 2fbc, bal ; ábécze, (a’ uyelv-

ben előforduló b etű k ’ ösz- szesé^e).

2fbcbU(b, bal ; ábcczés könyv.

Vbcoitterfeben , cs. másol a r- e z o t, k é p e t, képírást le­

másol, 1. ÍCbmaUn.

ftbeopivett , cs. lemásol , másról le ír ; le rajzo l, le­

f e s t, 1. tfbfórcibcn # Xb*

jtidjim t.

X befáíiícr, ííbcf<&íl$, ber; ábé- ' ez é tan u ló , ábéczé» gyer­

mek.

V bctaftf/ b i í ; ábéctés tábla^

2C6badb / b a l ; eres* , eresz- fo d é l, csepegő.

Xbbatbcn , CS. le fö d elez, le­

veti , elhordja valam elly épület* födelét. — , v h ,la ­ pul, lejtősödik.

tfbbatftung , bic ; léjtősség ;

— ber SBrufhvcbr*/ b ásty a’

lejtőssége.

‘Xbb&mmett, cfc. elg á to l, el- rek eszt; vizet gáttal m**

felé vezet.

2fbbampfen , k. elgőzöl , el­

gőzölög ; — ía ffe n , el- gőzölögtetni.

3(bt>ampfung, b ic ; elgőzölgés, elpárolgás.

V bbanfcit, cs, e le re s z t, el­

bocsát , elküld (tiszté­

ből , szolgalatjából v a la ­ kit) ; cin 64IJF ( S lte r l.

|a (b c r) — , av ú lt h ajó t elhagyni, szétszedni, szét- "

bontani ; felit 2fmt — , hivataláról lem ondani . tisztét le te n n i; bct> cinét 8d«bí — / búcsúztatni , rövid h alo tti beszédet ta r­

tani ; ber 9la<btu»fi«btír banft a b , a ’ vira«ztó, »*

1 *

D ig itized by L n O O Q l e

éjjeli ő r végsőt k iá lt , végsőt é n e k e l; bér 6<bau*

fp ítíer t a n í t a b / a* szín­

játszó búcsút mond.

ttbbanfuttg , Me ; leköszö- n é í , lemondás (hivatal­

ról , szolgálatról) ; ele- re s z té s, e lb o c sá tá s, el­

küldés (szolgálatból).

3íl>oanfttnglrebe , b it ; le­

mondás, leköszönő beszéd;

rövid h alo tti beszéd, tfbbanfunglfc&ein, bér ; elbo­

csátó levél , b o c tá tv á n y . Síbbatben , cs. Kcb obee

feiuem Wiunbt etw a l — , m a g á tó l, szájától megvon­

ni , megzsugorgatni.

3C6t>c<feit , cs. leszedi , le­

rontja a* h á z fo d e le t; le ­ szedi az a s z ta lt; á lla t'b ő ­ r é t lehúzza , lenyúzza , megnyúzza az állatot, ttbbetfec , B et; nyúzó.

?fbbe<fcreQ, Me ; nyúzóhely.

Kb&e<fleber , bal ; lenyú­

zott bőr.

3fbbti6en , cs. elzár , eltölt, töltéssel k o rlá to l, k örül­

vesz , a ’ vizet elfogja.

Xbbieten , cs. eldeszkáz, el- pallóz , kipallóz , deszká­

val elrekeszt.’

Xbbieheit , ca. leszolgál , le ­ dolgozik.

Xbbtngen , cs. lealkuszik , lealkudik.

3C6biftutiren , ). Hbftreiten.

?fbboppc(n, cs. k étrétű ez ér- nával v arr p. o. csiz­

m át.

3(6borrcit, k. e la szik , el- fonnyad , elszárad.

V bbotritng, bie ; elaszás, el- fonnyadás ; elszáradás.

X bbi'rren, cs. a s z a l, meg­

aszal | inegfonnyaszt.

V6o9rrttn0 , bie ; aszalás megaszalás; me; fönn* asztás.

ttbbrafyt , bér ; reszeltpor , hulladék.

3(bbre6fe(n / cs. e s /te rg á z , esztergároz ; le -, kieszter- gároz.

tfbbreljett , cs. Tecsavar , letek er \ elcsavar , e lte­

k e r ; elfo rd ít, félre for­

d ít, 1. Xbbre<tfe(ii.

tfbbrrfóeii , cs. clcsép el, ki­

csépel t eiite 0 djulb — , cséplésscl adósságot le ­ szolgálni ; eiiten — , meg­

csépelni f v alak it jól el­

verni ; (f)<imíi4> t>erabr<- beit) «titkon összeszóUl- kozni , összeszövetkezni.

együtt koholni valam it, tfbbringen , c*. rh . kicsi­

k ar , kizsarol (valam it valakitől ) ; kényszerít , (valam ire valakit).

Vbbrittguug , bie s kicsikarás, kizsarolás,

ttbbrofyen, cs. fenyegetőzés­

sel kicsikar.

2(bbru<f , b é r ; lenyom at , nyom tatvány ; képmás ; elsütése , elcsattanta«« a ’ lőfegyvernek : puska* ra ­ vasza.

ttbbrn<fcii, cs. elsüt , elcsat­

ta n t (fegyvert) ; lenyom tat (dalt jc. | ; au f frifd&em fiat*

fe — , mcszbe , fejé rítő mázba kinyom ni.

Vbbrntfen, b a l ; kinyomás.

Xbbrtiifen , cs. e ln y o m , el­

to l , elválaszt nyowás ál­

tal $ e l s ü t; elcsal , elzsa­

rol i ein ®»>t»eljr — / fegyvert elsütni . elcsat­

tantam ; eliten tyfeit — , n y ilat ellőni ; ein

— t zá ra t reá csattan ta- n i ; cinem ettcal — , ki­

csikarni , kicsalni v ala­

kitől valam it ; önt fiohite | elUKtl — , bérből elvonni,]

elhúzni ; b al bviitft m ir b al fterj ab , igen nyom ­ ja , terheli sziv e m et; »ont finnbe — , szárazról v íz re bocsátani , parttól elszaba- ditn i a ’ hajót.

3b b u n feíu , c.«. sötétebbr«*

vagy homályosb színre fest (b a g a riá t, vásznat 9t).

X l'lim lh ii, k. elgőzölög , el­

párolog.

Xbbiinften , es. elgőzöltet , elgőzölögtet, elpárologtat ; m egpárol,

ttbbünftung , bie ; elgőzölte- tés , elpárologtatás ; elgő- zölgés, elpárolgás.

Kbtbeneit , cs. elegyenesít , egyenget , megegyenget , egyenessé tesz, 1. ffbenen.

ttbebem tnf , bie ; elegyeni- lé s , cgyengetés.

3(beifern , vh. h u zgólkolik , egész ügyekezettel ra jta

van. *

tfbetmofdb, b e t, I. SBifani*

font.

Xbenb / bér ; e s t , e s tv e ; nyugat ; el l»irb 2fbenb , e ste led ik , alkonyodik , a ' nap lenyugszik, le m eg y ; gégéit — , este felé , al- konyodás elő tt ; el ifi itodj nid&t a í e t l a g — , h o l­

nap is nap lesz; nem m ent le utójára a* n a p ; nem . vég nap még ez.

Xbrnbanbaiftt/ bie« esti a jtato s- ság , elm élkedés, imádság, tfbenbacbeit, b ie ; esti m un­

k a , foglalatosság, tfbenbbrob, bal ; ozsonna. , ftbenbbfitnmerung, bie j alko­

nyod á s , estveli s z ü r k ü le t, esthajnal.

V&eitbeffen , b a l ; vacsora ; bie 3 e it n a * bem — , va­

csora utáni idő.

3 b ín b fa(ter , tfbenbvogd , bet ; etti le p le . S benbgebet, tű i , ÍCbenbf«*

flett , bet ; esti könyörgés, im ádság, fohászkodás, fest*

veit á ld á '.

Vbenbgífienb, bie t n y u g a ti, napnyugat! tá j.

&benb0elfiat , b al ; e s ti h a ­ rangozd s.

‘JfbcnbgcfeflMaft , bie ; esti társaság.

&benb9(otfe» b ie ; esti ha­

rang ; esti harangozás.

Xbenbiagb, I. $a<M íaab.

Xbenbfoff , K tfbínbíjfcn.

3b<n(íftllB , (ftj ; nyugat ; nyugati föld, ország, ta r­

tom ány.

J b i n í U i t b í t , bet ; n y u g a ti, nyugathoni lakos.

3(bcnbí&nbtf<&, mn. nyugati.

'.Hbcnblicb * mn. esti ; nyu­

gat».

3bent>(i<bt, b a l , 1.' Xbenb»

ftetn.

K bínbC iíb, b a l ; e s t i , alko- nyi dal.

Ü (b(nt(uft4 b i t ; esti s z e llő ,

««ti levegő.

Sfbenbinaftf, b al ; vacsora , M l beitige —1 0 azentva- csora, úr* vacsorája ; szent­

ség, oltári sz en tsé g ; Jitm

— fie ten , ű r’ vacsorájá­

h o z járu ln i, áM ozni ; b al

— f i i é i n ; erapfangen ; áld o ztatn i , úr* v ac so ráját o s z ta n i, szentséget felad*

ni 5 áldozni.

2tbenbntab(seit/ bie ; vacso­

raid ő .

X b e n b m a rft, b e t ; esti vá­

sár.

Sfbenbmufif , bie , Vbenb«

ftfnbtften , b a l ; esti mu­

zsika , esti %cne.

2fbenbdpfer, b a l ; esti áldo­

zat ; esti im ádság.

2fbc

X b e ittn iu f t, b í r ; e t t p o n t , (mellyen a’ nap leu y u - godui látszik).

SCbíiibtígfit, bír ; est véli es">.

Vbenbtotb » b al , KbfnbvS*

tb.*, bií ; esthajnal, e s tp ir.

X bínb! , ih. estve.

V bíttbfibíin / bee ; e stfé n y , estvilág.

Xbíitbfd)i<bt, tje ; esti mun­

k a, (Bányászoknál).

3fbíii5f<bmaul, b ír ; esti la­

koma , to r , ven d ég ség ; pompás vacsora.

f tb ín b f íití, b ií ; nyugati ol­

dal.

Vbtnbfotitte, b ií ; lenyugvó n a p , napalkony.

tfbenbftetn , bet ; eslh ajn al- csillag.

'Xbenbtbau , b e t; e s th a rm a t, estvcli harm at.

V benbtifd), b it ; vacsora.

tfbeftbuí)? , bie ; nyugati nap­

ó ra.

KbenbV&Ifír, t. nyugati népek.

VbenbWJirtl , ih. n y u g a tra , n ap n y u g atra, nyugat felé, napnyugat felé.

Xbenbiviitb , b e t ; esti s z é l;

nyugati szél.

Xbenbieit , bit ; a lk o n y a t, estidő.

‘■Xtíntener, b a l ; h a la n d , kü­

lönös - csodás viszontag­

ság ; an f — au lg eb eit, ta la n d o rk o d n i , kalandra m e n n i, szerencsélkedni.

X benttiiírliib, mn. h alandó•>

b a ía n d o r i.

V b<utíttítíi<bfíit, b ií; h a ta n- doaadg.

'Xbeutcuter, b e t; h a la n d o r, szerencsevadász, szerencse­

v itéz , lev en te.

‘JCbet, ksz. de ; nun ab tr , h á t , pedig, úgy de ; nnn bo<b — , benne(b — , még i s ; obet «bet, vagy p ed ig ;

3íbc

t i ift (itt — babéi / de is van h o z z á , m ellette

¿r bot inuner íin SBeittt uttb iíbec , a* ha és de nvndfg készen van nála.

3íbírad)t , bie ; országos száműzés , szám kivetés , 1. Reicblaibt.

Xbcrgfaubí , bet ;. babona . babonás h it.

VbítgCtiitbig , Xbergt£ubif«b , mn. bab o n ás, habonáshi- tfi. — , ih. babonásan.

X beePennín, cs. rh. e lité !, Íté let által megtagad (va­

lakitől valamit^.

X b ír m a l, ih. újólag, ism ét.

Jíberm alig , mn. ism eti, újolagi.

X b írn ttn , cs. és k. leava’ , aratást bevégez.

tf b í t r a i i t í , 1. g tabtvut}.

Xbfrtvifc / b i t ; esztelenséj?.

eszelősség, dőreség, esze- v eszettség , 1. ® a()itn>ij.

KbíttVifeig / mn. esztelen , eszeveszett. — , ih . esz­

telenül.

ttb ífib ítn , cs. fáraszt , la n - kaszt. — , v h. elfárasztja v.

elgyötri magát. . VbefTcn , cs. rh. le eszik ,

le r á g ; rtnen A noiben— , hú st a* csontról leenni.

— z k. e b é d e t, vacsorái v é g e z , evést végez.

X b fa b ríit, cs. és k . rh . elindúl, kocsin v. hajón elmegy ; elk o csiz, e lh a­

józ ; fuvarozással, szeke- rezéssel elro n t p . o. ú t a t ; íin í ( — , házszegle^

te t kocsival elhordatni ; bie 6<bienen von ben 9(8*

bettt — / kerék* s ín jé t, keréktalpvasat elkoptatni ; b a l *JJfetb — , lovat le jár­

n i , agyon h ajtan t ; »ont la itb í t ltfev abfa^rett ,

2íbí 5

Digitized by

Google

b Vbf ■ m vízre bocsátkozni , csó­

n a k k a l, hajóra! a ’ parttól víznek ereszkedn i , p art­

tól távozni ; öbfölreu , (fterben) meghalni.

T fbfa^rt, tie ; in d u lás, el- nieucs kocain vagy hajón ; elev ezé s; elköltözés az -é- letböl , m eghalát.

ílbfafyrUflaggl, ti« ; indulási zászló, (hajón).

2fbfabrt<f$u8 té r » búcsú- lövés , hajó-induláskori liívés.

ttbfafl , té r ; leesés , e s e t;

le jtő sség ; (tfbgftttg) hul­

ladék ; (©db«itt) omladék ; (®|»reu) polyva ; (3CbfoB DOH gefdjiflí&teteit íb tereil) a p ró lé k ; elp árto lás, el­

szakadás ; — Don tér 9!«*

íigioii , hithagyás , h it­

től szakadás ; — eilter

$<trbe , színhagyás , szín­

változtatás ; — te# 2Bei«

n«< , bor’ raegtörődése \ iit — femmett , b ecsét, tek in te tét veszteni; ta* ifi cin grofier iXbfaB , nagy a* különbség.

*2í6faETeii / k. rb . le esik , le­

h u ll ; e lp á rto l, elszak ad ; mogsoványodik ; t>0it ei*

nem — , valakitől elpár­

tolni , elszakadni , vala­

k it e lh a g y n i; Dóit té r 9tc*

Íígioit — , vallást változ­

ta tn i , az anyaszentegv- háztól elszakadni ; — tér

&eerett »ont 2Beinfto<fe , szőlőszem* hullása.

KbfA'ffiö , ran. le eső , le­

hulló ; elpártoló , elsza­

kadó.

2íbfa0trt)bre , bie ; hárító cső, (vízépítésben'.

‘tfbfaljeit , cs. ö sszeereszt, egymásba ereszt , (aszta­

losoknál).

tfbfaitgctt , cs. rb. e lfo g , elkap ; v izet elfog-, e lre- keszt.

Vbftirbeit, cs. megfest (szöve­

te t jc.). — , k. s zín t, e- reszt, fog (a ’ színe)., bfnffett, cs. írásba fo g la l,

föltesz , kidolgoz , szer­

keszt , szerkesztet.

3bfafTung , tie ; írásba fog­

lalás.

Vbfafteu, cs. le b ö jtö l, böj­

tölés által b ű n h ő d ik ; fid)

— / eléhezni magát , böjtölés által elerőtleqt- teni m a g át, egészséget el­

rontani. *

’líbfauíen , k. e lro th a d , le­

rothad. , <

tfbftiuuteit, í. tfbfátiunteti.

’Jíbfe<t>ten, cs. rb . k iv i, viaskodással megnyer ; fi$ — / viaskodással ki­

fárasztani magát.

ffbfetern , cs. megfoszt , m egraelleszt, megkopaszt.

— / vb. v e d lik , tollait hullatja , küklik, Jfbfegcit , cs. l e - , meg-, ki­

seper.

tfb fe iíctt, cs. lereszel.

2 fb f e l!i* t, ]. $ e ilt* t.

tfb fe rtig eit, cs. elig azít, el- b< c s á t, e le re s z t, elküld ; eliten — , valakit elkül­

deni , eligazítani j mán

$«t i%it m it eiitcr $ta<bt

©ifctfige abgeferítgt , el­

v erték ő t , veréssel igazí­

to tták , űzték el.

Hbfertigmig , tie ; elbocsá­

tás , elk ü ld és, elu tasítás, eligazítás , kiadás (vala­

k in ).

H bfeffeíit, 1. «ittfefTeíit.

2Í t* f éti $ telt, k. nedvet ereszt.

3íbfciierir , cs. elsüt , ellő ( á g y ú t, JC.) ; tüzelést v é­

gez.

Hbfeueruitg , tie ; elsü tése , ellövése a ’ fegyvernek.

2fbfi<fen , cs. dörzsölve e l­

koptat , 1. tfbretben.

tf(£ c te (n , cs. e l-, leczinczog (valam it a* hegedűn), rosz- xzul hegedül.

'Xbfieberif , cs. körül nyes , csorbít ; korlátol ; tollat hullat.

ttbftí)en, I. Xutffíjen.

tfbfinben, cs. rh. k ie lé g ít.

k ifiz e t; megalkuszik, meg­

egyez ; 0 6 m it cinem — , egyezségre lépni valaki­

vel ; be» ciner t r b f ó a f t

— , örökrészt kiadni ; t é Merte n ti$ tefhvegcn ben Üjfjiten — , meg fogom h á­

lálni p. o. ajándékkal.

Xbfinbung , tie ; e lé g té te l, kifizetés , egyezségre lé­

pés , m egalkuvás; kielégí­

tés , részkiadás, ttbftfftcit / cs. e lh a lá s z ; t á l

®ef!e — , ja v á t elszedni , elvenni,

ttbfitfócln / cs. dörzsöléssel elkoptat,

tfbfifcen / cs. simít (fa la t).

2íbffattecn, cs. elröpdös, el- röpös (m int a* lepkék);

ellobog (m int a* t ű z , a ’ zászlók),

ttbftauen , cs. kimo« (össze­

tö rt érczet).

tfbftaufccrt , t é r ; érezmosó d eszkázat, érezmosó v á - lu.

'•Xbftctertt , cs. lese p er; lepo­

roz , 1. Vbjttiubcn.

3Cbfí<tf(ben, cs. húst le sz e l , levagdal , levakar (b ő rrő l, szalonnáról se).

tfbffcifátitefTer, ta# ; kony->

liakés , húsvakarókés.

tfbfHegett, k. rh . elröpiil , e lsz á ll; elgőzölög, elp á­

rolog.

a&g 7 Xtffiefien , k. rh. elfoly »

lefol y.

I |I K t ( n , cs. b o lh á s , ki*

bolhás , 1. $(Bbcit.

X M S fcn, 1. Slbften.

Xbflűgeln , cs.. megszárnyal.

Xbfluf , fcer ; lefolyás ; lefe­

lé folyás; 3íb* tntb B«»

fíuf bel JUiCerel, á r és a- pály , ten g ern ek apadása és dagadása.

Xbfoígen laffen , cs. rh . ke­

sébe szolgáltat , elvitelre átad , megengedi elvinni.

Vbf»(gung , fi« ; átalad ás , kézbeszolgáltatás , kiszol­

gáltatás;

X bforbern, cs. cinem e ttra l

— / megkíván , követel (valakitől v a la m it) ; cinen

— / e l h in t, elsz ó lita n i, visasahtni v a la k it, 1. 3ffc*

berufen , 3ttrfi<fberttfen ; Wott f>űt ifjn eon bér W eít (au# biefem Seben) abge*

rerfcert, kiszólitolta isten e’ világból.

Xbferberung , b i e ; e lh ív á s , elszolitás; elk érés , visz- ssakivánása az adom ány­

n ak , kö v etelés.

Xbfornten , cs. le k é p e z , a- lakját veszi , lenyom (viaszba , gipszbe ÍC).

Vbfermett, b al , Xbformung, b ie ; képnyom at ; form a- nyomat ; leképezés.

Xbf ragén , cs. k ik é rd ez , k itu d ak o z, k itan u l, elkérd (valakitől v alam it).

Ifbfreff«« ^ c s. rh . le e s z ik ; lerág ; leh arap 'á l ; le­

legel.

X tfriercn, k. rh . elfagy, h i- degvetten lehull.

XfefrStneit , cs. lerobotol^ , nr’ dolgát leszolgálja ; ro­

bottal v. szak m ánynyal le­

fizet.

Xbfufcre, bie ; e lv ite l, el- hordás.

K b filljrarb eit, b ie ; kibárdo- lás , kinagyolás, nagyából

* kidolgozás.

ttbfQfereifcit, ba< ; d ró tn y u j- tó , sodronynyujtó.

Wbfíiftren , cs. elv isz, el­

hord ; tisz tit, ü rít (te stet);

meghajt (v alak it) ; cinen bent rídjtfn SBege — , va­

lakit elcsábítani , jó ú t­

ról e llé r ítn i, e lv e n n i; Cl*

ne 6<&n(b — , adósságot lefizetni ; (a(•Iliiben) elhasz­

nálni, elkoptatni ; cincii — , valakit lehordani ; ab*

fiib ren , m agát elhordani, elébb állani , ellódulni , eltakarodni,

ttb fii^ ren b , mn. hashajtó.;

■ cin aóffifyrcnbel Í J iit U l, hashajtószer , 1. 2Cbfiif>*

ru n g lm ittel.

ííbfrt^rer , bér ; kinagyoló , nagyából kidolgozó; elvivő.

’Xbfiify'nmg , bie t e l v ite l, elhordás ; kinagyolás; has­

hajtás.

Xbfiifyruttgtniittcí, b a l ; has­

h ajtó .

3bfüfyrungltt><gc , t. ü rítő Utak (a* testben).

2Cbffiilett , cs. letöltöget, ki­

töltöget , lehúz (b o rt h o r­

dóból palaczkokba).

XbfilBttitg, b ie ; kitöltögetés, lehúzás.

X bfiittern , cs. m e g e te t, jól ta rt (lovat, barm ot íC.).

ttbgabe, bic ; á ta la d á s , oda­

adás ; a d ó , adóbeli ta r­

tozás.

XbgtfQireu, k. rh . kiforr, for- rani megszűnik (a* b o r , ser se.),

tfbgang , bér '; elm en etel, elindulás ; kelendőség , k e le t; fogyatkozás ; hiány,

szükség valam iben (I. *2íb = f a í ) ; veszteség, fogyaték, (bont @ett>i<bte); Tan flfifTi*

gcit ©ad&ett) apadék ; cse­

pegő , csurgó ; — b tr { eib effru $ t , idétlen szü­

lés , ( le t 2 bi ereit) elv eté­

lé s; — au# biefem Seben, ez életből kiköltözés , meghalás ; nadj — bet ntftntiíid)en Sinie , a ’ férfi ág’magvaszakadtával, mag- vaszakadta u tá n ; iit — fontnten, elaljasodni , te ­ k in tetét v. becsét vesz­

teni , semmivé le n n i, h a- nyatlani.

Xbgtfngig, mn. hibázó , nem lévő.

tfbg£ligU(6 , ih. hiányosan , fogyatékosán.

Vbgtirbcu , cs. 1. Ötfrben ; jól e lp á h o l, jól elver , meglasnakol.

Vbgtben , cs. rh . átalad , kézhez szolgáltat : részt a d , részt megad ; cincit SBottn — , követnek le n ­ ni , követségi tisztet v i­

selni ; fid) m it ettval — , b á n n i, foglalatoskodni v a­

lamivel ; fi4» m it cinem

— , társalkodni , egyet é r t e n i, szoros egyetértés­

ben lenni v a la k iv e l; gon­

doskodni valakiről ; b a j­

lódni valakivel ; cinen 3!$e<&fcí anf cinen — , váltó lev elet megadni ; ei*

nem ettvat — , valakinek valam it á ta d n i; maga’ jo­

gaiból elengedni.

ttbge6cH / b a l ; átaladás . kézhezadás , kézhezszol- gáltalás.

tfb g e b ram tt, mn. le é g o tt;

elégett.

ttbgebrofiften , mn. -elcsép elt, kopott , ü tö tt - kopott ,

D ig itized by

Google

8 3 (bg

zsibvásár! ; jó! «lvert , megvert.

3lbgcfa’uutt , mn. le tajté- k ö l t , ta jték játó l v. hunjá­

tó l m egtisztult ; rav a sz , álnők.

3bgcft»tbett , mn. kielégí­

te tt ; abgefuitbene Jliitb er, megosztozott v. osztoz- tu to tt, osztály által k ielé­

g ített gyerm ekek.

2fbgtf)<u , k. rh . e lm e g y , elindul , eltávozik , el­

utaz (valam elly h ely rő l) ; hibázik, híjával van ; vég­

ződik , kim enetele van , k iü t ; kel , kelete vau ; m it iíobe — , meghalni ; von cinem 2fmte — , h i­

vatalról lem ondani ; von feiner Sforbernng — , kö­

vetelésétől e lá lla n i, k ere­

seterői lem ondani ; Don feiner Eíeiitimg — , v éle­

kedésétől elállani > véle­

kedésével felh ag y n i, v é­

lekedését m egváltoztatni ;

*)tcr géb* bie S troffe ab, mib fiié rt se. itt eltér

«z ú t , cs v ezet OC. ; bie

$«rbe gefet ab\, színe v ál­

tozik , elváltozik , a* szín meghagyja m agát ; abge*

Mii íaffen , elküldeni (le­

v elet j c . ) ; elhagyni (v a- -lam elly szokást) ; ttio a i

»ont qjrcife — , árából valam it en g ed n i; t i ge!)t if)nt u i $ t t ab/ semmi bh- ja , semm ije sem hibázik, fogyatkozást nem szen­

ved ; e* ge&t ifcm babttrd) iti<&t< ab / azzal semm it nem r e s z í t, nem szen­

v ed cso n k u lá st; t i tttivb o^ite 6 t r e i t iticfet — , czi- vakodás , versengés n é l­

k ü l el nem m úlik. — , es. rh , el koptat , el-

nyü sok já r á s s a l; lépés­

sel megméri , m eglépi az ú t a t ; bie 2fbf£fee, ?ofe(en

— / lábbeli* sarkát , ta l­

p át e ln y ü v í, elk o p tatja ; cinen tyíafc , v a lam elly h e l y e t, té rt m eglép , lé ­ péssel megmér.

ttbgeftettb/ mn, e lm e n ő ; fo­

gyatkozó , hibázó ; g it t, fdjíecbt abgeí'eiibe OBaaren, j ó l , rosszul kelő á r u k , portékák.

tf6gei&cit / es. feinem Wtin*

bí ttVoai — / ön szájától sajnál , megvon , elhúz fösvénységből v alam it. — / vh. fösvénység m iatt vesz v. öli m agát.

X bgefragte, b a l ; lev ak art.

Hbgeíebt, mn. agg , aggott , éltes , e l v é n ü lt, elörege­

d e tt , k o ro s , ö r e g , vén.

Xbgeíebtbeit / b i t ; aggottság, elvénültség, éltesség, ko­

rosság.

Xbgcíegeit, mu. távol lé v ő , messze lévő ; ó , a v ú l t, r é g i , á l l o t t ; abgelcgetier K e in , ó bor, magát meg­

ette bor ; abgeíegener O t t, félre lévő h e ly , zugoly.

Xbgeíegenfccit, bie ; táv o l­

ság , messzeség.

Vbgeueigt , m n. idegenke­

dő , idegen (tőle v . hoz­

zá) , idegenséggel, e lle n ­ séges in d u lattal v iseltető (valaki irá n t'.

Vbgeneigtftdt , bír ; idegen- s é g , idegenkedés.

ttbgeorbnete , bér ; k ö v e t, k ü ld ö tt; Xbgcocbnetcn, t . , követek , kü ld ö ttek j kö­

vetség , k ü ld ö tts é g , vá­

lasztmány.

Xbgerebet, m n. összebeszélt, szóbeli értekezés után m egállapított , kicsin ált <

abgerebeter XflaaStn, egye­

zés szerint , kic sin ált , egyezéssel m egállapított módon.

2(bgeri<6tet, mn. kitan ito tt , m e g ta n íto tt,.jó l u tasíto tt , id o m íto tt.

X bgefagt, mu. eitt abgefag«

tér $einb / halálos e lle n ­ ség.

Xbgcfanbte , bee *, követ , k ü ld ö tt (az uralkodástól), 1. (Befanbte.

Xbgc f á i ebeit / mn. e l v á l t , k ü lö n v ált ; abgef&iebcne

© c«ítn, a* megholtak* le l­

kei ; bie X bgtM icbcncit, az elhúnytak.

Vbgef4iebenbeit / bie ; m a­

gány , m agányosság, ma­

gányos élet.

XbgtfóíifFen / mn. k i-, meg­

köszörült ; p allérozott, csi- nosulf.

ttbgef R u t a i t , mn. íz e tle n ; ille tle n , d ísz te le n ; k ép ­ te len ; abgefi&matfte Re*

ben / ípotTeit , illetlen . ostoba , képtelen , h eb e­

hurgya beszédek ; díszte­

len tréfák.

3fbgefi6ma<ftf>eit, bie s ízet­

lenség ; diszteleuség , iU letlenség ; képtelenség ; ostobaság.

3fbgetti(ben , mn. e l t é r t , e l­

táv o zo tt (az útró l jc.), 1. $etgaiigcu.

Xbgetvinncn, cs. rh . eln y er ; cinem ettv al — , v alak itő l v a la m it; cincnt feiit Ö eíb

— z valaki* pénzét el­

nyerni. /

3bgct»8fenen / cs. cinem et*

» a l — /■ elszokhat (tói , t ő i ) , leszoktat (ról , rő l).

— , v h . elszokik (tói , t ő i ) , leszokik (ról , rő l) , e l - , leszoktatja m agát.

2tW 9 3bgett>8ftitung, ble ; elszo-

kis , leszokás ; e(szokta­

tás , leszokfatás.

, mn. k ia sz o tt, m o g so v án jo d o tt, testében megfogyott.

3(bge}0genfjeit, ]. Xbgefáie«

D in é it.

XbgieSeu, es. rb . l e t ö l t ; ö n t; itt ciné $ c rm — , m intába önteni v in ®rj — érczből, rézből ö n ten i (ké­

p et te .).

Xbgiefung, bie; letö ltés, öntés.

Y bgíanj / bet ; v is z fé u y , v iszsu g árzat, visszaverő­

d ö tt fény ; p é ld án y . Xbg(&tten , c«. k is im ít; k i­

csiszol , kisikárol ; kicsi­

nosít , palléroz.

2ftgíei4*n t cs. e g y e n lít, egyenlővé te s z , elegyene-

sit , egyenít. *

Xbgíeit&flange , bie ; egyen­

l í t ő , (órásoknál).

X b g íeié u n g , b ie , ]. OHei$<

m a ^u n g .

¿lí>g(eitcu , k. rb . lecsúszik ; elcsúszik : tnegcsusszan , m egcsttszam lik e lsík lik , m<»gsíklik , m eg sik am lik ; oem ttá tu x i TCeg« — , a*

jó ú tró l eU évelyedtri ; el­

té rn i.

'Xbglciteu, t o l ; m egcsiuzam - lás, m egsiklás, m egsikamlás.

Ofbgtim men, k . rb . el lob­

ban , kialusxik a* parázs­

bó l , lassanként megszű­

n ik ég n i.

M g íitf f te tt, k. 1. W gíei*

Í(M.

X bgfttftct / cs. m egtüzesít.

— , k. meghfil , m egszűnik tüzes le n n i.

ttbgtttftung / b i t ; megtnice- sités.

ttb g o tt, *ev ; b á lv á n y , b ál- vúuyistcn , á liste n . *

ttbgV fter, b ér; bálványim á­

dó , bálv án y o zó , 1. ©8*

ftenbietter.

Xbgtftterei) , b i i ; bálvány­

im ádás , bálványozás.

‘KbgBttifift t nin. bálványos , bálványozó ; eiim t abgBt*

tifcft »ire&retl, v alak it bál­

v án yként, bálváuyúl im ád­

n i , tisztelni.

tfbgraben , cs. rb . leás ; le - ásással eleg y en g et; felás és elbord ; elárkol; btt# SJaf*

fér abgraben-, a* v izet le - árkolni , lecsap o ln i, más­

féle venni- ; eincK íe ltb

■— , tó t v . ta v at ki­

szárítani , lecsapolni.

Kbgrfint'en , v b. eleped, ele- peszti m agát búval.

Vbgrafoi , cs. el - , fö l-, lelegel (mezőt se.) í föl-, leeszik (füvet) ; le k a s z á l, les a rl óz (retet >c.) K bj(íif< » / cs. rb . fogdosva

elk o p tat (kalapo*, könyv- le v elet jc.}. — , vb. el­

kopik , elvásik fogdosás általa.

•tfbgreifeti , Dal ; elkopta- tás fogdosás á l t a l \ Kbgrunb , bér ; mélység, ö r-

v énv.

tfbgintft , bie | ro ssz a k arat, irigység.

‘XbflOnfiig , mn. rosszakaró.

ííbgilrten , cs. le ö v e z , leold (kardot jc.).

2(bgu6 , bér t letöltés , más edénybe töltés ; öntvény ; eiitett — macfcett, m intába n nteui.

ttbf)<utreu , cs. szőrét k ité p i, le sz e d i, megkopaszt. — , k. megkopaszodik ; v ed lik ; szőrét elhullatja.

Vbbatfen, cs. levág 4 elvág (fejszével, b a ltá v a l, jc.) ; elm etsz (valam it).

tfbfefttu'ru, cs. ein m ettva#, e lp ö rn l, veszekedéssel v a - lakitől v alam it m eg n y er, k ic sik a r, kifacsar.

2(bfr<irt<tt, cs. k i-, lekapcsol.

% f)5geit, ,cs. e l til t, tila l­

maz ( e rd ő t, r é te t j í.) ; sövénynyel e lk erít.

K 6 6 ar< (n ,'% 6 ttfM i"/ c*. le -, kikapcsol.

tfbftSfeln, bal ; lekapcsol«*, kikapcsolás,

tfb ljatftertt, cs. lefékez, kó- tő fék et levesz (a* lóról),

‘tfbbalten , cs. rh . eltartóz­

ta t , visszatartó ztat, tá ­ vol ta rt (m ag átó l); eiitett bon etttxii — / vissza­

ta r tó z ta tn i, elvonni vala­

k it valam itől.

Xbbaltttng , » M e« fcltartóx- tatás , visszatartóztatás ; elvonás ; elhárítása vaIá­

méi ly rossznak valakitől.

V6ba>tbcíit , cs. megalku­

szik ; m egvesz; a* dolgot megrostálja, munkába ve­

szi ; ettvo# (»cm 'preife)

— , árából valam it leal­

k u d n i; ett»«# — / v ala­

m it Írásban e lő a d n i, v a­

lam iről írásban értekez­

ni ; szó -vagy Írásbeli elő­

adással valam clly dolgot kim erítni.

ttbfyaii&tn / mn. — fíb n , elhányódva, le n n i, kéznél nem ienni ; — fom inot, el­

veszni , e lh á n y ó d n i, elté- velyedni.

J(bb««bí»Hg , * értek c- r .é i, kidolgozott elm él­

kedés , szó- v. Írásbeli előadása valam inek, tfbftattg , b(r t függelék ; le j­

tő sség , hajlósság, h an y at­

lás ; lejtő , ereszkedő, ttbbang*»/ k. rb . fü g g ; lej»,

ereszkedik ; »on (inem

Digitized by

Google

10 H H

eb«r «ttra# — , valakitől v. valam itől fiiggeni.

2lM>Attg<tt , cs. leakaszt . le­

vesz ( v a la m it, a’ mi fel van akasztva, függesztve).

Xbf)£ngig , mn. függő : le j­

tős , m e n eteles; — ma*

<&«lt, magához kapcsolni , hatalm a alá keríteni , ma­

gától függővé tenni.

X bb& ngigfiit, b ú ; függés;

lejtőüség.

tthfyfiríit, 1. ‘Kb^nareit.

‘Kí'fjSrnun , vh. eleposzti magát ; h ú v á l, gonddal epeezti m a g á t, ej eke- dik.

Xbf>fict«tt , cs. megkemen y í t , kem énynyé tesz ? megedz ; Me Qolbatcu — , a* kato­

nákat élkem ényítni f m in­

den sanyarúság’, viszon­

tagság* elviselésére , eltű ­ résére szoktatni ; ftch — / m indenhez hozzá tö rő d n i, m a g át, testet m indenhez szoktatni , m egkeményíte­

ni.

2íbbaff(f>t t cs. lemotólál ; legom holjít (ezérnát jf.).

X bböitbtn, cs. valaki* fejkö­

tő jét v. k a la p já t, sapká­

já t le v e s z i, leüti.

VbfjatMn, cs. rh . elm etsz , e lv á g ; levág ; lekaszál, tfb b aittit, b a l , tfbbamittg, Mí ; levágás t lekaszálás.

#bf)#itttn , cs. lenyúz , meg­

n y ú z , h ő rét lehúzza.

2(bb<b<it , c». rh. lev esz, le e m e l; m e g em e l; félre tesz* Me Jforttn — , kár­

ty á t em elni , m e g em eln i;

«iné ÜAiioite «ott b<r ?öf*

fitt« -— , ágyút a* talpá­

ról leem elni.

2(bbi’b<tt, &«*; le em elés, le­

vevés:

tf64«ft«(n 1. X6$fift«n.

)(6b«ft<n, cs. s z é tfe jt, szél­

férc zel , el feji (összetü- zö ltet v. férczeltel).

Hl'fjei if it, cs. rh. meggyó­

gyít , megorvosol. — / k.

meggyógvúl , egészségét visszanyeri.

2(bf)<lf<n • cs. rh. le se g ít;

(1. bcrAbbtlfctt); segít vala­

kin v. v alam in ; eitter d)t — , valami dolgon se­

gíteni ; b«r ©«bmierígfíit

— , h a jt, nehézséget elh á­

rítani.

2íbf)tífli4>, mn. helyrehoz*

ható, m egfordítható, meg­

válto ztath ató ; (in«r S«*

á>t abbf(ffid>< yjiafit 0(bdt, valami dolognak jó k i­

m enetelét eszközleni.

W e S í i t , 1. ttbMftrctt.

'M bhtuftn, 1. tfbb&'itgttt.

'2fbb«rj«tt, cs. összecsókol- gat, ölelget ; nyáj»ikodik, enyeleg (valakivel.) 'Hbbtfctit / cs. tizésael fá­

raszt ; fárad ágig fiz ; ürés által v alam it elkap ; va­

lakit megforgat.

2fbbett<b«(u , cs. elc sal, el- csapodárkodik (valam it) ; képm utafással , s z ín e s e ­ déssel , tettetéssel kicsal , m egnyer.

IT&btutíit, I. "Kbnmtljnt.

’2lbf)«u(tn , cs. o rd ítássa l, ordító sivác-rivással elő­

ad valam it ; magát elfá- rasztja , ellanka^ztja o rd í­

tással.

2(bbob«(ii / cs. l e - , k i - , meggyalúl ; k im iv el, ki­

palléroz , csinosít (em ­ b ert , erkölcsöt jc.)»

íb , I. Xbgcncigt.

iíbfjoídt , cs. elhoz ; elve­

zet ; — írtff«lt , elhozat­

ni ; e lh iv a tn i, elv itetn i f elvezettetni.

■Jfbboí} , btt#; széltörle fa- gally.

Kbb9()«n , cs. Mit ® a íb — , k iv á g n i, levágni az e r d ő t ; bai SBufcb , tutb 3dj(agboíi

— , hokrot v. harasztot . és m egjelelt erd ő t kivag­

d a ln i, levágni.

2(bf)0Í)Ultg , b it ; kivágása , levágása az erdőnek, tfbbori&tn / cs. hallgatózik .

halgatózás á ltal tan ú l-k i v alam it.

2 fb b írtn , cs. k ih a llg a t; ki­

kérdez (ta n ú t jc.) ; e lta - núl h allá sh ó i; (in« 9?«b*

Itting — , szám adást meg­

h allg atn i, megvizsgálni.

'¿(bf)britng / 6ic; kihallgatás, ttb b u b , M r; em e lt, e m e l-

v i n y .

,2íbf)Ülf(/ M t ; seg ítség , se­

gedelem , seg ély , orvos­

lat.

K b h ttlfo t, cs. k ih ü v ely ez, hüvelyéből k ifo szt, feji (hahót , horsót Jf.).

tKbbungtrii, cs. e lé h e z te t.

m egkoplaltat. — / v h . agyon é h e z te ti, éhséggel öli meg magát, tfbbutcit, vh. elkarválkodju

m a g á t: bujaság , fejlettség által egészségét veszti.

Kbbíít«n , cs. e lle g c lle ti, . m eglegelteti p. o. a* hnr- mot.

i í b i t r t n , k. e llé v e d , el- tévelyedik.

tfb irriin g , M (; eltévelyedés.

'Xbjagdt > cs. hajtás , k er- getés által k ifá ra sz t; el­

k e r g e t} véget v et a ’ h a j­

tá sn a k , v ad á szatn ak ; «is n«m (tt*a# — , tízve n y er­

ni , addig fizn i, kergetni v a la k it, míg a ’ kív án tat tőle elnyeri ; f?<& — , m agát elcsig ázn i, magát