A helyi szelek
DO BÁNY ZO LTÁN
A z id őse bb generációhoz tartozó földrajztanárok m ég olyan, ma m ár klasszikus
na k szá m ító szakirodalom ból sajátíthatták el légkörtani alapism ereteiket, m int Bulla B éla Á ltalános term észeti földrajz cím ű, kétkötetes eg yetem i tankönyve. E tan könyv vonatkozó fejezete viszonylag részletesen foglalkozott azo kk a l a s z e lekkel, am elyek az általános cirkuláción be lü l he lyi hatásokra jö n n e k létre. A z ott le írla k késő bb átkerültek a főiskolai tankönyvekbe is, így az á ltalános iskolákban tanító szake m be rek ugyancsak m egism erhették a h e lyi s z é l fogalm át illetve né há ny típusát. A z utóbbi évtizedben m egjelent tankönyvekben azonban e tém ára m á r k evesebb terjedelem jutott, így az azóta végzett föld rajzta náro k ism e re te i - le ga láb bis ebben a vonatkozásban - s o k esetben hiányosak. P edig a h e ly i szelek je le n tő s é g e bizonyos területeken egyáltalán nem elhanyagolható. Több orszá g
ban je le n le g is foglalkoznak kutatásával, s gyakran je le n n e k m eg pu b liká ció k e tém akörből, főként repülésm eteorológiai tárgyú cikkek. Külön szé lszó tá r is m eg
je le n t már, szerzője, L.Z. Proh kb. 20 00 he lyi s zé l leírását adja m eg benne. Vagy e m líthe tjük F.H. F orrester am e rikai kutatót is, a k i köze l 100 egzotikus s z é l nevet g yű jtö tt össze. Hazánkban a he lyi s zelekről többek között P éczely G yörgy és az utó bbi időben Tóth Róbert írt rövidebb-hosszabb cikket.
Az Akadém iai Kiadó által 1986-ban m egjelentetett M eteorológia cím ű értelm ező szó
tárban az alábbiakat olvashatjuk e jelenségekről: „helyi szelek; am elyek kisebb területen eltérnek az általános légnyom ásnak megfelelő széltől, vagy valam ilyen m ás különleges tulajdonságuk van”. Csoportosításuk különböző szem pontok szerint történhet. Péczely G yörgy például a helyi szeleket előidéző fizikai okok szerint két csoportjukat különítette el. Az egyik csoportba azokat a helyi szeleket sorolta, melyeket az egym ással szom szé
dos, de különböző hőgazdálkodású felszínek hoznak létre, míg a m ásik csoportba a dom borzat által kiváltott adiabatikus hőm érsékletváltozás révén létrejövök kerültek. A m ete
orológiai értelm ező szótár négy csoportot különít el:
1) a helyi topográfiai viszonyoknak az általános légáram lást m egerősítő hatására lét
rejövő szelei (ilyen például ha a légáramlás hegyszoroson, kanyonvölgyön stb. halad át) 2) az antitriptikus szelek csoportja. (Az antitriptikus szél elm életi, egyenes vonalú ho
rizontális légáram lás, am ely a horizontális bárikus gradiens erő és a súrlódási erő egyen
súlyának felel meg. Elsősorban kis térségű term ikus cirkulációk, főként a szárazföldi - tengeri, tavi, hegy-völgyi valam int a főn jellegű szelek tartoznak ide.)
3) instabilitási szelek, am elyeket a helyi felm elegedés vagy felső hideg levegő m egje
lenése idéz elő, de e kategóriába tartoznak a zivatarokat kísérő szelek is (porviharok, szám um , habub, görgővihar stb.)
4) am ikor a helyi szelet a nagy nyom ásgrádiens vagy nagy kiterjedésű síkságon a z a vartalan áram lás (esetleg mindkettő egiydejű hatása) idézi elő (sirokkó, blizzard, burán, harm attán stb.)
A továbbiakban e csoportosításnak m e g fe le lő e n -a terjedelem szabta határokon belül - tekintjük át azokat a helyi szeleket, m elyek ism erete esetleg fontos lehet a földrajzot tanító szakem ber, vagy az utazni szándékozó, s acé lá llo m ás időjárási sajátosságai iránt érdeklődő egyén számára. A tanítás során ezen ism eretek birtokában színesíthetjük a gyakran bizony elég szegényes term észetföldrajzi tananyagot.
A helyi szelek ném elyike alapvetően befolyásolja az ott élő em berek mindennapjait.
Elnevezésük gyakran tulajdonságaikra is utal, s nem egy esetben legendák kapcsolód
DO B Á N Y ZOLTÁN
nak hozzájuk. Melyik tanuló ne borzongana meg olyan elnevezés hallatán, mint pl. „a halál jeges szele” (sausar)? Ez a helyi szél Iránban keletkezik, s a zord hegyvidékek la
kóinak bizonyára sok keserűséget okozhatott már, ha ilyen költői névvel ruházták fel. Más területeken sokkal prózaibb elnevezésekkel találkozhatunk, s a helybéliek sem tula jd o
nítanak túl nagy jelentőséget nekik. Jelenlétükkel azonban feltétlenül szám olniuk kell.
A helyi viszonyoknak az általános légáram lást m egerősítő hatására létrejövő szelek
Az A m erikai Egyesült Á llam ok Utah és részben Idaho állam aiban terül el a nagyjából észak-déli csapásirányú W asatch-hegység az ún. W asatch-szelek névadója. Am ikor a hegységtől északkeletre, W yomingban magas, Utah és Arizona állam okban pedig ala
csony a légnyomás, a kialakuló bárikus gradiens erő hatására légáram lás indul meg a hegységen keresztül. A levegő áram lása elsősorban a Nagy-M edence tenegerszint feletti 1000-2000 m éter m agasságú, viszonylag sík területei felé irányul. A hegységen átkelő, hideg kanyonszelek sok esetben elérhetik az orkán-erősséget is.
A már em lített egyetem i és főiskolai tankönyvek, ha röviden is, de ism ertetik a hazánk
hoz közel kialakuló kossavát. Rendszerint akkor jelentkezik, ha az Adriai-tenger fölött c ik lon, U krajna déli területei fölött pedig anticiklon alakul ki. A nyom ásgradiens hatására lét
rejövő szelet a Vaskapu hegyszoroson történő átáramlás szám ottevően felerősíti, s így az lökéses, keleti, délkeleti szélként éri el Belgrád, Nis környékét, sőt egyes esetekben az Alföld délkeleti részét is. A szélsebesség napi m axim um át a reggeli órákban, 5-10 óra között éri el. Télen igen erős fagyokat, nyáron lehűlést, esetleg porviharokat okoz.
Á zsiában is találkozhatunk hegyszorosi széllel. Ilyen Belső-Azsia jellegzetes helyi sze
le az ibe. A Dzsungár-Alatau és a Tarbagataj-hegység között található Dzsungár-kapun keresztül fúj, vagyis a Balhas-tó illetve Ebi Nor-tó m edencéjét elválasztó hegygerincek hegyszorosán át. Általában hirtelen felm elegedést okoz, télen a hőm érséklet rövid idő alatt 20-25 °C-kal em elkedhet, így e tekintetben hasonlít a főnhöz.
Ha a hegységekben stabil légrétegződés esetén hideg légtó alakul ki, akkor a környező területekhez képest m egnövekedett légnyomás áram lást indíthat el. Ha az áram lás a hegységek szorosain keresztül történik, akkor az így létrejövő szelet he gyszo rosi szélne k nevezzük.
A ntitriptikus szelek
A helyi szeleknek lényegesen nagyobb csoportja tartozik az ún. antitriptikus szelek kö
zé. Legism ertebb, s talán legtipikusabb képviselői a szárazföldi-tengeri (tavi) szelek. E sajátos légáram lási rendszereket a szárazföldek és tengerek különböző hőháztartása ré
vén létrejövő szám ottevő hőm érsékleti különbségek alakítják ki. Nyáron, nappal, derült, szélcsendes időben a jobban felm elegedő szárazföld felett a kisebb sűrűségű m eleg le
vegő a m agasba em elkedik így ott a légnyom ás kisebb lesz, ezért kiegyenlítő légáram lás indul meg a tenger felől, a vízfelszín illetve a talaj közelében. Ezt az áram lást tengeri szél
nek nevezzük. Éjszaka a víz hőleadása miatt a hőm érséklet eloszlása fordított. Az ára m lás a szárazföld felől történik, s ezt a szelet nevezzük szárazföldi, illetve parti szélnek. Ez az áram lási rendszer tengerek és nagyobb tavak partvidékén 1 -2 km m agasságig terjed, horizontális kiterjedése a trópusokon néhányszor 10 km is lehet. Közepes és m agasabb földrajzi szélességeken csak keskeny parti sávon, elsősorban a nyári évszakban, a c s e kély parttagoltságú, sík területeken fejlődik ki. A tavi szél keletkezési m echanizm usa ha
sonló a tengeri széléhez, de általában gyengébb annál. Nagyobb kiterjedésű tófelszín felől a szárazföld felé fúj, a délutáni órákban. Intenzitása a vízm élységtől is függ, sekély tavakon gyengébben vagy egyáltalán nem észlelhető. Az észak-am erikai N agy-tavak mentén nyáron kellemes hűtő hatást fejt ki. A tavi-parti szél néha a Balaton partvidékén is m egfigyelhető. A szárazföldi-tengeri (tavi) szelek kialakulásában a felszín anyagának fizikai tulajdonságai játszanak m eghatározó szerepet, a hegy-völgyi szelek létrejöttében em ellett a felszínform ák hatása is fontos, elsősorban a besugárzott energia eloszlása szem pontjából. A hegy-völgyi szól derült időjárású napokon, nagyobb kiterjedésű he gy
A HELYI S Z E LE K
vidékek környezetében kialakuló, term ikus eredetű hegyi cirkuláció. Nappal a szél a lejtő és a völgyek tengelye m entén felfelé fúj, ezt nevezzük völgyi szélnek. A levegő áram lása napkelte után fél órával indul meg, s napnyugta előtt fél órával szűnik meg. M axim um át a lejtő legnagyobb m értékű besugárzása idején éri el. Déli lejtőkön a szélsebesség m a
xim um a elérheti a 20 km/h-t, míg az északi lejtőkön alig észlelhető. A légáram lás nagy
jából 500 m vastag légrétegben zajlik, am ely a lejtőn felfelé egyre vastagszik. A völgyi szelet az a hőm érsékletkülönbség hozza létre, am ely a lejtő mentén felm elegedett levegő és az ugyanazon m agassági szintben lévő szabad légköri levegő között keletkezett. A hegyi szél a lejtőn lefelé irányuló légmozgás, am elyet a lejtő felszínének kisugárzás ha
tására bekövetkező lehűlése idéz elő. A lehűlő levegő sűrűsége nagyobb, mint az azonos m agassági szintben levő szabad légköri levegőé, ezért az a lejtőn lefelé m ozog. M axi
mális sebessége kisebb, mint a völgyi szélé, kb. 12 km/h, és a talaj fölött 80-100 méter m agasságban erősebb, mint a talaj mentén. Éjszaka illetve napkelte idején figyelhető meg. A hegyi szelet „katabatikus” (gravitációs) szélnek, a völgyi szelet „anabatikus” szél
nek is nevezhetjük. A hegyi szél mellett a gleccserszél is katabatikus szél. Éjjel-nappal fúj, a gleccserek m entén, a völgy irányába. Az A ndok-hegység egyes vidékein nevada névvel illetik.
A parti szélrendszereket és a hegy-völgyi szeleket a légkör elsődleges és m ásodlagos cirkulációira szuperponálódó, m ezoskálájú vagy lokális cirkulációinak is tekintjük (har- m adlagos cirkuláció).
A hegységek lee oldalán keletkezik a főn (bukószél), amely általában m eleg és száraz, leszálló légm ozgás. K ialakulásának szigorú kritérium ai vannak (ezért nem téveszthető össze a katabatikus széllel). A főn létrejöttének feltétele, hogy a hegység felett átáram ló levegő a hegység luv oldalán em elkedés közben nedves adibatikusan lehűlve nedves
ségtartalm ának nagyrészét elveszítse, majd a gerincen átkelve, a lee oldalon száraz adiabatikusan m elegedjen fel. A főn sokféle jelenség kialakulását eredm ényezheti. A fő nablak a lee oldalon az esetleg összefüggő felhőtakaró felszakadása során jön létre.
O rografikus felhőtípus a főnfelhő. Jellegzetes lencse alakját a hegygerinccel párhuzam os lee-hullám ok hozzák létre. Egyes vidékeken külön névvel illetik (pl. N evadában Bishop- hullám, a Sziklás-hegységben chinook-ív). Szintén orografikus felhőképződm ény a fő n fal. A felhőtöm eg a hegygerinc vonala m entén, azzal párhuzam osan helyezkedik el, s a környezetétől élesen elváló lee-oldali határa nagyobb távolságból függőleges falként tű nik elő. A Földön sokféle helyi szól főn jellegű. Ilyen pl. az Alpokban a dim m erfőn. Ez a főn egyik ritka form ája. Akkor jön létre, ha az Alpok déli és északi oldala között a nyo
m áskülönbség legalább 12 hpa, valam int nagyon erős m agassági szél fúj. Ilyenkor a hegység északi északi oldalán a felső völgyekbe viharos erősségű főn tör be, m ajd a völgyek m entén lezúdulva igen erős szélként éri el az alsóbb régiókat . A főnt az Alpokban sajátos nevekkel látják el, az osztrák Alpokban pyrh en er a neve, a Klagenfurti-m eden
cében ja u k n a k nevezik. A havat m egolvasztó meleg szelet aperszélnek is hívják.
Főn jellegű szél a bóra is. A dalm át tengerpart hideg, sokszor viharos erejű szele, de m áshol is előfordul. Ősszel és télen, ha az Ukrajna irányából áramló hideg, száraz levegő átkel a hegyeken és leszáll, a viszonylag meleg tengerparton erős lehűlést okoz. Hideg, száraz északkeleti szél a novorosszijszki bóra a Fekete-tenger partvidékén. Hirtelen le
zúduló, nem ritkán 45-50 m/s sebességű szél jellem zi (a széllökések a 100 m /s-ot is el
érhetik). Leggyakoribb novem berben és m árciusban, s évente átlag 50 bórás nap fordul elő. Hasonló helyi szél jellem zi Novaja Zem lja szigetét is. Bóra típusú bukószél a közis
mert misztrál. Nagyon erős, lökéses, száraz hideg északi szél, derült égbolttal. A Rhone völgyében és az O roszlán-öbölben jelentkezik leginkább, rendszerint akkor, am ikor a Tir- rén-tenger vagy a G enovai-öböl felett alacsony légnyomású központ alakul ki, s ezzel egyidőben az A zori-szigetek felől anticiklon közeledik Közép-Franciaország felé. A R ho
ne alsó völgyében a legerősebb a szélsebesség, néha eléri az 50 m/s-ot, m áshol ennél lényegesen gyengébb. Leggyakrabban télen fordul elő, akkor havonta 3-4 napon. Nyáron a m isztrál általában gyengébb. Ha kicsi a légnyomási gradiens, akkor katabatikus jellegű helyi m isztrál jön létre. Az erős misztrál m egsem m isíti a vetéseket, a fákat tövestől kitép
heti. Széltörőkkel és megfelelő építési technológiával védekeznek ellene. A ponente nyu
gati szél Franciaország mediterrán partvidékén és Korzika szigetén. A Cote d'Azur part
vidéken legyengült m isztrálként derült időt okoz.
Tramontan (tram ontana) a neve Dél-Európában a hideg, heves északi, északkeleti, bóra-típusú szélnek. A dram undan a Pireneusokból lezúduló m isztrál típusú szól, Per
D O B Á N Y ZOLTÁN
pignan tengerparti területén. Akkor keletkezik, ha az O roszlán-öböl fölött ciklon helyez
kedik el és az azori anticiklon perem e eléri Nyugat-Franciaországot.
Főn jellegű helyi szél a nem ere am ely Erdélyben a Csíki- és a Három széki-m edencé- ben, valam int a Barcaságban fejti ki hatását. Az Északkeleti- és a Keleti-Kárpátok felől fúj, elsősorban tavasszal. Viharos széllökésekkel együtt járó, igen zord bukószél. Mivel a m edencék 600-800 méterrel a tenger szintje felett vannak, a lee-oldalon leszálló és a luv-oldalon már erősen lehűlt levegőnek nincs lehetősége felm elegedni. A „N em ere ha
vas szele” sokszor okoz napokig tartó hóviharokat, száraz időszakban pedig heves por
viharokat.
W ashington, Oregon és M ontana állam ok hegyvidéki területein a többnyire délnyugat
ról fújó meleg, száraz, főn jellegű szelet chinooknak nevezik. Télen gyakran okoz gyors felm elegedést, 15 perc alatt 10-20 °C-t is emelkedhet a hőm érséklet. Havre-ban (M on
tana állam) 3 perc alatt 17 °C-os hőm érsékletem elkedést is regisztráltak már. 1896. de
cem ber 11-én ugyancsak M ontana államban a hőm érséklet -25 °C -ról néhány óra alatt +1 °C-ra emelkedett. Az első felm elegedés után a hőm érséklet erősen ingadozhat, a hi
deg és meleg légáram latok gyors váltakozása következtében. Az erős felm elegedést há
rom tényező okozza: a m elegadvekció, a dinam ikus felm elegedés a leszálló légm ozgás miatt, illetve az inverzió m egszűnése. A chinook rendszerint hirtelen kezdődik és utána néhány órán keresztül m egszakítás nélkül fúj. Gyakran több napig is tart, átm eneti szü netekkel. Az égbolt rendszerint derült, ám a hegyeket felhők övezik (chinook ív). Télen észlelhető leginkább, de m inden évszakban előfordulhat. A Sierra Nevadában W ashoe Zephyr-nek nevezik. A Santa Ana forró, száraz, a főnhöz hasonló sivatagi szél a kaliforniai Santa Ana hágó illetve folyó mentén. G yenge légáram latként indul, aztán viharossá fo kozódik. Általában télen fordul elő, s néha több napig szakadatlanul fúj. A Santa M aria ugyancsak kaliforniai főnszél. Meleget, szárazságot okoz és sok port kavar fel. A S ou th
ea ster fallw ind délkeleti bukószél a San Franciscoi-öbölben. Elsősorban hideg évsza k
ban jelentkezik. A pu elche Dél-Am erika nyugati partvidékén kialakuló főn. Áz Andok hegységben átbukó, keleti irányú szél. A S outh-easter délkeleti főnszél Fokvárosban. A hegyekből zúdul le a tengerpart irányába, általában a hideg légtöm egek betörését előzi meg. Gyakran viharos és lehűlést okoz. Nyáron (ott: október-m árcius) a leggyakoribb.
Instabilitási szelek
Az erős helyi felm elegedés vagy a felső hideg levegő m egjelenése idézi elő az insta
bilitási szeleket. Ebbe a csoportba tartoznak a heves zivatarokat kísérők is mint például a görgővihar. Kizárólag hidegfront betörése során jöhet létre. H irtelen feltám ad, de gyor
san el is m úló jelenség, általában záporral esetleg zivatarral, jégesővel jár együtt. Nyáron, főleg augusztus hónapban a Balatonon is előfordul, s komoly veszélyt jelent a fürdőzők, vitorlázók szám ára. A görgővihar kísérőjelensége és egyben ism ertetője egy járulékos felhőképződm ény az arcus. Az arcus sűrű, horizontális görgeteg, felhőhenger, am elynek széle gyakran szakadozott. A zivatarfelhő alsó hom lokzatán helyezkedik el, s jól kifejlett állapotban sötét, fenyegető ívet alkot. A betörő hideg levegőék hom lokzatán, a hirtelen m agasba em elt meleg, páradús levegőben létrejövő vízszintes tengelyű forgóm ozgás hozza létre.
A p o rvih a r (dúst storm , Sandhose, Sandsturm ) erős szélvohar, amely a növényzet nél
küli, száraz felszínről nagy mennyiségű port és homokot em elhet fel s szállíthat tova. Az ilyen viharban a látástávolság erősen lecsökkenhet. Főleg sivatagokban, félsivatag ok
ban, sztyeppéken a csapadék nélküli tavaszi és őszi időszakokban észlelhető. A leve
gőbe lebegő finom por színe alapján különböző elnevezésekkel látják el (pl. fehér porvi
har). Néha M agyarországon is kialakulhat, elsősorban az alföldi területeken.
A h a b u b erős por- vagy hom okvihar Szudánban. A hideg légtöm egek betörésekor fe l
lépő erős konvencióval kapcsolatos jelenség. Az esős évszakban a habub gyakran ziva
tar előtt képződik, mintegy 2 órával m egelőzve azt. A hidegfront előtt halad, attól 20-25 km távolságra, nemegyszer 60 km/h sebességgel. Az általa keltett porfelhő m agassága elérheti az 1500 m-t is. Ahol átvonul ott súlyos pusztításokat okozhat. Nagyon heves, fo r
ró, száraz por- és hom okvihart előidéző szél a számum. Az arab név eredeti jelentése m érg ező szél. Szám um idején a levegő hőm érséklete m eghaladja az 53 "C-t, relatív n e d
vessége 10% alá csökkenhet. Hirtelen kitörése hőgutát okozhat. R endszerint nyugati
A HELYI S Z E LE K
vagy délnyugati szélroham ok kísérik. Rövid ideig tart, s közben a légnyom ás gyorsan változik. Általában a Földközi-tenger m edencéjében keletre m ozgó ciklon m eleg szekto
rában keletkezik, de erősen felm elegedett felszínen létrejövő, nagym éretű konvekció is létrehozhatja. A vihar közeledtére utal ha a levegőt vöröses-sárga hom ály üli m eg és a tárgyak vöröses színezetet kapnak, esetleg a szél futta hom ok zaja egyre fokozódik.
Leggyakoribb a Szaharában és az Arab-félsziget sivatagaiban, de minden forró siva ta g
ban előfordulhat. Dél-Tadzsikisztánban a szám um jellegű szelet adzsina sam a ln ak ne
vezik (jelentése örd ög i szél). Az „iráni szám um " a Z agrosz-hegységből kifutó főnszerű szél. Irakban, a Tigris és az Eufrátesz között kialakuló, forró, szám um jellegű szél a „szám "
nevet kapta, a Szir-sivatag felől fújó szám um elnevezése samiyel.
A levegő instabilitásából adódó porviharok máshol is előfordulnak. A g e g s iv a ta g i poros forgószél Kínában ésTibetben, a zobaa magasba nyúló, homokot felkavaró szél Egyiptom
ban. Oszlophoz hasonlít és nagy sebességgel mozog. A sah elerős sivatagi homokvihar M a
rokkóban. Ha a Turáni-alföld peremére hidegfront tör be, akkor gyakran nagyon heves, poros, nyugati vagy délnyugati szél támad fel: az afganyec. Porvihar, zivatar, télen havazás kíséri.
Rendkívül veszélyes, betemetheti a növényzetet, jelentős széleróziót okoz.
Nagy nyom ás-gradiens, vagy a nagy kiterjedésű síkságon lé tre
jövő zavartalan áram lás okozta helyi szelek
Az utolsó csoportba azok a szelek tartoznak, am elyek létrejöttében a nagy nyom ás
gradiens, vagy a nagy kiterjedésű síkságon létrejövő zavartalan áram lás (esetleg a két tényező egyszerre) játszik szerepet. E szelek közül talán legism ertebb a sirokkó. Forró, poros, déli, délkeleti, keleti szél. G yakran viharos, még éjjel is m agas hőm érsékletű, ke
letkezésének körzetében alacsony relatív páratartalm ú. Keletkezését egy, a Földközi-ten
ger déli részén és Észak-Afrikán át kelet felé haldó ciklon előzi meg. A szél a Szaharából érkezik, sokszor vörös vagy fehér porral telítődve, s akár hazánkig is eljuthat (vörös eső).
A Földközi-tengeren áthaladva m agas hőm éséklete következtében sok vízgőzt vesz fel, s mire M áltába, Szicíliába, D él-O laszországba ér kínzóan meleg és nedves széllé alakul át. Általában 2-3 napnál nem tart tovább. Gyakran követi hideg sirokkó, am ely a ciklon hideg szektorában lehűlést eredm ényez. U gyancsak sivatagi eredetű a harm atián. Rend
kívül száraz, forró és m eglehetősen poros, Szahara felől fújó szél. Iránya általában észak
keleti és novem bertől m árciusig észlelhető a passzátszelekkel azonos irányítottsággal.
Kapcsolatban van a Szahara felett télen kialakuló anticiklonnal. Kiterjed a G uineai-öböl, a Zöld-foki szigetek, M auritánia és Marokkó térségére is. Néha 2-3 hónapig kisebb-na- gyobb intenzitással fúj. Z ónájában 10 évente csak 1 -3 alkalom m al esik eső. A harm attán által felkavart por nem egyszer az óceánon túlra is eljut. A párás partvidéken kellem esen hűti a levegőt, a szárazföld belsejében azonban kom oly károkat okoz. Előfordult már, hogy hatalm as sáskarajokat sodort a partok közelébe.
A Szahara felől Afrika északnyugati partjai felé fújó déli, délkeleti, forró, szárító szél a ghibli. Líbiában ghiblinek, M arokkóban, Algériában és Tunéziában chilin ek nevezik. A kham szin ugyancsak száraz, poros és általában forró sivatagi szél Egyiptom ban és a Vörös-tenger mellékén. Iránya déli vagy délkeleti és olyankor lép fel, am ikor ciklon vagy ciklonok m ozognak kelet felé Észak-Afrikán vagy a Földközi-tenger délkeleti részén át.
A ciklon frontjait követi, s gyakran okoz hirtelen hőm érsékletcsökkenést (ha például a khamszint hidegfront követi, akkor nem ritka a 12-16 °C-os hőm érsékletcsökkenés sem).
Khamszin idején a talajközeli levegő napi hőmésékleti ingása a 28 °C-t is elérheti. Kivé
telesen nagy szélvihar idején a felkavart por sárja 200 km széles és 6 km vastag is lehet.
Az Am erikai Egyesült Állam ok és Kanada területén télen igen veszélyes jelenség a blizzard. Viharos erejű, hideg északnyugati szél, heves hófúvásokat idéz elő a talajról felragadott porhó révén. A blizzard által m ozgatott hókristályok eróziós hatása elképesz
tő. Néhány napos vihar akár a vastag kenderkötelet is elvágja. Blizzard rendszerint a kon
tinensek partvidéke mentén haladó ciklon hátoldalán keletkezik. A vihart bárányfelhők m egjelenése előzi meg, m elyek egyre vastagszanak, s fokozatosan beborítják az égbol
tot. A szól rövid időre elcsendesedik, majd hirtelen felerősödik és széllökések sebessége egészen a vihar végéig növekszik. A prérin az ún. blizzard black (fekete vihai) a jellem ző.
DO B Á N Y ZOLTÁN
1. ábra
N éhá ny h e lyi s zé l E urópában
2. ábra
H elyi szelek Á zsiában
A HELYI S Z E LE K
A felszántott talajt nagym értékben erodálhatja. A blizzardhoz hasonló, de elsősorban szi
bériai és belső-ázsiai területeken előforduló, örvényes, erős északi, északkeleti szél a burán. Nyáron rekkenő hőséggel és hatalm as porfelhővel jelentkezik, a por m ég a zárt ajtókon, ablakokon is behatol. A téli burána a veszélyesebb, derm esztő hóviharral jár együtt, szinte lehetetlenné teszi a tájékozódást. Szibéria északi részén purgának neve
zik. A karaburán erős északkeleti szél Közép-Ázsiában, tavasszal és nyáron.
Végül essen szó A usztrália helyi szeleiről is. A brickfield er (téglaégető) lökéses, északi vagy északkeleti szél Dél-Ausztráliában. Két egym ást követő anticiklon között alacsony noymásü teknő helyezkedik el, m elynek frontvonalán észak felől forró, poros sivatagi szél fúj. A levegő hőm érséklete nyáron m eghaladhatja a +38 C-t is. A szél néhány óra alatt még a növények leveleit is kiszáríthatja. A brickf ieldert általában a southerly b u rste r (déli szaggató) váltja fel, am ely déli irányból fúj, nedves, hűvös, enek kövekteztében a hőm ér
séklet rövid idő alatt 10-20 °C-t süllyedhet és gyakran jégeső is hullhat. Évente csak 3-8 alkalom m al fordul elő, október és m árcius között, hatása azonban szám ottevő.
IRO D A LO M
Afrikai útvonalak időjárása. M ALÉV Navigációs Szolgálat, Budapest, 1966 B alázs D éne s: Ausztrália, Ó ceánia, Antarktisz. Gondolat Kiadó, Budapest, 1978
C zelnai R u d o lf-S ze p e si D ezsőn é (szerk.): Meteorológia Akadémiai Kiadó. Budapest, 1986 Homok és porviharok az EAK területén. MALÉV Repülési Főosztály Navigációs Tájékoztató
Szolgálat, Budapest, 1971.
H orvá th Lá szló : Repülési meteorológia. Tankönyvkiadó, Budapest, 1978 Péczety G yörgy: Éghajlattan Tankönyvkiadó, Budapest, 1979.
P éczely G yörgy: A Föld éghajlata. Tankönyvkiadó, Budapest, 1984 R é th ly A n ta l (sze rk.): A légkör Budapest, 1939
S zékely A ndrás: Szovjetunió I. Gondolat Kiadó, Budapest, 1978
Távolkeleti útvonalak időjárása. M ALÉV Navigációs Szolgálat, Budapest, 1966.
Tóth R ó b e rt: Helyi szelek Földünkön. I., II., III., IV., Légkör. 1989/1, 1989/4, 1990/1, 1990/3.
