Paterson Hain János cikkének képét a szerző fényképezte a “Miscellanea curiosa medico-physica Academiae…&rdquo
554
0
0
Teljes szövegt
(2) ADATOK A MIKROBIOLÓGIÁVAL KAPCSOLATOS ISMERETEK OKTATÁS- ÉS KUTATÁSTÖRTÉNETÉHEZ I.. Oktató intézmények, oktatók, a Magyar Tudományos Akadémia, a főhatóságok és a tudományos társaságok szerepe. Írta és szerkesztette Ralovich Béla. LÉTRA Alapítvány Budapest, 2018..
(3) KALEIDOSCOPE KÖNYVEK 1. Sorozatszerkesztő: Forrai Judit Segédszerkesztő: Bilicsi Erika. A címoldal képeinek eredete: A sárospataki mikroszkóp képe Jakucs István és Urbán Barna közleményéből származik, mely 1961-ben a Fizikai Szemle című folyóiratban jelent meg. Paterson Hain János cikkének képét a szerző fényképezte a “Miscellanea curiosa medico-physica Academiae…” c. folyóiratból. A pesti mikroszkóp képét a Pannonhalmi Főapátság bocsátotta a szerző rendelkezésére.. össz ISBN 978-615-00-2849-1. ISBN: 978-615-00-2850-7. DOI: 10.32558/ralovich.1.
(4) EMLÉKÜL. Szüleimnek. Rauss Károlynak Pécsi Orvostudományi Egyetem. Malcolm Woodbinenak University of Nottingham. 7.
(5) 8.
(6) ELŐSZÓ Az idő, mely feltartóztathatatlan áradatban csobog tovább, feledésének örvényébe kergeti bele a megemlékezésre nem méltó tetteket éppúgy, mint a nagy s csodálatos dolgokat; miként a tragédiaíró mondja – elővarázsolja az előttünk rejtett folyamatokat, majd fátyollal vonja be mindazt, ami szemünk előtt pereg le. A história az egyetlen hatalmas gát, mely szembe bír szegülni az idő rohamával s megfékezheti ezt az ellenállhatatlan áradatot. E tudomány átkarolja mindazt, amit össze tud gyűjteni az események felületéről, s ha megragadta, nem engedi többé e tetteket elmerülni a feledés mélységeibe. A bíborban született Anna Komnéné írásának első sorai ezek, aki tollat ragadott, hogy elmesélje és így kiragadja a feledés sodrából atyja, Komnénosz Alexiosz bizánci császár cselekedeteit (Anna Komnéné: Alexiasz. Fordította Passuth László). Ralovich Béla doktorban is valami hasonló szándék motoszkálhatott, amikor elhatározta, hogy feldolgozza azt a témát, aminek eredetileg „A magyarországi mikrobiológiai oktatás és kutatás története” címet adta. A kezdeti adatgyűjtést és az általános történeti rész néhány változatának elkészítését követően Ralovich doktor azzal a kéréssel fordult a hazai mikrobiológiai oktató és kutató műhelyek jelenlegi és korábbi vezetőihez és munkatársaikhoz, hogy saját intézetük, tanszékük, vagy kutatócsoportjuk történetének megírásával járuljanak hozzá a könyv megalkotásához. A Magyar Mikrobiológiai Társaság által is támogatott kezdeményezés kedvező visszhangra talált, számos kolléganő és kolléga küldte el az intézetével kapcsolatos történeti összefoglalót a szerzőnek. Később, a szerteágazó és rendkívül szövevényes anyag rendezése során, valamint az első szövegváltozatokat átolvasó pályatársak javaslatára a cím módosult, és gyakorlati okokból a 2011-re elkészült első rész az oktatástörténetre koncentrált. Nem volt könnyű vállalkozás a sokféle, számos szempont alapján csoportosítható dokumentumok áttekintése, és fény derült arra is, hogy egyes iratok és feljegyzések elvesztek, vagy jelenleg fel nem lelhetők: talán még lappanganak valahol, mint a gazdasejtjeikben rejtőző herpesvírus genomok. A történeti anyag változatossága tükröződik a szövegben: ha a források szűkszavúak, akkor inkább csak felsorolásokkal, kaleidoszkópszerűen kivetített pillanatképekkel találkozhat az Olvasó, míg a téma szempontjából lényeges eredeti művekből szó szerint idéz a szerző: ezek az idézetek nyelvtörténeti és tudománytörténeti kuriózumok is egyben. Szeretném azt is kiemelni, hogy Ralovich doktor számos esetben alapkutatást végzett a magyarországi levéltárakban. Ennek köszönhető például az első hazai mikroszkópokkal kapcsolatos adatok új megvilágításba helyezése, és a Magyar Mikrobiológiai Társaság megalakulásával kapcsolatos dokumentumok bemutatása ebben a könyvben. Jómagam, és a 2011-ben alapításának hatvanadik évfordulóját ünneplő Magyar Mikrobiológiai Társaság Vezetősége nevében szeretettel ajánlom Ralovich Béla doktor művét minden kedves olvasónak. Budapest, 2011. június 14. Dr. Minárovits János a Magyar Mikrobiológiai Társaság elnöke 9.
(7) ELŐSZÓ A II. KIADÁSHOZ Tisztelt Olvasó! Ön a könyvem II. javított és kiegészített kiadásának egy példányát tartja a kezében. Ennek megjelenését a Magyar Tudományos Akadémia nagyvonalú támogatása tette lehetővé, amit e helyen is hálásan megköszönök az Akadémia és az Orvosi Tudományok Osztály vezetőinek! Könyvem első kiadásában megjelent szöveg, sajnos, nemcsak lóhalálban készült, hanem mielőtt elkészült volna a teljes anyag, a határidő szorítása miatt, abba is kellett hagynom az írást. Emellett még erőmnek is a végére értem, ami az időhiány mellett, a szöveg kívánatos ellenőrzését tovább nehezítette. Választanom kellett, hogy megjelenik-e a könyvem a Magyar Mikrobiológiai Társaság Jubileumi Kongresszusára, a vezetőségnek tett ígéretemnek megfelelően vagy a kiadás eltolódik a bizonytalan jövőbe… Minden szempontot figyelembe véve a kiadás mellett döntöttem, vállalva annak minden ódiumát. Ennek következtében a szövegben nem kellően kiérlelt részek maradtak. Ezekért az első kiadás olvasóitól jóindulatú megértést remélek. Bízom abban, hogy a munka volumene és a leírt adatok érdekessége ellensúlyozta a szövegben maradt hiányosságok zavaró hatását. Az első kiadás óta eltelt hetek alatt megpróbáltam a szükséges pontosításokat és kiegészítéseket elvégezni. Remélem, hogy erőfeszítéseimnek meglett az eredménye. Balatonberény, 2011. november 15. Tisztelettel: Ralovich Béla. 10.
(8) KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS Különösen hálás vagyok Minárovits Jánosnak a Magyar Mikrobiológiai Társaság (MMT) elnökének, Márialigeti Károlynak, a főtitkárnak, továbbá a vezetőség tagjainak, azért, mert megszavazták a könyvem első kiadásának támogatását. Emellett őszintén köszönöm az elnöknek, a főtitkárnak és Szentirmai Attilának, hogy az első kiadás kéziratát lelkiismeretesen és kritikus szemmel elolvasták, észrevételeiket megtették, valamint a szükséges javításokra felhívták a figyelmemet. Hasonló módon köszönöm Nász Istvánnak, hogy mellém állt, és bölcs tanácsaival segített. Ugyancsak nagyon hálás vagyok az alább felsorolásra kerülő személyeknek, akik az egyes fejezetekhez adatokat/anyagot/fényképet szolgáltattak és/vagy a nekik megküldött anyagrészeket ellenőrizték, javították. Együttműködésük nélkül szegényebb lenne e könyvem. Alföldi Lajos (Szeged): A Szegedi Tudományegyetemen (SZTE) folyó genetikai oktatás történetével kapcsolatos adatok Ádám Éva (Budapest): A mikrobiológia oktatás és kutatás története a Semmelweis Egyetemen (SE) Bakos Béláné (Szolnok): A Szolnoki Főiskola (SZOF) Mezőtúri Agrár- és Vidékfejlesztési Tanszék mikrobiológia oktatásával kapcsolatos adatok Barabás-Hajdú Enikő (Marosvásárhely): A Marosvásárhelyi Egyetemen használt tankönyvek jegyzéke Barthóné Szekeres Júlia (Pécs): A Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar (PTE ÁOK) Mikrobiológiai és Immunológiai Intézet története Battyáni Zita (Pécs): A PTE ÁOK Bőrgyógyászati Klinika történetével kapcsolatos adatok Bayer Zsuzsa (Pécs): A mikrobiológus asszisztensképzéssel kapcsolatos adatok Bánáti Diána (Budapest): A Központi Élelmiszer-tudományi Kutatóintézet (KÉKI) történetével kapcsolatos adatok Bátainé Kerényi Mónika (Pécs): A PTE ÁOK Mikrobiológiai és Immunológiai Intézet oktató munkájával kapcsolatos adatok Berencsi III György (Budapest): A Magyar Mikrobiológiai Társaság (MMT) történetével kapcsolatos adatok, fényképek és az édesapjával, valamint a virológiával összefüggő információk Bernáth Sándor (Budapest): Adatok a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központ Állategészségügyi Diagnosztikai Igazgatóság (MGSZHK ÁDI) történetéhez Bertók Lóránd (Budapest): Adatok a „Országos Frederic Joliot Curie” Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutató Intézet (OSSKI) munkájához kiadvány szolgáltatásával Béládi Ilona (Szeged): Adatok a Szegedi Tudományegyetem Szentgyörgyi Albert Orvos- és Gyógyszerésztudományi Centrum (SZTE SZAOGYC) Mikrobiológiai és Immunológiai Intézet, valamint a MMT történetéhez és fényképek Bíró Borbála (Budapest): Fehér Dániel munkásságával kapcsolatos adatok Bíró György (Budapest): Adatok az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet (OÉTI) és az Országos Közegészségügyi Intézet (OKI) történetéhez Bokányi Ludmilla (Miskolc): Adatok a Miskolci Egyetemen (ME) folyó mikrobiológia oktatás történetéhez Borbély György (Debrecen): A Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Tudományegyetemmel (DE KLTE) kapcsolatos adatok Böszörményi József (Budapest): A MMT alapításával kapcsolatos emlékek Brasch György (Pécs): A fertőző betegségek pécsi oktatásával kapcsolatos észrevételek Buda József (Pécs): A PTE Egészségügyi Főiskolai Kar (EFK) történetével kapcsolatos adatok 11.
(9) Budai 2 József (Budapest): A Magyar Infektológiai és Klinikai Mikrobiológiai Társaság (MIKMT) történetével kapcsolatos adatok Csitári Gábor (Keszthely): Adatok a Pannon Egyetem Georgikon Kar (PE GK) történetéhez, továbbá kiadványok ajándékozása Csobóné Tarnóczky Erika (Pécs): Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) Dél-dunántúli Regionális Intézetének mikrobiológiával foglalkozó laboratóriumai vezetőinek a névsora Czakóné Vér Klára (Pécs): Adatok a Mecseki Ércbánya Vállalat Kísérleti Kutató Intézetének a történetéhez Czirók Éva (Budapest): A minőségbiztosítás kérdésével foglalkozó fejezettel kapcsolatos észrevételek Deák Judit (Szeged): A SZTE SZAOGYC Központi Klinikai Mikrobiológiai Diagnosztikai Intézet története és fényképek Deák Tibor (Budapest): Adatok a Corvinus Egyetem Kertészeti és Élelmiszeripari Kar (CE KÉK) Mikrobiológiai Tanszék történetéhez Dobróné Tóth Márta (Nyíregyháza): A Nyíregyházi Főiskola (NYIF) Természettudományi és Informatikai Kar Környezettudományi Intézet mikrobiológia oktatásával kapcsolatos információk Dura Gyula (Budapest): Az Országos Környezetegészségügyi Intézet (OKÖI) története Emődy Levente (Pécs): A MMT rendezvényeivel kapcsolatos nyomtatványok és a Pécsi Orvostudományi Egyetem (POTE) Mikrobiológiai Intézetére, valamint a PTE ÁOK Mikrobiológiai és Immunológiai Intézetére vonatkozó adatok és fényképek Erdős Gyula (Budapest): Adatok és anyagok az OKI és az Országos Epidemiológiai Központ (OEK) történetéhez Farkas Róbert (Budapest): A Szent István Egyetem Állatorvostudományi Kar (SZIE ÁK) Parazitológiai és Állattani Tanszék történetével kapcsolatos adatok és fényképek Fehér László (Szeged): A SZTE Mérnöki Kar (MK) mikrobiológia oktatásával kapcsolatos adatok és fényképek Fischl Géza (Keszthely): A mikrobiológiai ismeretek oktatása a PE GK Növényvédelmi Osztályán Fisli István (Keszthely): A Keszthelyi Vendéglátó, Idegenforgalmi, Kereskedelmi Szakközépiskolával kapcsolatos adatok Fodor László (Budapest): A SZIE ÁK történetével foglalkozó rész pontosítása és a Magyar Országos Állatorvos Egyesület (MOÁE) történetének összeállítása Gaál Botond (Debrecen): A Debreceni Református Kollégium történetével kapcsolatos adatok, valamint a mikroszkóp használatával összefüggő ismeretek Gáborjányi Richard (Keszthely): A PE GK Növényvédelmi Osztályán folyó mikrobiológiai ismeretek oktatása Gergely Lajos (Debrecen): A Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum (DE OEC) Mikrobiológiai Intézetre vonatkozó adatok Hajdú Edit (Szeged): A fertőző betegek ellátása és a fertőző betegségek oktatása Szegeden Hajtós István (Miskolc): Az állategészségügyi szervezet működésével kapcsolatos információk Hegedüs László (Budapest): A HUMAN Oltóanyagtermelő és Kutató Intézet története Heil Bálint (Soporon): Adatok a Nyugat-magyarországi Egyetem (NYME) Soproni Erdőmérnöki Kara történetéhez és egyetem-történeti könyvek ajándékozása Hoczek László (Sopron): A NYME Roth Gyula Gyakorló Szakközépiskola és Kollégium keretei között folyó mikrobiológiai ismeretek oktatása Holéczy Gézáné (Budapest): Két mosonmagyaróvári és egy soproni fénykép Hornok László (Gödöllő): A SZIE Agrártudományi Kar (SZIE AK) Mikrobiológiai Intézet történetével kapcsolatos adatok 12.
(10) Horváth Attila (Budapest): A SE Bőr-, Nemikórtani és Bőronkológiai Klinika történetével kapcsolatos adatok Horváth József (Keszthely): A PE GK Növényvédelmi Osztályán folyó mikrobiológiai ismeretek oktatása Huzián Lászlóné (Keszthely): A Vendéglátó, Idegenforgalmi, Kereskedelmi Szakközépiskolán folyó mikrobiológia oktatás Incze Kálmán (Budapest): Adatok az Országos Húsipari Kutató Intézet történetéhez Jakucs Erzsébet (Budapest): A Magyar Mikológiai Társaság (MMYT) történetével foglalkozó fejezet korrekciója Jánosi Zoltán (Nyíregyháza): A NYIF-val kapcsolatos adatok Karaffa Levente (Debrecen): A DE KLTK-val kapcsolatos információk Karasszon Dénes (Budapest): A MMT-gal és a PHYLAXIA történetével kapcsolatos adatok Kassai Tibor (Budapest): A Magyar Parazitológusok Társasága (MPT) történetével foglalkozó fejezet korrekciója Kazár Gyula (Budapest): A Húsipari Állatorvosi Ellenőrző Szolgálat (HÁESZ) történetével kapcsolatos adatok Kálmán Mária (Szeged): Az ÁNTSZ Dél-alföldi Regionális Intézetének története és munkássága, valamint fénykép Kátai János (Debrecen): A DE Agrártudományi Centrum (DE AC) történetével kapcsolatos adatok Kevei Ferencné (Szeged): SZTE Természettudományi és Informatikai Kar (TTIK) Mikrobiológiai Intézet történetével kapcsolatos adatok és fénykép Kiss István Ferenc (Budapest): A Magyar Élelmiszer-tudományi és Technológiai Egyesület (MÉTE) Mikrobiológiai Szakosztály története, valamint a Budapesti CE KÉK történetével kapcsolatos adatok Konkoly Thege Mariann (Budapest): Adatok a Fővárosi Szent László Kórházban folyó mikrobiológiai vizsgálatokhoz és az oktató munkához, továbbá az ország mikrobiológiai laboratóriumaival kapcsolatos információk és fénykép adása Kornidesz Ágnes (Budapest): Adatok a Fővárosi Közegészségügyi és Járványügyi Állomás (KÖJÁL) /ÁNTSZ Intézet történetéhez Kovács L. Gábor (Pécs): A Magyar Laboratóriumi Diagnosztikai Társasággal (MLDT) kapcsolatos információk Kovács L. Kornél (Szeged): A SZTE Bölcsész-, valamint Természettudományi és Informatikai Karokkal kapcsolatos adatok Kovács Sándor (Budapest): A HÁESZ történetével kapcsolatos információk Kóródi Márta (Szolnok): A SZOF történetével kapcsolatos adatok Kótai László (Budapest): Az állatorvosképzés történetével kapcsolatos adatok Körmendy Erzsébet (Budapest): Adatok az MGSZHK ÁDI történetéhez Kulcsár Gábor (Budapest): Az MGSZHK Állatgyógyászati Termékek Igazgatósága (ÁTI) története és kiadvány ajándékozása Magyar Márta (Szeged): Adatok a SZTE TTIK történetéhez Maráz Anna (Budapest): Adatok a CE KÉK Mikrobiológiai Tanszék történetéhez, a szöveg ellenőrzése és fénykép Maródi László (Debrecen): A DE OEC Infektológiai és Gyermekimmunológiai Tanszék története és egyéb adatok Málovics Ilona (Pécs): A POTE és a PTE ÁOK Kórházhigiénés Szolgálatára vonatkozó adatok Márialigeti Károly (Budapest): Adatok és fényképek az Eötvös Loránd Tudományegyetemen (ELTE) folyó mikrobiológia oktatás történetéhez Mészáros János (Budapest): Az MMT történetével kapcsolatos adatok 13.
(11) Miczák András (Szeged): Adatok a SZTE SZAOGYC Mikrobiológiai és Immunológiai Intézet történetéhez Milch Hedda (Budapest): Tiszteletbeli tagokkal és a hazai fágkutatással kapcsolatos információk Minárovits János (Budapest): Az MMT, valamint az OEK Mikrobiológiai Kutatócsoport és a virológia történetével kapcsolatos adatok és fénykép Molnár József (Szeged): Adatok a SZTE SZAOGYC Mikrobiológiai és Immunológiai Intézet történetéhez Naár Zoltán (Eger): Az Eszterházy Károly Főiskola történetével kapcsolatos adatok és fénykép Nagy Béla (Budapest): Az MMT rendezvényeivel kapcsolatos nyomtatványok Nagy Erzsébet (Szeged): A klinikai mikrobiológia történetével kapcsolatos és egyéb adatok Nagy Károly (Budapest): A mikrobiológia oktatás és kutatás története a SE-en Nagy Szabolcs (Veszprém): A Veszprémi Egyetemen (VE) folyó mikrobiológia oktatással kapcsolatos adatok Nász István (Budapest): A SE-en folyó mikrobiológia oktatás és kutatás története, valamint az oktatásánál használatos szakkönyvek felsorolása, továbbá fotó-dokumentumok és kiadvány ajándékozása Némedi László (Budapest): Adatok a Fővárosi KÖJÁL / ÁNTSZ Intézete és a Magyar Hidrológiai Társaság (MHIT) történetéhez Németh Miklós (Szolnok): A SZOF műszaki- és gazdaságtudományi képzése során történő mikrobiológiai ismeretek oktatására vonatkozó információk Németh Rita (Keszthely): Mikrobiológiai ismeretek oktatása a Keszthelyi Vajda János Gimnáziumban Nyeste László (Budapest): A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen (BMGE) folyó mikrobiológia oktatás története Oroszi Beatrix (Budapest): A Magyar Hygiénikusok Társaságával (MHYT) összefüggő információ Padisák Judit (Veszprém): Segítség a VE-re vonatkozó információk összegyűjtéséhez Papp Gyula (Szeged): A SZTE SZAOGYC Farmakológiai és Farmakotherápiás Intézetben folyó mikrobiológiával kapcsolatos kérdések oktatása, valamint a Kolozsvári Egyetem és a Szegedi Egyetem történetével foglalkozó kötetek ajándékozása Perendy László (Budapest): Egyes idézett latin szövegek fordítása Pesti Miklós (Pécs): A Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar (PTE TK) történetével kapcsolatos adatok és fénykép Péter Mihály (Marosvásárhely): Az Erdélyben folyó oktatás történetével kapcsolatos észrevétel Prinz Gyula (Budapest): A MIKMT történetével kapcsolatos adatok Puskás Erzsébet (Miskolc): Az ÁNTSZ Észak-magyarországi Regionális Intézete mikrobiológiai laboratóriumai története és az ott dolgozók munkássága, valamint fénykép Raskó István (Szeged): Az MTA SZBK Genetikai Intézettel kapcsolatos adatok Remenyik Éva (Debrecen): A Magyar Dermatológiai Társulat (MDT) történetével kapcsolatos adatok Rozgonyi Ferenc (Budapest): Adatok a SE-en folyó mikrobiológia oktatás történetéhez és fénykép Röhlich Pál (Budapest): A Magyar Mikroszkópos Társaság (MMIT) történetével kapcsolatos adatok és fényképek Schmidt Katalin (Budapest): Budapesti Gazdasági Főiskola, Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kar, Vendéglátás Intézeti Tanszék munkáját kiegészítő adatok és fényképek 14.
(12) Schneider Ferenc (Szombathely): A MIKMT történetével kapcsolatos adatok kiegészítése és ellenőrzése, továbbá fénykép Schneider Imre (Pécs): A PTE ÁOK Bőrgyógyászati Klinika történetével kapcsolatos adatok Seress Péter (Debrecen): Adatok a DE történetéhez Sevella Béla (Budapest): A BMGE-en folyó mikrobiológia oktatás története Skribanek Anna (Szombathely): A NYME Berzsenyi Dániel Bölcsésztudományi Karon folyó mikrobiológia oktatás története és fénykép Solt Katalin (Budapest): Tiszteletbeli tagokkal kapcsolatos információk Solti László (Gödöllő): A SZIE történetével kapcsolatos anyag korrekciója Sövényi Ferencné (Budapest): Szakképzéssel kapcsolatos adatok és tanácsok Sveiczer Ákos (Budapest): A BMGE-en folyó mikrobiológia oktatás története és fényképek Szabó István (Budapest): Az MGSZHK ÁDI története és fényképek Szabó Nóra (Budapest): Az Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézet Mikrobiológiai Laboratórium története és fénykép Szedlák Mária (Miskolc): Az ÁNTSZ Észak-magyarországi Regionális Intézete mikrobiológiai laboratóriumai története és az ott dolgozók munkássága, valamint fénykép Szegedi Zoltán (Debrecen): Adatok a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat Kenézy Gyula Kórház-Rendelőintézet történetéhez Szentirmai Attila (Debrecen): A DE folyó mikrobiológiai oktató és kutatómunka történetével kapcsolatos egyes részek összeállítása és fényképek küldése Szeri Ilona (Budapest): Az MMT történetével kapcsolatos dokumentumok és fénykép Szigeti Jenő (Mosonmagyaróvár): A NYME Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar történetével kapcsolatos adatok ellenőrzése Szücs György (Pécs): A KÖJÁL/ÁNTSZ Baranya Megyei Intézetében folyó virológiai munka és kutatások története, továbbá fénykép Szűcs István (Miskolc): A ME-en folyó oktatás és kutatás történetével kapcsolatos anyag Takács András (Keszthely): A PE GK Növényvédelmi Osztályán folyó mikrobiológiai ismeretek oktatása Ternák Gábor (Pécs): A MIKMT történetével és a fertőző betegségek pécsi oktatásával kapcsolatos adatok Tímár László (Budapest): Az Orvostovábbképző Intézet tanszékeivel kapcsolatos információk Tompa Anna (Budapest): Adatok a SE Közegészségtani Intézete történetéhez és kiadvány ajándékozása Tóth Erzsébet (Budapest): Az ÁNTSZ Laboratóriumával kapcsolatos adatok Tóth János Attila (Debrecen): A DE történetével kapcsolatos adatok Tóth László (Debrecen): A Debreceni és a Sárospataki Református Kollégium eszköztárára és Földi Jánosra vonatkozó történeti adatok Tuboly Sándor (Budapest): A Magyar Zoonosis Társasággal (MZT) kapcsolatos adatok és fényképek Tukacsné Károlyi Margit (Nyíregyháza): A NYIF-val kapcsolatos adatok Ungváry György (Budapest): Az Országos Munka- és Üzemegészségügyi Intézet (OMÜI) történetével, valamint az Országos Tisztifőorvosi Hivatal (OTH) működésével kapcsolatos információk és nyomtatványok Vadász István (Pécs): A Pécsi Egyetemmel kapcsolatos fényképek Vadászné Kovács Nagy Sári (Dunaújváros): A közegészségügyi és járványügyi ellenőri/felügyelői oktatással kapcsolatos dokumentumok Vágvölgyi Csaba (Szeged): A SZTE TTIK mikrobiológia oktatásával kapcsolatos adatok és fénykép Várszegi Asztrik (Pannonhalma): Az együttműködés engedélyezése és a Száron tartott előadása szövegének elküldése 15.
(13) Vetter János (Budapest): A SZIE ÁK Biológiai Intézet története Véha Antal (Szeged): A SZTE MK mikrobiológia oktatásával kapcsolatos adatok A munkához az alábbi könyvtárak és levéltárak munkatársai adtak segítséget Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem – Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár (Batalka Krisztina) Egyetemi Könyvtár Entz Ferenc Könyvtár és Levéltár Fővárosi Szent László Kórház Könyvtár (Zlinsszky Zsuzsanna) Honvédkórház - Állami Egészségügyi Központ Tudományos Könyvtár (Gyergyák Edina) Kaposi Mór Megyei Kórház Könyvtár Magyar Tudományos Akadémia Kézirattár (Tóth Gábor) Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár (Haffner Rita, Kiss Ildikó, Krón Katalin, Szegedi Nóra, Tömöry Pál) Magyar Tudományos Akadémia Levéltár (Hay Diana) Magyar Zsidó Levéltár (Penz Orsolya) MGSZHK Állategészségügyi Diagnosztikai Igazgatóság Könyvtára (Veress Jánosné) MGSZHK Állatgyógyászati Termékek Igazgatósága Könyvtára (Lévai Réka) Nyugat-magyarországi Egyetem Központi Könyvtár és Levéltár (Sarkady II Sándor) Országos Egészségpolitikai Szakkönyvtár (Palotai Mária) Országos Epidemiológiai Központ Fénykép Archívum (Gramantik Judit) Országos Epidemiológiai Központ Könyvtár (Szabó Erzsébet, Zólyomi Margit) Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet Könyvtár (Lázár Péterné, Suhajda Csilla) Országos Mezőgazdasági Könyvtár és Dokumentációs Központ (Károlyi Zsuzsa) Országos Széchenyi Könyvtár (Veress Katalin) Pannon Egyetem Georgikon Kar Kari Könyvtár és Levéltár (Henéziné Szalai Jolán, Joó Tímea, Pőr Csilla) Pannonhalmi Bencés Főapátság Könyvtár és Levéltár (Hirka Antal, Rábai László, Rékási József) Pécsi Tudományegyetem Általános Orvosi Kar és Baranya Megyei Kórház Irattár (Eiterné Klentz Johanna) Pécsi Tudományegyetem Általános Orvosi Kar Központi Könyvtár (Martos Veronika) Pécsi Tudományegyetem Általános Orvosi Kar Orvostörténeti Múzeum (Benke József) Semmelweis Egyetem Központi Könyvtár (Vincze János) Semmelweis Egyetem Bőr-, Nemikórtani és Bőronkológiai Klinika Könyvtár (Nyirfalvi Károly) Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar Könyvtár Szegedi Tudományegyetem Természettudományi Kar Könyvtár Szent István Egyetem Állatorvostudományi Kar Könyvtár és Levéltár (Orbán Éva, Pádár Éva) Szent István Egyetem Kosáry Domokos Könyvtár és Levéltár (Kissné Bognár Krisztina, Koósné Török Erzsébet, Princz Ágostonné) A fent említett személyeken kívül, a szerző hálás még: Bajzáné Nagy Györgyinek (Budapest), Brasch Bernadettnek (Pécs), Beczner Juditnak (Budapest), Dési Illésnek (Szeged), Farkas Józsefnek (Budapest), Fekete Mátyásnak (Székesfehérvár), Füzi II Miklósnak (Budapest), Gacs Máriának (Budapest), Herpay Máriának (Budapest), Kádár Mihálynak (Budapest), Kovácsné Domján Hajnalkának (Budapest), Malmos Gábornak 16.
(14) (Budapest), Radnai Zoltánnak (Budapest), Rodler Miklósnak (Budapest) és Tekes Lajosnak (Budapest) a tőlük kapott információkért. Végül, de nem utolsó sorban, köszönetemet fejezem ki feleségemnek és lányomnak, hogy az írással járó nehézségeket elviselték és segítettek, továbbá Kristóf fiamnak, Toronyi Zsoltnak és feleségének a könyv szerkesztésével kapcsolatos pótolhatatlan munkájáért, valamint Imre fiamnak az irodalom szolgáltatásáért, illetve Kovács Veronikának a borító tervezéséért, végül de nem utolsó sorban Bató Bernadettnek a nyelvi lektorálásért.. 17.
(15) 18.
(16) I. BEVEZETÉS 1. MEGHATÁROZÁS Mit értünk mikrobiológia és mikroorganizmusok alatt? A mikrobiológia egy interdisciplináris alaptudomány, mely felöleli mindazokat az ismereteket, amelyeket a bakteriológusok, a virológusok, a mikológusok, a genetikusok, a molekuláris biológusok, valamint a növények és állatok speciális fajaival foglalkozó növénytanászok/botanikusok és állattanászok/zoológusok a mikroszkópos, a szubmikroszkópos, továbbá a molekuláris, valamint egyéb technikák és módszerek segítségével gyűjtöttek. A felsorolt vizsgálatok céltárgyai bizonyos fehérjék (prionok), nukleinsavak (viroidok, plazmidok), vírusok és fágok, a prokarióták (a tenyészthető és a nem tenyészthető baktériumok), az eukarióta növényi egysejtűek (moszatok/algák), az állati egysejtűek (véglények/protozoák), továbbá az egysejtű gombák. Definíciók: L-formák: sejtfal nélküli, szűrhető baktériumok Vírusok és fágok: nem sejtes, csak élő sejtben szaporodó, saját anyagcserével nem rendelkező ágensek, amelyek DNS vagy RNS molekulát, továbbá általában fehérje és esetenként lipoprotein burkot tartalmaznak, valamint enzimhatással is rendelkezhetnek. Viroidok: a klasszikus vírus definíciónak nem megfelelő, fehérje nélküli, egy szálú RNS molekulák. Szatellitek: nukleinsav molekulákból álló szubvirális ágensek, amelyek a gazdasejtben csak akkor tudnak szaporodni, ha a sejtben helper vírus is jelen van. A szatellit nukleinsav szekvenciája eltér mind a gazdasejt, mind pedig a helper vírus szekvenciájától. Prion: olyan fertőző, a fehérjebontó enzimek hatásával szemben rezisztens, fizikai hatásokkal szemben ellenálló fehérje molekula, amely az emberben és az állatokban fiziológiás körülmények között is jelenlévő fehérjék módosult szerkezetű változata. A prokarióták és az eukarióták közötti leglényegesebb különbség az, hogy míg a prokariótákban membránnal körülvett sejtmag és sejtorganellumok nincsenek, addig az eukariótákban maghártyával lehatárolt sejtmag és sejtorganellumok figyelhetők meg. Mind a prokarióták, mind pedig az eukarióták önálló anyagcserét folytató élőlények, viszont a vírusok (beleértve a fágokat, a viroidokat és a plazmidokat is) továbbá a prionok anyagcserével nem rendelkező, élő gazdasejt hiányában nem szaporodó, fertőző ágensek. Könyvünkben az egyszerűség kedvéért, az egysejtű élőlényeket, a fertőző ágenseket és a molekulákat a továbbiakban mikroorganizmusoknak nevezzük. Szinte napjainkig elfogadott nézet volt, hogy az élőlényeket 5 nagy egységbe lehet besorolni (a kékmoszatok, a baktériumok, a gombák, a növények és az állatok), és mellettük vannak a közéjük nem sorolható vírusok és molekulák. A prokarióták közé az első két egységet tették. Míg az egysejtű növényeket, állatokat és gombákat az eukarióták közé osztották. Jelenleg az egységes rendszertan kialakítása érdekében, az egyes egységek között fennálló kapcsolatok és az egységeken belüli rokonsági viszonyok megállapítása, a törzsfejlődés koncepcióját figyelembe véve, nukleinsav homológiai, genetikai, biokémiai, morfológiai, paleontológiai vizsgálatok eredményei alapján történik.. 19.
(17) 2. ÍRÁSUNK CÉLJA E könyv megírását indokolttá tette, hogy a mikrobiológia oktatásának és kutatásának történetével itthon, ilyen átfogó formában még senki sem foglalkozott. Sajnos idő- és terjedelmi korlátok miatt, tervünktől részben el kellett állnunk. Bár tisztában vagyunk azzal, hogy az oktatás és a kutatás nem szakítható el egymástól, mégis meg kellett alkudnunk és beérnünk azzal, hogy a jelenlegi első kötetben csak az oktatásról és a mikrobiológiával kapcsolatos társaságok történetéről adunk, nem teljes körű áttekintést. Annak ellenére, hogy a kutatóintézetekkel és a szolgáltató mikrobiológiai laboratóriumokkal, az azokban folyó tudományos munkákkal jelenleg nem foglalkozunk, a félreértések megelőzése céljából, már itt, elöljáróban leszögezzük, hogy az említett munkahelyeken dolgozó szakemberek általában fontos szerepet játszanak a mikrobiológia különböző szintű oktatásában és a mikrobiológiával foglalkozók szak-, tovább- és tudományos képzésében is. E munkahelyek nevei a Függelék 21. és 22. Fejezetében tekinthetők meg. „AZ ÉLET ÉS A MIKROORGANIZMUSOK KAPCSOLATÁVAL, AZ ÉLŐLÉNYEK ÉS A VÍRUSOK RENDSZEREZÉSÉVEL” c. 3. Fejezet általános gondolatai után, a „4. ELŐZMÉNYEK” c. részben egy globális történeti hátteret kívánunk megrajzolni a kezdetektől az 1850-ig terjedő időszak vonatkozásában, az általunk legjelentősebbnek tartott külföldi és hazai adatok felsorolásával. A II. Fejezetben a mikrobiológia oktatásában, 1850től szerepet játszó, legfontosabb magyar személyeket és azok tevékenységét próbáljuk helyhez és időszakhoz kötött formában bemutatni. A III. Fejezetben a mikrobiológiával kapcsolatos tudományos társaságokra és szervezetekre vonatkozó adatokat gyűjtöttük össze. A Függelékben az általunk elért és jelentősnek ítélt dokumentumok másolatai tekinthetők meg. Mivel egyes oktató intézményeink keretei között, adott esetben nemcsak mikrobiológia oktatásával kapcsolatos tevékenységet végeztek/végeznek, előre jelezzük, hogy a nem mikrobiológiával kapcsolatos oktatómunkákra, továbbá az oktatás mellett természetesen végzett kutatások eredményeire, bármilyen jelentősek is, írásunkban nem térünk ki. Esetenként a határvonalat nagyon nehéz meghúzni és bizonyos, hogy ezt nem is minden esetben sikerült megfelelően megtennünk. Az ebből a tényből, továbbá a téma szinte áttekinthetetlen nagyságából, valamint a gyarlóságunkból kifolyólag bizonyos, hogy írásunk, minden törekvésünk ellenére sem lesz tökéletes, továbbá a „töménysége” miatt még könnyen olvasható sem, amiért az olvasó szíves megértését, már most előre kérjük. Írásunknak, reméljük, minden hibája ellenére, az az értéke meglesz, hogy enciklopédikus, teljességre törekvő és alapot ad a további részletes történeti kutatásokhoz, kiegészítésekhez. A mitológia, a feltételezések, a tévedések és a tények összevetésével próbáljuk megközelíteni és bemutatni a valóságot. Valószínű, minden jó szándékunk ellenére, ez sem fog teljes mértékben sikerülni, amiért ugyancsak számítunk jóindulatukra. Már itt jelezzük, hogy minden javító, kiegészítő észrevételt hálásan fogadunk. Minden téma esetében megpróbáltuk a legkorábbi publikációt vagy hivatkozást citálni. Az ennek érdekében végzett kutakodásunk során azt is megfigyeltük, hogy egyes tényekkel kapcsolatban, a különböző források, esetenként, eltérő adatokat közöltek. Mivel nincs mód arra, hogy minden egyes közleményt eredetiben megtekintsünk, az igazság kiderítésére nem tudunk vállalkozni. Írásunkban az általunk legvalószínűbbnek tűnő álláspontokat összegeztük.. 20.
(18) További probléma, hogy a témában érintett, általunk megkeresett személyek közül – mindenkinek a címét sikerült megszerezni - sem mindenki reagált adatkérésünkre. Ezért az összeállításunk ennek következtében is szegényebb. Az írásunkban szereplő nevek után zárójelben feltüntetett évszámok az adott személynek a nevezett intézményben vezetőként végzett tevékenységének -tól-ig időpontját, a címszavak pedig vagy az intézmény vagy az oktatott és/vagy a kutatott szakterület nevét jelöli, esetleg a kinevezés formájára utal. A külföldi nevek írásánál a keresztneveknek csak a kezdőbetűjét írtuk ki, az angol szokásnak megfelelően, a családnév előtt. Egy-két esetben még a keresztnév kezdőbetűjét sem tudtuk kideríteni. A magyar neveket teljesen kiírtuk. Ezek között is előfordul néhány olyan keresztnév, amelyet nem sikerült azonosítanunk. A hiányzó nevek és adatok helyére kérdőjelet írtunk. Azon személyek esetében, akiknek a családneve változott, igyekeztünk mindegyik nevet / jellel elválasztva feltüntetni. Az egy családba tartozó, azonos nevű személyek esetében a családi név után római számot (I, II, III) használtunk a rokoni kapcsolat feltüntetésére, viszont az azonos nevű, de rokoni kapcsolatban nem lévő személyek esetében arab számot (1, 2) írtunk. Az orvosi szavak írásakor az „Orvosi helyesírási szótár” javaslatát vettük figyelembe. A baktériumoknak, a gombáknak és a vírusoknak a „klasszikus nevét” használjuk. Ahol indokoltnak tartottuk és a dőlt betűs szószerinti idézetekben a szavakat korhű írásmódban szerepeltetjük. Az egyes intézmények minden ismert nevét megpróbáltuk felsorolni a történeti részben. Az olvasó joggal megkérdezheti, miért foglalkozunk a mikroszkóp felfedezése előtti időszakkal, hiszen akkor még nem is ismerték a mikroorganizmusokat. Ez egy teljesen logikus felvetés. A tény viszont az, függetlenül attól, hogy az emberek tudtak e a mikroorganizmusokról vagy sem, azok már az élet kezdete óta léteznek. Sőt a mai gazdag élővilág a Földön feltehetően az ős egysejtű mikroorganizmuson keresztül és annak „utódai” anyagcsere tevékenységének köszönhetően alakult ki, és egyesek közülük, nem egy esetben, komoly problémát (az emberek, az állatok és a növények betegségei) jelentettek/jelentenek, míg mások a táplálkozásban (erjesztők, romlást okozók) és a földművelésben (lebomlás, N fixálás) játszottak/játszanak nagyon fontos szerepet.. 21.
(19) 3. AZ ÉLET ÉS A MIKROORGANIZMUSOK KAPCSOLATA, AZ ÉLŐLÉNYEK ÉS A VÍRUSOK RENDSZEREZÉSE A mikroorganizmusoknak a Földön játszott szerepe eredetileg három oldalról (az első a törzsfejlődés kérdése; a második, mint a bioszféra élő rendszerének komponensei és a harmadik, mint más élőlények kórokozói) volt megközelíthető. A múlt században, a tudományos ismeretek gazdagodásának eredményeképpen, egy újabb, negyedik szempont is felmerült. Nevezetesen a genetikai módszerekkel előállított, örökletes anyagában módosított mikroorganizmusok kérdésköre. Az élet az élő egyed és annak utódai, az élővilág sajátja, az élettelen ellentéte. Az élet jellemzője, szemben az élettelen anyaggal/világgal, hogy egy új minőség, a biológiai bélyegek jelentkezésével jár együtt. Jelen ismereteink szerint csak egy élet létezik, amely természetes körülmények között a Földünk bioszférájában található, és amely, mivel keletkezett, magában hordozza ellentétét, a megszűnést is. Az élet feltehetően az ősi mikrobiális formában jelent meg, majd kialakult a növényekre és az állatokra jellemző különbség. (Érdekes létezési forma a „tetszhalott” spórában vagy egy magban meglévő „lárvált” élet. Hogy ezekben a nyugalmi formákban milyen anyagcsere van, azt nem ismerjük. Mi ezt az állapotot az élet „liofilizált” formájának tekintjük.) Az élet a jelentkezésétől a megszűnéséig egy folyamatos jelenség. Jellemző tulajdonsága, hogy az egyedek egymás utáni direkt láncolatán keresztül marad fenn. Ennek eredményeképpen a mindenkori „legutolsó” egyed elvileg hordozza az összes elődje, időközben ki nem hígult vagy el nem vesztett „tulajdonságát/tapasztalatát”, valamilyen mértékben. Az említett tapasztalat tekinthető a legáltalánosabb értelemben az emlékezés, azaz a „tudat” legalacsonyabb fokának, ami nem más, mint egy élő egyedben a környezeti hatásokra kialakult és rögzült válaszreakció-képesség. (Az elmondottak alapján tartjuk érthetőnek, hogy egyes vallások miért vélik úgy, hogy a „lélek”, amit mi az emberi tudattal azonosítunk, „halhatatlan”.) Ma már a világ több kutatóintézetéből publikáltak olyan megfigyeléseket, melyek megkérdőjelezik a korábban képviselt „tiszta lap” feltételezést és a „veleszületett tudás valamilyen szintű létezése mellett” szólnak. Szerintünk ez utóbbi álláspont tartható valószínűnek. Az élő egyed tehát „egy keletkező/születő, létező, megszűnő, a környezetétől lehatárolt, azzal dinamikus egyensúlyban lévő, külső hatásra reagáló, örökítő képességgel rendelkező, szaporodni képes, működő anyagcsere rendszerek láncolata”. (E meghatározás első változatát 2004-ben fogalmaztuk meg.) A Földön lévő élőlények, a mai gazdag formájukban, feltételezhetően valamilyen „ős egysejtűn” keresztül jöttek létre a törzsfejlődés eredményeként. (A prokarióták vizsgálata során észlelt polifiletikus eredetre utaló adatok gondolkodásra késztetők.) Az élet kialakulására vonatkozó könyvtárnyi irodalom közül csak Y. Tahama, valamint Gánti Tibor könyvét említjük meg, mint két érdekességet. E kérdéskörrel kapcsolatban még azt mondjuk el, hogy számunkra jelenleg elképzelhetetlen és megmagyarázhatatlan, hogy milyen körülmények között és milyen folyamatok eredményeképpen álltak spontán össze, a legprimitívebb élethez is minimálisan szükséges anyagok – a víz, a különböző atomok - szén, hidrogén, oxigén, foszfor, nitrogén és kén - , továbbá az ezekből felépülő kis és nagy molekulájú szervetlen és szerves vegyületek (pl.: fehérje, nukleinsav, lipoprotein, stb.), azzá a környezetétől legalább hártyával lehatárolt, anyagcsere folytatására alkalmas rendszerré, melynek kialakulása és működése elengedhetetlen volt az élet megjelenéséhez. Továbbá, hogy milyen szignál hatására kezdett 22.
(20) ez a struktúra működni, „miképpen húzódott fel az első élővé váló egység (egységek?) órarugója”? Másszóval, nemcsak a szükséges struktúrának kellett létrejönnie, hanem a végtelen környezet és a formálódó egység (egységek?) között az életre jellemző, a már korábban is létező fizikai, kémiai, energetikai jelenségek mellett, az új, az addig nem létező biológiai különbségnek is ki kellett alakulnia. Az álló „fogaskerekeknek”, az anyagcsere egyes elemei közötti „szabályozott” és „célirányos” energetikai folyamatoknak is el kellett indulnia, és a továbbiakban fenn is kellett maradnia, sőt valamikor egy sokszorozódásnak is meg kellett kezdődnie, majd később a kétféle nemiségnek is ki kellett alakulnia. Az élő egyed anyagi valóságot jelent, melyre érvényesek a természet törvényei, többek között az energia megmaradás és a termodinamika törvényei is. A. Katsuki szerint az élet lényegének megértéséhez az entrópia a kulcsfogalom. Az élő egyed létezésének pedig az az alapja, hogy a környezete alacsony entrópiájú állapotban legyen, és ő maga pedig kis entrópiájú anyagokat tudjon felvenni. Az élet kialakulásának, a végtelen és a véges, a mindenség és az egyed problémájának a kérdése évezredek óta foglalkoztatja az embereket. Ezekre a kérdésekre próbálnak választ adni az egyének (már aki), a vallások és a tudomány. Már 2004-ben leírtuk, hogy sem a mindenható Isten, sem pedig a végtelen, önmozgó világmindenség, a maguk teljességében, nem ismerhetők meg és lényegét tekintve mind a kettő ugyanazt jelenti. Hazai szakembereink írásaiban is régóta olvashatók élettel kapcsolatos gondolatok. Ezek közül jelentősége miatt röviden bemutatjuk a Pethe Ferenc 1815-ben megjelent könyvében, valamint a Barra István 1833-ban és György József 1836-ban írt disszertációjában olvasható elképzeléseket. Bizonyos, hogy ezen a hármon kívül még sok másikat is lehetne találni. Pethe K. F. Burdach könyve alapján fogalmazta meg saját természetfilozófiáját „…Volt egy időpillanat, mikor csupán csak életmívetlen anyag volt, melyet a víz tartott kapcsolva. A mágnesesség hatása által ebből a különbtelenségből különbféleség állott elő, a feszes létrészek leváltak…” „…A föld bélit, ahova mi nem nyomulhatunk be, hihetőleg az ércek alkották, ezen feküdtek a kőségek…” „…Mindezekben a hegyféleségekben sohasem találni még most is életmívű testek nyomát, melyeknek pedig lenni kellene, ha ezen leválás idejekor már olyan testek voltak volna…” „…Éppen mindjárt a kezdeteredeti hegyfajtákra következnek a mészleváladékok, melyekben habarnicák (polypus) és fedeles (teknős) állatok, de szüken vannak. Akkor következett foszlángfakókő, melyben apróként mindig több állatplánták és teknősállatok, azután tökéletlen plánták…fordulnak elő. Most jön már egy rakás izreporraszakadt plántaállat (phytozoon) és plánta a tenger fenekére, és így azután vannak a kőszénágyások, melyek között foszlángkővek, plántatermények nyomatjával találtatnak.” „…Az életmivü alkotódás első fogát a tökélletlenebb életmivű Pethe Ferenz könyve Valók, a Rejtekéletműszerek foglalják el… Inkább egyfajta tagból (massa) állanak azok, igen kis külömbféleség van a részek között,…egy egyforma elegyformából állanak… az elegyszernek külömbfélesége nélkűl külömböző tzikkejeken. Nints nekik nembeli különbözéssek a kűlső világtól függőbbek, és a szerént, a mint az ő kűlső közösségei magokkal hozzák, könnyebben változnak egymássá és idegen 23.
(21) formába. Minden tekintetben a középtagot teszik azok a tökélletesebb életműszerek és az életmivetlen természet között. Ezért is azok, nem tsupán tsak tenyésztés által, hanem felbomlott állati vagy plántai alakból is teremnek; és, ugyanezért is voltak azok elébb a főldön, mint más életmivü dolgok,… a fakófoszlángkő már, azoknak a kővéválásit mutattják, mellyek a lappalfekvő formálódásban számszerént szaporodnak. Minthogy pedig a rejtekéletműszerek a felsőbb kiformálódás lehettségét magokba foglalják; tehát két seregre oszolnak azok, mellyek között eggyik az állati, másik a plántai természetet kaptsollja magához. Amahhoz tartoznak az ázalékállatok, szarukorallok, korallok, tengeritollak, tengeritsalánok, tengeritsillagok; ehhez a vízfonalak, hínárok kenderfűvek, spogyiák, zuzmók, mohák, súrlók. És, éppen minthogy azokban az ellenkezés, még tsak durva (éretlen) és tökélletlen; tehát inkább tsak kölömbtelenségei azok az állati és plántai természetnek; és ezért, állatplántáknak is (zoophyton), és plántaállatoknak (phytozoon) nevezik.” … Rapaics Raymund szerint ebben a műben találkozunk a hazai írások között először a biológia kifejezéssel. Barra az Aristotelesi természetfelosztás alapján a három természetország lényei rokonságáról beszélt, Ch. R. Darwint és sokakat megelőzve, a fejlődéselmélet alapján. Mikrobiológia szempontjából az alábbi szószerinti idézésre méltó gondolatok találhatók a műben: „Azon egyszerű, láthatalan, és bizonyos értelemben mathematikai pont (itt az atomokra gondolhatott – a szerző megjegyzése), a mellyben mind a három természetország alakzatjai (formázatjai) végtére elenyésznek, vagy inklább a honnan mindent testi formálódások kierednek; legyen előttünk egy szélső pont, egy végállás, a honnan az ellenpontra, a legtelyesebb s legtökélletesebb képzetjére felhágunk minden egyes országnak.” „…így fogjuk tapasztalni, hogy ez a három különböző természet ország nem egyébb, mint egy Életműves-egész, mellynek öszves részei, noha különböző természetüek, belső szoros atyafiságban állnak egymással s mindnyájan, ugyan azon közös kutfőbül buzognak ki. Ez a czélja a természeti rendszernek. Egy láthatatlan pontból fejlődik ki a látható test alakzatok első észrevehető csírája, a kemény – és folyó részek, a nehezelhetetlenek (imponderabilia) és a víz öszvetalálkozása, egyben ütközése által, amellynek főeszköze a mindeneket éltető, és képelő előerő (protodynamis),” „…tapasztalási esméretünkre nézve elég azt hinnünk a régi aegyiptomi s görög bölcselkedőkkel, hogy a víz alapműhelye minden testi származásoknak. Mert ugyan is abban származnak eredetileg, nem tsak az állati termények durvánnya; az öntények, magálatotskák, hanem abban fejlődik ki, a növényi életnek első észrevehető csírája is, a Priestley zöld anyagja.” „ A tenyésző természet, legelsőben a vizben késziti azon termékeny anyagot, melly az életműves dúrványból önténnyé vagy ázalékká változik, s formálja a lassanként magasabb tökéletességére emelkedő állat országot;…” (itt az élet kialakulása és a törzsfejlődés koncepciója olvasható – a szerző megjegyzése). Tézisei között kijelentette: „Az anyag, még az erő ugyanaságából minden tünemények könnyen megmagyarázható.” Továbbá „Mint a természeti, ugy a lelki ajándékok is a fajzás által közöltetnek.” Valamint „A természet egy hézag nélkül való berakott Egység; az üresség, és hijány nem abban, hanem az emberi lelki szolgálatokban van.” vagy „Az Epekórság egy tiszta járvány nyavalya.” Említette a csupa nagyító üveggel látható élőlényeket. Így foglalkozott az előállatokkal, az állatelevekkel, az állatelőkkel, az állatmorsákkal, állatok beteges vagy ép nedveiben laknak p.o. evben, genyben p.o. a rühmoly.” Az állatok mellett foglalkozott az alacsonyabb rendű növényekkel, a klorofillal, a növénysömörrel, a gombajéggel, a zuzmókkal, a gombákkal és a moszatokkal is.. 24.
(22) György József könyvének címlapjáról az MTA Kézirattárában készült másolat.. Barra István könyve.. György József pedig a disszertációjában a következőket írta: “A teremtvények életmívtelenekre (levegő, víz, ásványok) és életmívesekre (növények és állatok) oszthatók. „…Golyó vagy hólyag idomban jelennek meg a legelső életmíves teremtmények, ugyan ezen idomban látjuk a tökéletesebbeket is életök legelső szakaszában. Mentől kevesebb s egyszerűbb életmívekkel bírnak, annál egyszerűbbek ök is; … Ön erejük által tápláltatnak … és … tartja fel, neveli s teszi a megért életmívességöket alkalmassá a szaporításra. … Származhatnak ugyan életmíves testek eredetileg most is, de csak a legtökéletesebbek (Nem világos, hogy ebben a mondatrészben mire gondol. Talán a már megcáfolt ősnemzésre, ami csak annyiban érthető, hogy a láthatatlan mikroorganizmusokról még neki sincs tudomása - a szerző megjegyzése) s ezek is később szaporítás által tartják fel fajokat. Történhet pedig ezen szaporítás vagy rügyek s önkéntes oszlás által…” (a szövegben említette a moszatokat és a gombákat – a szerző megjegyzése) „Tökéletesebbek lesznek lassanként az őket képviselő sejtek sejtszövetté egyesülnek s a növények tökéletlenebb idomai a pözs, tarjog, zákány, vízfonal, kocsony és gombafajok erednek. … Az alsóbb rendű növények teszik az átmenetelt az ásványokhoz, de ugyan azok a tökéletlenebb állatokhoz is, melyekkel közösen eredtek s erednek most is a vízben, egyszerre s párhuzamosan fejlődvén ki a két ország. …Legtökéletlenebbek itt az egyedül sejtszövetből álló Ázalékok, melyek e legalsóbb növényekkel közös eredetüek. Majd az emésztő és lélekző életmívek nyomai is megjelennek az Állatnövényekben, Hunyászokban…”. Hogy e gondolatok egyike másika mennyire élő, annak illusztrálására bemutatjuk Forgács Gábor 1996-ban megjelent cikkének első bekezdésének egy részét: „C. H. Waddington az evolúcióelmélet neves szaktekintélye a „The Nature of Life” c. könyvében írja 1960-ban: A fejlődés egy többé-kevésbé gömbalakú tojásból indul. Abból lesz egy élőlény, mely minden csak nem gömb…”. 25.
KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK
a földet jobbra-balra arányosan kihányjuk, s e két egyenes part mellé teszsziik függőle gesen a csemetéket, hogy egyenes irányban le gyenek, s úgy bánunk el velők, mint
Egy rúdnak különleges feszülése alatt e szerint kilogrammokban kifejezett azon nyújtó vagy torlasztó erőt értjük, mely egy négyzet milliméterre esik; a rugalmassági
Az egyes részletekre nem térhetünk ki, hanem utalnunk kell a közölt táblázatra, amelyikből láthatjuk, hogy a két erdélyi állomás közül a Mezőségben fekvő Szabéd
Ezt a közönség érdeke épen úgy szüksé gessé teszi, mint az erdőgazdaság követelményei, s ez az oka annak, hogy még azt az erdőrészt sem véljük kivonandőnak az
De a tényleges kárt a kimutatás számadatai nem mutatják a maguk teljes valódiságában, mert az életben levő csemeték közt, különösen az érintetlen öt ágyban még sok
Daß dieses Verfahren kein günstiges Ergebnis abgeben konnte, war wohl vorauszusehen, doch da ein solches Verfahren manchmal hie und da empfohlen wird ja, sogar noch im Jahre 1914
Telescope, late 18th - early 19th century Collection of György Gadányi, Budapest.. Portable microscope set,
Az államvizsgához csak azok bocsáthatók, kik előlegesen igazolják: a hogy szaktanulmányaikat hazai vagy valamely külföldi szakintézeten vagy más felsőbb tanintézeten mint
