Csepregi Zoltán
Evangélikus lelkészek Magyarországon (ELEM) Proszopográfiai rész
I
A reformáció kezdetétıl a zsolnai zsinatig (1610) I/2: M–R
Pastores evangelico-lutherani in Hungaria Pars prosopographica
I
Ab initiis reformationis usque ad synodum Solnensem (1610) I/2: litterae: M–R
MEDiT · Budapest, 2015
Magyar Evangélikus Digitális Tár (MEDiT) Evangélikus lelkészek Magyarországon (ELEM)
I/2
Permanens URL: http://medit.lutheran.hu/konyvek/konyv-2958
© Csepregi Zoltán
ISBN 978-963-12-3713-9
Kiadja a Magyarországi Evangélikus Egyház MEDiT Kiadója, Budapest http://medit.lutheran.hu/
Felelıs kiadó: Dr. Fabiny Tamás Felelıs szerkesztı: H. Hubert Gabriella
Bevezetés – Introductio III
Rövidítések – Abbreviationes VI
M 1
N 152
Ny 194
O 195
Ö 222
P 223
Q 366
R 367
Helynevek – Nomina locorum 471
Bevezetés – Introductio
Az alábbi névtár az „Evangélikus lelkészek Magyarországon” (ELEM) készülı adatbázis része. A projekt célja, hogy a német „Pfarrerbuch”-ok mőfaját követbe egységes módszerrel készült, online-adatbázisban és nyomtatott formában is elérhetı történeti névtárat adjon kézbe, mely a teljesség igényével a kezdetektıl 1920-ig közli a történeti Magyarországon szolgált evangélikus lelkészek névsorát és alapvetı életrajzi adatait. A szerkesztık remélik, hogy 2017-re, a reformáció 500. évfordulójára a munka jelentıs részével elkészülnek. Kertész Botond 2013-ban tette közzé a www.medit.hu oldalon a Dunántúli Evangélikus Egyházkerületben 1783–1920 között felszentelt lelkészek névtárát „1.0” verzióban azzal a céllal is, hogy fogadhassa a felhasználók kiegészítéseit, javításait és észrevételeit. A most megjelenı részt is, mely a hazai reformáció elsı évszázadában mőködı A-L kezdıbetős lelkészeket dolgozza fel, hasonló meggondolással szánom elızetes kipróbálásra. A személynevek betőrendjében felépülı proszopográfiai részt reménység szerint egykor majd a gyülekezetek betőrendjét követı archontológiai összeállítás is követi.
Minden névtár és proszopográfiai adatbázis alapkérdései a bekerülési kritériumok: kiket veszünk föl és kiket hagyunk ki. Az ELEM címének három szava („Evangélikus lelkészek Magyarországon”) és alcímének évszáma (1610) határozza meg a négy legfontosabb explicit válogatási szempontot: az adatgyőjtés azokra terjed ki, akik megbízható, forrásszerően igazolható vagy valószínősíthetı adatok szerint
– az evangélikus (lutheránus) tanítás szellemében, – felavatott lelkészként mőködtek,
– az egykori Magyar Királyság területén, – és legkésıbb 1610-ig szolgálatba álltak.
Ennek a definíciónak (mint az alábbi névtár legtöbb állításának is) nagyon fontos része az
„adataink szerint” kitétel. A hagyomány figyelembevételével és logikus következtetések alapján valószínőleg jóval vaskosabb győjteményt lehetne összeállítani több személyrıl és részletesebb életrajzokkal. A megbízható adatoltság elvéhez ragaszkodva azonban névtárunk vállaltan karcsú és szellıs marad. Pl. valamely kor és régió iskolázási szokásainak ismeretében nagy biztonsággal megjósolható volna, hogy ki hol kezdi meg tanulmányait, de ha nem találtunk erre vonatkozó pozitív adatot, akkor tartózkodtunk az életpálya- konstrukcióktól.
A fentiekhez még technikai természető, inkább implicit szempontok is társulnak. A betőrendes proszopográfiai adattáraknak szükségük van a személyek nevére, lehetıleg a teljes vezeték- és keresztnevére. Névtelen személyeket így nem tudtunk szerepeltetni, és fájdalommal, de egyelıre lemondtunk azokról is, akiknek csupán keresztneve maradt fenn.
Szinte automatikus bekerülési kritériumként adódott tehát a követelmény, hogy a kérdéses személynek a családneve vagy saját felvett (humanista, szerzıi, származási) neve, de legalább ragadványneve legyen ismert. Magassy Sándor tízezer cédulát felölelı onomasztikonjának legvastagabb betője az „A” volt a sok „Anonymus” miatt, ezt a példát nem akartuk követni.
Mind a négy említett kritériumnak megvan a maga ideális esete. A felekezeti hovatartozásnak az, ha az érintett személy valamikor aláírt evangélikus hitvallásokat vagy kánonokat, ez esetben akkor is helye van a névtárban, ha életének egy másik szakaszában egy más felekezet szervezetében, egy más tanítás szellemében mőködött. A lelkészi jellegrıl legtisztábban az ordináció (lelkészavatás, papszentelés) dokumentuma tanúskodik. A hazai mőködést az bizonyítja, ha van rá forrásunk, hogy az illetı egy adott idıpontban egy adott magyarországi
helység papja volt (pl. a dézsmajegyzéken szerepel az aláírása). A zsolnai zsinat elıtti lelkészkedés pontos évköre pedig már adódik az elıbbi három adat dátumából.
Ugyan evangélikus lelkészavatások már a 16. században is történtek Magyarországon (pl.
Sztárai Mihály, Bornemisza Péter püspökök vagy Michael Radaschinus esperes által), de az ordinációs anyakönyveket csak a zsolnai zsinat rendelkezésére, 1610-tıl kezdték el vezetni (EOL, G II–III). Az ezt megelızı szők évszázad legfontosabb proszopográfiai forrásai ezért a külföldön vezetett ordinációs matrikulák lettek, elsısorban a szinte hiánytalanul fennmaradt wittenbergi (WO), másodsorban pedig a töredékes briegi (Soffner), ugyanis közelsége folytán az utóbbi sziléziai városban avatták lelkésszé a legtöbb magyarországi jelöltet a 16. században (sıt, a fennmaradt jegyzékek tanúsága szerint az itt felavatottak többsége is magyarországi volt). Wittenbergben 1562-tıl kezdve ráadásul azt is megkövetelték, hogy a jelölt rövid önéletrajzát saját kezőleg bevezesse az anyakönyvbe, mely így a családi és iskolázási adatoknak is valóságos kincsesbányájává lett.
Másik fontos és megbízható forrás a már említett dézsmajegyzék. A protestáns lelkészek, akik a tized egynegyedét kapták meg, évente aláírásukkal nyugtázták az átvételt. Ez az adatsor híven ırizte meg a személynevet, az idıpontot és a helységet, hallgat viszont a hitvallási és felekezeti hovatartozásról, mely így csak közvetett eszközökkel, módszertanilag vitatható módon rekonstruálható. Zoványi Jenı 1929-ben összegyőjtve kiadta ezeket az adatsorokat, sajnos nem az eredeti bejegyzéseket, csupán a modernizált alapadatokat (MPEA 13).
Összeállításunk legsoványabb életrajzai nem tartalmaznak többet, mint egy személynevet, egy helynevet, egy évszámot és egy hivatkozást Zoványi kiadványára, ami csak annyit állít, hogy X a megadott idıpontban Y helység papja volt. Szerencsés esetben viszont találkoznak ezek a szálak, hiszen Wittenbergben ordinált lelkészek is írtak alá utóbb dézsmajegyzékeket, akiknek így mind elıélete, mind késıbbi karrierje kielégítıen dokumentált.
A többé-kevésbé precíz kritériumrendszer dacára bıven akadnak az ELEM-ben határesetek és módszertani dilemmák. Ezekre mindjárt a címszóként szolgáló személynév alatti Nota bene!
megjegyzés hívja föl a figyelmet, ráadásul a valamilyen szempontból vitatható besorolású személyek nevét a címszóban is kurziváljuk. A legtöbb kétely az alapkritériumokból adódik:
Valóban az evangélikus felekezethez sorolható? Valóban szolgált Magyarországon? Valóban felavatott lelkész? Még ha egyik vagy másik pozitív válasz valószínősíthetı is volna, adatok hiányában vagy ellentmondásos adatok birtokában kötelességünk kitenni a kérdıjelet.
Ugyanitt utalunk a személyek azonosításának a dilemmájára is, hogy azonos nevek (esetleg egybeesı életrajzi adatok) egy vagy több individuumot, életutat takarnak (a legtöbbször azonos nevő apát és fiút, akik egymást követték a szolgálatban). A határeseteknek egy speciális változata abból adódik, hogy az erdélyi szász evangélikus egyház nemcsak szervezetileg különült el már korán a magyarországitól, hanem mostanra részben meg is jelentette a maga „Pfarrerbuch”-ját (Wagner). A két közösség természetesen sohasem volt egymástól hermetikusan elválasztva, a 16. században pedig, az elkülönülés kezdetén pedig még kifejezetten nem, bıven adódtak átjárások. A transylvanus megjegyzés arra emlékeztet, hogy az érintett személy ugyan az erdélyi szász névtárban van otthon, de idırendi, származási vagy nyelvi okokból az ELEM-bıl sem zárható ki.
A legtöbb határesetet az „ev./ref.” figyelmeztetés jelzi, ugyanis a két nagy protestáns felekezet elkülönülése Magyarországon mintegy félévszázados folyamat volt, kezdıdve a Hódoltságban és befejezıdve a Dunántúlon és az ún. Felsı-Dunamelléken. Emiatt a 16. századi magyar anyanyelvő prédikátorok többségére jellemzı, hogy pályájukat inkább lutheránus szellemő egyházszervezetben kezdték és inkább református szellemő egyházszervezetben fejezték be.
Életük során több, akár ellentétes tartalmú teológiai dokumentumot írhattak alá ıszinte meggyızıdéssel. E térben és idıben nagy változatosságot mutató hitvallási erjedés miatt (melyet hatalmi és birtokosi viszonyok is befolyásoltak) többnyire nem mondható meg
pontosan, hogy egy adott falu papja egy adott idıpontban a reformációnak éppen melyik irányzatához állt a legközelebb. Ezért is használja a mővelıdéstörténeti szakirodalom erre a korszakra elıszeretettel a „protestáns” minısítést. A fenti okokból jelentıs az átfedés a két eddig elkészült református lelkészi történeti névtár (a dunántúli „Köblös / Kránitz” és Ugray János „Tiszáninnen”-je) 16. századi adatai és az ELEM között.
Komoly kihívással szembesültünk a személynevek használatának kérdésében. Egyértelmő volt ugyan, hogy megadunk és utalózunk minden elıforduló változatot, mégis nehéz döntés volt az alapforma kiválasztása, melyhez a betőrend is igazodik. A 16. századi papok anyanyelvérıl ritkán tudunk biztosat, azt a nyelvet sem mindig tudjuk meghatározni, amelyen prédikáltak, a forrásokban leginkább latinos névvel szerepelnek, a szakirodalom pedig rendre a maga nyelve szerint nevezi ıket magyarul, németül, szlovákul vagy szlovénül.
Kompromisszumos megoldásként (melyet a történeti érv is támogat) a latinos alapforma mellett döntöttünk, de változatként anyanyelvi névalakokat is szerepeltetünk.
Hasonló meggondolásból a helynevek esetében is a történeti alakokat választottuk, azaz ahogyan a 18–19. századi magyar szakirodalom ismerte ıket még az 1905–ös ún.
„helynévmegállapítás” elıtt. Ebben az RMNy és az RMSz gyakorlatát követtük, továbbá az 1920 elıtti egyházi névtárakét, melyek szintén csak változatként szerepeltették a törvényileg meghatározott hivatalos helyneveket, elsı helyen azonban a régtıl bevett elnevezéseket hozták. Ez az eljárás természetesen hátrányokkal is jár, hiszen ma rengeteg magyar kézikönyv és adatbázis dolgozik az egy-egyértelmőnek megalkotott „1913-as” helynevekkel, azon kívül a történeti helyneveknél mind az adott helység azonosítása, mind a hasonló nevő helységek megkülönböztetése komoly feladatot jelent. Ezeket a hátrányokat hivatott kiküszöbölni a névtárhoz kapcsolódó helynév-konkordancia, mely az alapforma és a névváltozatok mellett az egykori vármegyei besorolást és a mai hivatalos elnevezést is tartalmazza.
Mire jó egy ilyen lelkészi névtár? A „Pfarrerbuch”-ok korábban egyháztörténeti célkitőzéssel készültek, amint egy-egy egyházszervezeti egység az „Emlékezzetek meg elöljáróitokról”
bibliai mottó (Zsid 13,7) jegyében felelısnek érezte magát saját múltja feltárásáért. Az elkészült eredményt azután a családfakutatók és az életrajzi lexikonok szerkesztıi is boldogan hasznosították. Az utóbbi negyedszázadban azonban egy másik társadalomtudományi diszciplína fedezte fel magának ezt az adattömeget, a történeti szociográfia, annak felismerésével, hogy az egyházi anyakönyveknek hála a polgári és értelmiségi rétegek között a papság életrajza a legjobban dokumentált, szinte a nemesi családok forrásadottságait is megközelíti. Így ma a lelkészi történeti névtárak segítségével vizsgálják a családszerkezet, az iskolázottság, a társadalmi és földrajzi mobilitás, a karrierstratégiák és más magatartásformák történetét, azaz a „Pfarrerbuch”-ok szinte már fontosabbak a profán tudományos kutatás számára, mint saját egyházi közegüknek, melyben születtek. Magyarországon eddig a peregrinációkutatást övezte ilyen kitüntetett figyelem, míg a tapasztalat meg nem tanított rá, hogy az egyetemi beiratkozások adatai túl szőkszavúak ahhoz, hogy nagy proszopográfiai rendszereket építsünk belılük, ugyanis a hol így, hol úgy megnevezett személyek azonosítása és a névrokonok elkülönítése megoldhatatlan feladatnak bizonyult. A lelkészi adattárak elemzése során viszont a felekezeti kötıdés és az egyházi struktúra (azaz az adatok belsı szervezettsége) folytán ezek az akadályok már leküzdhetıek, az adatbázisok összerendezhetıek, lehetıséget nyújtva mind a kora-újkori, mind a modernkori társadalmi folyamatok kutatására.
Csepregi Zoltán zoltan.csepregi@lutheran.hu
Az életrajzi adatokat az ELEM-hez kialakított alábbi rendben közöljük:
[vezetéknév (további nevek), keresztnév (változat), titulus]
NB!: Nota bene! [figyelmeztetés]
Ord.: ordinatio [ordináció/ lelkészavatás: hely, idı (személy)]
* natus [születés: hely, idı]
† mortuus [halál: hely, idı]
∞ nuptiae [házasság: hely, idı, személy]
P: pater [apa]
M: mater [anya]
Fr: frater [testvér(ek)]
Fi: filii, filiae [gyerek(ek)]
St: studia [tanulmányok: hely (idıtartam)]
LM: ludi magister [iskolamester: hely (idıtartam)]
VDM: verbi divini minister [lelkész: hely (idıtartam)]
S: superiora [magasabb tisztségek: szervezet (idıtartam)]
N: nota [megjegyzések]
A: archivalia [levéltári források]
Lit: litteratura [irodalom]
Nota bene-megjegyzések
egy személy? lehetséges, hogy a külön szerepeltetett adatok egy személyre vonatkoznak ev./ref.(/unit.) idırendi, szervezeti vagy tanfejlıdési okokból nem sorolható kizárólag
sem az evangélikus, sem a református (sem az unitárius) felekezethez fiktív a szakirodalom e személyt félreolvasásból konstruálta
kat./ev.(/ref.) idırendi, szervezeti vagy tanfejlıdési okokból nem sorolható kizárólag sem a katolikus, sem az evangélikus (sem a református) felekezethez laikus? ordinációjára nincs adat, laikus teológusként prédikálhatott
Mo. 0 magyarországi lelkészi szolgálatáról nincs adat praenomen? keresztneve a forrásokban eltérı
több személy? lehetséges, hogy az adatok több személyre vonatkoznak
transylvanus a szervezetileg fokozatosan elkülönülı erdélyi szász egyházban szolgált
Levéltári és kézirattári jelzetek
Bártfa Város Lt. Guitman Barnabás kéziratos anyaggyőjtése
EOL, AGE Evangélikus Országos Levéltár, Archivum generalis ecclesiae
EOL, G II Evangélikus Országos Levéltár, Bajmóci kerület ordinációs lista (1610–
1670, az eredeti Pozsonyban), Raab Vilmos gépírásos kivonata
EOL, G III Evangélikus Országos Levéltár, Biccsei kerület ordinációs lista (1610–
1760, az eredeti Pozsonyban), Raab Vilmos gépírásos kivonata
EOL, Z Evangélikus Országos Levéltár, Ötvárosi szuperintendencia (Lıcse, Bártfa, Kassa, Eperjes, Kisszeben) ordinációs lista (1614–1741, az eredeti Lıcsén), Raab Vilmos gépírásos kivonata
Kıszeg Város Lt. Tekus Ottó kéziratos anyaggyőjtése OSzK Országos Széchényi Könyvtár, Kézirattár
UngBibl Universitäts- und Landesbibliothek Sachsen Anhalts zu Halle, Handschriftenabteilung, Ungarische Bibliothek
WO V. Archiv der Stadtkirchengemeinde Wittenberg, Ordiniertenbücher Bd. V.
Forráskiadások és szakirodalom
A nem oldalszám, hanem sorszám szerint idézett mőveket (nr.) jelzi.
AAV 1–7 Förstemann, Karl Eduard et alii: Album Academiae Vitebergensis. 1:
1502–1560. Leipzig 1841. 2: 1560–1602. Halle 1894. 3: Indices. Halle 1905. Weissenborn, Bernhard: 4–5: 1602–1660. Magdeburg 1934. Juntke, Fritz: 6–7: 1660–1812. Halle 1952–1966.
AC 2 Chmiel, Adam: Album studiosorum universitatis Cracoviensis. Tomus II.
1490–1551. Cracoviae 1892.
Adattár 1–39. Adattár XVI–XVIII. századi szellemi mozgalmaink történetéhez 1–39.
Szerk. Keserő Bálint. Szeged 1965–2015.
ADB Allgemeine deutsche Biographie. 1–56. Leipzig 1875–1912.
www.deutsche-biographie.de http://db.saur.de/WBIS
Asztalos 1934. Asztalos Miklós: A wittenbergi egyetem magyar hallgatóinak nyelvismerete a XVI. században. Egyetemes Philologiai Közlöny 58 (1934) 1–11.
AW (AFA) (nr.) „Wiener Artistenregister” 1497 bis 1555. Acta Facultatis Artium IV (UAW Cod. Ph 9) 1497 bis 1555. Personen-Nennungen im Zusammenhang mit Prüfung, Graduierung und Verteilung der Vorlesungsthemen. Nr. 21915 bis 29258. Bearbeitung: Thomas Maisel, Ingrid Matschinegg. Texterfassung: Thomas Maisel. Wien 2007.
http://phaidra.univie.ac.at/o:217
Balázs 2008. Balázs Mihály: Ungarländische Antitrinitarier IV: Ferenc Dávid.
Bibliotheca dissidentium 26. Baden-Baden 2008.
Balázs 2009. Balázs Mihály: Dávid Ferenc életútja I–IV. Unitárius Élet 63 (2009:2–
5) 12–15, 10–13, 15–18, 7–15.
Bán Bán János: Sopron újkori egyháztörténete. Gyıregyházmegye múltjából 4/2. Sopron 1939.
Bariska Bariska István: Kísérlet egy menekülı népcsoport reformációjára. In:
Jože Vugrinec (szerk.): Protestantizem – zatočišče izgnanih na Petanjcih (Nádasdyjev dvorec). Murska Sobota 2000. 193–204.
Bartholomaeides Bartholomaeides, Ioannes Ladislaus: Memoriae Vngarorum qui in alma condam vniversitate Vitebergensi a tribus proxime concludendis seculis studia in ludis patriis coepta confirmarunt. Pesth 1817.
Barton / Makkai Barton, Peter F. / Makkai, László (Hg.): Ostmitteleuropas Bekenntnisschriften der evangelischen Kirchen A. und H. B. des Reformationszeitalters. III/1: 1564–1576. Bp. 1987.
BBKL Biographisch-bibliographisches Kirchenlexikon. Hg. F. W. Bautz.
Hamm 1–35. 1990–2015. www.bbkl.de
Becker Becker, Heinrich: Böhmische Pastoren in Anhalt ordiniert 1583–1609.
Jahrbuch für die Geschichte des Protestantismus in Österreich 17 (1896) 72–95, 129–156; 18 (1897) 73–87.
Békefi 1906. Békefi Remig: A népoktatás története Magyarországon 1540-ig. Bp.
1906.
Békefi 1910. Békefi Remig: A káptalani iskolák története Magyarországon 1540-ig.
Bp. 1910.
Bencze 1987. Bencze Imre: Adalék Magyari István életrajzához. Egy sárvári mustjegyzék tanusága. Diakonia 9 (1987:1) 86–88.
Bencze 1995. Bencze Imre: Magyari István sárvári prédikátor élete és munkái. Bp.
1995.
Beyer Beyer, Theophil: Günser evangelischer Pfarrer als Unterzeichner der Konkordienformel an der Wende des 16. Jahrhunderts und später.
Jahrbuch für die Geschichte des Protestantismus in Österreich 72 (1956) 23–30.
Binder Binder Pál: Az erdélyi magyar evangélikus egyházközségek és iskolák története és névtára, 1542–1860. Brassó 1993.
Bossert 1904. Bossert, Gustav: Die Liebestätigkeit der evangelischen Kirche Württembergs für Österreich bis 1650. Jahrbuch für die Geschichte des Protestantismus in Österreich 25 (1904) 375–391.
Botta 1978. Botta István: Melius Péter ifjúsága: A magyarországi reformáció lutheri és helvét irányai elkülönülésének kezdete. Humanizmus és Reformáció 7. Bp. 1978.
Botta 1979:1. Botta István: „A Magyar Luther”. Új szempontok a Dévai-kutatáshoz.
Diakonia 1 (1979:1) 45–51.
Botta 1979:2. Botta István: Dévai Mátyás és Serédy Gáspár. További szempontok a Dévai-kutatáshoz. Diakonia 1 (1979:2) 72–79.
Botta 1984. Botta István: Luther Antikrisztus-fogalmának hatása a magyar reformátorok társadalomszemléletére, in: Tanulmányok a lutheri reformáció történetébıl. Szerk. Fabiny Tibor. Bp. 1984. 51–65.
Botta 1991. Botta István: Huszár Gál élete, mővei és kora, 1512?–1575.
Humanizmus és Reformáció 18. Bp. 1991.
Böröcz Böröcz Enikı: Az Evangélikus Országos Levéltár – Budapest – kézirat- katalógusa: 1850 elıtti kéziratok. Magyarországi egyházi könyvtárak kézirat-katalógusai 10. Bp. 1993.
Breznyik 1–2 Breznyik János: A selmecbányai ágost. hitv. evang. egyház és lyceum története. I–II. Selmecbánya 1883.
Bruckner Bruckner Gyızı: A reformáció és ellenreformáció a Szepességen. I. Bp.
1922.
Bruckner 1930. Bruckner Gyızı: Az 1530. évi augsburgi birodalmi győlés. A Confessio Augustana és magyarországi variánsai. In: Bruckner Gyızı (szerk.): Emlékkönyv az Ágostai Hitvallás négyszázados évfordulója ünnepére. Miskolc 1930. 1–111.
Brunner Brunner, Walter: Die Vertreibung der Lehrer und Professoren aus Graz seit den 70-er Jahren des 16. Jahrhunderts bis 1601. In: Jože Vugrinec (szerk.): Protestantizem – zatočišče izgnanih na Petanjcih (Nádasdyjev dvorec). Murska Sobota 2000. 107–130.
Bucko Bucko, Vojtech: Reformné hnutie v arcibiskupstve ostrihomskom do r.
1564. Reformatio in archidioecesi Strigoniensi ad a. 1564. Bratislava 1939.
CDS 9 Grünhagen, Colmar (Hg.): Urkunden der Stadt Brieg (bis zum Jahre 1550). Codex diplomaticus Silesiae 9. Breslau 1870.
Csepregi: Cordatus Csepregi Zoltán: Udvari lelkész az esztergomi börtönben? Conrad Cordatus (1480–1546) tevékenysége Magyarországon. Limes 14 (2001:3) melléklet, 65–72.
Csepregi 2001. Csepregi Zoltán: Notbischof auf dem Rechtswege. Zur Reformation in den oberschlesischen Herzogtümern von Georg dem Frommen 1523–
1543. Zeitschrift für bayerische Kirchengeschichte 70 (2001) 28–42.
Csepregi 2013. Csepregi Zoltán: A reformáció nyelve. Tanulmányok a magyarországi reformáció elsı negyedszázadának vizsgálata alapján. Humanizmus és Reformáció 34. Bp. 2013.
Csepregi 2014. Csepregi Zoltán: Közösségi kultúra a magyarországi reformációban:
szövetség, kölcsönös eskü, életre szóló elkötelezıdés gyülekezet és lelkész között. In: Szabó Lajos (szerk.): Teológia és kultúra. Az Evangélikus Hittudományi Egyetem oktatóinak tanulmánykötete. Bp.
2014. 9–22.
Csepregi 2015a. Csepregi Zoltán: A magyarországi iskolázás a reformáció századában (1540–1610): a wittenbergi ordinációs anyakönyvek tanúsága alapján.
In: Szabó Lajos (szerk.): Teológia és oktatás. Az Evangélikus Hittudományi Egyetem oktatóinak tanulmánykötete. Bp. 2015. 53–70.
Csepregi 2015b. „Lutherani omnes comburantur”: legenda, források, rekonstrukció. In:
Fazakas Gergely Tamás / Imre Mihály / Száraz Orsolya (szerk.):
Mártírium és emlékezet. Protestáns és katolikus narratívák a 15–19.
században. Loci Memoriae Hungaricae 3. Debrecen 2015. 30–40.
Deutsch Deutsch, George: Die mährischen evangel. Kirchengemeinden und ihre Seelsorger in der Reformationszeit. Jahrbuch für die Geschichte des Protestantismus in Österreich 9 (1888) 145–174.
DHSA Deutschprachige Handschriften in slowakischen Archiven. Vom Mittelalter bis zur Frühen Neuzeit. Westslowakei – Mittelslowakei –
Ostslowakei. Hg. Jörg Meier / Ilpo Tapani Piirainen / Klaus-Peter Wegera. Berlin–New York 2009.
Dienes 2001. Dienes Dénes (szerk.): Református egyház-látogatási jegyzıkönyvek.
16–17. század. Millenniumi Magyar Történelem. Források. Bp. 2001.
Dienes: Sárospatak Dienes Dénes: Sárospatak reformációja. Egyháztörténeti Szemle 9 (2008:4) 48–60. http://www.uni-miskolc.hu/~egyhtort/cikkek/dienes- sarospatak-reform.htm
Dienes 2008. Dienes Dénes (szerk.): Zempléni vizitációk 1629–1671. Miskolci Csulyak István zempléni esperes és hivatali utódainak feljegyzései.
Acta Patakina 21. Sárospatak 2008.
Dienes 2011. Dienes Dénes: Egy újhelyi és egy pataki prédikátor Bártfán. In: Peter Kónya (zost.): Leonard Stöckel a reformácia v strednej Európe. Acta Collegii Evangelici Prešoviensis 11. Prešov 2011. 217–221.
Dohnanec 2015. Dohnanec, Tibor: Reformácia v Komárne a okolí v 16. storočí. In: Peter Kónya / Annamária Kónyová (szerk.): Od reformácie po založenie cirkvi. K 400. výročiu synody v Spišskom Podhradi = A reformációtól egyházalapításig. A Szepesváraljai Zsinat 400. évfordulójára. Prešov 2015. 211–220.
Eckert 1 Eckert, Alfred: Die Prager deutschen evangelischen Pfarrer der Reformationszeit. Biographisches Handbuch der böhmischen Reformationsgeschichte I. Studien und Dokumente 9. Kirnbach über Wolfach, 1972.
Eckert 2 Eckert, Alfred: Die deutschen evangelischen Pfarrer der Reformationszeit in Westböhmen. Biographisches Handbuch der böhmischen Reformationsgeschichte II,1–3. Studien und Dokumente 15–18. Rappenau-Obergimpern, 1974–1976.
Eckert 3 Eckert, Alfred: Die deutschen evangelischen Pfarrer der Reformationszeit in Nord- und Ostböhmen. Biographisches Handbuch der böhmischen Reformationsgeschichte III. Studien und Dokumente 27–30. Rappenau-Obergimpern, 1977.
Ecsedy 1999. V. Ecsedy Judit: A könyvnyomtatás Magyarországon a kézisajtó korában 1473–1800. Bp. 1999.
EES Evanjelická encyklopédia Slovenska. Zost. Borislav Petrík / Peter Rybár. Bratislava 2001.
Eisenach Jauernig, Reinhold: Das Eisenacher Ordiniertenbuch 1597–1854. Gotha, 1929.
Elze Elze, Theodor: Die evangelischen Prediger Krains im XVI. Jahrhundert.
Jahrbuch für die Geschichte des Protestantismus in Österreich 21 (1900) 159–201; 22 (1901) 53–69.
Emıdi Emıdi András: Martinus Weigmann peregrinációs albuma (1598–1621).
Acta Papensia 7 (2007:1–2) 29–50.
Esze 1973. Esze Tamás: Sztárai Gyulán. In: A Debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Könyvtárának Közleményei 83. Debrecen 1973. 89–
192.
ETE Bunyitay Vince et alii (ed.): Egyháztörténelmi emlékek a magyarországi hitújítás korából. 1–5. Bp. 1902–1912.
Fabini / Teutsch Fabini, Theodor / Teutsch, Friedrich: Die Studenten aus Ungarn und Siebenbürgen an der Universität Leipzig 1409 bis 1872. Archiv des Vereins für Siebenbürgische Landeskunde 10 (1872) 386–416.
Fabó 1 Schmal, Andreas: Brevis de vita superintendentum evangelicorum in Hungaria commentatio. (1751). Ed. Andreas Fabó. Monumenta ev. Aug.
conf. in Hungaria historica 1. Pest 1861.
Fabó 2 Schmal, Andreas: Adversaria (1765). – Bahil, Matthias: Tristissima ecclesiarum Hungariae protestantium facies (1747). Ed. Andreas Fabó.
Monumenta ev. Aug. conf. in Hungaria historica 2. Pest 1863.
Fabó 3 Klanicza, Martinus: Fata Aug. conf. ecclesiarum a tempore reformationis ad synodum Pestiensem. – Iohannes Simonides: Galeria omnium sanctorum. Ed. Andreas Fabó. Monumenta ev. Aug. conf. in Hungaria historica 3. Pest 1865.
Fabó 4 Fabó András (ed.): Codex evangelicorum utriusque confessionis in Hungaria et Transsylvania diplomaticus – a Magyar- és Erdélyországi mind a két vallású evangelikusok okmánytára. Pest 1869.
Fabó 1866. Fabó András: Beythe István életrajza. Értekezés, mellyel a Magy Tud.
Akadémia ülésében, 1864-ki máj. 9-én, széket foglalt Fabó András. Pest 1866.
Fiedler Fiedler, Karl: Pfarrer, Lehrer und Förderer der ev. Kirche A. u. H.B. im Burgenlande. Burgerländische Forschungen 40. Eisenstadt 1959.
Földváry Földváry László: Adalékok a dunamelléki ev. ref. egyházkerület történetéhez. I–II. Bp. 1898.
Frankl Fraknói [Frankl] Vilmos: A hazai és külföldi iskolázás a 16. században.
Bp. 1873.
Friedrich 1992. Friedrich Károly: Gerengel Simon lelkész, a soproni evangélikus gyülekezet megszervezıje (1518–1571). Soproni Szemle 46 (1992) 2–31.
Gémes (nr.) Gémes István: Hungari et Transylvani. Kárpát-medencei egyetemjárók Tübingenben (1523–1918). Bp. 2003.
Genersich 2 Genersich, Christian: Merkwürdigkeiten der Königlichen Freystadt Késmárk in Oberungarn, am Fuße der Carpathen. II. Leutschau 1804.
Görög Görög Ernı: A veszprémi evangélikus egyházmegye története. Pápa 1926.
Grüll / Pausz Grüll Tibor / Pausz József: Gerengel Simon és társai inkvizíciós perének jegyzıkönyve. Soproni Szemle 48 (1994) 159–180.
Grünberg Grünberg, Reinhold: Sächsisches Pfarrerbuch. Die Parochien und Pfarrer der evangelisch-lutherischen Landeskirche Sachsen 1539–1939.
1–2. Freiberg 1939–1940.
Guitman 2006. Guitman Barnabás: A libetbányai lutheránus vértanúk történetéhez. In: A Duna vallomása: tanulmányok Käfer István hetvenedik születésnapjára.
Szerk. Ábrahám Barna / Pilecky Marcell. Piliscsaba 2006. 177–186.
Guitman 2015. Guitman Barnabás: A libetbányai vértanúk történetének szöveghagyománya. In: Fazakas Gergely Tamás / Imre Mihály / Száraz Orsolya (szerk.): Mártírium és emlékezet. Protestáns és katolikus narratívák a 15–19. században. Loci Memoriae Hungaricae 3. Debrecen 2015. 41–49.
Gymn Rezik, Ján / Matthaeides, Samuel: Gymnaziológia. Dejiny gymnazii na Slovensku. Ed. Vladislav Ružička. Bratislava 1971.
http://zlatyfond.sme.sk
Haan Haan, Ludovicus: Jena Hungarica, sive memoria Hungarorum a tribus proximis saeculis Academiae Jenensi adscriptorum. Gyula 1858.
Hain Hain, Caspar: Zipserische oder Leütschaverische Chronica vndt Zeit- beschreibung. Hain Gáspar Lıcsei krónikája. Lıcse 1910–1913.
Hajduk 1996. Hajduk, Andrej: Severín Škultéty. In: Karl Schwarz / Peter Švorc (Hg.):
Die Reformation und ihre Wirkungsgeschichte in der Slowakei.
Kirchen- und konfessionsgeschichtliche Beiträge. Studien und Texte zur Kirchengeschichte und Geschichte 2,14. Wien 1996. 80–89.
Hajszan Hajszan, Robert: Urkunden über Verbindungen der Burgenland- Protestanten zu den Prekmurje-Protestanten. In: Jože Vugrinec (szerk.):
Protestantizem – zatočišče izgnanih na Petanjcih (Nádasdyjev dvorec).
Murska Sobota 2000. 177–184.
Halbrainer Halbrainer, Heimo: Die Protestantem in und um Radkersburg. In: Jože Vugrinec (szerk.): Protestantizem – zatočišče izgnanih na Petanjcih (Nádasdyjev dvorec). Murska Sobota 2000. 131–146.
Hammann 1964. Hammann, Gustav: Conradus Cordatus Leombachensis. Jahrbuch des Oberösterreichischen Musealvereins 109 (1964) 250–278.
Hammann 1965. Hammann, Gustav: Johannes Kresling. Jahrbuch für Schlesische Kirchengeschichte 44 (1965) 7–12.
Hammann 1967. Hammann, Gustav: Mag. Nicolaus von Sabinov. Ein Beitrag über den Humanismus und die frühe Reformation in der Slowakei, Zeitschrift für Ostforschung 16 (1967) 25–44.
Házi (nr.) Házi Jenı: Soproni polgárcsaládok. 1535–1848. 1–2. Bp. 1982.
Hegyi (nr.) Hegyi Ádám: Magyarországi diákok svájci egyetemeken és akadémiákon: 1526–1788 (1798). Magyarországi diákok egyetemjárása az újkorban 6. Bp. 2003.
Hein / Junghans Hein, Markus / Junghans, Helmar (Hg.): Die Professoren und Dozenten der Theologischen Fakultät der Universität Leipzig von 1409 bis 2009.
Beiträge zur Leipziger Universitäts- und Wissenschaftsgeschichte A 8.
Leipzig 2009.
Heltai Heltai János: Adattár a heidelbergi egyetemen 1595–1621 között tanult magyarországi diákokról és pártfogóikról. OSzK Évkönyve 1980. 243–
347.
Heltai 1994. Heltai János: Alvinczi Péter és heidelbergi peregrinusok. Humanizmus és Reformáció 21. Bp. 1994.
Hepding Hepding, Ludwig: Quendel-Serpilius. Eine Pfarrerfamilie aus der Zips.
Südostdeutsches Archiv 15/16 (1972/73) 79–100.
Holl 1976. Holl Béla: Ozorai Imre vitairatának kiadásairól. Magyar Könyvszemle 92 (1976) 156–170.
Hornyánszky Hornyánszky Viktor (szerk.): Beiträge zur Geschichte evangelischer Gemeinden in Ungarn. Mudrony Bohuslav, Bobok György predikátorok és Hornyánszky György rektor kéziratos mővének felhasználásával kiadja Hornyánszky Viktor. 2. kiad. Pest 1867.
Hradszky Hradszky József: A 24 kir. plébános testvérülete és a reformáció a Szepességben. Miskolc 1895.
Hubert 2001. Hubert Ildikó: Kulcsár György az alsólindvai prédikátor – György Kulcsár, dolnjelendavski pridigar. Lendva – Lendava 2001.
Hubert 2011. Hubert Ildikó: „Az mit Istennek mívelhetek, örömest kész vagyok hozzája”: Kulcsár György és mővei. Bp. 2011.
Irtenkauf 1979. Irtenkauf, Wolfgang: Johann Durchdenbach, ein Pfarrersleben am Rande der Gegenreformation. Blätter für Württembergische Kirchengeschichte 79 (1979) 169–180.
Iványi 1990. Iványi Béla: A körmendi Batthyány-levéltár reformációra vonatkozó oklevelei I. 1527–1625. Adattár 29/1. Szeged 1990.
Jauernig Jauernig, Reinhold: Die geistlichen Beziehungen zwischen dem alten Österreich und Thüringen, besonders im ersten Jahrhundert der lutherischen Kirche. Ein Beitrag zur Presbyterologie. Jahrbuch für die Geschichte des Protestantismus in Österreich 49 (1928) 117–165.
Jena Mokos Gyula: Magyarországi tanulók a jénai egyetemen. Magyarországi tanulók külföldön 1. Budapest 1890.
JMUL Erler, Georg (Hg.): Die jüngere Matrikel der Universität Leipzig. 1–3.
Leipzig 1909.
Karzel Karzel, Othmar: Die Reformation in Oberschlesien. Ausbreitung und Verlauf. Quellen und Darstellungen zur schlesischen Geschichte 20.
Würzburg 1979.
Kathona 1974. Kathona Géza: Fejezetek a török hódoltsági reformáció történetébıl.
Humanizmus és Reformáció 4. Bp. 1974.
Katona 2011. Katona, Tünde: Caritas und Memoria. Eine Leutschauer Stiftung im Dienste der Bildungsförderung in der Zips des 16. Jahrhunderts.
Buchreihe der Kommission für Geschichte und Kultur der Deutschen in Südosteuropa 41. München 2011.
Katona / Latzkovits Katona Tünde / Latzkovits Miklós (szerk.): Lıcsei stipendiánsok és literátusok 1. Külföldi tanulmányutak dokumentumai 1550–1699.
Fontes rerum scholasticarum II/1. Szeged 1990.
Kemény 1890. Kemény Lajos: Kálmáncsehy Márton életéhez. Történelmi Tár 13 (1890) 174–178.
Kemény 1891. Kemény Lajos: A reformáczió Kassán. Kassa 1891.
Kemény 1909. Kemény Lajos: Csabai Mátyás. Irodalomtörténeti Közlemények 19 (1909) 178–179.
Kemény 1912. Kemény Lajos: Csabai Mátyás levelei. Irodalomtörténeti Közlemények 22 (1912) 476–480.
Keveházi Keveházi László (szerk.): A reformációtól – napjainkig. Evangélikus gyülekezetek, egyházmegyék, kerületek a Dunántúlon. 1–2. Gyır 2011.
Keveházi 1984. Keveházi Katalin: Melanchthon-autográfok a történeti Magyarországon.
In: Fabiny Tibor (szerk): Tanulmányok a lutheri reformáció történetébıl. Bp. 1984. 165–180.
Keveházi 1986. Keveházi Katalin: Melanchthon és a Wittenbergben tanult magyarok az 1550-es évektıl 1587-ig. Dissertationes ex Bibliotheca Universitatis de Attila József Nominatae 10. Szeged 1986.
Kiss Kiss Áron: A XVI. században tartott magyar református zsinatok végzései. Bp. 1881.
Kissné (nr.) Kissné Bognár Krisztina: Magyarországi diákok a bécsi tanintézetekben 1526–1789. Magyarországi diákok egyetemjárása az újkorban 13. Bp.
2004.
Klein 1–3 Klein, Ioannes Samuel: Nachrichten von den Lebensumständen und Schriften evangelischer Prediger in allen Gemeinden des Königreichs Ungarn. 1–3. Leipzig-Ofen-Pest 1789–1873.
Klein 2015. Kónya, Peter / Csepregi, Zoltán (Hg.): Sto kňazských biografií Johanna Samuela Kleina = Johann Samuel Klein száz lelkészi életrajza. Prešov 2015.
Köblös / Kránitz Köblös József / Kránitz Zsolt: A Dunántúli református egyházkerület prédikátorai és rektorai I. 1526–1760. Pápa 2009.
Kulcsár Kulcsár Péter: Inventarium de operibus litterariis ad res Hungaricas pertinentiis ab initiis usque ad annum 1700. A magyar történeti irodalom lelıhelyjegyzéke a kezdetektıl 1700-ig. Bp. 2003.
Kühne Kühne, Martin: Analekten (Ergänzung zu Raupachs Presbyterologie).
Jahrbuch für die Geschichte des Protestantismus in Österreich 3 (1882) 66–69.
Lampe Lampe, Friedrich Adolf / Debreceni Ember, Pál: Historia Ecclesiae Reformatae in Hungaria. Utrecht 1728.
Lampe 2009. Debreceni Ember Pál: Historia ecclesiae reformatae in Hungaria et Transylvania: A magyarországi és erdélyi református egyház története.
Ford. Botos Péter. Sárospatak 2009
Lenz Lenz, Max (Hg.): Briefwechsel Landgraf Philipp’s des Großmüthigen von Hessen mit Bucer. Bd. 2. Publicationen aus den k. preußischen Staatsarchiven 28. Leipzig 1887.
Leupold Leupold von Löwenthal, Martin: Chronik der königlichen Stadt Iglau (1402–1607). Hg. Christian d’Elvert. Quellen-Schriften zur Geschichte Mährens und Österr.-Schlesiens. Chroniken I/2. Brünn 1861.
Lichner Lichner, Alexander: Menoslov ev. a. v. kňazov na Slovensku. Archív GBÚ, Bratislava. Kézirat.
Loserth 2 Loserth, Johann (Hg.): Akten und Korrespondenzen zur Geschichte der Gegenreformation in Innerösterreich unter Ferdinand II. Erster Teil:
1590–1600. Fontes rerum Austricarum. Diplomataria et acta 58. Wien 1906.
Loserth 3 Loserth, Johann (Hg.): Akten und Korrespondenzen zur Geschichte der Gegenreformation in Innerösterreich unter Ferdinand II. Zweiter Teil:
1600–1637. Fontes rerum Austricarum. Diplomataria et acta 60. Wien 1907.
Lıcse (nr.) Selecká-Mârza, Eva: A középkori lıcsei könyvtár. Olvasmánytörténeti Dolgozatok 7. Szeged 1997.
LPC Statuta nec non liber promotionum philosophorum ordinis in universitate studiorum Jagellonica ab anno 1402 ad annum 1849. Ed.
Jósef Muczkowski. Cracoviae 1849.
LVM Luther válogatott mővei. 5: Bibliafordítás, vigasztalás, imádság. 7:
Levelek. 8: Asztali beszélgetések. Szerk. Csepregi Zoltán. Bp. 2011–
2014.
MaMőL Magyar Mővelıdéstörténeti Lexikon. Szerk. Kıszeghy Péter. 1–14. Bp.
2003–2014.
Marburg Nagy, Jukunda: Ungarische Studenten an der Universität Marburg, 1571–1914: Studien zur hessischen Stipendiatengeschichte. Quellen und Forschungen zur hessischen Geschichte 27. Darmstadt/Marburg 1974.
Masznyik Masznyik Endre (szerk.): Egyesség könyve 1598. Pozsony 1908.
Mayr Mayr, Josef Karl: Österreicher in der Stolberg-Stolbergischen Leichenpredigtensammlung. Jahrbuch für die Geschichte des Protestantismus in Österreich 77 (1961) 31–101.
MBW Melanchthons Briefwechsel. Kritische und kommentierte Ausgabe. Hg.
Heinz Scheible / Johanna Loehr. Stuttgart-Bad Cannstatt 1977–
MEEE Magyar Evangélikus Egyháztörténeti Emlékek. I. Szerk. Prónay Dezsı / Stromp László. Bp. 1905.
MÉL Magyar Életrajzi Lexikon. 1–4. Bp. 1967–1990.
MITB 1 Stoll Béla / Varga Imre / V. Kovács Sándor: A magyar irodalomtörténet bibliográfiája 1772-ig. A magyar irodalomtörténet bibliográfiája 1. Bp.
1972.
Mokos A herczegszöllısi kánonok. Más egyházi kánonokkal egybeveté Mokos Gyula. Bp. 1901.
Monok 2003. Monok István: Württembergi exulánsok Batthyány Ferenc udvarában Magyar Könyvszemle 119 (2003) 205–211.
MPEA Magyar Protestáns Egyháztörténeti Adattár. 1–15. Bp. 1902–1934.
MUA Steinmeyer, Elias von (Hg.): Die Matrikel der Universität Altdorf (1575–1809). 1–3. Würzburg 1912–1918.
MUB Wackernagel, Hans Georg (Hg.): Die Matrikel der Universität Basel. 1–3.
Basel 1951–1962.
MUE Wagner, Karl: Register zu Matrikel der Universität Erlangen 1743–1843.
München/Leipzig 1918.
MUErfurt Weissenborn, J. C. Hermann (Hg.): Acten der Erfurter Universität. Bd. 2:
Allgemeine Facultätsstatuten von 1390–1636. Allgemeine Studentenmatrikel 1492–1636. Halle 1884.
MUF Friedländer, Ernst (Hg.) Ältere Universitätsmatrikel 1. Universität Frankfurt a. O. (1506–1811) 1–3. Publicationen aus den k. preußischen Staatsarchiven 26, 32, 49. Leipzig 1887–1891.
MUG Selle, Götz von (Hg.): Die Matrikel der Georg-August-Universität zu Göttingen 1. 1734–1837. Leipzig 1937.
MUGreifswald Friedländer, Ernst (Hg.) Ältere Universitätsmatrikel der Universität Greifswald 1456–1700. 1–2. Publicationen aus den k. preußischen Staatsarchiven 52, 59. Leipzig 1893–1894.
MUHeidelberg Toepke, Gustav (Hg.): Die Matrikel der Universität Heidelberg von 1386 bis 1662. 1–3. Heidelberg 1884–1893.
MUJ Jauernig, Reinhold et alii (Hg.): Die Matrikel der Universität Jena. 1.
Jena 1944. 2–3. Weimar 1961–1992.
MUK Erler, Georg (Hg.): Die Matrikel der Albertus-Universität zu Königsberg i. Pr. 1–3. Leipzig 1910–1917.
MUL Erler, Georg (Hg.): Die Matrikel der Universität Leipzig. 1409–1559.
1–3. Leipzig 1895–1902.
MUR Hofmeister, Adolph / Schäfer, Ernst (Hg.): Die Matrikel der Universität Rostock. 1419–1831. 1–7. Rostock/Schwerin 1889–1922.
MUS Knod, Gustav C. (Hg.): Die alten Matrikel der Universität Strassburg 1621–1793. 1–3. Strassburg 1897–1902.
MUT Hermelink, Heinrich: Die Matrikeln der Universität Tübingen. Band 1:
1477–1600. Stuttgart, 1906. Band 2: 1600–1710. Band 3: 1710–1817.
Bearbeitet von A. Bürk und W. Wille, Tübingen 1953. Register zu der Matrikel der Universität Tübingen A. Bürk und W. Wille, Tübingen 1954.
MUW Gall, Franz / Szaivert, Willy (Hg.): Die Matrikel der Universität Wien.
Bd. II–III. Wien/Köln/Graz 1959–1971.
Müller 1917. Müller, Julius: Conrad Cordatus, der erste evangelische Superintendent in Stendal. Zeitschrift des Vereins für Kirchengeschichte der Provinz Sachsen 14 (1917) 111–114.
Nagy Iván Nagy, Iván: Magyarország családai czímerekkel és nemzedékrendi táblákkal. 1–12. H. n. 1857–1868. Reprint: Bp. 1987–1988.
NDB Neue Deutsche Biographie. Berlin 1953– www.deutsche-biographie.de Okolicsányi Okolicsányi József: A Nógrádi Ágostai Hitvallású Evangélikus
Egyházmegye monográfiája. METEM Könyvek 67. Bp. 2009.
İsz 2004. İsz Sándor Elıd: Tordai Sándor András, az erdélyi reformátusok harmadik püspöke. Református Szemle 97 (2004:2) 199–211.
İze 2006. İze Sándor: A határ és a határtalan: identitáselemek vizsgálata a 16.
századi magyar ütközızóna népességénél. METEM Könyvek 54. Bp.
2006.
Payr 1910. Payr Sándor: Egyháztörténeti emlékek. Forrásgyőjtemény a Dunántúli Ág. Hitv. Evang. Egyházkerület történetéhez. I. Sopron 1910.
Payr 1916. Payr Sándor: Fláciánus lelkészek Magyarországban. Pozsony 1916. = Theologiai Szaklap 14 (1916:1) 1–40.
Payr 1917. Payr Sándor: A soproni evangélikus egyházközség története: A reformáció négyszázados jubileumára. Sopron 1917.
Payr 1924. Payr Sándor: A dunántúli evangélikus egyházkerület története. I. Sopron 1924.
Pfb. Altenburg Löbe, J. / Löbe, E.: Geschichte der Kirchen und Schulen des Herzogthums Sachsen-Altenburg: mit besonderer Berücksichtigung der Ortsgeschichte. 1–3. Altenburg 1886–1891.
Pfb. Altmark Czubatynski, Uwe: Evangelisches Pfarrerbuch für die Altmark:
biographische Daten und Quellennachweise als Hilfsmittel zur kirchlichen Ortsgeschichte der Mark Brandenburg und der Provinz Sachsen. Beiträge zur Regional- und Landeskultur Sachsen-Anhalts 18.
Halle 2000.
Pfb. Altmark 2006. Czubatynski, Uwe: Evangelisches Pfarrerbuch für die Altmark:
biographische Daten und Quellennachweise als Hilfsmittel zur kirchlichen Ortsgeschichte der Mark Brandenburg und der Provinz Sachsen. Rühstädt 22006.
Pfb. Amberg Weigel, Maximilian / Wopper, Joseph / Ammon, Hans: Ambergisches Pfarrerbuch. Kallmünz, 1967.
Pfb. Anhalt Graf, Herrmann: Anhaltisches Pfarrerbuch: die evangelischen Pfarrer seit der Reformation. Dessau 1996.
Pfb. Ansbach Simon, Matthias: Ansbachisches Pfarrerbuch: die evangelisch- lutherische Geistlichkeit des Fürstentums Brandenburg-Ansbach 1528–
1806. Einzelarbeiten aus der Kirchengeschichte Bayerns 28. Nürnberg 1957.
Pfb. Augsburg Wiedemann, Hans: Augsburger Pfarrerbuch. Die evangelischen Geistlichen der Reichsstadt Augsburg 1524–1806. Einzelarbeiten aus der Kirchengeschichte Bayerns 38. Nürnberg 1962.
Pfb. Baden Neu, Heinrich: Pfarrerbuch der evangelischen Kirche Badens von der Reformation bis zur Gegenwart. 1–2. Lahr 1938–1939.
Pfb. BadWürtt 1–4 Baden-Württembergisches Pfarrerbuch. 1: Kraichgau – Odenwald. 2:
Pfarrerbuch Württembergisch Franken. 3: Pfarrerbuch innerwürttembergische Reichsstädte. 4: Baden-Baden: Pfarrerbuch für die Markgrafschaft Baden-Baden, die Grafschaft Eberstein, die Herrschaft Lahr-Mahlberg, die Herrschaft Geroldseck und die Herrschaft Oberkirch. Stuttgart 1981–1995.
Pfb. BayerSchwab Burger, Helene et alii: Pfarrerbuch Bayerisch-Schwaben: (ehemalige Territorien Grafschaft Oettingen, Reichsstädte Augsburg, Donauwörth, Kaufbeuren, Kempten, Lindau, Memmingen, Nördlingen und Pfarreien der Reichsritterschaft in Schwaben). Neustadt/Aisch 2001.
Pfb. Bayreuth Simon, Matthias: Bayreuthisches Pfarrerbuch der ev.-luth. Geistlichkeit des Fürstentums Kulmbach-Bayreuth (1528–1810), Einzelarbeiten aus der Kirchengeschichte Bayerns 12. München 1930–1931.
Pfb. Brandenburg Fischer, Otto: Evangelisches Pfarrerbuch für die Mark Brandenburg seit der Reformation. 1–2. Berlin 1941.
Pfb. Braunschweig Seebaß, Georg / Freist, Friedrich-Wilhelm (Hg.): Die Pastoren der Braunschweigischen Evangelisch-Lutherischen Landeskirche seit Einführung der Reformation. 1–3. Wolfenbüttel 1969–1980.
Pfb. Bremen Bremer Pfarrerbuch. Die Pastoren der Bremischen Evangelischen Kirche seit der Reformation. 1–2. Bremen 1990–1996.
Pfb. Erfurt Bauer, Martin: Evangelische Theologen in und um Erfurt im 16. bis 18.
Jahrhundert: Beiträge zur Personen- und Familiengeschichte Thüringens. Schriftenreihe der Stiftung Stoye 22. Neustadt/Aisch 1992.
Pfb. Franken Dannheimer, Wilhelm / Zahn, Wilhelm / Kuhr, Georg:
Ritterschaftliches Pfarrerbuch Franken. Einzelarbeiten aus der Kirchengeschichte Bayerns 58. Neustadt/Aisch 79.
Pfb. Frankfurt Telschow, Jürgen / Reiter, Elisabeth: Die evangelischen Pfarrer von Frankfurt am Main. 2. Aufl. Frankfurt/Main 1985.
Pfb. Hamburg Schade, Herwarth von: Hamburger Pastorinnen und Pastoren seit der Reformation: ein Verzeichnis. 1–2. Hamburg 1995.
Pfb. Hannover Meyer, Philipp: Die Pastoren der Landeskirchen Hannovers und Schaumburg-Lippes seit der Reformation. 1–3. Göttingen 1941–1953.
Pfb. Hessen Hütteroth, Oskar: Die althessischen Pfarrer der Reformationszeit.
Marburg 1966.
Pfb. Kirchenprovinz Albrecht-Birkner, Veronika (Hg.): Pfarrerbuch der Kirchenprovinz Sachsen. 1–10. Leipzig 2003–2009.
Pfb. KurhessWaldeck Kurhessisch-Waldeckisches Pfarrerbuch. 1–4. Marburg 1973–2002.
Pfb. Livland Baerent, Paul et alii: Die evangelischen Prediger Livlands bis 1918.
Köln 1977.
Pfb. Neuburg Weigel, Maximilian / Wopper, Joseph / Ammon, Hans: Neuburgisches Pfarrerbuch. Kallmünz 1967.
Pfb. Nürnberg Simon, Matthias: Nürnbergisches Pfarrerbuch: die evangelisch- lutherische Geistlichkeit der Reichsstadt Nürnberg und ihres Gebietes 1524–1806. Einzelarbeiten aus der Kirchengeschichte Bayerns 41.
Nürnberg 1965.
Pfb. Pfalz Biundo, Georg: Pfälzisches Pfarrer- und Schulmeisterbuch.
Kaiserslautern 1930.
Pfb. Pommern Moderow, Hans: Die Evangelischen Geistlichen Pommerns von der Reformation bis zur Gegenwart. Bd. 1–2. Stettin 1903–1959.
Pfb. Reichsstädte Simon, Matthias: Pfarrerbuch der Reichsstädte Dinkelsbühl, Schweinfurt, Weissenburg i. Bay. und Windsheim sowie der Reichsdörfer Gochsheim und Sennfeld: die evangelischen Geistlichen im Alten Reich. Einzelarbeiten aus der Kirchengeschichte Bayerns 39.
Nürnberg 1962.
Pfb. Rheinland Rosenkranz, Albert (Hg.): Die Evangelische Rheinland – ein rheinisches Gemeinde- und Pfarrerbuch. Bd. 1–2, Düsseldorf 1956–
1958.
Pfb. Rothenburg Dannheimer, Wilhelm: Verzeichnis der im Gebiete der freien Reichsstadt Rothenburg o.T. von 1544 bis 1803 wirkenden ev.-luth.
Geistlichen. Einzelarbeiten aus der Kirchengeschichte Bayerns 26.
Nürnberg 1952.
Pfb. Russland Amburger, Erik: Die Pastoren der evangelischen Kirchen Rußlands:
vom Ende des 16. Jahrhunderts bis 1937; ein biographisches Lexikon.
Halle 1998.
Pfb.Strassburg Bopp, Marie Joseph: Die evangelischen Geistlichen und Theologen in Elsaß und Lothringen von der Reformation bis zur Gegenwart. Bd. 1.
Neustadt a. d. Aisch 1959.
Pfb. Thüringen 1–6 Thüringer Pfarrerbuch. 1: Herzogtum Gotha. 2: Fürstentum Schwarzburg-Sondershausen. 3: Großherzogtum Sachsen(-Weimar- Eisenach) – Landesteil Eisenach. 4: Die reußischen Herrschaften. 5:
Fürstentum Schwarzburg-Rudolstadt. 6: Das Herzogtum Sachsen- Altenburg. Neustadt an der Aisch/Leipzig 1995–2013.
Pfb. Westfalen Bauks, Friedrich Wilhelm: Die evangelischen Pfarrer in Westfalen von der Reformationszeit bis 1945. Beiträge zur westfälischen Kirchengeschichte, Bd. 4. Bielefeld 1980
Pfb. Württemberg Sigel, Christian: Das evangelische Württemberg, seine Kirchenstellen und Geistlichen von der Reformation bis zur Gegenwart. Kézirat.
Pfb. Zürich Dejung, Emanuel / Wuhrmann, Willy: Zürcher Pfarrerbuch: 1519–
1952. Zürich 1953.
Pogány Pogány, Gustáv: Zoznam farárov účinkujúcich v Šariši a na Spiši. Archív GBÚ, Bratislava. Kézirat.
Pozsony 1 Markusovszky Sámuel: A pozsonyi ág. hitv. lyceum története kapcsolatban a pozsonyi ág. hitv. evang. egyház multjával. Pozsony 1896.
Pozsony 2 Schrödl József: A Pozsonyi Ág. Hitv. Ev. Egyházközség története: az egyházközség háromszázados fennállásának emlékezetére eredeti kútfık után. Pozsony 1906.
Pozsony 3 Schmidt Károly Jenı et alii: A pozsonyi ág. hitv. ev. egyházközség története. II. rész. Az egyházközség belsı élete és intézményei. Pozsony 1906.
Pressburg 1 Schrödl, Josef: Geschichte der evangelischen Kirchengemeinde A. B. zu Pozsony. Bd. I. Preßburg 1906.
Pressburg 2 Schmidt, Carl Eugen / Markusovszky, Samuel / Pröhle, Heinrich:
Geschichte der evangelischen Kirchengemeinde A. B. zu Pozsony / Preßburg. Bd. II. Preßburg 1906.
Prickler Prickler, Harald: Beiträge zur evangelischen Presbyterologie des 16.
und 17. Jahrhunderts auf den Batthyány-Besitzungen des heutigen Südburgenlandes. In: Gustav Reingrabner / Gerald Schlag (Hg.):
Reformation und Gegenreformation im Pannonischen Raum: Referate der 13. Schlaininger Gespräche 1993 „Reformation und katholische Reaktion im österreichisch-ungarischen Grenzraum” und der 14.
Schlaininger Gespräche 1994 „Gegenreformation und katholische Restauration”. Wissenschaftliche Arbeiten aus dem Burgenland 102.
Eisenstadt 1999. 39–94.
QGSK Quellen zur Geschichte der Stadt Kronstadt in Siebenbürgen. Brassó 1886–
Ráth 1892–1893. Ráth György: Pilcz Gáspár és ellenfelei. Adalék a hazai kryptokálvinizmus hitvitázó irodalmához. Magyar Könyvszemle, Ú.F. 1 (1892/93) 28–85 = Bp. 1893.
Ráth 1895. Ráth György: Két kassai plébános a XVI. században. Századok 29 (1895) 26–41, 119–135, 227–238, 329–341, 441–457. = Bp. 1895.
Ratkoš Ratkoš, Peter: Dokumenty k baníckemu povstaniu na Slovensku (1525–
1526). Bratislava, 1957.
Raupach Raupach, Bernhard: Presbyterologia Austriaca. Oder Historische Nachricht von dem Leben, Schicksalen und Schriften der Evangelisch- Lutherischen Prediger, welche in dem Ertz-Herzogthum Oesterrich unter und ob der Enns von Zeit zu Zeit bis zu der grosen Reformation A. 1624 und A. 1627 im öffentlichen Lehr-Ammt gestanden, so viel man dessen hat in Erfahrung bringen können. Hamburg 1741.
Révész 1928. Révész Imre ifj.: Krisztus és Antikrisztus. Ozorai Imre és mőve.
Theologiai Szemle 4 (1928) 167–199.
RGG4 Die Religion in Geschichte und Gegenwart. 4. Aufl. 1–8. Tübingen 1998–2005.
Ribini 1–2. Ribini, Ioannes: Memorabilia Augustanae Confessionis in Regno Hungariae a Ferdinando I. usque ad III. Posonii 1787.; Memorabilia Augustanae confessionis in regno Hungariae a Leopoldo M. usque ad Carolum VI. Posonii 1789.
Ritoókné Ritoókné Szalay Ágnes: A wittenbergi egyetem magyarországi promoveáltjai a 16. században. In: Fabiny Tibor (szerk): Tanulmányok a lutheri reformáció történetébıl. Bp. 1984. 222–239.
Ritoókné 1976. Ritoókné Szalay Ágnes: Balsaráti Vitus János, egy magyar orvosdoktor a 16. században. Orvostörténeti Közlemények 78–79 (1976) 13–42.
Ritoókné 1984. Ritoókné Szalay Ágnes: Dévai Mátyás egy ismeretlen levele? Diakonia 6 (1984:1) 17–23.
Ritoókné 1992. Ritoókné Szalay Ágnes: Ein unbekannter Brief von Mátyás Dévai?
Lutherische Kirche in der Welt 39 (1992) 71–82.
RMK I–III (nr.) Szabó Károly / Hellebrant Árpád: Régi magyar könyvtár. I–III. Bp.
1879–1898. Régi magyar könyvtár III. Pótlások, kiegészítések, javítások. Borsa Gedeon irányításával összeáll.: Dörnyei Sándor és Szálka Irma. 1–4. Bp. 1990–1993.
RMNy (nr.) Borsa Gedeon et alii (szerk.): Régi magyarországi nyomtatványok 1473–
1670. 1–4. Bp. 1971–2012.
RMSz P. Vásárhelyi Judit (szerk.): Régi magyarországi szerzık: RMSZ. I. A kezdetektıl 1700-ig. Bp. 2008.
Rosenauer 1876. Rosenauer Károly: A beszterczebányai á. h. ev. gymnasium története.
Beszterczebánya 1876.
Rosenauer 1878. Rosenauer Károly: A besztercezbányai ág. hitv. evang. egyházközség története. Beszterczebánya 1878.
RPHA (nr.) Répertoire de la poésie hongroise ancienne: manuel de correction d'erreurs dans la base de données / direction Iván Horváth; assisté par Gabriella H. Hubert; ont coopéré a ce travail Zsuzsa Font, János Herner, Etelka Szınyi, István Vadai [et al.]. 1–2. Paris: Nouvel Objet, 1992.
(Ad corpus poeticarum) http://irodalom.elte.hu/repertorium
Rusznyák 1971. Rusznyák Ferenc: Gerengel Simon, a soproni gyülekezet szervezı lelkésze (1571–1971). Lelkipásztor 46 (1971) 730–735.
SAE 1–5 Studia et acta ecclesiastica. 1–5. Bp. 1965–1983.
Sarusi Kiss Sarusi Kiss Béla: Murány tisztségviselıi a XVI. században. 1:
Archontológiai és életrajzi adattár. Fons 11 (2004:2) 397–441.
SBS Slovenský Biografický Slovník (od roku 833 do roku 1990). 1–6. Zost.
AugustínMaťovčík. Martin 1994.
Schenner Schenner, Ferdinand: Beiträge zur Geschichte der Reformation in Iglau, I–IV. Zeitschrift des deutschen Vereins für die Geschichte Mährens und Schlesiens 15 (1911) 222–255; 16 (1912) 84–102, 374–406; 17 (1913) 114–159
Scheuffler (nr.) Scheuffler, Johann: Der Zug der österreichischen Geistlichen nach und aus Sachsen. Jahrbuch für die Geschichte des Protestantismus in Österreich 6 (1885) 127–140; 7 (1886) 188–202; 8 (1887) 95–112; 9 (1888) 83–102; 10 (1889) 126–145; 11 (1890) 142–159; 15 (1894) 157–186; 20 (1899) 51–82; 23 (1902) 86–100; 24 (1903) 184–235.
Scheuffler 1909. Scheuffler, Johann: Die in Wittenberg von 1539–1572 ordinierten österreichischen evangelischen Geistlichen. Jahrbuch für die Geschichte des Protestantismus in Österreich 30 (1909) 1–20.
Scheuffler 1913. Scheuffler, Johann: Die in Wittenberg von 1539–1572 ordinierten österreichischen evangelischen Geistlichen. Jahrbuch für die Geschichte des Protestantismus in Österreich 34 (1913) 1–28.
Schrauf 2 (nr.) Schrauf Károly: Regestrum bursae hungarorum Cracoviensis. A krakói magyar tanulók-háza lakóinak jegyzéke (1493–1558). Magyarországi tanulók külföldön 3. Bp. 1893.
Schrauf 3 Schrauf Károly: A bécsi egyetem magyar nemzetének anyakönyve 1453–1630. Magyarországi tanulók külföldön 4. Bp. 1902.
Schroeder 1966. Schroeder, Felix von: Die slowakisch-deutsche Predigerfamilie Pilarik.
Südostdeutsches Archiv 9 (1966) 65–125.
Schulek 1939. Schulek Tibor: Bornemisza Péter 1535–1584. A XVI. századi magyar mővelıdés és lelkiség történetébıl. A Keresztyén Igazság könyvtára.
Sopron/Budapest/Gyır 1939.
Schulek 2007. Schulek Tibor: Magdeburg Joachim gyıri prédikátorsága. Keresztyén Igazság Nr. 74 (2007:2) 10–13.
Sebık 2007. Sebık Marcell: Humanista a határon: a késmárki Sebastian Ambrosius története, 1554–1600. Mikrotörténelem 1. Bp. 2007.
Sillem Sillem, C. H. Wilhelm: Verzeichnis der studierenden aus Österreich auf dem akademischen Gymnasium in Hamburg. Jahrbuch für die Geschichte des Protestantismus in Österreich 6 (1885) 46–48.
Soffner Soffner, Johann: Ein Brieger Ordinationsregister aus der Zeit von 1564–
1573. Zeitschrift für Geschichte und Alterthum Schlesiens 31 (1897) 289–310.
Sólyom 1933. Sólyom Jenı: Luther és Magyarország. A reformátor kapcsolata hazánkkal haláláig. Bp. 1933. Reprint: Magyar Luther Könyvek 4. Bp.
1996.
Sólyom 2004. Sólyom Jenı: Tanuljunk újra Luthertıl! Dr. Sólyom Jenı (1904–1976) válogatott írásai. Bp. 2004.
Stromp 1894. Stromp László: II. Pilárik István élete. Protestáns Szemle 6 (1894) 622–
645, 692–708.
Szabó 1941. Szabó Géza: Geschichte des ungarischen Coetus an der Universität Wittenberg 1555–1613. Bibliothek des Protestantismus im mittleren Donauraum II. Halle 1941.
Szabó 1984. Szabó András: Egy elfelejtett Luther-követı fıúr a 16. századból:
Alaghy János. In: Fabiny Tibor (szerk): Tanulmányok a lutheri reformáció történetébıl. Bp. 1984. 209–221.
Szabó 2008. Szabó András: Kassai magyar lelkészek és tanárok a 16. század második felében. Urbs. Magyar Várostörténeti Évkönyv 3 (2008) 179–
191.
Szabó 2013. Szabó András: Szepességtıl Biharig. Protestantizmus, irodalom és mővelıdés Magyarországon a 16–18. században. Monographiae Comaromienses 8. Komárom 2013.
Szabó 2015. Szabó András Péter: A Szepesség Istvánffyja? Johannes Jantschius történeti munkája (Bellum Hungaro-Turcicum). In: Békés Enikı / Kasza Péter / Lengyel Réka (szerk.): Humanista történetírás és neolatin irodalom a 15–18. századi Magyarországon. Convivia Neolatina Hungarica 1. Bp. 2015. 119–129.
Szabó / Tonk (nr.) Szabó Miklós / Tonk Sándor: Erdélyiek egyetemjárása a korai újkorban, 1521–1700. Fontes rerum scholasticarum 4. Szeged 1992.
Szakály 1995. Szakály Ferenc: Mezıváros és reformáció: Tanulmányok a korai magyar polgárosodás kérdéséhez. Humanizmus és Reformáció 23. Bp.
1995.
Szelestei 1990. Szelestei N. László: Albertus Cruciger lıcsei pap levele Paul Eberhez Wittenbergbe (1563). In: Keserő Bálint (szerk.): Collectanea Tiburtiana.
Tanulmányok Klaniczay Tibor tiszteletére. Adattár XVI–XVIII. századi szellemi mozgalmaink történetéhez 10. Szeged 1990. 151–154.
Szelestei 1998. Szelestei N. László (szerk.): Naplók és útleírások a 16–18. századból.
Historia Litteraria 6. Bp. 1998.
Szinnyei Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. 1–14. Budapest 1891–
1914.
Szögi 2003. (nr.) Szögi László: Magyarországi diákok lengyelországi és baltikumi egyetemeken és akadémiákon, 1526–1788. Magyarországi diákok egyetemjárása az újkorban 9. Bp. 2003.
Szögi 2011. (nr.) Szögi László: Magyarországi diákok németországi egyetemeken és akadémiákon, 1526–1700. Magyarországi diákok egyetemjárása az újkorban 17. Bp. 2011.
Szőcs 1981. Szőcs Jenı: Sárospatak reformációjának kezdetei. A Ráday Győjtemény évkönyve 1981. 7–56.
Teutsch 1872. Teutsch, Friedrich: Die Studierenden aus Ungarn und Siebenbürgen von der Gründung bis 1810. Archiv des Vereins für Siebenbürgische Landeskunde 10 (1872) 182–192.
Teutsch 2 Teutsch, Georg Daniel: Urkundenbuch der evangelischen Landeskirche A.B. in Siebenbürgen, Bd. 2: Die Synodalverhandlungen der evang.
Landeskirche A.B. in Siebenbürgen im Reformationsjahrhundert, Hermannstadt 1883.
Thury 1895. Thury Etele: Dragoni Gáspár és a körmendi fıiskola. Protestáns Szemle 1895. 309–321.
Thury 1908. Thury Etele: A wittenbergi akadémián járt magyar tanulók társaságának anyakönyve 1555–1608. In: Iskolatörténeti adattár. Szerk. Thury Etele.
II. Pápa, 1908. 3–67. Uı: A debreczeni református fıiskola törvényei s az ezeket aláírt tanulók névsora. In: uo. 68–466.
Thury 1912. Thury Etele: Adatok a magyar protestáns gályarab-lelkészek történetéhez. Bp. 1912.
Thury 1998. Thury Etele: A Dunántúli Református Egyházkerület története. I–II. 2.
kiad. Csallóközi Kiskönyvtár. Pozsony, 1998.
Tiszáninnen (nr.) Ugrai János: A Tiszáninneni Református Egyházkerület lelkészei: a kezdetektıl a millenniumig. Adattár. Sárospatak/Tiszaújváros 2005. 2.
javított, bıvített kiadás uo. 2007.
www.uni-miskolc.hu/~egyhtort/cikkek/tiszaninnen.pdf http://www.uni-miskolc.hu/~egyhtort/cikkek/tartalom13.htm
Tomisa 2002. Tomisa Ilona (szerk.): Katolikus egyház-látogatási jegyzıkönyvek. 16–
17. század. Millenniumi Magyar Történelem. Források. Bp. 2002.
Trausch Trausch, Joseph Franz: Schriftsteller-Lexikon oder biographisch- literärische Denk-Blätter der Siebenbürger Deutschen. 1–4. Kronstadt 1868–1902.
TT Történelmi Tár. Bp. 1878–1911.
ÚMIL Új Magyar Irodalmi Lexikon. 1–3. Bp. 1994.
Varga 1983. Varga András: Molnár Gergely, Melanchton magyar tanítványa.
Dissertationes ex Bibliotheca Universitatis de Attila József nominatae 7. Szeged. 1983.
Varga 2004. (nr.) Varga Júlia: Magyarországi diákok a Habsburg Birodalom kisebb egyetemein és akadémiáin, 1560–1789. Magyarországi diákok egyetemjárása az újkorban 12. Bp. 2004.
VD 16. Verzeichnis der im deutschen Sprachbereich erschienenen Drucke des 16. Jahrhunderts. 1–25. Stuttgart 1983–2000. www.vd16.de
Veselý 1996. Veselý, Daniel: Georg Leudischer – ein lutherischer Prediger in der Zips. In: Karl Schwarz / Peter Švorc (Hg.): Die Reformation und ihre Wirkungsgeschichte in der Slowakei. Kirchen- und konfessionsgeschichtliche Beiträge. Studien und Texte zur Kirchengeschichte und Geschichte 2,14. Wien 1996. 67–79
Wagner (nr.) Wagner, Ernst: Die Pfarrer und Lehrer der evangelischen Kirche A. B.
in Siebenbürgen. Bd. I: Von der Reformation bis zum Jahre 1700. Köln/
Weimar/Wien 1998.
Wiczián 1964. Wiczián Dezsı: Beiträge zu Leben und Tätigkeit des Conrad Cordatus.
Archiv für Reformationsgeschichte 55 (1964) 219–222.
Winkelmann Winkelmann, Erich: Zur Geschichte des Luthertums im untersteirischen Mur- und Draugebiet. Jahrbuch für die Geschichte des Protestantismus in Österreich 54 (1933) 98–117; 55 (1934) 155–172; 56 (1935) 88–119; 57 (1936) 79–116; 58 (1937) 35–69.
WO 1–2 (nr.) Buchwald, Georg: Wittenberger Ordiniertenbuch. 1–2. 1537–1572.
Leipzig 1894–1895.
WO JGPÖ (nr.) Buchwald, Georg: Beiträge zur Kenntnis der Evangelischen Geistlichen und Lehrer Österreichs aus den Wittenberger Ordiniertenbücher seit dem Jahre 1573. Jahrbuch für die Geschichte des Protestantismus in Österreich 16 (1895) 29–34, 176–202; 17 (1896) 25–63, 157–186; 18 (1897) 56–72, 239–258; 19 (1898) 111–126; 21 (1900) 113–128; 23 (1902) 183–203; 24 (1903) 78–96, 236–263.
Wolf Wolf, Ernst: Zu einer Presbyterologia Austriaca. Jahrbuch für die Geschichte des Protestantismus in Österreich 51 (1930) 139–141.
Zoványi Zoványi Jenı: Magyarországi protestáns egyháztörténeti lexikon. 3. bıv.
kiad. Bp. 1977.
Zoványi 1889. Zoványi Jenı: Magyarországi ifjak az Odera melletti frankfurti egyetemen. Protestáns Szemle 1889. 178–202.
Zoványi 1934. Zoványi Jenı: Adat Sibolti Demeterrıl és egyébrıl. Protestáns Szemle 1934. 446–449.
ZovRef 1 Zoványi Jenı: A reformáczió Magyarországon 1565–ig. Bp. [1922].
Reprint: 1986.
ZovRef 2 Zoványi Jenı: A magyarországi protestantizmus 1565–tıl 1600-ig.
Humanizmus és Reformáció 6. Bp. 1977.
Zvara 2013. Zvara Edina: Nyugat-dunántúli protestáns lelkészek könyvei a késı humanizmus korában. A Kárpát-medence kora újkori könyvtárai 9.
Szeged/Budapest 2013.
Zvara: Pfarrer Zvara Edina: Bücher protestantischer Pfarrer in der Esterházy- Bibliothek. Burgenländische Heimatblätter 75 (2013:1) 21–29.
M
Macerius, Ambrosius (Ambrus) NB! ev./ref.
Ord.:
*
†
∞ P:
M:
Fr:
Fi:
St:
LM:
VDM: Enyed (1557–1571)
S: küküllıi magyar ev. esperes (1557)
N: a Consensus doctrinae (1557) aláírója; a gyulafehérvári hitvita (1571) résztvevıje A:
Lit: MEEE 20; Teutsch 2,19k; Wagner 540; WO 2,227; Zoványi 357; ZovRef 1,194; ZovRef 2,55.
Macheropaei (Machaeropoei), Georgius NB! több személy?
Ord.: Wittenberg, 1587.06.28
* Sztupne
†
∞ P:
M:
Fr:
Fi:
St: Jeszenic (Nagy-), Trencsén
LM: Predmér (1585–1587), Németújvár (nevelı: 1610 k.) VDM: Thurzó-birtokok (1587–)
S:
N:
A:
Lit: Fiedler 262; Klein 1,483; MEEE 85; Payr 1924. 196, 201; Prickler 73; WO JGPÖ nr.
288.
Macheropaeus, Stephanus NB! ev./ref.
Ord.:
*
† 1616.01.11 elıtt
∞ Orsik P:
M:
Fr:
Fi:
St:
LM:
VDM: Rohonc (1615) S:
N: horvát református prédikátor A:
Lit: Fiedler 88; Iványi 1990. 203k; Köblös / Kránitz 496; MPEA 7,184; Payr 1924. 213;
Prickler 73.
Madai (Madagius) → Maday, Petrus
Madari, Georgius NB!
Ord.:
*
†
∞ P:
M:
Fr:
Fi:
St:
LM:
VDM: Kajáta (1598), Keresztes (Komlós-) (1606) S:
N:
A:
Lit: MPEA 13,66, 68.
Maday (Madai, Madagius), Petrus NB!
Ord.: Brieg, 1570.01.31
* Liptó vm.
†
∞ P:
M:
Fr:
Fi:
St:
LM:
VDM: Nádasfalva (1570–), Berki (1585), Lubelle (1611–1616) S:
N:
A: EOL, G III 4(45)
Lit: Fabó 3,67; MPEA 13,63; Soffner 300.
