Evangélikus lelkészek Magyarországon (ELEM) Proszopográfiai rész
II
A zsolnai zsinattól (1610) a soproni országgyűlésig (1681)
II/1: Nyugat-Magyarország (a dunántúli, a bajmóci és a felső- dunamelléki egyházkerület)
Pastores evangelico-lutherani in Hungaria Pars prosopographica
II
A synodo Solnensi (1610) usque ad comitia Semproniensia (1681)
II/1: Hungaria occidentalis (districtus Transdanubianus, Bajmocensis necnon Danubianus Superior)
MEDiT · Budapest, 2018
Magyar Evangélikus Digitális Tár (MEDiT) Evangélikus lelkészek Magyarországon (ELEM)
II/1 Permanens URL:
https://medit.lutheran.hu/konyvek/konyv-3987
© Csepregi Zoltán
ISBN 978-615-00-3682-3
Kiadja a Magyarországi Evangélikus Egyház MEDiT Kiadója, Budapest http://medit.lutheran.hu/
Felelős kiadó: dr. Fabiny Tamás
Felelős szerkesztő: dr. H. Hubert Gabriella
Bevezetés – Introductio III
Rövidítések – Abbreviationes VI
Személyek ábécérendben – Personae ordine alphabetico 1
Helynevek áttekintése – Conspectus toponymorum 1219
Bevezetés – Introductio
Az alábbi névtár az „Evangélikus lelkészek Magyarországon” (ELEM) készülő adatbázis része.
1A most digitálisan megjelenő részt, mely a 17. század derekán működő lelkészeket dolgozza fel, szintén azzal a céllal is szánjuk előzetes kipróbálásra, hogy fogadhassa a felhasználók kiegészítéseit, javításait és észrevételeit. Ezúton is köszönettel tartozom kutatótársaimnak bel- és külföldön, akik kritikus figyelemmel kísérték a 16. századi köteteket és elküldték ezekhez korrektúrájukat, valamint megosztották velem még publikálatlan, ezirányú kutatási eredményeiket.
Második korszakunk időhatárai, a zsolnai zsinat (1610) és a soproni országgyűlés (1681) meghatározó egyházpolitikai cezúraként keretezik a hazai evangélikus egyháztörténet „rövid 17. századát”. Ez a röpke hét évtized a vallásszabadság törvénybe iktatásának köszönhetően a protestáns egyházi életnek, az iskolázásnak és a könyvkiadásnak olyan felvirágzását hozta, hogy részben a lelkészi kar szükségszerű bővülése, részben az adatok sűrűsödése miatt a biogrammok adattárunk legvaskosabb köteteit fogják megtölteni.
Az első, a 16. századra koncentráló egységtől
2eltérően – az alább ismertetett forráshelyzet miatt – az életrajzi adatokat területi felosztásban közöljük. Elsőként három nyugat- magyarországi egyházkerület:
– a Sopron, Vas, Veszprém, Zala vármegyére és időnként az ezekkel szomszédos területek egyes gyülekezeteire is kiterjedő dunántúli egyházkerület,
– a Bars, Nyitra, Pozsony vármegyékre és időnként az ezekkel szomszédos területek egyes gyülekezeteire is kiterjedő bajmóci egyházkerület,
– valamint a vizsgált időszaknak csak az első és utolsó évtizedeiben (1630-ig és 1650-től) fennálló, Győr, Moson és Pozsony vármegyék magyar nyelvű gyülekezeteit összefogó felső- dunamelléki egyházkerület papjait gyűjtöttük össze. Ezen püspökségek belső határai ugyan időben folyamatosan változtak (Győr és Moson vármegyék például mindhárom szervezeti egységhez tartoztak valamikor), de a vizsgált régió mégis sok szempontból határozottan elkülönül a szomszédos biccsei és bányai egyházkerületektől.
Adatgyűjtésünk legfontosabb forrásai a három püspökség ordinációs, zsinati és vizitációs jegyzőkönyvei, melyek eredetiben vagy másolatban maradtak fenn (a Felső-Dunamelléken ugyan csak töredékesen, de a másik két kerületben szinte hiánytalanul). Ez az adottság diktálja, hogy a több helyen is megforduló 17. századi lelkészeket adattárunkban ahhoz a területhez rendeljük (azaz abban a kötetben szerepeltessük), ahol először szolgálatba léptek (ahol felavatták őket vagy ahol aláírtak egy egységdokumentumot). A Formula Concordiae, az Ágostai hitvallás, ill. a Pozsony vagy Nyitra megyei kánonok aláírása miatt a szolgálati viszony kezdő dátuma egy adott egyházközségben sokkal több esetben ismert, mint a befejező dátum, ahogy az ordináció időpontja is gyakrabban mutatható ki, mint a születési és halálozási év.
Erre az általános „bemeneti” tapasztalatra az ún. gályarabperek (1672–1674) jegyzőkönyvei cáfolnak rá, melyek – a kutató nagy segítségére – tömegesen szállítják a hivatalról való
1 A szerző az MTA BTK Lendület Hosszú reformáció Kelet-Európában (1500–1800) Kutatócsoport tagja és jelen adattár e projekt keretében készült el. Az ELEM kötetei alapjául szolgáló proszopográfiai kutatás a Refo500 Research Consortium által befogadott és regisztrált hosszú távú kutatási program.
2 ELEM I/1–3. Budapest 2014–2016. Ezek a 16. századi papi életpályák azóta a Lipcsei Egyetem
www.pfarrerbuch.de online-adatbázisába is bekerültek, s jelen kötetünk adatainak beolvasása is hamarosan megtörténik ide. Itt – egyelőre jelszavas hozzáféréssel – helynév szempontú lekérdezésre is van lehetőség, mely funkció pótolhatja adattárunknak egyelőre hiányzó archontológiai fejezeteit.
lemondás vagy más módon történt elmozdítás (elűzés, bebörtönzés, emigrációba kényszerítés) pontos datálását. Főleg az 1674-es pozsonyi perben készült pillanatfelvétel (melynek jegyzőkönyve nagy számban tartalmaz amúgy teljesen ismeretlen papi neveket és más forrásban egyáltalán elő nem forduló szolgálati helyeket) döbbent rá arra, hogy még a kivételesen szerencsés forráshelyzet, az egyidejű ordinációs, a zsinati és a vizitációs jegyzőkönyvek fennmaradása mellett is milyen sok személy hullhatott ki a korábbi évtizedek tekintetében a kutatás rostáján, mennyire töredékes az adatfelvételünk. Főleg az apró falvak archontológiája fehérlik a hézagoktól.
A „rövid 17. század” a felekezeti emigráció nagy korszaka. Előbb Oberpfalzból, Cseh- és Morvaországból, majd Alsó- és Felső-Ausztriából, sőt a harmincéves háború változó hadiszerencséje szerint a német birodalmi városokból is érkeztek hozzánk emigráns lelkészek, majd az ún. „gyászévtized” (1671–1781) idején megfordult az útirány és magyarországi menekültek lepték el a sziléziai és a német egyházi munkaerőpiacot. Az eddigi életrajzi lexikonok nagy fogyatékossága volt, hogy az első korszakra nézve megelégedtek a Palatinus, Bohemus, Moravus, Austriacus, Silesius származási megjelölésekkel, ahogy az illető éppen neve mellett használta, a hazai prédikátorperek elítéltjei esetében pedig sokszor olvasni az
„1674 után Németországban” általános megfogalmazást. A külföldi Pfarrerbuchok szisztematikus átnézésének és az új digitális keresési lehetőségeknek köszönhetően az ELEM ezen a téren is nagy előrelépést hozott számos életrajzot egészítve ki bevándorlók esetén pontosabb származási és iskolázási helyekkel, kivándorlók esetében pedig letelepedési és halálozási adatokkal.
Minden névtár és proszopográfiai adatbázis alapkérdései a bekerülési kritériumok: kiket veszünk föl és kiket hagyunk ki. Az ELEM címének három szava („Evangélikus lelkészek Magyarországon”) és alcímének évszámai (1610–1681) határozzák meg a négy legfontosabb explicit válogatási szempontot: az adatgyűjtés azokra terjed ki, akik megbízható, forrásszerűen igazolható vagy valószínűsíthető adatok szerint
– az evangélikus (lutheránus) tanítás szellemében, – felavatott lelkészként működtek,
– az egykori Magyar Királyság területén (ill. ez esetben annak nyugati vármegyéiben), – és 1610–1681 között álltak szolgálatba.
A fentiekhez még technikai természetű, inkább implicit szempontok is társulnak. A betűrendes proszopográfiai adattáraknak szükségük van a személyek nevére, lehetőleg a teljes vezeték- és keresztnevére. Szinte automatikus bekerülési kritériumként adódott a követelmény, hogy a kérdéses személynek a családneve vagy saját felvett (humanista, szerzői, származási) neve, de legalább ragadványneve legyen ismert.
A határesetekre és módszertani dilemmákra mindjárt a címszóként szolgáló személynév alatti Nota bene! megjegyzés hívja föl a figyelmet (ráadásul a valamilyen szempontból vitatható besorolású személyek nevét a címszóban is kurziváljuk). A legtöbb kétely az alapkritériumokból adódik: Valóban az evangélikus felekezethez sorolható? Valóban szolgált Magyarországon? Valóban felavatott lelkész? Ugyanitt utalunk a személyek azonosításának a dilemmájára is, hogy azonos nevek (esetleg egybeeső életrajzi adatok is) egy vagy több individuumot, életutat takarnak.
A felekezeti határeseteket a 17. században már nem a nehezen besorolható
„reformkatolikusok” és „protestánsok” jelentik, hanem főleg az áttérők. Ilyen áttérésekre akár
egymás után oda-vissza is sor kerülhetett, főleg, ha a hitváltó nem megváltozott
meggyőződését követte, hanem valamilyen fegyelmi eljárás elől menekült régi egyházából az
újba. A reformáció századának még átmeneti viszonyaira emlékeztető bizonytalanságok két helyzetben fordultak elő: egyes végvárak „közös protestáns” magyar prédikátorai esetében, valamint a Rohonc környéki német egyházközségekben, melyek 1633-ig ugyan a németújvári református egyházmegye szervezetéhez tartoztak, de papjaik minden jel szerint ekkor is evangélikus liturgiát végeztek. Földrajzi határeseteket a vizsgált korszakban az emigránsok gyermekei jelentenek, akik csak ritkán tértek vissza fiatalon elhagyott hazájukba, de külföldi szolgálati helyeiken is Hungarusként határozták meg magukat.
Komoly kihívással szembesültünk a személynevek használatának kérdésében.
Kompromisszumos megoldásként (melyet a történeti érv is támogat) a latinos alapforma mellett döntöttünk, de változatként anyanyelvi névalakokat is szerepeltetünk. Hasonló meggondolásból a helynevek esetében is a történeti alakokat választottuk, azaz ahogyan a 18–
19. századi magyar szakirodalom ismerte őket még az 1905-ös ún. „helynévmegállapítás”
előtt. Ez az eljárás természetesen hátrányokkal is jár, hiszen ma többek között a Google Maps is az egy-egyértelműnek megalkotott „1913-as” helynevekkel dolgozik. Ezeket a hátrányokat hivatott kiküszöbölni a névtárhoz kapcsolódó helynév-konkordancia, mely az alapforma és a névváltozatok mellett az egykori vármegyei besorolást és a mai hivatalos elnevezést is tartalmazza.
A már megjelent, 16. századi egységhez képest az adattár apparátusa két sorral bővült, egyrészt internetes hivatkozásokkal, melyek hasznosságát nem kell külön indokolni. Nagy előrelépést jelentett legutóbbi kötetünk megjelenése, 2016 óta a német nyelvterületen az addig elkülönülten épülő online-adatbázisok GND-alapú összekapcsolása.
3A GND (Gemeinsame Normdatei) eddig csak a feldolgozást és katalogizálást végző gyűjteményi munkatársakat segítette, most azonban már a kutatók és felhasználók is tapasztalhatják áldásait.
A másik újdonság az Ms rövidítésű kéziratos kategória. Ez utóbbiban – a levéltári forrásoktól elkülönítve – főleg olyan 18. századi kéziratos műveket tüntettünk föl, melyek különböző gyűjteményekben (akár külföldön is) közel egykorú, ám eltérő lapszámozású másolatokban lelhetőek fel. Ezeknél nem tartottuk szükségesnek, hogy az általunk használt példány oldalaira pontosan hivatkozzunk, hiszen a reménybeli olvasó lehet, hogy éppen egy más őrzőhelyű és formátumú másolathoz fér hozzá kényelmesen. Eljárásunkat az a felismerés vezette, hogy a 18. század latin nyelvű kéziratos nyilvánosságát ma nagyjából ugyanazon művek másolatai képviselik párhuzamosan budapesti, pozsonyi, turócszentmártoni, késmárki, vagy akár prágai és hallei kézirattárakban. A „levéltári” és „kéziratos” hivatkozások elkülönítése biztosan nem sikerült következetesen – hiszen a két kategória közismerten oly sok ponton érintkezik és metszi egymást –, de bízunk benne, hogy proszopográfiánk használatát ezek az átfedések érdemben nem befolyásolják.
Befejezésül megismétlem, hogy az olvasó olyan – a régiségben Prodromusnak vagy Zwischenmanuskriptnek nevezett – próbaverziót lát a képernyőn, mely sok év múltán és többszöri átdolgozás során reménység szerint elvezet egy nyomtatott kézikönyvhöz.
Budapest, 2018. október 31-én
Csepregi Zoltán zoltan.csepregi@lutheran.hu
3 Többek között lásd: www.deutsche-biographie.de.
Rövidítések – Abbreviationes
NB! Nota bene! (figyelmeztetés) Ord ordinatio (lelkészavatás)
P pater (apa)
M mater (anya)
Fr frater (testvér)
Fi filii, filiae (gyerekek)
St studia (tanulmányok)
LM ludi magister (tanító, tanár) VDM verbi divini minister (lelkész)
S superiora (magasabb tisztségek)
N nota (megjegyzések)
A archivalia (levéltári források)
Ms manuscripta (kéziratos művek)
Lit litteratura (irodalom)
URL Uniform Resource Locator (internetes forrás)
* született (keresztelés dátuma: baptisatus)
† meghalt (temetés dátuma: sepultus)
∞ házasodott (özvegy: vidua)
~ „vagy”: a felsoroltak valamelyike lehet a helyes adat + „és”: a felsorolt gyülekezeteknek egyidejűleg lelkésze
& a felsorolt településrészeknek egyidejűleg lelkésze
Nota bene-megjegyzések
egy személy? lehetséges, hogy a külön szerepeltetett adatok egy személyre vonatkoznak
ev./ref. időrendi, szervezeti vagy tanfejlődési okokból nem sorolható kizárólag sem az evangélikus, sem a református (sem az unitárius) felekezethez
fiktív a szakirodalom e személyt félreolvasásból konstruálta
kat./ev. időrendi, szervezeti vagy tanfejlődési okokból nem sorolható kizárólag sem a katolikus, sem az evangélikus (sem a református) felekezethez
laikus? ordinációjára nincs adat, laikus teológusként prédikálhatott Mo. 0 magyarországi lelkészi szolgálatáról nincs adat
praenomen? keresztneve a forrásokban eltérő
több személy? lehetséges, hogy az adatok több személyre vonatkoznak
transylvanus a szervezetileg fokozatosan elkülönülő erdélyi szász egyházban szolgált
Levéltári és kézirattári jelzetek (A)
Ak Ágfalva Ágfalvai Evangélikus Egyházközség, vegyes anyakönyv: 1665–1673.
http://www.oskereso.hu/
Ak Sopron Soproni Evangélikus Egyházközség, anyakönyvek, keresztelési: 1624–1655, 1656–
1670, 1671–1679, 1680–1690, 1691–1707; házassági: 1645–1655, 1656–1668, 1668–
1680, 1680–1688, 1689–1703; halotti: 1676–1690, 1691–1705.
http://www.oskereso.hu/
EOK Evangélikus Országos Könyvtár
EOL, AGE Evangélikus Országos Levéltár, Archivum generalis ecclesiae
EOL, G II Evangélikus Országos Levéltár, Bajmóci kerület ordinációs lista (1610–1670, kéziratos másolat Pozsonyban), Raab Vilmos gépírásos kivonata
EOL, G III Evangélikus Országos Levéltár, Biccsei kerület ordinációs lista (1610–1760, kéziratos másolat Pozsonyban), Raab Vilmos gépírásos kivonata
EOL, Z Evangélikus Országos Levéltár, Ötvárosi szuperintendencia (Lőcse, Bártfa, Kassa, Eperjes, Kisszeben) ordinációs lista (1614–1741, az eredeti Lőcsén), Raab Vilmos gépírásos kivonata
LKB Ústredná knižnica SAV (Bývalá lyceálna knižnica), Bratislava LKK Lyceálna knižnica (Cirkevný zbor ECAV na Slovensku), Kežmarok OSzK Országos Széchényi Könyvtár, Kézirattár
SEL Soproni Evangélikus Levéltár
UngBibl Universitäts- und Landesbibliothek Sachsen Anhalts zu Halle, Handschriftenabteilung, Ungarische Bibliothek
WO V–VII. Archiv der Stadtkirchengemeinde Wittenberg, Ordiniertenbücher, Bd. V. (1690–
1605), Bd. VI. (1605–1627), Bd. VII. (1627–)
Kéziratos művek (Ms)
Catalogus Catalogus Testium et Confessorum Evangelicae veritatis, in Comitatibus
Trenchiniensi, Lyptowiensi et Arvensi, Libro Christianae Concordiae subscribentium.
EOL, AGE, V.45: 98–122; I.a.2.(15).
Consignationes Consignationes pastorum et rectorum, qui inde a temporibus reformationis, vsque ad nostram aetatem in […] comitatu Thurotzensi ministerio suo sunt defuncti. OSzK, Quart. Lat. 1174; Fol. Lat. 2078: 28r–37v; Turčiansky seniorátny archív v Martine.
Daxner Protocollum Superintendentale, quod tempore visitationis Anno MDCXI. manu conscripsit infrascriptus Dnus Isaacus Abrahamides Hrochotius, Praepositus Baymocensis et [...] Superintendens ab Anno 1610–1621. Continuarunt Nicolaus Fidicinis, Basilius Fábri, Nicol. Martini, Daniel Dubravius, Martinus Tarnóczy et Daniel Krmann Superintendentes, nunc verum per me Paullum Daxner V. D. M. Eccl. Ó-Turens, ex genuino et autentico transcriptum. Anno 1787. LKB.
Fata Fata Familiae Krmannianae. EOL, AGE, V.96; LKB; UngBibl.
Exilia Trium Kermannorum exilia. EOL, AGE, V.50: 121–155; Ústřední knihovna Univerzity Karlovy, Praha.
HrabGymn Hrabovszky György: Gymnasiologia Evang. Aug. Conf. Trans Danubiana, 1816. SEL 1396.
HrabPresb 1–2 Hrabovszky György: Presbyterologia Evang. Aug. Conf. Trans Danubiana, 1816. 1–2.
SEL 1394–1395.
Lichner / Schulek Schulek, Matthias: Memorabilia ecclesiarum evang. Liptoviensium. Alexander Lichner gépiratos másolata.
Magassy Magassy Sándor: Onomasztikon. Digitalizálva: 2009.
Micae Burius, Johannes: Micae historico-chronologicae… anno 1685. et insequentibus in ordinem redigi coeptae. EOL, AGE, IV.e.1; IV.e.2; OSzK, Fol. Lat 2063; Fol. Lat 2064; LKB.
Pfb. Württemberg Sigel, Christian: Das evangelische Württemberg, seine Kirchenstellen und Geistlichen von der Reformation bis zur Gegenwart. Gebersheim 1931. Württembergische Landesbibliothek, Stuttgart. https://www.wkgo.de/personen/personensuche http://wiki-de.genealogy.net/Das_evangelische_W%C3%BCrttemberg_(Sigel) Pogány Pogány, Gustáv: Zoznam farárov účinkujúcich v Šariši a na Spiši. Ústredný archív
ECAV na Slovensku Bratislava; xeroxmásolat: EOL.
Regestrum Regestrum ecclesiarum invariatae Augustanae confessionis, in comitatibus Soproniensi, Castriferrei, Saladiensis existentium, quae habebant dependentiam a superintendentibus Cis-Danubianis, quarum seriem in memoriam posteritatum conscripsit […] Gregorius Musai in suo exilio Nemeskerini comitatus Soproniensis, anno 1661. die 1. Aprilis.
OSzK, Quart. Lat. 1183; Quart. Lat. 1185; EOL, AGE, V.10: 483–492; V.58: 153–192.
Rimanovianum Protocolon Rimanovianum a Iohanne Rimanoviani seniore Fraternitatis et pastore in Arce Murány ita nuncupatum, 1573–1643. Archív Ev. A.V. Farskeho Úradu Revúca, MS 1.
Sinapius Deductio genealogica Familiae Sinapianae. OSzK.
Syllabus Syllabus Litteratorum Thurocziensium, quem optima Nomina ab oblivione vindicaturus magno studio collegit et venturae posteritatis gratia ordine alphabetico disposuit Andreas Schmal. 1755. OSzK, Quart. Lat. 32; Fol. Lat. 1393. EOL, AGE, V.51: 591–727; LKB, MS 79.
VisitGerm Consignatio Visitationis Ecclesiarum Germanicarum Cisdanubianarum, 1652. EOL, AGE, V.10: 275–341; OSzK, Quart. Lat. 1183: 20r–191r.
VisitHung Protocolum visitationum Ecclesiarum Cisdanubium Iuxta Inviolatam Augustanam Confessionem […] Praecipue Sub Dominio et Patrocinio […] Comitis Pauli de Nadasd […] Per […] Dominum Bartholomaeum Kis Superintendentem, […] et Generosum Dominum Johannem Vitnyedi, et cuiusvis Districtus Seniorum
peractarum, et diligenter consignatarum. Anno 1631[–1654]. OSzK, Fol. Hung. 206;
Fol. Lat. 2077: 182r–207v; EOL, AGE, III.e.11. = MPEA 6,11–193.
Forráskiadások és szakirodalom (Lit)
A nem oldalszám, hanem sorszám szerint idézett műveket (nr.) jelzi.
AAV 1–7 Förstemann, Karl Eduard: Album Academiae Vitebergensis. 1. 1502–1560. Leipzig 1841. 2. 1560–1602. Halle 1894. 3. Indices. Halle 1905. Weissenborn, Bernhard: 4–5.
1602–1660. Magdeburg 1934. Juntke, Fritz: Album academiae Vitebergensis (1660–
1812). 2–3. Halle 1952–1966.
Adattár 1–40. Adattár XVI–XVIII. századi szellemi mozgalmaink történetéhez 1–39. Szerk. Keserű Bálint. Szeged 1965–2017.
ADB Allgemeine deutsche Biographie. 1–56. Leipzig 1875–1912. www.deutsche- biographie.de http://db.saur.de/WBIS
AGL Jöcher, Christian Gottlieb: Allgemeines Gelehrten-Lexicon. 1–4. Leipzig 1750–1751.
AGL Erg. Jöcher, Christian Gottlieb: Allgemeines Gelehrten-Lexicon. Fortsetzungen und Ergänzungen von Adelung, Johann Christoph [und Rotermund, Heinrich Wilhelm]. 1–
7. Leipzig 1784–1897.
Angyal 1968. Angyal Endre: Adalékok Vas megye XVII–XVIII. századi irodalom- és művelődéstörténetéhez. Vasi Szemle 22 (1968) 305–309.
Arnswaldt Arnswaldt, Werner Konstantin von: Katalog der fürstlich Stolberg-Stolberg'schen Leichenpredigten-Sammlung. 1–4. Leipzig 1927–1935.
AUK Gundlach, Franz (Hg.): Das Album der Christian-Albrechts-Universität zu Kiel 1665–
1685. Kiel 1915. urn:nbn:de:gbv:8:2–1612530
Bán Bán János: Sopron újkori egyháztörténete. Győregyházmegye múltjából 4/2. Sopron 1939.
Bartholomaeides Bartholomaeides, Ioannes Ladislaus: Memoriae Vngarorum qui in alma condam vniversitate Vitebergensi a tribus proxime concludendis seculis studia in ludis patriis coepta confirmarunt. Pesth 1817.
BBKL Biographisch-bibliographisches Kirchenlexikon. Hg. F. W. Bautz. Hamm 1–38. 1990–
2017. www.bbkl.de
Bernát 2010. Bernát, Libor: Denníky a osudy Clementisovcov.Genealogicko-Heraldický Hlas 20 (2010:1–2) 33–39.
Bernát 2011. Bernát, Libor: Rod Kalinkovcov.Genealogicko-Heraldický Hlas 21 (2011:1–2) 7–26.
Beyer Beyer, Theophil: Günser evangelischer Pfarrer als Unterzeichner der Konkordienformel an der Wende des 16. Jahrhunderts und später. Jahrbuch für die Geschichte des Protestantismus in Österreich 72 (1956) 23–30.
Bibza 2010. Bibza, Gábor: Die deutschsprachige Leichenpredigt der frühen Neuzeit in Ungarn (1571–1711). Münster 2010.
Binder Binder Pál: Az erdélyi magyar evangélikus egyházközségek és iskolák története és névtára, 1542–1860. Brassó 1993.
BO Engelhardt, Hans: Das Bayreuther Ordinationsbuch 1612–1621. Einzelarbeiten aus der Kirchengeschichte Bayerns 16. München 1934.
Bothár 1912. Bothár Dániel: Lethenyei István. Theologiai Szaklap 10 (1912) 37–67.
Bossert 1904–1905. Bossert, Gustav: Die Liebestätigkeit der evangelischen Kirche Württembergs für Österreich bis 1650. Jahrbuch für die Geschichte des Protestantismus in Österreich 25 (1904) 375–391; 26 (1905) 2–26.
Böröcz Böröcz Enikő: Az Evangélikus Országos Levéltár – Budapest – kézirat-katalógusa:
1850 előtti kéziratok. Magyarországi egyházi könyvtárak kézirat-katalógusai 10. Bp.
1993.
Breznyik 1–2 Breznyik János: A selmecbányai ágost. hitv. evang. egyház és lyceum története. I–II.
Selmecbánya 1883.
Bruckner Bruckner Győző: A reformáció és ellenreformáció a Szepességen. I. Bp. 1922.
Brunner 1999. Brunner, Walter: Westungarn als Zuflucht steirischer Glaubensflüchtlinge. In: Gustav Reingrabner / Gerald Schlag (Hg.): Reformation und Gegenreformation im Pannonischen Raum: Referate der 13. Schlaininger Gespräche 1993 „Reformation und katholische Reaktion im österreichisch-ungarischen Grenzraum” und der 14.
Schlaininger Gespräche 1994 „Gegenreformation und katholische Restauration”.
Wissenschaftliche Arbeiten aus dem Burgenland 102. Eisenstadt 1999.
107–129.
Brunner 2000. Brunner, Walter: Die Vertreibung der Lehrer und Professoren aus Graz seit den 70-er Jahren des 16. Jahrhunderts bis 1601. In: Jože Vugrinec (szerk.): Protestantizem – zatočišče izgnanih na Petanjcih (Nádasdyjev dvorec). Murska Sobota 2000. 107–130.
Burius Burius, Johannes: Micae historiae Evangelicorum in Hungaria ab anno 1673. ad 1688.
annum. Ex autographo Posoniensi edidit Paulus Lichner. Posonii 1864.
Čovan 2015. Čovan, Miroslav: Šarišské zvony z obdobia stredoveku a raného novoveku. Zborník Filozofickej Fakulty Univerzity Komenského Sectio Historica 49 (2015) 27–50.
Csepregi 2015a. Csepregi Zoltán: A magyarországi iskolázás a reformáció századában (1540–1610): a wittenbergi ordinációs anyakönyvek tanúsága alapján. In: Szabó Lajos (szerk.):
Teológia és oktatás. Az Evangélikus Hittudományi Egyetem oktatóinak tanulmánykötete. Bp. 2015. 53–70.
DBE Killy, Walther (Hg.): Deutsche biographische Enzyklopädie. 1–13. München 1995–2003.
Detre 2006. Detre János (szerk.): Őrállók. A Magyarországi Evangélikus Egyház Északi Egyházkerülete gyülekezeteinek története. Bp. 2006.
Deutsch Deutsch, George: Die mährischen evangel. Kirchengemeinden und ihre Seelsorger in der Reformationszeit. Jahrbuch für die Geschichte des Protestantismus in Österreich 9 (1888) 145–174.
Dienes 2001. Dienes Dénes (szerk.): Református egyház-látogatási jegyzőkönyvek. 16–17. század.
Millenniumi Magyar Történelem. Források. Bp. 2001.
Dienes 2008. Dienes Dénes (szerk.): Zempléni vizitációk 1629–1671. Miskolci Csulyak István zempléni esperes és hivatali utódainak feljegyzései. Acta Patakina 21. Sárospatak 2008.
Drška 2009. Drška, Richard: Menej známy skalický rod Dubraviusovcov. Genealogicko- Heraldický Hlas 19 (2009:1–2) 23–27.
Eberlein Eberlein, Gerhard: Der Liegnitzer Ordinationskatalog. Correspondenzblatt des Vereins für Geschichte der evangelischen Kirche Schlesiens 6 (1899) 177–187 [1593–1606]; 8 (1902) 54–63 [1607–1616]; 9 (1904) 129–142 [1617–1635].
Eckert 1 Eckert, Alfred: Die Prager deutschen evangelischen Pfarrer der Reformationszeit.
Biographisches Handbuch der böhmischen Reformationsgeschichte I. Studien und Dokumente 9. Kirnbach über Wolfach 1972.
Eckert 2 Eckert, Alfred: Die deutschen evangelischen Pfarrer der Reformationszeit in Westböhmen. Biographisches Handbuch der böhmischen Reformationsgeschichte II,1–3. Studien und Dokumente 15–18. Rappenau-Obergimpern 1974–1976.
Eckert 3 Eckert, Alfred: Die deutschen evangelischen Pfarrer der Reformationszeit in Nord- und Ostböhmen. Biographisches Handbuch der böhmischen Reformationsgeschichte III. Studien und Dokumente 27–30. Rappenau-Obergimpern 1977.
EES Evanjelická encyklopédia Slovenska. Zost. Borislav Petrík / Peter Rybár. Bratislava 2001.
Eisenach Jauernig, Reinhold: Das Eisenacher Ordiniertenbuch 1597–1854. Gotha 1929.
Emődi Emődi András: Martinus Weigmann peregrinációs albuma (1598–1621). Acta Papensia 7 (2007:1–2) 29–50.
ETE Egyháztörténelmi emlékek a magyarországi hitújítás korából. Ed.: Bunyitay Vince et alii. 1–5. Bp. 1902–1912.
Fabiny 1975a. Fabiny Tibor: Hazáért és egyházért: a gályarabság háromszázadik évfordulójára.
Lelkipásztor 50 (1975:6) 325–335.
Fabiny 1975b. Fabiny Tibor: Bilincsbe verve Berencstől Triesztig. Lelkipásztor 50 (1975:3) 193a.
Fabiny 1975c. Fabiny Tibor: Harminc gályarab levele német egyetemekhez. Lelkipásztor 50 (1975:8) 512a.
Fabiny 1976a. Fabiny Tibor: A gályarabok kiszabadítása. Evangélikus naptár (1976) 39–41.
Fabiny 1976b. Fabiny Tibor: A megszabadult gályarabok Salvus Passusa. Lelkipásztor 51 (1976:3) 192a.
Fabiny 1976c. Fabiny Tibor: Végh András gályarab naplóbejegyzése. Lelkipásztor 51 (1976:4) 256a.
Fabó 1 Schmal, Andreas: Brevis de vita superintendentum evangelicorum in Hungaria commentatio. (1751). Ed. Andreas Fabó. Monumenta ev. Aug. conf. in Hungaria historica 1. Pest 1861.
Fabó 2 Schmal, Andreas: Adversaria (1765). –Bahil, Matthias: Tristissima ecclesiarum Hungariae protestantium facies (1747). Ed. Andreas Fabó. Monumenta ev. Aug. conf. in Hungaria historica 2. Pest 1863.
Fabó 3 Klanicza, Martinus: Fata Aug. conf. ecclesiarum a tempore reformationis ad synodum Pestiensem. – Iohannes Simonides: Galeria omnium sanctorum. Ed. Andreas Fabó.
Monumenta ev. Aug. conf. in Hungaria historica 3. Pest 1865.
Fabó 4 Fabó András (ed.): Codex evangelicorum utriusque confessionis in Hungaria et Transsylvania diplomaticus – a Magyar- és Erdélyországi mind a két vallású evangelikusok okmánytára. Pest 1869.
Fabó 1854. [Fabó András] Garády: Rosner Mátyás és Emich Tivadar. Új Magyar Múzeum 1 (1854) 480–481.
Fajt 2017. Fajt Anita: „Embernek maga Istenre való hagyása”. Huszti Szabó István Paradicsomkertecskéje és Szenci Fekete István Lelki nyugosztaló órákja. Diss. Szeged 2017.
Fata 2006. Fata, Márta: Studenten aus Ungarn und Siebenbürgen an der Universität Tübingen.
Eine 500 Jahre lange Beziehungs- und Wirkungsgeschichte. In: Márta Fata / Gyula Kurucz / Anton Schindling (Hg.): Peregrinatio Hungarica. Studenten aus Ungarn an deutschen und österreichischen Hochschulen vom 16. bis zum 20. Jahrhundert.
Contubernium 64. Stuttgart 2006. 229–264.
Fata 2007. Fata, Márta: Glaubensflüchtlinge aus Ungarn in Württemberg im 17. und 18.
Jahrhundert. Forschungsaufriss mit einer Dokumentation der Exulanten. In: Erdélyi Gabriella / Tusor Péter (Hg.): Mindennapi választások. Tanulmányok Péter Katalin 70. születésnapjára. Bp. 2007. 519–547.
Fiedler Fiedler, Karl: Pfarrer, Lehrer und Förderer der ev. Kirche A. u. H.B. im Burgenlande.
Burgerländische Forschungen 40. Eisenstadt 1959.
Früh / Goedeke / Wilckens Früh, Gustav / Goedeke, Hans / Wilckens, Hans Jürgen von: Die Leichenpredigten des Stadtarchivs Braunschweig. 1–9. Hannover 1976–1985.
Galcsik / Tóth Galcsik Zsolt / Tóth Krisztina: Szécsény felekezeteinek egyházlátogatási jegyzőkönyvei (1332–1950). Szécsény 2004.
Garber Garber, Klaus (Hg.): Handbuch des personalen Gelegenheitsschrifttums in europäischen Bibliotheken und Archiven. 1–31. Hildesheim 2001–2013.
Gémes (nr.) Gémes István: Hungari et Transylvani. Kárpát-medencei egyetemjárók Tübingenben (1523–1918). Bp. 2003.
Genersich 2 Genersich, Christian: Merkwürdigkeiten der Königlichen Freystadt Késmárk in Oberungarn, am Fuße der Carpathen. II. Leutschau 1804.
GND Gemeinsame Normdatei (GND) der Deutschen Nationalbibliothek http://swb.bsz- bw.de/DB=2.104/ http://d-nb.info/
Góbi 1 Góbi Imre: Elenchus archivi generalis ecclesiae ev. Aug. conf. in Hungaria. Volumen I:
usque 1791. Budapest 1912.
Góbi 2 Góbi Imre: Elenchus archivi generalis ecclesiae ev. Aug. conf. in Hungaria. Volumen II:
manuscripta. Budapest 1915.
Gosztola 1977. Gosztola László: A soproni evangélikus gyülekezet könyvtára. Lelkipásztor 52 (1977:11) 675–682.
Gömöri (nr.) Gömöri György: Magyarországi diákok angol és skót egyetemeken 1526–1789.
Magyarországi diákok egyetemjárása az újkorban 14. Bp. 2005.
Görög Görög Ernő: A veszprémi evangélikus egyházmegye története. Pápa 1926.
Gradl 1892. Gradl, Heinrich: Die Reformation des Egerlandes. Jahrbuch für die Geschichte des Prostestantismus in Österreich 13 (1892) 155–195.
Grossmann 1972. Grossmann, Karl: Katalog der Mindener Leichenpredigten-Sammlung. Mindener Beiträge 14. Minden 1972.
Grüll 1–2 Grüll, Tibor et alii (Hg.): Lesestoffe in Westungarn. 1. Sopron (Ödenburg) 1535–
1721. 2. Kőszeg (Güns), Ruszt (Rust), Eisenstadt (Kismarton), Forchenstein (Fraknó) 1535–1740. Adattár XVI–XVIII. századi szellemi mozgalmaink történetéhez 18/1–2;
Burgenländische Forschungen. Sonderband 13, 15. Szeged/Eisenstadt 1994–1996.
Grünberg Grünberg, Reinhold: Sächsisches Pfarrerbuch. Die Parochien und Pfarrer der evangelisch-lutherischen Landeskirche Sachsen 1539–1939. 1–2. Freiberg 1939–
1940.
Grünewald Grünewald, Johannes: Der Liegnitzer Ordinationskatalog von 1636–1742. Jahrbuch für Schlesische Kirche und Kirchengeschichte 32 (1953) 7–32.
Gymn Rezik, Ján / Matthaeides, Samuel: Gymnaziológia. Dejiny gymnazii na Slovensku.
Bratislava 1971. http://zlatyfond.sme.sk
Haan Haan, Ludovicus: Jena Hungarica, sive memoria Hungarorum a tribus proximis saeculis Academiae Jenensi adscriptorum. Gyula 1858.
Hain Hain, Caspar: Zipserische oder Leütschaverische Chronica vndt Zeit-beschreibung. Hain Gáspar Lőcsei krónikája. Lőcse 1910–1913.
Havrán 1899. Havrán Dániel: Adatok Brunczvik Tóbiás életéhez. Protestáns Szemle 11 (1899) 606–
613.
Házi (nr.) Házi Jenő: Soproni polgárcsaládok. 1535–1848. 1–2. Bp. 1982.
Hegyi (nr.) Hegyi Ádám: Magyarországi diákok svájci egyetemeken és akadémiákon: 1526–1788 (1798). Magyarországi diákok egyetemjárása az újkorban 6. Bp. 2003.
Hein / Junghans Hein, Markus / Junghans, Helmar (Hg.): Die Professoren und Dozenten der Theologischen Fakultät der Universität Leipzig von 1409 bis 2009. Beiträge zur Leipziger Universitäts- und Wissenschaftsgeschichte A 8. Leipzig 2009.
Heltai Heltai János: Adattár a heidelbergi egyetemen 1595–1621 között tanult magyarországi diákokról és pártfogóikról. OSzK Évkönyve 1980. 243–347.
Heltai 1994. Heltai János: Alvinczi Péter és heidelbergi peregrinusok. Humanizmus és reformáció 21. Bp. 1994.
Hepding Hepding, Ludwig: Quendel-Serpilius. Eine Pfarrerfamilie aus der Zips. Südostdeutsches Archiv 15/16 (1972/73) 79–100.
Hermann 2015. Hermann István: A Veszprémi Egyházmegye igazgatása a 18. században, 1700–1777.
A Veszprémi egyházmegye múltjából 28. Veszprém 2015.
HistDipl [Okolicsányi Pál:] Historia diplomatica de statu religionis evangelicae in Hungaria in tres periodos distincta. Brevissimum compendium Principatus Transylvanici historiae ab anno MDXXVI. usque ad annum MDCCIII. cum variis documentis et diplomatibus. Frankfurt/Main 1710.
Hornyánszky Beiträge zur Geschichte evangelischer Gemeinden in Ungarn. Mudrony Bohuslav, Bobok György predikátorok és Hornyánszky György rektor kéziratos művének felhasználásával kiadja Hornyánszky Viktor. Pest 21867.
Hörk Hörk József: A sáros-zempléni ev. esperesség története. Kassa 1885.
Hradszky Hradszky József: A 24 kir. plébános testvérülete és a reformáció a Szepességben.
Miskolc 1895.
Hradszky 1901. Hradszky, Josephus: Initia, progressus ac praesens status capituli ad Sanctum Martinum E. C. de monte Scepusio. Szepesváralja 1901.
Hubert 2004. H. Hubert Gabriella: A régi magyar gyülekezeti ének. Historia Litteraria 17. Budapest 2004.
Hungarica 1–2 Klosterberg, Brigitte / Monok, István (Hg.): Die Hungarica Sammlung der Franckeschen Stiftungen zu Halle. Teil 1. Porträts. Hallesche Quellenpublikationen und Repertorien 7.
Halle / Tübingen 2003. Teil 2A-B. Handschriften. Adattár XVI–XVIII. századi szellemi mozgalmaink történetéhez 39/1–2. Bp. 2015.
IAA (nr.) Latzkovits Miklós: Inscriptiones Alborum Amicorum (IAA). Szeged 2003–2017.
DOI: 10.14232/iaa. http://iaa.bibl.u-szeged.hu/
Iványi 1990. Iványi Béla: A körmendi Batthyány-levéltár reformációra vonatkozó oklevelei I.
1527–1625. Adattár XVI–XVIII. századi szellemi mozgalmaink történetéhez 29/1.
Szeged 1990.
Jauernig Jauernig, Reinhold: Die geistlichen Beziehungen zwischen dem alten Österreich und Thüringen, besonders im ersten Jahrhundert der lutherischen Kirche. Ein Beitrag zur Presbyterologie. Jahrbuch für die Geschichte des Protestantismus in Österreich 49 (1928) 117–165.
JMUL Erler, Georg (Hg.): Die jüngere Matrikel der Universität Leipzig. 1–3. Leipzig 1909.
Karzel Karzel, Othmar: Die Reformation in Oberschlesien. Ausbreitung und Verlauf. Quellen und Darstellungen zur schlesischen Geschichte 20. Würzburg 1979.
Katona 2011. Katona, Tünde: Caritas und Memoria. Eine Leutschauer Stiftung im Dienste der Bildungsförderung in der Zips des 16. Jahrhunderts. Buchreihe der Kommission für Geschichte und Kultur der Deutschen in Südosteuropa. 41. München 2011.
Katona / Latzkovits Katona Tünde / Latzkovits Miklós (szerk.): Lőcsei stipendiánsok és literátusok 1.
Külföldi tanulmányutak dokumentumai 1550–1699. Fontes rerum scholasticarum II/1.
Szeged 1990.
Katona / Latzkovits 2001. Katona Tünde / Latzkovits Miklós: Die Poetik der Stammbücher in Queroktav (Überlegungen anhand der Weimarer Stammbuchsammlung). In: Márta Nagy / László Jónácsik (Hg.): "swer sînen vriunt behaltet, daz ist lobelîch". Festschrift für András Vizkelety zum 70. Geburtstag. Piliscsaba/Budapest 2001. 289–301.
Kemény 1908a. Kemény Lajos: Zvonarich István és György életéhez. Irodalomtörténeti Közlemények 18 (1908) 225–229.
Kemény 1908b. Kemény Lajos: Zvonarits István levele 1644. Irodalomtörténeti Közlemények 18 (1908) 497–498.
Kempelen Kempelen Béla: Magyar nemes családok. 1–11. Bp. 1911–1932.
Keveházi Keveházi László (szerk.): A reformációtól – napjainkig. Evangélikus gyülekezetek, egyházmegyék, kerületek a Dunántúlon. 1–2. Győr 2011.
Keveházi 1975a. Keveházi László: „Ismeretlenek és mégis ismerősök”. Lelkipásztor 50 (1975:6) 346–
349. [Svetzki András (? - 1675) Gócs Mihály (1604–1675) Paulovitz Mihály (1647–
1675) Mazári Dániel (? - 1675) Tinkovicz János (? - 1676) Túróczi Végh András (? - 1676) Bugányi Miklós (? - 1704) Nikléczi Sámuel Leporini Miklós (? –1700) Nikléczi Boldizsár (1636? - 1704) Steller Tamás (1640–1715)]
Keveházi 1975b. Keveházi László: Háromszáz éve halt meg a gályarab Gócs Mihály. Lelkipásztor 50.
(1975:5) 320a.
Keveházi 1975c. Keveházi László: A legfiatalabb gályarab-vértanú: Paulovitz Mihály. Lelkipásztor 50 (1975:10) 640a.
Kissné (nr.) Kissné Bognár Krisztina: Magyarországi diákok a bécsi tanintézetekben 1526–1789.
Magyarországi diákok egyetemjárása az újkorban 13. Bp. 2004.
Klein 1–3 Klein, Ioannes Samuel: Nachrichten von den Lebensumständen und Schriften evangelischer Prediger in allen Gemeinden des Königreichs Ungarn. 1–3. Leipzig-Ofen- Pest 1789–1873.
Klein 2015. Kónya, Peter / Csepregi, Zoltán (Hg.): Sto kňazských biografií Johanna Samuela Kleina = Johann Samuel Klein száz lelkészi életrajza. Prešov 2015.
Klesch 1668. Klesch, Daniel: Catalogvs presbyterorum Scepusiensium. In contubernio tractus ejusdem primario enumerans et exhibens ... Fraternitatis pastorvm XXIV. regalivm in Scepusio ... seniores, qvotqvot ab annis CL integro sesqvi seculo continua serie ac ordine jure tamen electitio et dignitate qs. ambulatoria collegio huic viginti qvatuor virali praefuere, τῆς µνηµοσύνης ἕνεκα dicatus ecclesiis viginti qvatuor et earundem plebanis regalibus seu pastoribus modernis nominatim, ceu versa indicat pagina a m.
Daniele Kleschio Iglovviensi Scep., p. l. caes., n. t. ecclesiae Olasziensis plebano et ven. contub. XXIV. regalium oratore ordinario hactenus seniore electo, jam jam offi cium decenter resignaturo, a. ... MDCLXIIX die XX. Novembris. Bartphae (MDCLXVIII) Georgius Sambuch. RMNy 3404.
Knihopis Tobolka, Zdenek et alii: Knihopis českych a slovenskych tisků. 1501–1800. 1–9. Praha 1939–1967.
Konrad Konrad, Paul: Das Ordinationsalbum des Breslauer. Stadtkonsistoriums.
Correspondenzblatt des Vereins für Geschichte der evangelischen Kirche Schlesiens 13 (1913:2) Beiheft.
Kovács 1975a. Kovács Géza: Elűzöttek, bujdosók. Lelkipásztor 50 (1975:6) 338–340.
Kovács 1975a. Kovács Pál: Az emlékírók. Lelkipásztor 50. (1975:6) 343–346. [Lányi György (1646–
1688) Simonides János (1650–1708) Masznyik Tóbiás (1640–1697)]
Kovács 1975a. Kovács Pál: Simonides és Masznyik gályarabok szabadulása. Lelkipásztor 50 (1975:6) 384a.
Kovács 1999. Kovács Géza: A Győri Evangélikus Egyházközség története 1520–1785. Győr 1999.
Kowalská 2006. Kowalská, Eva: Konfessionelle Exulanten aus Ungarn. Akzeptanz und Wirken im Alten Reich. In: Jörg Deventer (Hg.): Konfessionelle Formierungsprozesse im frühneuzeitlichen Ostmitteleuropa: Vorträge und Studien. Berichte und Beiträge des Geisteswissenschaftlichen Zentrums Geschichte und Kultur Ostmitteleuropas 2006/2.
Leipzig 2006. 297–313.
Kowalská 2007. Kowalská, Eva: Günther, Klesch, Láni und die anderen. Zur Typologie der ungarischen Exulanten des 17. Jahrhunderts. Acta Comeniana 20–21 [44–45] (2007) 49–64.
Kowalská 2008. Kowalská, Eva: Exil als Zufluchtsort oder Vermittlungsstelle? Ungarische Exulanten im Alten Reich während des ausgehenden 17. Jahrhunderts. In: Joachim Bahlcke (Hg.): Glaubensflüchtlinge. Ursachen, Formen und Auswirkungen frühneuzeitlicher Konfessionsmigration in Europa. Religions- und Kulturgeschichte in Ostmittel- und Südosteuropa 4. Berlin 2008. 257–276.
Kowalská 2017a. Kowalská, Eva: Exulanten und Galeersklaven in den Dokumenten und als Erinnerungsort der slowakischen Lutheraner. In: Erinnerungsorte im Spannungsfeld Unterschiedlicher Gedächtnisse: Galeerensklaverei und 1848. Debrecen 2017. 76–90.
Kowalská 2017b. Kowalská, Eva: Konfessionelle Gewalt in Ungarn während des 17. und 18.
Jahrhunderts. Auslöser – Akteure – Auswirkungen. In: Religious Violence, Confessional Conflicts and Models for Violence Prevention in Central Europe (15th – 18th Centuries). Praha–Stuttgart 2017. 277–292.
Kowalská 2017c. Kowalská, Eva: Konkurrenten und Verbündete. Lutheraner und Reformierte im Königreich Ungarn während des 17. und 18. Jahrhunderts. In: Joachim Bahlcke / Beate Störtkuhl / Matthias Weber (Hg.): Der Luthereffekt im östlichen Europa.
Geschichte – Kultur – Erinnerung. Berlin–Boston 2017. 117–124.
Kowalská / Gerstmeier Kowalská, Eva / Gerstmeier, Markus: Evangelische Exulanten aus dem Königreich Ungarn und der frühe Pietismus. Migration, Krisenbewältigung und religiöser Wissenstransfer zwischen ungarischen und deutschen Zentren des Luthertums im 17.
Jahrhundert. In: Anton Schindling / Márta Fata (Hg.): Luther und die Evangelisch- Lutherischen in Ungarn und Siebenbürgen. Augsburgisches Bekenntnis, Bildung, Sprache und Nation vom 16. Jahrhundert bis 1918. Münster 2017. 277–318.
Köblös / Kránitz Köblös József / Kránitz Zsolt: A Dunántúli református egyházkerület prédikátorai és rektorai I. 1526–1760. A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 10. Pápa 2009.
Kredatusová 2007. Kredatusová, Alena: Spišský lekár, vzdelanec a podnikateľ Samuel Spilenberger (1572–1654).Genealogicko-Heraldický Hlas 17 (2007:2) 3–16.
Kredatusová 2010. Kredatusová, Alena: Pečate členov rodu Spilenberger zo 16.–18. storočia.
Genealogicko-Heraldický Hlas 20 (2010:1–2) 40–46.
Krisch 2017. Krisch András / Tóthné Szlavkovszky Mariann: A soproni evangélikus gyülekezet évszázadai. A Soproni Evangélikus Múzeum állandó kiállítása. Sopron 2017. = András Krisch / Mariann Szlavkovszky-Tóth: Die Jahrhunderte der Ödenburger Evangelisch-Lutherischen Kirchengemeinde. Dauerausstellung des Ödenburger Evangelischen Museums. Sopron 2017.
Kulcsár Inventarium de operibus litterariis ad res Hungaricas pertinentiis ab initiis usque ad annum 1700 = A magyar történeti irodalom lelőhelyjegyzéke a kezdetektől 1700-ig.
Összeáll. Kulcsár Péter. Bp. 2003.
Kühne Kühne, Martin: Analekten (Ergänzung zu Raupachs Presbyterologie). Jahrbuch für die Geschichte des Protestantismus in Österreich 3 (1882) 66–69.
Kvacsala 1890. Kvacsala János: Kalinka Joachim superintendens első vizsgálati fogsága Pozsonyban, Protestáns Szemle 2 (1890) 721–743.
Lampe Lampe, Friedrich Adolf / Debreceni Ember, Pál: Historia Ecclesiae Reformatae in Hungaria. Utrecht 1728.
Lampe 2009. Debreceni Ember Pál: Historia ecclesiae reformatae in Hungaria et Transylvania: A magyarországi és erdélyi református egyház története. Ford. Botos Péter. Sárospatak 2009.
Loesche 1925. Loesche, Georg: Zur Geschichte des Protestantismus in Ober-Österreich. Archivalische und bibliothekarische Beiträge. Jahrbuch für die Geschichte des Protestantismus in Österreich 45/46 (1925) 47–206.
Ludiková / Mikó / Pálffy Ludiková, Zuzsana / Mikó Árpád / Pálffy Géza: A lőcsei Szent Jakab-templom reneszánsz és barokk síremlékei, epitáfiumai és halotti címerei (1530–1700).
Művészettörténeti Értesítő 55 (2006) 327–410.
Magassy 1975a. Magassy Sándor: A hitvalló dunántúli rab-prédikátorok. Lelkipásztor 50 (1975:6) 341–343. [Borhidai Miklós (1630?–1675) Edvi Illés Gergely (1604? - 1675) Szentmiklósi János (1603?–1685?) Zsédenyi István (1630?–1701?)]
Magassy 1975b. Magassy Sándor: Borhidai Miklós gályarab nápolyi halála. Lelkipásztor 50 (1975:7) 448a.
Magyar 1975a. Magyar László: Edvi Illés Gergely gályarab itáliai halála. Lelkipásztor 50 (1975:4) 256a.
Magyar 1975b. Magyar László: Religio vagy rebellio. Lelkipásztor 50 (1975:6) 335–337.
Magyar 1976. Magyar László: Mazári Dániel halála. Lelkipásztor 51 (1976:1) 64a.
MaMűL Magyar Művelődéstörténeti Lexikon. Szerk. Kőszeghy Péter. 1–14. Bp. 2003–2014.
Marburg Nagy, Jukunda: Ungarische Studenten an der Universität Marburg, 1571–1914.
Studien zur hessischen Stipendiatengeschichte. Quellen und Forschungen zur hessischen Geschichte 27. Darmstadt/Marburg 1974.
Mayr 1953. Mayr, Josef Karl: Evangelisches Leben in Wien am Beginne des 17. Jahrhunderts.
Jahrbuch für die Geschichte des Protestantismus in Österreich 68/69 (1953) 113–144.
Mayr 1955a. Mayr, Josef Karl: Sieben neue Leichenpredigten. Jahrbuch für die Geschichte des Protestantismus in Österreich 71 (1955) 67–89.
Mayr 1955b. Mayr, Josef Karl: Der Hernalser Prädikant Mag. Johann Mülberger. Südost- Forschungen 14 (1955:1) 109–121.
Mayr 1957. Mayr, Josef Karl: Weitere dreizehn Predigtdrucke. Jahrbuch für die Geschichte des Protestantismus in Österreich 73 (1957) 61–112.
Mayr 1961. Mayr, Josef Karl: Österreicher in der Stolberg-Stolbergischen Leichenpredigtensammlung. Jahrbuch für die Geschichte des Protestantismus in Österreich 77 (1961) 31–101.
MEEE Magyar Evangélikus Egyháztörténeti Emlékek. I. Szerk. Prónay Dezső / Stromp László.
Bp. 1905.
MÉL Magyar Életrajzi Lexikon. 1–4. Bp. 1967–1990.
Mende Mende, Richard (Hg.): Katalog der Leichenpredigten-Sammlungen der Peter-Paul- Kirchenbibliothek in Liegnitz. Bibliothek familiengeschichtlicher Quellen 9.
Marktschellenberg 1938.
Mesterházy Mesterházy Sándor: A somogyi evangélikus egyházmegye története. Nagykanizsa 1932.
Metasch 2006. Metasch, Frank: Die Einwanderung und Integration von Exulanten in Dresden während des 17. und 18. Jahrhunderts. Diss. Dresden 2006.
MITB 1 Stoll Béla / Varga Imre / V. Kovács Sándor: A magyar irodalomtörténet bibliográfiája 1772-ig. A magyar irodalomtörténet bibliográfiája 1. Bp. 1972.
Mokos A herczegszöllősi kánonok. Más egyházi kánonokkal egybeveté Mokos Gyula. Bp.
1901.
Monok 2003. Monok István: Württembergi exulánsok Batthyány Ferenc udvarában. Magyar Könyvszemle 119 (2003) 205–211.
Monok 2007. Monok István: Exulanten im Hof von Ferenc Batthyány in Güssing Zeugnisse der Büchereintragungen. Wiener elektronische Beiträge des Instituts für Finno-Ugristik 2007. 1–7.
Mortzfeld Mortzfeld, Peter: Katalog der graphischen Porträts in der Herzog-August-Bibliothek Wolfenbüttel 1500–1850. Reihe A: Die Porträtsammlung der Herzog August Bibliothek Wolfenbüttel. 1–50. München 1986–2008.
MPEA Magyar Protestáns Egyháztörténeti Adattár. 1–15. Bp. 1902–1934.
MPF Lenz, Rudolf et alii (Hg.): Marburger Personalschriften-Forschungen. 1–58.
Marburg/Sigmaringen/Stuttgart 1978–2016.
MUA Steinmeyer, Elias von (Hg.): Die Matrikel der Universität Altdorf (1575–1809). 1–3.
Würzburg 1912–1918.
MUB Wackernagel, Hans Georg (Hg.): Die Matrikel der Universität Basel. 1–3. Basel 1951–
1962.
MUErfurt Acten der Erfurter Universität. Hg. J. C. Hermann Weissenborn. Bd. 2: Allgemeine Facultätsstatuten von 1390–1636. Allgemeine Studentenmatrikel 1492–1636. Halle 1884.
MUF Friedländer, Ernst (Hg.) Ältere Universitätsmatrikel 1. Universität Frankfurt a. O. (1506–
1811) 1–3. PPSA 26, 32, 49. Leipzig 1887–1891.
MUGiessen Klewitz, Ernst / Ebel, Karl: Die Matrikel der Universität Giessen. Bd. 1. 1608–1707.
Gießen 1898. Praetorius, Otfried: Die Matrikel der Universität Giessen. Bd. 2. 1708–
1807. Gießen 1957.
MUGreifswald Friedländer, Ernst (Hg.) Ältere Universitätsmatrikel der Universität Greifswald 1456–
1700. 1–2. Publicationen aus den k. preußischen Staatsarchiven 52, 59. Leipzig 1893–
1894.
MUH Juntke, Fritz: Matrikel der Martin-Luther-Universität Halle-Wittenberg. 1690–1730.
Halle 1960. Preuß, Charlotte Lydia: Matrikel der Martin-Luther-Universität Halle- Wittenberg. 1730–1741. Halle 1994.
MUHeidelberg Toepke, Gustav (Hg.): Die Matrikel der Universität Heidelberg von 1386 bis 1662. 1–
3. Heidelberg 1884–1893.
MUHelmstedt Zimmermann, Paul (Hg.): Album Academiae Helmstadiensis. I. 1574–1636. Leipzig 1926. Hillebrandt, Werner / Mundhenke, Herbert (Hg.): Die Matrikel der Universität Helmstedt. II–III. 1636–1810. Hildesheim 1979–1981.
MUJ Jauernig, Reinhold et alii (Hg.): Die Matrikel der Universität Jena. 1. Jena 1944. 2–3.
Weimar 1961–1992.
MUK Erler, Georg (Hg.): Die Matrikel der Albertus-Universität zu Königsberg i. Pr. 1–3.
Leipzig 1910–1917. http://dlibra.bibliotekaelblaska.pl/dlibra/docmetadata?id=18530 MUM Falckenheiner, Wilhelm: Personen- und Ortsregister zu der Matrikel und den Annalen
der Universität Marburg 1527–1652. Marburg 1904.
MUR Hofmeister, Adolph / Schäfer, Ernst (Hg.): Die Matrikel der Universität Rostock.
1419–1831. 1–7. Rostock/Schwerin 1889–1922. http://matrikel.uni-rostock.de/
MUS Knod, Gustav C. (Hg.): Die alten Matrikel der Universität Strassburg 1621–1793. 1–3.
Strassburg 1897–1902.
MUT Hermelink, H.: Die Matrikeln der Universität Tübingen. Bd. 1. 1477–1600. Stuttgart 1906. Bd. 2. 1600–1710. Bd. 3. 1710–1817. Bearbeitet von A. Bürk und W. Wille.
Tübingen 1953. Register zu den Matrikeln der Universität Tübingen A. Bürk und W.
Wille. Tübingen 1954.
Müllner 1857. Müllner Mátyás: A Soproni Evangélikus Főtanoda története. Sopron 1857.
Nagy Iván Nagy, Iván: Magyarország családai czímerekkel és nemzedékrendi táblákkal. 1–12. H.
n. 1857–1868. Reprint: Bp. 1987–1988.
NDB Neue Deutsche Biographie. Berlin 1953– www.deutsche-biographie.de
Némethy Némethy [Lajos]: Series parochorum et parochiarum archidioecesis Strigoniensis.
Esztergom 1894.
NESA Novi ecclesiastico-scholastici annales evangelicorum August. et Helvet. Confessionis in terris Austriacis. 1–9. Besztercebánya-Selmecbánya 1793–1803.
Nutzhorn 1895. Nutzhorn, Karl: Schicksale eines Exulanten aus Oberösterreich in den Jahren 1624–
1628. Jahrbuch für die Geschichte des Protestantismus in Österreich 16 (1895) 201–
226.
Okolicsányi Okolicsányi József: A Nógrádi Ágostai Hitvallású Evangélikus Egyházmegye monográfiája. METEM Könyvek 67. Budapest 2009.
Otto / Clark Otto, Karl F. Jr. / Clark, Jonathan P. (ed.): Bibliographia Kleschiana. The writings of a baroque family. Columbia 1996.
Pálfy Pálfy Miklós: Katalog der Handschriftensammlung der Hallenser Ungarischen Bibliothek. Arbeiten aus der Universitäts- und Landesbibliothek Sachsen-Anhalt in Halle a. d. Saale 4. Halle 1965.
Papp 2018. Papp Ingrid: Biblikus cseh nyelvű gyászbeszédek a 17. századi Magyarországon.
Historia Litteraria 34. Bp. 2018.
Payr 1905. Payr Sándor: A Perlakiak négyszázados ároni háza. Bp. 1905.
Payr 1910. Payr Sándor: Egyháztörténeti emlékek. Forrásgyűjtemény a Dunántúli Ág. Hitv. Evang.
Egyházkerület történetéhez. I. Sopron 1910.
Payr 1913. Payr Sándor: Zsédenyi István, a gályarab lelkész, Harangszó 4 (1913:1) 2–3.
Payr 1917. Payr Sándor: A soproni evangelikus egyházközség története: A reformáció négyszázados jubileumára. Sopron 1917.
Payr 1918. Payr Sándor: Szenczi Fekete István, a hitehagyott püspök. Egy viharos életpálya I.
Lipót és Thököly korából. Sopron 1918.
Payr 1921. Payr Sándor: A Hrabovszkyak ősei. Pótló adatok. Harangszó 12 (1921:32) 251–252.
Payr 1922. Payr Sándor: A sárvári Zvonaricsok ároni háza. Harangszó 13 (1922:23) 185–187.
Payr 1924. Payr Sándor: A dunántúli evangélikus egyházkerület története. I. Sopron 1924.
Payr 1925. Payr Sándor: Hrabovszky György, a kiváló emberbarát és történetíró. Képes Luther- naptár 13 (1925) 88–89.
Payr 1926. Payr Sándor: Borhidai Miklós, rábaszentandrási lelkész, a gályarab. Harangszó 17 (1926:28) 235–237.
Payr 1927. Payr Sándor: Beethoven halhatatlan szerelmesének hitehagyott őse. Protestáns Szemle 26 (1927) 293–298.
Payr 1932a. Payr Sándor: A nemeskéri artikuláris evangélikus egyházközség története. A templomépítés 200 éves jubileumára. Sopron 1932.
Payr 1932b. Payr Sándor: Aách Mihály költő-papunk a vázsonyi kapitány sírjánál. Harangszó 24 (1933:41) 328–330.
Pfb. Altenburg Löbe, J. / Löbe, E.: Geschichte der Kirchen und Schulen des Herzogthums Sachsen- Altenburg: mit besonderer Berücksichtigung der Ortsgeschichte. 1–3. Altenburg 1886–1891.
Pfb. Altmark Czubatynski, Uwe: Evangelisches Pfarrerbuch für die Altmark: biographische Daten und Quellennachweise als Hilfsmittel zur kirchlichen Ortsgeschichte der Mark Brandenburg und der Provinz Sachsen. Beiträge zur Regional- und Landeskultur Sachsen-Anhalts 18. Halle 2000.
Pfb. Altmark 2006. Czubatynski, Uwe: Evangelisches Pfarrerbuch für die Altmark: biographische Daten und Quellennachweise als Hilfsmittel zur kirchlichen Ortsgeschichte der Mark Brandenburg und der Provinz Sachsen. Rühstädt 22006.
Pfb. Altpreußen Moeller, Friedwald / Müller-Dultz, Walther: Das „Zwischenmanuskript” zum Altpreußischen evangelischen Pfarrerbuch. 1–7. Hamburg 2012–2014.
Pfb. Amberg Weigel, Maximilian / Wopper, Joseph / Ammon, Hans: Ambergisches Pfarrerbuch.
Kallmünz 1967.
Pfb. Anhalt Graf, Herrmann: Anhaltisches Pfarrerbuch: die evangelischen Pfarrer seit der Reformation. Dessau 1996.
Pfb. Ansbach Simon, Matthias: Ansbachisches Pfarrerbuch: die evangelisch-lutherische Geistlichkeit des Fürstentums Brandenburg-Ansbach 1528–1806. Einzelarbeiten aus der Kirchengeschichte Bayerns 28. Nürnberg 1957.
Pfb. Augsburg Wiedemann, Hans: Augsburger Pfarrerbuch. Die evangelischen Geistlichen der Reichsstadt Augsburg 1524–1806. Einzelarbeiten aus der Kirchengeschichte Bayerns 38. Nürnberg 1962.
Pfb. Baden Neu, Heinrich: Pfarrerbuch der evangelischen Kirche Badens von der Reformation bis zur Gegenwart. 1–2. Lahr 1938–1939.
Pfb. BadWürtt 1–4 Baden-Württembergisches Pfarrerbuch. 1. Kraichgau – Odenwald. 2. Pfarrerbuch Württembergisch Franken. 3. Pfarrerbuch innerwürttembergische Reichsstädte. 4.
Baden-Baden: Pfarrerbuch für die Markgrafschaft Baden-Baden, die Grafschaft Eberstein, die Herrschaft Lahr-Mahlberg, die Herrschaft Geroldseck und die Herrschaft Oberkirch. Stuttgart 1981–1995.
Pfb. BayerSchwab Burger, Helene et alii: Pfarrerbuch Bayerisch-Schwaben: (ehemalige Territorien Grafschaft Oettingen, Reichsstädte Augsburg, Donauwörth, Kaufbeuren, Kempten, Lindau, Memmingen, Nördlingen und Pfarreien der Reichsritterschaft in Schwaben).
Neustadt/Aisch 2001.
Pfb. Bayreuth Simon, Matthias: Bayreuthisches Pfarrerbuch der ev.-luth. Geistlichkeit des Fürstentums Kulmbach-Bayreuth (1528–1810), Einzelarbeiten aus der Kirchengeschichte Bayerns 12. München 1930–1931.
Pfb. Brandenburg Fischer, Otto: Evangelisches Pfarrerbuch für die Mark Brandenburg seit der Reformation. 1–2. Berlin 1941.
Pfb. Braunschweig Die Pastoren der Braunschweigischen Evangelisch-Lutherischen Landeskirche seit Einführung der Reformation. Hg. Georg Seebaß und Friedrich-Wilhelm Freist. 1–3.
Wolfenbüttel 1969–1980.
Pfb. Bremen Bremer Pfarrerbuch. Die Pastoren der Bremischen Evangelischen Kirche seit der Reformation. 1–2. Bremen 1990–1996.
Pfb. Erfurt Bauer, Martin: Evangelische Theologen in und um Erfurt im 16. bis 18. Jahrhundert:
Beiträge zur Personen- und Familiengeschichte Thüringens. Schriftenreihe der Stiftung Stoye 22. Neustadt/Aisch 1992.
Pfb. Franken Dannheimer, Wilhelm / Zahn, Wilhelm / Kuhr, Georg Ritterschaftliches Pfarrerbuch Franken. Einzelarbeiten aus der Kirchengeschichte Bayerns 58. Neustadt/Aisch 79.
Pfb. Frankfurt Telschow, Jürgen / Reiter / Elisabeth: Die evangelischen Pfarrer von Frankfurt am Main.
2. Aufl. Frankfurt/Main 1985.
Pfb. Hamburg Schade, Herwarth von: Hamburger Pastorinnen und Pastoren seit der Reformation: ein Verzeichnis. 1–2. Hamburg 1995.
Pfb. Hannover Meyer, Philipp: Die Pastoren der Landeskirchen Hannovers und Schaumburg-Lippes seit der Reformation. 1–3. Göttingen 1941–1953.
Pfb. Hessen Hütteroth, Oskar: Die althessischen Pfarrer der Reformationszeit. Marburg 1966.
Pfb. Kirchenprovinz Albrecht-Birkner, Veronika (Hg.): Pfarrerbuch der Kirchenprovinz Sachsen. Hg. vom Verein für Pfarrerinnen und Pfarrer in der Evangelischen Kirche der Kirchenprovinz Sachsen e.V. in Zusammenarbeit mit dem Interdisziplinären Zentrum für Pietismusforschung der Martin-Luther-Universität Halle-Wittenberg in Verbindung mit den Franckeschen Stiftungen zu Halle (Saale) und der Evangelischen Kirche der Kirchenprovinz Sachsen. 1–10. Leipzig 2003–2009.
Pfb. KurhessWaldeck Kurhessisch-Waldeckisches Pfarrerbuch. 1–4. Marburg 1973–2002.
Pfb. Livland Baerent, Paul et alii: Die evangelischen Prediger Livlands bis 1918. Köln 1977.
Pfb. Memmingen Erhard, Hermann: Memminger Pfarrerbuch. Einzelarbeiten aus der Kirchengeschichte Bayerns 55. Neustadt a. d. Aisch 1977.
Pfb. Neuburg Weigel, Maximilian / Wopper, Joseph / Ammon, Hans: Neuburgisches Pfarrerbuch.
Kallmünz 1967.
Pfb. Nürnberg Simon, Matthias: Nürnbergisches Pfarrerbuch: die evangelisch-lutherische Geistlichkeit der Reichsstadt Nürnberg und ihres Gebietes 1524–1806. Einzelarbeiten aus der Kirchengeschichte Bayerns 41. Nürnberg 1965.
Pfb. Pfalz Biundo, Georg: Pfälzisches Pfarrer- und Schulmeisterbuch. Kaiserslautern 1930.
Pfb. Pommern Moderow, Hans: Die Evangelischen Geistlichen Pommerns von der Reformation bis zur Gegenwart. Bd. 1–2. Stettin 1903–1959.
Pfb. Reichsstädte Simon, Matthias: Pfarrerbuch der Reichsstädte Dinkelsbühl, Schweinfurt, Weissenburg i. Bay. und Windsheim sowie der Reichsdörfer Gochsheim und Sennfeld: die evangelischen Geistlichen im Alten Reich. Einzelarbeiten aus der Kirchengeschichte Bayerns 39. Nürnberg 1962.
Pfb. Rheinland Die Evangelische Rheinland – ein rheinisches Gemeinde- und Pfarrerbuch / hrsg. von Albert Rosenkranz, Bd. 1–2, Düsseldorf 1956–1958.
Pfb. Rothenburg Dannheimer, Wilhelm: Verzeichnis der im Gebiete der freien Reichsstadt Rothenburg o.T. von 1544 bis 1803 wirkenden ev.-luth. Geistlichen. Einzelarbeiten aus der Kirchengeschichte Bayerns 26. Nürnberg 1952.
Pfb. Russland Amburger, Erik: Die Pastoren der evangelischen Kirchen Rußlands: vom Ende des 16.
Jahrhunderts bis 1937; ein biographisches Lexikon. Halle 1998.
Pfb. Strassburg Bopp, Marie Joseph: Die evangelischen Geistlichen und Theologen in Elsaß und Lothringen von der Reformation bis zur Gegenwart. Bd. 1. Neustadt a. d. Aisch 1959.
Pfb. Thüringen 1–8 Thüringer Pfarrerbuch. 1. Herzogtum Gotha. 2. Fürstentum Schwarzburg- Sondershausen. 3. Großherzogtum Sachsen(-Weimar-Eisenach) – Landesteil Eisenach. 4. Die reußischen Herrschaften. 5. Fürstentum Schwarzburg-Rudolstadt. 6.
Das Herzogtum Sachsen-Altenburg. 7. Herzogtum Sachsen-Meiningen. 8. Herzogtum Sachsen-Weimar. Neustadt an der Aisch/Leipzig 1995–2017.
Pfb. Thüringen 9 Meinhof, Friedrich: Thüringer Pfarrerbuch. 9. Herzogtum Sachsen-Coburg. Entwurf.
Heilbad Heiligenstadt 2016. www.pfarrerbuch-online.de
Pfb. Ulm Appenzeller, Bernhard: Die Münsterprediger bis zum Übergang Ulms an Württemberg 1810. Kurzbiographien und vollständiges Verzeichnis ihrer Schriften.
Veröffentlichungen der Stadtbibliothek Ulm 13. Weißenhorn 1990.
Pfb. Westfalen Bauks, Friedrich Wilhelm: Die evangelischen Pfarrer in Westfalen von der Reformationszeit bis 1945. Beiträge zur westfälischen Kirchengeschichte, Bd. 4.
Bielefeld 1980.
Pfb. Wittenberg 1 Erdmann, Johann Christoph: Biographie sämmtlicher Pastoren und Prediger an der Stadt- und Pfarrkirche zu Wittenberg: vom Anfange des XVI. Jahrhunderts bis auf gegenwärtige Zeit aus glaubwürdigen Urkunden gesammelt. Ein Beitrag zur Chursächs. Reformations- und Kirchengeschichte. Wittenberg 1801.
Pfb. Wittenberg 2 Erdmann, Johann Christoph: Lebensbeschreibungen und litterarische Nachrichten von den Wittenbergschen Theologen seit der Stiftung der Universität 1502 bis zur dritten hunderjährlichen Säkularfeyer 1802: aus den Matrikeln und andern glaubwürdigen Urkunden. Ein Beitrag zur Kursächs. Reformations- und Kirchengeschichte.
Wittenberg 1804.
Pfb. Zürich Dejung, Emanuel / Wuhrmann, Willy: Zürcher Pfarrerbuch: 1519–1952. Zürich 1953.
Pozsony 1 Markusovszky Sámuel: A pozsonyi ág. hitv. lyceum története kapcsolatban a pozsonyi ág. hitv. evang. egyház multjával. Pozsony 1896.
Pozsony 2 Schrödl József: A Pozsonyi Ág. Hitv. Ev. Egyházközség története: az egyházközség háromszázados fennállásának emlékezetére eredeti kútfők után. Pozsony 1906.
Pozsony 3 Schmidt Károly Jenő et alii: A pozsonyi ág. hitv. ev. egyházközség története. II. rész. Az egyházközség belső élete és intézményei. Pozsony 1906.
Pressburg 1 Schrödl, Josef: Geschichte der evangelischen Kirchengemeinde A. B. zu Pozsony. Bd. I.
Preßburg 1906.
Pressburg 2 Schmidt, Carl Eugen / Markusovszky, Samuel / Pröhle, Heinrich: Geschichte der evangelischen Kirchengemeinde A. B. zu Pozsony / Preßburg. Bd. II. Preßburg 1906.
Prickler Prickler, Harald: Beiträge zur evangelischen Presbyterologie des 16. und 17.
Jahrhunderts auf den Batthyány-Besitzungen des heutigen Südburgenlandes. In:
Gustav Reingrabner / Gerald Schlag (Hg.): Reformation und Gegenreformation im Pannonischen Raum: Referate der 13. Schlaininger Gespräche 1993 „Reformation und katholische Reaktion im österreichisch-ungarischen Grenzraum” und der 14.
Schlaininger Gespräche 1994 „Gegenreformation und katholische Restauration”.
Wissenschaftliche Arbeiten aus dem Burgenland 102. Eisenstadt 1999. 39–94.
Pumm Pumm, Liesbeth: Die Klosterbibliothek Güssing. Ein Zeitzeuge der Reformation und Gegenreformation im burgenländischen Raum. Dipl. Wien 1992.
QGSK Quellen zur Geschichte der Stadt Kronstadt in Siebenbürgen. Brassó 1886-
Rácz Rácz Károly: A pozsonyi vértörvényszék áldozatai 1674-ben. Sárospatak 1874. 2.
kiad. 1–3. Lugos 1889–1905.
Raupach Raupach, Bernhard: Presbyterologia Austriaca. Oder Historische Nachricht von dem Leben, Schicksalen und Schriften der Evangelisch-Lutherischen Prediger, welche in dem Ertz-Herzogthum Oesterrich unter und ob der Enns von Zeit zu Zeit bis zu der grosen Reformation A. 1624 und A. 1627 im öffentlichen Lehr-Ammt gestanden, so viel man dessen hat in Erfahrung bringen können. Hamburg 1741.
Rexa 1909. Rexa Dezső: Sinapius János emléksorai. Irodalomtörténeti Közlemények 19 (1909) 235–236.
RGG4 Die Religion in Geschichte und Gegenwart. 4. Aufl. 1–8. Tübingen 1998–2005.
Ribini 1–2 Ribini, Ioannes: Memorabilia Augustanae Confessionis in Regno Hungariae a Ferdinando I. usque ad III. Posonii 1787.; Memorabilia Augustanae confessionis in regno Hungariae a Leopoldo M. usque ad Carolum VI. Posonii 1789.
RMK I–III (nr.) Szabó Károly / Hellebrant Árpád: Régi magyar könyvtár. I–III. Bp. 1879–1898. Régi magyar könyvtár III. Pótlások, kiegészítések, javítások. Borsa Gedeon irányításával összeáll.: Dörnyei Sándor és Szálka Irma. 1–4. Bp. 1990–1993.
RMNy (nr.) Borsa Gedeon et alii (szerk.): Régi magyarországi nyomtatványok 1473–1670. 1–4. Bp.
1971–2012.
RMSz P. Vásárhelyi Judit (szerk.): Régi magyarországi szerzők: RMSZ. I. A kezdetektől 1700-ig. Bp. 2008.
Rosenauer 1876. Rosenauer Károly: A beszterczebányai á. h. ev. gymnasium története. Beszterczebánya 1876.
Rosenauer 1878. Rosenauer Károly: A besztercezbányai ág. hitv. evang. egyházközség története.
Beszterczebánya 1878.
Roth Roth, Fritz: Restlose Auswertungen von Leichenpredigten und Personalschriften für genealogische Zwecke. 1–10. Boppard/Rhein 1959–1988.
SBS Slovenský Biografický Slovník (od roku 833 do roku 1990). 1–6. Zost. Augustín Maťovčík. Martin 1994.
Scheuffler (nr.) Scheuffler, Johann: Der Zug der österreichischen Geistlichen nach und aus Sachsen.
Jahrbuch für die Geschichte des Protestantismus in Österreich 6 (1885) 127–140; 7 (1886) 188–202; 8 (1887) 95–112; 9 (1888) 83–102; 10 (1889) 126–145; 11 (1890) 142–159; 15 (1894) 157–186; 20 (1899) 51–82; 23 (1902) 86–100; 24 (1903) 184–
235.
Schrauf 3 Schrauf Károly: A bécsi egyetem magyar nemzetének anyakönyve 1453–1630.
Magyarországi tanulók külföldön 4. Bp. 1902.
Schroeder 1966. Schroeder, Felix von: Die slowakisch-deutsche Predigerfamilie Pilarik. Südostdeutsches Archiv 9 (1966) 65–125.
Schroeder 1984. Schroeder, Felix von: Verbindungen burgenländischer evangelischer Pfarrer zu Deutschland im 17. Jahrhundert. In: Burgenland in seiner pannnonischen Umwelt.
Festgabe für August Ernst. Burgenländische Forschungen, Sonderband 7. Eisenstadt 1984. 351–355.
Schröder Schröder, Hans / Cropp, F. A. / Close, C. R. W. (Hg.): Lexikon der hamburgischen Schriftsteller bis zur Gegenwart. Hamburg 1851–1883. http://schroeder.sub.uni- hamburg.de/ https://digitalisate.sub.uni-hamburg.de/schroeder-lexikon.html
Serpilius 1647. Serpilius, Johann II.: Dei opt(imi) max(imi) benignitate pastorum ecclesiarum ad inferiorem fluvium Poprad Fraternitas post luem epidemiam anni 1645 et varias mutationes tandem plene redintegrata, anagrammatice per Johannem Serpilium, eccl(esiae) Caismarcen(sis) pastorem et dictae Fraternitatis seniorem celebrata, anno a nati Salvatoris circumcisione sesquimilles. CXLVII. Leutschoviae (1647) typis Laurentii Breweri. RMNy 2185.
Sillem Sillem, C. H. Wilhelm: Verzeichnis der studierenden aus Österreich auf dem akademischen Gymnasium in Hamburg. Jahrbuch für die Geschichte des Protestantismus in Österreich 6 (1885) 46–48.
Sobotík Bohumil Sobotík: Východoslovenské ordinace 1614–1741 a české země. Materialová studie. Ostrava 1958.
Sólyom 1930. Sólyom Jenő: Az Ágostai Hitvallás magyar fordításai. Bp. 1930.
Sólyom 1963. Sólyom Jenő: A két Ács Mihály életrajzához. Irodalomtörténeti Közlemények 67 (1963) 55–58.
Sólyom 2002. Sólyom Jenő (szerk.): A Magyarországi Evangélikus Egyház Déli Egyházkerülete az ezredfordulón 2000–2001. Bp. 2002.
Sólyom 2004. Sólyom Jenő: Tanuljunk újra Luthertől! Dr. Sólyom Jenő (1904–1976) válogatott írásai.
Bp. 2004.
