Csepregi Zoltán
Evangélikus lelkészek Magyarországon (ELEM) II/1
Csepregi Zoltán
Evangélikus lelkészek Magyarországon (ELEM)
II/1
A zsolnai zsinattól (1610) a soproni országgyűlésig (1681) II/1: Nyugat-Magyarország (a dunántúli, a bajmóci
és a felső-dunamelléki egyházkerület) 2. javított és bővített kiadás
A
Pastores evangelico-lutherani in Hungaria
II/1
A synodo Solnensi (1610) usque ad comitia Semproniensia (1681) II/1: Hungaria occidentalis (districtus Transdanubianus, Bajmocensis
necnon Danubianus Superior) Editio altera emendata auctaque
RECITI • Budapest, 2020
Evangélikus lelkészek Magyarországon (ELEM) II/1 Permanens URL:
https://medit.lutheran.hu/site/kategoria/40
Jelen kötet a MTA BTK Lendület Hosszú reformáció Kelet–Európában (1500–1800) Kutatócsoport, valamint aBölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi
Intézete támogatásával készült.
A címlap az Evangélikus Országos Gyűjtemény fotótárából vett illusztráció felhasználásával készült.
© Csepregi Zoltán
Könyvünk a Creative Commons Nevezd meg! – Ne add el! – Így add tovább!
2.5 Magyarország Licenc (http://creativecommons.org/licenses/by-nc-sa/2.5/hu/) feltételei szerint szabadon másolható, idézhető, sokszorosítható.
A köteteink honlapunkról letölthetők. Éljen jogaival!
ISBN 978 615 6255 05 1
Kiadja a reciti, a BTK Irodalomtudományi Intézetének tartalomszolgáltató portálja www.reciti.hu
tartalom
Bevezetés – Introductio . . . 7
rövidítések – abbreviationes . . . 14
Személyek áBécérendBen – PerSonae ordIne alPhaBetIco . . . 43
lelkéSznévSorok – SerIeS PaStorum . . . 451
Bars vármegye – comitatus Barsiensis . . . 451
Fejér vármegye – comitatus albensis . . . 456
Győr vármegye – comitatus Iauriensis . . . 456
komárom vármegye – comitatus comaromiensis . . . 461
moson vármegye – comitatus mosoniensis . . . 462
nyitra vármegye – comitatus nitriensis . . . 467
Pozsony vármegye – comitatus Posoniensis . . . 493
Somogy vármegye – comitatus Simigiensis . . . 506
Sopron vármegye – comitatus Sempronienesis . . . 508
vas vármegye – comitatus castriferreus . . . 530
veszprém vármegye – comitatus vesprimiensis . . . 565
zala vármegye – comitatus zaladiensis . . . 571
helynévkonkordancIa – concordantIa toPonymorum . . . 579
Személynévmutató – Index PerSonarum . . . 617
helynévmutató – Index toPonymorum . . . 673
Bevezetés – IntroductIo
Az alábbi névtár az „evangélikus lelkészek Magyarországon” (eLeM) készülő adatbá- zis része.1 A most megjelenő részeket, melyek a 17. század derekán működő lelkészeket dolgozzák fel, azzal a céllal is szántuk előzetes kipróbálásra, hogy fogadhassák a felhasz- nálók kiegészítéseit, javításait és észrevételeit.2 ezúton is köszönettel tartozom kutató- társaimnak bel- és külföldön, akik kritikus figyelemmel kísérték a 16. századi köteteket és elküldték ezekhez korrektúrájukat, valamint megosztották velem még publikálatlan, ezirányú kutatási eredményeiket. ebből a támogatói körből jelen kötet esetében szabó András Péternek kell név szerint köszönetet mondanom, aki rendelkezésemre bocsá- totta a miavai egyházmegyei levéltárban készített fotóit, így lehetővé tette számomra az amúgy az átlagnál gyérebb forrásadottságú nyitrai terület feltérképezését.
Második korszakunk időhatárai, a zsolnai zsinat (1610) és a soproni országgyűlés (1681) meghatározó egyházpolitikai cezúraként keretezik a hazai evangélikus egyháztör- ténet „rövid 17. századát”. ez a röpke hét évtized a vallásszabadság törvénybe iktatásának köszönhetően a protestáns egyházi életnek, az iskolázásnak és a könyvkiadásnak olyan felvirágzását hozta, hogy részben a lelkészi kar szükségszerű bővülése, részben az adatok sűrűsödése miatt a biogrammok adattárunk legvaskosabb köteteit fogják megtölteni.
Az első, a 16. századra koncentráló egységtől3 eltérően – az alább ismertetett for- ráshelyzet miatt – az életrajzi adatokat területi felosztásban közöljük. Jelen kötetben három nyugat-magyarországi egyházkerület:
– a sopron, vas, veszprém, zala vármegyére és időnként az ezekkel szomszédos területek egyes gyülekezeteire is kiterjedő dunántúli egyházkerület,
1 A szerző az MTA BTK Lendület Hosszú reformáció Kelet-Európában (1500–1800) Kutatócsoport tag- ja és jelen adattár e projekt keretében készült el. Az eLeM kötetei alapjául szolgáló proszopográfiai kutatás a Refo500 Research Consortium által befogadott és regisztrált hosszú távú kutatási program.
2 https://medit.lutheran.hu/site/kategoria/40
3 eLeM I/1–3. Budapest 2014–2016. ezek a 16. századi papi életpályák azóta a Lipcsei egyetem www.pfarrerbuch.de online-adatbázisába is bekerültek, s jelen kötetünk adatainak beolvasása is ha- marosan megtörténik ide. Itt helynév szempontú lekérdezésre is van lehetőség.
– a Bars, nyitra, Pozsony vármegyékre és időnként az ezekkel szomszédos területek egyes gyülekezeteire is kiterjedő bajmóci egyházkerület,
– valamint a vizsgált időszaknak csak az első és utolsó évtizedeiben (1630-ig és kb.
1650-től) fennálló, Győr, Moson és Pozsony vármegyék magyar és német nyelvű gyü- lekezeteit összefogó felső-dunamelléki egyházkerület papjait gyűjtöttük össze. ezen püspökségek belső határai ugyan időben folyamatosan változtak (Győr és Moson vár- megyék például mindhárom szervezeti egységhez tartoztak valamikor), de a vizsgált régió mégis sok szempontból határozottan elkülönül a szomszédos biccsei és bányai egyházkerületektől.
Adatgyűjtésünk legfontosabb forrásai a három püspökség ordinációs, zsinati és vizitációs jegyzőkönyvei, melyek eredetiben vagy másolatban maradtak fenn (a Felső- dunamelléken ugyan csak töredékesen, de a másik két kerületben szinte hiánytalanul).
A dunántúlon rendelkezésre állnak a vizsgált korszak egészére nézve az éves rend- szerességgel tartott zsinatok jegyzőkönyvei4 (időnként ugyan hézagosan vezetve) és a kerület Konkordia könyvében az újonnan felavatott lelkészek rövid bejegyzései,5 vala- mint 1627-től kezdve az egyházlátogatási jegyzőkönyvek is.6 ennek ellenére összesen öt évben van pontos és szinte teljes adatfelvételünk arról, melyik lelkész melyik állást töltötte be (1628, 1630–1631, 1646, 1651), a közbeeső időszakok a legtöbb életrajz ese- tében „fehéren” maradnak két okból. Az egyik ok a gyakori helycsere. A dunántúli kerületben a „papmarasztás” a kivételes eljárás, és az akár évenkénti váltás az általános gyakorlat, amiről a zsinati jegyzőkönyvek bőségesen tanúskodnak. A másik ok éppen ugyanezeknek a zsinati jegyzőkönyveknek a barátságtalan szokása, hogy a lelkésze- ket csak a legritkább esetben nevezik néven, inkább „a nemeskéri”, „a hegyfalusi”, „a bozsoki” takarékos megjelöléseket használják (ez a gyakorlat más régiókban is jellem- ző), ám az említett rendszeres helycserék miatt ma már lehetetlen felfejteni, melyik helynév mögött melyik személy rejtőzik.
A bajmóci egyházkerületben lényegében hasonló a helyzet: van a teljes időszakra egy ordinációs anyakönyvünk7 és egy vizitációs jegyzőkönyvünk8 (mely sajátos módon nem mindig nevezi néven a meglátogatott egyházközség lelkészét). A kerületi zsina- tok helyett azonban három egyházmegye rendszeres összejöveteleit ismerjük a bajmóci,
4 eoL, AGe, Iv.e.13/vIII; v.5; v.6; oszK, Fol. Lat. 2077.
5 oszK, Quart. Lat. 1177; Payr 1910. 52–99.
6 eoL, AGe, III.e.11; v.10; oszK, Fol. Hung. 206; Quart. Lat. 1183; MPeA 6: 11–193; Payr 1910.
102–128;
7 eoL, G II.
8 daxner. 18. századi másolatokban és kivonatokban maradt fent. Adatait felhasználta: Fabó 3;
Paulíny 1–4.
a berencsi és a nagytapolcsányi fraternitás jegyzőkönyveiből,9 ami félsikernek számít (mert nem maradtak fent a csejtei, a galgóci és a semptei egyházmegye aktái).
A Felső-dunamelléken a kerület fennállásának 1630-ig tartó első korszakában a vizitációkat leszámítva ugyanilyen jó adottságokkal számolhatunk (ordinációs anya- könyv10 és zsinati jegyzőkönyvek11), ám a második korszak (kb. 1650-től) annyira for- ráshiányos, hogy még a püspökök hivatali idejét is csak hozzávetőlegesen lehet megál- lapítani, a kerület kiterjedéséről és egyházközségeinek vagy papjainak számáról pedig csak bizonytalan feltételezéseink vannak. Az egyházkerület törzsterületén, Pozsony vármegyében javít valamit ezen a helyzeten a Pozsony vármegyei kánonok aláíróinak névsora,12 melyet az egész vizsgált korszakban folyamatosan vezettek, függetlenül attól, hogy ez az egyházmegye éppen melyik egyházkerületbe tagozódott be.
A forrásadottság diktálja, hogy a több helyen is megforduló 17. századi lelkészeket az eLeM adattárában ahhoz a területhez rendeljük (azaz abban a kötetben szerepeltessük), ahol először szolgálatba léptek (ahol felavatták őket vagy ahol aláírtak egy egységdoku- mentumot). A Formula Concordiae, az Ágostai hitvallás, illetve a Pozsony vármegyei vagy a nyitrai egyházmegyék kánonjainak aláírása miatt a szolgálati viszony kezdő dátuma egy adott egyházközségben sokkal több esetben ismert, mint a befejező dátum, ahogy az ordináció időpontja is gyakrabban mutatható ki, mint a születési és halálozási év.
erre az általános „bemeneti” tapasztalatra az ún. gályarabperek (1672–1674) jegy- zőkönyvei cáfolnak rá, melyek – a kutató nagy segítségére – tömegesen szállítják a hivatalról való lemondás vagy más módon történt elmozdítás (elűzés, bebörtönzés, emigrációba kényszerítés) pontos datálását. Főleg az 1674-es pozsonyi perben készült pillanatfelvétel (melynek jegyzőkönyve nagy számban tartalmaz amúgy teljesen isme- retlen papi neveket és más forrásban egyáltalán elő nem forduló szolgálati helyeket13) döbbent rá arra, hogy még a kivételesen szerencsés forráshelyzet, az egyidejű ordiná- ciós, a zsinati és a vizitációs jegyzőkönyvek fennmaradása mellett is milyen sok személy hullhatott ki a korábbi évtizedek tekintetében a kutatás rostáján, mennyire töredékes az adatfelvételünk. Különösen az apró falvak archontológiája fehérlik a hézagoktól.
Hogy a 16. századhoz képest messze jobb forrásadottságok mellett is mennyire hé- zagosak a lelkésznévsorok, és milyen távol áll adattárunk a teljességtől, azt abból lehet felimerni, hogy a feldolgozott jegyzőkönyvek milyen sok olyan egyházközséget em- lítenek, ahonnan egyetlen lelkész nevét sem tudjuk kimutatni. Két meggyőző példa álljon itt erre az adottságra és intse az archontológust/proszopográfust szerénységre és alázatra!
9 AMs, I A I 1; AMs, I A I 2; AMs, I A I 3.
10 eoL, AGe, v.109.c: 449–456; oszK, Fol. Lat. 2059/3: 10v–12r; Fabó 4: 215–218.
11 oszK, Fol. Lat. 2059/3: 9r-29r; Fabó 4: 74–84, 89–94, 102–105, 123–136, 160–170, 223k.
12 eoL, AGe, I.e.2: 341–348; MPeA 1: 69–75.
13 varga 2002; varga 2008.
Musai Gergely dunántúli püspök 1661-ben összeírta egyházkerületének gyülekeze- teit, mind a még meglévőket, mind a már megszűnteket.14 ezen a listán 11 olyan egy- házközséget találni, melyekhez az eLeM egyetlen papi nevet sem tud kötni.15 A baj- móci egyházkerületben sem sokkal jobb a helyzet, ott a jegyzőkönyvek egybevetése után nyolc ilyen „arctalan” helynév marad, melyeket az akták működő egyházközség- ként sorolnak fel, papjaikról mégsem tudunk semmit.16
A „rövid 17. század” a felekezeti emigráció nagy korszaka. előbb oberpfalzból, cseh- és Morvaországból, majd Alsó- és Felső-Ausztriából, sőt a harmincéves háború változó hadiszerencséje szerint a német birodalmi városokból is érkeztek hozzánk emig- ráns lelkészek, végül az ún. „gyászévtized” (1671–1681) idején megfordult az útirány, és magyarországi menekültek lepték el a sziléziai és a német egyházi munkaerőpiacot. Az eddigi életrajzi lexikonok nagy fogyatékossága volt, hogy az első korszakra nézve meg- elégedtek a Palatinus, Bohemus, Moravus, Austriacus, Silesius származási megjelölések- kel, ahogy az illető ezt neve mellett éppen használta, a hazai prédikátorperek elítéltjei esetében pedig sokszor olvasni az „1674 után németországban” általános megfogal- mazást. A külföldi Pfarrerbuchok szisztematikus átnézésének és az új digitális keresési lehetőségeknek köszönhetően az eLeM ezen a téren is nagy előrelépést hozott: számos életrajzot egészítve ki bevándorlók esetén pontosabb származási és iskolázási helyekkel, kivándorlók esetében pedig letelepedési és halálozási adatokkal.
Minden névtár és proszopográfiai adatbázis alapkérdései a bekerülési kritériumok:
kiket veszünk föl és kiket hagyunk ki. Az eLeM címének három szava („evangéli- kus lelkészek Magyarországon”) és alcímének évszámai (1610–1681) határozzák meg a négy legfontosabb explicit válogatási szempontot: az adatgyűjtés azokra terjed ki, akik megbízható, forrásszerűen igazolható vagy valószínűsíthető adatok szerint
– az evangélikus (lutheránus) tanítás szellemében, – felavatott lelkészként működtek,
– az egykori Magyar Királyság területén (illetve kötetünk esetében annak nyugati vármegyéiben),
– és 1610–1681 között álltak szolgálatba.
14 több másolatban is fennmaradt és két kiadásban is megjelent: MPeA 4: 93–99; Payr 1910. 145–150.
15 csurgó (Fehérvár-), doba, szentmiklós (Lébény-), Apáti (nemes-), Pacsa, szentgyörgyvár, udvar- hely (somogy-), ukk, véged, „söjtör” (a Balaton-felvidéken, nem azonosítható), szentilona (vas) (a muraszombati egyházmegyéhez tartozó vend gyülekezet, innen csak a kőszegvidéki német egyház- megyéhez tartozó lelkészeket ismerjük).
16 Bosác (trencsén vm.), Meretice, tótdiós, récsény (Alsó- & Felső-), sárfő (nyitra-), surány (nagy-),
„Keresztúr”, „Knoth” (az utolsó kettő a galgóci egyházmegyében, nem azonosíthatóak). Martinus Klanicza 18. századi adatgyűjtése ugyanerről a területről még több ilyen esetet, pontosan 22-t tartal- maz (Fabó 3: 158–189), de ezek egy része bizonyíthatóan helynévtévesztésen alapul.
A fentiekhez még technikai természetű, inkább implicit szempontok is társulnak.
A betűrendes proszopográfiai adattáraknak szükségük van a személyek nevére, lehe- tőleg a teljes vezeték- és keresztnevére. szinte automatikus bekerülési kritériumként adódott a követelmény, hogy a kérdéses személynek a családneve vagy saját felvett (hu- manista, szerzői, származási) neve, de legalább ragadványneve legyen ismert.
A határesetekre és módszertani dilemmákra mindjárt a címszóként szolgáló sze- mélynév alatti Nota bene! megjegyzés hívja föl a figyelmet. A legtöbb kétely az alapkri- tériumokból adódik: valóban az evangélikus felekezethez sorolható? valóban szolgált Magyarországon? valóban felavatott lelkész? ugyanitt utalunk a személyek azonosí- tásának a dilemmájára is, hogy azonos nevek (esetleg egybeeső életrajzi adatok is) egy vagy több individuumot, életutat takarnak.
A felekezeti határeseteket a 17. században már nem a nehezen besorolható „reform- katolikusok” és „protestánsok” jelentik, hanem főleg az áttérők. Ilyen áttérésekre akár egymás után oda-vissza is sor kerülhetett, főleg, ha a hitváltó nem megváltozott meg- győződését követte, hanem valamilyen fegyelmi eljárás elől menekült régi egyházából az újba. A reformáció századának még átmeneti viszonyaira emlékeztető bizonytalan- ságok két helyzetben fordultak elő: egyes végvárak „közös protestáns” magyar prédiká- torai esetében, valamint a rohonc környéki német egyházközségekben, melyek 1633-ig ugyan a németújvári református egyházmegye szervezetéhez tartoztak, de papjaik min- den jel szerint ekkor is evangélikus liturgiát végeztek. Földrajzi határeseteket a vizsgált korszakban az emigránsok gyermekei jelentenek, akik csak ritkán tértek vissza fiatalon elhagyott hazájukba, de külföldi szolgálati helyeiken is Hungarusként határozták meg magukat.
Komoly kihívással szembesültünk a személynevek használatának kérdésében. Komp- ro misszumos megoldásként (melyet a történeti érv is támogat) a latinos alapforma mellett döntöttünk, de változatként népnyelvi névalakokat is szerepeltetünk. Hasonló meg- gondolásból a helynevek esetében is a történeti alakokat választottuk, azaz ahogyan a 18–19. századi magyar szakirodalom ismerte őket még az ún. „helynévmegállapítás”
előtt. ez az eljárás természetesen hátrányokkal is jár, hiszen ma többek között a Google Maps is az egy-egyértelműnek megalkotott „1913-as” helynevekkel dolgozik. ezeket a hátrányokat hivatott kiküszöbölni a névtárhoz kapcsolódó helynév-konkordancia, mely az alapforma és a névváltozatok mellett az egykori vármegyei besorolást és a mai hivatalos elnevezést is tartalmazza.
A korábban megjelent 16. századi egységhez képest az adattár apparátusa két sor- ral bővült, egyrészt internetes hivatkozásokkal, melyek hasznosságát nem kell külön indokolni. nagy előrelépést jelentett 2016 óta a német nyelvterületen az addig elkülö- nülten épülő online-adatbázisok Gnd-alapú összekapcsolása.17 A Gnd (Gemeinsame
17 többek között lásd: www.deutsche-biographie.de.
Normdatei) eddig csak a feldolgozást és katalogizálást végző gyűjteményi munkatár- sakat segítette, most azonban már a kutatók és felhasználók is tapasztalhatják áldásait (hazai megfelelője, a Nemzeti Névtér18 jelenleg még csak tesztüzemmódban működik).
A másik újdonság az Ms rövidítésű kéziratos kategória. ez utóbbiban – a levéltá- ri forrásoktól elkülönítve – főleg olyan 18. századi kéziratos műveket tüntettünk föl, melyek különböző gyűjteményekben (akár külföldön is) közel egykorú, ám eltérő lap- számozású másolatokban lelhetőek fel. ezeknél nem mindig tartottuk szükségesnek, hogy az általunk használt példány oldalaira pontosan hivatkozzunk, hiszen a remény- beli olvasó lehet, hogy éppen egy más őrzőhelyű és formátumú másolathoz fér hozzá kényelmesen. eljárásunkat az a felismerés vezette, hogy a 18. század latin nyelvű kéz- iratos nyilvánosságát ma nagyjából ugyanazon művek másolatai képviselik párhuza- mosan budapesti, pozsonyi, turócszentmártoni, késmárki, vagy akár prágai és hallei kézirattárakban. A „levéltári” és „kéziratos” hivatkozások elkülönítése biztosan nem sikerült következetesen – hiszen a két kategória közismerten oly sok ponton érintkezik és metszi egymást –, de bízunk benne, hogy proszopográfiánk használatát ezek az átfe- dések érdemben nem befolyásolják.
A 2018-as tisztán elektronikus megjelenést most egy elsősorban nyomtatásra szánt (bár elektronikus is hozzáférhető) kiadás követi. A közegváltásnak két fontos következ- ménye van a kötet szerkezetére nézve:
– A korábbi pdf-változat aggályok nélkül alkalmazhatta az „egy oldal – egy rekord”
tördelési elvet úgy, hogy az oldalszám egyben a rekordok sorszámaként is használha- tó legyen. A papírtakarékos megoldás nem merült fel szerkesztési szempontként. egy nyomtatásban megjelenő könyvre ez természetesen már nem áll, ezért a két kiadás lap- számozása jelentősen eltér egymástól. Annak megkönnyítésére, hogy a korábbi és az új változat hivatkozásai ne keveredjenek egymással és okozzanak zavart (akár az eLeM többi kötetének kereszthivatkozásaiban), az első kiadás oldalszámai most mint a re- kordok sorszámai jelennek meg. Ha tehát valaki a 2018-as kiadást oldalszám szerint, a 2020-ast pedig sorszám szerint idézi, szükségszerűen ugyanarra azt eredményre jut.
– A teljes szövegében elektronikusan kereshető pdf-et nem láttuk el külön muta- tókkal, csak helynévkonkordanciával és a személynévváltozatok esetében utalókkal.
egy nyomtatott Pfarrerbuchnak viszont elengedhetetlen része a teljes személy- és hely- névmutató, amivel most a kiadvány természetesen kibővül.
további gazdagodást a Lelkésznévsorok – Series Pastorum vármegyékre tagolt egy- ség jelent. Az eLeM legfrissebb kötetei már rendszeresen tartalmazzák ezt a hasznos áttekintést, mely a 2018-ban megjelent részletben még nem szerepelt, most pótoljuk.
A Series Pastorum hasonló célt szolgál, mint számtanórán az „ellenőrzés”, azt biztosítja, hogy a személyek, helyek és időpontok egymáshoz rendelése lehetőleg pontos és ellent-
18 Lásd: http://abcd.hu/.
mondásmentes legyen. Bármilyen hiteles forrásunk is van arra (akár az érintett személy datált aláírása), hogy A személy B időpontban c helységben volt parókus, ha két ilyen adatsor ütközik, akkor nyilvánvaló, hogy nem tölthették be egyidejűleg ketten ugyan- azt az állást. Akár tartózkodhattak is egy helyen, de nem húzhatták egyszerre ugyan- azt a papi javadalmat. Az ütközésre valami megoldást kell keresni, s ez a megoldás sok esetben a személyek azonosítása. A 17. században előfordul, hogy valaki még sajátkezű aláírásaiban is más-más nevet használ (pl. családnevet és származási nevet felváltva). Az új kiadás vAcAt megjegyzéssel ellátott üres sorszámait a legtöbbször ilyen több nevet használó személyek utólagos azonosítása magyarázza.
Fentebb köszönettel említettem, hogy a minket körülvevő kutatói közösség 2014 óta folyamatosan konstruktív kritikával kíséri az eLeM köteteinek megjelenését, fel- hívja a figyelmet tévedéseinkre és kiegészíti a hézagokat. Befejezésül szeretném meg- erősíteni, hogy nagy szükség van ezekre a visszajelzésekre, és hálával tanulunk minden módszertani vagy tartalmi megjegyzésből, örülünk bármely adatnak, mely akár már korábban megjelent, akár még előkészületben lévő életrajzi rekordot pontosít és gazda- gít. Ha nyomtatásban sokszor már nem is, de a párhuzamosan gondozott online adat- bázisban mindig lehet korrigálni és pótolni. ezúton kérem kutatótársaimat, továbbra is tartsák emlékezetükben adattárunkat.
Budapest, 2020. augusztus 31-én
csepregi zoltán
zoltan.csepregi@lutheran.hu
rövIdítéseK – ABBrevIAtIones
NB! nota bene! (figyelmeztetés) Ord ordinatio (lelkészavatás) P pater (apa)
M mater (anya) Fr frater (testvér) Fi filii, filiae (gyerekek) St studia (tanulmányok) LM ludi magister (tanító, tanár) VDM verbi divini minister (lelkész) S superiora (magasabb tisztségek) N nota (megjegyzések)
A archivalia (levéltári források) Ms manuscripta (kéziratos művek) Lit litteratura (irodalom)
URL uniform resource Locator (internetes forrás)
* született (keresztelés dátuma: baptisatus)
† meghalt (temetés dátuma: sepultus)
∞ házasodott (özvegy: vidua)
~ „vagy”: a felsoroltak valamelyike lehet a helyes adat + „és”: a felsorolt gyülekezeteknek egyidejűleg lelkésze
& a felsorolt településrészeknek egyidejűleg lelkésze
Nota bene-megjegyzések
egy személy? lehetséges, hogy a külön szerepeltetett adatok egy személyre vonatkoz- ev./ref. nakidőrendi, szervezeti vagy tanfejlődési okokból nem sorolható kizárólag
sem az evangélikus, sem a református (sem az unitárius) felekezethez
kat./ev. időrendi, szervezeti vagy tanfejlődési okokból nem sorolható kizárólag sem a katolikus, sem az evangélikus (sem a református) felekezethez laikus? ordinációjára nincs adat, laikus teológusként prédikálhatott Mo. 0 magyarországi lelkészi szolgálatáról nincs adat
praenomen? keresztneve a forrásokban eltérő
több személy? lehetséges, hogy az adatok több személyre vonatkoznak transylvanus a szervezetileg elkülönült erdélyi szász egyházban szolgált
Levéltári és kézirattári jelzetek (A)
Ak Ágfalva Ágfalvai evangélikus egyházközség, vegyes anyakönyv: 1665–1673.
Hozzáférés: 2020.09.30, http://www.oskereso.hu/.
Ak sopron soproni evangélikus egyházközség, anyakönyvek, keresztelési: 1624–
1655, 1656–1670, 1671–1679, 1680–1690, 1691–1707; házassági: 1645–
1655, 1656–1668, 1668–1680, 1680–1688, 1689–1703; halotti: 1676–
1690, 1691–1705. Hozzáférés: 2020.09.30, http://www.oskereso.hu/.
AMs Archív Myjavského seniorátu evanjelickej cirkvi A. v., Archivum senioratus nitriensis, Myjava
eoK evangélikus országos Könyvtár, Budapest
eoL, AGe evangélikus országos Levéltár, Budapest, Archivum generalis ecclesiae eoL, G II evangélikus országos Levéltár, Budapest, Bajmóci kerület ordinációs
lista (1610–1670, kéziratos másolat Pozsonyban), raab vilmos gép- írásos kivonata
eoL, G III evangélikus országos Levéltár, Budapest, Biccsei kerület ordinációs lista (1610–1760, kéziratos másolat Pozsonyban), raab vilmos gép- írásos kivonata
eoL, z evangélikus országos Levéltár, Budapest, ötvárosi szuperintendencia (Lőcse, Bártfa, Kassa, eperjes, Kisszeben) ordinációs lista (1614–
1741, az eredeti Lőcsén), raab vilmos gépírásos kivonata LKB Ústredná knižnica sAv (Bývalá lyceálna knižnica), Bratislava oszK országos széchényi Könyvtár, Budapest, Kézirattár
seL soproni evangélikus Levéltár, sopron
ungBibl universitäts- und Landesbibliothek sachsen Anhalts zu Halle, Hand- schriftenabteilung, ungarische Bibliothek
Wo v-vII Archiv der stadtkirchengemeinde Wittenberg, ordiniertenbücher, Bd. v. (1690–1605), Bd. vI. (1605–1627), Bd. vII. (1627–1674)
Kéziratos művek (Ms)
carll confessio fidei christianae parochorum vigintiquatuor regalium ecclesiarum in scepusio. valentinus carll ros- naviensis concionator slavorum Leutschoviae describebat anno 89. venerabili fraternitati XXIv regalium M. Anto- nius Platner pastor ecclesiae Leutschoviensis in amicitiae pignus et sui memoriam dono dedit, cum resignaret offi- cium senioris in congregatione Isaacensi vI. non. IXbris anno christi 1599. [!] Archív evanjelického cirkevného zboru A. v. v Levoči.
catalogus catalogus testium et confessorum evangelicae veritatis, in comitatibus trenchiniensi, Lyptowiensi et Arvensi, Li- bro christianae concordiae subscribentium. eoL, AGe, v.45: 98–122; I.a.2.(15).
consignationes consignationes pastorum et rectorum, qui inde a tempo- ribus reformationis, vsque ad nostram aetatem in […] co- mitatu Thurotzensi ministerio suo sunt defuncti. oszK, Quart. Lat. 1174; Fol. Lat. 2078: 28r–37v; turčiansky se- niorátny archív v Martine.
daxner Protocollum superintendentale, quod tempore visitationis Anno MdcXI. manu conscripsit infrascriptus dnus Isaacus Abrahamides Hrochotius, Praepositus Baymocensis et [...] su- perintendens ab Anno 1610–1621. continuarunt nicolaus Fidicinis, Basilius Fábri, nicol. Martini, daniel dubravius, Martinus tarnóczy et daniel Krmann superintendentes, nunc verum per me Paullum daxner v. d. M. eccl. Ó-turens, ex genuino et autentico transcriptum. Anno 1787. Ústredný archív evanjelickej cirkvi A. v. na slovensku, Bratislava.
diarium dorothicii diarium Thomae dorothicii senioris, Pastoris rosenbergen- sis, ab anno 1584. deductum. diarium Thomae dorothici ju- nioris Pastoris radnensis et vozniczensis, 1652–1662. eoL, AGe, v. 57: 194–230; oszK, Fol. Lat. 3415: 47r–63v; Ar- chív evanjelického cirkevného zboru A. v. v Liptovskom Mikuláši, syntagma matricularum et diariorum 304–317.
diarium Lochmanni Annotationes rerum memorabilium, quas conscripserunt Georgius Matthias, Joannes et Matthias junior e familia Lochmann. 1544–1655. oszK, Quart. Lat. 552; AMs, vI A 47: 3–115.
diarium tornarii diarium eliae tornarii neozoliensis, samuelis Apiarii p.
Libetensis, Mart. spetki Bozokiensis, Joannis szuljovini p.
Palojtensis… oszK, Ant 7745; AMs, vI A 47: 117–163.
diarium türk calendarium historicum. Wittenberg 1559. Štátna vedecká knižnica v Prešove, r 83.
Fata Fata Familiae Krmannianae. eoL, AGe, v.96; LKB;
ungBibl.
exilia trium Kermannorum exilia. eoL, AGe, v.50: 121–155;
Ústřední knihovna univerzity Karlovy, Praha.
Holuby: trencsén Holuby, Jozef Ľudovít: trenčianské vizitačné protokoly (1611–1742). Kivonat. I-II. 1886. Archív evanj. A.v.
cirkev. zboru v Liptovskom Mikuláši.
HrabGymn Hrabovszky György: Gymnasiologia evang. Aug. conf.
trans danubiana, 1816. seL 1396.
HrabPresb 1–2 Hrabovszky György: Presbyterologia evang. Aug. conf.
trans danubiana, 1816. 1–2. seL 1394–1395.
Kalinka: Liptó Annales statum, numerum, ordinem, proventus coete ras- que res memoria dignas ecclesiarum Lyptoviensis comitatus exhibentes […] Joachimi Kalinkii […] (1647–1666). Má- solatok: Archív evanj. A.v. cirkev. zboru v Liptovskom Mikuláši; Lyceálna knižnica (cirkevný zbor evanjelickej cirkvi A. v.), Kežmarok, Ms 1936.
Klein 4 nachrichten von den Lebensumständen und schriften evangelischer Prediger in allen Gemeinen des Königreichs ungarn. Gesammelt und mit vielen Anmerkungen erläutert von Johann samuel Klein evangelischer Prediger der deut- schen Gemeine zu Kaschau. vierter Theil. viertes Hundert dieser Gesammelten nachrichten. Befejezetlen kézirat:
Štátna vedecká knižnica v Prešove. Mikrofilm: Magyar tu- dományos Akadémia Könyvtára, Mikrofilmtár, 2535 B 04.
Lichner / schulek schulek, Matthias: Memorabilia ecclesiarum evang. Lipto- viensium. Alexander Lichner gépiratos másolata.
Matricula Pentapolitana Protocolon ordinatorum pro sacro ministerio ab anno 1614.
sub superintendente M. Petro zabelero […]. eredeti: Archív evanjelického cirkevného zboru A. v. v Levoči, sup. v. c 23/a. Kivonat: eoL, z.
Micae Burius, Johannes: Micae historico-chronologicae… anno 1685.
et insequentibus in ordinem redigi coeptae. eoL, AGe, Iv.e.1; Iv.e.2; oszK, Fol. Lat 2063; Fol. Lat 2064; LKB.
novisoliensis 1 Album Gymnasii novisoliensis (1617–1687). eredeti. Ma- gántulajdon.
Pfb. Württemberg sigel, christian: das evangelische Württemberg, seine Kir- chenstellen und Geistlichen von der reformation bis zur Gegen- wart. Gebersheim 1931. Württembergische Landesbibliothek, stuttgart. Hozzáférés: 2020.09.30, https://www.wkgo.de/
personen/personensuche, http://wiki-de.genealogy.net/das_
evangelische_W%c3%Bcrttemberg_(sigel).
Pogány Pogány, Gustáv: zoznam farárov účinkujúcich v Šariši a na spiši. Ústredný archív evanjelickej cirkvi A. v. na slovensku, Bratislava; xeroxmásolat: eoL.
Prot. Liptó Protocollum contubernii Liptoviensis a 1613 ad 1686 an- num. Másolat: Štátny okresný archív v Liptovskom Miku- láši. Kivonat: eoL, AGe, Iv.e.5.
rimanovianum Protocolon rimanovianum a Iohanne rimanoviani senio- re Fraternitatis et pastore in Arce Murány ita nuncupatum, 1573–1643. Archív ev. A.v. Farskeho Úradu Revúca, Ms 1.
scholtz 1–2 Kirchliche nachrichten von den evangelischen zip- ser Gemeinden besonders in den XIII städten aus ächten ur- kunden gesammelt von Johann scholtz evangelischen Pfarr- herrn in Matthsdorf. 1–2. 1810–1811. Archív evanjelického cirkevného zboru A. v. v Levoči (másolat).
syllabus syllabus Litteratorum Thurocziensium, quem optima nomi- na ab oblivione vindicaturus magno studio collegit et ventu- rae posteritatis gratia ordine alphabetico disposuit Andreas schmal. 1755. oszK, Quart. Lat. 32; Fol. Lat. 1393. eoL, AGe, v.51: 591–727; LKB, Ms 79.
visitGerm consignatio visitationis ecclesiarum Germanicarum cisdanubianarum, 1652. eoL, AGe, v.10: 275–341;
oszK, Quart. Lat. 1183: 20r–191r.
visitHung Protocolum visitationum ecclesiarum cisdanubium Iuxta Inviolatam Augustanam confessionem […] Praecipue sub dominio et Patrocinio […] comitis Pauli de nadasd […] Per […] dominum Bartholomaeum Kis superintendentem, […] et Generosum dominum Johannem vitnyedi, et cuius vis dis- trictus seniorum peractarum, et diligenter con signatarum.
Anno 1631[–1654]. oszK, Fol. Hung. 206; Fol. Lat. 2077:
182r–207v; eoL, AGe, III.e.11. = MPeA 6,11–193.
Forráskiadások és szakirodalom (Lit)
Az eLeM eddig megjelent részei saját szakirodalmi hivatkozási és rövidítésrendszert alkalmaztak, ezen az egységesség és következetesség kedvéért jelen kötetben sem kívá- nunk változtatni, ám alkalmazkodva a reciti Kiadó címleírási szabványához a szakiro- dalmi rövidítések feloldását az alábbiakban az utóbbi szerint közöljük. A nem oldal- szám, hanem sorszám szerint idézett műveket (nr.) jelzi.
AAv 2–3 Album Academiae Vitebergensis. sub auspiciis Bibliothecae universitatis Halensis editum. Bd. 2: 1560–1602. Bd. 3:
Indices. Halle: niemeyer, 1894–1905.
AAv 4–5 Album Academiae Vitebergensis: Jüngere Reihe. teil 1: 1602–
1660, herausgegeben von Bernhard Weissenborn. Ge- schichts quellen der Provinz sachsen und des Freistaates An- halt: neue reihe 14–15. Magdeburg: Holtermann, 1934.
AAv 6–7 Album academiae Vitebergensis: Jüngere Reihe. teil 2–3:
1660–1812, herausgegeben von Fritz Juntke. Arbeiten aus der universitäts- und Landesbibliothek sachsen-Anhalt in Halle a. d. saale 1, 5. Halle: druckerei der Werktätigen, 1652; Halle: universitäts- und Landesbibliothek sachsen- Anhalt, 1966.
AdB Allgemeine deutsche Biographie. Bde. 1–56. Leipzig: duncker
& Humblot, 1875–1912. Hozzáférés: 2020.09.30, www.
deutsche-biographie.de, http://db.saur.de/WBIs.
AGL Jöcher, christian Gottlieb. Allgemeines Gelehrten-Lexi- con. Bde. 1–4. Leipzig: Gleditsch, 1750–1751.
Angyal 1968. Angyal endre. „Adalékok vas megye XvII–XvIII. szá- zadi irodalom- és művelődéstörténetéhez”. Vasi Szemle 22 (1968): 305–309.
Arnswaldt 1–4 Arnswaldt, Werner Konstantin von. Katalog der fürstlich Stolberg-Stolberg’schen Leichenpredigten-Sammlung. Bde.
1–4. Leipzig: degener, 1927–1935.
Bán Bán János. Sopron újkori egyháztörténete. Győregyházme- gye múltjából 4/2. sopron: székely és társa, 1939.
Baráth 1934. Baráth József. A mérgesi ágostai hitvallású evang. egyház- község 300 éves története. Győr: szabó és uzsaly, 1934.
Bartholomaeides Bartholomaeides, Ioannes Ladislaus. Memoriae Vnga- rorum qui in alma condam vniversitate Vitebergensi a tribus
proxime concludendis seculis studia in ludis patriis coepta confirmarunt. Pest: trattner, 1817.
Bernát 2019. Bernát, Libor. „exulanti z Čiech a Moravy v super in- ten dencii trenčianskej, oravskej a liptovskej (s dôrazom na exulantov náboženskej vlny)”. Historia Eccle siastica 10 (2019): 1:51–70.
Beyer Beyer, Theophil. „Günser evangelischer Pfarrer als unter- zeichner der Konkordienformel an der Wende des 16.
Jahrhunderts und später”. Jahrbuch für die Geschichte des Protestantismus in Österreich 72 (1956): 23–30.
Bibza Bibza, Gábor. Die deutschsprachige Leichenpredigt der frühen Neuzeit in Ungarn (1571–1711). Arbeiten zur histo- rischen und systematischen Theologie. Münster: LIt, 2010.
Bo engelhardt, Hans. Das Bayreuther Ordinationsbuch 1612–1821. einzelarbeiten aus der Kirchengeschichte Bayerns 16. München: Kaiser, 1934.
Bohnert 2018. Bohnert, daniel. Wittenberger Universitätstheologie im frühen 17. Jahrhundert: Eine Fallstudie zu Friedrich Bal- duin (1575–1627). Beiträge zur historischen Theologie 183. tübingen: Mohr, 2018.
Bothár 1912. Bothár dániel. „Lethenyei István”. Theologiai Szaklap 10 (1912): 37–67.
Bossert 1904–1905. Bossert, Gustav. „die Liebestätigkeit der evangelischen Kirche Württembergs für österreich bis 1650”. Jahrbuch für die Geschichte des Protestantismus in Österreich 25 (1904):
375–391; 26 (1905): 2–26.
Böröcz Böröcz enikő. Az Evangélikus Országos Levéltár – Buda- pest – kézirat-katalógusa: 1850 előtti kéziratok. Magyaror- szági egyházi könyvtárak kézirat-katalógusai 10. Budapest:
országos széchényi Könyvtár, 1993.
Breznyik 1–2 Breznyik János. A selmecbányai ágost. hitv. evang. egyház és lyceum története. I-II. köt. selmecbánya: Joerges, 1883.
Bruckner Bruckner Győző. A reformáció és ellenreformáció a Sze- pességen. I. köt. Budapest: Grill, 1922.
Burius Burius, Johannes. Micae historiae Evangelicorum in Hunga- ria ab anno 1673. ad 1688. annum. ex autographo Posoniensi edidit Paulus Lichner. Posonii: Wigand, 1864.
dBe Deutsche biographische Enzyklopädie, herausgegeben von Walther Killy. Bde. 1–13. München: saur, 1995–2003.
deutsch deutsch, George. „die mährischen evangel. Kirchen- gemeinden und ihre seelsorger in der reformationszeit”.
Jahrbuch für die Geschichte des Protestantismus in Österreich 9 (1888): 145–174.
dHsA 1–3 Deutschprachige Handschriften in slowakischen Archiven:
Vom Mittelalter bis zur Frühen Neuzeit: Westslowakei – Mit tel slowakei – Ostslowakei, herausgegeben von Jörg Meier, Ilpo tapani Piirainen und Klaus-Peter Wege- ra. Bde. 1–3. Berlin–new York: de Gruyter, 2009.
dienes 2008. Zempléni vizitációk 1629–1671: Miskolci Csulyak István zempléni esperes és hivatali utódainak feljegyzései. sajtó alá rendezte dienes dénes. Acta Patakina 21. sárospatak:
sárospataki református Kollégium tudományos Gyűjte- ményei, 2008.
drška 2009. drška, richard. „Menej známy skalický rod dubra viu - s ovcov”. Genealogicko-Heraldický Hlas 19 (2009): 1–2:23–
durovics / Kónya 27.durovics Alex és Kónya Péter. Az Eperjesi Kollégium felsőfokú hallgatói 1667–1850. Felsőoktatástörténeti kiad- ványok: Új sorozat 11. Budapest: eötvös Loránd tudo- mányegyetem egyetemi Levéltára, 2015.
eckert 1 eckert, Alfred. Die Prager deutschen evangelischen Pfar- rer der Reformationszeit. Biographisches Handbuch der böhmischen reformationsgeschichte I. studien und do- kumente 9. Kirnbach über Wolfach: Johannes-Mathesi- us-verlag, 1972.
eckert 2 eckert, Alfred. Die deutschen evangelischen Pfarrer der Reformationszeit in Westböhmen. Biographisches Hand- buch der böhmischen reformationsgeschichte II. studien und dokumente 15–18. rappenau-obergimpern: Johan- nes-Mathesius-verlag, 1974–1976.
eckert 3 eckert, Alfred. Die deutschen evangelischen Pfarrer der Reformationszeit in Nord- und Ostböhmen. Biographisches Handbuch der böhmischen reformationsgeschichte III.
studien und dokumente 27–30. rappenau-obergimpern:
Johannes-Mathesius-verlag, 1977.
ees Evanjelická encyklopédia Slovenska, zostavili Borislav Petrík a Peter rybár. Bratislava: s. t., 2001.
emődi emődi András. „Martinus Weigmann peregrinációs albuma (1598–1621)”. Acta Papensia 7 (2007): 1–2:29–50.
Fabó 1 schmal, Andreas. Brevis de vita superintendentum evan- gelicorum in Hungaria commentatio (1751), edidit Andreas Fabó. Monumenta ev. Aug. conf. in Hungaria historica 1.
Pest: osterlamm, 1861.
Fabó 2 schmal, Andreas. Adversaria (1765) – Bahil, Matthias.
Tris tissima ecclesiarum Hungariae protestantium facies (1747), edidit Andreas Fabó. Monumenta ev. Aug. conf. in Hungaria historica 2. Pest: osterlamm, 1863.
Fabó 3 Klanicza, Martinus. Fata Aug. conf. ecclesiarum a tem- pore reformationis ad synodum Pestiensem – simonides, Iohannes. Galeria omnium sanctorum, edidit Andreas Fabó. Monumenta ev. Aug. conf. in Hungaria historica 3.
Pest: osterlamm, 1865.
Fabó 4 Codex evangelicorum utriusque confessionis in Hungaria et Transsylvania diplomaticus – a Magyar- és Erdélyországi mind a két vallású evangelikusok okmánytára, edidit An- dreas Fabó. Pest: osterlamm, 1869.
Fabó 1854. [Fabó András] Garády. „rosner Mátyás és emich tiva- dar”. Új Magyar Múzeum 1 (1854): 480–481.
Fajt 2017. Fajt Anita. „Embernek maga Istenre való hagyása”: Huszti Szabó István Paradicsomkertecskéje és Szenci Fekete István Lelki nyugosztaló órákja. diss. szeged: szte, 2017.
Fata 2007. Fata, Márta. „Glaubensflüchtlinge aus ungarn in Würt- tem berg im 17. und 18. Jahrhundert: Forschungsaufriss mit einer dokumentation der exulanten“. In Mindenna- pi választások: Tanulmányok Péter Katalin 70. születés- napjára, szerkesztette erdélyi Gabriella és tusor Péter, 519–547. Budapest: MtA történettudományi Intézete, 2007.
Fenyves 1911. Fenyves ede. Zsedényi István, a gályarab. Budapest: Luther- társaság, 1911.
Fiedler Fiedler, Karl. Pfarrer, Lehrer und Förderer der ev. Kirche A. u. H.B. im Burgenlande. Burgenländische Forschungen 40. eisenstadt: Burgenländisches Landesarchiv, 1959.
Früh / Goedeke / Wilckens Früh, Gustav, Hans Goedeke und Hans Jürgen von Wilckens. Die Leichenpredigten des Stadtarchivs
Braunschweig. Bde. 1–9. Hannover: niedersächsischer Landesverein für Familienkunde, 1976–1985.
Garber 1–31 Handbuch des personalen Gelegenheitsschrifttums in euro- päischen Bibliotheken und Archiven, herausgegeben von Klaus Garber. Bde. 1–31. Hildesheim: olms, 2001–
2013.
Gémes (nr.) Gémes István. Hungari et Transylvani: Kárpát-medencei egyetemjárók Tübingenben (1523–1918). Budapest: Luther, 2003.
Gnd Gemeinsame Normdatei (GND) der Deutschen Nationalbib- liothek. Hozzáférés: 2020.09.30, http://swb.bsz-bw.de/
dB=2.104/, http://d-nb.info/.
Góbi 1–2 Góbi Imre. Elenchus archivi generalis ecclesiae ev. Aug. conf. in Hungaria. vol. I: Usque 1791. vol. II: Manuscripta. Budapest:
Kellner, 1912–1915.
Gosztola 1977. Gosztola László. „A soproni evangélikus gyülekezet könyv tára”. Lelkipásztor 52 (1977): 11:675–682.
Görög Görög ernő. A veszprémi evangélikus egyházmegye történe- te. Pápa: Főiskolai Könyvnyomda, 1926.
Gradl 1892. Gradl, Heinrich. „die reformation des egerlandes”.
Jahr buch für die Geschichte des Prostestantismus in Öster- reich 13 (1892): 155–195.
Grossmann 1972. Grossmann, Karl. Katalog der Mindener Leichenpredig- ten-Sammlung. Mindener Beiträge 14. Minden: Bruns, 1972.
Grüll 1–2 Lesestoffe in Westungarn. Bd. 1: Sopron (Ödenburg) 1535–
1721. Bd. 2: Kőszeg (Güns), Ruszt (Rust), Eisenstadt (Kis- marton), Forchenstein (Fraknó) 1535–1740. Herausgegeben von tibor Grüll u. a. Adattár XvI-XvIII. századi szel- lemi mozgalmaink történetéhez 18/1–2. Burgenländische Forschungen: sonderband 13, 15. szeged: scriptum; ei- senstadt: Burgenländisches Landesarchiv, 1994–1996.
Grünberg 1–2 Grünberg, reinhold. sächsisches Pfarrerbuch: die Pa- rochien und Pfarrer der evangelisch-lutherischen Landes- kirche sachsen 1539–1939. Bde. 1–2. Freiberg: Mauckisch, 1939–1940.
Grünewald Grünewald, Johannes. „der Liegnitzer ordinationska- talog von 1636–1742”. Jahrbuch für Schlesische Kirche und Kirchengeschichte 32 (1953): 7–32.
Gymn rezik, Ján a samuel Matthaeides. Gymnaziológ- ia: Dejiny gymnazii na Slovensku. Bratislava: slovenské Pedagogické nakladateľstvo, 1971. Hozzáférés: 2020.09.30, http://zlatyfond.sme.sk.
Gyulai 2018. Gyulai éva. Régi diárium: Clementis János fancsali evan- gélikus lelkész naplója, 1719–1760. officina musei 25. Mis- kolc: Herman ottó Múzeum, 2018.
Haan Haan, Ludovicus. Jena Hungarica, sive memoria Hungaro- rum a tribus proximis saeculis Academiae Jenensi adscriptorum.
Gyula: réthy, 1858.
Hain Hain, caspar. Zipserische oder Leütschaverische Chronica vndt Zeit-beschreibung – Hain Gáspar Lőcsei krónikája. Lő- cse: reiss, 1910–1913.
Havrán 1899. Havrán dániel. „Adatok Brunczvik tóbiás életéhez”.
Protestáns Szemle 11 (1899): 606–613.
Házi (nr.) Házi Jenő. Soproni polgárcsaládok: 1535–1848. 1–2. köt.
Budapest: Akadémiai Kiadó, 1982.
Heltai Heltai János. „Adattár a heidelbergi egyetemen 1595–
1621 között tanult magyarországi diákokról és pártfogó- ikról”. Az Országos Széchényi Könyvtár évkönyve 1980:
243–347.
Hepding Hepding, Ludwig. „Quendel-serpilius: eine Pfarrerfamilie aus der zips”. Südostdeutsches Archiv 15/16 (1972/73): 79–
Hermann 2015. 100.Hermann István. A Veszprémi Egyházmegye igazgatása a 18. században, 1700–1777. A veszprémi egyházmegye múlt jából 28. veszprém: Magyar nemzeti Levéltár vesz- prém Megyei Levéltára; veszprémi Főegyházmegye, 2015.
HistDipl [okolicsányi Pál]. Historia diplomatica de statu religio- nis evangelicae in Hungaria in tres periodos distincta: Bre- vissimum compendium Principatus Transylvanici historiae ab anno MDXXVI. usque ad annum MDCCIII. cum variis documentis et diplomatibus. [Frankfurt/Main: Gensch], 1710. rMK III. 4721.
Hornyánszky Beiträge zur Geschichte evangelischer Gemeinden in Ungarn.
Mudrony Bohuslav, Bobok György predikátorok és Hornyánszky György rektor kéziratos művének fel- használásával kiadja Hornyánszky viktor. 2. kiad. Pest:
Hornyánszky, 1867.
Hörk Hörk József. A sáros-zempléni ev. esperesség története. Kas- sa: Bernovits, 1885.
Hradszky Hradszky József. A 24 kir. plébános testvérülete és a refor- máció a Szepességben. Miskolc: Wesselényi, 1895.
Hritz / Förster A lőcsei evangélikus egyházközség története. szerkesztette Hritz Lajos és Förster Jenő. Lőcse: reiss, 1917.
Hubert 2004. H. Hubert Gabriella. A régi magyar gyülekezeti ének.
His toria litteraria 17. Budapest: universitas, 2004.
Hungarica 1–2 Die Hungarica Sammlung der Franckeschen Stiftungen zu Halle. Herausgegeben von Brigitte Klosterberg und Is- tván Monok. teil 1: Porträts. Hallesche Quellenpublika- tionen und repertorien 7. Halle: verlag der Franckeschen stiftungen; tübingen: niemeyer, 2003. teil 2A-B: Hand- schriften. Adattár XvI-XvIII. századi szellemi mozgal- maink történetéhez 39/1–2. Budapest: MtA Könyvtár és Információs Központ, 2015.
IAA (nr.) Latzkovits Miklós. Inscriptiones alborum amicorum (IAA). szeged, szte, 2003–2020. Hozzáférés: 2020.09.30.
doi:10.14232/iaa. http://iaa.bibl.u-szeged.hu/.
Iványi 1990. Iványi Béla. A körmendi Batthyány-levéltár reformáció- ra vonatkozó oklevelei. I. köt.: 1527–1625. Adattár XvI- XvIII. századi szellemi mozgalmaink történetéhez 29/1.
szeged: József Attila tudományegyetem, 1990.
JMuL Die jüngere Matrikel der Universität Leipzig. Herausgege- ben von Georg erler. Bde. 1–3. Leipzig: Kraus, 1909.
Karzel Karzel, othmar. Die Reformation in Oberschlesien:
Aus breitung und Verlauf. Quellen und darstellungen zur schlesischen Geschichte 20. Würzburg: Holzner, 1979.
Katona / Latzkovits Lőcsei stipendiánsok és literátusok. 1. köt.: Külföldi tanul- mányutak dokumentumai 1550–1699. sajtó alá rendezte Katona tünde és Latzkovits Miklós. Fontes rerum scholasticarum II/1. szeged: szegedi oktatástörténeti Munkaközösség, 1990.
Katona / Latzkovits 2001. Katona tünde und Miklós Latzkovits. „die Poe tik der stammbücher in Queroktav (Überlegungen an- hand der Weimarer stammbuchsammlung)”. In „swer sî- nen vriunt behaltet, daz ist lobelîch”: Festschrift für András Vizkelety zum 70. Geburtstag, herausgegeben von Márta nagy und László Jónácsik, 289–301. Piliscsaba–Buda-
pest: Katholische Péter-Pázmány-universität, Philosophi- sche Fakultät, 2001.
Kemény 1908a. Kemény Lajos. „zvonarich István és György életéhez”.
Irodalomtörténeti Közlemények 18 (1908): 225–229.
Kemény 1908b. Kemény Lajos. „zvonarits István levele 1644”. Irodalom- történeti Közlemények 18 (1908): 497–498.
Kempelen Kempelen Béla. Magyar nemes családok. 1–11. köt. Buda- pest: Grill, 1911–1932.
Keveházi A reformációtól – napjainkig: Evangélikus gyülekezetek, egy- házmegyék, kerületek a Dunántúlon. szerkesztette Keveházi László. 1–2. köt. Győr: nyugati (dunántúli) evangélikus egyházkerület, 2011.
Klein 1–3 Klein, Ioannes samuel: Nachrichten von den Lebensumstän- den und Schriften evangelischer Prediger in allen Gemeinden des Königreichs Ungarn. Bde. 1–2: Leipzig–ofen: diepold und Lindauer, 1789; Bd. 3: Monumenta ev. Aug. conf. in Hungaria historica 4. Pest: Hornyánszky, 1873.
Klein 2015. Sto kňazských biografií Johanna Samuela Kleina – Johann Sa- muel Klein száz lelkészi életrajza. sajtó alá rendezte Peter Kó- nya és csepregi zoltán. Prešov: vydavateľstvo Prešovskej univerzity, 2015.
Klesch 1669. Klesch, daniel. Catalogvs presbyterorum Scepusiensium.
In contubernio tractus ejusdem primario enumerans et exhi- bens [...] Fraternitatis pastorvm XXIV. regalivm in Scepusio [...] seniores, qvotqvot ab annis CL integro sesqvi seculo con- tinua serie ac ordine jure tamen electitio et dignitate qs. am- bulatoria collegio huic viginti qvatuor virali praefuere, τῆς μνημοσύνης ἕνεκα dicatus ecclesiis viginti qvatuor et earun- dem plebanis regalibus seu pastoribus modernis nominatim, ceu versa indicat pagina a m. Daniele Kleschio Iglovviensi Scep., p. l. caes., n. t. ecclesiae Olasziensis plebano et ven.
contub. XXIV. regalium oratore ordinario hactenus seniore electo, jam jam officium decenter resignaturo, a. [...] MD- CLXIX die XX. Novembris. Bartphae: Georgius sambuch, 1669. rMny 3404.
Knihopis Knihopis českych a slovenskych tisků. 1501–1800, zostavili zdenek tobolka et alii. Č. 1–9. Praha: státní tiskárná, 1939–1967. http://www.knihopis.cz/.
Konrad Konrad, Paul. „das ordinationsalbum des Breslauer stadt- konsistoriums”. Correspondenzblatt des Vereins für Ge- schichte der evangelischen Kirche Schlesiens 13 (1913):
2:Beiheft.
Kovács 1999. Kovács Géza. A Győri Evangélikus Egyházközség története 1520–1785. Győr: torkos András evangélikus Művelődési Alapítvány, 1999.
Kowalská 2006. Kowalská, eva: „Konfessionelle exulanten aus ungarn:
Akzeptanz und Wirken im Alten reich“. In Konfessionelle Formierungsprozesse im frühneuzeitlichen Ostmitteleuropa:
Vorträge und Studien, herausgegeben von Jörg deventer, 297–313. Berichte und Beiträge des Geisteswissenschaftli- chen zentrums Geschichte und Kultur ostmitteleuro- pas 2006/2. Leipzig: Geisteswissenschaftliches zentrum Geschichte und Kultur ostmitteleuropas, 2006.
Kowalská 2007. Kowalská, eva: „Günther, Klesch, Láni und die anderen.
zur typologie der ungarischen exulanten des 17. Jahrhun- derts“. Acta Comeniana 20–21 [44–45] (2007): 49–64.
Kowalská 2018. Kowalská, eva: „Kľúčové otázky uhorského luteranizmu na prelome 17–18. storičia: Konfrontácia so štátnou mocou a neortodoxným hnutím pietizmu”. In Reformácia v Strednej Európe – Reformáció Közép-Európában – Re- formation in Mitteleuropa, zostavili Peter Kónya a An- namária Kónyová. Č. II. 72–85. Prešov: vydavateľstvo Prešovskej univerzity, 2018.
Köblös / Kránitz Köblös József és Kránitz zsolt. A Dunántúli református egyházkerület prédikátorai és rektorai. I. köt.: 1526–1760.
A Pápai református Gyűjtemények Kiadványai: Forrásközlések 10. Pápa: Pápai református Gyűjtemények, 2009.
Krisch / tóthné Krisch András és tóthné szlavkovszky Mariann.
A soproni evangélikus gyülekezet évszázadai: A Soproni Evan gélikus Múzeum állandó kiállítása. sopron: sop- roni evangélikus egyházközség Gyűjteményei, 2017. = Krisch, András und Mariann szlavkovszky-tóth.
Die Jahrhunderte der Ödenburger Evangelisch-Lutherischen Kirchengemeinde: Dauerausstellung des Ödenburger Evan- gelischen Museums. sopron: soproni evangélikus egyház- község Gyűjteményei, 2017.
Kvacsala 1889. Kvacsala János. „egy álpróféta a XvII-ik században:
drabetius”. Századok 23 (1889): 745–766.
Lampe Lampe, Fridericus Adolphus [et Paulus debreceni em- ber]: Historia Ecclesiae Reformatae in Hungaria et Tran- sylvania. trajecti ad rhenum: apud Jacobum van Poolsum, 1728.
Lampe 2009. debreceni ember Pál: Historia ecclesiae reformatae in Hungaria et Transylvania – A magyarországi és erdélyi re- formátus egyház története. Fordította Botos Péter. sáros- patak: sárospataki református Kollégium tudományos Gyűjteményei, 2009.
Loesche 1925. Loesche, Georg. „zur Geschichte des Protestantismus in ober-österreich: Archivalische und bibliothekarische Bei- träge”. Jahrbuch für die Geschichte des Protestantismus in Ös- terreich 45/46 (1925): 47–206.
Loibersbeck 1970. Loibersbeck, Josef. „Güssing”. Burgenländische Heimat- blätter 32 (1970): 11–17, 25–35, 79–90, 137–142, 174–
188.
Magassy 1975a. Magassy sándor. „A hitvalló dunántúli rab-prédikáto- rok” [Borhidai Miklós (1630? – 1675) edvi Illés Gergely (1604? – 1675) szentmiklósi János (1603? – 1685?) zséde- nyi István (1630? – 1701?)]. Lelkipásztor 50 (1975): 6:341–
343.
Magassy 1975b. Magassy sándor. „Borhidai Miklós gályarab nápolyi ha- lála”. Lelkipásztor 50 (1975): 7:448a.
Magyar 1975. Magyar László. „edvi Illés Gergely gályarab itáliai halá- la”. Lelkipásztor 50 (1975): 4:256a.
MaMűL Magyar művelődéstörténeti lexikon. szerkesztette Kőszeghy Péter. 1–14. köt. Budapest: Balassi, 2003–2014.
Mayr 1953. Mayr, Josef Karl. „evangelisches Leben in Wien am Beginne des 17. Jahrhunderts”. Jahrbuch für die Geschichte des Protestantismus in Österreich 68/69 (1953): 113–144.
Mayr 1955a. Mayr, Josef Karl. „sieben neue Leichenpredigten”. Jahrbuch für die Geschichte des Protestantismus in Österreich 71 (1955):
67–89.
Mayr 1957. Mayr, Josef Karl. „Weitere dreizehn Predigtdrucke”. Jahr- buch für die Geschichte des Protestantismus in Österreich 73 (1957): 61–112.
Mayr 1961. Mayr, Josef Karl. „österreicher in der stolberg-stol- bergischen Leichenpredigtensammlung”. Jahrbuch für die Geschichte des Protestantismus in Österreich 77 (1961):
31–101.
Meee Magyar evangélikus egyháztörténeti emlékek. I. köt. szer- kesztette Prónay dezső és stromp László. Budapest:
Hornyánszky, 1905.
MéL Magyar életrajzi lexikon. 1–4. köt. Budapest: Akadémiai Ki- adó, 1967–1990.
Mende Mende, richard. Katalog der Leichenpredigten-Samm- lungen der Peter-Paul-Kirchenbibliothek in Liegnitz. Bib- liothek familiengeschichtlicher Quellen 9. Marktschellen- berg: degener, 1938.
Mesterházy Mesterházy sándor. A somogyi evangélikus egyházme- gye története. nagykanizsa: Gutenberg és délzalai nyom- da, 1932.
Mészáros 2003. Mészáros András. A felső-magyarországi iskolai filozófia lexikona. Pozsony: Kalligram, 2003.
Metasch 2006. Metasch, Frank. Die Einwanderung und Integration von Exulanten in Dresden während des 17. und 18. Jahrhun- derts. diss. dresden: tu, 2006.
Metasch 2011. Metasch, Frank. Exulanten in Dresden: Einwanderung und Integration von Glaubensflüchtlingen im 17. und 18.
Jahrhundert. schriften zur sächsischen Geschichte und volkskunde 34. Leipzig: Leipziger universitätsverlag, 2011.
MItB 1 A magyar irodalomtörténet bibliográfiája 1772-ig. szerkesz- tette stoll Béla, varga Imre és v. Kovács sándor. A ma- gyar irodalomtörténet bibliográfiája 1. Budapest: Akadé miai Kiadó, 1972.
Mokos A herczegszöllősi kánonok. Más egyházi kánonokkal egybe- veté Mokos Gyula. Budapest: Magyar Protestáns Irodal- mi társaság, 1901.
Monok 2003. Monok István. „Württembergi exulánsok Batthyány Fe- renc udvarában”. Magyar Könyvszemle 119 (2003): 205–
211.
Monok 2007. Monok István. exulanten im Hof von Ferenc Batthyány in Güssing: zeugnisse der Büchereintragungen. Wiener elektronische Beiträge des Instituts für Finno-Ugristik 2007:
1–7. Hozzáférés: 2020.09.30, https://webfu.univie.ac.at/
texte/monokoe.pdf.
Mortzfeld 1–50 Mortzfeld, Peter. Katalog der graphischen Porträts in der Herzog-August-Bibliothek Wolfenbüttel 1500–1850. reihe A: Die Porträtsammlung der Herzog August Bibliothek Wolfenbüttel. Bde. 1–50. München: saur, 1986–2008.
MPeA Magyar Protestáns Egyháztörténeti Adattár. 1–15. köt. Bu- dapest: Magyar Protestáns Irodalmi társaság, 1902–1934.
MPF Marburger Personalschriften-Forschungen. Herausgegeben von rudolf Lenz u. a. Bde. 1–58. Marburg: schwarz; sig- maringen: Thorbecke; stuttgart: steiner, 1978–2016.
MuA Die Matrikel der Universität Altdorf (1575–1809). Heraus- gebeben von elias von steinmeyer. Bde. 1–3. Würzburg:
stürtz, 1912–1918.
MuB Die Matrikel der Universität Basel. Herausgebeben von Hans Georg Wackernagel. Bde. 1–3. Basel: verlag der universi- tätsbibliothek, 1951–1962.
MuF Ältere Universitätsmatrikel. teil I: Universität Frankfurt a.
O. (1506–1811). Herausgebeben von ernst Friedländer.
Bde. 1–3. Publicationen aus den k. preußischen staatsar- chiven 26, 32, 49. Leipzig: Hirzel, 1887–1891.
MuGiessen Die Matrikel der Universität Giessen. Bd. 1: 1608–1707.
Herausgebeben von ernst Klewitz und Karl ebel. Gie- ßen: ricker, 1898. Die Matrikel der Universität Giessen.
Bd. 2: 1708–1807. Herausgebeben von otfried Praeto- rius. Gießen: degener, 1957.
MuGreifswald Ältere Universitätsmatrikel. teil II: Universität Greifswald (1456–1700). Herausgebeben von ernst Friedländer.
Bde. 1–2. Publicationen aus den k. preußischen staatsar- chiven 52, 59. Leipzig: Hirzel, 1893–1894.
MuH 1–2 Matrikel der Martin-Luther-Universität Halle-Witten- berg: 1690–1730. Herausgebeben von Fritz Juntke. Ar- beiten aus der universitäts- und Landesbibliothek sach- sen-Anhalt in Halle a. d. saale 2. Halle: universitäts- und Landesbibliothek sachsen-Anhalt, 1960. Matrikel der Martin-Luther-Universität Halle-Wittenberg: 1730–1741.
Herausgebeben von charlotte Lydia Preuss. Arbeiten aus der universitäts- und Landesbibliothek sachsen-Anhalt in
Halle a. d. saale 40. Halle: universitäts- und Landesbiblio- thek sachsen-Anhalt, 1994.
MuHeidelberg Die Matrikel der Universität Heidelberg von 1386 bis 1662.
Herausgebeben von Gustav toepke. Bde. 1–3. Heidel- berg: Winter, 1884–1893. reprint: Kraus, 1976.
MuHelmstedt 1–3 Album Academiae Helmstadiensis. I: 1574–1636. Heraus- gebeben von Paul zimmermann. Leipzig: selbstverlag der Historischen Kommission, 1926. Die Matrikel der Universität Helmstedt. II-III: 1636–1810. Herausgebeben von Werner Hillebrandt und Herbert Mundhenke.
Hildesheim: Lax, 1979–1981.
MuJ Die Matrikel der Universität Jena. Herausgebeben von reinhold Jauernig u. a. Bd. 1. Jena: Fischer, 1944. Bde.
2–3. Weimar: Böhlau, 1961–1992.
MuK Die Matrikel der Albertus-Universität zu Königsberg i.
Pr. Herausgegeben von Georg erler. Bde. 1–3. Leipzig:
duncker & Humblot, 1910–1917. reprint: Kraus, 1976.
Mur Die Matrikel der Universität Rostock: 1419–1831. Heraus- gegeben von Adolph Hofmeister und ernst schäfer.
Bde. 1–7. rostock: sandmeyersche Hofbuchdruckerei;
schwerin: stiller, 1889–1922. Hozzáférés: 2020.09.30, http://matrikel.uni-rostock.de/.
Mus Die alten Matrikel der Universität Strassburg 1621–1793.
Herausgegeben von Gustav c. Knod. Bde. 1–3. strass- burg: trübner, 1897–1902. reprint: Kraus, 1976.
Mut Die Matrikeln der Universität Tübingen. Bd. 1: 1477–
1600. Herausgegeben von Heinrich Hermelink. stutt- gart: Kohlhammer, 1906. Bde. 2–3: 1600–1817. Herausge- geben von Albert Bürk und Wilhelm Wille. stuttgart:
Kohlhammer, 1953. Register zu den Matrikeln der Univer- sität Tübingen. Bearbeitet von Albert Bürk und Wilhelm Wille. stuttgart: Kohlhammer, 1954.
Müllner 1857. Müllner Mátyás. A Soproni Evangélikus Főtanoda törté- nete. sopron: romvalter, 1857.
nagy Iván nagy Iván. Magyarország családai czímerekkel és nemze- dékrendi táblákkal. 1–12. köt. Pest: ráth, 1857–1868. re- print: Budapest: Helikon, 1987–1988.
ndB Neue Deutsche Biographie. Bde. 1–27. Berlin: duncker
& Humblot, 1953–2020. Hozzáférés: 2020.09.30, www.
deutsche-biographie.de.
nesA Novi ecclesiastico-scholastici annales evangelicorum Au- gust. et Helvet. Confessionis in terris Austriacis. vol. 1–9.
schemniczii: sulzer; neosolii: stephani, 1793–1803.
nutzhorn 1895. nutzhorn, Karl. „schicksale eines exulanten aus ober- österreich in den Jahren 1624–1628”. Jahrbuch für die Ge- schichte des Protestantismus in Österreich 16 (1895): 201–
okolicsányi 226.okolicsányi József. A Nógrádi Ágostai Hitvallású Evan- gélikus Egyházmegye monográfiája. MeteM könyvek 67.
Budapest: MeteM, 2009.
oláh oláh róbert. Protestáns intézményi könyvtárak Magyar- országon, 1530–1750. Adattár XvI–XvIII. századi szel- lemi mozgalmaink történetéhez 19/2. Budapest: országos széchényi Könyvtár, 2009.
otto / clark Bibliographia Kleschiana: The writings of a baroque family.
edited by Karl F. otto Jr. and Jonathan P. clark. co- lumbia, s.c.: camden House, 1996.
Pálfy Pálfy Miklós. Katalog der Handschriftensammlung der Hallenser Ungarischen Bibliothek. Arbeiten aus der uni- versitäts- und Landesbibliothek sachsen-Anhalt in Halle a. d. saale 4. Halle: niemeyer, 1965.
Papp 2018. Papp Ingrid. Biblikus cseh nyelvű gyászbeszédek a 17. századi Magyarországon. Historia litteraria 34. Budapest: universitas, 2018.
Paulíny 1–4 Paulíny, Ladislav: Dejepis superintendencie nitrianskej. Č.
1–4. senica: Bežo; Jasenová: redakcia cirkevnych Listov, 1891–1894.
Payr 1905. Payr sándor. A Perlakiak négyszázados ároni háza. A Luther- társaság kiadványa 52. Budapest: Hornyánszky, 1905.
Payr 1910. Payr sándor. Egyháztörténeti emlékek: Forrásgyűjtemény a Dunántúli Ág. Hitv. Evang. Egyházkerület történetéhez. I.
köt. sopron: romwalter, 1910.
Payr 1913. Payr sándor. „zsédenyi István, a gályarab lelkész.” Ha- rangszó 4 (1913): 1:2–3.
Payr 1917. Payr sándor. A soproni evangelikus egyházközség története:
A reformáció négyszázados jubileumára. sopron: soproni Ág. Hitv. evang. egyházközség, 1917.
Payr 1918. Payr sándor. Szenczi Fekete István, a hitehagyott püspök:
Egy viharos életpálya I. Lipót és Thököly korából. sopron:
Piri és székely, 1918.
Payr 1921. Payr sándor. „A Hrabovszkyak ősei: Pótló adatok”. Ha- rangszó 12 (1921): 32:251–252.
Payr 1922. Payr sándor. „A sárvári zvonaricsok ároni háza”. Harang- szó 13 (1922): 23:185–187.
Payr 1924. Payr sándor. A dunántúli evangélikus egyházkerület történe- te. I. köt. sopron: székely és társa, 1924.
Payr 1925. Payr sándor. „Hrabovszky György, a kiváló emberbarát és történetíró”. Képes Luther-naptár 13 (1925): 88–89.
Payr 1926. Payr sándor. „Borhidai Miklós, rábaszentandrási lelkész, a gályarab”. Harangszó 17 (1926): 28:235–237.
Payr 1927. Payr sándor. „Beethoven halhatatlan szerelmesének hite- hagyott őse”. Protestáns Szemle 26 (1927): 293–298.
Payr 1932a. Payr sándor. A nemeskéri artikuláris evangélikus egyház- község története: A templomépítés 200 éves jubileumára.
sopron: székely, 1932.
Payr 1932b. Payr sándor. „Aách Mihály költő-papunk a vázsonyi kapi- tány sírjánál”. Harangszó 24 (1933): 41:328–330.
Pfb. Ansbach simon, Matthias. Ansbachisches Pfarrerbuch: die evange- lisch-lutherische Geistlichkeit des Fürstentums Branden- burg-Ansbach 1528–1806. einzelarbeiten aus der Kirchen- geschichte Bayerns 28. nürnberg: verein für Bayerische Kirchengeschichte, 1957.
Pfb. Augsburg Wiedemann, Hans. Augsburger Pfarrerbuch: Die evan- gelischen Geistlichen der Reichsstadt Augsburg 1524–1806.
einzelarbeiten aus der Kirchengeschichte Bayerns 38.
nürnberg: verein für Bayerische Kirchengeschichte, 1962.
Pfb. Baden neu, Heinrich. Pfarrerbuch der evangelischen Kirche Ba- dens von der Reformation bis zur Gegenwart. Bde. 1–2.
Lahr: schauenburg, 1938–1939.
Pfb. BadWürtt 1–4 Baden-Württembergisches Pfarrerbuch. Bd. 1: Kraichgau – Odenwald. Bd. 2: Pfarrerbuch Württembergisch Franken.
Bd. 3: Pfarrerbuch innerwürttembergische Reichsstädte.
Bd. 4: Baden-Baden: Pfarrerbuch für die Markgrafschaft
Baden-Baden, die Grafschaft Eberstein, die Herrschaft Lahr-Mahlberg, die Herrschaft Geroldseck und die Herr- schaft Oberkirch. stuttgart: scheufele, 1981–1995.
Pfb. BayerSchwab Burger, Helene u. a. Pfarrerbuch Bayerisch-Schwaben (ehemalige Territorien Grafschaft Oettingen, Reichsstädte Augsburg, Donauwörth, Kaufbeuren, Kempten, Lindau, Memmingen, Nördlingen und Pfarreien der Reichsritter- schaft in Schwaben). neustadt/Aisch: degener, 2001.
Pfb. Bayreuth simon, Matthias. Bayreuthisches Pfarrerbuch der ev.-luth.
Geistlichkeit des Fürstentums Kulmbach-Bayreuth (1528–
1810). einzelarbeiten aus der Kirchengeschichte Bayerns 12. München: Kaiser, 1930–1931.
Pfb. Brandenburg Fischer, otto. Evangelisches Pfarrerbuch für die Mark Brandenburg seit der Reformation. Bde. 1–2. Berlin: Mitt- ler & sohn, 1941.
Pfb. Erfurt Bauer, Martin. Evangelische Theologen in und um Erfurt im 16. bis 18. Jahrhundert: Beiträge zur Personen- und Fa- miliengeschichte Thüringens. schriftenreihe der stiftung stoye 22. neustadt/Aisch: degener, 1992.
Pfb. Franken dannheimer, Wilhelm, Wilhelm zahn und Georg Kuhr. Ritterschaftliches Pfarrerbuch Franken. einzelar- beiten aus der Kirchengeschichte Bayerns 58. neustadt/
Aisch: degener, 1979.
Pfb. Kirchenprovinz 1–10 Albrecht-Birkner, veronika. Pfarrerbuch der Kir- chenprovinz Sachsen. Herausgegeben vom verein für Pfar- rerinnen und Pfarrer in der evangelischen Kirche der Kirchenprovinz sachsen e.v. in zusammenarbeit mit dem Interdisziplinären zentrum für Pietismusforschung der Martin-Luther-universität Halle-Wittenberg in verbin- dung mit den Franckeschen stiftungen zu Halle (saale) und der evangelischen Kirche der Kirchenprovinz sach- sen. Bde. 1–10. Leipzig: evA, 2003–2009.
Pfb. Memmingen erhard, Hermann. Memminger Pfarrerbuch. einzelar- beiten aus der Kirchengeschichte Bayerns 55. neustadt/
Aisch: degener, 1977.
Pfb. Nürnberg simon, Matthias. Nürnbergisches Pfarrerbuch: Die evange- lisch-lutherische Geistlichkeit der Reichsstadt Nürnberg und ihres Gebietes 1524–1806. einzelarbeiten aus der Kirchen-
