Evangélikus lelkészek Magyarországon (ELEM) Proszopográfiai rész
II
A zsolnai zsinattól (1610) a soproni országgyűlésig (1681) II/2: Észak-Magyarország (a biccsei egyházkerület)
Pastores evangelico-lutherani in Hungaria Pars prosopographica
II
A synodo Solnensi (1610) usque ad comitia Semproniensia (1681) II/2: Hungaria septemtrionalis (districtus Bitsensis)
MEDiT · Budapest, 2019
Magyar Evangélikus Digitális Tár (MEDiT) Evangélikus lelkészek Magyarországon (ELEM)
II/2 Permanens URL:
https://medit.lutheran.hu/index.php/konyv/4082
© Csepregi Zoltán
ISBN
978–615-00–6425–3
Kiadja a Magyarországi Evangélikus Egyház MEDiT Kiadója, Budapest http://medit.lutheran.hu/
Felelős kiadó: dr. Fabiny Tamás Felelős szerkesztő: dr. H. Hubert Gabriella
Bevezetés – Introductio III
Rövidítések – Abbreviationes VI
Személyek ábécérendben – Personae ordine alphabetico 1
Lelkésznévsorok – Series pastorum 322
Árva vármegye – Comitatus Arvensis 322
Liptó vármegye – Comitatus Liptoviensis 326
Trencsén vármegye – Comitatus Trenchiniensis 335
Helynevek áttekintése – Conspectus toponymorum 353
A II/1–2 kötetek áttekintése – Conspectus voluminum II/1–2 398
Bevezetés – Introductio
Az alábbi névtár az „Evangélikus lelkészek Magyarországon” (ELEM) készülő adatbázis része.1 A most digitálisan megjelenő egységet, mely a 17. század derekán működő lelkészeket dolgozza fel, szintén azzal a céllal szánjuk előzetes kipróbálásra, hogy fogadhassa a felhasználók kiegészítéseit, javításait és észrevételeit. Ezúton is köszönettel tartozom kutatótársaimnak bel- és külföldön, akik kritikus figyelemmel kísérték a 16. századi köteteket és elküldték ezekhez korrektúrájukat, valamint megosztották velem még publikálatlan, ezirányú kutatási eredményeiket. Ebből a támogatói körből jelen kötet esetében Szabó András Péternek kell név szerint köszönetet mondanom.
Második korszakunk időhatárai, a zsolnai zsinat (1610) és a soproni országgyűlés (1681) meghatározó egyházpolitikai cezúraként keretezik a hazai evangélikus egyháztörténet „rövid 17. századát”. Ez a röpke hét évtized a vallásszabadság törvénybe iktatásának köszönhetően a protestáns egyházi életnek, az iskolázásnak és a könyvkiadásnak olyan felvirágzását hozta, hogy részben a lelkészi kar szükségszerű bővülése, részben az adatok sűrűsödése miatt a biogrammok adattárunk legvaskosabb köteteit fogják megtölteni.
Az első, a 16. századra koncentráló egységtől2 eltérően – az alább ismertetett forráshelyzet miatt – az életrajzi adatokat területi felosztásban közöljük. A dunántúli, a bajmóci és a felső- dunamelléki egyházkerület után3 a II/2 kötetben az Árva, Liptó és Trencsén vármegyékre kiterjedő, 1610-ben létrejött biccsei egyházkerület papjait gyűjtöttük össze.
Adatgyűjtésünk legfontosabb forrásai a püspökség ordinációs és vizitációs jegyzőkönyvei, melyek eredetiben és / vagy másolatokban maradtak fenn. Ez az adottság diktálja, hogy a több helyen is megforduló 17. századi lelkészeket adattárunkban ahhoz a területhez rendeljük (azaz abban a kötetben szerepeltessük), ahol szolgálatba léptek (ahol felavatták őket vagy ahol először aláírtak egy egységdokumentumot). A Formula Concordiae ill. az egyházmegyei kánonok aláírása miatt a szolgálati viszony kezdő dátuma egy adott egyházközségben sokkal több esetben ismert, mint a befejező dátum, ahogy az ordináció időpontja is gyakrabban mutatható ki, mint a születési és halálozási év.
Erre az általános „bemeneti” tapasztalatra az ún. gályarabperek (1672–1674) jegyzőkönyvei cáfolnak rá, melyek – a kutató nagy segítségére – tömegesen szállítják a hivatalról való lemondás vagy más módon történt elmozdítás (elűzés, bebörtönzés, emigrációba kényszerítés) pontos datálását. Főleg az 1674-es pozsonyi perben készült pillanatfelvétel (melynek jegyzőkönyve nagy számban tartalmaz amúgy teljesen ismeretlen papi neveket és más forrásban egyáltalán elő nem forduló szolgálati helyeket) döbbent rá arra, hogy még a kivételesen szerencsés forráshelyzet, az egyidejű ordinációs, vizitációs és egyházmegyei jegyzőkönyvek fennmaradása mellett is milyen sok személy hullhatott ki a korábbi évtizedek tekintetében a kutatás rostáján, mennyire töredékes az adatfelvételünk. Főleg az apró falvak archontológiája fehérlik a hézagoktól.
A „rövid 17. század” a felekezeti emigráció nagy korszaka. Előbb Oberpfalzból, Cseh- és Morvaországból, majd Alsó- és Felső-Ausztriából, sőt a harmincéves háború változó
1 A szerző az MTA BTK Lendület Hosszú reformáció Kelet-Európában (1500–1800) Kutatócsoport tagja és jelen adattár e projekt keretében készült el. Az ELEM kötetei alapjául szolgáló proszopográfiai kutatás a Refo500 Research Consortium által befogadott és regisztrált hosszú távú kutatási program.
2 ELEM I/1–3. Budapest 2014–2016. Ezek a 16. századi papi életpályák azóta a Lipcsei Egyetem
www.pfarrerbuch.de online-adatbázisába is bekerültek, s jelen kötetünk adatainak beolvasása is hamarosan megtörténik ide. Itt – egyelőre jelszavas hozzáféréssel – helynév szempontú lekérdezésre is van lehetőség, mely funkció pótolhatja 16. századi adattárunknak egyelőre hiányzó archontológiai fejezeteit.
3 ELEM II/1. Budapest 2018.
hadiszerencséje szerint a német birodalmi városokból is érkeztek hozzánk emigráns lelkészek, aztán az ún. „gyászévtized” (1671–1781) idején megfordult az útirány, és magyarországi menekültek lepték el a sziléziai és a német egyházi munkaerőpiacot. Az eddigi életrajzi lexikonok nagy fogyatékossága volt, hogy az első korszakra nézve megelégedtek a Palatinus, Bohemus, Moravus, Austriacus, Silesius származási megjelölésekkel, ahogy az illető éppen neve mellett használta ezt, a hazai prédikátorperek elítéltjei esetében pedig sokszor olvasni az
„1674 után Németországban” általános megfogalmazást. A külföldi Pfarrerbuchok szisztematikus átnézésének és az új digitális keresési lehetőségeknek köszönhetően az ELEM ezen a téren is nagy előrelépést hozott számos életrajzot egészítve ki bevándorlók esetén pontosabb származási és iskolázási helyekkel, kivándorlók esetében pedig letelepedési és halálozási adatokkal.
Minden névtár és proszopográfiai adatbázis alapkérdései a bekerülési kritériumok: kiket veszünk föl és kiket hagyunk ki. Az ELEM címének három szava („Evangélikus lelkészek Magyarországon”) és aktuális kötetének évszámai (1610–1681) határozzák meg a négy legfontosabb explicit válogatási szempontot: az adatgyűjtés azokra terjed ki, akik megbízható, forrásszerűen igazolható vagy valószínűsíthető adatok szerint
– az evangélikus (lutheránus) tanítás szellemében, – felavatott lelkészként működtek,
– az egykori Magyar Királyság területén (ill. jelen esetben annak északi vármegyéiben), – és 1610–1681 között álltak szolgálatba.
A fentiekhez még technikai természetű, inkább implicit szempontok is társulnak. A betűrendes proszopográfiai adattáraknak szükségük van a személyek nevére, lehetőleg a teljes vezeték- és keresztnevére. Szinte automatikus bekerülési kritériumként adódott a követelmény, hogy a kérdéses személynek a családneve vagy saját felvett (humanista, szerzői, származási) neve, de legalább ragadványneve legyen ismert.
A határesetekre és módszertani dilemmákra mindjárt a címszóként szolgáló személynév alatti Nota bene! megjegyzés hívja föl a figyelmet (ráadásul a valamilyen szempontból vitatható besorolású személyek nevét a címszóban is kurziváljuk). A legtöbb kétely az alapkritériumokból adódik: Valóban az evangélikus felekezethez sorolható? Valóban szolgált Magyarországon? Valóban felavatott lelkész? Ugyanitt utalunk a személyek azonosításának a dilemmájára is, hogy azonos nevek (esetleg egybeeső életrajzi adatok is) egy vagy több individuumot, életutat takarnak-e.
A felekezeti határeseteket a 17. században már nem a nehezen besorolható
„reformkatolikusok” és „protestánsok” jelentik, hanem egyrészt az emigránsként érkező ún.
cseh-morva testvérek, másrészt pedig az áttérők. Ilyen áttérésekre akár egymás után oda- vissza is sor kerülhetett, főleg, ha a hitváltó nem megváltozott meggyőződését követte, hanem valamilyen kényszer hatására váltott egyik egyházból a másikba. Földrajzi határeseteket a vizsgált korszakban részben a cseh menekült papok jelentenek, akikről nem mindig tudható, végeztek-e magyarországi száműzetésükben is egyházi szolgálatot, részben pedig azok a személyek, akiket ugyan a biccsei kerületben, de eleve morvaországi vagy sziléziai állásokra avattak lelkésszé.
Komoly kihívással szembesültünk a személynevek használatának kérdésében.
Kompromisszumos megoldásként (melyet történeti érv is támogat) a latinos alapforma mellett döntöttünk, de változatként anyanyelvi névalakokat is szerepeltetünk. Hasonló meggondolásból a helynevek esetében is a történeti alakokat választottuk úgy, ahogyan a 18–
19. századi magyar szakirodalom ismerte őket még az 1905-ös ún. „helynévmegállapítás”
előtt. Ez az eljárás természetesen hátrányokkal is jár, hiszen ma többek között a Google Maps is főleg az egy-egyértelműnek megalkotott „1913-as” helynevekkel dolgozik. Ezeket a hátrányokat hivatott kiküszöbölni a névtárhoz kapcsolódó helynév-konkordancia, mely az alapforma és a névváltozatok mellett az egykori vármegyei besorolást és a mai hivatalos elnevezés(eke)t is tartalmazza.
A 16. századi egységhez képest az adattár apparátusa két sorral bővült, egyrészt internetes hivatkozásokkal, melyek hasznosságát nem kell külön indokolni. Nagy előrelépést jelentett a német nyelvterületen az addig elkülönülten épülő online-adatbázisok GND-alapú összekapcsolása.4 A GND (Gemeinsame Normdatei) eddig csak a feldolgozást és katalogizálást végző gyűjteményi munkatársakat segítette, most azonban már a kutatók és felhasználók is tapasztalhatják áldásait. A hazai névtérépítés fórumai közül viszont nem az egyelőre béta verziós Nemzeti Névtérre (http://abcd.hu/), hanem a Petőfi Irodalmi Múzeum jóval magasabb készültségi fokú adatbázisára hivatkozunk következetesen (https://opac- nevter.pim.hu/).
A másik újdonság az Ms rövidítésű kéziratos kategória. Ez utóbbiban – a levéltári forrásoktól elkülönítve – főleg olyan 18. századi kéziratos műveket tüntettünk föl, melyek különböző gyűjteményekben (akár külföldön is) közel egykorú, ám eltérő lapszámozású másolatokban lelhetőek fel. Ezeknél nem tartottuk szükségesnek, hogy az általunk használt példány oldalaira pontosan hivatkozzunk, hiszen a reménybeli olvasó lehet, hogy éppen egy más őrzőhelyű és formátumú másolathoz fér hozzá kényelmesen. Eljárásunkat az a felismerés vezette, hogy a 18. század latin nyelvű kéziratos nyilvánosságát ma nagyjából ugyanazon művek másolatai képviselik párhuzamosan budapesti, pozsonyi, turócszentmártoni, késmárki, vagy akár prágai és hallei kézirattárakban. Nehezen jósolható meg, hogy melyik digitalizált példány jelenik meg elsőnek (akár egy-két éven belül) az interneten mindenki örömére. A „levéltári” és
„kéziratos” hivatkozások elkülönítése biztosan nem sikerült következetesen – hiszen a két kategória közismerten oly sok ponton érintkezik és metszi egymást –, de bízunk benne, hogy proszopográfiánk használatát ezek az átfedések érdemben nem befolyásolják.
Az A jelű levéltári mező az imént említett párhuzamosságok miatt sokszor duplikálja a hivatkozásokat (legtöbbször az EOL-ból és az OSzK-ból) abból a prózai okból, mert a kutató soha nem tudhatja előre, melyik gyűjtemény lesz vagy nem lesz hozzáférhető akár hosszú évekre is. Vagy derűsre fordítva a szót: melyik gyűjtemény kezd hirtelen nagyléptékű digitalizációs programba, a kutatók életét megkönnyítendő.5 Ez a kiszámíthatatlanság vezetett a „biztos, ami biztos” inkluzív eljáráshoz és az életrajzok párhuzamos adatolásához.
Befejezésül megismétlem, hogy az olvasó olyan – a régiségben Prodromusnak vagy Zwischenmanuskriptnek nevezett – próbaverziót lát a képernyőn, mely sok év múltán és többszöri átdolgozás során reménység szerint elvezet egy nyomtatott kézikönyvhöz.
Budapest, 2019. október 13-án
Csepregi Zoltán zoltan.csepregi@lutheran.hu
4 Többek között lásd: www.deutsche-biographie.de.
5 2019-ben az OSzK bizonytalan időre történő bezárása ugyanolyan váratlan döntés volt, mint az EOL
elhatározása ugyanekkor, hogy – az általam lépten-nyomon hivatkozott – teljes Schulek- és Gamauf-gyűjteményt feltölti a Hungaricana közgyűjteményi portálra. Ezek nyilvános megjelenése még idén várható.
Rövidítések – Abbreviationes
NB! Nota bene! (figyelmeztetés) Ord ordinatio (lelkészavatás)
P pater (apa)
M mater (anya)
Fr fratres (testvérek)
Fi filii, filiae (gyerekek)
St studia (tanulmányok)
LM ludi magister (tanító, tanár) VDM verbi divini minister (lelkész)
S superiora (magasabb tisztségek)
N nota (megjegyzések)
A archivalia (levéltári források)
Ms manuscripta (kéziratos művek)
Lit litteratura (irodalom)
URL Uniform Resource Locator (internetes forrás)
* született (keresztelés dátuma: baptisatus)
† meghalt (temetés dátuma: sepultus)
∞ házasodott (özvegy: vidua)
~ „vagy”: a felsoroltak valamelyike lehet a helyes adat + „és”: a felsorolt gyülekezeteknek egyidejűleg lelkésze
& a felsorolt településrészeknek egyidejűleg lelkésze
→ lásd
Nota bene-megjegyzések
egy személy? lehetséges, hogy a külön szerepeltetett adatok egy személyre vonatkoznak ev./ref. nem sorolható kizárólag sem az evangélikus, sem a református felekezethez fiktív a szakirodalom e személyt félreolvasásból konstruálta
kat./ev. nem sorolható kizárólag sem a katolikus, sem az evangélikus felekezethez laikus? ordinációjára nincs adat, laikus teológusként prédikálhatott
Mo. 0 magyarországi lelkészi szolgálatáról nincs adat praenomen? keresztneve a forrásokban eltérő
több személy? lehetséges, hogy az adatok több személyre vonatkoznak
transylvanus a szervezetileg fokozatosan elkülönülő erdélyi szász egyházban szolgált
Levéltári és kézirattári jelzetek (A)
AEEL Archív Evanjelického Cirkevného Zboru A. V. v Levoči, Archivum Ecclesiae Evangelicae Leutschoviensis, Lőcsei evangélikus gyülekezet levéltára
AECZLM Archív Evanjelického Cirkevného Zboru A. V. v Liptovskom Mikuláši
AMS Archív Myjavského Seniorátu Evanjelickej cirkvi A. V., Archivum Senioratus Nitriensis
EOK Evangélikus Országos Könyvtár
EOL, AGE Evangélikus Országos Levéltár, Archivum generalis ecclesiae
EOL, G I Evangélikus Országos Levéltár, Gömöri kerület ordinációs lista (1704–1738, az eredeti:
AECZT) és a Bányakerületben ordináltak (1704–1710, kéziratos másolat: AECZT), Raab Vilmos gépírásos kivonata
EOL, G I/a Evangélikus Országos Levéltár, Bányai kerület ordinációs lista (1704–1710, 1735–1740 kéziratos másolat: LKB), Raab Vilmos gépírásos kivonata
EOL, G II Evangélikus Országos Levéltár, Bajmóci kerület ordinációs lista (1610–1670, kéziratos másolat: LKB), Raab Vilmos gépírásos kivonata
EOL, G III Evangélikus Országos Levéltár, Biccsei kerület ordinációs lista (1610–1760, kéziratos másolat: LKB), Raab Vilmos gépírásos kivonata
EOL, Z Evangélikus Országos Levéltár, Ötvárosi szuperintendencia (Lőcse, Bártfa, Kassa, Eperjes, Kisszeben) ordinációs lista (1614–1741, az eredeti: AEEL), Raab Vilmos gépírásos kivonata
LKB Ústredná knižnica SAV (Bývalá lyceálna knižnica), Bratislava
LKK Lyceálna knižnica (Cirkevný zbor Evanjelickej cirkvi A. V.), Kežmarok OSzK Országos Széchényi Könyvtár, Kézirattár
ÚA ECAV Ústredný archív Evanjelickej cirkvi A. V. na Slovensku
UngBibl Universitäts- und Landesbibliothek Sachsen Anhalts zu Halle, Handschriftenabteilung, Ungarische Bibliothek
WO V–VII. Archiv der Stadtkirchengemeinde Wittenberg, Ordiniertenbücher, Bd. V. (1690–
1605), Bd. VI. (1605–1627), Bd. VII. (1627–)
Kéziratos művek (Ms)
Carll Confessio fidei christianae parochorum vigintiquatuor regalium ecclesiarum in Scepusio. Valentinus Carll Rosnaviensis concionator Slavorum Leutschoviae describebat anno 89. Venerabili fraternitati XXIV regalium M. Antonius Platner pastor ecclesiae Leutschoviensis in amicitiae pignus et sui memoriam dono dedit, cum resignaret officium senioris in congregatione Isaacensi VI. Non. IXbris anno Christi 1599. [!] AEEL.
Catalogus Catalogus Testium et Confessorum Evangelicae veritatis, in Comitatibus
Trenchiniensi, Lyptowiensi et Arvensi, Libro Christianae Concordiae subscribentium.
EOL, AGE, V.45: 98–122; I.a.2.(15).
Consignationes Consignationes pastorum et rectorum, qui inde a temporibus reformationis, vsque ad nostram aetatem in […] comitatu Thurotzensi ministerio suo sunt defuncti. OSzK, Quart. Lat. 1174; Fol. Lat. 2078: 28r–37v; Turčiansky seniorátny archív v Martine.
Diarium Clementis Vita Georgii Clementis ex autographo desumta. Consignatio Filii praecedentis quippe Zacharaiae Clementis etiam ex autographo transumta, 1628–1686. EOL, AGE, V.57:
174–192; AECZLM, Syntagma matricularum et diariorum 295–303.
Diarium Dorothicii Diarium Thomae Dorothicii senioris, Pastoris Rosenbergensis, ab anno 1584. deductum.
Diarium Thomae Dorothicii junioris Pastoris Radnensis et Vozniczensis, 1652–1662.
EOL, AGE, V. 57: 194–230; OSzK, Fol. Lat. 3415: 47r–63v; AECZLM, Syntagma matricularum et diariorum 304–317.
Diarium Lochmanni Annotationes rerum memorabilium, quas conscripserunt Georgius Matthias, Joannes et Matthias junior e familia Lochmann. 1544–1655. OSzK, Quart. Lat. 552; AMS, VI A 47: 3–115.
Diarium Thurii Diarium Andreae Thurii ab anno 1561. usque 1625. EOL, AGE, I.a 3,8: 76–115;
V.43: 241–263; AMS, VI A 47: 263–353; AECZLM, Syntagma matricularum et diariorum 253–270.
Diarium Tornarii Diarium Eliae Tornarii Neozoliensis, Samuelis Apiarii p. Libetensis, Mart. Spetki Bozokiensis, Joannis Szuljovini p. Palojtensis… OSzK, Ant 7745; AMS, VI A 47:
117–163.
Fata Fata Familiae Krmannianae. EOL, AGE, V.96; LKB; UngBibl.
Exilia Trium Kermannorum exilia. EOL, AGE, V.50: 121–155; Ústřední knihovna Univerzity Karlovy, Praha.
Holuby: Trencsén Holuby, Jozef Ľudovít: Trenčianské vizitačné protokoly (1611–1742). Kivonat. I–II.
1886. AECZLM.
Kalinka: Liptó Annales statum, numerum, ordinem, proventus coeterasque res memoria dignas ecclesiarum Lyptoviensis comitatus exhibentes […] Joachimi Kalinkii […] (1647–
1666). Másolatok: AECZLM; LKK, MS 1936.
Lichner / Schulek Schulek, Matthias: Memorabilia ecclesiarum evang. Liptoviensium. Alexander Lichner gépiratos másolata.
Micae Burius, Johannes: Micae historico-chronologicae… anno 1685. et insequentibus in ordinem redigi coeptae. EOL, AGE, IV.e.1; IV.e.2; OSzK, Fol. Lat 2063; Fol. Lat 2064; LKB.
Novisoliensis 1 Album Gymnasii Novisoliensis (1617–1687). Kézirat. Magántulajdon.
Pfb. Württemberg Sigel, Christian: Das evangelische Württemberg, seine Kirchenstellen und Geistlichen von der Reformation bis zur Gegenwart. Gebersheim 1931. Württembergische Landesbibliothek, Stuttgart. https://www.wkgo.de/personen/personensuche http://wiki-de.genealogy.net/Das_evangelische_W%C3%BCrttemberg_(Sigel) Pogány Pogány, Gustáv: Zoznam farárov účinkujúcich v Šariši a na Spiši. ÚA ECAV;
xeroxmásolat: EOL.
Rimanovianum Protocolon Rimanovianum a Iohanne Rimanoviani seniore Fraternitatis et pastore in Arce Murány ita nuncupatum, 1573–1643. Archív Ev. A.V. Farskeho Úradu Revúca, MS 1.
Sinapius Deductio genealogica Familiae Sinapianae. OSzK.
Syllabus Syllabus Litteratorum Thurocziensium, quem optima Nomina ab oblivione vindicaturus magno studio collegit et venturae posteritatis gratia ordine alphabetico disposuit Andreas Schmal. 1755. OSzK, Quart. Lat. 32; Fol. Lat. 1393. EOL, AGE, V.51: 591–727; LKB, MS 79.
Forráskiadások és szakirodalom (Lit)
A nem oldalszám, hanem sorszám szerint idézett műveket (nr.) jelzi.
AAV 1–7 Förstemann, Karl Eduard: Album Academiae Vitebergensis. 1. 1502–1560. Leipzig 1841. 2. 1560–1602. Halle 1894. 3. Indices. Halle 1905. Weissenborn, Bernhard: 4–5:
1602–1660. Magdeburg 1934. Juntke, Fritz: Album academiae Vitebergensis (1660–
1812). 2–3. Halle 1952–1966.
Adattár 1–40. Adattár XVI–XVIII. századi szellemi mozgalmaink történetéhez 1–39. Szerk. Keserű Bálint. Szeged 1965–2017.
ADB Allgemeine deutsche Biographie. 1–56. Leipzig 1875–1912. www.deutsche- biographie.de http://db.saur.de/WBIS
AGL Jöcher, Christian Gottlieb: Allgemeines Gelehrten-Lexicon. 1–4. Leipzig 1750–1751.
AGL Erg. Jöcher, Christian Gottlieb: Allgemeines Gelehrten-Lexicon. Fortsetzungen und Ergänzungen von Adelung, Johann Christoph [und Rotermund, Heinrich Wilhelm]. 1–
7. Leipzig 1784–1897.
Angyal 1968. Angyal Endre: Adalékok Vas megye XVII–XVIII. századi irodalom- és művelődéstörténetéhez. Vasi Szemle 22 (1968) 305–309.
Aradi / Kovács Aradi András Péter / Kovács Pál: A Tranoscius kegyesség megtartó ereje. Keresztyén Igazság 85 (2010:1) 33–39.
Arnswaldt Arnswaldt, Werner Konstantin von: Katalog der fürstlich Stolberg-Stolberg'schen Leichenpredigten-Sammlung. 1–4. Leipzig 1927–1935.
AUK Gundlach, Franz (Hg.): Das Album der Christian-Albrechts-Universität zu Kiel 1665–
1685. Kiel 1915. urn:nbn:de:gbv:8:2–1612530
Bartholomaeides Bartholomaeides, Ioannes Ladislaus: Memoriae Vngarorum qui in alma condam vniversitate Vitebergensi a tribus proxime concludendis seculis studia in ludis patriis coepta confirmarunt. Pesth 1817.
BBKL Biographisch-bibliographisches Kirchenlexikon. Hg. F. W. Bautz. Hamm 1–38. 1990–
2017. www.bautz.de/bbkl
Bernát 1999. Bernát, Libor: Mikuláš Drábik – Visionary of Religious Or Political? Studia Comeniana et historica 29 (1999:61) 56–81.
Bernát 2001. Bernát, Libor: Drábik’s Criminal Process 1671. Studia Comeniana et historica 31 (2001: 65–66) 60–120.
Bernát 2010. Bernát, Libor: Denníky a osudy Clementisovcov. Genealogicko-Heraldický Hlas 20 (2010:1–2) 33–39.
Bernát 2011. Bernát, Libor: Rod Kalinkovcov.Genealogicko-Heraldický Hlas 21 (2011:1–2) 7–26.
Bibza 2010. Bibza, Gábor: Die deutschsprachige Leichenpredigt der frühen Neuzeit in Ungarn (1571–1711). Münster 2010.
Binder Binder Pál: Az erdélyi magyar evangélikus egyházközségek és iskolák története és névtára, 1542–1860. Brassó 1993.
BO Engelhardt, Hans: Das Bayreuther Ordinationsbuch 1612–1621. Einzelarbeiten aus der Kirchengeschichte Bayerns 16. München 1934.
Bohnert 2018. Bohnert, Daniel: Wittenberger Universitätstheologie im frühen 17. Jahrhundert. Eine Fallstudie zu Friedrich Balduin (1575–1627) Beiträge zur historischen Theologie 183.
Tübingen 2018.
Bossert 1904–1905. Bossert, Gustav: Die Liebestätigkeit der evangelischen Kirche Württembergs für Österreich bis 1650. Jahrbuch für die Geschichte des Protestantismus in Österreich 25 (1904) 375–391; 26 (1905) 2–26.
Böröcz Böröcz Enikő: Az Evangélikus Országos Levéltár – Budapest – kézirat-katalógusa:
1850 előtti kéziratok. Magyarországi egyházi könyvtárak kézirat-katalógusai 10. Bp.
1993.
Breznyik 1–2 Breznyik János: A selmecbányai ágost. hitv. evang. egyház és lyceum története. I–II.
Selmecbánya 1883.
Bruckner Bruckner Győző: A reformáció és ellenreformáció a Szepességen. I. Bp. 1922.
Burius Burius, Johannes: Micae historiae Evangelicorum in Hungaria ab anno 1673. ad 1688.
annum. Ex autographo Posoniensi edidit Paulus Lichner. Posonii 1864.
Čovan 2015. Čovan, Miroslav: Šarišské zvony z obdobia stredoveku a raného novoveku. Zborník Filozofickej Fakulty Univerzity Komenského Sectio Historica 49 (2015) 27–50.
Csepregi 2015a. Csepregi Zoltán: A magyarországi iskolázás a reformáció századában (1540–1610): a wittenbergi ordinációs anyakönyvek tanúsága alapján. In: Szabó Lajos (szerk.):
Teológia és oktatás. Az Evangélikus Hittudományi Egyetem oktatóinak tanulmánykötete. Bp. 2015. 53–70.
DBE Killy, Walther (Hg.): Deutsche biographische Enzyklopädie. 1–13. München 1995–2003.
Deutsch Deutsch, George: Die mährischen evangel. Kirchengemeinden und ihre Seelsorger in der Reformationszeit. Jahrbuch für die Geschichte des Protestantismus in Österreich 9 (1888) 145–174.
Dienes 2001. Dienes Dénes (szerk.): Református egyház-látogatási jegyzőkönyvek. 16–17. század.
Millenniumi Magyar Történelem. Források. Bp. 2001.
Dienes 2008. Dienes Dénes (szerk.): Zempléni vizitációk 1629–1671. Miskolci Csulyak István zempléni esperes és hivatali utódainak feljegyzései. Acta Patakina 21. Sárospatak 2008.
Drška 2009. Drška, Richard: Menej známy skalický rod Dubraviusovcov. Genealogicko- Heraldický Hlas 19 (2009:1–2) 23–27.
Durovics / Kónya Durovics Alex / Kónya Péter: Az Eperjesi Kollégium felsőfokú hallgatói 1667–1850.
Felsőoktatástörténeti kiadványok. Új sorozat 11. Bp. 2015.
Eberlein Eberlein, Gerhard: Der Liegnitzer Ordinationskatalog. Correspondenzblatt des Vereins für Geschichte der evangelischen Kirche Schlesiens 6 (1899) 177–187 [1593–1606]; 8 (1902) 54–63 [1607–1616]; 9 (1904) 129–142 [1617–1635].
Eckert 1 Eckert, Alfred: Die Prager deutschen evangelischen Pfarrer der Reformationszeit.
Biographisches Handbuch der böhmischen Reformationsgeschichte I. Studien und Dokumente 9. Kirnbach über Wolfach 1972.
Eckert 2 Eckert, Alfred: Die deutschen evangelischen Pfarrer der Reformationszeit in Westböhmen. Biographisches Handbuch der böhmischen Reformationsgeschichte II,1–3. Studien und Dokumente 15–18. Rappenau-Obergimpern 1974–1976.
Eckert 3 Eckert, Alfred: Die deutschen evangelischen Pfarrer der Reformationszeit in Nord- und Ostböhmen. Biographisches Handbuch der böhmischen Reformationsgeschichte III. Studien und Dokumente 27–30. Rappenau-Obergimpern 1977.
EES Evanjelická encyklopédia Slovenska. Zost. Borislav Petrík / Peter Rybár. Bratislava 2001.
Eichler / Blaschka Eichler, Ernst / Blaschka, Anton: Briefe des slowakischen Schriftstellers Tobias Masnik an Juraj Láni. Wissenschaftliche Beiträge der Martin-Luther-Universität Halle-Wittenberg 1966/2/C1. Halle 1966.
Eisenach Jauernig, Reinhold: Das Eisenacher Ordiniertenbuch 1597–1854. Gotha 1929.
Emődi Emődi András: Martinus Weigmann peregrinációs albuma (1598–1621). Acta Papensia 7 (2007:1–2) 29–50.
ETE Egyháztörténelmi emlékek a magyarországi hitújítás korából. Ed.: Bunyitay Vince et alii. 1–5. Bp. 1902–1912.
Fabiny 1975a. Fabiny Tibor: Hazáért és egyházért: a gályarabság háromszázadik évfordulójára.
Lelkipásztor 50 (1975:6) 325–335.
Fabiny 1975b. Fabiny Tibor: Bilincsbe verve Berencstől Triesztig. Lelkipásztor 50 (1975:3) 193a.
Fabiny 1975c. Fabiny Tibor: Harminc gályarab levele német egyetemekhez. Lelkipásztor 50 (1975:8) 512a.
Fabiny 1976a. Fabiny Tibor: A gályarabok kiszabadítása. Evangélikus naptár (1976) 39–41.
Fabiny 1976b. Fabiny Tibor: A megszabadult gályarabok Salvus Passusa. Lelkipásztor 51 (1976:3) 192a.
Fabó 1 Schmal, Andreas: Brevis de vita superintendentum evangelicorum in Hungaria commentatio. (1751). Ed. Andreas Fabó. Monumenta ev. Aug. conf. in Hungaria historica 1. Pest 1861.
Fabó 2 Schmal, Andreas: Adversaria (1765). –Bahil, Matthias: Tristissima ecclesiarum Hungariae protestantium facies (1747). Ed. Andreas Fabó. Monumenta ev. Aug. conf. in Hungaria historica 2. Pest 1863.
Fabó 3 Klanicza, Martinus: Fata Aug. conf. ecclesiarum a tempore reformationis ad synodum Pestiensem. – Iohannes Simonides: Galeria omnium sanctorum. Ed. Andreas Fabó.
Monumenta ev. Aug. conf. in Hungaria historica 3. Pest 1865.
Fabó 4 Fabó András (ed.): Codex evangelicorum utriusque confessionis in Hungaria et Transsylvania diplomaticus – a Magyar- és Erdélyországi mind a két vallású evangelikusok okmánytára. Pest 1869.
Fata 2006. Fata, Márta: Studenten aus Ungarn und Siebenbürgen an der Universität Tübingen.
Eine 500 Jahre lange Beziehungs- und Wirkungsgeschichte. In: Márta Fata / Gyula Kurucz / Anton Schindling (Hg.): Peregrinatio Hungarica. Studenten aus Ungarn an deutschen und österreichischen Hochschulen vom 16. bis zum 20. Jahrhundert.
Contubernium 64. Stuttgart 2006. 229–264.
Fata 2007. Fata, Márta: Glaubensflüchtlinge aus Ungarn in Württemberg im 17. und 18.
Jahrhundert. Forschungsaufriss mit einer Dokumentation der Exulanten. In: Erdélyi Gabriella / Tusor Péter (Hg.): Mindennapi választások. Tanulmányok Péter Katalin 70. születésnapjára. Bp. 2007. 519–547.
Fiedler Fiedler, Karl: Pfarrer, Lehrer und Förderer der ev. Kirche A. u. H.B. im Burgenlande.
Burgerländische Forschungen 40. Eisenstadt 1959.
Früh / Goedeke / Wilckens Früh, Gustav / Goedeke, Hans / Wilckens, Hans Jürgen von: Die Leichenpredigten des Stadtarchivs Braunschweig. 1–9. Hannover 1976–1985.
Galcsik / Tóth Galcsik Zsolt / Tóth Krisztina: Szécsény felekezeteinek egyházlátogatási jegyzőkönyvei (1332–1950). Szécsény 2004.
Garber Garber, Klaus (Hg.): Handbuch des personalen Gelegenheitsschrifttums in europäischen Bibliotheken und Archiven. 1–31. Hildesheim 2001–2013.
Gémes (nr.) Gémes István: Hungari et Transylvani. Kárpát-medencei egyetemjárók Tübingenben (1523–1918). Bp. 2003.
Genersich 2 Genersich, Christian: Merkwürdigkeiten der Königlichen Freystadt Késmárk in Oberungarn, am Fuße der Carpathen. II. Leutschau 1804.
GND Gemeinsame Normdatei (GND) der Deutschen Nationalbibliothek http://swb.bsz- bw.de/DB=2.104/ http://d-nb.info/
Góbi 1 Góbi Imre: Elenchus archivi generalis ecclesiae ev. Aug. conf. in Hungaria. Volumen I:
usque 1791. Budapest 1912.
Góbi 2 Góbi Imre: Elenchus archivi generalis ecclesiae ev. Aug. conf. in Hungaria. Volumen II:
manuscripta. Budapest 1915.
Gömöri (nr.) Gömöri György: Magyarországi diákok angol és skót egyetemeken 1526–1789.
Magyarországi diákok egyetemjárása az újkorban 14. Bp. 2005.
Gradl 1892. Gradl, Heinrich: Die Reformation des Egerlandes. Jahrbuch für die Geschichte des Prostestantismus in Österreich 13 (1892) 155–195.
Grossmann 1972. Grossmann, Karl: Katalog der Mindener Leichenpredigten-Sammlung. Mindener Beiträge 14. Minden 1972.
Grüll 1–2 Grüll, Tibor et alii (Hg.): Lesestoffe in Westungarn. 1. Sopron (Ödenburg) 1535–
1721. 2. Kőszeg (Güns), Ruszt (Rust), Eisenstadt (Kismarton), Forchenstein (Fraknó) 1535–1740. Adattár XVI–XVIII. századi szellemi mozgalmaink történetéhez 18/1–2;
Burgenländische Forschungen. Sonderband 13, 15. Szeged/Eisenstadt 1994–1996.
Grünberg Grünberg, Reinhold: Sächsisches Pfarrerbuch. Die Parochien und Pfarrer der evangelisch-lutherischen Landeskirche Sachsen 1539–1939. 1–2. Freiberg 1939–
1940.
Grünewald Grünewald, Johannes: Der Liegnitzer Ordinationskatalog von 1636–1742. Jahrbuch für Schlesische Kirche und Kirchengeschichte 32 (1953) 7–32.
Gymn Rezik, Ján / Matthaeides, Samuel: Gymnaziológia. Dejiny gymnazii na Slovensku.
Bratislava 1971. http://zlatyfond.sme.sk
Haan Haan, Ludovicus: Jena Hungarica, sive memoria Hungarorum a tribus proximis saeculis Academiae Jenensi adscriptorum. Gyula 1858.
Hain Hain, Caspar: Zipserische oder Leütschaverische Chronica vndt Zeit-beschreibung. Hain Gáspar Lőcsei krónikája. Lőcse 1910–1913.
Házi (nr.) Házi Jenő: Soproni polgárcsaládok. 1535–1848. 1–2. Bp. 1982.
Hegyi (nr.) Hegyi Ádám: Magyarországi diákok svájci egyetemeken és akadémiákon: 1526–1788 (1798). Magyarországi diákok egyetemjárása az újkorban 6. Bp. 2003.
Hepding Hepding, Ludwig: Quendel-Serpilius. Eine Pfarrerfamilie aus der Zips. Südostdeutsches Archiv 15/16 (1972/73) 79–100.
HistDipl [Okolicsányi Pál:] Historia diplomatica de statu religionis evangelicae in Hungaria in tres periodos distincta. Brevissimum compendium Principatus Transylvanici historiae ab anno MDXXVI. usque ad annum MDCCIII. cum variis documentis et diplomatibus. Frankfurt/Main 1710.
Hornyánszky Beiträge zur Geschichte evangelischer Gemeinden in Ungarn. Mudrony Bohuslav, Bobok György predikátorok és Hornyánszky György rektor kéziratos művének felhasználásával kiadja Hornyánszky Viktor. Pest 21867.
Hörk Hörk József: A sáros-zempléni ev. esperesség története. Kassa 1885.
Hradszky Hradszky József: A 24 kir. plébános testvérülete és a reformáció a Szepességben.
Miskolc 1895.
Hradszky 1901. Hradszky, Josephus: Initia, progressus ac praesens status capituli ad Sanctum Martinum E. C. de monte Scepusio. Szepesváralja 1901.
Hubert 2004. H. Hubert Gabriella: A régi magyar gyülekezeti ének. Historia Litteraria 17. Budapest 2004.
Hungarica 1–2 Klosterberg, Brigitte / Monok, István (Hg.): Die Hungarica Sammlung der Franckeschen Stiftungen zu Halle. Teil 1. Porträts. Hallesche Quellenpublikationen und Repertorien 7.
Halle / Tübingen 2003. Teil 2A-B. Handschriften. Adattár XVI–XVIII. századi szellemi mozgalmaink történetéhez 39/1–2. Bp. 2015.
IAA (nr.) Latzkovits Miklós: Inscriptiones Alborum Amicorum (IAA). Szeged 2003–2017.
DOI: 10.14232/iaa. http://iaa.bibl.u-szeged.hu/
Iványi 1990. Iványi Béla: A körmendi Batthyány-levéltár reformációra vonatkozó oklevelei I.
1527–1625. Adattár XVI–XVIII. századi szellemi mozgalmaink történetéhez 29/1.
Szeged 1990.
Jauernig Jauernig, Reinhold: Die geistlichen Beziehungen zwischen dem alten Österreich und Thüringen, besonders im ersten Jahrhundert der lutherischen Kirche. Ein Beitrag zur Presbyterologie. Jahrbuch für die Geschichte des Protestantismus in Österreich 49 (1928) 117–165.
JMUL Erler, Georg (Hg.): Die jüngere Matrikel der Universität Leipzig. 1–3. Leipzig 1909.
Karzel Karzel, Othmar: Die Reformation in Oberschlesien. Ausbreitung und Verlauf. Quellen und Darstellungen zur schlesischen Geschichte 20. Würzburg 1979.
Katona 2011. Katona, Tünde: Caritas und Memoria. Eine Leutschauer Stiftung im Dienste der Bildungsförderung in der Zips des 16. Jahrhunderts. Buchreihe der Kommission für Geschichte und Kultur der Deutschen in Südosteuropa. 41. München 2011.
Katona / Latzkovits Katona Tünde / Latzkovits Miklós (szerk.): Lőcsei stipendiánsok és literátusok 1.
Külföldi tanulmányutak dokumentumai 1550–1699. Fontes rerum scholasticarum II/1.
Szeged 1990.
Katona / Latzkovits 2001. Katona Tünde / Latzkovits Miklós: Die Poetik der Stammbücher in Queroktav (Überlegungen anhand der Weimarer Stammbuchsammlung). In: Márta Nagy / László Jónácsik (Hg.): "swer sînen vriunt behaltet, daz ist lobelîch". Festschrift für András Vizkelety zum 70. Geburtstag. Piliscsaba/Budapest 2001. 289–301.
Kempelen Kempelen Béla: Magyar nemes családok. 1–11. Bp. 1911–1932.
Keveházi 1975a. Keveházi László: „Ismeretlenek és mégis ismerősök”. Lelkipásztor 50 (1975:6) 346–
349. [Svetzki András (? - 1675) Gócs Mihály (1604–1675) Paulovitz Mihály (1647–
1675) Mazári Dániel (? - 1675) Tinkovicz János (? - 1676) Túróczi Végh András (? - 1676) Bugányi Miklós (? - 1704) Nikléczi Sámuel Leporini Miklós (? –1700) Nikléczi Boldizsár (1636? - 1704) Steller Tamás (1640–1715)]
Keveházi 1975b. Keveházi László: Háromszáz éve halt meg a gályarab Gócs Mihály. Lelkipásztor 50.
(1975:5) 320a.
Keveházi 1975c. Keveházi László: A legfiatalabb gályarab-vértanú: Paulovitz Mihály. Lelkipásztor 50 (1975:10) 640a.
Kilián 2010. Kilián István: Andreas Sartor: Cubus poeticus 1650 (?). In: Csörsz Rumen István (szerk.): Ghesaurus. Tanulmányok Szentmártoni Szabó Géza hatvanadik születésnapjára. Bp. 2010. 191–194.
Kissné (nr.) Kissné Bognár Krisztina: Magyarországi diákok a bécsi tanintézetekben 1526–1789.
Magyarországi diákok egyetemjárása az újkorban 13. Bp. 2004.
Klein 1–3 Klein, Ioannes Samuel: Nachrichten von den Lebensumständen und Schriften evangelischer Prediger in allen Gemeinden des Königreichs Ungarn. 1–3. Leipzig-Ofen- Pest 1789–1873.
Klein 2015. Kónya, Peter / Csepregi, Zoltán (Hg.): Sto kňazských biografií Johanna Samuela Kleina = Johann Samuel Klein száz lelkészi életrajza. Prešov 2015.
Klesch 1668. Klesch, Daniel: Catalogvs presbyterorum Scepusiensium. In contubernio tractus ejusdem primario enumerans et exhibens ... Fraternitatis pastorvm XXIV. regalivm in Scepusio ... seniores, qvotqvot ab annis CL integro sesqvi seculo continua serie ac ordine jure tamen electitio et dignitate qs. ambulatoria collegio huic viginti qvatuor virali praefuere, τῆς µνηµοσύνης ἕνεκα dicatus ecclesiis viginti qvatuor et earundem plebanis regalibus seu pastoribus modernis nominatim, ceu versa indicat pagina a m.
Daniele Kleschio Iglovviensi Scep., p. l. caes., n. t. ecclesiae Olasziensis plebano et ven. contub. XXIV. regalium oratore ordinario hactenus seniore electo, jam jam offi cium decenter resignaturo, a. ... MDCLXIIX die XX. Novembris. Bartphae (MDCLXVIII) Georgius Sambuch. RMNy 3404.
Knihopis Tobolka, Zdenek et alii: Knihopis českych a slovenskych tisků. 1501–1800. 1–9. Praha 1939–1967.
Komorová 2017. Komorová, Klára: Luther műveinek 16. századi kiadványai a szlovák könyvtárakban és possessoraik. In: P. Vásárhelyi Judit (szerk.): A reformáció könyvespolca.
Reprezentatív kiadványok Magyarországon a reformáció korából. A Magyar Könyvszemle és a MOKKA-R Egyesület füzetei 9. Bp. 2017. 9–24.
Konrad Konrad, Paul: Das Ordinationsalbum des Breslauer. Stadtkonsistoriums.
Correspondenzblatt des Vereins für Geschichte der evangelischen Kirche Schlesiens 13 (1913:2) Beiheft.
Kovács 1975a. Kovács Géza: Elűzöttek, bujdosók. Lelkipásztor 50 (1975:6) 338–340.
Kovács 1975b. Kovács Pál: Az emlékírók. Lelkipásztor 50. (1975:6) 343–346. [Lányi György (1646–
1688) Simonides János (1650–1708) Masznyik Tóbiás (1640–1697)]
Kovács 1975c. Kovács Pál: Simonides és Masznyik gályarabok szabadulása. Lelkipásztor 50 (1975:6) 384a.
Kovács 1999. Kovács Géza: A Győri Evangélikus Egyházközség története 1520–1785. Győr 1999.
Kowalská 2006. Kowalská, Eva: Konfessionelle Exulanten aus Ungarn. Akzeptanz und Wirken im Alten Reich. In: Jörg Deventer (Hg.): Konfessionelle Formierungsprozesse im frühneuzeitlichen Ostmitteleuropa: Vorträge und Studien. Berichte und Beiträge des Geisteswissenschaftlichen Zentrums Geschichte und Kultur Ostmitteleuropas 2006/2.
Leipzig 2006. 297–313.
Kowalská 2007. Kowalská, Eva: Günther, Klesch, Láni und die anderen. Zur Typologie der ungarischen Exulanten des 17. Jahrhunderts. Acta Comeniana 20–21 [44–45] (2007) 49–64.
Kowalská 2008. Kowalská, Eva: Exil als Zufluchtsort oder Vermittlungsstelle? Ungarische Exulanten im Alten Reich während des ausgehenden 17. Jahrhunderts. In: Joachim Bahlcke (Hg.): Glaubensflüchtlinge. Ursachen, Formen und Auswirkungen frühneuzeitlicher Konfessionsmigration in Europa. Religions- und Kulturgeschichte in Ostmittel- und Südosteuropa 4. Berlin 2008. 257–276.
Kowalská 2017a. Kowalská, Eva: Exulanten und Galeersklaven in den Dokumenten und als Erinnerungsort der slowakischen Lutheraner. In: Erinnerungsorte im Spannungsfeld Unterschiedlicher Gedächtnisse: Galeerensklaverei und 1848. Debrecen 2017. 76–90.
Kowalská 2017b. Kowalská, Eva: Konfessionelle Gewalt in Ungarn während des 17. und 18.
Jahrhunderts. Auslöser – Akteure – Auswirkungen. In: Religious Violence, Confessional Conflicts and Models for Violence Prevention in Central Europe (15th – 18th Centuries). Praha–Stuttgart 2017. 277–292.
Kowalská 2017c. Kowalská, Eva: Konkurrenten und Verbündete. Lutheraner und Reformierte im Königreich Ungarn während des 17. und 18. Jahrhunderts. In: Joachim Bahlcke / Beate Störtkuhl / Matthias Weber (Hg.): Der Luthereffekt im östlichen Europa.
Geschichte – Kultur – Erinnerung. Berlin–Boston 2017. 117–124.
Kowalská / Gerstmeier Kowalská, Eva / Gerstmeier, Markus: Evangelische Exulanten aus dem Königreich Ungarn und der frühe Pietismus. Migration, Krisenbewältigung und religiöser Wissenstransfer zwischen ungarischen und deutschen Zentren des Luthertums im 17.
Jahrhundert. In: Anton Schindling / Márta Fata (Hg.): Luther und die Evangelisch- Lutherischen in Ungarn und Siebenbürgen. Augsburgisches Bekenntnis, Bildung, Sprache und Nation vom 16. Jahrhundert bis 1918. Münster 2017. 277–318.
Köblös / Kránitz Köblös József / Kránitz Zsolt: A Dunántúli református egyházkerület prédikátorai és rektorai I. 1526–1760. A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 10. Pápa 2009.
Kredatusová 2007. Kredatusová, Alena: Spišský lekár, vzdelanec a podnikateľ Samuel Spilenberger (1572–1654).Genealogicko-Heraldický Hlas 17 (2007:2) 3–16.
Kredatusová 2010. Kredatusová, Alena: Pečate členov rodu Spilenberger zo 16.–18. storočia.
Genealogicko-Heraldický Hlas 20 (2010:1–2) 40–46.
Krupec 1892. Krupec István: Masnicius Tóbiás fogsága és kiszabadulása: 1674–1676. Bp. 1892.
Kulcsár Inventarium de operibus litterariis ad res Hungaricas pertinentiis ab initiis usque ad annum 1700 = A magyar történeti irodalom lelőhelyjegyzéke a kezdetektől 1700-ig.
Összeáll. Kulcsár Péter. Bp. 2003.
Kühne Kühne, Martin: Analekten (Ergänzung zu Raupachs Presbyterologie). Jahrbuch für die Geschichte des Protestantismus in Österreich 3 (1882) 66–69.
Kvacsala 1889. Kvacsala János: Egy álpróféta a XVII-ik században: Drabetius. Századok 23 (1889) 745–766.
Kvacsala 1890. Kvacsala János: Kalinka Joachim superintendens első vizsgálati fogsága Pozsonyban.
Protestáns Szemle 2 (1890) 721–743.
Lampe Lampe, Friedrich Adolf / Debreceni Ember, Pál: Historia Ecclesiae Reformatae in Hungaria. Utrecht 1728.
Lampe 2009. Debreceni Ember Pál: Historia ecclesiae reformatae in Hungaria et Transylvania: A magyarországi és erdélyi református egyház története. Ford. Botos Péter. Sárospatak 2009.
Loesche 1925. Loesche, Georg: Zur Geschichte des Protestantismus in Ober-Österreich. Archivalische und bibliothekarische Beiträge. Jahrbuch für die Geschichte des Protestantismus in Österreich 45/46 (1925) 47–206.
Ludiková / Mikó / Pálffy Ludiková, Zuzsana / Mikó Árpád / Pálffy Géza: A lőcsei Szent Jakab-templom reneszánsz és barokk síremlékei, epitáfiumai és halotti címerei (1530–1700).
Művészettörténeti Értesítő 55 (2006) 327–410.
Magyar 1975b. Magyar László: Religio vagy rebellio. Lelkipásztor 50 (1975:6) 335–337.
Magyar 1976. Magyar László: Mazári Dániel halála. Lelkipásztor 51 (1976:1) 64a.
MaMűL Magyar Művelődéstörténeti Lexikon. Szerk. Kőszeghy Péter. 1–14. Bp. 2003–2014.
Marburg Nagy, Jukunda: Ungarische Studenten an der Universität Marburg, 1571–1914.
Studien zur hessischen Stipendiatengeschichte. Quellen und Forschungen zur hessischen Geschichte 27. Darmstadt/Marburg 1974.
Mayr 1953. Mayr, Josef Karl: Evangelisches Leben in Wien am Beginne des 17. Jahrhunderts.
Jahrbuch für die Geschichte des Protestantismus in Österreich 68/69 (1953) 113–144.
Mayr 1955a. Mayr, Josef Karl: Sieben neue Leichenpredigten. Jahrbuch für die Geschichte des Protestantismus in Österreich 71 (1955) 67–89.
Mayr 1955b. Mayr, Josef Karl: Der Hernalser Prädikant Mag. Johann Mülberger. Südost- Forschungen 14 (1955:1) 109–121.
Mayr 1957. Mayr, Josef Karl: Weitere dreizehn Predigtdrucke. Jahrbuch für die Geschichte des Protestantismus in Österreich 73 (1957) 61–112.
Mayr 1961. Mayr, Josef Karl: Österreicher in der Stolberg-Stolbergischen Leichenpredigtensammlung. Jahrbuch für die Geschichte des Protestantismus in Österreich 77 (1961) 31–101.
MEEE Magyar Evangélikus Egyháztörténeti Emlékek. I. Szerk. Prónay Dezső / Stromp László.
Bp. 1905.
MÉL Magyar Életrajzi Lexikon. 1–4. Bp. 1967–1990.
Mende Mende, Richard (Hg.): Katalog der Leichenpredigten-Sammlungen der Peter-Paul- Kirchenbibliothek in Liegnitz. Bibliothek familiengeschichtlicher Quellen 9.
Marktschellenberg 1938.
Metasch 2006. Metasch, Frank: Die Einwanderung und Integration von Exulanten in Dresden während des 17. und 18. Jahrhunderts. Diss. Dresden 2006.
MITB 1 Stoll Béla / Varga Imre / V. Kovács Sándor: A magyar irodalomtörténet bibliográfiája 1772-ig.A magyar irodalomtörténet bibliográfiája 1. Bp. 1972.
Monok 2003. Monok István: Württembergi exulánsok Batthyány Ferenc udvarában. Magyar Könyvszemle 119 (2003) 205–211.
Monok 2007. Monok István: Exulanten im Hof von Ferenc Batthyány in Güssing Zeugnisse der Büchereintragungen. Wiener elektronische Beiträge des Instituts für Finno-Ugristik 2007. 1–7.
Mortzfeld Mortzfeld, Peter: Katalog der graphischen Porträts in der Herzog-August-Bibliothek Wolfenbüttel 1500–1850. Reihe A: Die Porträtsammlung der Herzog August Bibliothek Wolfenbüttel. 1–50. München 1986–2008.
MPEA Magyar Protestáns Egyháztörténeti Adattár. 1–15. Bp. 1902–1934.
MPF Lenz, Rudolf et alii (Hg.): Marburger Personalschriften-Forschungen. 1–58.
Marburg/Sigmaringen/Stuttgart 1978–2016.
MUA Steinmeyer, Elias von (Hg.): Die Matrikel der Universität Altdorf (1575–1809). 1–3.
Würzburg 1912–1918.
MUB Wackernagel, Hans Georg (Hg.): Die Matrikel der Universität Basel. 1–3. Basel 1951–
1962.
MUErfurt Acten der Erfurter Universität. Hg. J. C. Hermann Weissenborn. Bd. 2: Allgemeine Facultätsstatuten von 1390–1636. Allgemeine Studentenmatrikel 1492–1636. Halle 1884.
MUF Friedländer, Ernst (Hg.) Ältere Universitätsmatrikel 1. Universität Frankfurt a. O. (1506–
1811) 1–3. PPSA 26, 32, 49. Leipzig 1887–1891.
MUGiessen Klewitz, Ernst / Ebel, Karl: Die Matrikel der Universität Giessen. Bd. 1. 1608–1707.
Gießen 1898. Praetorius, Otfried: Die Matrikel der Universität Giessen. Bd. 2. 1708–
1807. Gießen 1957.
MUGreifswald Friedländer, Ernst (Hg.) Ältere Universitätsmatrikel der Universität Greifswald 1456–
1700. 1–2. Publicationen aus den k. preußischen Staatsarchiven 52, 59. Leipzig 1893–
1894.
MUH Juntke, Fritz: Matrikel der Martin-Luther-Universität Halle-Wittenberg. 1690–1730.
Halle 1960. Preuß, Charlotte Lydia: Matrikel der Martin-Luther-Universität Halle- Wittenberg. 1730–1741. Halle 1994.
MUHeidelberg Toepke, Gustav (Hg.): Die Matrikel der Universität Heidelberg von 1386 bis 1662. 1–
3. Heidelberg 1884–1893.
MUHelmstedt Zimmermann, Paul (Hg.): Album Academiae Helmstadiensis. I. 1574–1636. Leipzig 1926. Hillebrandt, Werner / Mundhenke, Herbert (Hg.): Die Matrikel der Universität Helmstedt. II–III. 1636–1810. Hildesheim 1979–1981.
MUJ Jauernig, Reinhold et alii (Hg.): Die Matrikel der Universität Jena. 1. Jena 1944. 2–3.
Weimar 1961–1992.
MUK Erler, Georg (Hg.): Die Matrikel der Albertus-Universität zu Königsberg i. Pr. 1–3.
Leipzig 1910–1917. http://dlibra.bibliotekaelblaska.pl/dlibra/docmetadata?id=18530 MUM Falckenheiner, Wilhelm: Personen- und Ortsregister zu der Matrikel und den Annalen
der Universität Marburg 1527–1652. Marburg 1904.
MUR Hofmeister, Adolph / Schäfer, Ernst (Hg.): Die Matrikel der Universität Rostock.
1419–1831. 1–7. Rostock/Schwerin 1889–1922. http://matrikel.uni-rostock.de/
MUS Knod, Gustav C. (Hg.): Die alten Matrikel der Universität Strassburg 1621–1793. 1–3.
Strassburg 1897–1902.
MUT Hermelink, H.: Die Matrikeln der Universität Tübingen. Bd. 1. 1477–1600, Stuttgart 1906. Bd. 2. 1600–1710. Bd. 3. 1710–1817. Bearbeitet von A. Bürk und W. Wille.
Tübingen 1953. Register zu den Matrikeln der Universität Tübingen von A. Bürk und W. Wille. Tübingen 1954.
Müllner 1857. Müllner Mátyás: A Soproni Evangélikus Főtanoda története. Sopron 1857.
Nagy Iván Nagy, Iván: Magyarország családai czímerekkel és nemzedékrendi táblákkal. 1–12. H.
n. 1857–1868. Reprint: Bp. 1987–1988.
NDB Neue Deutsche Biographie. Berlin 1953– www.deutsche-biographie.de
Némethy Némethy [Lajos]: Series parochorum et parochiarum archidioecesis Strigoniensis.
Esztergom 1894.
NESA Novi ecclesiastico-scholastici annales evangelicorum August. et Helvet. Confessionis in terris Austriacis. 1–9. Besztercebánya-Selmecbánya 1793–1803.
Nutzhorn 1895. Nutzhorn, Karl: Schicksale eines Exulanten aus Oberösterreich in den Jahren 1624–
1628. Jahrbuch für die Geschichte des Protestantismus in Österreich 16 (1895) 201–
226.
Okolicsányi Okolicsányi József: A Nógrádi Ágostai Hitvallású Evangélikus Egyházmegye monográfiája. METEM Könyvek 67. Budapest 2009.
Otto / Clark Otto, Karl F. Jr. / Clark, Jonathan P. (ed.): Bibliographia Kleschiana. The writings of a baroque family. Columbia 1996.
Pálfy Pálfy Miklós: Katalog der Handschriftensammlung der Hallenser Ungarischen Bibliothek. Arbeiten aus der Universitäts- und Landesbibliothek Sachsen-Anhalt in Halle a. d. Saale 4. Halle 1965.
Papp 2018. Papp Ingrid: Biblikus cseh nyelvű gyászbeszédek a 17. századi Magyarországon.
Historia Litteraria 34. Bp. 2018.
Payr 1905. Payr Sándor: A Perlakiak négyszázados ároni háza. Bp. 1905.
Payr 1910. Payr Sándor: Egyháztörténeti emlékek. Forrásgyűjtemény a Dunántúli Ág. Hitv. Evang.
Egyházkerület történetéhez. I. Sopron 1910.
Payr 1917. Payr Sándor: A soproni evangelikus egyházközség története: A reformáció négyszázados jubileumára. Sopron 1917.
Payr 1918. Payr Sándor: Szenczi Fekete István, a hitehagyott püspök. Egy viharos életpálya I.
Lipót és Thököly korából. Sopron 1918.
Payr 1921. Payr Sándor: A Hrabovszkyak ősei. Pótló adatok. Harangszó 12 (1921:32) 251–252.
Payr 1924. Payr Sándor: A dunántúli evangélikus egyházkerület története. I. Sopron 1924.
Pfb. Altenburg Löbe, J. / Löbe, E.: Geschichte der Kirchen und Schulen des Herzogthums Sachsen- Altenburg: mit besonderer Berücksichtigung der Ortsgeschichte. 1–3. Altenburg 1886–1891.
Pfb. Altmark Czubatynski, Uwe: Evangelisches Pfarrerbuch für die Altmark: biographische Daten und Quellennachweise als Hilfsmittel zur kirchlichen Ortsgeschichte der Mark Brandenburg und der Provinz Sachsen. Beiträge zur Regional- und Landeskultur Sachsen-Anhalts 18. Halle 2000.
Pfb. Altmark 2006. Czubatynski, Uwe: Evangelisches Pfarrerbuch für die Altmark: biographische Daten und Quellennachweise als Hilfsmittel zur kirchlichen Ortsgeschichte der Mark Brandenburg und der Provinz Sachsen. Rühstädt 22006.
Pfb. Altpreußen Moeller, Friedwald / Müller-Dultz, Walther: Das „Zwischenmanuskript” zum Altpreußischen evangelischen Pfarrerbuch. 1–7. Hamburg 2012–2014.
Pfb. Amberg Weigel, Maximilian / Wopper, Joseph / Ammon, Hans: Ambergisches Pfarrerbuch.
Kallmünz 1967.
Pfb. Anhalt Graf, Herrmann: Anhaltisches Pfarrerbuch: die evangelischen Pfarrer seit der Reformation. Dessau 1996.
Pfb. Ansbach Simon, Matthias: Ansbachisches Pfarrerbuch: die evangelisch-lutherische Geistlichkeit des Fürstentums Brandenburg-Ansbach 1528–1806. Einzelarbeiten aus der Kirchengeschichte Bayerns 28. Nürnberg 1957.
Pfb. Augsburg Wiedemann, Hans: Augsburger Pfarrerbuch. Die evangelischen Geistlichen der Reichsstadt Augsburg 1524–1806. Einzelarbeiten aus der Kirchengeschichte Bayerns 38. Nürnberg 1962.
Pfb. Baden Neu, Heinrich: Pfarrerbuch der evangelischen Kirche Badens von der Reformation bis zur Gegenwart. 1–2. Lahr 1938–1939.
Pfb. BadWürtt 1–4 Baden-Württembergisches Pfarrerbuch. 1. Kraichgau – Odenwald. 2.
Pfarrerbuch Württembergisch Franken. 3. Pfarrerbuch innerwürttembergische Reichsstädte. 4. Baden-Baden: Pfarrerbuch für die Markgrafschaft Baden-Baden, die Grafschaft Eberstein, die Herrschaft Lahr-Mahlberg, die Herrschaft Geroldseck und die Herrschaft Oberkirch. Stuttgart 1981–1995.
Pfb. BayerSchwab Burger, Helene et alii: Pfarrerbuch Bayerisch-Schwaben: (ehemalige Territorien Grafschaft Oettingen, Reichsstädte Augsburg, Donauwörth, Kaufbeuren, Kempten, Lindau, Memmingen, Nördlingen und Pfarreien der Reichsritterschaft in Schwaben).
Neustadt/Aisch 2001.
Pfb. Bayreuth Simon, Matthias: Bayreuthisches Pfarrerbuch der ev.-luth. Geistlichkeit des Fürstentums Kulmbach-Bayreuth (1528–1810), Einzelarbeiten aus der Kirchengeschichte Bayerns 12. München 1930–1931.
