• Nem Talált Eredményt

A GASNTI-rubrikátor hasznosítása az információs igények feltárásában megtekintése

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "A GASNTI-rubrikátor hasznosítása az információs igények feltárásában megtekintése"

Copied!
1
0
0

Teljes szövegt

(1)

Beszámolók, szemlék, referátumok

72,7%-ban irányítási, 22,7%-ban kutatási és 4,6%-ban kereskedelmi célokra vették igénybe a fak- tográfrai információkat. A kereskedelmi célú igény­

bevétel alacsony részesedése jellemző az általános magatartásra.

A népgazdaság irányításának reformjától azt várják, hogy a közeljövőben intenzívebbé válik a fak-

tografikus információk igénybevétele és változato­

sabbá hasznosítása.

/ K R U Z L Í K, P.: Faktografická informácia v pol'nohospodár- skej knilniCno-informaCnej sieti. = Kniznlce a vedecké inlormácie, 19. köt. 5. sz. 1987. p. 2 0 0 - 204./

(Futaia Tibor)

A GASNTI-rubrikátor hasznosítása az információs igények feltárásában

A központi ágazati információs szervek és a válla­

lati információs osztályok elemi érdeke, hogy minél jobban megismerjék a szakemberek információs igé­

nyeit. A kutatásban az információs igények feltárásá­

ra a GASNTI (Gosudarstvennaa Avtomatizirovan- naá Sistema Naucno-tehniceskoj Informacii = Or­

szágos automatizált tudományos-műszaki informá­

ciós rendszer) politematikusés a rubrikák között poli- hierarchikus kapcsolatokat is tartalmazó rubrikátorát vették igénybe. A munka eredményeként megszüle­

tett az országos rubrikátorral összekapcsolható ágazati tematikus rubrikátor kialakításának módszer­

tana. E produktumot fel lehet használni egy-egy ágazatba tartozó vállalatoknál az állománygyarapítási tervek kialakítására is, hiszen ezeknek az információs igényekre kell épülniük.

Az országos és az ágazati rubrikátor összekapcso­

lódása lehetővé teszi a dokumentumok feldolgozásá­

ban a párhuzamosságok kiküszöbölését, az állomá­

nyok teljesebb körű gyarapítását, az információkere­

sés minőségének javítását, továbbá a mágnesszala­

gos cserét.

A rubrikátor létrehozásakor az információs igények feltárására a következő módszert használták. Minde­

nekelőtt meghatározták a vállalat tevékenységének fő profilját és határterületeit leíró rubrikákat. Ezeket a vállalat vezető és legkvalifikáltabb szakembereivel nézették át, kérve őket arra, hogy ne csak a pillanat­

nyi tevékenységet tartsák szem előtt, hanem a távlati terveket is. Mintegy "fenyegetésként" hívták fel a figyelmüket: munkájuktól függ, hogy a továbbiakban hogyan alakul az információs állományok minősége.

Első lépésként a résztvevők megjelölték a GAS- NTI-rubrikátorból azokat az első, második és harma­

dik szintű rubrikákat, amelyeket a gyűjtőkör szem­

pontjából fontosnak tartottak. Ezzel egyidejűleg jelez­

ték azt is, mely rubrikába sorolt dokumentumok ér­

deklik őket személyesen. Ezután - ha szükségét látták - a rubrika további bontására tettek javaslatot.

Ezeket a javaslatokat az országos rendszerbe való bedolgozás végett a Tudományos Műszaki Állami Bizottsághoz és az NTMIK-ba továbbították. így az

NTMIR információkereső nyelveivel foglalkozó szak­

értői munkacsoport is felhasználta Őket. (Az informá­

ciós igények feltárására irányuló kérdőívet sok más célra is fel lehet használni. A munka során a szakem­

berek számos kérdést, megjegyzést fűztek a GAS- NTI-rubrikátorhoz. Ezeket külön kártyára írták, nevük, munkahelyük, telefonjuk feltüntetésével.

Ezáltal az igények pontosításakor, illetve a szolgál­

tatások alkalmával egyszerűen megoldható az ope­

ratív kapcsolattartás.)

Az állománygyarapításra vonatkozó kérdések között a dokumentumtípusra való javaslat is szerepelt.

Mivel az állománygyarapítás koordinálásához fontos, hogy a különböző vállalatoknál azonos formájú kérdő­

ívet töltsenek ki. e célra a GPNTB által javasolt űrlapot használták.

A vállalatok tematikus állománygyarapítási tervei az információs igények meghatározásához és kielégí­

téséhez a legegyszerűbb, tartalmilag integrált formá­

nak tekinthetők. Az információs igények tanul­

mányozása maga után vonja az állománygyarapítás tanulmányozását és olyan szervezését, hogy általa a szakemberek információellátása minél optimálisabb legyen. Az egyik vállalat adatai szerint az említett módszer használata csak a folyóirat-előfizetésben 25%-os megtakarítást eredményezett. Csökkent a felesleges duplumok száma, a feldolgozás megter­

helése és raktár! kapacitás igénybevétele is.

A munka folytatásaként lehetőség. nyílik egységes ágazati állománygyarapítási tervek összeállítására, a szakmai kiadókkal való kapcsolattartásra, s ennek fo­

lyományaként a legaktuálisabb kiadványok gyors megjelentetésére.

/TITOVA, V. A.- PAVLOV, A. N.: Ispol'zovanie rubrikatora GASNTI prl Izucenll informaclonnyh potrebnostej. = Naucno-tehnlceskaa Informácia, Ser. 1. 8. sz. 1988. p.

1 2 - 1 3 . /

(Viszocsekné Péteri Éva)

410

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

1. § (1) A Nemzeti Választási Iroda adatvédelmi szabályzatáról, valamint a  közérdekű adatok megismerésére irányuló igények teljesítésének és a közérdekű

Piaci, technológiai igények Nyersanyag kiválasztás:. Piaci, technológiai

A k i ­ elégítetlen igények azonosítása valójában azoknak az állami ügynökségeknek lenne a dolga, amelyek az információs szolgáltalások minél szélesebb körű

Az igények különböző típusainál szem előtt kell tartani azt is, hogy a felhasználónak munkája melyik szakaszában van szüksége az információra.. Nem az információs

Lehet hogy a szakemberek csakugyan jól meg tudják ítélni információs szükségleteiket arra nézve, amit már ismernek (pl. folyóiratok), de m i a helyzet azok tekintetében,

Az ismertetett vizsgálat azt kívánta kideríteni, hogy melyik keresési mód gyorsabb, olcsóbb és hatékonyabb az általánosan jelentkező információs igények

„szükség van az egész információs közösség rendszer- modelljének kialakítására, szem előtt tartva olyan kérdéseket, mint pl a tulajdonjog és felhasználói igények

formációs igények olyan mértékben megnövekedtek, hogy a könyvtári és információs szolgáltatásokat is fejleszteni kellett, meg kellett változtatni, hogy ezeket az igényeket