659.2J65.012.45
INFORMÁCIÓ ÉS VÁLLALATI TEVÉKENYSÉG A SZAKIRODALOM TÜKRÉBEN
Gáspár István
Országos Műszaki Könyvtár « Dokumentációi Központ
Az információ jelentőségét a vállalat eletében csak n a p j a i n k b a n k e z d i k kellően értékelni. Az információ helyének, szerepének f e l i s m e rése vállalati vonatkozásban i s egyre szélesebb körre t e r j e d k i , ami
jelentős következményekkel jár a vállalati szervezés és struktúra, a számvitel és s t a t i s z t i k a kialakítása, a vezetési és döntési alapelven:
a vállalati tevékenységnek úgyszólván v a l a m e n n y i területére kiható m a r k e t i n g munjca vonatkozásában. Az információ és a vállalati tevékeny Bég kapcsolatát annak minden részletére kiterjedően természetesen nem vizsgálhatjujc e d o l g o z a t keretében, ezért csak a Jcttlfölai s z a k i r o d a lomban f e l v e t e t t néhány 3 u l y p o n t i kérdésre mutatunk rá, amelyek f o k o z o t t figyelembevétele h a z e i vállalataink számára i s kívánatosnak lát
s z i k .
Korábban kevés gondot fordítottak a vállalaton belüli szervezés
nél, a s z e r v e z e t i struktúra kialakításánál a m e g f e l e l i információáram
lás biztositására. Ebből következett, hogy e tdjíkcztatásnak többnyi
r e a már kialakított, az információs szükségleteket a l i g t e k i n t e t b e vevő vagy azokat t e l j e s e n mellőző s z e r v e z e t i struktúrához k e l l e t t a l kalmazkodnia .
Ebben a szemléletben a kk or következett be alapvető változás,ami
k o r a döntően a tekintély elvén alapuló vezetési s t i l u s túlhaladott
sága nyilvánvalóvá vált, s h e l y e t t e a " p a r t i c i p a t i v e management", a munkatársak vezetésben való részvételének különböző formái és módsze
r e i k e z d t e k k i a l a k u l n i . Nem k e l l különössn hangsúlyoznunk, hogy tőkés v i s z o n y o k között ez a "részvétel".nem j e l e n t i a t u l a j d o n o s vagy a vál
l a l a t o t kezében tartó t ő k Ó B érdekeltségek hatalmának korlátozását. Tő
kés vállalatoknál a menedzsment maga i s csak az a d o t t tőkés c s o p o r t érdekeit képviseli, a vezetői hatáskör egy részének átadása alsóbb s z i n t e k r e tehát nem t e s z i lehetővé a dolgozók széles rétegeinek bevo
nását a vállalat jövőjére kiható döntésekue, csupán a felső vezetői réteg tenermentesitését szolgálja.
A vezetői döntések előtti szélesebb icörü véleménykutatás, a dön
tés-előkészítés j o b o megalapozása a vállalati tájékoztató tevékenység
GÁSPÁR I . i Információ' és vállalati tevékenység
kiterjesztését, az információd áramlásénak a korábbinál átgondoltabb, s z e r v e z e t t e b b biztosítását t e t t e szükségessé. Vállalati s z e r v e z e t es információáramlás szorosabb k a p c s o l a t b a kerültek egymással, s az i n formációáramlás irányítása, az információk szolgéltatásának megszer
vezése a vállalati s z e r v e z e t e n belül kialakított külön s z e r v e z e t i egy
ség feladatává vélt.
Az információ és a vállalat kapcsolatáról a szakirodalomban sok
féle álláspont a l a k u l t k i , s az információk szerepét, jelentőségét i l letően sokféle meghatározás f o r o g közkézen.
Vállalat és információ kapcsolatában az információ elsőbbségét hangsúlyozza az a meghatározás, amely s z e r i n t "a vállalat az informá
ciós elemek és eredményeik összessége", e l v e t v e a z t az álláspontot, hogy az információs elemek /struktúrák, r e n d s z e r e k , eszközök/ csupán a vállalat segédeszközei. A vállalati struktúrát összhangba k e l l hoz
n i az információ s z e m p o n t j a i v a l o l y módon, hogy az információs s t r u k túra mértékadó szempontként érvényesüljön a vállalat kialakításánál /!•/ •
Amikor a vállalati tevékenység keretében f o g l a l k o z u n k az i n f o r mációval, tisztába k e l l jönnünk magának a "vállalati információ"-nak a fogalmával. A s z a k i r o d a l o m értelmezésében a vállalati információ o l y a n közlés, amely t a r t a l m i l a g a vállalatra v o n a t k o z i k . Ez a közlés l e h e t egy vállalati tényre, eseményre s t o . vonatkozó h i r , vállalati rendelkezés, kérdés, ajánlás s t b .
A vállalati inrormáció fajtái s z e r i n t megkülönböztethetünk dönté seket előidéző és döntésekre nem vezető információkat. Beszélünk t o vábbá öBztönzó, ellenőrző és tisztázó információkról. Más csoportosí
tás s z e r i n t az információkat f e l o s z t h a t j u k utaBitáeocra, j a v a s l a t o k r a és közlésekre.
Az információk céljai s z e r i n t f e l o s z t h a t j u k ezeket tájékozódást szolgáló, döntésre és végrehajtásra irányuló információkra. Csoporto
síthatók továbbá az információk azok szolgáltatóinak és átvevőinek k a p c s o l a t a s z e r i n t i s . E szempont alapján Beszélnetünx a vállalathoz kivülröl érkező információaról / p l . a megrendelés/, a vállalatban ke
letkező és belső felhasználásra szánt információkról / p l . a s t a t i s z t i k a i összeállítás/ és a vállalatban keletnező, de külső felhasználás
r a szánt információkról / p l . a számla/.
Az információkuól információs láncot a l k o t h a t u n k . Az első lánc
szemek töbonyire a vállalathoz kivülről érkező információk; ezeket kiinauló inforeációknak nevezzük / i l y e n e k a vevő megrendelései/.Ezek¬
hez c s a t l a k o z n a k a közDeeső információk / i l y e n e k p l . a raktárgazdál
kodási, s t a t i s z t i k a i aaatok/. A lánc végén helyezkednek e l a végső i n formációk / i l y e n e k a számlák, amelyek egyúttal kiinduló információkul i s szolgálnak a fizetési f o r g a l o m számára/.
A feldolgozás szempontjából az információk három csoportját a l ¬ k o t h a t j U K meg. Az első c s o p o r t b a tartozó információkat változtatás nélkül vezetjük át / i l y e n e k p l . a vevőkre vonatkozó aaatok/. Ezeket törzsadatoknak nevezzük. A második c s o p o r t b a tartozó információk u j
360
TMT 20.évf. 5-6.szám 1973.május-Június
információk létrehozásához szükségesek / i l y e n p l . a l e d o l g o z o t t munka
órák száma, amelyet a bérelszámolásiján haeználunK f e l / . A létrehozott információk egyúttal eredmények. Ezek két a l c s o p o r t b a oszthatók, t. i . az e g y e d i és a globális imorraációk csoportjába / 2 / .
A vállalati dolgozók információszükségletei szempontjából az i n formációkat öt Kategóriába s o r o l h a t j u k . Az első Kategóriát azok az i n formációk alkotják, amelyek a dolgozó számára közvetlenül szükségesek ahhoz, hogy munkáját a d o t t esetben e l t u d j a végezni. I l y e n e k elsősor
ban a dolgozóknak a d o t t megbizások. Ehhez c s a t l a k o z n a k azok a z i n f o r - raáciÓK, amelyek a dolgozóit számára munkakörük f o l y a m a t o s , önálló e l látásához szükségesek /a munkavégzés szabályai, üzemi eljárások i s mertetése, vezetési koncepciÓK, munkacélok összefoglalása B t b . / A h a r madik kategóriába a dolgozók feladatköréhez kapcsolódó más munkakörök
re és osztályokra vonatkozó InformáciÓK t a r t o z n a k . A negyedik és ötö
d i k kategóriát az un. hátter-inforiaáciÓK alkotják. Közülük az előbbi információk a dolgozó saját v á l l a l a t á r a vonutkoznak, tágabb körben /a vállalat céljai, üzletpolitikája, s z e r v e z e t e , teljesítményei s t b . / . Az ötödiic K a t e g ó r i a a vállalat külső környezetére vonatkozó informá
ciókat f o g l a l j a magában, éspedig a vállalat eredményeit befolyásoló p i a c i h e l y z e t r e , p o l i t i k a i eseményekre és tendenciákra, a konkurrens vállalatok helyzetére s t o . vonatkozó tájékoztatást /3/,
A vállalati iniormációs r e n d s z e r t a vállalati tevékenységnek meg
felelően a l r e n d s z e r e k r e o s z t h a t j u k f e l . Iniormációs a l r e n d s z e r e k a l a kitandók k i a vállalatvezetés, a termelés, a beszerzés, az értékesí
tés, a fejlesztés, a finansziroáás területén. A vállalat Információs rendszerének struktúrája m e g f e l e l a v á l l a l a t s z e r v e z e t i felépítésének, s a tájékoztató tevékenység elválaszthatatlan k a p c s o l a t b a n van a vál
l a l a t i tevékenység egészével, AZ információs rendszer kialakítása e¬
zért csak a vállalat irányítási, döntési, végrehajtási és ellenőrzési tevékenységével összehangolt, komplex k a p c s o l a t o k oiztositása utján valósítható meg /4/.
A vállalati információs r e n d s z e r e n belül sajátos típusként J ö t t
létre es fejlődött tovább a vezetési információs r e n d s z e r . /Management I n f o r m a t i o n üystera, röviditve luIS/.
A mlS meghatározásai közül jól rávilágít a lényegre az alábbi meghatározás. E s z e r i n t a mIS s z e r v e z e t t módszer, amely ellátja a v e
zetőt mindazokkal az a d a t o k k a l és c s a k i s a z o k k a l az a d a t o k k a l látja e l , amelyekre döntéseihez szüksége v a n , abban az időpontban, amikor azokra szüksége v a n , és a kellő formában /5/.
A fentlekből első olvasásra nyilvánvalóvá válik a vezetési i n formációk és a döntéshozatal szerves k a p c s o l a t a . A vezetői döntések¬
nek információkon k e l l a l a p u l n i o k , s a vezetés döntéseihez szükséges információKat egységes szempontok s z e r i n t k e l l szolgáltatni.
A vezetők részere nyújtott információk elsősorban a döntéselŐ- készitée ée a döntés megtalálásának céljait szolgáljak, s b i z t o s i t a - n i o k k e l l a vezetők részletes, válogatott tájékoztatását / 6 / .
A vezetési tevékenység jellegéből Következik, hogy a vezetőknek átfogó jellegű, süritett információkra van szükségük. Ez elsőrendű
G A S P A R I.I Információ" éa vállalati tevékenység
szempontnak tekintendő a vezetési információs r e n d s z e r megszervezésé
nél.
Az információs s z e r v e z e t e t a vállalatvezető törzskari szerveként k e l l felépíteni. Kialakitása több szakaszban történik. A vezetési I n formációs r e n d s z e r kialakításának első szakasza a vezetési f e l a d a t o k meghatározása; ennek meretében kerül s o r a r e n d s z e r elméleti a l a p j a i nak lerakására. Pontos szakasz az információs k a p c s o l a t o k kialakitása az információk szolgáltatói és átvevői között. Ehhez információs j e g y zékek és t e m a t i k u s információ-tervek szükségesek. Yégső szakasznak az információ-szolgáltatás g y a k o r l a t i megvalósítása tekintendő; ez a Je
l e n l e g i körülmenyek között legcélszerűbben a számítástechnika a l k a l m a zásával és az automatizált információ-feldolgozás rendszerének k i a l a kításával történik / ? / .
Az információd tárolására többféle adatnyilvántartást magukban foglaló adatbankokat hoznak létre. Az adatnyilvántartásokat tárolás¬
t e c h n i k a i szempontból összekapcsolják / i g y p l . a megrendelés-nyilván
tartást a vevő—nyilvántartással es az árucikk-nyilvántartással//8/.
A vállalati információs r e n d s z e r autqmatigá1ása lehetővé t e s z i , hogy különféle f a j t a döntési f o l y a m a t o k a t építsenek be az információs r e n d s z e r b e . Az e l e k t r o n i k u s ' számitógép u g y a n i s képes a r r a , hogy - elő
r e meghatározott kritérium s z e r i n t - különuöző alternatív megoldáson közül az a d o t t esetben legmegfelelőboet válassza k i . A lehetséges dön
tések programozásának természetesen határt szab az a körülmény, hogy a jövőben adódó valamennyi döntés nem látható előre. Ugyanakkor sza
bályozni k e l l a kivételes döntéseket; ez utóbbiakat vagy k i k e l l i k t a t n i az információs r e n d s z e r szervezetéből, vagy p e d i g ugyancsak programozni k e l l . Ez p e d i g g y a k o r l a t i l a g a kivételes beavatkozás u t ján történő vezetés /management by e x c e p t i o n / elvének megvalósitásá- noz v e z e t . A kivételes beavatkozás utján történő vezetés e l v e a z t f e j e z i k i , hogy a vezetőség csak a szokásostól eltérő esetekben kap tá
jékoztatást a vállalati eseményekről és a v a t k o z i k be azok folyamatá
ba, s csak i l y e n k o r hoz oaga döntést. E kivételes e s e t e k - a h o g y f e n - t e b o mondottuií - vagy nem s z e r e p e l n e k a programban, vagy p e d i g már a programban ugy vannak előirányozva, m i n t a vezetőség elé terjesztendő e s e t e k /2/.
A különböző vezetési s z i n t e k megfelelő információ-ellátása f e l tétlenül szükséges ahhoz, hogy a vállalat szempontjából célszerű dön
tések szülessenek. Szükség van tehát a vezetési /döntési/ s z i n t e k és az lnformáltsági s z i n t e k összehangoláséra. Ahhoz, hogy minden egyes döntésnek meglegyen a megfelelő információs bázisa, l e j j e b b k e l l v i n n i a döntési s z i n t e t , nagyobb hatáskört és önállóságot k e l l a d n i az
alsóbb szintű vezetőtcnek /9/.
A vállalat tevékenységének az a területe, amelyen az eredmény talán legnagyobb mértékben függ az információ-szolgáltatás mennyisá
gétői és minőségétől, az értékesítés és az a z z a l k a p c s o l a t o s p i a c s z e r vezési vagy m a r k e t i n g tevékenység, ^ z z e l k a p c s o l a t b a n beszélünk mar
k e t i n g információs rendszerekről.
A m a r k e t i n g információs r e n d s z e r /mAIS/ mindazoknak a tevékeny
ségeknek az összessége, amelyek a marketinghez szükséges információk 362
TMT 20.évi. 5-6.Bzám 1973.május-június
felvételére, osztályozására, tárolására és rendelkezésre bocsátására szolgálnak. A aUIS működhet számítógéppel vagy anélkül, aktív vagy passzív módon /utóbbi esetben csak f e l t e t t Kérdésre szolgáltat ínfor
mációt/, l e h e t továboá részleges vagy t e l j e B .
A m a r k e t i n g információs r e n d s z e r kialakításánál az információk szélessége, mélysége, volumene és az eljárás módja s z e r i n t i változa
t o k lehetségesek. A r e n d s z e r s z e r v e z e t i felépítését illetően irányul
hat felülről lefelé és alulról felfelé.
A r e n d s z e r részben belső /vállalaton belüli/, részben külső /kí
vülről jövő/ információdat f o g l a l magában. Az első c s o p o r t b a értékesí
tési, vevő- és egyéb vállalati információk, a második c s o p o r t b a p i a c i , a k o n k u r r e n s vállalatokra vonatkozó és éltalános gazdasági informáci
ók t a r t o z n a k .
A marketing-információkat szolgáltató osztály s z e r v e z e t i h o v a t a r tozása az a d o t t vállalat s z e r v e z e t i struktúrájától függ. Lehet törzs
k a r i s z e r v , amely közvetlenül a vállalatvezetéshez vagy a m a r k e t i n g vezetőjéhez t a r t o z i k /10/.
A m a r k e t i n g területén szükséges információk azok rendeltetésének megfelelően célinforsiációkra. tervezési információkra, végrehajtási és ellenőrző információkra o s z t h a t o k a s z e r i n t , hogy a vállalati célok kialakításához, e célok végrehajtásra alkalmassá tételéhez, végrehaj
tásához vagy a f e n t i e k ellenőrzéséhez van-e információkra szükség.
A m a r k e t i n g r e irányuló információk szoros k a p c s o l a t b a n vannak a vezetési /menedzsment/ Információs r e n d s z e r r e l . Ennek megszervezésé
nél az információáramlás irányának megfelelően k e l l eljárni. E szem
pont figyelembevételével' beszélhetünk funkciók, termékek, p i a c o k és fogyasztók s z e r i n t kialakított információs rendszerről.
A funkciók s z e r i n t i információs r e n d s z e r b e n az információáram
lás a vállalatvezetőségtől a nagymértékben specializált vállalati funkciókig t e r j e d . Ez a s z e r v e z e t i forma v i s z o n y l a g kisszámú termő
k e t , nagyjából egységes elosztási r e n d s z e r t , egynemű fogyasztóközön
séget és értékesítési p i a c o t tételez f e l .
A termékek s z e r i n t i információs r e n d s z e r b e n az információáram
lás a véllalatvezetőségtől a vállalati fő funkciókig és az egyes t e r mékterületekig t e r j e d . I t t s z o r o s kommunikációs k a p c s o l a t r a v a n szük
ség a fő funkciók és az egyes termákterületek között. Ez a s z e r v e z e t i forma nagyszámú termék és v i s z o n y l a g komplex elosztási r e n d s z e r f e n n állása esetén egynemű és heterogén értékesítési p i a c o k k a l és fogyaez- tóközönséggel rendelkező vállalatoknál egyaránt megfelelő.
A p i a c o k s z e r i n t i információs r e n d s z e r b e n az információáramlás a véllalatvezetőségtől a vállalati fő funkciókig és az egyes p i a c i területekig t e r j e d . Szoros kommunikációs k a p c s o l a t r a v a n i t t szükség a tó funkciók és a p i a c i területek között. Ez a s z e r v e z e t i forma ál
talában i g e n komplex elosztási r e n d s z e r r e l , v a l a m i n t túlnyomóan h e t e rogén értékesítési p i a c o k k a l és fogyasztóközönaéggel rendelkező vál
l a l a t o k számára'megfelelő.
GÁSFÍR Z.l Információs és vállalati tevékenység
VógUl a fogyasztók s z e r i n t i információs rendszerben az informá
cióáramlás a vállalatvezetőségtől a vállalati fő funkciókig és az e¬
gyes vásárlói területekig t e r j e d . A fő funkciók és a vásárlói terüle
t e k között szoros kommunikációra van szükség. Ez a s z e r v e z e t i forma nagyszámú terméket, v i s z o n y l a g komplex elosztási r e n d s z e r t , s túlnyo
mórészt heterogén értékesítési p i a c o k a t Ó B fogyaBztóközönséget téte
l e z f e l / l l / .
A vállalati információ témakörét tárgyaló B z a k i r o d a l o m áttekinté
se a g y a k o r l a t b a n jól hasznosítható következtetésekre v e z e t . Nyilvánvaló, hogy a vállalat információs rendezerét az alsóbb vállalati szintektől a vezetőségig, es megfordítva, a felső vezetés
től a legalsó s z i n t i g terjedően, összefüggő rendezerként k e l l k i f e j l e s z t e n i . Az információáramlás e két fő irányán belül nagy gondot k e l l fordítani a kisebb vállalaton belüli egységek / c s o p o r t o k , osztá
l y o k / kellő Ínformáció ellátására, a k i s e b o egységek közötti megfele
lő információcserére i s . Az információs rendszernek a vállalati tevé
kenység valamennyi területére k i k e l l t e r j e d n i e , a vállalati s z e r v e zet minden egyes láncszemében h a t n i a k e l l . Ugyanakkor nem szabad szem elől tévesztenünk az információnak a vezetői döntéshozatalra gyako
r o l t nagy hatását, s ezen keresztül a vállalati ereamény alakulására kiható szerepét, A vállalati tevékenységnek talán leginkább informá
cióérzékeny területe a piacszervezőé, a m a r k e t i n g . Legközvetlenebbül éppen a piacszervezéa által irányított értékesítés területére gyako
r o l hatást az információellátás , a színvonal és a mennyiség tényező
i n keresztül egyaránt, jje nem kevésbé jelentős az információs r e n d s z e r hatékony kialakítása a vállalati tevékenység más területein sem /pél
daként i t t csak a termelés-tervezés kellő információellátottságának nagy jelentűségére mutatunk rá/.
Az információs r e n d s z e r átgondolt, helyes kialakításán t u l , sok
oldalú, változatos eszközökkel k e l l biztosítani annak célszerű, zökke
nőmentes működését i s . Ennek megvannak a maga e z e r v e z e t i feltételei, értve ezeken elsősorban a z t , hogy az információs rendozer szervesen épüljön be a vállalat struktúrájába, meglegyen a kellő k a p c s o l a t a a vállalatvezetés apparátusával, v a l a m i n t elsősorban mindazoknál a vál
l a l a t i részlegekkel, amelyek a vállalat tevékenységének legdöntőbb területein működnek.
A tájékoztató tevékenység megalapozására Bzolgáló szakkönyvtár és dokumentációs s z e r v e z e t célszerű kialakitása ugyancsak elsőrendű fontosságú f e l a d a t . A kívülről jövő információk r e n d s z e r e s gyűjtése és feldolgozása, v a l a m i n t az érdekelt vállalati Bzervek rendelkezés
r e bocsátása csak a könyvtári és dokumentációs szolgálatnak a válla
l a t s z e m p o n t j a i t f i g y e l e m b e vevő, jól átgondolt kialakítása utján o l d ható meg eredményesen.
A vállalati információs és dokumentációs s z e r v e z e t r e sokrétű feladatkör hárul. A belső Információáramlás irányításán kivül hozzá t a r t o z i k a külső információt nyújtó források oeszerzése, az érdekelt 364
TMT 20.évf. 5-6.szám 1973.május-Június
vállalati s z e r v e k /vezetőség, osztályok/ használatára alkalmassá té
t e l e / k i v o n a t o s , kivágások, foto-másólatok, m i k r o f i l m e k e t b . formájá
ban/, a dokumentumok vállalaton belüli irányításának megszervezése, az esetenkénti információs igények kielégítése /irodalomkutatás/, tá
jékoztató kiadványok összeállítása s t b .
A rendelkezésre álló i s m e r e t a n y a g rohamos növekedése* egyre na
gyobb f e l a c a t o k elé állítja a vállalatok információs szervezetét. A s z a k i r o d a l o m b a n való tájékozódás, a beszerzésre t e k i n t e t b e jövő k i a d ványok közötti válogatás egyre b o n y o l u l t a b b és nagyobb szakértelmet igénylő tevékenységgé válik. I l y e n körülmények között a tájékoztatási szakemberekkel szemben támasztott képzettségi követelmények I s napról n a p r a növekednek:. A tájékoztatás ismeretanyagának oktatása elsősorban állami f e l a d a t , de a tárgykörre vonatkozó elméleti, módszertani, álta
lános szakterületi i s m e r e t e k e n felül, a h e l y i körülményekkel k a p c s o l a t o s speciális tájékozottság megszerzése i s szükséges, Ez utóbbit csak az a d o t t vállalaton belül l e h e t megszerezni, s ehhez magának a válla
l a t n a k k e l l segítséget nyújtania. A jövő információs szakemberének s o k o l a a l u i s m e r e t e k k e l , jelentős nyelvtudással rendelkező, az u j tá- jekoztatás-techniKai megoldásokban i s jártaB, széles látókörű szakér
tőnek k e l l l e n n i e . I l y e n szakértői gárda kinevelése a h a z a i v i s z o n y o k között a népgazdaság egészét érintő, össztársadalmi jelentőségű f e l a d a t .
#
I R O D A L O M
/!/ SCifiEITEH, if.E.: Inforaation lud Betrieb. = I n d u s t r i e l l e Organisation, 1972. 7.SÍ. p.322-328.
/ 2 / NIEDERBE5GER, A.R.t Das b e t r i e b l i c h e Inforaationssysten. ifiesoadec, Be- triebsüirtschaftlicher Verlag Tb. Gabler, 196?. 95 P.
/ V KAUFHAMtJ, F.X.: Das Infornationsproblen i n dsr Unternehmung. = Betriebs- wirtschaf t l i c h e Mitteilungen, 1963. 23.SZ. p.jZ.
/ V DUZS János: A vállalat információs rendszere és tevékenysége. Bp. Közgaz
dasági és Jogi K., 1970. 306 p.
/ ! ) / DAHNER, J.] Hanagenent Information systems: A t o o l for personnel planning.
• Personnel Journal, 1971. 7.sz. p.553-558.
* Az UNESCO becslése szerint a nyilvántartott tudományos folyóiratok száma a XlX.század elején 100, 1850-ben 1000, 1900-ban 10 000 körül v o l t , jelenleg pedig már eléri az 50 OOO-et / 1 2 / .
365
GÁSPÁB I . i Információé ée vállalati tevékenység / 6 / LSHXAH9, H.f Inforraationén für l e i t e n d e Kadar im Forschungsprozess. = I n -
f o r m a t i k , 1972. l . s z . p.44-48.
/5/ FRICK, K. - L'JCKE, tf.j Grundkonzeption f i r das leistungsbezogene I n f o r n a - t i o n s s y s t e m eines Filhrungsbereiches, 3 I n f o r m a t i k , 1970. 5.sz. p.7-12.
/ 8 / HEILHANN, V.i Hanagement-Informatlonssysteme /KIS/ f i i r Manager. = Z e i t - s c h r i f t für O r g a n i s a t i o n , 1971. 7.aa. p.332-338.
/9/ MAKRAI János: Információs rendszerek ás szervezésük. Sp. NLM Ipargazdasá- g i és Üzemszervezési Intézet, 1969. 88 p.
/10/ WEIS, H.Ch.i K o s t e n g i l n s t l g besehaffen und nutzen. = M a r k e t i n g J o u r n a l , 1971. 5.sz. p.380-386.
/ I I / POTH, L.G.: V i e r S p i e l a r t e n d e r O r g a n i s a t i o n . a M a r k e t i n g J o u r n a l , 1971.
5.sz. p.388-392.
/12/ CHAUMIEE, J . j Les teehnlques documentaires. P a r i s , Presses O n i v e r s i t a i r e s de Francé, 1971.
*
üÁüj?AR. I . ; I n f o r m a t i o n work and company a c t i v i t y - as r e f l e c t e d i n t h e l i t e r a t u r e
Uonneotions o f i n f o r m a t i o n work and company a c t i v i t e s a r e ezam- i n e d on t h e baae o f a v a i l a b l e l i t e r a t u r e . I n f o r m a t i o n work w i t h l n t h e e n t e r p r i a e s i s a n a l y z e d ; i t s categorizatíon i s g i v e n a c c o r d i n g t o v a r -
i o u s c r i t e r i a ; main f e a t u r e s and c h a r a c t e r i c t i c s o f management i n - f o r m a t i o n systems and m a r k e t i n g I n f o r m a t i o n systems are d e s c r i b e d . main g u i d e l i n e s f o r o r g a n i z a t i o n o f i n f o r m a t i o n systems w l t h l n c o m p a n - i e s a r e summarized. Ünally t h e n e c e e s i t y o f t r a i n i n g and e d u c a t i o n o f exporté f o r t h e complex t a s k s o f i n f o r m a t i o n work i s emphasized.
*
3 6 6
TMT 20,évi. 5-6,Bzám 1973.májue-Június
aay^HO-TexHgqeoKOft jiHTepaTvpa
P-'iccuaTpMBaeTon cuüst ueejny H m í o p M a u a a B xegTejibHOOTUc- npox- npiurTB?, na DÓMOM JOmMMtan e pacnopnxBHHH XHTepaTypu. Jtaerad onpe—
xejieirae noRBTHH " K H ^ D U Ü H H B u n n p e j i H P B A T I X" , paonpeaejtetnie raxoBotl n o paajHimtu aonexTau n a OBoreim HwíöpMauwH nxa p y x O B o a s c m c Jtaipoa M ua p u éT a n r a , o o o B i z e v z o u H Í OOROB H x a p a K T e p i m x i e p r . noxtrroxKBa- ETQJI ".-aavwe npanusriH, itOTopue HeodxosHiio y u e c T i . n p n opraraaaiHn*
02CTBMH i t i i o p u a n n B TTpexnpBjiTBX 3 ntaiepKBBaflTcfl M n o r o r p a i m o o T b s a - l a i n o HHíopuauHír, TpflSynoMx aoomrraHHS raapxzH cneiniajiiiorOB, u o r y - E3x p e r n n T L a r a a a n a i H .
GÁSPÁR, I . ; I n f o r m a t i o n und Üntemenmenaaktlvitat lm S p i e g e l dea F a c h a c h r i f t t u m s
Ea w i r d d i e H o l l e d e r I n i o r m a t i o n im Zueaaunenhang m i t d e r U n t e r - nehmenBalrtlvitát a u f Grund dea z u r Veríügung stehenden P a o h s c h r i f t - tumfl u n t e r a u c h t . Es w i r d d i e D e f l n i t i o n der I n f o r m a t i o n i m D n t e r n e h - men BOWÍB i h r e E i n t e i l u n g gemaSB v e r s c h i e d e n e n Geeiohtapunjcten erör- t e r t und auch d a s I n f o r m a t i o n s a y a t e i n der U n t e r n e h m e n a l e i t u n g und dea m a r k e t i n g beeprochen. Die h a u p t s a c n l i c h s t e n R i c h t l l n i e n d e r O r g a n i s a - t i o n dea I n f o r m a t i o n f l s y a t e i n s e i n e s Unternehmens a i n d zusammengefásat und es w i r d d i e a o t w e n d i g k e l t d e r E r z i e n u n g e i n e r E x p e r t e n g a r d e z u r Löeung d e r v i e l s e i t i g e n Aufgaben a u f dem Gebiet der i n f o r m a t i o n be-
*
t o n t .
