• Nem Talált Eredményt

A szakmunkás és a szakirodalom megtekintése

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "A szakmunkás és a szakirodalom megtekintése"

Copied!
15
0
0

Teljes szövegt

(1)

659.24:323.332

A SZAKMUNKÁS ÉS A SZAKIRODALOM Hegyi Nándor

A cimben f o g l a l t v i s z o n y helyzetét természetesen vállalati néző­

pontból l e h e t a l e g j o b b a n vizsgálni és megítélni, K i n t ahogyan a szükségéének látszó és a v i s z o n y t megjavító beavatkozásnak i s onnan k e l l e l i n d u l n i a . A különböző hatóságok és módszertani szervek,a kap­

c s o l a t megerősítése érdekében h o z o t t rendelkezésekkel és útmutatások­

k a l , - a könyvkiadás javításával, a szükséges dokumentációé káderek képzésével, megfelelő szekunder információs kiadványok létrehozásá­

v a l , u j tájékoztatási módszerek kidolgozásával és elterjesztésével s t b . , - elősegíthetik, m e g t e r e m t h e t i k egy optimális viszonyszám k i ­ alakulásának előfeltételeit, de a közvetlen beavatkozás kulcBa és lehetősége a vállalati műszaki tájékoztató szervek - a műszaki könyv­

tárakat beleértve - kezében van. Ezek f e l a d a t a a k a p o t t rendelkezése­

k e t és útmutatásokat - a vállalat sajátosságainak ismeretében - he­

l y e s e n értelmezni és saját t a p a s z t a l a t i anyaggal feltöltve, hatéko­

nyan a l k a l m a z n i . Ennek a t a p a s z t a l a t i anyagnak összegezése egyrészt a j e l e n l e g i h e l y z e t tisztázásához, másrészt u j módszerek alkalmazá­

sához nyújt segítséget.

1. A j e l e n l e g i h e l y z e t ,

- amely nem vigasztaló - feltétlenül igényli a beavatkozást. Túlzot­

t a n aggasztó vagy t r a g i k u s helyzetről azonban nem beszélhetünk, h i ­ szen művelődéspolitikánk eredményei ezen a téren i e nagyszerű össze­

hasonlításokra adnak lehetőséget. Az e r r e vonatkozó számszerű a d a t o ­ k a t bárki megtalálhatja az i s m e r t s t a t i s z t i k a i összeállításokban.

Ezek megismétlése h e l y e t t g o n d o l j u n k csak a r r a , hogy beszélhettünk-e a felszabadulás előtt a szakmunkás és a s z a k i r o d a l o m kapcsolatáról.

Az összehasonlítások persze m i n d i g a j a v u n k r a szolgálnak, éppen ezért veszélyesek i s . Sem pihenhetünk a babérjainkon, amelyek az idők folyamán törvényszerűen elhervadnak.

Gyártmányaink és technológiánk fejlesztése érdekében tovább k e l l lépnünk, jóllehet a tárgyalt vonatkozásban kialakítható j o b b

A c i k k b e n f o g l a l t a k k a l a szerkesztőség nem ért t e l j e s mértékben mindenben e g y e t . A kérdés fontosságára való t e k i n t e t t e l azonban a z t t e l j e s egészében, e r e d e t i megfogalmazásában közöljük és kér­

jük ahhoz olvasóink hozzájárulását.

(2)

TKT 1964.méjus-június XI.évi. 4-5.sz4m

viszonyszám csak egy láncszem a műszaki s z a k i r o d a l m i tájékoztatás ál­

talános hatékonyságának emeléséhez.

A j e l e n l e g i h e l y z e t b e n való eligazodáshoz vessük össze a h i v a ­ t a l o s s t a t i s z t i k a a d a t a i t a z o k k a l a jelenségekkel és t a p a s z t a l a t i feltételezésekkel, amelyek a h i v a t a l o s a d a t o k a t befolyásolhatják.

A h i v a t a l o s s t a t i s z t i k a legutolsó rendelkezésünkre álló adata s z e r i n t "...a s z a k i r o d a l m a t használó f i z i k a i dolgozók száma 1962-ben 32 301-re nőtt /az 1961. évi 25 274-ről/, de a munkásoknak még min­

d i g csak 4,07 százaléka olvasója a műszaki könyvtáraknak." /!/

Ez az adat két e l v i kérdés tisztázását igényli. E g y i k a rendsze­

resített jelentési űrlap következő kérdéses "A műszaki könyvtárba be­

i r a t k o z o t t / i l l e t v e r e n d s z e r e s / olvasók száma:", amely a válaszadó szakkönyvtárost nem egyBzer nehéz probléma elé állitja. A szakkönyv­

táros ugyanis mindenképpen k e v e s l i a f i z i k a i dolgozók arányát, sze­

r e t n e többet k i h o z n i könyvtára javára, de n i n c s i d e j e a b e i r a t k o z o t ­ t a k olvasókartonjait végignézni. Ha mégis végignézi, nem t u d j a e l ­ dönteni, hogy k i a rendszeres és k i a b e i r a t k o z o t t olvasó. De nem i s mer i l y e n megkülönböztetést t e n n i és ugy érzi, nem követ e l hamisí­

tást, ha összes munkásolvasóját " b e i r a t k o z o t t / i l l e t v e r e n d s z e r e s / "

olvasónak tünteti f e l . Elhatározását i g a z o l j a az a megfontolás, hogy vannak ugyanis nem r e n d s z e r e s , de módszeres o l v a e u i , a k i k egy évben valóban 2-3 könyvet v i s z n e k e l , de ismerve őket, t u d j a , hogy a k i ­ kölcsönzött szakmába vágó könyveket áttanulmányozzák, - majdnem hogy megtanulják -, kritizálják és felhasználják. Vannak ugyan ezeknél rendszeresebb olvasói i s , a k i k ennél több szakmába vágó könyvet i s e l v i s z n e k , de semmi j e l nem mutat a r r a , hogy olvasási intenzitásuk mélyebb, alaposabb az előző kategóriánál. Vannak, a k i k e z t s többle­

t e t i s hasonló intenzitással használják, i g a z , hogy ezeknek n i n c s e n - nem l e h e t - idejük másra, és az általános kulturálódésban elmarad­

nak. Más kategória az évi 8-10 könyvet klkölcsönzők azon tábora,akik­

nek témája i g e n változatos és az évszakoktól függően a festésre, má­

zolásra, csatornázásra, tüzeléstechnikára és ha v o l n a még, a szőlő­

termelésre i s kiterjedő.

Szakmájukat érintő könyv semmi, e s e t l e g 1-2 darab s z e r e p e l éves programjukban. Kétségtelen, hogy ez i e tükrözi a műszaki gondolkodás terjedését, de nem utolsósorban a szolgáltató vállalatok elégtelensé­

gét i s . De a könyvtáros nem utasíthatja ezek mögé azokat a " r e n d s z e r ­ t e l e n " olvasókat, a k i k osak 1-2, de szakmájukba vágó könyveket " t a ­ n u l n a k " , vagy tanulmányoznak. Természetesen vannak o l y a n o k , a k i k e t mindenképpen csak b e i r a t k o z o t t n a k minősíthet a könyvtáros, számuk azonban elenyésző. A Jelentós végül i s ugy készül e l , hogy a b e i r a t ­ k o z o t t a k közül néhány százalékkal kevesebbet j e l e n t rendszeresnek.

A másik tisztázásra szoruló kérdés ennél már jelentősebb: A KGM hálózatánál a szakmunkás olvastatás emelésére elindított akciók nem általában a f i z i k a i dolgozókról, hanem a szakmunkásokról beszélnek.

A jelentési űrlapok, a vállalati munkaügyi osztályokkal együtt, v i ­ s z o n t csak "műszaki", " f i z i k a i " és "egyéb" megkülönböztetést tesznek.

Hogy a " f i z i k a i " állomány hogyan o s z l i k meg szakmunkásokra, betaní­

t o t t - és segédmunkásokra, a z t legtöbb esetben nem t u d j u k . így nem

(3)

HE3TX N.: Szakmunkások tájékoztatása

t u d j u k a z t sem, hogy a bennünket érdeklő szakmunkások, - a k i k n e k a szakirodalomban való részvételét egyéni és népgazdasági érdekből e l ­ sősorban k u t a t j u k és szorgalmazzuk -, százalékos részvétele m i l y e n arányú statisztikánkban.

A m e l l e t t , hogy e z t a kategorizálást kisérő bizonytalanság i g e n erősen sürgeti könyvtár-statisztikai módszereink átdolgozását, b i z - t o B r a vehető az, hogy szakkönyvtárosaink a szakmunkást, a " f i z i k a i "

és nem az "egyéb" kategóriában j e l e n t i k , ahová r e n d s z e r i n t /szintén helytelenül/ a pénzügyi és tervgazdálkodás s t b . területeken dolgozó un. adminisztrációs dolgozók és más " a l k a l m a z o t t a k " /rendészeti d o l ­ gozók, takarítószemélyzet s t b . / kerülnek.

Rendszeres olvasók megoszlása a f i z i k a i dolgozók között.

1 . ábra

(4)

TMT 1964.május-Június C é v f . 4-5.szám

De maradjunk a szakmunkásoknál. Az előbbi táblázatban megpró­

báltuk egy f e j l e t t és dinamikusan fejlődő iparág f i z i k a i és szakmun­

kás olvasó-statisztikáját szétválasztani és jóhiszeműen országos v i ­ s z o n y l a t r a a l k a l m a z n i . Az összehasonlítás természetesen csak irány­

mutató l e h e t , az adatok nem használhatók f e l , nem tényszámok, de vé­

leménylink s z e r i n t módot nyújtanak a valóság megközelítéséhez.

Rendszeréé olvasók

az összes és a a s a k o u a k i s f i z i k a i dolgozók között.

o l v a s

2. ábra

A táblázatból hiányzik az a tényező, amely a szakmunkás, de ál­

talában a f i z i k a i dolgozók más csatornákon történő tájékoztatását vagy tájékozódását számszerűen érzékeltetné. /De erről később l e s z szó./

A táblázatból levonható következtetések közül most csak arról beszéljünk, hogy a szakmunkások tájékoztatásánál j o b b a h e l y z e t , m i n t

(5)

HSQTI K.: Szakmunkások tájékoztatása

amit elképzeltünk, de ijesztő az az elhanyagoltság, ami a nem szak­

munkás f i z i k a i dolgozók tájékoztatása terén fennáll. Ha a s t a t i s z t i ­ k a i felmérésnél e l i s k e l l választani a szakmunkást a betanított- és eegértmunkástói, v i s z o n t a f e n t i következtetések birtokában f o k o z o t t gondot k a l l fordítanunk az utóbbiak bevonására a tájékoztatásba. Ez azonban már nem egyedül szakkönyvtári, hanem elsősorban intézménye­

sített szakoktatási, továbbképzési f e l a d a t . Hogy e z t mennyire elő­

térbe k e l l h e l y e z n i , az világosan kitűnik abból, hogy a rendszeres f i z i k a i , munkás-olvasók 4,07 £-ából a t a p a s z t a l a t s z e r i n t több m i n t 90 % saakmunkás.

Kézzük mag, hogy a szakoktatás vonalán m i l y e n mérvű a velük v a ­ ló törődés. Egy üzemben, a h o l a szakoktatás ráadásul jó kezekben lé­

vő, - függetlenített, - h i v a t a l i teendő, a f i z i k a i dolgozók 56 3&-a nem szakmunkás. Ezek részére 200 órás, szakmunkás v i z s g a letételéhez szükséges, előkészítő t a n f o l y a m o k a t szerveznek. A jelentkezés önkén­

tes alapokon f o l y i k . A jelentkezők aranya 1,03 £! Ée egyrészt a szak- oktatás intézői nem b i z t o s a k abban, hogy a jelentkezők és a t a n f o l y a ­ mokat végighallgatók mindegyike l e t e s z i - e a szakmai vizsgát, más­

részt a vállalat részére nem sok változást hoz az 1,03 mert az éves munkaerő-vándorlás e z t a százalékot i s amortizálja. Kétségte­

l e n , hogy a népgazdaság területén v a l a h o l j e l e n t k e z i k ez a szakmun­

kás többlet, de csak akkor, ha a képzés más szakmai területen i s l e g ­ alább i l y e n mértékű. A t a p a s z t a l a t egyelőre az, hogy a f i a t a l o k - a k i k már legtöbbször érettségivel lépnek a szakmunkás pályára,tovább­

képzésük, - technikum, főiskola s t b . - után a mérnök és t e c h n i k u s létszámot növelik nagyon h e l y e s e n , m i v e l i t t i s hiány van. A f i z i k a i létszám azonban állandóan újra feltöltődik nem szakmunkás dolgozók­

k a l és Így az 1,03 1» feltételezett növekedés i s illuzórikus marad.

Mindezek ellenére a f i z i k a i dolgozók és i g y a szakmunkások ará­

nya a szakkönyvtárak hasznalatában mégis lassú, de e g y e n l e t e s emelke­

dést m u t a t , ha az 1960. évi 2.97, az 1961. évi 3,10, az 1962. évi 4,07 * - o t Téeszük f i g y e l e m b e /2/. Feladatunk az emelkedés fokozása o l y a n eszközökkel, amelyek a progresszivitást dinamikusabban b i z t o ­ sítják.

A való h e l y z e t megismeréséhez szükséges azoknak a csatornáknak figyelembevétele i s , amelyeken keresztül a szakmunkások és a f i z i k a i dolgozók felé a s z a k i r o d a l o m és a tájékostatás - a szakkönyvtárakon kivül i s - áramlik. Ha a tervszerű tájékoztatásról m i n t a k t i v tevé­

kenységről beszélünk, akkor e z t az áramlást, - m i n t passzív ténye­

zőt, - f i g y e l e m b e k e l l vennünk. Jelentőé szerepük v a n e téren p l . a közművelődési, - s z a k s z e r v e z e t i , - könyvtáraknak i s . Tudományos j e l ­ legénél fogva és sok idegen nyelvű anyagával, a szakkönyvtér ugyanié még moet i s elriaeztólag h a t a munkás olvasóra, nem szőlva arról a körülményről, hogy a szakkönyvtár nyitvatartási i d e j e megegyezik a nesnkaidővel, i g y az automatizáltság j e l e n l e g i - és még nem i s kielé­

gítő f o k a - m e l l e t t , a munkásnak egyre nehezebb l e s z e l j u t n i a , még rövid kikölcsönzésre l a , vállalata szakkönyvtárába. Se a v i s z o n y l a g /és még m i n d i g nem kellően/ reprezentatív könyvtárhelyiségek m i a t t , a munkások nagy része nem csak nem t u d , de nem i s s z e r e t " r o s s z u l öltözötten", munkaidő a l a t t , m e g j e l e n n i a szakkönyvtárban. I g y néme­

l y i k közművelődési, - s z a k s z e r v e z e t i - könyvtár egyre nagyobb s z e r e ­ p e t v i s z /és k e l l hogy v i g y e n / , a munkások szakmai olvastatéaában, -

(6)

TMT 1964.májua-június Xl.évf. 4-5.szám

a azakkönyvtárakkal közös akciók keretében. Tudnunk k e l l még a z t i s , hogy a s z o c i a l i s t a brigádok, a barkácsoló és műszaki szakkörök k o l ­ lektív tevékenységgé t e s z i k a s z a k i r o d a l o m olvasását, sót egyes mű­

vek értékelését l e . Feltételezhetjük, hogy ez a tevékenységük, amely a könyvtári statisztikában csak e g y e t l e n tételként s z e r e p e l , az ada­

t o k a t p o z i t i v irányba változtatja meg.

Az Állami Könyvterjesztő Vállalat h e l y i kirendeltségei ugyan­

csak kedvező képet mutatnak a munkások szakkönyvvásárlásáról.Az 1963.

évi műszaki könyvnapok alkalmával a Csepel Autógyárban p l . a megvá­

sárolt szakkönyvek 30-40 #-a munkásokhoz került. A szakoktatás, a mü- e z a k i propaganda munka területei / f i l m , előadások s t b . / , a Művelődé­

s i Házak rendezvényei /munkásakadémiák s t b . / mind u j a b b és u j a b b f e ­ lületek a szakirodalommal való érintkezésben. Ha ezeket és a más könyvtárakban való tagságot fenntartással vesszük i s figyelembe,meg­

könnyebbültebben láthatunk a következő lépések megtételéhez, l e v o n v a a z t a következtetést, hogy a szakmunkás tájékoztatás éppen társadal­

mi és termelési fontossága m i a t t , egyelőre még a s t a t i s z t i k a i l a g meg­

mérhetetlen decentralizáltság, közvetettség útját járja.

Nem l e s z érdektelen egy, az OMFB által kezdeményezett országos vagy reprezentatív felmérés, amely majd fényt dérit a r r a , hogy a vállalati műszaki könyvtárakon kívüli lehetőségek hogyan befolyásol­

ják a szakmunkás tájékozódás százalékos arányszámát. Elfogadhatónak látszik az a becslés, mely s z e r i n t a különböző lehetőségek már most megengedik 1-1,5 % hozzáadását a rendelkezésre álló adatokhoz. De

2. miért nem o l v a s X

tesszük f e l sokszor magunknak és a nem olvasóknak a kérdést azért, hogy megtudjuk, m i l y e n ellenállásokat k e l l legyőzni, a s z a k i r o d a l o m használata érdekében. A vállalati szakkönyvtárosok sokszor találkoz­

nak a z o k k a l , a k i k nem olvasnak, de csak a k k o r , amikor a vállalattól akár jóváhagyással, akár önkényesen kilépnek.

Hem f e l a d a t u n k a munkaerő-vándorlás gazdasági, erkölcsi v o n a t ­ kozásaival f o g l a l k o z n i , megállapítható azonban, hogy a kilépők 100?t-a nem v o l t olvasója a könyvtárnak. Ha f i g y e l e m b e vesszük, hogy a ván­

dorlók száma a munkáé összlétszámnak egy év a l a t t 1 ^ - a , akkor máris jelentős szubjektív a l k a t i magatartással k e l l számolnunk. Azonos szakmában, de rövid időközökben más-más iparágnál dolgozók speciális érdeklődése nem a l a k u l h a t k i . Ezek főleg rutinból élnek. Ha mégis - tájékozatlanságuk folytán - nehéz f e l a d a t elé kerülnek, állást vál­

t o z t a t n a k .

I l y e n kilépő t i p u s / a k i egyébként kiváló d o l g o z d v o l t / , képvi­

s e l t egy másik álláspontot i e . Amikor kölcsönző kartonját kerestük, megszólalt "kár k e r e s n i , most vagyok i t t először". Beszélgetésünk során mondanivalójának magva az v o l t s "nem érek rá o l v a s n i , dolgozom és Jól akarok k e r e s n i " . Bem t u d t u k e l h i t e t n i v e l e , a m i t s o k a k k a l , - s z o c i a l i s t a brigádtagokkal, - megérttettünk, hogy éppen a tájékozott­

ság több tudást, a tudás életszínvonal-emelkedést j e l e n t . A z t állí­

t o t t a , hogy g y a k o r l a t i készségével követni t u d j a szakmája fejlődését,

(7)

KESÍI N.: Szakmunkások tájékoztatása

amely s z e r i n t e nem o l y a n g y o r s ütemű. V a l a m i l y e n forgácsoló gépen d o l g o z o t t és évekig egy alkatrész megmunkálását végezte. Kétségte­

l e n , hogy a munka e z e r e t e t éo egy speciális leszükitett müvelettel, vagy műveletsorozattal évekig való foglalkozás, párosulva jó szak­

emberek, - mérnökök és művezetők, - által megadott pontos technoló­

g i a i utasításokkal, a közöttük eltöltött f i g y e l m e s Órákkal és évek­

k e l , egy jó képeeségü szakember számára, termelékenység szempontjá­

ból, egyenlő értékű l e h e t a szakirodalomban való r e n d s z e r e s , - vagy különcéén r e n d s z e r t e l e n - elmélyedéssel. E z t a t i p u B t egyébként nagy számmal megtaláljuk a nem vándorlók között i s .

Kegyérejü " k o n k u r r e n c i a " eokrétü és fejlődő kulturális és tár­

sadalmi életűnk, semmiesetre sem kárhoztatható, sok más lehetősége.

A dolgozó ember sokrétű kikapcsclődáei vágyénak időtényezőjével már komolyan számolni k e l l ! A felnövekvő igényeket /és ez f o k o z o t t a n fennáll a kulturálódás lehetőségeitől évszázadokon át m e g f o s z t o t t munkásosztály esetében/ az o t t h o n i szórakozásokon, a televizión, a rádión, a szépirodalmi olvasáson, a társadalmi életet jelentő vendé­

geskedésen kivül a színház, a mozi, hangversenyek, muzeumok, s p o r t ­ események s t b . i s szolgálják. A tanulnivágyás - ami nem minden e s e t ­ ben korlátozódik szakmai térre -, az a k t i v - korhatár nélküli - sportolás, a különböző p o l i t i k a i és társadalmi egyesületek munkájá­

ban való részvétel, az o t t h o n i és szakköri barkácsolás s t b . o l y a n elfoglaltságot j e l e n t h e t ma már, hogy a szakmai érdeklődés, a tovább­

képzés lehetőségei kiaknázatlanul maradnak. Ha ehhez hozzávesszük a sok színvonaltalan kikapcsolódáéi lehetőséget i s , akkor sajnos egy súlyos, nem kevésbé érdekes problémával találkozunk. Ebből a z t lát­

j u k u g y a n i s , hogy nemcsak közömbösséggel van dolgunk, hanem különbö­

ző t i p u s o k k a l . Könnyen kiderülhet,' hogy a szakmunkás olvasótábor egyedei évről évre ugyanazok, és az emelkedő százalék a szakkönyve­

k e t olvasók tipusának emelkedéséről, de egyelőre még nem a szakmai érdeklődés terjedéséről számol be. Ez esetben megfontolandó, hogy a szakmai olvasásra való serkentést nem k e l l - e összekötni o l y a n k u l t u ­ rálódási programmal, amely tanácsot ad az általános műveltség, - ideértve a szakmai kulturáltságot i s - elnyerésére.

Számolnunk k e l l még o l y a n kötelességszerű elfoglaltságokkal i s , amelyek egy családban mindkét dolgozó félre hárulnak, m i n t p l . a gyermeknevelés, a háztartási munka ellátása és a ház, a lakás körü­

l i egyéb, a k i s i p a r területéhez tartozó munkák elvégzése.

Gondoljunk a r r a , hogy amig az üzemi munka, a társadalmi t e r m e ­ lés f o k o z o t t a n korszerűsödik, a d d i g a háztartás, a még sokszor r o s s z hatásfokú - mondhatnám nem szakosított - önellátó tevékenységével, ideértve a háztartási gépesítés meglévő, de s t a t i k u s jellegét i s ; a tanulásnak, a kulturálódásnak, sőt még a kikapcsolódásnak i s időrab­

iója l e t t .

Egyszóval, " n i n c s idő a s z a k i r o d a l o m r a " , h a l l j u k , és sok e s e t ­ ben láthatjuk i s . Az előzőekben már e m l i t e t t t i k , hogy programot k e l l a d n i az általános műveltség elnyeréséhez, a m i t k i k e l l egészíteni a munkaidőn kivül rendelkezésre álló Bzabadidő gazdaságos, ésszerű és egészséges felhasználását illető tanácsadással i s . Ezen keresztül nem a r e n d s z e r e s olvasók részvételének intenzitásét, vagy lassú nö-

311

(8)

TUT 1964.május-június XI.ért. 4-5.szám

vekedését, hanem a rendszertelenül olvasók számát l e h e t n e növelni, az egyáltalán nem olvasók táborából o l y módon, hogy ez élményt j e ­ l e n t s e n számukra, egyenlő értékű szórakozás l e g y e n más kikapcsoló­

dással és végül, - szakmai érdeklődésüket f e l k e l t v e , - rendszeres s z a k i r o d a l m i olvasókká váljanak.

Ha az e l m o n d o t t a k a t szubjektív akadályoknak nevezhetjük, e z z e l határoljuk e l a következő, éppen ugy nea szükségszerű, öe objektív gátló körülményektől.

Ezek l e g f o n t o s a b b i k a a szakmunkásokkal és általában a f i z i k a i dolgozókkal közvetlen k a p c s o l a t o t fenntartható vállalati szakkönyv­

tárak nem megfelelő munkája. Már elöljáróban hangsúlyoznunk k e l i , hogy a szakkönyvtárak tehetetlensége e vonatkozásban nem a szakkönyv- t a r o s o k hibája, h i s z e n nem tisztázott még ma eem az a szerep, a m i t a szakkönyvtárnak a vállalatnál be k e l l töltenie, m e r t nem tisztázott az a f e l a d a t sem, amit e l k e l i látnia. Vem kívánunk i t t a vállalati szakkönyvtárak távoli vagy közeljövőben betöltendő hivatáséról b e ­ szélni, ami a hálózati központ és alközpontok, ágazati tájékoztató irodák fejlődési irányának függvénye. A mai h e l y z e t általában minden vonatkozásban i g e n heterogén áilepotot m u t a t , m i n t ahogy a vállalati szakkönyvtárak fejlődése i e különböző és e g y e n e t l e n . A t a p a s z t a l a t az, hogy egy-egy vállalati szakkönyvtár más-más, de B i n d l g csak egy területen l e h e t kiváló és a többi területen nem megfelelő, vagy egye­

nesen elégtelen munkát produkálhat. Kivalósága legtöbbször az a l a p i - tó könyvtáros érdeklődési körének és az a d o t t vállalat körülményei­

nek tükre, de legtöbbször a munkaerőhiány befolyásolja tevékenyeégét.

Ahól történetesen a szakmunkások tájékoztatását annak idején előtér­

be helyezték, ez m i n t hagyomány és m i n t a könyvtar erős o l d a l a , meg­

maradt. Az i l y e n könyvtárak száma nagyon kevés. Ugyanígy előfordul­

h a t , hogy a fordítás, a mémöktájékoztatás vagy éppen a műszaki p r o ­ paganda a könyvtár erőssége. De találunk e kiválóságok m e l l e t t p l . t e l j e s e n e l h a n y a g o l t szerzeményezési vagy katalogizáló munkát i e . A dokumentáció különböző munkaterületeinek egyenlő fejlődését akadá­

l y o z h a t t a az i s , hogy időnként más és más v o l t a súlyponti f e l a d a t . Ez sajnos legtöbbször minden terület ideig-óráig tartó elhanyagolá­

sát eredményezte egyrészt a ezakkönyvtáros, másrészt a vállalatok vezetősége részéről, amely sokszor b i z a l m a t l a n u l nézte szakkönyvtá­

r a pálfordulásait.

A vállalati szakkönyvtárak és azok vezetői vagy dolgozói min­

denesetre még m i n d i g m e g o l d a t l a n probléma előtt állnak a k k o r , ami­

k o r dönteniök k e l l , hogy hovatovább egy terület ellátáséra sem e l e ­ gendő kapacitásukkal, a kívülről, inkább a közművelődés berkeiből, vagy a hálózat és az alközpont, vagy u j a b b a n az ágazatból érkező szempontokat vegyék-e f i g y e l e m b e , vagy a vállalat vezetőségének u t a ­ sításai s z e r i n t határolják e l f e l a d a t a i k a t . M i v e l a könyvtáros h i v a ­ tástudatból e g y i k szempontot sem a k a r j a mellőzni, munkája legtöbb esetben kapkodás, és sem maga, sem az e m i i t e t t külső szervek, de a vállalat s i n c s e n megelégedve produktumával.

Hézsük, m i t vár a vállalat a szakkönyvtártól, vagy a tájékozta­

tási szervtől. CAOTASEO / 3 / , amikor műszaki tájékoztatásról, i n f o r ­ mációról vagy általában műszaki dokumentációról beszél, meg sem em-

(9)

HEGTI N.: Szakmunkások tájékoztatása

l i t i a szakmunkás tájékoztatás létezését, nemhogy annak kérdéseivel foglalkoznék. Ez a szemlélet eléggé domináns h a s a i vállalatainknál i s . A műszaki tájékoztatástól - ha nem i s mondják k i - a vezetés, szervezés és fejlesztés - vertikálisan a vezető műszakiak - tájékoz­

tatásét kívánják meg. A h o l ez megtörtént, nem bánják, ha a szakkönyv­

tár mellékesen a szakmunkás tájékoztatást i s - mintegy társadalmi munkaként - f e l v e s z i programjába. A z t zen mondhatjuk, hogy a válla­

l a t o k vezetőségének n i n c s e n i g a z a . lem abban, hogy sok esetben még a tájékoztatás egésze részére sem biztosítja a szükséges feltételeket, - amely magatartásával egyébként saját gazdasági létalapját veszé­

l y e z t e t i - hanem abban, hogy a szakmunkás kulturálódásnak, beleért­

ve a műszaki kulturálódás t i e , valóban a n n y i t nyújt k ö z v e t v e , hogy nem érezhet lelkiiameretfurdalást e k k o r , amikor szakkönyvtára e második frontját k ö z v e t l e n ü l nem erősíti. A vállalat v e ­ zetősége a legtöbb esetben megelégszik a z z a l , hogy az e m i i t e t t veze­

tő műszakiak, optimális teljességgel kapják meg a tájékoztatást és v i s z o n y l a g gyorsan a közvetlenül felhasználható dokumentációt t e r v ­ f e l a d a t a i k megoldásához, amely azután felhangnálás esetén segítséget nyújt színvonalas - mondhatnánk világszinvonaláé - intézkedések és döntések meghozatalában.

ügy látják - a közömbösséget legalább i s i g y k e l l értelmeznünk - hogy e döntések a szakmunkások műszaki kulturáltságának emelése nél­

kül i s elegendők a gyártmány és gyártási színvonal emeléséhez és a termelékenység növeléséhez. Ez a felfogás azonban téves, mert hiány­

z i k belőle a jövő perspektíváinak meglátása, a jövőbe v e t e t t h i t . A dolog ugyanis nem i l y e n egyszerű. Az i l y e n egyoldalú tájékoztatás könnyen v e z e t h e t a r r a az eredményre, hogy e l v e i n k e g y i k s a r k a l a t o s tételének e l l e n t m o n d v a , a s z e l l e m i - és f i z i k a i munka közötti különb­

ségeket nem eliminálja, hanem növeli. A döntések színvonalának emel­

kedése, amely szükségszerűen a mind f o k o z o t t a b b automatizálásba t o r ­ k o l l i k , egyre több o l y a n embert k i v a n a termelésben i s , akiknek mű­

s z a k i kulturáltsága a mainál s o k k a l magasabb. *S annak a néhány em­

bernek i s - mondja GYUKKO László /*/, a k i részt vesz majd a terme­

lésben, tudásban, szakképzettségben jóval meg k e l l h a l a d n i a a ma át­

lagmérnökét vagy szakmunkásét, hogy az automata-óriásban meg t u d j a találni s k i t u d j a küszöbölni az e s e t l e g e s hibákat*'. Ez az idő már i t t van, h i s z e n a f i z i k a i munkát megkönnyítő intézkedéseinkkel meg­

teremtettük a kizsákmányolt, robotoló munkás h e l y e t t , a gondolkozó szakmunkás típusét. EHRENBÜRG / 5 / a g g o d a l m a i v a l /"Nem attól féltem, hogy a gondolkodó gépek t u l b o n y o l u l t a k l e s z n e k , hanem attól, hogy ezek a gépek f o k o z a t o s a n leszoktatják az embert a gondolkozásról,ki­

szorít ják belőle az árnyalt érzéseket"/ szemben v a l l j u k LILIÉT / 6 / felfogását, amikor a z t mondjai "... az automatizálás végső soron felszámol m i n d e n f a j t a t a n u l a t l a n , r u t i n - vagy ismétlődő munkát, s csak a legmagasabb szakképzettséget igénylő munka elvégzésére f o g embereket a l k a l m a z n i o l y a n munkára, amely legalább a n n y i k o n s t r u k ­ tív g o n d o l a t o t , m i n t amennyi kézügyességet igényel".

Nem nézhetjük tehát tétlenül a szakmunkások, de általában a munkások tájékoztatásának mai k i nem elégítő mennyiségi és minőségi állapotát, amelynek e g y i k kórokozója, a m i n t látjuk, az automatizálás téves értelmezése i s .

(10)

TMT 1964.május-Június Xl.éVf. 4-5.szám

A bevezetőben már említettük, hogy a javulás, i l l e t v e javítás a vállalati szakkönyvtáraktái várható. I n n e n várja a megoldást maga a vállalat, de i n n e n a hálózati központ ás az alközpontok i s , a k i k na­

gyon helyesen sarkalják a műszaki könyvtárakat a kedvezőtlen adatok megváltoztatására. Azonban ugy látszik, m i n t h a a központi s z e r v e k i s csak a legfelsőbb szintű, tájékoztatás ellátásával tudnának f o g l a l ­ k o z n i , v i s z o n t a közvetítő szerrektől, a SzaMtönyvtáraktól az alsóbb- szintű tájékoztatás területén i s eredményeket várnak. E z t az e l l e n t ­ mondást csak az oldaná f e l , ha a kétségtelenül jő és színvonalas, de oeak a műszakiak tájékoztatására alkalmas s z a k i r o d a l m i dokumentációs kiadványok m e l l e t t , a szakmunkások tájékoztatására i s alkalmas k i a d ­ ványok tervezését i s programjukba vennék. U t a l u n k i t t a román példá­

r a / ? / és h a z a i vonatkozásban az ÉDOK kezdeményezésére.

•Az elmaradás objektív o k a i t keresve szólnunk k e l l az alapfokú szakkönyvek kiadásáról, propagandájáról i e . A "VASAS" / 8 / cimü l a p f.évi februári számában AKABAI Endre, a Küszaki Könyvkiadó i r o d a l m i igazgatójának nyilatkozatát és korábban megismert koncepcióit össze­

gezve, elálltuk a ssakkönyvtárosok szokásos k r i t i k a i megnyilatkozá­

s a i n a k ismétlésétől, amelyek a mennyiség és minőság kérdésében egyön­

tetűen eluarasztalóak. Mégis anélkül, hogy a t e c h n i k a i fejlődéshez arányítva elégnek tartanánk az alapfokú szakkönyvek kiadását, nem tartanánk illőnek a f i z i k a i dolgozók olvastatásának lemaradását a k i ­ adók terhére Írni. A szakkönyvtárak t a p a s z t a l a t a s z e r i n t a meglévő könyvek olvastatása i s p r o b l e m a t i k u s . Az Állami Könyvterjesztő és a műszaki kiadók k a p c s o l a t a valóban egészségtelen, és az i s marad mind­

a d d i g , amíg az AKT nem köteles átvenni a kiadók p r o d u k t u m a i t . Termé­

s z e t e s e n as állami Könyvterjesztő Vállalat sem többszörözheti meg egy - e s e t l e g e s - kockázatos üzleti manőverrel a f i z i k a i olvasók szá­

mát a k k o r , a m i k o r e r r e a vállalatok nem h e l y e z n e k és talán nem i s he­

l y e z h e t n e k nagy súlyt és szakkönyvtárainkban a f i z i k a i dolgozók o l ­ vas tatása csak a ssakkönyvtároeok által többletkent, lelkesedésből vállalt társadalmi munka marad. AKARAT Endre g o n d o l a t a i n a k kiegészí­

téseként meg k e l l mondanunk, hogy a s z a k s z e r v e s e t i bizottságok nem­

csak • szakkönyvtárak ezirányu munkájának kibontakozását, hanem sok esetben még a s z a k s z e r v e z e t i Aözművelődési/ könyvtárak alapfokú mű­

s z a k i könyvekkel való ellátásét sem t e s z i k súlyponti faladattá.mind­

ezeket csak érintve, reméljük, hogy az ÍKV és a kiadók - túlmenően az alapfokú szakkönyvek szamának örvendetes emelési tervén - megta­

lálják a közös u t a t , amely a szak- és közművelődési könyvtárak j o b b ellátásához v e z e t .

De a fő problémát, & fejlődés mai állapotában, nem a szakkönyv­

kiadás elégtelenségében, hanem változatlanul a szakaunkásolvastatás, i l l e t v e tájékoztatás a l a c s o n y , e l h a n y a g o l t színvonalában látjuk, v a g y i s abban, hogy ami van, annak s i n c s e n megfelelő propagandája, arról sem t u d a munkás ás ahhoz sem j u t hozzá. Annak ellenére, /vagy éppen annak következményeként/, hogy a vállalati szakkönyvtárak - egyébkánt i g e n h e l y e s e n - mind jobban a műszaki tájékoztatási és mű­

s z a k i propaganda munkát h e l y e z i k tevékenységűk középpontjába, a kér­

dés még nem látszik egyszerűen megoldhatónak.

A f e l a d a t , a maga komplezieitásával t e l j e s embert vagy embere­

k e t kíván ha a z t a k a r j u k , hogy a s t a t i s z t i k a i adatok javításán k i - 514

(11)

HEGYI N.: Szakmunkások tájékoztatása

vül, a javulás e termelékenység emelkedésére i s hatással l e g y e n . Á szakkönyvtárak amugyis r o s s z kéderellátása azonban az elsőrendű f e l ­ adatként k a p o t t , a műszakiak felé irányuló speciális, szelektált és differenciált tájékoztatás ellátására sem elegendő. Kem túlzás, ami­

k o r a z t állítjuk, hogy a többirányú f e l a d a t o k maradéktalan ellátása érdekében a függetlenített szakkönyvtári dolgozók létszámét, csak a KGK területén, a mainak tízszeresére k e l l e n e e m e l n i . Be maradjunk meg a megoldható lehetőségek talajén és próbáljuk meg elképzelni, hogy a rendelkezésre álló adottságokkal

3. hogyan segíthetünk?

Ha a rendelkezésre álló adottságok felhasználásáról beszélünk, természetesen nem menthetjük f e l a vállalatokat, a s z a k s z e r v e z e t i b i ­ zottságokat, a hálózati központokat és alközpontokat, a kiadókat és az ÁEV-t az alól, hogy az "adottságok" szintjét emeljék.

Röviden összegezve e z t a z z a l érhetjük e l , ha

- tisztázzák és elhatárolják a szakkönyvtárak táréadalmi és t e r ­ melési f e l a d a t a i t ;

- emelik a szakkönyvtárak létszámát;

- elhelyezésüket a munkák z a v a r t a l a n ellátása érdekében b i z t o ­ sítják;

- megfelelő számú, színvonalú és módszeres elsődleges és másod­

lagos kiadványokat t e r v e z n e k és bocsátanak k i ;

- a táréadalmi tevékenységet, a rádió és televízió felhasználá­

sával, a kérdésre irányítják.

Ameddig a f e n t i e k b e n gyökeres változás nem történik, a d d i g m i n t

"rendelkezésre álló adottság"-gal kizárólag csak a szakkönyvtárosok jóindulatú /de más irányú leterheltségek m i a t t állandóan csökkenő mértékű/ többletvállalásával számolhatunk. Ennek megnyilatkozási f o r ­ mái l e h e t n e k tárgyi és személyi jellegűek.

A tárgyi jellegű intézkedések közül javulás várható a szakkönyv­

tárak nyitvatartási idejének módosításéval, i l l e t v e a különböző mű­

szakokhoz való szinkronizálással. Sajnos, az intézkedés erősen függ a személyi ellátottságtól és a vállalati működési szabályzatok dog­

matikus jellegétől i s . íontos órarendre tanácsot a d n i i t t l e h e t e t ­ l e n , h i s z e n a munkaidő és a müszakváltások üzemenként változóak.Még­

i s meg k e l l találnunk a módját annak, hogy a f i z i k a i dolgozó ne ak­

k o r kerüljön a könyvtárba, amikor szabadságon vagy betegállományban van, vagy akkor, amikor már a szakkönyvtár dolgozói néhány p e r c c e l a saját munkaidejük lejárta előtt állnak. A z z a l , hogy a könyvtár meg­

h i r d e t i külön, a f i z i k a i dolgozóknak rendszeresített, u j n y i t v a t a r ­ tási idejét, már nagy mértékben vonzóvá válik éppen áldozatkészségé­

v e l , a m i t a z z a l méltányolhatnak, hogy a kedvezést valóban igénybe v e ­ s z i k .

Eredményre v e z e t az i s , ha a szakkönyvtárak megváltoztatják,

(12)

TMT 1964.május-Június Xl.évf. 4-5.szóm

i l l e t v e m e g t e r e m t i k k a p c s o l a t a i k a t a társadalmi s z e r v e k k e l . Szóltunk arról, hogy a s z a k s z e r v e z e t i bizotteágok nem s e g i t i k a könyvtárat.

Salán beszéljünk arról i s , hogy a szakkönyvtárak nem i s igénylik,nem kérik a támogatást. Pedig akár e s e t i , vagy állandó aktivák kijelölé­

sét kérték a s z a k i r o d a l m i propagandamunkához, terjesztéshez, tájé­

koztatási hálózat megteremtéséhez s t b . - h e z , a s z a k s z e r v e z e t i b i z o t t ­ ság soha nem utasította v i s s z a a kérést. Ugyanígy élő k a p c s o l a t t e ­ remthető a művelődési o t t h o n o k k a l i s , az azokban dolgozó k u l t u r m e g - b i z o t t a k k a l . A p a r t s z e r v e z e t e k a g i t . p r o p . titkárai B z i v e s e n állita- nak be szakkönyvtári programokat rendezvénynaptáraikba és p l . ese­

tünkben az 1963. évi műszaki könyvnapok megrendezésében tevékenyen v e t t e k részt. A pártbizottság által megbízott aktivák, a k i k többnyi­

r e maguk i s f i z i k a i dolgozók, tartották meg a könyvnapi megnyitókat a különböző üzemekben, éppen a f i z i k a i dolgozók között. De ugyancsak a Csepel Autógyárban, a pártbizottság v e t t e munkatervébe a szakkönyv­

tár 1964. évi fejlesztési programját.

A szakoktatási részlegek ugyancsak szívesen látják a szakkönyv­

tár segítségét oktatási t e r v e i k kivitelezéséhez. Sajnálatos körül­

mény, hogy az oktatás k e r e t e i b e n s z a k i r o d a l m i ajánlásokat kevés elő­

adó ad. E z t pótolhatja a szakkönyvtár, amikor egy-egy oktatáson vagy a témához kapcsolódó könyvekkel j e l e n i k meg, vagy bibliográfiákat ké­

szít, sokszorosít és t e r j e s z t a továbbképző előadások tematikájához.

Ugyanez a lehetőség áll f e n n a munkásakadémiák előadásainál.

K e d v e l t tájékoztatási forma a műszaki f i l m e k vetítése,ami könyv­

tár-propagandával egybekötve ma már e l i s m e r t e n az e g y i k leghatásosabb módszer a munkások érdeklődésének felkeltésére i s .

Végül ismételten k i k e l l hangsúlyozni a s z a k s z e r v e z e t i könyvtá­

r a k k a l való együttműködés fontosságát, ami már sok üzemben kilépett a formál i s és a l k a l m i k a p c s o l a t o k medréből. Az állandó és megterve­

z e t t együttműködés éppen a f i z i k a i , a szakmunkás megsegítését s z o l ­ gálja a l e g j o b b a n . Számtalan formáját próbáltuk k i és ezek eléggé i s ­ mertek. Legtöbbjük a múltban p a s s z i v k a p c s o l a t o t t e r e m t e t t és hatás­

t a l a n u l h u l l o t t a semmibe, ma már azonban a s z a k s z e r v e z e t i könyvtá­

r a k műszaki szerzeményezési politikáját és tervezését a szakkönyvtá­

raknak k e l l irányitaniok, segiteniök. A s z o c i a l i s t a brigádokkal v a ­ ló k a p c s o l a t o k felvétele, a s z a k s z e r v e z e t i könyvtárakkal való közös akció keretében, színesebb és elevenebb. A s z a k s z e r v e z e t i könyvtár­

ban az alapfokú magyar nyelvű szakkönyveken kivül,külföldi s z a k l a ­ pok, p r o s p e k t u s o k , szakkönyvek és magyar referálólapok kihelyezése és cseréje nem a " k o n k u r r e n c i a " erősítése, hanem a közös célnek - a szakmunkások általános és műszaki kulturálódásának - megközelítése.

Jő hatású egy k i h e l y e z e t t tárgyszavas cédulakatalógus és annak ál­

landó fejlesztése i s . Előnyösen pótolja a többmüszakos kiszolgálást az i s , hogy a s z a k s z e r v e z e t i könyvtárból i e igényelhető műszaki könyv étkölcsönzése. Sok műszaki könyvtár r e n d e l k e z i k v a l a m i l y e n tá­

jékoztató kiadvánnyal, a s z a k s z e r v e z e t i könyvtár v i s z o n t nem. Az együttműködést előnyösen szolgálja az, ha a viszonosság e l v e a l a p ­ ján a szakkönyvtári kiadványban egy-két o l d a l n y i h e l y e t adunk a s z a k s z e r v e z e t i könyvtár anyagának i s .

Már emiitettük, de külön kiemeljük a z t a g y a k o r l a t o t , a m e l y már

(13)

HEGYI N.: Szakmunkások: tájékoztatása

több könyvtárnak vált munkamódszerévé. Ez a s z o c i a l i s t a - és munka­

brigádokkal való törődés. I t t törekedjünk a r r a , hogy szerződéseket kössünk velük, de ezek ne a kegyes pártfogd hangján szóljanak h o z ­ zájuk, hanem valóban a további k a p c s o l a t megteremtésének kötelező erejű dokumentumai l e g y e n e k . A szerződések, egy előzetes megbeszé­

lés alapján, konkrétan tartalmazzák a z o k a t a témákat, amelyekben a brigád és t a g j a i tájékozódni kívánnak. A szerződéseket évenként újít­

suk meg, h i s z e n a témaigény változhat. A szerződést lehetőleg a s z a k ­ s z e r v e z e t i könyvtárral együtt, hármasban kössük meg a brigádokkal.

E z z e l egyensúlyban t u d j u k t a r t a n i a brigád szakmai és kulturális vál­

lalásának, célkitűzéseinek kiszolgálását, segitőivé válunk a brigád általános fejlődésének i s .

A személyes hatások kifejtése már a nehezebb problémák közé t a r ­ t o z i k . A könyvtárosok felfogása e kérdéssel k a p c s o l a t b a n egészen kü­

lönböző és g y a k r a n ütközünk komoly ellenállásba i s . Plakátjaink és hangszóróbeli hangunk, röplapjaink és faliújság c i k k e i n k s t b . , a vál­

l a l a t más természetű hirdetményeinek és közleményeinek erdejében e l ­ vesznek. Igyekezzünk m i n d i g a személyre szóló kérések és közlemények, a személyes megbeszélés, a baráti k a p c s o l a t o k kiépítésének útját jár­

n i . Nyerjünk meg egy embert hetenként, vagy akár h a v o n t a . "Fenyeges­

sük" a jövővel, amelyben nem állja majd meg a helyét, mert a z nem a

"rutinmunká"-ra, hanem s jól informált, univerzális, i n t e l l i g e n s szakmunkára épül. Menjünk e l többször kiválasztott emberünkhöz,győz­

zük meg és végül ő l e s z propgandistánk. Változtassuk meg az emberek mentalitását, beszéljünk a z olcsó szórakozások társadalmi és egyéni kártevéséről, keltsük f e l érdeklődését a t e c h n i k a , a termelés,a gaz­

dasági élet kérdései iránt. Szakítsunk a z z a l a felfogással, amely a

"mit olvasson a pék" jelszavával megsértette a péket, m i v e l értelmi képességét csak a n n y i r a becsültük, amennyit egy i l y e n cimü b i b l i o ­ gráfiába beszorítottunk. Adjunk először akár a "mindenki fizikájá­

v a l " , a z automatizálással, a kibernetikával, az űrkutatással, a raké­

tatechnikával s t b . - v e i foglalkozó népszerű tudományos könyveket, ad­

j u n k s z i n e s , általános szakfolyóiratokat az esztergályosnak ős f o k o ­ zatosan vigyünk ezek közé a szakma fejlődését tükröző szakkönyvet, folyóiratot, fordítást, témafigyelőt,stb.-t ós már elértük, a m i t a k a r t u n k .

Beszéljük rá a r r a , hogy hasznos, a m i t kap. T a r t s u n k készenlét­

ben egy pár példát arról, hogy k i m i t u j i t o t t abból, amire a szak­

i r o d a l o m rávezette, mennyit k a p o t t azért, éa m i t v e t t érte. T a r t s u k képesnek emberünket i s a r r a , hogy ő i s t u d n a i l y e t a l k o t n i . Amikor olvasóvá válik, tegyünk be egy tudósítást a vállalat újságjába "Uj olvasó a műszaki könyvtárban" címmel és ha e z t minden h u s z a d i k k a l megtesszük, - egyénnel vagy brigáddal - közölve fényképüket is,meg­

közelítettük az embereket hiúságukon keresztül i s . I t t a cél való­

ban s z e n t e s i t ! az eszközt.

Ajándékozzunk i n k u r r e n s folyóiratot, duplum példányokat, k i s e ­ l e j t e z e t t könyveket, ajánljuk és segítsük egy olcsó saját könyvtár megteremtését számára, amely t e r j e d j e n k i e s e t l e g a szépirodalom és a művészetek területére i s .

A könyvtáros pedagógus i s . Ne maradjunk meg a száraz, meciar.i -

(14)

TMT 1964.május-június Xl.évf. 4-5.szám

kus ügyintézés m e l l e t t . Az élet rohanó tempójában az egyéni törődést hálásan fogadják ée méltányolják az emberek.

E n n y i , és ennek ezer variánsa a z , a m i t j e l e n l e g "rendelkezésünk­

r e álló adottságnak", ha ugy t e t s z i k r e j t e t t tartaléknak nevezhetünk.

Tudjuk, módszertanilag kevés, de talán nem l e s z s i k e r t e l e n . n

Hfl tl H

IRODALOM

/ l / Országos Műszaki Könyvtár és Dokumentációs Központ. Évkönyv - 1962. - Szerk. JAHSZXT L a j o s . Bp. 1965. OMKDK, 301.p.

/ 2 / Országos Műszaki Könyvtér és Dokumentációs Központ. Évkönyv - 1961.- Szerk. JÁNSZKY L a j o s . Bp. 1962. OMKDK,244.p.

/ 3 / CATTAHEO, A.C.: S t a n d a r d i s a t i o n , o r g a n i s a t i o n and s i m p l l f i c a t l o n f o r autómative t e c h n i c a l I n f o r m a t i o n . - London, 1962. The I n e t i - t u t i o n o f Mechanical E n g i n e e r s . 11.p.- /PISITA H i n t h I n t e r n a t i ­ o n a l Automobile T e c h n i c a l Congrsss 1962./

/4/ GYDKKO Lászlói A negyedik ember.- Valóság, 1964. l . s z . 32-41.p.

/ 5 / EHREKBURG, I l j a : Emberek, évek, életem.- 2.könyv.- Bp. 1963.

Gondolat, 517.p.

/ 6 / LILIÉT, S.s Az automatizálás és a társadalom.- Bp. 1958. Kos­

s u t h Könyvkiadó. 280.p.

/ 7 / BALÁZS Sándor: Műszaki tájékoztatás a f i z i k a i dolgozók részére a Román népköztársaságban.- Tudományos és Műszaki Tájékoztatás, 1963. l . s z . 13-20.p.

/ 8 / Minden rendben van a műszaki könyvek körül? - VASAS, 1964.2.sz.

8.p.

318

(15)

HEGYI K.: Szakmunkások tájékoztatása

HEGYI. H.: Der F a c h a r b e i t e r und d i e F a c h l i t e r a t u r

Die Benützung von F a c h l i t e r a t u r s e i t e n B der F a c h a r b e i t e r und A r b e i t e r i s t noch ungenügend. Laut s t a t i s t i s o h e n Angaben s i n d Hand- a r b e i t e r n u r b i s z u 4,07 # Leser d e r F a c h l i t e r a t u r i n den Fachbib- l i o t h e k e n . S e l b s t v e r s t a n d l i c h i s t es s c h w i e r i g , Erhebungen z u t r e f ­ f e n und festzustelién, w i e v i e l e v o n - i n n e n andere Q u e l l e n m a t e r i a l i - en benützen und damit den obigen P r o z e n t s a t z - wenn auoh i n geringem MasBe, aber dpcb - v e r h e s s e m . Den gegenwartigen Zuetand e i n e r Ana- l y s e u n t e r w e r f e n d , b e e c h a f t i g t s i c h d e r V e r f a s s e r m i t jenen s u b j e k - t i v e n und o b j e k t i v e n Faktorén, welche d i e G e s t a l t u n g e i n e s besseren P r o z e n t s a t z e s v e r h i n d e r n . E r erwáhnt u.a. d i e F e h l e r des Verlegens und der K o l p o r t a g e , d i e T e i l n a h m s l o s i g k e i t d e r G e s e l l e c h a f t s o r g a n i - s a t i o n e n und d e r I n d u s t r i e w e r k e , d i e ungleichmassigen E n t w i c k l u n g s - und R a u m l i c h k e i t s s o r g e n d e r F a c h b i b l i o t h e k e n . Xachdem d e r Belesen­

b e i t d e r F a c h l i t e r a t u r grosse Bedeutung b e i z u l e g e n i s t , macht e r Vorochláge für d i e Methode des p e r s p e k t i v i s c h e n und d r i n g l i c h s t e n E i n g r i f f e s und für d i e Brweckung des I n t e r e s s e s d e r F a c h a r b e i t e r für d i e F a c h l i t e r a t u r .

oo • oo

CneummicTd E paőoine Booőae eme uaso sanmm- orcH co cnemjamoHoü aHTepaiypoíU TOJIBKO 4,07 % paöo- 1HX 8SHH1Í5UDICH C HeS. UpaBaa, HeJD>3H npoBepHTB Bee BCI01KHKH, KOSOpMe - KPOlffi ŐHÖJEIOTeK - SaDT HH#0pU8- HHB z u o cnemiaJE&aoí jnraepaiype.

Haao noBHaaTB opraHHsossHHyT mTKj cneoHajünofi JKTepaiypa.

PasHHCHHs HacTOHoee nojioseHHe, aBTop sarnnia- 6TCH ?et£E OŐKSKTUBHUSH B CJÖieKTEBHIDíE ^SEKTOpaKH, KOTO- pue sasepzKBaDT oöpasoBaHHe xymePi RQXH B oöteae I H T - KSL. TEKHUH $aKTopaim cvaaef aBiop HeaocTatKa H s s a m - a H pacirpoorpaHeKHH KHHT, őesjntacTHOCTB oőmecTBBHHHX opraHHaacaü H npouHMieHHHx irpesnpaHTiiM uazoemtocTi c n e - HHaaBHHx öHŐaaoreK. He oipimaa HeoöxoaHűocrH jzymema STHX gasropoB, a m o p n p e a i a r a e T oiJopujieHHHe B EpaKTKKe íieiosH B08öysKeHBH gHTopsca cnemtajmcTOB K cneiiHasBHOH

sazepaxype.

319

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

Nem láttuk több sikerrel biztatónak jólelkű vagy ra- vasz munkáltatók gondoskodását munkásaik anyagi, erkölcsi, szellemi szükségleteiről. Ami a hűbériség korában sem volt

Legyen szabad reménylenünk (Waldapfel bizonyára velem tart), hogy ez a felfogás meg fog változni, De nagyon szükségesnek tar- tanám ehhez, hogy az Altalános Utasítások, melyhez

tanévben az általános iskolai tanulók száma 741,5 ezer fő, az érintett korosztály fogyásából adódóan 3800 fővel kevesebb, mint egy évvel korábban.. Az

Figyelembe véve, hogy e munkások döntő többsége párttag volt, a párttagságra Vonatkozó statisztikai adatok"1 alapján az 1949 és 1954 között az iparból kiemelt

Az olyan tartalmak, amelyek ugyan számos vita tárgyát képezik, de a multikulturális pedagógia alapvető alkotóelemei, mint például a kölcsönösség, az interakció, a

A CLIL programban résztvevő pedagógusok szerepe és felelőssége azért is kiemelkedő, mert az egész oktatási-nevelési folyamatra kell koncentrálniuk, nem csupán az idegen

Nagy József, Józsa Krisztián, Vidákovich Tibor és Fazekasné Fenyvesi Margit (2004): Az elemi alapkész- ségek fejlődése 4–8 éves életkorban. Mozaik

A „bárhol bármikor” munkavégzésben kulcsfontosságú lehet, hogy a szervezet hogyan kezeli tudását, miként zajlik a kollé- gák közötti tudásmegosztás és a