A dolgozó nők termékenységének alakulása

1162 STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELÖ

val bővítették ki, de egyelőre még csak az elhatározás szintjén.

A környezetstatisztikáról szóló nemzetközi vita éppúgy folyik az átfogó környezetinfor—

mációs rendszer kialakításának mikéntjéről, mint a módszertani részkérdésekről és a ki—

adványokról. Ma úgy tűnik, az erőfeszíté- sek nagy része a jövőben is arra fog irá- nyulni, hogy a környezetstatisztika egyes te—

rületeire elméleti alapokat dolgozzanak ki, és a különféle nemzeti megközelítéseket koordinálják. A standard osztályozás kidol- gozásával és más módszertani munkával az Európai Statisztikusok Értekezlete a legutób—

bi években a módszertani viták egyre jelen- tősebb fórumává vált. A jövőben más nem—

zetközi szervezetek is törekednek majd sta- tisztikai módszertani területeik fejlesztésére, aminek következtében versenyhelyzet adód- hat, amely gyorsítaná a környezetstatisztika továbbfejlesztését. A jelenlegi elméleti sza- kaszt a kifejlesztett szabályok gyakorlati al—

kalmazásának kell követnie, de pénzügyi nehézségek miatt gondot jelent a környe- zetstatisztika beépítése a hivatalos statisz- tika munkaprogramjába.

(ism.: Lutzer György)

DEMOGRÁFlA

A DOLGOZÓ NÖK TERMÉKENYSÉGÉNEK ALAKULASA

(Working women in socialist countries: the fer- tility connection.) Geneva. 1985. lLO. 234 p.

A Nemzetközi Munkaügyi Hivatal ..A de—

mográfiai változás és a nők szerepe" cím—

mel az 1980-as évek elején nemzetközi programot bonyolított le számos fejlődő és fejlett ország részvételével. A szocialista or- szágok közül Bulgária, Csehszlovákia, Kuba, Lengyelország. Magyarország és a Szovjet—

unióból Uzbegisztán vett részt a program- ban. A program eredményeként a Nemzet- közi Munkaügyi Hivatal külön kötetet je- lentetett meg — V. Bodrova és R. Anker szerkesztésében — az érintett országok szer—

zőinek tollából.

A hat részt vevő ország a társadalmi—- gazdasági rend azonossága ellenére rend- kívül eltérő népesedési tipusokat képvisel.

A négy európai országra a demográfiai átmenet utáni, alacsony termékenységű né- pesedés a jellemző. Ugyanakkor mind Ku- ba, mind Uzbegisztán népesedése — egy—

mástól is eltérő —- speciális vonásokat mu- tat. Uzbegisztánban a nők foglalkoztatott- ságának és iskolázottsági szintjének jelen- tős növekedése ellenére a termékenység még mindig rendkívül magas (1 nőre átla- gosan 5 gyermek jut. hasonlóan az indiai adatokhoz). Kubában az 1960-as években hasonló volt a helyzet, 1970 és 1980 között azonban a világtörténelemben egyedülálló gyors termékenységcsökkenés következett be (a bruttó reprodukciós együttható 1970—ben 1.8i0. 1980-ban 0.77 volt).

A kötet első fejezete összehasonlító elem-

zést közöl hat ország adataiból. Megálla-

pítja, hogy Kuba kivételével valamennyi or- szágban magas a nők foglalkoztatottsági aránya. Hasonlóan magas — a férfiakét megközelítő — a nők iskolázottsága. Ugyan—

akkor ott. ahol erre adatok vannak -— első- sorban magyar adatokra támaszkodva -—

megállapítható, hogy a nők jövedelme el- marad a férfiakétól. Három ország (Bulgá- ria, Csehszlovákia és Magyarország) idő-' mérlegadataiból kitűnik, hogy jóllehet a há- zon kívüli munkával töltött idő a nőknél ál- talában egy órával kevesebb, mint a férfi- aknál, a háztartási munkára fordított idő mindenütt 2—3 órával több, ennek következ- tében a nők szabad ideje általában 1—2 órával rövidebb. Végül a fejezet áttekinti az anyasággal, illetve a gyermekekkel kapcso- latos szociálpolitikai juttatásokat, leszögez- ve, hogy ezeknek az európai szocialista or- szágokban inkább csak ideiglenes. a gyer—

mek időzítésére vonatkozó hatása tapasz—

talható.

A következő — leghosszabb —— fejezet Ma- gyarországot tárgyalja. Áttekinti a női fog—

lalkoztatottság alakulását, a női munkavál- lalók részesedését az egyes népgazdasági ágakban, a nők jövedelmi helyzetét. Ezt követően kitér a termékenységet befolyáso- ló egyes tényezőkre (egy főre jutó jövede- lem a különböző gyermekszámú háztartá—

sokban, az iskolázottság és a lakóhely). Át- tekinti a népesedéspolitikai. illetve szociál—

politikai juttatások rendszerét, tárgyalja a válások alakulását és ennek hatását a ter- mékenységre, a különböző gyermekszámú

nők időbeosztásának alakulását.

A Bulgáriával foglalkozó fejezet hasonló felépítésben tárgyalja a termékenység csök- kenésében szerepet játszó mozzanatokat, külön kitérve az ideálisnak tartott gyermek—

szám csökkenésének és ennek különbségei—

re az egyes rétegekben. Részletesen foglal- kozik o háztartással és a gyermekkel kap—

csolatos munkák egyenlőtlen megosztásával a családon belül. valamint azokkal a szub- jektiv tényezőkkel, amelyek a nők orientáci- óját egyrészt a gyermekekkel, másrészt munkájukkal kapcsolatban jellemzik.

A Csehszlovákiát jellemző fejezet áttekin—

ti a legutóbbi 20 év népesedési mutatóit és

STATISZTIKAl lRODALMl FlGVELÖ

1163

a népesedéspolitikai intézkedéseket. Elemzi a nők szerepére vonatkozó ezzel kapcsola- tos kutatás adatait, a cseh, illetve a szlo-

vák területek közötti különbségeket. Részlea tesen vizsgálja az időmérlegadatokat, me- lyek egyébként Csehszlovákiában mutatják a legnagyobb különbséget férfi—nő vonat—

kozásában. Végül vizsgálja a gyermek—

számmal kapcsolatos gazdasági következ- ményeket a háztartás helyzetében.

A Lengyelországot tárgyaló fejezet meg- világítja az ország egyes sajátos vonásait is (például a munkaerő-keresletet meghala- dó kínálatot egyes időszakokban és ennek hatását a női foglalkoztatottság alakulásá—

ra). Áttekinti azokat a speciális intézkedé—

seket, melyeket Lengyelországban hoztak a munkanélküliség elterjedésének megakadá—

lyozására és ezeknek a női foglalkoztatott—

ságro való hatását. Megállapítja, hogy a nők foglalkoztatottsági aránya bizonyos po—

zitiv összefüggést mutat ískolázottságukkal, ugyanakkor a gyermekszám növekedésével párhuzamosan határozottan csökken,

Az Uzbegísztánnal foglalkozó fejezet rö- vid áttekintést ad az ország történetéről, gazdasági helyzetéről és demográfiai fej- lődéséről. Megállapítja, hogy az utóbbi 25 évben a teljes termékenységi arányszám lé- nyegében változatlan maradt. Ezen belül erős különbségek mutatkoznak; a többség—

ben levő üzbég lakosság termékenysége több mint kétszerese az itt élő orosz nem- zetiségűeknek. Ez csak részben magyaráz- ható az iskolázottság tekintetében mutat- kozó különbségekkel; az üzbég lakosság magas termékenysége az egyes végzettség- csoportokon belül is megmutatkozik. Bizo- nyos mértékig hozzájárul ehhez az üzbég nőknek a Szovjetunió átlagánál valamivel alacsonyabb foglalkoztatottsági aránya (az 5 és több gyermekes anyák 50 éves korban nyugdíjra jogosultak), valamint a falusi né—

pesség (és ezzel összefüggésben a háztáji gazdaságból származó jövedelem) viszony-

lag magas aránya, A fejezet azzal az elmé- leti fejtegetéssel zárul, hogy miként lehet optimalizálni a gazdasági—társadalmi, illet- ve demográfiai célkitűzéseket, figyelembe véve egyrészt az ország sajátosságait, más—

részt azt is, hogy az üzbég népesedés- és társadalompolitikának összhangban kell lennie a Szovjetunió általános társadalom—

és népesedéspolitikájával is.

A Kubával foglalkozó utolsó fejezet tör- téneti áttekintést ad elsősorban a forro- dalom utáni demográfiai változásokról.

Ezeknek jellemzője, hogy míg az 1960-as években a termékenység jelentősen emelke- dett, és meghaladta a forradalom előtti időszak értékét, addig 1970 után rendkívül rohamos visszaesés következett be. (1971—

ben a nyers születési arányszám 29.5, 1980- ban 13.9 volt.) Az általános csökkenésen belül különösen feltűnő volt a falusi termé- kenység visszaesése; ennek nyomán a fal- vak. illetve városok közötti különbség lé—

nyegesen módosult. Változatlanul erős kü- lönbségek tapasztalhatók iskolázottsági szint szerint; az általános termékenység—

csökkenés hátterében tehát egyrészt az is- kolázottság, másrészt a foglalkoztatottság növekedése áll. Szerepet játszott azonban a fogamzásgátlás elterjedése és a művi ve- télések számának gyors növekedése is.

A kiadvány anyagának gazdagsága és szinvonala jelzi azt a tudományos és kor- mányzati érdeklődést, ami az érintett szoci—

alista országokban a népesedési kérdések iránt megmutatkozik. A tanulmányok nem korlátozódnak a szorosan vett demográfiai folyamatokra és a szűkebb értelemben vett népesedéspolitikára, hanem kitekintenek a_

társadalmi—gazdasági összefüggések rend—

szerére és mechanizmusára is. Ezért a könyv nemcsak (: demográfusok, hanem általában a társadalommal foglalkozók részéről is ér- deklődésre tarthat számot.

(Ism.: Miltényí Károly)

BlBLlOGRÁFlA

A Központi Statisztikai Hivatal Könyvtár és Dokumentációs Szolgálathoz az alábbi fontosabb könyvek érkeztek be:

STAT!SZTlKAI ÉVKÖNYVEK

ANNUAIRE statistiaue de la Belgiaue 1983. Éd.

par l'lnstitut National de Statístiaue. Bruxelles. 1984.

lNS. Xiil, 783 p.

Belgium statisztikai évkönyve, 1983,

l 38 B 51/1983 .ANNUAL statistical abstract 1983, Ed. by the Cen—

ttal Statistical 'Office. Kuwait. 19834 CSO. XXXV, 362 p.

Kuvait statisztikai évkönyve, 1983;

1 128 B 1/1983

ANUARIO estadlstico de Cuba 1981. Ed.: Comite Estatal de Estadisticas. La Habana. 1983. Comite Estatal de Estodist. 368 p.

Kuba statisztikai évkönyve, 1981.

l 75 C 1/1981 ANUÁRIO estatistico 1982. Continente, Acores et Madeira. — Annuaire stotistiaue 1982. Continent, Acores et Madére. Ed. lnstituto Nacional de Esta- tistica. Lisboa. 1984. INE. XXXlll. 292 p.

Portugália statisztikai évkönyve, 1982. A kontinens, az Azori szigetek és Madeira.

l 35 B 1/1982