SZEMLE
313—
-tisztáznunk kell a vállalati átfogó teljesítmény értékelési szempontjait;
— értékelnünk kell a vállalati alapfunkciókon be—
lül fölmerülő problémáknak a vállalati teljesítmény- re gyakorolt hatását.
Az informatika gazdaságtanáról, ezen be- lül a számítástechnika gozdaságtanáról tar- tott gyakorlatilag is megalapozott előadást Pogány Károly (Magyar Híradástechnikai Egyesülés). aki a számítóközpontban és a felhasználánál megjelenő együttes ered- ményt tekinti a gazdaságosság kritériumá—
nak.
Az 1. szekció valamennyi előadása, az eze- ket követő vita, az emlitett alapkérdések tisztázását szolgálták, illetve újabb nyitott kérdéseket hoztak napvilágra.
A 2. szekcióban a meta-információrend- szerekről tanácskoztak. A téma mind a fel—
használókat, mind a számitástechnikusokat erősen vonzotta, hiszen nem másról volt itt szó, mint olyan rendezett leírásról, amely in- formációt ad az információról. így rendkívül fontos az információ—előállító számára, hogy az általa valamilyen módon előállított (tá—
rolt) információt a felhasználó (statisztikus, közgazdász stb.) használni tudja, a felhasz—
nálónak is legalább olyan fontos, hogy bár- mely rendszer használatát egyértelműen le- irt dokumentáció tegye könnyebbé. Ehhez az első lépcsőben az informatikus és a felhasz- náló ,,közös nyelvének" kialakitása szüksé- ges. A meta-információrendszer fogalmát funkcióját, kialakításának tartalmi és szerke- zeti problémáit tárgyalta Györki Ildikó (KSH Számítástechnikai igazgatóság).
A fogalmi tisztázatlanság veszélyéről, vala—
mint a tervezés információellátó rendszeré- nek fogalmi vonatkozásairól szólt dr. Vargha Dénes (Országos Ten/hivatal Számítás—
technikai Központja). Ebben a szekcióban ki—
lenc előadás hangzott el, valamennyi mind elméleti alapjait, mind gyakorlati megoldá—
sait tekintve, értékes segítséget nyújtott a részt vevő szakembereknek.
A 3. szekció nyitó előadását dr. Kovacsics József, az állam- és jogtudományok doktora, tanszékvezető egyetemi tanár (Eötvös Loránd Tudományegyetem) tartotta. Előadásának cí- me is — ,,Az államigazgatási információ—rend—
szerek szervezésének elvi kérdései" — kifeje—
zi azt a sok megoldott és megoldatlan prob- lémát, amelyek az előadásban elhangzottak.
Előadását az államigazgatási információ- rendszer definiálásával kezdte: az államigaz- gatási információ-rendszer fogalmán a ha—
mi informatikai irodalom az államigazgatási szervekkel és tevékenységükkel kapcsolatos információkat, információs kapcsolatokat, fel—
dolgozási alkalmazásokat, valamint felhasz- nálói szinteket együttesen érti. Az államigaz—
gatási információ-rendszert a gazdasági in- formáció-rendszer alrendszerének tekinti. Az előadó kiemelte, hogy a gazdasági informá- ció—rendszer az államigazgatási információs rendszer része és nem forditva. A definíciót több oldalról kiegészítette, és logikusan vé- gighaladva a fogalom elemein. fejtette ki a
problémákat és eredményeket.
Az államigazgatási információs területi problémáit mondta el dr.
Imre (Pécs. Városi Tanács VB.).
Az államigazgatás szinte minden területé—
ről hangzott el előadás, némelyek meglevő—
rendszereket, mások alapproblémákat ismer- tettek.
A harmadik napon Háklár László (Pénz—
ügyminisztérium Számitó Központ), a záró- ülés elnöke, a szekcióelnökök beszámolója után összefoglalta a'vándorgyűlés munkáját;
kiemelte. hogy a vándorgyűlésen nem egy olyan téma volt. amely önmaga több időt igényelt volna, és rámutatott néhány olyan feladatra, amelyeket a jelenlevőknek a kö- zeljövőben ,.otthon" az íróasztal mellett kell
megoldaniok.
A vándorgyűlés a vezetőség újraválasztásá—
val zárult. A Statisztikai Informatikai Szek- ció új vezetősége a következő: Pesti Lajos, dr. Párniczky Gábor, dr. Kovacsics József, Háklór László, dr. Obádovícs !. Gyula, dr.
Rieb László, Végvári Jenő, Aranyi Attila, dr.
Ormaí László, dr. Varga Lajos, dr. Horváth Gyula, dr. Dörnyei József, dr. Németh Lóránt, dr. Gráf Magdolna.
A vándorgyűlésen elhangzott előadások anyagát a Statisztikai Kiadó Vállalat a kő—
zeljövőben kötetben jelenteti meg.
rendszer Horváth
Dr. Gráf Magdolna
MAGYAR NYELVÚ SZAKIRODALOM
lDÖ A MÉRLEGEN
Gondolat. Budapest. 1978. 547 old.
A nemzetközi társadalomstatisztikai és szo—
ciológiai szakirodalomnak egyik legtöbbet idézett műve a Szalai _Sándor szerkesztette .,The use of time" (The Hague — Paris. Mou- ton. 1972.) c. kötet, amely az 1965—ben és
1966—ban végzett nemzetközi időmérleg odat- felvételek eredményeit ismerteti és elemzi.Az*
adatfelvétel és a könyv két okból jelentős.
Egyrészt a vizsgálat szervezői kidolgozták és továbbfejlesztették az időmérleg-vizsgálatok módszertanát, amelyet azóta számos ország—
ban alkalmaztak. Másrészt ez egyike azok- nak a nem túlságosan nagyszámú eseteknek,
.314 SZEMLE
amikor számos országban, közöttük tőkés és szocialista országokban, összeegyeztetett módszerekkel bonyolítottak le felvételeket, és azok eredményeit egy nemzetközi szerzői együttes összehasonlítóan elemezte.
A most magyar nyelven is megjelent mű az eredeti angol nyelvű kötet rövidített változa- ta (az abban szereplő 27 tanulmány közül 19-et tartalmaz). A könyvet 170 oldalas sta—
tisztikai függelék egészíti ki, amelyet Ferge Zsuzsa készített.
A kötet első tanulmányában Szalai Sándor az időmérleg—kutatás elméletével és gyakor—
latával foglalkozik. Ez a fejezet foglalja ösz- sze azokat a vizsgálati szempontokat, ame—
lyek vonatkozásában a nemzetközi időmérleg- vizsgálat a korábbi kutatásokon túllépett. Mig a hagyományos időmérleg—vizsgálatok tőbb- nyire csak a különböző emberi tevékenységek tartalmát jegyezték fel és elemezték. ebben a kutatásban megvizsgálták azt is, hogy a megfigyelt sokaságnak ténylegesen mekkora része végezte a megfigyelt napon a kérdéses tevékenységet. valamint azt. hogy azoknál, akik részt vettek az adott tevékenységben, ennek mekkora volt az átlagos időtartama.
További lényeges módszertani újítás, hogy nemcsak az elsődleges, hanem az esetleg azzal párhuzamosan végzett másodlagos te—
vékenységeket (például a háztartási munka melletti rádiózást) is feljegyezték. Elemezték azt is, hogy a napnak mely órájában került sor különböző tevékenységekre, továbbá. hogy milyen sorrendben következtek egymás után e tevékenységek. Fontos szempont volt. hogy hol került sor a különböző tevékenységekre
és kiknek a társaságában.
A következő fejezetben Szalai Sándor és E. K. Scheuch ismertetik a nemzetközi össze- hasonlító időmérleg-kutatás szervezésének történetét. A kutatómunkálat alapgondolata 1963-ban született meg egy nemzetközi ősz- szehasonlítással foglalkozó értekezleten. Ezt követően a Nemzetközi Társadalomtudomá- nyi Tanács főtitkára felkérte Szalai Sándort, hogy dolgozza ki a kutatási program terve- zetét és nyújtsa be azt a bécsi Európai Tár- sadalomtudományi Koordinációs, Kutatási és Dokumentációs Központnak. A vizsgálatban 12 ország kutatóintézetei vettek részt. A fel- vételekre 1965—ben és 1966-ban került sor.
többek között Magyarországon Győrött és környékén. A győri felvételben közreműköd- tek Cseh-Szombathy László és Ferge Zsuzsa,.
abban az időben mindketten a Központi Sto-' tisztikai Hivatal munkatársai. továbbá a KSH Győr-Sopron megyei igazgatóságának mun- katársai.1
1 A felvétel lebonyolítása után annak néhány ered- ményét Cseh-Szombathy László és Ferge Sándorné ,.,Egy nemzetközi időmérleg-kutatás néhány eredmé- nye" (Statisztikai Szemle. 1967. évi 4. sz. 304—318.
mid.) c. tanulmányuvkban tették közzé.
A felvételek megtervezésével foglalkozó következő fejezetben Szalai Sándor ismerteti a felvételi helyszínek, a mintavételi eljárás _ és a felvételi módszer kiválasztásánál alkal—
mazott alapelveket. lrányelvként azt fogai- mazták meg, hogy mindegyik országban egy 40 000 és 200000 lakos közötti várost és an- nak közvetlen környékét vizsgálják (ahonnan meglehetősen nagy a napi ingázás a város- ba). A minta nagysága legalább 2000 lakos legyen és a 18—64 éves népességre terjed- jen ki azon háztartások tagjainak kivételével.
amelyekben nincs aktiv kereső vagy amelyek- ben minden aktív kereső a mezőgazdaság- ban dolgozik. Kihagyták a mintából a ház—
tartáson kivül élő személyeket is. A mintát véletlenszerűen választották és háztartáson- ként egy személyt jelöltek ki. Franciaország—
ban és az Egyesült Államokban az egy vá- rosra kiterjedő felvétel mellett végeztek egy- egy több város népességére kiterjedő vizs- gálatot is, Jugoszláviában pedig két várost vizsgáltak. Belgiumban országos mintán vé—
gezték a felvételt. A felvételnél mind a nap- ló, mind a friss interjú módszerét alkalmaz—
ták. Az előbbi esetén a megkérdezett sze- mély előre megkap egy űrlapot. amelyre nap- lószerűen feljegyzi a kijelölt napon végzett tevékenységeket, és a kérdőbiztos csupán el- lenőrzi e naplót. Az utóbbinál viszont a meg—
kérdezett a kérdőbiztosnak mondja el a meg- előző nap történetét. és az utóbbi jegyzi azt fel a kérdőívre. A sikeres interjúk aránya or- szágonként a minta 60 és 100 százaléka kö—
zött mozgott.
A felvétel történetére és módszereire vo—
natkozó tanulmányok után a könyv elemző, értékelő fejezeteket tartalmaz. Ezek közül ].
P. Robinson, P. E. Converse és Szalai Sándor
,,A mindennapi élet 12 országban" c. tanul- mánya a legátfogóbb. Többek között kimu—
tatják, hogy a főállású munkában töltött idő egy főre jutó tartama Bulgáriában a leghasz- szabb. ezt a Szovjetunió és Magyarország követi. Peruban (: legrövidebb; a fejlett tő- kés országok közül pedig a Német Szöv—et- ségi Köztársaságban, az Egyesült Államokban és Belgiumban a legrövidebb. A munkahely- re való közlekedés ideje szintén a szocialista országokban a leghosszabb és az emlitett fejlett tőkés országokban a legrövidebb. Ezek- ben a különbségekben lényeges szerepet ját- szik az. hogy nagyon eltérő a nők gazdasági aktivitása a vizsgált városokban.
A nők főállású munkaideje rövidebb a fér—
iiakénál, a magasabb szakképzettségű kere- sőké pedig rövidebb az alacsonyabb szak- képzettségűekénél.
A nők háztartási munkájának időtartama viszont lényegesen hosszabb a férfiakénál.A háztartásbeli nők hosszabb ideig dolgoznak a háztartásban, mint a kereső nők. A család—
nagyság növekedésével párhuzamosan ter-
'SZEMLE
315
mészetesen nő a háztartási munka hossza.
de korántSem olyan arányban, mint a család nagysága. A háztartási munka időtartama nem mutat határozott csökkenést gazdasági- lag fejlettebb országok esetében, ahol a la- kások közművesítettsége és háztartási esz—
közökkel való felszereltsége lényeges mun- kamegtakarításokat tenne lehetővé. Ezzel pár- huzamosan ugyanis láthatóan növekszeneka háztartásvezetéssel szembeni minimális köve- telmények.
Figyelemre méltó különbségek mutatkoztak az egyes országok között az étkezésre fordí- tott idő tekintetében. Franciaországban, Bel- giumban és a Német Szövetségi Köztársaság- ban naponta átlagosan több mint 100 per- cet fordítanak étkezésre. Magyarországon.
Lengyelországban és a Szovjetunióban vi—
szont csak 72—73 percet.
A szabadidő—tevékenységek között uralkodó szerepet játszott a televízió nézése. Ebben az időszakban még nem minden vizsgált or- szágban terjedt el teljesen a televízió, ezért érdekes következtetéseket lehetett levonni ar- ról, hogyan befolyásolja az a többi szabad- idő-tevékenység időtartamát. E tanulmány szerint a televízió nézésének elterjedése el—
sősorban a rádióhallgatást és a mozilátoga- tást szorította háttérbe. az olvasásra fordí—
tott idő csak körülbelül 10 százalékkal rövi- dült meg azokon a helyeken, ahol a tv már teljesen elterjedt.
Azok az adatok, amelyek a megkérdezet—
tek különféle tevékenységeinél jelenlevőket mutatták ki, arra engednek következtetni, hogy a nők általában több időt töltenek egye- dül, és különösképpen érvényes ez a háztar—
tásbeli nőkre. Ebből. mint más adatokból is, az agyonfárasztott, hajszolt nő képe rajzoló- dik ki, akire számtalan ügy elintézése és a háztartási teendők ellátása vár, miközben a család többi tagjai szabadidejüket élvezik, állapítják meg a szerzők.
Összefoglalóan azt a következtetést von- ják le, hogy az időmérlegek az iparosodás erős hatását mutatják, amely a politikai rend—
szer és a kulturális hagyományok eltérései el- lenére is érvényesül.
A következő tanulmányban P. E. Converse az időmérleg adataiból kiszámított szintetikus mutatók alapján éppen ezeket a hasonlósá- gokat és eltéréseket elemzi. Úgy látja, hogy az időmérlegek sajátosságait két dimenzió mentén lehet rendezni. Az első dimenziót ,,Kelet—Nyugat"-nak nevezi, mert az egyik végponton a kelet-európai országok, a másik végponton az Egyesült Államok állnak. Ke—
leten hosszabb a munkával töltött idő, Nyu- gaton hosszabb a szabadidő. Nyugaton lé- nyegesen hosszabb időt töltöttek a televízió nézésével, mint Keleten, ez azonban azzal függött össze, hogy a szocialista országokban ekkor még nem terjedt el általánosan a te-
levizió. Jellegzetesen ,,nyugati" időtöltés a képeslapok olvasása, viszont a szocialista or- szágokban hosszabb a könyvek olvasására fordított idő. A második dimenziót .,Észak—
Dél"-nek nevezi. Peru a ,,legdélibb" jellegű ország, az Egyesült Államok és a Szovjetunió a .,legészakiabbak". ltt érdemes megjegyez- ni. hogy valójában az Egyesült Államok föld- rajzi értelemben délebbre fekszik. mint a vizs- gált nyugat—európai országok, de éghajlata északiasabb jellegű, mint például Francia—
országé. Az északi országokban több időt töltenek otthoni szabadidő—tevékenységekkel, a déliekben nagy szerepük van a házon kí- vüli tevékenységeknek (kertészkedés, séta stb.). Dél—Európát ezenkívül jellemzi az ,.evés- alvás kultúra", az ezekre fordított viszonylag hosszú idő.
A kötet következő tanulmányában Ferge Zsuzsa különböző mutatók segítségével a tár—
sadalmi—gazdasági csoportok szabadidő-te- vékenységeit hasonlítja össze. Abból indul ki, hogy jobb anyagi és kulturális körülmé- nyek között erőteljesebb a nagyobb változa- tosságra való törekvés, erősödik az indivi- dualizáció a szabadidő felhasználásában. Ezt a szabadidő százalékos megoszlásából szá- mított varianciával, az azonos csoportba tar- tozók szabadidő-felhasználásában mutatkozó különbséggel, a szabadidő—tevékenységek át- lagos számával. valamint a különböző tevé- kenységekben részt vevők arányával méri.
Hípotézise nem igazolódik teljesen, ugyanis egy—egy országon belül valóban változato- sabb a jobb anyagi helyzetű és kulturális felkészültségű rétegeknél a szabadidő fel- használása. de az országok közötti összeha- sonlítás arra enged következtetni, hogy a nagyobb ipari fejlettség a változatosság csök—
kenését jelenti. A rétegeken belüli differen- ciálódás elemzése is a hipotézíssel ellentétes eredményt adott: az értelmiségieknél és ál- talában az ún. ,fehérgallérosoknál" homogé- nebb (hasonlóbb) a szabadidő-tevékenysé- gek sémája, mint a munkásoknál.
CsehSzombathy László a társas kapcsola- tok típusait és gyakoriságát hasonlította ösz- sze. Arra a következtetésre jutott. hogy az
Egyesült Államokban a leghoszabb. Magyar- országon. Jugoszláviában és Csehszlovákiá- ban a legrövidebb az egyedül töltött idő. Ez összefügg a munkaszervezéssel (az Egyesült Államokban az irodai dolgozók gyakrabban dolgoznak külön helyiségben, és a munká- sok munkahelyét is sokszor elválasztják egy—
mástól). Az Egyesült Államokban emelletta szabadidőből is kevesebbet töltenek a csa- ládtagokkal és többet egyedül.
További tanulmányok foglalkoznak a tár- sas érintkezés struktúróinak. a gyermekgon—
dozásra fordított időnek, a televíziónézésnek nemzetközi összehasonlításával. Négy tanul- mány érinti az időmérleg—vizsgálatok ered-
316
SZEMLEÉményeinek felhasználási lehetőségeit a tár- sadalmi tervezésben. P. Feldheim tanulmá—
nyában kifejti, hogy olyan körülmények kö—
zött, amikor a társadalom minden tagja szó- mára kellő mennyiségben állnak rendelke- zésre a javak és szolgáltatások, az életmód kérdése és az egyes emberek megelégedett- sége döntő fontosságúvá válik. Ezért a ter- vezés nem állhat meg a gazdasági termé- szetű célok megfogalmazásánól. hanem az életvitel vagy életstílus kategórióiban is ki kell jelölnie a célokat. V. D. Patrusev bemu- tatja, hogyan lehet az időmérleg adataiból időegyenlegeket összeállítani, amelyek kimu- tatják egy város. körzet stb. lakosságának időráfordítósát különböző tevékenységekre.
Úgy látja. hogy ezek az egyenlegek a tár- sadalmi—gazdasági tervezés igen jól hasz-
nálható eszközei lehetnek.
A következő tanulmányban Rezsőházy Ru- dolf, aki a perui felvételt vezette, a gazda- sági fejlődés és a társadalmi időszemlélet közötti összefüggésről ír. Minél fejlettebb va- lamely társadalom. annál inkább értéknek te-
kintik az időt, annál inkább takarékoskodnak vele és igyekszenek ésszerűen felhasználni.
Ezt a társadalom tagjainak a nappali pihe——
nésre, sziesztára fordított idejével mérte.
Ez az ismertetés nyilvánvalóan nem térbe—' tett ki mindazokra :: témákra. amelyeket a.
könyv az időmérleg-felvételek alapján tár- gyal. Amint említettem, az eredeti angol nyel- vű mű lényegesen gazdagabb tartalmú a ma- gyar kiadásnál. Azonban az sem ötelt teli- minden problémát, legfeljebb ízelítőt adatt:
abból a sokféle kérdésből, amelyekre e nem—
zetközi időmérleg-felvétel alapján vólasztlee het keresni. Ez egyrészt magának az idő-mér- ' leg technikájának. másrészt a nemzetközi—' összehasonlító vizsgálatoknak jó használható—r ságát bizonyítja. A könyv azonban azt is én—
zékelteti, hogy mennyi nehézséget kell le- küzdeni és mekkora szervezési munkát ige——
nyel egy pontosan összehasonlítható vizsga-;
latsorozat végrehajtása különböző országok—- ban.
Dr. Andorka Rudolf:
