A' falusi embereknek irtt oktatás, mellyböl ki ki meg-tanulhattya, miképen kellessék a' vizben hólt, fel-akasztott, meg-fulladt, meg-fagyott, a' hévségben el-ájult, és a' menny-kötöl üttetett szerentsétlen felebaráttyán segiteni, 's mitöl örizkedjék leg i

■ _

Jri.

F A L U S I E M B E R E K N E

I E T T

O K T A T Á S ,

M E L L Y B Ö L

K i ki meg-tanuihattya,' miképen kellefsék a’

v íz b e n h ó i t , fel - a k a fz t o t t , m eg -fu lla d t^

m e g - f a g y o t t , a ’ h e v sé g b e n e l-á ju lt, és a ’ m e n n y - k ő t ő l üttetett fzerentsétlen fele-

baráttyán fegiteni, ’s mitől őrizkedjék lég inkább a’ fzabaditó, hogy maga életé­

nek ne ártfon ; M E L L Y B T

' tís S C H O S U L A N M I H Á L Y J Á N O S I G Az orvofi Tudománynak Doktora, és a’ B é tsiS A

Fő oskolán a1 Medika Fakultásnak moílani Dekanufsa

N é m e t n y e lv e n k i-a d o

1 1

,

moft pedig

T O L N A Y S Á N D O R N e m z e t é n e k k ö z h a z n á é r t

M a g y a r r a <'■■■ y*

fordítván ki - botsátott. ' V . '■‘/ r ÖjE&i_- 7

,

9 •-

\<rL, .wl -v: .3

■\nSiZ.

. ,<*P

V

-7 fej?

oo aa t«u «s:

C2i gSÖ

B É T S B E N ,

N e m e s K u r t z b e k J ó s e f b e t ű i v e l i 7 8 6.

l- V 'V - ) v: í“'í~

maiit, Kulen

,

Hunter

,

Isnard

,

Bruk- man

, Lo&fr,

Beker

,

Litter

? P/> , és több affélick olly fok hafznoít irának az illyen ízerentsétlennek fe- gedelméröl , h ogy jelen való munkám réíz - feerént fölösnek, réfz-fzeré n t pedig a’ többiek bölts írásihoz képeit felette ; t

fekély

tökélfeteís egűnek tár-

tathatik lenni, ■'■■■.( . 1'

A lom ban noha kisded ugyan magában a’ könyv , mindazonáltal még is .nagy haíznot ízerezhet, föké- pen m int-hogy azt nem a’ bölts, és

V . _

próbált O rvofok , fe a’

föl

vároíbk kedvéért, hanem egyedül a’ falusi Seb-orvotok, és az együgyű

köz

népnek ízámára, (m elly

efféle

hafe- .nos könyvek nélkül lég inkább ízti-

kölködik) igyekeztem ki-dolgozni.

M ert

V . . • I

M ert is ki nem tu d gy a , h o g y a’

ízerentsétlennek fel-élefztéfe többnyi­

re az első fegitségnek helyes , és g y o r s . intézésétől fiig , kiváltképen mivel a’ mindennapi tapaíztalás is bizon yitya , h o g y minekután na az első íegitség va gy gondatlanságból e l-m u la tta to tt., va g y pedig helyte­

len intéztetett, általlyában a’ többi ízerek is, ámbár még olly hathatof- sak lettek vo ln a, va g y igen kevefet, va g y femmit nem haíználtak $ ki tud­

ja talám ez az oka, h ogy a' falukon is fok fzerentsédenek közzül o lly ké­

véién juthatnak életre?

M ivel azért ezen könyvben nyil­

ván meg -m agyaráztatik, mi módon lehefsék , kinek kinek a’ falusi embe­

rek közzül azonnal ízerentsétlen felc- baráttyán íegiten i, a va gy akarattya

ellen

)»*«c=>4K

ellett is (tudatlanságból) annak lég na­

gyo b b ártalmára le n n i, árra való nézve óhajtva kívánnám, bár ez min­

den lelki, és világi Élő-járóknak, de kíváltképen a’ falusi Seb - orvofok- nak tudtára lenne, mellynek vezctéíe által ez Után a’ ízerentsétlenek feí- éleíztésére mint helyesebben, mint pedig Ízerentséfsebben ízért tehetné­

nek; a’mi pedig a’ fegedeíemnek to­

vább való folytatását illeti, tanátslom a’ lég közelebb lévő okos Sebt-or­

vost Segítségül hívni,

E L S Ő R É S Z .

A&on Okokról, mellyek által ember rövid id’é múlva olly állapotra juthat, hogy fzinte

hóknak láttafsék

.

' §• i*

N e m kell gondolnunk, hogy mind azok*

kik életekről jelt nem adnak, valójában n e g - h o lt a k ; mivel fok fzáz afféle fzeren- tfétlenek réfz . fzerént' a’ terméfzet *), réfz-

fze-

*> El igen ritkán, ét tsak különös efetokbefl fzokos meg-történni.

A

fzerént pedig a’ mefterséges tudomány által

**’) ifmét életre hozattattalc. Tfak akkor iga­

zán, ’s valóban hóit az ember, midőn a’

teíle nyilván rothadni kezd , vagy már meg- rothadt; a’ rothadtságát pedig könnyen éfzre lehet venni, mint-hogy a’ hóit telt halottas fzagot böziil, és a’ boré is hamar le-feslik, ha ujjal illettetik j valameddig azért a’ rothadtságnak ezen jeleit nem tapafztal- ly u k , mind addig olly nagy fóorgalmatof- sággaí kell minden unalom nélkül az ilh en fzerentsétlennek fel-élefztéséhez látni, mint­

ha már előre annak tdlyes helyre-hozásá­

ról bizon^oisak volnánk.

§•

Felette fzámofak ugyan az okok, mel- lyek .által áz ember tfak hamarjában illy hóit állapotra juthat, de a\ lég neve- zetesbbek közzülok a’ következendő^;

Első:

A T Vízben-halás, meily által mint a’ hideg v íz; mint pedig az egyéb hig, ’s

< folyó

**5 Ki által ekkoriig lég többen meg-inejitettíjc.

a Első R.(fz,

á

folyó matériában való el - merülés ^értető­

dik.

"Má/odik:

A ’ kiilömbféle g ő z, es böz által okoztatott M eg - fulladás.

Harmadik:

A1 nagy hidegben efett M e g . fagyás, és a’ hévség miatt történt El-ájulás.

Negye*

dik:

A ’ F e l - akafztás.

Ötödik:

A ’ Meny-kő ereje, midőn az emberre ízál.

A z említett okokról fogok tehát tsak különösképen rém elly tudófitáft e’ köny- vetskében ad n i, a’ mi ellenben az Orvofok, és Seb - Orvofoknak egyéb fogíalatofságát illeti, arról itt emlékezetet tenni nem a k a -' ro k ; mivel munkámat nem a’ tudófok ok-:

tatására, hanem tfak a’ közép-tanult Seb- Orvofok vezetésére, és az együgyű faluű népek fzámára igyekeztem ki-botsátani.

1 §* 3-

Tudva lévén azért mindenek előtt a*

Vizben-halásnak, a’ Meg-fagyásnak, ’s F e l- akafztásnak okai, tfak arra akartam az O lva­

sót az ártalmas gőzök, és közökre nézve’,

A

a mel-

Azon Okokról, tmllyek által

ÖV.

mellyek által a’ vigyázatlanok olly könnyen életeket vefzthetik , lég inkább emlékefz- tctni, hogy ezek terméfzetekre nézve kii- löipbféliek ugyan, de a’ .vefzedelmefek köz- zül ( a ’mint a’ mindennapi tapasztalás bi- zonyitya) a’ következendök Szoktak kö- zónségeSsen az ember egéSségének lég ártak maSsabbak lenni.

Elöfzor

: A1 ■ közönséges Szénnek, a*

gyantás Szénnek * a’ fazékas föld nek, az

izzó,

avagy égő tűznek gőze, kivált­

képen ha a’ , fa kisded kálhában, vagy ke- mentzében nagy fzámofan égettetik, és a5 füft azoknak Szűk Szája miatt eröSzakoSsan meg-reked, ’s benn Szorul; idetartozandó a’ bé-rekefztett helyeken el-óltott fagygyú, cs viafz gyertyáknak gőze, az o la j, ’z ir, ’s egyéb métfeknek bözévei együtt; ügy azon űj Szobáknak gőze i s , mellyek meg-fejérétct- yén zárva tartattnak.

Azért akármi okból Se legyen Szabad»

kiváltképen ha az ablakok nyitva nintSenek, akár

'4

,

Első R(f%,

akármi hajlékban is fzenet égetni, ’s azt el-óltani; de még tilalmafsabb legyen ama rofz fzokás, m ellyet követvén olly fzámo- fan fzerentsétlenül járnak, midőn tudni-illík a’ kemény hidegkor ellve a1 fzobába fzenet vifznek, ’s magokat azzal bé-rekefztik.

M áfoJfzor:

A ’ pintzékben,' ’s boltok­

ban forró muílnak, alma levének, ’s egyéb poshadt nedvefségeknek g őze; ügy nem külomben az egymás hegyeit fzorofsan fekvő fzéna, n yers-fii, ’s minden m eg-rekefztett más vetemények gözölgéfe.

1 ■ - ■ #

Harm aJfzor:

A ’ régi kutaknak, ’s motsároknak, a ’ föld alatt lévő nedves ver»

meknek, ’s barlangoknak biizhödéfe.

Negyedfzer:

A ’ terhes hajókban, pin- tzékben, életes hámokban, kalmár boltoka bán, ’s el-rojtott hajlékokban uralkodó bözök, ámbár azok kellemetes illatnak le- g y é n e k , akár fém»

.

Azon Okokról

,

mellyek által

ÖV;

5

ötodfzör:

A ’ lapofsan fekvő nedves helyeknek, és a5 hideg, vagy meieg tájak­

nak gőze; úgymint, a' fold alatt lévő tit­

kos útak, ’s játáfok, a’ ganéj álló helyek, a’ íirok, ’s temetők, a’ hűit fíiífölö boltok, á’ dög-nyúzó vermek, és a’, t. gőze*

Hatedfzor:

Azon helyeknek gőze, a’ hol mint-hogy az emberek fzámofan együtt , lak­

nak , vagy egybe rekefztettnek, a1 levegő ég a’ ritka fzelloztetés miatt önnön magától egéf- .ségteíen fzokot lenni, a’mint is az ifpitálok- ban, tömlötzokben, a’ hajók fenekén lévő boltokban, a’ templomokban, játékos ha.

.zokban, ’s általlyában a’ fok népek öízve-- fzoruláfakor meg-torténik.

§ ♦

4

^*

A ’ Hévség miatt való E l - ájulásnak vcízedelme. alá azok ve.ttcttn.ek,.

E löjzör:

Kik az erős nyári hévségkor vagy a’ mező- • kön fekfzenek, vagy dolgoznak} efféliek kiváltképen az aratók , és több egyebek/

. ■

Mcí-

• V : yy.

Azon Okokról

,

mellyek által

ÖV, 7

Máfoáfzor'.

A zo k , kik fz o ro s, és felette nagyon fűtött, vagy más módon melegí­i tett fzobákba, ’s hajlékokba mennek, és azokban több ideig mulatnak, p. o. bizo­

nyos műhelyekben , fördö , siitö, kerti üveg-házokban, avagy méíz kementzékben',

8

M Á S O D I K R É S Z .

Miképen kellejsék kinek kinek magára, vi­

gyázni, ne talántán

,

midőn máfoh fegits égére fiet, magát ej tje

vefzedelembe

.

§• r-

M i v e l a’ vefzedelemböl rnáfokat fzabaditó ember, ha vigyázatlan já r , (a ’mint fzámta- lan példánk vagyon) nem tfak maga életét refztheti, hanem fzerentsétlen feleb arátjá­

nak is (noha akarattya ellen) nagy vefze- delmére lehet; azért fzükséges tudnunk, mit kellefsék tfelekedni, hogy mint felebará­

tunknak kéfz fegedclmet nyűjthafsunk^

mint pedjg magúnktól a’ vefzedelmet tá^

voztathafsuk*

§•

2

,

Miképen kellefsék kinek kinek

ciTe, 9

§•2*

H ogy ezt rövideden meg - mutattam fzlikséges tudni, hogy a midőn egy valaki vízben merült felebaráttyát ki akarná huzni, azt néki minden íietséggel kellene végbe vinni, m int-hogy bizonyos, hogy tfak a’

fzaporán végbe vitt ki-vonás után lehet a’

vízben holt embernek bizonyosbb, ’ s ha­

marább való fel-éllefztését reményleni.

Éhez képeit m int-hogy a’ to k ,

és

folyó vizek mellett mindenkor hajók, ’s ladikok jelen nintfenek, azért felette jó vo ln a , ha a1 fzabaditó az úfzáshoz, és a’ ví z alatt való járáshoz értene, mivel ez által mint magát könnyebben oltalmaz­

hatná, mint pedig felebaráttyát hama­

rább meg- menthetné ’s ugyan azért lég tanátfobb volna, kiváltképen ha a’ környiil álló dolgok engednék, az el» merültet min­

denkor lábánál fogva a’ vízből k i-v o n n i}

ha pedig a’ viz mellett mint ladikok lenné­

n ek , mint pedig az emberek azoknak kor-.

A

$

^ma-

jo

MúfoJik R éfu

mányozásához értenének , akkor kétség kívül azokkal élni lég jobb volna, mint­

hogy igyekezni kell, hogy a’ fzerentsétlen- nek ki-vonáfa minden sérelem nélkül eísék.

De mivel fokfzor meg - történik ; hogy a’ midőn fe elegendő hajók nem találtad­

nak , fe búvárok jelen nintfenek , az ember a’mi tfak hamarjában kezébe kerül, hol vas-horgü tsáklyával, hol pedig horgat- lan létzel fíet felebaráttyának ki-fogására, annak okáért felette fziikséges vigyázni, ne ralántán az illyen efzközök'által a’ fzeren- tsétlennek feje, n y a k a m e ly e valamiképen meg - sértefsék, avagy a’ kötél nyakára fojtafsék, mivel illy módon inkább fíettetné, xnintfem távoztatná a’ halált az ember,

§ •

3

^-

A ’mi azokat a’ gőzöket, ’s bözöket illeti, mellyek miatt ember az életét vefzt- t heti, nagyon vigyázzon a’ fzabadit

ó E lő . f z ö r :

Mind azokra a’ helyekre, ’ s barlan-

gokra,

golcra, mellyékröl gyanakodhatik, hogy talám ártalmas levegő , éggel bírnak* íg y p, o. kiki tu d gya, hogy a’ nielly pintzét fzellö nem járh at, ’s mellyben a’forró muft fzámos hordókkal vagyon, annak fojtós a’ levegő e g e ; haíbnlóképen fenki nem kételkedik; hogy a’ pintzék, barlangok, motsárok, ’s ganéjos vermek, mellyek ré- genten el-rekcfztettek, ha hertelen meg-, nyittatnak, halált hozó gőzt fzoktak okoz- n i; arra való nézve fzükséges

Máfodfzov\

lég inkább azon fzorgalmatoskodni, hogy az illyen helyeken tartózkodó ártalmas levegő ég vagy meg-jobbitafsék , vagy tellyefség- .gél el - fzéllefztefsék.

§ • 4 «

Midőn azér^áz ember akár maga dolga, akár pedig felebaráttyának fegitsége véget' efféle veszedelmes pintzékbe, lyu kakba, vagy ganéjos vermekbe .alá akar menni, e’

következendő jelekről könnyen éízre ve- heti,

Mihépen kellefyék kinek kinek Zfc. i l

heti, melly kevefec bizhatik azoknak levegő egéhez,

M.ert a’ lábain ( kiváltképen ha mezét- láb fog alá fzállani) némelly különös hi­

deg, ’s melegségen kívül még bizonyos merevedéft is érezni fo g , ez pedig annál inkább nevelkedik, mennél mélyebben tolla a’ lábát az illyen poshadt nedvefségbe; az orrában, ’s ízemében nagy vifzketés tá­

mad; melyére pedig, ’s torkára olly nagy fzorultság, és olly nagy köhögés fz á l, mintha azonnal meg kellene néki ful­

ladni, ezután fzédelgésbe efik', akarattya ellen kiált, nyavalya-törö ránditáfokat fzen- ved, ’s végtére érzékenységitől el-hagyat- tatván meg-hak

: ’ ,y ’

Ha azért mondám okofsan gyanakod­

hatunk , hogy némelly helynek felette ártal­

mas a’ levegő ege, ’s általa ember életét vefztheti, akkor tanátfosbb előre némelly

okta*

12 Miifodik Réfz .

oktalan állaton próbát tenni, ’s e’ végre p. o, kutyát

i

avagy matskát lábánál fog­

va a’ verembe ereízteni, melly ha eleinten igen ellene állana a’ le-botsátásnak, avagy egy idő múíva'döglötten huzattatnék a’ ve­

rem ből, akkor nyilvánságos jel volna,, hogy abban a’ levegő

ég

meg rvefztegetödött,

’s meg-romlott,

Hafonlóképen a’ dolog valóságára lehet jutni, ha ollyas lyu k, vagy verembe .gyertyát, fáklát, vagy égő fát az ember le- erefzt, m int-hogy ennek alkalmatofságával Milombféle változáfokát éfzre vehet, ’s fzemlélhet} láthattya tudni-illik: kiváltké­

pen ha az oda le való gőz nagyon tifztá- talan, ’s vaftag lenne, hogy a’ fáklának lángja eleinten ki-terjed, azután m eg-véko­

nyodik, világos kékké válik, ’s végtére el­

fo g y , ’s el-alufzik,

6

^.

Mihelyeft annakokáért éfzre vefzi az ember, hogy némelly helyen efféle gonofz

leve-

Miképen kellefsék kinek kinek -tyc. 13

BUDAPESTI ÁLL. PÖLGÁRiSKOlAl TANÍTÓKÉPZŐI.íTlZcT.

levegő ég féfzkelödik, lég ottan azon kell lenni, hogy hallaíztás nélkül el-ízélíefztef- sé k , vagy meg-jobbitafsék. E zt kiváltké­

pen végbe viheti az ember, ha íiecséggel az ajtókat, ablakokat, avagy a? fzellözö lyukakat m eg-nyitya, ’s így az ártalmas helyre minden tájról fris fzellöt, ’s levegő eget botsát

•,

e z1 alatt a’ pintzébe, vagy verembe fzámos fris vizet lehet önteni, és puska-porral töltött égő • Toppotokat ere­

getni, vagy pifztollal ennyihányfzor belé lövni, nem külömben fenekére egy két marok égő fát, avagy ízénát le- hánni.

Ha min$ ezek után még is kételked­

nék az ember, ha meg-jobbnlt e’, vagy fém az illyen fzerek által a’ levegő ég ? akkor a’

verembe égő gyertyát lehetne alá tartani, avagy kőtélen fáldát le-erefzteni, m ellyek ha a’ fenékre jutván el nem alunnának, hanem tovább világofsan égnének, jele vol­

na , hogy az alatt levő ég már elégségek sen meg - jobbult, és meg - tiíztult.

14 Máfodik R.éfz.

%, 17

.

Miképen kellefsék kinek kinek

S7V* í j

§ *

7

^-

Erre való nézve, ha á’ fzerentsétlén- ség valamelly veremben , kucban, avagy mély pintzében történt vo ln a, igen jól efnék, ha azon embernek tefte, ki fzeren- tsétlen felebaráttyát az ollyan veremből ki akarná Segíteni, dupla kötéllel által köttetnék, ’ s hóna alatt által vetetvén még más kötél is kezébe adatnék, mellynek ránclitáfa által maga veszedelméről jelt adhat­

na, ’s fe l- vonattathatnék*

E ’ mellett tanátfos, minek-elötte ember ollyas verembe botsátkozik , egy kevés égett - bort inni, ’s abból némelly réfzt Szá­

jában tartani; úgy nem ktilömben igen hafz- nos a’ ruháit hideg vízzel m eg-lotfolni, és falamia fpiricufsal m eg-öntözni, végtére a’

Száját is falamia fpiritusba, hideg vízbe avagy bor-etzetbe áSztatott ruhával bé- kötni.

$. 8.

A ’ Bányáfzok igen helyeden oltalm ai zák magokat, midőn a’ Rosnika, ’s egyéb mérges gőzök ellen éh gyomorral (minek- elötte a’ fold alá a bányákba mennek) ' egy darab fzalonnát, írós-vajas ken yeret, avagy irós - vajjal elegyített meleg fzert velznek magokhoz: erre való nézve a’ ka­

mara -fzék tifzt.itók is jól tfelekednének, ha előre a’ ganéjnak kemény héjját némelly pofznával által törnék, és a’ gonofz bözt el - hadnák fzélledni, ’s azután kevés égett- bort magokhoz vévén, avagy abban már­

tott kenyeret fzájokban tartván a’ mun­

kához kezdenének.

%.

9* / ■ ■

A ’mi a’ Meg-fagyait: illeti tudni k e ll, hogy midőn egy némeilynek hofzfzú ideig a’ nagy hidegen tartózkodni kellene, az foha ) egy helyben mozgás nélkül ne maradjon, sött ha tapafztalná, hogy ötét némelly erős,

’s -

ifr

'

Máfodik Réfzi

*s

-tálára egyfzer’smind kellemetes álom akarná le -n y o m n i, annak femmiképen

•helyt ne adjon, hanem ha nyugovásra le- fekiitt, azonnal fel-keljén , fel ’s alá jár­

jo n , fuffon, ’s minden kitelhetöképen igye­

kezzék meg - hév ülni; hogy igy az álomtól el ne nyomattafsék, hanem a’ vért forgá­

sában még - tarifa * mert a’ kemény hideg­

kor a’ tfendes, de egyfzer’smind e l-k e - rülhetetlen halált külömben el nem lehet 1 kerülni, ha tfak fzíintelen nem in d ái, ’s

nem mozog az ember.

Tovább nagy veszedelmet okozhat;

ha az ember ( a ’mint a’ köz népnél nem ritkán történik) a’ hideg ellen p. o, nyers, és égett - borral, avagy más afféle he- 'vitö italokkal magát felette m eg-terh eli;

mivel az ember az íllyen italok által az álomra vivő hajlandóságai:, melly is a’ ha­

lálnak elő - járó követtye, inkább neveli, mintfejn fogyaztya*

Miképen kellefsék kinek kinek $fc. i j

B

^De

. •. _-y .t . , • • \\ ■ l

18 Mófodik Refz,

De a’ mellett, mint-hogy a’ közönsé­

ges ember télen hevítő ital nélkül egy könnyen el nem lehet, azért tanátfos volna néki morfoltt kenyeret törött kömény, vagy anis maggal meg-hintve, ’s égett-borral nedvefícv§ éh gyomorral magához venni j 1 mindenek felett pedig lég hafznofsabb vol-

\

na, ha valaki mint az utazás előtt, mint pedig utánna erős, ’s kemény étkekkel él­

hetne p. o. füftöit huffal., fzalonnás gom- i botzal és a’, t. _{• •• i}. .

\

■' !

A ’ hideg ellen pedig magát ekképen ’

\

oltalmazhattya •az t u d n i , h a : I tettének tagjait fagygyúval, vagy olajjal

\

dörgöli, ’s jneg-keni, ha orrát, ’s ajakác ferrel, mellybe meleg íágygyíít, avagy olajt * tfeppegtetett, m eg-m óllá; úgy a’ k e z é t, j,

’s lábát is vagy vékony bőrbe takarja, vagy gyenge itató p'apiroísal bé - pqlyállya; erre ■ való nézve ?,zok az emberek, kik nagy hi- ‘ degkor "ke,tűznak , ’s melegítés nélkül fzü- kölködnck, mindenkor közelebb járnak a’

meg-fagyásihoz, mintfem egyebek, m ivel min*

' ‘ 1

mindenkor egy helyben vefztég ülnek» ' s , nem mozdulnak. t

■ • _ > . •

IO,

A ?. mindennapi tapafztalás hizonyitya,*

h ogy midőn felette meleg fzobában va­

gyunk , abban1 ájulás nélkül fokáig nem ma­

radhatunk: ezt hogy el-kerülje az ember, fzükséges azonnal onnét el - távozni, fris levegő égen magát fzellöztetni $ azok pedig, kik az ö raeftcrségek miatt afféle meleg helyeken kívül nem lehetnek, azok mondám a* fzellőre gyakran ki - mennyének,

’s hideg italt vévén tetteket hivefitsék, de a’ mellett vigyázáfsal legyenek, hogy a“ felette meleg helyről az igen hideg le­

vegő égre való menéfek hefcelen ne efsék, sött az italt fe vegyék nagy hidegen ma­

gokhoz; mellyre nézve lég jobb volna iityenkor etzettel kevert nem * igen hideg kút-vízzel a’ fzomjuságat oltani.

Miképen ‘kelle/sék kinek kimk 19

%■ It*

B 9

,x

V . C - § . 1 1 . v :;.

A z is egyfzer’smind igaz, hogy az em­

ber magát a’ menykp ütésnek halált ókozó fzelétöl is némü némiiképen meg-oltalmaz- hattya. így lég mentebbek.azok az embe­

rek, kik olly házakban laknak, avagy tar­

tózkodnak, mellyék felett menykö vezető vas vefzfzök. vannak; mert ezeken a’

menykö a’ házon, .kívül fzinte a’ földig le­

vezettetik, ’s azért bár minden házok fen libe afféle vas vefzfzök tetetnének.

Ha annak okáért a’ háznak afféle vefz- fzöje nintíen, akkor lég mentebb lehet az ember, ha magát az égi háborúkor, a’ lég alsó folyofon épített magas, térés, és fza- bad levegő é^gel biró fzobába helyhezteti»

’s abban minden kö - faltól , fzegelettöl, pfzlpptól, kementzltöl, kálhától, ’s tűzhely­

től távúi - á ll, mert még a\ tükör ellené­

ben is bizonyos, tájban állani vefzedelines fzokot lenni ; de mindenek előtt leg vefze-'

■ v dél-

20 Miíjodik R.(f%,

/

delmefsebb

a’ h íz

födél alatt',"és a’ kémé*

pyek mellett tartózkodni.

A 1, parafzt. h á z a k b a n m e lly e k b e n a’

fzöbák közbnségefsen kitfinek j ’s ha a’ méh lett 'még; ab'tüzk'helytöl, vagy • iftállótól: is távú! lennének, ;leg bátorságosbb volna-.az ajtó küfzöb’ alatbállárii:|Vúgy ama.'ízobákban Is," mell.ytkn'ék.:pádimentóma náddal íé^ e- té ft, kovetkezendöképen vas dróttal által vo n ath atottn agyon ment-ifzokQt' lenrii az ember-;’ 'né: talántán- pedig

f-a\

m-enykö-ücé**

nek alkalmatofságával a’ fzobában . táma­

dott , ' ’s hátra rri’áradott- gőz meg? fulladá.ft o kozzon ,j igen tanátfos, föképen • ha a’

fzobák alatfonokj :ds' fzórqfsá]t,.,aáorínal az aj­

tót , ’s ablakokat; meg-nyitni

p .Is

;egy ideig tárva hadni; mert hamis vélekedésben va- gjron em b er,; ha magával el- h iteti, hogy a’ menykő 'ereje - a! ízéi járását fzokta kö­

vetni. :

Némellyeknél bé- vett fzokás, hogy még az égi háború tart, azomban. félelemből

, ; . B 3 az

Miképen kellefsék kinek kinek

&

5

Y.

51

'

* * .

MAfcák R éfii

az ágyban fekfzenek* holott igen is kön­

nyén, (kiváltképen ha az ’ ágy fáján , vagy kárpittyán vas, réz, avagy más oliyas ma»

tariából váló. ízégekV vagy g y ű r ű k

'*

egyebek lennének), nagy vefzedelembe ke- Hűlhetnének 5 v lég hacfznosbb volna azért illyenkor tfúpán tfak a” padra le-dűlni, avagy a’ fzéken vefztég ülni, a’ földre fe-;

kiinni ellenben majd mindenkor vefzedek tnesj hafönlóképen vefzedelraes a’ fzóbák*

bán

is

a' le

-

függő

,

vagy alá fzolgáló vas*

Vagy réfz létzek mellett meg-állam • úgy nem ktílömben hafznos minden rezes } arany , vagy ezüstös partékat p* ö, pafzfzo- tóányás f ő z e l é k e t , nyak fzőritó fiatokat # ing - gombokat, haj-tüzöket, arany, ’s cziift fő ékelitö drótokat magáról le - tenni,

A’ Templomokban leg -veízedelmeíseb- bek azok a* tájak, mellyek a* kő-falak.*

és az ofzlopokhoz, kivákképen a’ torony felé közel vannak, mindenek előtt pedig lég'ártalmasbb az orgona mellé mágátjhely»

heztetni, A z útzán a’ k á z , kapuja alá,, avagy

m

avagy alátfon fodelü ház mellé, hóimét lalám a’ tfurgó tfatornák ki * állanak / fenki hí;- álljon, hanem’; vagy bé-mennyén a’ ház­

b a , vagy a’ házok között némelly nem igen ízük útzábah, vagy ha az eső engedi, még a’ piatzön is meg - alván helybe maradjon.

A ’ mezőkön minden mágaflől mefzfze legyen az ember p. o, a’ fáktól, karóktól, póznáktól, sövényektől, lo vak tó l, és a’. t . fenki m agát, még az égi háborúság ta rt, baglya, petrentze, vagy kévék alá* el ne rejefe:

a’ páfztor is kunny ójába ne bújjék, hanem még a’ nyájától is távúi mennyen; ekkor az ember minden

tó

, fo ly ó , ’s egyéb v i­

zektől mefzfze távozzék , ’s azokhoz közel

ne

járjon, mellyre nézve lég tanátfobb volna, illyenkor a’ fzoros mély utakban állani, avag y magát lapos völgyekbe helyheztetni.

A ’ lovagló ezen idő alatt lováról le­

ne fzáljon, ’s hozzá közel ne álljon; úgy az is, a’ ki födetlen kotfm mégy en, ki­

hágjon, és fe a’ lóvak eiejbe, fe m ellé,

B 4. hanem

"

Miképen kellejsck kinek hitiek

ÖV.

33

24

M áfóM kRSfa. ■

hanem a \ kotfi után álljon* ’s egy darab»

nyira tőle el - maradjon: a’ki ellenben réz^

gombú, vagy fzegii, de egyfzer’smind egérzen bé-fódött kotíín mégyen , nagy men­

ten járhat, tfak arra vigyázzon, hogy olda­

lait né támáfzkodjék, hanem az íilcs közé­

jén vefztég maradjon*

H A R s

m. . . t ;

* s

■ff' , '

H A R M A D I K R É S Z .

' ” r :

A ’

?•

^

VÍzleli, - háltak fegiŰSgéról.

H a a \ vízben merült nagy hamar. es' okofsan (a ’m'irit m ár,§ . 2 . említetett), a’

partra hozathatott, akkora’ fzáját a’ habtolj ifzaptdl , ’s fövénytől, mellyel talám teli vol­

na, meg-kellene tiíztitani, de a’ fzerentsét- lent lábánál fogva fel-emelni, azt fejére for- ditani, avagy pedig a* víz páftyán id e , ’s tó vá hömpölygetni femmiképen nem kellene/

mivel ekkor minden cröfzakös rázás, és zökögés ártalmas fzokot lenni, és a’ halál­

nak vefzedelmét nágyobbitya, tfak a’ lafsú, és gyenge mozgatás hafznos fokfzox, az illyen életkor*

B g

36 - .Harmadik Réfzl

Ha a’ íaeréntsétlenség meleg* és ízá­

raz időkor talált volna efni, akkor a’ hol­

tat fzáraz, ’ g lég inkább homokos helyre

■ kellene-vinni, .nedves ruháit agqnnal teké­

ről le* venni", V riémelly paládba, váízon, vagy pofató ruhába takarván maga, vagy más

közel lévő

házba hallogatás nélkül vinni; a* nedven ruháit pedig akkor kellene I»váltképen a’ teltről le « venni ? midőn "azt a’ nagy melegségkor igen m eM se kellene

vinni, *

• Ha pedig az idő nedves* és hideg vol­

na p. o. télen, és az ember íé paládra, fé pakrotzra-j fe egyéb takarodzóra, mellyel al vízben efett embernek teke illendőké­

ben bé-fódethetnék, hamarjában fzert nem tehetne, ar ház pedig,, mellybe vitethetnék, közel lenne, akkor a’ le-vetköztetéfscl még egy ideig késni lehetne, még a’ teft tud­

ni

n i-illik arínak módja ízerint a’ házba által, vitetnék;, ’s ekkor azért mindenfietséggcl a*

nedves ruháiból ki-kellene vetkÖ2tethi..

Ha pedig kemény időkor közel .házat nem érne az ember, ’s azért a’ hóit teftet mefzfze kellene vinni , akkor lég jobb volna íietséggel a' nedves ruháit kéfsel fel-h alo ­ gatni, ’s teftéröl le -v e n n i; -de e ’mellett igyekezni kellene, hogy a’ nedves ruhák helyett a* teíl fzáraz, és meleg ruhákkal bé • talcartatván mennél hamarább . házot

é g e n » '.. : '

S« 4*

. Igazi ugj^an, högy az illyen fzerentsét- len embert lég jobb volna , lógó ágyban, vagy a’ ízükség idein agyi ruhával, p a-' krotzal, vagy pedig fzénával rakott tali­

gán egyik helyről a’ máfikra vinni, de mivel efféliek mindenkor kéznél nintfenek, azért ha az el-vivés hallafztáft nem fzeil- red , két erős emberek is elegségefek len­

né*

At Vtzfaft-hóitok fegitségfr’ól, 47

néhekf t ik a? hóit teftet -karjaikra vévén íg y vinnék , 'hogy a’ téd Ibmdenkor e g y ,

\ kiváltképerí a’ 'jobb oldalon maradna

T

azomban akár mi módon efsék a’ holtnak vivéfe$ arra mindazonáltal mindenkor vigyáz­

ni kell, "hogy a’ feje, ’s nyáká1 foha -elóYd:!

a’ melyre ne "görbüljön; méllyré-tiózve fzük- ségeis, hogy a’mídon a’ • fceft míiit egy ülve vitetik, a’ f e j efel * támaCstafsékv ha pedig oldalad fekfzik, a fó alla fó-magafsan ké->

fziteísékí ' ■

.

5

^{- " „}

A ’mi a* fzobát ille ti, mellybe a’ íze- rentsétlent vinni, ’s fel * élefztésére a’ fegít'ó fzerekkel élni kell, fziikséges tüdni, V a rrá vigyázni,

EtófzSr:

hogy a’ fzabad fzella járja, de a’ holt tedet fuvásával he érje,

M áfiiijzor

: hogy a’ fzoba, mellyben az el-merült "fekfzik, ízük, gőzös, és nagyon fütött kiváltkéijen télen ne legyen

\

erre való nézve nem kél! engedni, ámbár még

©Ily teres legyen a; fzoba, hogy ab b afzá-

1 _ . mog •

28 '

" " Uarvindik Réf%t

mos emberek .tóduljanak, mivel ai levegő eger meg-.rekeí’ztik, ’s meg Íertöztetiíc, és ugyan azért ekkor több fzem elyek, mint á’

fzegedelemre el ■- keriilhete.tlen ízükségefek, a’ fzobába ne bqtsátarsanak,; .% ;

§ . 6 . . ,

Midőn .annak . okáért a’ < fzeremtsérlén

’ némelly alkalmatos fzobába vitetett, mindé*

nek előtt (há még meg nem-történt) annak nedves, rntöit-.;le: k d l venni, yagy metfeeni, teftét fzáraz ruhákkal meg törleni, ’s azután nyofzolába, ágyi ruhára..pákrotzra, avagy egyéb afféle.vaftag takarod zó vaibé-teritett afztalra , vagy defzkára. fektetni , ’s főké- pen arra tekénteni. -

El'ó/zárt

H ogy a’ fö alfa mindenkor jó magas legyen * : ne talántán a’ nyaka igen

■ meg - fefzüljön, és a’ ; feje; hátra húzódjon*

Múfoáfmr-.-

.hogy 'a’tefoek' fekvő ‘helye (akár ágy, akár afztal, akár pedig más egyéb legyen) mindenkor úgy jrendeltefsék?

-:.v hogy

A ' Vízien- holtak fegit s égér ot 49

I

go /

Harmadik R{fz>

hogy a* két oldalához Csabádon inehefsen az ember.'

Harmad/zor

: hogy a' nyofzqla, pakrotz, ’s egyéb ruhák felette melegek ne legyenek, mivel a fel-éléfztés kivált­

képen a

*

gyenge, és helyes meg.melegii.

léstől füg, mellyre nézve a’ közel lévő tűznél, ’s felette nagyon fütött kálhánál efett melegítés jobbára mindenkor ártalmas.

’ Hegyedfzer \

hogy a’ takarodzok olly tágof- san tetcfsenek egymás hegyibe , h ogy a*

tettet alattak illendöképen* dörgölni, ?s eg^ébképen is ahoz látni lehefsék,

öfidfzor

: hogy még. némellyek a’ fzerentsétlennel ek- képen bánnak, addig máfok fzáraz váfzon, 1 pamut,- *a több afféle; rühákat melegitfe- i qek, ’s kéfzen tartfanak.

Ezeket tudván azonnal a’ teliét fzá*

ráz ruhával, pamuttal, pofztdval, avagy ha ezek nem volnának, régi rüha rongyai, I sött tfupa kézzel is .dörgölni kellene, és hogy illyenkor

n

cgtber valámiképen hi«<

báe

bát ne kovefseu, a’ ruhákat mindenkor jő melegen kellene tartani, ’s változtatni; a’

ruhákat pedig két féleképen lehet meg- melegiteni; tudni-illik vagy a’ kálhán, vagy pedig a’\ tűz’ felett, de ebbe vagy feriy.Ö'má- g o t, tömjént, raaftyxot, vagy pedig iiád- mézet kellene vetni, ’s annak füüével a’

ruhát

jól

m eg' jártatni, m ert. az illyen fii»

fzerfzámas gőzzel füftolt, és izgató erővel tellyes rongyok fokkal többet hafenáinak, mintfem ha ezek nélkül tfupán magányof- fan intéztetnének, ’s ^alkalmaztatnának a*

telire; de azomban mínt-hogy az illyen ru­

háknak meg ■ füilöléfe több ídött k ív á n , és ekkor a’ dologhoz nagy fietséggel kelletik látn i, azért tanátfosbb a’ dörgöléft fűllö- letlcn ruhákkol kezdeni, ’s az alatt a’mint lehetséges más ruhákat füllel meg-jártat- ván azokkal a’ dörgöléft tovább folytatni.

§ .8 *

Midőn azért ember a’ dörgöléshez kezd, kivaltképea a’ karjait, t a r j á i t , kis h asát,

A ’ Vi%htn-bóltak fegitségéróL 31

melyét, fziv táját, a’ keiefzt tíbntyáty ’ s

‘tenyerét fzükség jó eröfsen meg - dörgölni;

_de a’ lábokat ki-vévén egéfz erőből a’ többi

„tagokat mindjárt eleintén döngölni nem kell, hanem tfak lafsan, ’s gyengén kezdvén egy más után lehet azzal cröfsebben bánni

,

p. o. még a’ karók még-piröfoönak, ’s fel­

dagadnak. . -

A ’ tagokat mindenkor fel-felé kell dör­

gölni, mintha tudni-illik ember a1 vért a*

külső tájról bé-felé akarná hajtani, kivált­

képen a fziv-gerében úgy kell intézni a’

dörgöíéft, hogy az mindenkor a’ melyén által fel,

és

bizonyos gyenge nyomáfsal annak belső tája fe lé . efsék.

A’

dörgölés között néha a” tehet laf- san meg-kell rázni, mozgatni, avagy hát- batti gyengén meg-iitógetni, ’s egyik oldal­

tól a! maiikra hömpölygetni

t

arra pedig (a’mint már

ez

előtt mondatott), általlyá- ban vigyázni kellene, hogy tudni-illik a*

dörgölés- mindenkor a* takaródzó alatt tör­

tén-

' - Harmadik Réfa* ;

ténnyék, és a’ telt foha fedetlen ne tartaf- sék, ha taíántán pedig a’ tagok p. o, a’

talpak 5 és tenyerek igen kem ények, vagy felette fzivófak lennének,

’s

azokat ember eröfebben dörgölni kívánná, akkor azokat jó volna a’ fzív gerébével együtt erős ke­

fével meg - k eféln i, ’ s dörgölni.

§ ♦ 9.

H a az említett dörgöléft vagy a’ pi­

henés véget, vagy a’ fegitö emberek fogyat- kozáfa, avagy pedig más dolog miatt e gy kevés ideig félbe kellene hagyni, akkor a’ vizben-holtnak két tzombjai közé, és a’ talpai alá vagy meleg köveket, vagy pedig meleg vízzel, avagy homokkal töl­

tött üveg palatzkokat helyheztetni, a’

melyét, gyomrát,

’s

fzemérem teliét pedig jó meleg ruhákkal b é-föd ni, és a1 fziv gerébére ruhában takart meleg födot hallaíz- tás pélkiil kellene borítani,

A Vízben -hóitok fegitségéről* 33

C 10.

34

Harmadik Réfz-

§. io*

Valamint §. 7. mondatott, hogy a’

dörgöléft fzáraz meleg ruhával kelletik tenni, úgy azt nedves, de egyfzer’smind meleg ruhával is bizon^osképen végbe lehet vinni;

illyenkor tudni-illik pamut, avagy váfzon ruhát levendula, vagy kámforos fpirítufsal, égett-borral, etzettel, avagy tfak tfupa nyers borral meg kellene nedveíiteni, ’s azzal a’ teltet dörgölni; de a’ mellett vigyáz­

ni kellene, hogy a’ ruha igen nedves ne legyen, íe egéfzen meg ne hidegüljön $ mellyre nézve lég hafznosbb volna efféle

dorgöléft égő tűznél tenni.

§• r í .

Még azért az ember egy felöl ama melegítő fzereket alkalmaztattya, meilyek

§. 7. és 8* javafoltattak, addig más felöl a’

.fzerentsétlennek melyébe mennél hamarább' i lehet fzelet kell botsátani; mint-hogy a’ viz- ben-hóltak nem ritkán ezen egy fzer által,

ki-

kiváltképen ha iímét hamar .ki* vonattattak, tellyefséggeí fel eleve.nitettek, ’s életre hozat- tatCvk, minek-elötte pedig az ember fzelet tuval a’ fzcrentsétlen fzájába, fzükséges abból ólajba mártott, vag y pedig puha rur hába tekert ujjaival előre a habot, sárt,

’s fövényét gyengén ki - tifztitani, és a*

fzájt a’ belső fzellözö lyukakkal együtt olajba mártott toliakkal annak módja fz.e*

rént meg-kenni.

§• 12* : :

/i.’

fzelet két úton lehet kiváltképen az emberbe fuvallani, a’ fzáján tudni-illik és az orrnak lyukjain: a fzáján által ek- képen kell a’ tüdőbe fzelet botsátani; kí­

vántatik tudni-illik,

Elqfzor:

Hogy egy- erös, és egéfséges lélegzettel bíró ember fzáját a’ hóit fzájára tegye, ezután hogy a’

fzellö az orrán ki ne mennyen, kezével annak íyukjait bé fogja, ’s mint.,tőle kitel­

hetik torkába fuvaljon.; ha ezt ember vagy a’ rövid lélegzet, vagy pedig az undoro-

C a dás.

A ' Vízben - holtak jegitségéröl, 35

das miatt, annak rende fzerént végbe nem vihetné, akkor a’ dolgot más úton p. o, a’

tsév, toll-fzár, avagy fújtató által kellene próbálni j mellyre nézve

Máfodfzor:

Két emberek kivágatná­

nak, kik kozziil az egyiknek a’ fújtató tsévéjére nedves ruhát, avagy hójagot kellene tekerni, és a5 fújtató végét a’ holt­

nak fzájáb'a erefztvén egyik kezével az aja­

kit eröísen reá fzoritani, más kezével pedig az orra lyukjait bé-fogni, a’ máfik ember­

nek ellenben a’ fujtatót kellene tartani, ’s azzal egyfzer kétfzer a’ hóit melyébe fzelet erefzteni. Ezen mefterséges bé-fuvásnak könnyebb végbe vitelére mint Parisban Pia , és Gardane, mint pedig Angliában egyéb tu- dós Orvofok külötnbféle tsévéket, és fut­

tatókat kéfzitettek, a’mint is azok majd min­

den Orvofoknál tudva vannak,

A ’ ízéinek azomban akár mi módon efsék a’ tüdőbe való botsátáfa, a’ mely­

nek mindenkor fzabadoa kell hagyattatni,

■ ■ ,

t

avagy

g6, Harmadik Réfz.

avagy tfak gyengén dörgöltetni, a’ bé ~ fu- vás után pedig mindjárt a’ kis hafon kezd*

■ vén az ágyék hártya felé kell a’ haft fzo- ricani, és hertelen el - erefzteni arra vi­

gyázván, hogy a’ vízben-hóit jól b é -ta ­ karva maradjon, ’s mezételen teliét fzél ne érje, e’ mellett azt is tudni kell, hogy néha a’ ízéinek bé-fuvását félbe kell fza-.

kafztani, ne talántán a’ tüdőben m eg-re­

kedjen, és a’ terméfzet fzerént való léleg­

zői! felette akadálofztafsa,

*3-

H a a’ vízben-hóit fzája annyira bé- volna kutfulva, hogy azt könnyen meg nem lehetne nyitni, akkor vele időt vefz- teni nem kellene; hanem azon kellette in­

kább igyekezni, hogy valami módori ekkor az 'orrán lehefsék fzelet a’ tüdőbe botsá- tani, mint-hogy is ez az utolsó fzokás az elsőnél inkább javafoltatik, és fokkal hafz- nofsabb fzokot lenni: erre való nézve vagy to ll-fzárt, vagy nádat, vagy pedig fujtatót,

C 3 avagy

A* Vízien - háltak fegitségér'óL 3/

avagy íz . fel - jedzedt ts'évét kellene venni, azt az orrnak egyik lyukába toln i, a’ máfik lyukat pedig kézzel be-fogni, ’s az után egy erős lélegzetű embernek min­

den erejéből fzelet a’ tüdőbe fuvallani.

Igaz ugyan hogy e’ dologban lég hafz- nosbb az egéíséges ember mélyéről jött lehe­

let, de mint-hogy az ember léíegzetje fok- fzor elégtelen, kiváltképen midőn a’ fuval­

lat! hofdzabb ideig kell tenni, azért igen tanátfos a1 fújta tót is elő venni, ’s an­

nak idejében vele élni; ha pedig még ezen az úton fe lehetne helyeiken fzelet a’ mely­

be erefzteni, akkor a’ mint Moron, és más tudós Orvofok javafollyák, még egyéb efzközökhöz is fogni lehetne, de azokkal értelmes Orvofok vezetéf? nélkül élni nem kellene, m int-hogy a’ tudatlanok kezé­

ben fokfzor nagy ártalmára lehetnének a’

vízben efefctnek, /

38 Harmadik Rüfz.

§• 14.

/ ,

A ’ lélegzetnek a’ tüdőbe való költöd zését azzal is könnyebbíteni lehetne, ha tudni' illik egy valaki, még a’ fzáj, vagy- orrban való bé-fuvás efik, a’ gége tfomó- já t , vagy az úgy nevezett Ádám almáját a’

torok felé jól bé"-nyomná, ’s az alatt a' hóit melyét majd itt, majd amott dörgölné, fefzefzfen nyomogatná, és ifmét hertelen el­

bo tsátaná,

S*

V '

H a pedig meg történne, hogy a” mely .a’ lélegzetnek bé- fuváfakor ki ■ terjedne, ’s mozgani kezdene, vagy ha puffadozoit lé­

vén öfzve hüzamodnék, és a’ lélegzet mint­

egy süvöltve ki-fzorulna, ’s vifzfza térne, altkor egy ideig a’ ízéinek bé fuvását abban kellene hagyni, a’ fzájt, és az orr lyukjait meg kellene nyitni, ’ s igy e gy idom ulva újjonnan a1 munkához kezdeni.

A ' Vízien'háltak fegitségáröl, 39

C 4. Azom-

Azomban ámbár az említett jelek éfzre vetetodnének, mindazonáltal a’ fzél - fu­

vartól mindjárt meg nem kellene fztinni, hanem tovább is jő alkalmatos ideig foly­

tatni lehetne, mint-hogy az első mozdulá- fok, ha uj erőt nem vennének, ismét hamar el-múlnának; úgy ellenben, noha a’ jelek azonnal meg nem jelennének, a’ münkát azért félbe hagyni nem kellene, mint-hogy ezek fokfzor a’ hufzadik, ’s harmintzadik proba után fzoktak elö-jönni, ’s éfzre vete.

tódon

§. 16.

A 1 mi a’ ízéinek bé-hívását illeti tud­

ni kell;'

Elöfzór:

h,ogy a1 melly egéfséges ember izéiét akar hók felebaráttyának fzá- jába fuvallani , annak igen tanátfos előre fenyő m agot, kalmufz gyök eret, vagy egyéb ftifzerfzámas ízeteket rágni, fzáját kámforos fpiritufsal meg-öblögetni, avagy dohány füllel teli venni, mivel ezen gőzök által a’ lélegzetje izgatobbá tetetik.

M áj oá

-

f%or \

4 © Harmadik Réfz♦

fzort

hogy a’midön bizonyos efzköz ál­

tal fzél botsáttatik a’ vízben - hóit tüdő­

jé b e , altkor egyfzer’smind falamia fpi- ritus gőzét, ’s dohány fürtét is jó volna fújtató által belé erefzteni.

Harmadfzor:

hogy minekutánna fe a’ fzáján, fe az orr- lukjain tett próbák nem hafználtak, akkor némelly tudós Seb-O rvos által a’ lehellö gégét is meg lehetne nyittattni.

§♦ 17.

Valamint pedig fzorgalmatofsan azon kell lenni, hogy a’ teft meg-melegedvén lélegzésre hozattafsék, úgy nem kiilömben azon is iparkodni kell, hogy a’ belek a’

meleg levegő égtől meg-hevítetvén moz­

dulásra ingereltefsenek $ e’ két dolgot lég könnyebb a’ dohány fürt kliftér által végbe vinni: a’ dohány fiiftöt pedig lég alkalma, tosbban azon efzköz által lehet az ember­

be botsátani, mellyec az Orvofok- közzíil kiki ismér, és a’ fö Várofokban könnyen fel-találtatok, sott mellyröl még a’ Felsé-

' C $ ges

A ' Vizben-hóltak fegitségéről. 41

g-es Udvar is meg-parantfolta, hogy a’ falui!

Seb-Orvotoktól meg-fzereztetvéu minden íziikségre kéfzen tartáfsék.

Ha pedig ez az efzköz hamarjában kéznél nem lenne, akkor a1 dohány fűdét nem tfak a’ tajték pipának fzára által, ha­

nem más tséve által is p. ©. a’ végén el- metfzett kés-tok által az emberbe lehetne ercfzteni. Azomban akár-mi módon efsék a’

dohán/ fűdének bé - eregetéfe, kiváltképen arra kell mindenkor vigyázni,

EJÖ/zör

: Hogy a’ dohány a’ pipa-ház­

ban mindenkor jól rmeg-égjen, és égő ma­

radjon,

Múfodfzor

: Hogy a’ fűdnek bé-fuváfa jó erofsen, ’s főlyvád efsék, és a’ béleltre, a1 mennyire érhet, fel-mennyen*

Harmadfzon

Hogy midőn a’ dohány fűd indulóban vagyon, a’ b é . fuvás lég alább minden harmadik minutában félben

ha.

4a 'Harmadik Réfz>

hagyattafsék, ne talántán a’ fűti felette meleg lévén a’ vég-hurkát m eg-égefse, ’ s azt el-foglalván a’ terméfzet fzercnt való mozgás helyett inkább ki-terjefztéft, avagy öfzve vonuláft okozzon.

Negyedfzer:

Hogy akár miképen tetcf- sék a’ b é-fu vás, a’ kis-h as mindenkor, és mindenek felett a’ köldökön által kereíz?

tül dörgöltefsék.

V . ,

Ötődfzör:

Hogy a’ teli: a’ dohány-fűd,

’s minden egyéb kliftérkor jobb oldalára •' forditafsék, ’s ipinekutánna a’ kliftér meg­

adatott, lábait a’ has felé emelvén idó köz­

ben dörgöltefsék, ’s meg - rázottafsék.

§• 18.

Ha pedig a’ dohány fiiít ki ifiért az illyen efzközök fogyatkozáía miatt, femmi módon végbe nem lehetne venni, akkor a’

vég-hurkába dugott jókora fújtató által kellene igyekezni fzelet a’ tüdőbe botsátani, ’s az

után

A ' Vizűén-holtak fegíts égéről. 43

után a kliftérrel fegitségül lenni,' mcllyet ekképen lehetne tfelekedni: p, o. egy lót s ó t, és egy lót dohányt kellene venni, ’s egy meízfzöl vizben meg-főzvén a’ levét ki-fatfarni: avagy egy meízfzöl meleg víz­

ben négy lót sót el - olvafztván egy kevés ifyers, v»agy égett-borral öfzve kevern i:

vagy pedig egy meízfzöl meleg vizben hat ízemtől fogva tízig hánytató b o r-k ö v e t meg-olvafztván a’ vég - hutkába fetskendez- ni; e’ mellett-éfzre kell venni, hogy a’

dohány fiiftét több ízbe kell az alfélbe ere­

getni, mivel a’ jobbulás fokfzor későbben fzokot érkezni.

§ • *

9

^-

Arra való nézve, ha az említett fze- rek már mindnyájan elő vetettek volna, és a’ lélegzés még le következet volna, avagy tfak igen tfekélyen mutatná magát, akkor

Elöjzör:

A ’ vizben-hóltnak orrát piíz- kálni, ’s hémelly ípiritusba, vagy tfupa

etzetbe

44 Harmadik Réjh,

A* Vízien-háltak fegits égéről,

45 etzetbe mártott tollal ingerleni lehetne ; nem külömben tanátfos volna az orra lyuk- jaiba bizonyos fpiritufokkal meg-nedvefített tekcrteket dugni, avagy pedig üres tollon fzivó dohányt, porrá törött majoránnát, borsot, Vagy gyömbért orrába fújni..

Máfodfzor :

Szarvas - fzarv fpirituft*

falamia sót, fzarvas-fzarv s ó t, kámforos fpirituíl, retek, ruta, vagy erős bor etze-

t « az orra alá tartani. BUMPESTNlL M Ű É » » »

Harmadfzor

: PtriifzfzentÖ fzereket.,

úgymint fpanyol dohányt, törött borfot, majoránnát, matskaméntát, gyömbért üres tollon az orrába fújni, vag^.^

füftöt eregetni,

S*

U t i

^ ■ 4TTANI

% & ■

Jó volna egyfzer’smind ’í i 5

rentsétlen embernek a’ fül megetc lévő fo táját, homlokát, halántékját, fziv gerébót, tzombjait, és a’ ízemérem teliét etzettel,

égett-

égett-borral, vagy más ípiricufsal meg ken­

ni, ’s egy-m ás után erős kefével jó hu- zófsan meg-dörgölni, avagy-pedig fzáraz, vagy véres köppölyöket tzombjaira rako- gatni.

De ekkor fzorgalmatofsan vigyázni kel­

lene, hogy a’ teft mindenkor melegen tar- tafsék, mivel az hlyen dörgöléfek, ’s in- gerléfek, ha melegség nélkül tetetnének, többet ártanának, mintfem hafználnának}

sött talám az is némelly hafznot fzerezhet- ne, ha a’ vizben-hólt keze, ’s lába újjainak körmei alatt ingereltetnék, a’ tenyere, ’s talpa pedig néha vékony páltzikával meg.

ütögettettnék.

46 Harmadik Refz.

A ’mi az illyen fzerentsétleneknél az éf- vágáft illeti, felette nagy vigyázáfsal kell lenni, mint-hogy ezzel mindenkor hafz*

nofsan élni nem lehet, sött tapafztalt do­

log, hogy ez fokízor inkább a’ halált fict- teti,

teti, mintfem a’ fel-élefztéft okozza; erre való nézve, ha az el-meriiltnek erét..egy­

valaki azonnal a’ vizböl való ki-vonás után próbált Seb-Orvos tanátfa nélkül meg-nyit- n á j az igen nagy vefzedelmet fzerezhetnej mellyhez képeit, hogy az ér-nyitás helyefsen végbe mennyen, fziikséges jó tudós Seb- Orvosért küldeni, ’s attól, ha többnyire egy óra alatt el- érkezhetik, tanátfot kérni.

Ha pedig e g y , vagy két óra alatt Or­

vos, vagy tudós Barbélyra fzeft tenni-nem lehetne, akkor ha tfak a’ vizben holtnak ortzája, ’s ajaka kék, vagy barnán fel-da­

gadt nem vo ln a, és a’ nyakán az erek fel.

nem állanának, avagy pedig a1 fején zúzá­

tok nem láttatnának, eret vágni■ femmi-ké- pen nem kellene.

1. \

Ha ellenben az említett jelek közzül válatnellyik jelen volna, akkor karián az ér-nyitó kéfetskével jó teres lyukat me- tfzeni lehetne, és ha a’ vér folyna, tíz, vagy tizenkét untziát ki lehetne belőle erefztenií

hogy

A" Vízien-háltak fegitségéröl, 47

hogy pedig az annál is ízerentséfsebben vég- be vitetödjék, igen tanátfos a’ karnak azon táját» mellyen az ér-vágás efík, előre me­

leg ruhával meg - dörgölni.

i . ...

Én

úgy

tartom, hogy mindenkor jobb volna a’ vízben-holtnak nyakán, mintfem karján eret vágni; de ekkor tudós O rvos­

nak, vagy Seb-Orvosnak jelen kellene len­

ni: ha azért ez jelen volna, akkor a’ nyak­

nak nagy erét meg lehetne nyitni, és ha a' vér nem folyna, azi ér-kötöt le -o ld a n i, és a’ febet köttetlen hagyni lehetne; meg­

történik azomban íokfzor, hogy az emlitett fzerek is (ha kíi lömben még némelly hatha­

tósággal bknak) a’ vér-folyáft meg-indi- tyák,

Erre való nézve fzükséges, hogy a’

midőn ember a’ hafzóntálan tett próbák után a’ hóit teltétől el-távozik, az eret mindenkor előre b é-kö fse, ne .talántán a ’ gyengén alkalmaztatott fegitö fzerek a1 her- telen vér-áradáítól el-nyomattatván hafzon-

ta-

48 Harmadik Réfz.

tabutokká teteEenek, Ezen kívül hogy a’ mi rétiünkről általlyában femmi el ne mulafztafsék, jő volna, ámbár a* fe l-é le ­ désnek lég kifsebb jelét fe látnánk, efféle fzerentsétlen embernek nyakán eret vágat­

tatok

. . $ • aa*

Hafonlóképen ha mind ezen próbák Vtán több óráig femmi jobbulas nem követ-, keznék, igen hafznos volna a’ lehellö gé­

gét m eg-nyitni, mivel talám meg történhe- te t , hogy a’ tüdőnek fel * fuváfa némelly titkos okból végbe nem mehetetj de ekkor a’ gégének meg-nyitását mindenkor értel­

mes Seb-O rvos kezére kellene bízni*

* ^. • ,

23.

A ’mi a’ vízben hóit embernek meg- melegitését ille ti, még egyéb módok is vannak, mellyek fokfzor, a’mint a’ tapafz- talás bizonyitya, önnön magányofsan elég-

/ " D séger

A ' Vízben -holtak fegit ségéraL . 49

ségefék a’ fzerentsétlennek meg - elevent tésére; így

V •

'

Elöfzór: A'

tettet meleg iftállóból vett ganéjal bé lehetne födni, avagy azt annyira ló ganéj alá röjteni, hogy egyedül tfak a’ fzája maradna fó. etlen.

Máfodfzor:

A ’ tettet meleg törköly alá rejteni*

Harmadfzor:

Meleg homokba ásni.

.

Negyedszer

: Hamu ágyba fektetni.

Ez az

utolsó

fokás mindenek előtt lég jobb volna, ha némelly akadályok miatt bi­

zonyos authoroktól meg nem vettetnék:

mellyre nézve olly hamut kellene válafztani, melly még párlug alá nem vetetett, és minden fzén, ’s fa hulladék nélkül való volna; midőn azért a’ hamu tifztának láttat­

n ék, azt hamarjában egy nagy vas-fazék­

ban, avagy egyéb tferép edényben roeg-

-- kelle-

jo Harmadik Réfz.

kellene melegíteni, ’s azt némelly lepedőre egy fél arafzt magafságnyi vaftagon hin­

teni, mellyre a’ mezételen tettet fektetni kellene, ’s ifmét olly vaftagon mint előbb mondatott a’ hamuval b é -fö d n i; de a’ bé>

födés előtt lanyás fzáraz ruhával jól meg kellene törlenni a’ tettet, ’s azután orrát,

’s

fiáját födetlen hadni; a’ nyakára taná- tfos volna meleg hamuval, vagy melegített sóval töltött kaptzát, fejére pedig ugyan azzal tellyes fö-kötöt tenni, ’s ig y vég­

tére az egéfz tettet meleg lepedővel

be­

teríteni.

Ebben a! hamu ágyban több óráig fziik- séges a’ tettnek nyugodni, minekelötte az említett fzerek elő vetefsenek, és egy valaki a’ hóit fzája vagy orra'ingerléséhez, v a g y pedig a’ ízéinek bé*fuvásához kezd­

jen, de ez alatt a’ tettre fzüntelen újjonnan melegített hamut kellene hinteni; ha pedig a ’ hanní elegendő nem volna, akkor a ' melegített vékony homok, és a’ törött fzá­

raz fó is jó hafznot tehetne. ,

D a Ezek-

A ' Vízben-háltak fegit s egéről. ' 51

5 *

Ezekkel a’ melegitélekkel akkor volná tanátfos élni, midőn az előbb javafoltatott fzerek némelly ellenközö dolgok miatt ha.

fzontalanokka lettek, ’ s midőn még ember okofsan remélheti, ; hogy a fzerentsétlen­

nek ezek által némelly jelekre nézve még- fegitségül leh et, avagy midőn a’ követke- zendö próba-tétel bizonyos okok miatt aka*

dályafztatnék. .

§* a*.

Ha annak okáért éfzre vetetödnek j ■ hogy a’ fegitö fzereknek alkalmaztatáfa * alatt némelly mozdulatok, és az ortzán

vagy egyéb tagokon bizonyos ránditáfok esnének; ha látattnék, hogy az ajakak refzketni,

aí

ortzának inas hutai öfzve huzamódni, a’ mely fel-em elkedni, ’s he- regni, a’ fzájnak belső rélzei pedig, ha az új belé dugatik, bé-kaptfolodni, és a1 fzáj újjonnan habozni kezdene, akkor nyilván- ságos jel lenne, hogy a’ vizben holtban az

Harmadik Réfa*

in-

érzékenység az illyen melegitéfek által' fel- ébrefztetett, és az élet jelen vagyon*

§• * *

Ékkor azért fziikséges 7. 3. n , 17 . és 19. említett fzerekkel fzorgalmatoísan éln i, de mindenek felett azt a’ fzert kell többfzör égy más után alkalmaztatni, melly- re a’ jobbulás .nyilvánsággal következet 5 mert valamint efféle dologban felette hafz- nos az említett fzerekkel hamar élni, úgy azokat állandófsan mind addig gyakorolyni fziikséges, valameddig az életnek még né- melly jelei p. o. a lélegzés, az ér-verés, a’

tagok meg • melegüléfe, ’s hajláfa, a’ fo - háfzkodás, a’ nyeldeklésnek, vagy hány ta­

tásnak hajlandósága, a’ h á n y á sb a ’ fzemr héjaknak egéfz fel-emeléfe, és a’, t. mago­

dat mutattyák.

A* Vízben- háltak fsgitságfoöl, 33

DS ^26,

Harmadik R.éf%t

§,

26,

Midőn tehát az életnek lég kifsebb jelét éfzre vehetni, lég ottan fíetni k e ll, hogy az ember a’ hóit teftnek melegsé­

gét nagyobb gradusra vihefse

i

annak okáért a’ tettet vagy jó meleg, vagy fiiftel meg­

járt ágyi ruhákkal bé kell takarni, fziv get rébére pedig melegített ruhát, ruhában ta­

kart téglát, nyers, vagy égett-borral ned- Veíitett váfznat tenni, a’ tzorub közé pedig de föképen a’ talp alá meleg köveket rak­

ni , vagy meleg vízzel, ’ s fövényei tölt tött palatzkokat helyheztetni.

' A'mi a* fzerentsétlenül járt gyermeke­

ket illeti, tanátfos volna őket két fzemély-

•elí közé, terméfzet fzerént való meleg ágyba fektetni, de ekkor az ágynak közön­

séges melegségét az eröfsen fűtött fzobának melegségével nevelni nem kellene, mivel a’ beteg az illyen meg-rekedt ártalmas bö- zök miatt fe fzabad, ’s fel - elevenítő fris

léleg-

lélegzésre nem juthat, fe azt fokáig meg- nem tarthattya.

§. »7-

Valameddig az ember az említett mód fzerént bánik a’ beteggel, mind addig laf- fanként próbálni lehet , ha meg - tért e’ , vag y fém az élet a’ fzabad lélegzéfsel?

mellyre nézve a’ betegnek több ízben méh- f ú , vagy más herba thét lehet a d n i, de ezt mindenkor egy kevés etzettel, avagy ennyihány tfepp kámfor, falamra, leven­

dula, vagy egyéb fpiritufsal meg kell ke­

v e rn i, ’s úgy némelly kevés közönséges .meleg vizzel belőle nyújtani, mellyet ha könnyen le - nyelhetne > idő közben többet is lehetne adni.

§• a8.

Ez után kiváltképen arra kell vigyázni, ha fziikséges e’ , vagy fém a’ betegnek az ér-nyitás 1 mint-hogy ez a’ fel-elevenedés-

D 4 nek

A ' Vixbeil - holtak fegitségir'óL ..

⁵⁵

nek kezdetén fokfzor igen hafznos fzokot lenni; ha annak okáért a* fel-éledezett em­

ber még nehezen, akadozva, és fzorultan venne lélegzetet., ha az élet éri lafsan ver­

nének j ’s változnának , vagy pedig erofsen,

’s rend kívül járnának, ha az ortzája, és nyaka még kéken, és barnán meg' volna dagadva, ha az erek a’ fok vér miatt fe- fzefen ki- állanának, és a1 beteg hibázva, fzóllana, vagy pedig érzéketlen süket vol­

na, egy fzóval ha a’ melyének, ’ s oldalá­

nak bizonyos öldökléséről panafzolkodnék, akkor nyilvánságos volna, hogy eret kel­

lene vágni, ezt azé.rt lég tanátíosbb volna a’ karon tenni j de úgy hogy felette fok vért ki nem kellene botsátani, mint-hogy az újjonnan fel - éledett, ’s erötelen ember illy formán hamar ifméfc el-ájulhatna, ’ s életét el- vefzthetné.

Ha pedig a’ beteg femmiképcn nem térne magához,

’s

ugyan azért az ember még több vért kívánna az érből ki-erefz-- tcni., akkor a’ homlokára, halántékjára, és

a’

jő Harmadik Ríja*

a’ füle megé egynéhány vér - fzipókat rak­

hatna, fejét pedig etzetes hideg vízbe már­

tott ruhával bé-boríthatná; mellyre nézve a’ következendő párolás hafznofsan fzolgál- hatna.

.T u d n i-illik öt itze hideg vizet, négy lót falamia só t, nyoltz lót falétromot, és egy mefzfzely bor etzetet öfzve kel^kéverni, abba jó nagy váfzon, vag y pofztó ruhát áfztátni, ’ s négy rétiien öfzve tévén a’ be­

tegnek teftére födni; a’ ruhát minden óra- ' bán meg kell változtatni, ’s ha az ér-vágás fzükségesnek találtatik lenni, akkor a’ be­

tegnek! egy mefzfzely meleg vízből álló kliftért i s , mellyben három lót konyha s ó , avagy hat, Js nyoltz fzem hánytató bor-'kö el - olvafztatott, fzlikséges a’ betegnek adni.

*

9

'

- , Ha a’ fz á j, vagy a’ lehello lyukak tája nyállal teli lenne, és a' beteg et a’ hányás

D 5 erői-

A° Vízien - háltak fegitségér'ó]. 57

l