mos emberek .tóduljanak, mivel ai levegő eger meg-.rekeí’ztik, ’s meg Íertöztetiíc, és ugyan azért ekkor több fzem elyek, mint á’
fzegedelemre el ■- keriilhete.tlen ízükségefek, a’ fzobába ne bqtsátarsanak,; .% ;
§ . 6 . . ,
Midőn .annak . okáért a’ < fzeremtsérlén
’ némelly alkalmatos fzobába vitetett, mindé*
nek előtt (há még meg nem-történt) annak nedves, rntöit-.;le: k d l venni, yagy metfeeni, teftét fzáraz ruhákkal meg törleni, ’s azután nyofzolába, ágyi ruhára..pákrotzra, avagy egyéb afféle.vaftag takarod zó vaibé-teritett afztalra , vagy defzkára. fektetni , ’s főké- pen arra tekénteni.
-El'ó/zárt
H ogy a’ fö alfa mindenkor jó magas legyen * : ne talántán a’ nyaka igen■ meg - fefzüljön, és a’ ; feje; hátra húzódjon*
Múfoáfmr-.-
.hogy 'a’tefoek' fekvő ‘helye (akár ágy, akár afztal, akár pedig más egyéb legyen) mindenkor úgy jrendeltefsék?-:.v hogy
I
go /
Harmadik R{fz>
hogy a* két oldalához Csabádon inehefsen az ember.'
Harmad/zor
: hogy a' nyofzqla, pakrotz, ’s egyéb ruhák felette melegek ne legyenek, mivel a fel-éléfztés kiváltképen a
*
gyenge, és helyes meg.melegii.léstől füg, mellyre nézve a’ közel lévő tűznél, ’s felette nagyon fütött kálhánál efett melegítés jobbára mindenkor ártalmas.
’ Hegyedfzer \
hogy a’ takarodzok olly tágof- san tetcfsenek egymás hegyibe , h ogy a*tettet alattak illendöképen* dörgölni, ?s eg^ébképen is ahoz látni lehefsék,
öfidfzor
: hogy még. némellyek a’ fzerentsétlennel ek- képen bánnak, addig máfok fzáraz váfzon, 1 pamut,- *a több afféle; rühákat melegitfe- i qek, ’s kéfzen tartfanak.Ezeket tudván azonnal a’ teliét fzá*
ráz ruhával, pamuttal, pofztdval, avagy ha ezek nem volnának, régi rüha rongyai, I sött tfupa kézzel is .dörgölni kellene, és hogy illyenkor
n
cgtber valámiképen hi«<báe
bát ne kovefseu, a’ ruhákat mindenkor jő melegen kellene tartani, ’s változtatni; a’
ruhákat pedig két féleképen lehet meg- melegiteni; tudni-illik vagy a’ kálhán, vagy pedig a’\ tűz’ felett, de ebbe vagy feriy.Ö'má- g o t, tömjént, raaftyxot, vagy pedig iiád- mézet kellene vetni, ’s annak füüével a’
ruhát
jól
m eg' jártatni, m ert. az illyen fii»fzerfzámas gőzzel füftolt, és izgató erővel tellyes rongyok fokkal többet hafenáinak, mintfem ha ezek nélkül tfupán magányof- fan intéztetnének, ’s ^alkalmaztatnának a*
telire; de azomban mínt-hogy az illyen ru
háknak meg ■ füilöléfe több ídött k ív á n , és ekkor a’ dologhoz nagy fietséggel kelletik látn i, azért tanátfosbb a’ dörgöléft fűllö- letlcn ruhákkol kezdeni, ’s az alatt a’mint lehetséges más ruhákat füllel meg-jártat- ván azokkal a’ dörgöléft tovább folytatni.
§ .8 *
Midőn azért ember a’ dörgöléshez kezd, kivaltképea a’ karjait, t a r j á i t , kis h asát,
A ’ Vi%htn-bóltak fegitségéróL 31
melyét, fziv táját, a’ keiefzt tíbntyáty ’ s
‘tenyerét fzükség jó eröfsen meg - dörgölni;
_de a’ lábokat ki-vévén egéfz erőből a’ többi
„tagokat mindjárt eleintén döngölni nem kell, hanem tfak lafsan, ’s gyengén kezdvén egy más után lehet azzal cröfsebben bánni
,
p. o. még a’ karók még-piröfoönak, ’s feldagadnak. .
-A ’ tagokat mindenkor fel-felé kell dör
gölni, mintha tudni-illik ember a1 vért a*
külső tájról bé-felé akarná hajtani, kivált
képen a fziv-gerében úgy kell intézni a’
dörgöíéft, hogy az mindenkor a’ melyén által fel,
és
bizonyos gyenge nyomáfsal annak belső tája fe lé . efsék.A’
dörgölés között néha a” tehet laf- san meg-kell rázni, mozgatni, avagy hát- batti gyengén meg-iitógetni, ’s egyik oldaltól a! maiikra hömpölygetni
t
arra pedig (a’mint márez
előtt mondatott), általlyá- ban vigyázni kellene, hogy tudni-illik a*dörgölés- mindenkor a* takaródzó alatt tör
tén-' - Harmadik Réfa* ;
ténnyék, és a’ telt foha fedetlen ne tartaf- sék, ha taíántán pedig a’ tagok p. o, a’
talpak 5 és tenyerek igen kem ények, vagy felette fzivófak lennének,
’s
azokat ember eröfebben dörgölni kívánná, akkor azokat jó volna a’ fzív gerébével együtt erős kefével meg - k eféln i, ’ s dörgölni.
§ ♦ 9.
H a az említett dörgöléft vagy a’ pi
henés véget, vagy a’ fegitö emberek fogyat- kozáfa, avagy pedig más dolog miatt e gy kevés ideig félbe kellene hagyni, akkor a’ vizben-holtnak két tzombjai közé, és a’ talpai alá vagy meleg köveket, vagy pedig meleg vízzel, avagy homokkal töl
tött üveg palatzkokat helyheztetni, a’
melyét, gyomrát,
’s
fzemérem teliét pedig jó meleg ruhákkal b é-föd ni, és a1 fziv gerébére ruhában takart meleg födot hallaíz- tás pélkiil kellene borítani,A Vízben -hóitok fegitségéről* 33
C 10.
34
Harmadik Réfz-
§. io*
Valamint §. 7. mondatott, hogy a’
dörgöléft fzáraz meleg ruhával kelletik tenni, úgy azt nedves, de egyfzer’smind meleg ruhával is bizon^osképen végbe lehet vinni;
illyenkor tudni-illik pamut, avagy váfzon ruhát levendula, vagy kámforos fpirítufsal, égett-borral, etzettel, avagy tfak tfupa nyers borral meg kellene nedveíiteni, ’s azzal a’ teltet dörgölni; de a’ mellett vigyáz
ni kellene, hogy a’ ruha igen nedves ne legyen, íe egéfzen meg ne hidegüljön $ mellyre nézve lég hafznosbb volna efféle
dorgöléft égő tűznél tenni.
§• r í .
Még azért az ember egy felöl ama melegítő fzereket alkalmaztattya, meilyek
§. 7. és 8* javafoltattak, addig más felöl a’
.fzerentsétlennek melyébe mennél hamarább' i lehet fzelet kell botsátani; mint-hogy a’ viz- ben-hóltak nem ritkán ezen egy fzer által,
ki-kiváltképen ha iímét hamar .ki* vonattattak, tellyefséggeí fel eleve.nitettek, ’s életre hozat- tatCvk, minek-elötte pedig az ember fzelet tuval a’ fzcrentsétlen fzájába, fzükséges abból ólajba mártott, vag y pedig puha rur hába tekert ujjaival előre a habot, sárt,
’s fövényét gyengén ki - tifztitani, és a*
fzájt a’ belső fzellözö lyukakkal együtt olajba mártott toliakkal annak módja fz.e*
rént meg-kenni.
§• 12* : :
/i.’
fzelet két úton lehet kiváltképen az emberbe fuvallani, a’ fzáján tudni-illik és az orrnak lyukjain: a fzáján által ek- képen kell a’ tüdőbe fzelet botsátani; kívántatik tudni-illik,
Elqfzor:
Hogy egy- erös, és egéfséges lélegzettel bíró ember fzáját a’ hóit fzájára tegye, ezután hogy a’fzellö az orrán ki ne mennyen, kezével annak íyukjait bé fogja, ’s mint.,tőle kitel
hetik torkába fuvaljon.; ha ezt ember vagy a’ rövid lélegzet, vagy pedig az undoro-
C a dás.
A ' Vízben - holtak jegitségéröl, 35
das miatt, annak rende fzerént végbe nem vihetné, akkor a’ dolgot más úton p. o, a’
tsév, toll-fzár, avagy fújtató által kellene próbálni j mellyre nézve
Máfodfzor:
Két emberek kivágatnának, kik kozziil az egyiknek a’ fújtató tsévéjére nedves ruhát, avagy hójagot kellene tekerni, és a5 fújtató végét a’ holt
nak fzájáb'a erefztvén egyik kezével az aja
kit eröísen reá fzoritani, más kezével pedig az orra lyukjait bé-fogni, a’ máfik ember
nek ellenben a’ fujtatót kellene tartani, ’s azzal egyfzer kétfzer a’ hóit melyébe fzelet erefzteni. Ezen mefterséges bé-fuvásnak könnyebb végbe vitelére mint Parisban Pia , és Gardane, mint pedig Angliában egyéb tu- dós Orvofok külötnbféle tsévéket, és fut
tatókat kéfzitettek, a’mint is azok majd min
den Orvofoknál tudva vannak,
A ’ ízéinek azomban akár mi módon efsék a’ tüdőbe való botsátáfa, a’ mely
nek mindenkor fzabadoa kell hagyattatni,
■ ■ ,
t
avagyg6, Harmadik Réfz.
avagy tfak gyengén dörgöltetni, a’ bé ~ fu- vás után pedig mindjárt a’ kis hafon kezd*
■ vén az ágyék hártya felé kell a’ haft fzo- ricani, és hertelen el - erefzteni arra vi
gyázván, hogy a’ vízben-hóit jól b é -ta karva maradjon, ’s mezételen teliét fzél ne érje, e’ mellett azt is tudni kell, hogy néha a’ ízéinek bé-fuvását félbe kell fza-.
kafztani, ne talántán a’ tüdőben m eg-re
kedjen, és a’ terméfzet fzerént való léleg
zői! felette akadálofztafsa,
*3-H a a’ vízben-hóit fzája annyira bé- volna kutfulva, hogy azt könnyen meg nem lehetne nyitni, akkor vele időt vefz- teni nem kellene; hanem azon kellette in
kább igyekezni, hogy valami módori ekkor az 'orrán lehefsék fzelet a’ tüdőbe botsá- tani, mint-hogy is ez az utolsó fzokás az elsőnél inkább javafoltatik, és fokkal hafz- nofsabb fzokot lenni: erre való nézve vagy to ll-fzárt, vagy nádat, vagy pedig fujtatót,
C 3 avagy
A* Vízien - háltak fegitségér'óL 3/
avagy íz . fel - jedzedt ts'évét kellene venni, azt az orrnak egyik lyukába toln i, a’ máfik lyukat pedig kézzel be-fogni, ’s az után egy erős lélegzetű embernek min
den erejéből fzelet a’ tüdőbe fuvallani.
Igaz ugyan hogy e’ dologban lég hafz- nosbb az egéíséges ember mélyéről jött lehe
let, de mint-hogy az ember léíegzetje fok- fzor elégtelen, kiváltképen midőn a’ fuval
lat! hofdzabb ideig kell tenni, azért igen tanátfos a1 fújta tót is elő venni, ’s an
nak idejében vele élni; ha pedig még ezen az úton fe lehetne helyeiken fzelet a’ mely
be erefzteni, akkor a’ mint Moron, és más tudós Orvofok javafollyák, még egyéb efzközökhöz is fogni lehetne, de azokkal értelmes Orvofok vezetéf? nélkül élni nem kellene, m int-hogy a’ tudatlanok kezé
ben fokfzor nagy ártalmára lehetnének a’
vízben efefctnek, /
38 Harmadik Rüfz.
§• 14.
/ ,
A ’ lélegzetnek a’ tüdőbe való költöd zését azzal is könnyebbíteni lehetne, ha tudni' illik egy valaki, még a’ fzáj, vagy- orrban való bé-fuvás efik, a’ gége tfomó- já t , vagy az úgy nevezett Ádám almáját a’
torok felé jól bé"-nyomná, ’s az alatt a' hóit melyét majd itt, majd amott dörgölné, fefzefzfen nyomogatná, és ifmét hertelen el
bo tsátaná,
S*
V '
H a pedig meg történne, hogy a” mely .a’ lélegzetnek bé- fuváfakor ki ■ terjedne, ’s mozgani kezdene, vagy ha puffadozoit lé
vén öfzve hüzamodnék, és a’ lélegzet mint
egy süvöltve ki-fzorulna, ’s vifzfza térne, altkor egy ideig a’ ízéinek bé fuvását abban kellene hagyni, a’ fzájt, és az orr lyukjait meg kellene nyitni, ’ s igy e gy idom ulva újjonnan a1 munkához kezdeni.
A ' Vízien'háltak fegitségáröl, 39
C 4.
Azom-Azomban ámbár az említett jelek éfzre vetetodnének, mindazonáltal a’ fzél - fu
vartól mindjárt meg nem kellene fztinni, hanem tovább is jő alkalmatos ideig foly
tatni lehetne, mint-hogy az első mozdulá- fok, ha uj erőt nem vennének, ismét hamar el-múlnának; úgy ellenben, noha a’ jelek azonnal meg nem jelennének, a’ münkát azért félbe hagyni nem kellene, mint-hogy ezek fokfzor a’ hufzadik, ’s harmintzadik proba után fzoktak elö-jönni, ’s éfzre vete.
tódon
§. 16.
A 1 mi a’ ízéinek bé-hívását illeti tud
ni kell;'
Elöfzór:
h,ogy a1 melly egéfséges ember izéiét akar hók felebaráttyának fzá- jába fuvallani , annak igen tanátfos előre fenyő m agot, kalmufz gyök eret, vagy egyéb ftifzerfzámas ízeteket rágni, fzáját kámforos fpiritufsal meg-öblögetni, avagy dohány füllel teli venni, mivel ezen gőzök által a’ lélegzetje izgatobbá tetetik.M áj oá
-f%or \
4 © Harmadik Réfz♦
fzort
hogy a’midön bizonyos efzköz által fzél botsáttatik a’ vízben - hóit tüdő
jé b e , altkor egyfzer’smind falamia fpi- ritus gőzét, ’s dohány fürtét is jó volna fújtató által belé erefzteni.
Harmadfzor:
hogy minekutánna fe a’ fzáján, fe az orr- lukjain tett próbák nem hafználtak, akkor némelly tudós Seb-O rvos által a’ lehellö gégét is meg lehetne nyittattni.
§♦ 17.
Valamint pedig fzorgalmatofsan azon kell lenni, hogy a’ teft meg-melegedvén lélegzésre hozattafsék, úgy nem kiilömben azon is iparkodni kell, hogy a’ belek a’
meleg levegő égtől meg-hevítetvén moz
dulásra ingereltefsenek $ e’ két dolgot lég könnyebb a’ dohány fürt kliftér által végbe vinni: a’ dohány fiiftöt pedig lég alkalma, tosbban azon efzköz által lehet az ember
be botsátani, mellyec az Orvofok- közzíil kiki ismér, és a’ fö Várofokban könnyen fel-találtatok, sott mellyröl még a’ Felsé-
' C $ ges