13 , mondatott a’ hamú ágyat is elő - Itc'J fziteni lehetne, mint-hogy ez fokfzor a’
fel - akafztottaknak is nem kevés halznára fz olgált.
'
7
-■ , , ■■ . -(.i;
Mihelyeft pedig éfzre vefzi az ember, hogy a’ fel - akafztott fzemély életre j ó , és lélegzetet vefz, lég ottan legyezővel, avagy fajtatóval fzelet kellene az orrába, vagy fzá- jába hajtani, az ortzáját pedig bor - etzcttel kevert hideg vízzel m eg-lotfolni, mellyre nézve ha a’ beteg már annyira fel - éledne , hogy némellyel le is nyelhetne, akkor néki m éh-fii, fodorménta, vagy fzék-fii virágból kéfzitett herba théböl, melly bor-etzettel vagy borral elegyitetett, kevefet lehetne nyújtani; ezen kiv.ül valahányfzor, ’s vala
mennyit kivan a’ beteg, mind annyifzor etzettel kevert hideg vizet izükség néki' adni.
H a pedig a’ lélegzet vevés nehéz v o l
na, ’s mintha a’ lehellö lyukak nyállal teli volnának, hórgöfsen efnck, akkor ten
geri hagyma mézzel kevert bodza virág*"
herba thét kellene vele itatni: hafonlóké*
pen ha a ’ torok-fájás meg-nem fziinne, ’$
annak fefzüléfé alább nem hagyna, akkor néki több ízben egy kalán édes mandula, fa , vagy len-m ag olajt bé lehetne adni, és a’ torkát (ha lehetséges) fejér málvt herba thével meg - öblögetni
\
de kiváltképen a’ teftet egenefsen kellene ültetni ,
és
a’ fejét, melly majd mindenkor előre görbül, fel támafztani. .
9
*
Ú gy nem külömbeu, ha a7 fel - éledé»
után a’ feje mindazonáltal, és a’ nyaka nagyon dagadt maradna, a’ fzine pedig rend kívül való voln a, egy fzóval ha a*
beteg még magához nem tért volna egéfzen.
E j
ha-A Fel-akafztott
,V tntg-fojtattctknak &c.
6$
8»
hanem tfak fzunnyadozna, akkor né- meily tudós Orvosnak tanátfa mellett vagy a’ nyak vér : erét lehetne m eg-vágni, vagy ha az jelen nem lenne, a* karon eret nyitni; ekkor a1 beteg fejére etzettel ele
gyes jjideg vízben mártott ruhát is födni, cs lágyító kliílért adni lehetne.
A ’ mi azomban a’ hiveíitö, ’s gyenge has-hajtó fzereket ille ti, kíki a’ tudós Orvofok közziil tudhattya mit rendeljen;
az eröfítö fzerekkel is miké'pen
>
’s mennyire lehef*ék néki ezen történetkor élni, könnyen által láthatrya, m inthogy az illyen betegek a* említett ízeteknek, helytelen intézéfe miatt mint hamar el - crötelencd- ' » hetnek, mint pedig fokfzor nagy hcrtclen meg is halhatnak; arra való nézve kivált- képen vigyázzon az ember, hogy a’ vefze- delemnek (m ivel a’ m eg-íu zstt, Öfzve fzoritott, ’s mpg-dágadpnyak réfzei fokfzoy hamar meg fertéfedhetnek) idejében elejét kerülje,
’t
azt mefzfsec távoztafsa,Ö T Ö
-7 0
Nejftyedik R{f%* A ' Fel-ákafatott
, S ? V .Ö T Ö D I K R É S Z .
A
"Meg-fagyaitoknak fegits égéről.
§* ,x*
, \ í i d ö n a’ hideg bizonyos gradusra ne.
velkedik, altkor az ember fejét meg-fzájU ly a , az érzékenységeket m eg-tom pitya, a’ yárt' m eg-oltya, ’s végtére mély áhnat - fzerez, sött néha olly nagy ájuláft okoz»
melly után tfak hamar a halál kovetkez- hetik. Azomban tfak a’ m eg-fagyottaknáí lehet lég - többnyire, ’s lég - bizonyofsab- ban á’ fel - elevenedéit reményiem : mint
hogy példánk yagyon, hogy még olly fzc- mélyek is , kik fzinte már harmad naptól fogva fagyva voltak, iimét életre hozat
talak .
A* meg - fagyottak többnyire minden*
kor meg-halnak, ha azonnal meleg fza«
bába, vagy tűz mellé vitetnek, mint-hogy efféle hertelen meg - melegülés által a’ fene el-kerülhetetlen következik, ’S igy a' fel»
éledés meg - gátoltatik, és lehetetlenné te*
tetik; mellyre nézve noha önnön-maga a*
beteg bizonyos jelt adna életéről, még fe kellene azoiyul meleg helyre vele fíetni, hanem inkább e* következendő mód fze*
rént hozza látni
A ’ m eg 'fagyo tt, *s érzéketlen;; va g y a’ hideg miatt meg-merevedezecc. embert, ámbár több napok előtt történt vele légyen a’ fzerentsétlenség, azonnal hideg fzobába, vagy más helyre kell vinni,
’s
ugyan ott két arafzt magafságni alíat hóból kéfziteni , és a’ mezételen tettet reá fektetvén ifmét olly magas hóval b é - takarni; a’ havat egyke*
kevefsé a’ teftre kell nyomogatni, ’s mint addig az embert alatta hagyni, valameddig a’ tagok hajlósága, ’s elöbbeni melegsége meg-nem térj erre való nézve a’ fe jé t, ’s nyakát is bé lehet hóval födni, de a’ izá- já t, ’s orrát nyitva kell hagyni.
Hafonlóképen tanátfos volna a’ fejét,
*s-nyakát, sött az egéíz teliét is az illyen ízerentsétlen embernek hóval dörgölnij de még tanátfosbb lenné azt hóval (annak egyenlő fekvéfc m iatt) bé-födni, mintfem dörgölni; ha pedig az ember hamarjában fe házat, fe egyéb hajlékot nem érhetne, akkor még a’ mezön is jó volna havas ágyat kéfzitenij ’s ekkor tfak egyedül arra kellene vigyázni, hogy a’ mezítelen tettet a*
ízéi nagyon ne érje, ’s által ne járja,
$• 4*
Ha pedig meg híavat fe találna 'az em
ber , akkor akár mi egyéb ruhát is p. q« ló takarodzot, pakrotzot, ’ zákot, ’s más affélét is hideg vízbe áfztatváa, ’s zúzott
E s jég
A ' Meg-fagy ott aknait Jogit s égéről,
73jéggel meg-hintvén a’ tettre födni lehetne, ezt pedig, ha a’ jég el-olvadna, vagy a’
viznek hidegsége el-m úlna, mind addig kellene gyakorolni, valameddig tudni-illik a tagok meg nem melegülnének, ’s meg nem hajlanának, .
§♦
S*
Úgy nem külomben, ha íe hó nem volna, fe elegendő ruhák nem találtatná
n ak, akkor a’ meg-fagyott mezételen te
ttet vagy válúba, vagy más afféle tekenyö- be kellene fektetni, ’s olly móddal hideg vizet hegyibe önteni, hogy fzáján, vágy- orrán az bele ne folyhafson; ha azért ezen próbák után a’ meg - merevcdezett ember fel-éledni, ’s magához térni láttat
nék, lég ottan a’ vízből ki kellene venni,
’s más lanyáfsabb,
és
egyfzer'smind n yers, vagy égett-borral kevert vízzel a’ tettét meg-mosni,’s
dörgölni fzükségcs volna.E z alatt pedig a' lanyás, és fzáraz bc-fö- dcsröl is már előre gondolkodni, és ha a’
meg- '
Y4 ötödik R(fz
í.
!
m eg-fagyott mezon fekiínnék, annak el- vivését hallogatás .nélkül kellene fiettetni.
<*•
Mihelyeft azért az ember a’ tagoknak m eg-hajiását, ’ s melegülését lég - kifsebben éfzre venné, a’ beteget mindjárt lanyás ruhákkal megkellerie fzáragatni, ’s nem igen meleg ágyba helyheztetni, mellyre nézve a’ fzobának fe fűtött, fe melegnek nem kellene lenni, mint-hogy illyenkor a’ külső melegséget tfak igen lafsan, és nagy vi
gyázva kell nevelni, ’s Öregbíteni. *
$ •
7
*Ha pedig még ez után fe venne léleg
zetet a’ fagyott ember, akkor még egy ideig kevés bor ctzettel kevert lanyás víz
zel meg lehetne a’ teliét dörgölni, és a’
lábait igen lanyás vízbe állítani, úgy nem külömben a’ kezet, ’ s ortzáját ic azzal mofogatni.
Ezen
A ' Meg-fagy ott aknait fegitsegéröL yf
.Ezen kívül ( a ’mint a’ vízben bókák
ról ia . mondatott) igen jó volna azon
nal fzelet a’ tüdőbe bocsátani, és a’ bete
get kámfor, vagy más fpiritufsal kevert hideg vízzel meg kliílérezni, úgy a' torkát olajba mártott tollal ingerleni, és a’ nyel
vére tengeri hagyma etzetbol, avagy fala.- rnia fpiritusbdl ennyihány tfeppekct ere*
getni,
Hafoníőképen tanátfos volna az orra alá némelly fzivó, ’s ptriifzfzento fzerekeí Ca’mint §.
U),
jelentetett) tartani, alfelébe dohány-fiift kliftért adui, ’s végtére hideg bor-ctzettel, vagy kámforos égett borral nedveíitctt ruhát, avagy kenyér fzc- letet a’ fziv gerébére tenni; úgy ha az áli tfontok is felettébb, bé volnának kutfulva, igen jo lenne azokat hideg égett-borral, kámforos fpiritufsal, de mindenek előtt mandula, vagy más olajban meg - olvafztott kámforral , vagy pedig kö olajjal ennyihány- faor meg-kenni,