DS 26,
Harmadik R.éf%t
§,
26,
Midőn tehát az életnek lég kifsebb jelét éfzre vehetni, lég ottan fíetni k e ll, hogy az ember a’ hóit teftnek melegsé
gét nagyobb gradusra vihefse
i
annak okáért a’ tettet vagy jó meleg, vagy fiiftel megjárt ágyi ruhákkal bé kell takarni, fziv get rébére pedig melegített ruhát, ruhában ta
kart téglát, nyers, vagy égett-borral ned- Veíitett váfznat tenni, a’ tzorub közé pedig de föképen a’ talp alá meleg köveket rak
ni , vagy meleg vízzel, ’ s fövényei tölt tött palatzkokat helyheztetni.
' A'mi a* fzerentsétlenül járt gyermeke
ket illeti, tanátfos volna őket két fzemély-
•elí közé, terméfzet fzerént való meleg ágyba fektetni, de ekkor az ágynak közön
séges melegségét az eröfsen fűtött fzobának melegségével nevelni nem kellene, mivel a’ beteg az illyen meg-rekedt ártalmas bö- zök miatt fe fzabad, ’s fel - elevenítő fris
léleg-lélegzésre nem juthat, fe azt fokáig meg- nem tarthattya.
§.
»7-Valameddig az ember az említett mód fzerént bánik a’ beteggel, mind addig laf- fanként próbálni lehet , ha meg - tért e’ , vag y fém az élet a’ fzabad lélegzéfsel?
mellyre nézve a’ betegnek több ízben méh- f ú , vagy más herba thét lehet a d n i, de ezt mindenkor egy kevés etzettel, avagy ennyihány tfepp kámfor, falamra, leven
dula, vagy egyéb fpiritufsal meg kell ke
v e rn i, ’s úgy némelly kevés közönséges .meleg vizzel belőle nyújtani, mellyet ha könnyen le - nyelhetne > idő közben többet is lehetne adni.
§• a8.
Ez után kiváltképen arra kell vigyázni, ha fziikséges e’ , vagy fém a’ betegnek az ér-nyitás 1 mint-hogy ez a’
fel-elevenedés-D 4 nek
A ' Vixbeil - holtak fegitségir'óL ..
55nek kezdetén fokfzor igen hafznos fzokot lenni; ha annak okáért a* fel-éledezett em
ber még nehezen, akadozva, és fzorultan venne lélegzetet., ha az élet éri lafsan ver
nének j ’s változnának , vagy pedig erofsen,
’s rend kívül járnának, ha az ortzája, és nyaka még kéken, és barnán meg' volna dagadva, ha az erek a’ fok vér miatt fe- fzefen ki- állanának, és a1 beteg hibázva, fzóllana, vagy pedig érzéketlen süket vol
na, egy fzóval ha a’ melyének, ’ s oldalá
nak bizonyos öldökléséről panafzolkodnék, akkor nyilvánságos volna, hogy eret kel
lene vágni, ezt azé.rt lég tanátíosbb volna a’ karon tenni j de úgy hogy felette fok vért ki nem kellene botsátani, mint-hogy az újjonnan fel - éledett, ’s erötelen ember illy formán hamar ifméfc el-ájulhatna, ’ s életét el- vefzthetné.
Ha pedig a’ beteg femmiképcn nem térne magához,
’s
ugyan azért az ember még több vért kívánna az érből ki-erefz-- tcni., akkor a’ homlokára, halántékjára, ésa’
jő Harmadik Ríja*
a’ füle megé egynéhány vér - fzipókat rak
hatna, fejét pedig etzetes hideg vízbe már
tott ruhával bé-boríthatná; mellyre nézve a’ következendő párolás hafznofsan fzolgál- hatna.
.T u d n i-illik öt itze hideg vizet, négy lót falamia só t, nyoltz lót falétromot, és egy mefzfzely bor etzetet öfzve kel^kéverni, abba jó nagy váfzon, vag y pofztó ruhát áfztátni, ’ s négy rétiien öfzve tévén a’ be
tegnek teftére födni; a’ ruhát minden óra- ' bán meg kell változtatni, ’s ha az ér-vágás fzükségesnek találtatik lenni, akkor a’ be
tegnek! egy mefzfzely meleg vízből álló kliftért i s , mellyben három lót konyha s ó , avagy hat, Js nyoltz fzem hánytató bor-'kö el - olvafztatott, fzlikséges a’ betegnek adni.
*
9'
- , Ha a’ fz á j, vagy a’ lehello lyukak tája nyállal teli lenne, és a' beteg et a’ hányásD 5
erői-A° Vízien - háltak fegitségér'ó]. 57
l
erőltetné, avagy gyomrában némclly ne
hézséget erezne, altkor néki fzék-fü virág herba théböl vagy magányofsan, vagy pedig mézzel, etzetes mártzal, vagy tengeri hagy
ma mézzel keverve egy pár kávés tséfzé-
• vei bé lehetne adni; mellyre ha a hányás nem tfak nem következnék,, hanem még á’ fellebb említett eletek is nevelkednének, akkor igen tanátfos volna három fzem hány- tató bor-követ három lót közönséges, avagy m éh-fii vízben m eg-olvafztani, ’s abból minden fcrtál órában, ha a’ hányás engedi, egy Jtalánnal a' betegnek nyújtani j ha pedig még erre fe akarna m eg-indulni a’ hányás,, akkor a’ beteg torkába olajba mártott tollat lehetne' dugni, ’ s azzal a1 hányásra gyengén ingerleni, de ez alatt a’ fziv gerébét dörgölni, a’ hátát ütögetni, a’ teliét pedig vagy egenefsen fel-támasz
tani, vagy pedig bal oldalára fektetni fziik- s égés volna.
5 8 Harmadik Réf%<
A ’ Vízien-hóitok Jegits egéről
59§• 3°*
llg y nem kiilomben, ha a’ beteg igen bádjadt* ’ s erötelen lenne, ha az éri felette lafsan, ’s gyengén vernének, ha az ortzája nagyon sárga, vagy halavány volna, avagy ha igen könnyen el-ájulna, akkor néki bor-etzettel, mézzel, erős borral, fala- mia fpiritufsal kevert ruta, avagy fodor
menta herba thét kellene nyújtani, ’ s meg
romlott erejét meleg vízben bé-adott-Hoff- -mann tfeppekkcl ápolgatni, ’s helyre hozni,
§• 3U
H a ellenben a’ fzerentsétlen ember a’
javafolt Csereknek helyes alkalmaztatáfa után (a ’mint is k'ózönségefsen meg-törté- -nik) tfendes álomba esvén lafsanként izzad
ni kezdene , -lég bizonyofsabb jel volna, hogy tellyefséggel meg-mentetett a’ vefze- - delemtől; ekkor azért nem volna egyébre fzüksége a’ betegnek, hanem hogy a’ békef- séges nyugodalmon, ’s ntmelly eröfítö itá-
-; '
lo-6
o
lökön kívül jó hús levefsel, meleg ferrel 3
’s ha élet éri nagyon nem vernének, bor- leveísel is egy ideig élhetne.
' f
•/
Erre való nézve a’ dologban ííetni nem kellene, hanem egy ideig jó volna a’ job-- buláft a’ terméfzetre bízni, és ha ez alatt az ember éfzre venné, hogy némelly orvos
ságok nélkül femmire nem mehetni, akkor némelly fegitö fzereket ugyan elő lehetne venni, de a’ hevítő orvofságokkal igen ké
rni cly ve, ’s vigyázva kellene élni, sött effé-' lieket foha tudós Orvosnak tanátfa nélkül fe válafztani, fe (alkalmaztatni nem kellene»
' r
§• 32.
• • !
. ' i
Ha pedig egy valaki kemény télben
talált volna a’ vízbe efni, és a’ jég alól ki-
\.
huzattatni, akkor .egyedül arra kellene vigyázni, mint-hogy az illyen ember a’ jég.
alatt azonnal tcllyefséggel meg nem fa g y ; hogy ( a’mint §. 3. mondatott) a’ vivis*
kor egéízen meg ne fadjon, ’s meg ne me
re- . I
Harmadik Réfz.
'
'*■
''(
a
A '
Vízien
-holtak Segítségéről.
6 l revedezzcn; ugyan azért efféle fzeren- tsédenekre nézve más orvofságok nem ren- (leitettnek, mint a’ mellyek már ez előtt javafoltattak; ehez képeit egyedül tfak arra fziikséges vigyázni, hogy az illyen vizben hóit fagyos embér mindjárt felette meleg ízobába ne vitefsék, fe pedig égő tűz mellé hertelen ne tetefsék.H a pedig ellenben a’ jég alatt egyfzer’s- mind meg-merevedezett volna, mellyet is a ’ tagok meg - fefziiléséböl, ’s meg-kemény- kedéséböl könnyen éfzre vehetni, akkor eleinten vele mint fzinte a’ m eg-fagyott emberrel, kiről ez után a’ fzó léfzen, bánni kellene; erre való nézve mihelyeft éfzre venné az ember * hogy a’ fagy fel-enged
ni -kezd, és a’ tagok hajlófokká váln ak , lég ottan az említett fzereket elő lehetne venni, ’s vriek élni; ekkor a fellcbb java- foltatott hamu ágy talám lég hafznofsabban fzolgálhatna: de a’ mellett tudni kellene, hogy az eröfsebb melegiréfekkel tfak akkor lehet bátran 'élni, midőn a’
meg-mere-
ve-62 Harmadik Refz. A Vízben-bújtak fegits,
védettől többé nints mit fé ln i,é s
a’ tagolt már általlyában m eg-lágyultak, >s hajlókká lettek.§ •
33
*Azokat a’ fzcmélyeket, kik meleg víz
be*1 halnak, fzinte mint a1 hideg vízben merülteket fzükség orvofolnij sötc azokat is , kik erős fzag nélkül lévő olajba ferbe nem forró, ’s erős illattal'nem bíró nedvei!
Bégekbe esnek, az döbbeni mód fo re n t helyre hozni.
NE
-■
<53
N E G Y E D I K R É S Z ,
A '
Fel-akaf%tott
, \rMeg-fojtottaknak
fegi-H a valamelly ember fel - akafztva
>
avagy meg - fojtva találtatik, azt mindenek előtt le kell metfzeni, és a’ fojtó kötelet nyaltáról le-oldván vigyázni, hogy a’ telt, mi
dőn le -é lik , sérelmet ne ízenv'edjen; ez
után az embert a’ gőzös fzoba helyett .azon
nal fris fzellore kell vinni, ’s ollyképen lielyheztetni, hogy a’ feje, válla, ’s melye mindenkor magaísabb legyen a’ többi tagok
nál ; a’ teltet ugyan tellycfséggel minden ruháiból ki nem kell vetkeztetni, de a’mi azt fefziti, vagy fzoritya kiváltképen a’
melye-vedeftöl többé nínts mit félni, és a’ tagok már általijában m eg-lágyultak, ’s hajlókká lettek.
§ •
33
*Azokat a’ fzemélyeket, kik meleg víz
ben halnak, fzinte mint a1 hideg vizben merülteket fzükség orvofolni; sött azokat is j kik erős fzag nélkül lévő olajba, ferbe, nem fo rró , ’s erős illattal 'nem bíró nedvei*, ségekbe esnek, az döbbeni mód fzerént helyre hozni.
Ő 2
Harmadik Réfz, A ’ Vizhen-húltak fegiti„
N E G Y E D I K R É S Z ,
A '
Fel-a}afztott
,’s Meg - fojtott ákncik fegi~
%
I.H a valamelly ember fel-akaíztva? avagy m eg-fojtva találtatik, azt mindenek előtt le kell metfzeni, és a’ fojtó kötelet nyaká
ról le-oldván vigyázni, hogy a’ tejft, mi
dőn le -c íik , sérelmet ne ízenv'edjen; ez
után az embert a’ gőzös fzoba helyett azon
nal fris ízellöre kell vinni, ’s ollyképen helyheztetni, hogy a’ feje, válla, ’s melye mindenkor magaísabb legyen a’ többi tagolt
nál
\
a’ telhet ugyan tellycfséggel minden ruháiból ki nem kell vetkeztetni, de a’mi azt fefziti, vagy fzoritya kiváltképen a’
melye-melye körrül, azt azonnal le kell ven n i
}
’s
el-távolzfatini, ne talántán némelly akadályt fzerezzen.
§, a.
Ha a’ fel-'akafztott, vagy m eg-fojtott emberen az életnek még némelly jeleit éfzre lehetne venni, p. o. ha teíle meleg volna, ha ortzája remegne, és a’ többi tagjai refz- ketnének, akkor hallogatás nélkül bizonyos legyezővel fzelet kellene reá botsátani, az ortzáját pedig hideg vizzel meg-fetskendez- n i, és a’ fzáját orra lyukjaival együtt olaj
ba mártott tollal ingerleni} nem kiilömben az orra alá erős illatú ízeteket, úgymint fzarvas fzárv, falamia, avagy levendula,
’s egyéb fpirituft tartani,
De mindenek előtt lég tanátíobb volna a’ lehellö gégét gyengén meg - fzoritani, azt kámforos fpiritufsal, avagy bor etzettel dör
gölni, és a’mint fellebb a’ vízben holtak
ról ia , mondatott, íietséggel az orrán, vagy
64 N egyedik R é fz»
A Pel-aiuyfztött, *s mg-fojtotiakmk &c. 6$
vagy fzáján a’ tüdőbe fzelet erefzteni, ’*
tarján eret vágván tizen-két, vagy tizen*
nyoltz untzia vért belőle ki * venni; mert mennél pirofsabb, vagy barnább volna a’
dagadt ortza, annál több vért kellene ki*
botsátani; ha pedig fe á vér meg-indulni nem akarna, fe az életnek bizonyos jele magát nem mutatná, akkor az egéfz teílet de föképen a’ melyt fzáraz m eleg, avagy meleg bor etzettel meg áfztatotc ruhákkal fziikség volna meg * dörgölni.
§• S*
Úgy nem külömben, ha az ágyéit bár*
tya fe l-fzo ru lt, á! has pedig meg-tfap*
pánt, V ölzve vottódott) akkor a1 tettet alá kell dörgölni, ’s néha öfzve fzorítván ifmét herteleti keze alul el - botsátani s Bött némellykor fel-felé is nyomogatni lehet, hogy ez által tudni* illik az ágyék hártya meg “ induljon, *s ismét terméfzet fzerént való állapottyára jufsón, nicllyet is több Ízben változva próbálni kell j ha ellenben
JÉ 9?
a’ kis has találna dagadt lenni , akkor a’
dorgöléft j és fzorítáft a’ ízé mérem tettnek tájáról fel felé kellene tenni, ’s valamed
dig az egyik e’ körrül foglalatoskodik, ad
dig a’ máfiknak fzüntelén a’' fzerentsétlen- nek fzáján, vagy orrán által ízelet kellene a1' tüdőbe bocsátani,
§• 4
>
Ha pedig még ezekre fe térne életre a’
beteg, akkor vízzel, téjjel, nád-m ézzel, só v a l, avagy olajjal kéfzitett kittiért k e l
lene azonnal néki adni, és a’ lábait fzinte á’ térdig meleg vízbe állítani, nyakára pe
dig téj, és ’zemle bélből, téj, és lágyító füvekből p. o, fejér málvából, máivá-fűből édes lapu leve leiből kötéftlehetne kéfziteni, sött az öfzve törött, ’s tejben főtt len-mag pogátfa is az olajba mártott pofztó dara
bokkal együtt hafznofsan fzolgálhatna, ha annak rende ízerént a’ ízerentsétlennek fe jére köttetnék.
66 'Negyedik Réfz .
Tovább a’ torkát nemelly olajba már
tott tollal a’ fefziilés el - távoztatáfa véget ingerleni, az után a' talpát meleg kefével, vagy meleg pofztó. ruhával dörgölni, és hasára fzáraz, vagy véres köppölyöket- is rakni lehetne, -s ha talány a’ közönsége- feknél nagyobbak kivágatnának, akkor he-:
lyettek akár miféle üveg pohár is elégse--
ges lehetne. . ■
-'i .'V:..: §. 6.
J ' Fel- akafztott, 's meg-fojto tlaknak EjV. 67
§ *
5
.Ha ez után fc következnék az élet jele, akkor dohány fíift kittiénél ( a ’mint az ek.
merültekröl §. 17. mondatott) próbát kel
lene rajta tenni, és a’ teflec ruháiból le
vetkőztetvén fo ly ó , vagy kot - vízből kéfzi- tett lanyás fórdöbe mczételen helyhcztetni,
fs
abban egy egéíz óráig hagyni: a’ fő időt pedig nem hertelen, hanein tfak lak aanként kellene melegebbé tenni; akkor az orrát, ’s fzáját tfíklandani, és a’minf
E í a^.
13 , mondatott a’ hamú ágyat is elő - Itc'J fziteni lehetne, mint-hogy ez fokfzor a’
fel - akafztottaknak is nem kevés halznára fz olgált.
'
7
-■ , , ■■ . -(.i;
Mihelyeft pedig éfzre vefzi az ember, hogy a’ fel - akafztott fzemély életre j ó , és lélegzetet vefz, lég ottan legyezővel, avagy fajtatóval fzelet kellene az orrába, vagy fzá- jába hajtani, az ortzáját pedig bor - etzcttel kevert hideg vízzel m eg-lotfolni, mellyre nézve ha a’ beteg már annyira fel - éledne , hogy némellyel le is nyelhetne, akkor néki m éh-fii, fodorménta, vagy fzék-fii virágból kéfzitett herba théböl, melly bor-etzettel vagy borral elegyitetett, kevefet lehetne nyújtani; ezen kiv.ül valahányfzor, ’s vala
mennyit kivan a’ beteg, mind annyifzor etzettel kevert hideg vizet izükség néki' adni.