február 8-iki ülésén
162
0
0
Teljes szövegt
(2)
(3)
(4)
(5) A PFXSI EGYETEM. SZÉKFOGLALÓ. dr.. békefi re:mig RENDES TAGTÓL.. (Olvastatott a. M. Tud. Akadémia. II.. osztályának 1909. évi. február 8-iki ülésén.). KI.ADJA A. BUDAPEST. MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA. 1909..
(6) LP.
(7) Tekintetes. Akadémia. 1896-ban, magyar hazánk ezeréves fennállásának évfordulóján választott a Magyar. Tudományos Aka-. démia levelez tagjai sorába. Rá tizenkét évre, 1908-ban meg rendes tagjai közé emelt. E nagyfokú kitüntetésben eddigi tudományos látom.. S. midn. munkálkodásom. bensbb köszönetemet fejezem temet ezután. is. igazolását. ezért a megválasztatásomért a leg-. a. tudomány. ki,. igérem, hogy éle-. szolgálatára. szentelem.. Most pedig, kötelességemhez híven, egyetem'' czímmel megtartom rendes tagi lalómat.. ,,^. pécsi. székfog-.
(8) Digitized by the Internet Archive in. 2011 with funding from University of Toronto. http://www.archive.org/details/pcsiegyetemOObk.
(9) ELS. A .4. pécsi. FEJEZET.. egyetem. alapítása.. — Az egyetemek — Németországnak l34S-ig nincs egyeteme. — krakkói pécsi egyetem alapításának oka. —. pécsi egyetem oklevelei hazánkban elvesztek.. alapformái.. A prágai,. bécsi,. és. A. pécsi egyetem megalakulása.. Nemzetünk kimvelésében az egyetemeknek. mveldésünk. van. Eletök. A. figyelmét, a történeti fejldés szem-. vizsgálódó. történetiró. pontjából, különösen a legels. generálé. kelti. föl.. kiváló részök. történetének legbeszédesebb fejezete.. De míg. magyar. egyetem, a pécsi stúdium. a szomszéd Prága, Krakkó és Bécs. egyetemének még legrégibb anyakönyvei és statútumai is megmaradtak addig a mi pécsi egyetemünkrl eddig csak tizenegy :. kiadott oklevelet ismertünk. ;. s. A. ezeket. is. egytl-egyig a római. egyetemnek tehát magyar Ez a jelenség a magyar történetírót lehangolja ugyan, de kötelességül rója rá, hogy tovább kutasson, gyjtse az anyagot, vizsgálja a kérdést az. vatikáni levéltár rizte meg.. földön eredeti okleveles. európai alakulás és. meg. pítsa. pécsi. nyoma. nincs.. mveldés magasabb. a történeti tényeket,. szempontjából,. küszöböljön. mozzanatot, a mi az igazság keretén kívül be a pécsi egyetemet a magyar. A. mveldés. ki. álla-. minden olyan. esik, s íg\' illeszsze. keretébe.. középkori egyetemeknek, a legszigorúbb elemzés szerint,. két typusa. van. :. a párisi és a bolognai.^. Amaz. alapformája a. franczia-, angol- és németországi egyházi mesteregyetemeknek. (uníversitas. ^. magistrorum. Denifíe. :. ; ). emez meg Olaszországban. Die L'niversitáten des .Mittelalters.. I.. 760.. és a Pyre-.
(10) DR. BEKEFI RÉMIG. naei félszigeten a tanulók egyetemeinek (universitas scolarium) szolgált mintául.. Nagyon feltn. hogy míg Franczia-, Olasz- és. jelenség,. Angolországbcín, továbbá a Pyrenaei félsziget államaiban a XII.. század végétl kezdve sorra keletkeznek egyetemek, országnak,. nagytekintély. a. császári. — Német-. emez elkel. hatalom. otthonának a XIV. század közepéig nincs egyeteme.. E. tényt. nem magyarázza meg, hogy Németország fiai a nyugati részekbl a franczia, a déliekbl meg az olasz egyetemeket közel érték, s ezért nem volt szüksége Németországnak egye-. az. mélyebbre ható ok után kell tehát Németország akkori térképére, s a kérdés megvilágosodik elttünk. Németország szét volt tördelve Elfogadhatóbb. temre.. Egy. kutatnunk.. s. és. tekintet. számtalan apró államra tagolódott. Nagyobb. gek csak a. kezdenek. alatt. kialakulni.. 1348-ban tényleg. A. ban.. itt,. a. mit tehát. Az. Prágában nyugat-. Nyugat-. megtermékenyített. egysé-. területi. a Luxemburgok és a Habsburgok. részen,. keleti. els. és. és. egyetem. németországi. jött létre, IV.. déleurópai. Károly alapításá-. mveldés. Dél-Németország nem. megszülni, megteremtette a császárságig. emelked. által. tudott. tekintélyes. cseh király. IV. Károly császár. hatalmának. széles látókörrel és. biztosításán. kívül. alkotmányának megállapítását. tzte. s. Csehország államjogának. és. anyagi és szellemi kifejlesztését. Ennek legersebb. czélul.. ki. gazdag tapaszta-. Mint cseh király saját családja és országa. lattal jutott trónra.. biztosítékát az. egyetemben. hiszen. népével együtt nagyon érezte azt a sok. hátrányt, melyet az. egyetemeknek Csehországtól való messze-. ismerte. föl. ;. sége okozott.^. egyetemi. élet. Már mint ifjú megfordult a maga mozgalmaival és. hogy a prágai egyetemet a. II.. ^ Monunienta 22:í— 224.. E.. *. 11. —. 14., '. et. Historica. \\'eruii.\ky. :. itteni. törekvéseivel. párisi mintájára szervezzék.'^. Universitatis. Geschichte. Az. nagy eredménye az az elhatáro-. hatással volt rá.- Bizonyára ennek zása,. Parisban.. Kaiser. Carolo-Fcrdinandeae. Karls. IV.. und. seiner. Piagensis. Zeit.. I.. 24—30.. Betk. de Weitmil. consvetudinem. ^.. 350: „Volens,. studii Parisiensis,. in. ut. stúdium Pragense ad moduni. quo olim. ipse rex in puerilibus consti-.
(11) A PÉCSI EGYETEM.. Tizenhat év múlt. midn. arról. el. értesülünk,. 1364-ben Krakkóban, Bécsben,. megalapítása óta,. a prágai egyetem. hogy Nagy Kázmér. herczeg. Rudolf osztrák. IV.. Nagy Lajos magyar. 1365-ben. meg 1867-hen. király. király. lengyel. Pécsett. egyetemet alapít. Az egyetem-alapításnak ez a gyors egymásutánja az els pillanatra feltnik;. ennek az oka?. s. kérdés:. a. magától felvetdik. Mi. lehet. s nincs-e e tények között összejüggés?. Míg a Luxemburgok és Wittelsbachok a császári koronáért versengtek, Ausztria uraiban, a Habsburgokban a német birodalomtól való függetlenülés gondolata érleldött meg. Ez a törekvés igazában IV. Rudolf osztrák herczegben testesült meg.^ Nem gátolta e szándékában az sem, hogy IV. Károly császár-. nak a veje. volt.. függetlenségben. egyetemtl. Az. önállósulás egyik. látta.. elvágja, de. f. eszközét a szellemi. Hogy tehát országának meg hog\' birodalmában. a. tiait. prágai. szellemi közép-. pontot teremtsen és családjának tekintélyét növelje, 1365 márcz. 12-én megalapította a bécsi egyetemet, melynek hallgatósága osztrák, szász, cseh és magyar négy nemzetre (natio). —. —. oszlott.^. IV. Rudolf osztrák herczeg azonban pár hónap múlva,. tem. keletkezésére. függben maradt; csak. legföllebb. is. egyetem tényleges. ezáltal a bécsi. 1365 július 27-én meghalt, s kialakulása egyelre. az a pécsi egye-. s így. révén. létrejövése. volt. hatással.. Lengyelország önállóságát és. els tette.. Lokietek Ulászló lengyel király 1333-ban meghalt Utóda,. Nagy Kázmér (1338—1370) ers. (//-.. épségét a XIV. század. felében a cseh királyság és a német lovagrend veszélyezE két hatalommal szemben nagyon kiélesedett a kérdés,. midn. tiitus. területi. annis. studuerat,. omnibus. in. hogy. et. Böhmen. Pa/acky:. Geschichte von. feledni,. feladatok megoldására hivatott per omnia dirigeretur et regeretur".. 300.)— Nem szabad azonban. 11/2.. a kiváltságok megállapításánál IV. Károly a. egyetemet vette zsinórmértékül. :. „.. .. ,. quod. privilegia,. párisi és bo/ogtiai. immunitates. et liber-. omnes, quibus ia»i in Parisiensi, quam Bononiensi studiis doctores (.Monum. Hist. Uniscolares auctoritate regia uti et gaudere sünt soliti. tates. .''. et. .. versit. Car.-Ferd. Pragensis 1. Huber Alfonz. schichte der *. :. II.. 224.). Ausztria története. Wiener Universitát. I.. 10. —. II.. 220.. .. —. Jos.. Aschback. :. Ge-. 12.. Á'ink: Geschichte der kaiserlichen L'niversitát zu. Wien. II.. 1—24., 33..
(12) DR. BEKEFI RÉMIG. 8. Nem. a harcz, hanem a béke híve. Megnyugtatására hogy királyságának függetlenségét a római szent birodalomtól már tényleg elismerték.^ A csehekkel és a német lovagrenddel szemben meg országa jogait a visegrádi congres-. ember.. szolgált,. sus biztosította, sógora, Róbert Károly. magyar. király. közre-. Magyar- és Lengyelország már akkor közeli viszonyba jutott egymáshoz, midn Róbert Károly Erzsébetet, munkálásával.. Lokietek Ulászló leányát feleségül vette. e kapcsolat fiát,. 1339-ben, a mint. a. De még bensbb lett a magyar király'. lengyelek. Lajos herczeget trónörökösüknek elismerték.^ Magyar- és. Lengyelország sorsa ezóta vagy félszázadon halad s egyik a másikat magyarázza.. Nagy. párhuzamosan nagy. kimvelésére. szellemi. súlyt. Sógoránál, a magyar .Anjouk udvarában a déleurópai. fektetett.. fény és. Kázmér népe. át. ízlés tárult eléje. 135(3-ban. pedig IV. Károlyt Prágában. otthonát,. Ekkor megismerte a szellemi életnek itt üj kelet az egyetemet. Tudta, hogy Lengyelország az egye-. temektl. távol. látogatta meg.. midn. nem. nek,. Miért. esik.. is. a. lengyel. egyetemi. hallgatók,. egyetemekre mennek, útközben sokat szenvedegyszer fogságba kerülnek, st még az életök is. külföldi. Ezért, de meg a szomszéd schismatikusok^ részérl fenyeget veszély elhárításáért s országa önállóságának és királyi hatalmának biztosítása és kifelé érvényesítése, továbbá nem-. rámeg\^. zete szellemi életének emelése végett. egyetemet. Már 1361-ben. alapítani.. is. akart országa részére. e tervének keresztülvitelé-. ben. találjuk. Kapóra jött. hogy 1362-ben a tudós benedekrendi egyetemi tanár, V. Orbán jutott a pápai székre. nagy barátja. tudománynak,. volt a. s. különösen az egyetemeknek.^ Szívesen. hogy Nagy Kázmér lengyel. látta,. krakkói egyetemet megalapította. 1364 május I2-én a. király. t. már ez. évi szep-. teirber 13-án értesítette alapítása helybenhagyásáról.. Kázmér. *. *. ;. miért. is. Helmolt: Weltgeschichte V. 475. Fór Alttal: Az Anjouk kora 231. {Szilágyi S.:. története. .\. magj-ar nemzet. III.). '. Codex. •. Cas.. Renaissance. dipl.. universitatis stud. gen.. Morawski. :. Cracov. I.. 4.,. 6.. Histoire de TUniversité de Cracovie. (Traduction de. P.. Rongier).. 9—14., 22—24., 26—27., 31—33.. Paris et Cracovie.. Moyen Age 1900.. \^ol.. et I..
(13) W. A PÉCSI EGYETEM.. egyetemet a bolognai és pádiiai mintájára. király a krakkói. szervezte}. A. Luxemburgok, Habsburgok és Piastok nemes versenyémaradhattak ki az Anjouk sem. A Róbert Károly által. bl nem. l<ezdeményezett családi politika szálait ügyes kezekkel sztte. tovább Nagy Lajos.. hatalmának. Királyi. biztosításáért. családja tekintélyének s országa. hevül. növeléseért. és. lelkét. nem. hagyhatta hidegen az a tény, hogy Prága 1348-ban, Krakkó. Bécs meg 1365-ben egyetemet kapott. S midn hogy a bécsi egyetemen szervezett nég}' nemzet (natio) egyikét magyarnak nevezték el, erkölcsi kötelességül várakozott rá, hogy saját országában, magx'ar földön egN^eteinet alapítson. Ezt a nagy feladatot Nagy Lajos 1367-ben oldotta meg a pécsi, vagyis az els magyar egyetein alapításával. 1364-ben,. látta,. —. Nagy Lajos. \. megküldötte. .. tárgyalta. alatt. király. —. az. szokás. akkori. szerint. —. a. egyetem alapítólevelét helybenhagyás végett Orbán pápának. A szentszék a pápa elnöklete. pécsi. tervezett. a. V. Orbán. kérdést.. pápa. 1367 szept.. 1-én. helybenhagyta a pécsi egyetem alapítását és errl szept. 2-án. Nagy Lajos a pápa. —. —. Nagy Lajos kiráh* úgymond nemcsak Magyarország, hanem a szomszédos terükirályt. értesítette.. is. letek javára, Pécsett, a mel}- jelesebb. és. különösen alkalmas. és megfelel hely, az apostoli szék hozzájárulásával egyetemet. a megengedett facultásokkal, hogy ott a hit egyszerek kitanuljanak, az ítélet igazságossága fenmaradjon s az emberek esze és értelme fejldjék. A felakar alapítani. terjedjen, az. sorolt. dolgokat,. meg. azt. a hitbeli tisztaságot. is. figyelmesen. mérlegelvén, melylyel Magyarország királyai és lakói a múltban és a jelenben a róm.ai anyaszentegyházhoz az,. fzdnek,. h vágyunk. hogy az ország a tudományok ajándékaival g^'arapodiék. és termékenységével megtermékenyüljön, s így olyan férfiakat szüljön,. a. kik. tanács. a. érettségével. ^. et. ,.. .. .. quemlibet. in. consvetudinibus omnibus. niensi tueri'. 8—9.;.. et. Padivaiio. (Codex. Dipl.. suis. iuribus,. aliis,. que. tenentur. jeleskednek,. az. különböz tudományszakok. ékességével tündökölnek és. ei. privilegiis,. erény alap-. libertatibus et statutis. in Studiis generalibus. videlicet Boiio-. observ-aniur, «oiis£rvare, defensare ac. L'niversitatis Studii generális Cracoviensis. I.. 1.,. 6. —. 7.,.
(14) DR. BÉKEFl. 10. elveiben jártasak. legyen az országnak kútforrása, a melynek. s. ;. KÉMIG. bségébl mindazok menthessenek,. a kik a tudományok okira-. taiba kivannak belemerülni. Gondos vizsgálódás után mindezt az értesítés szerint s különösen azt, hogy Pécs városa. —. —. az ország többi városai között a tudomány magvainak tására és üdvös és. megfelelnek. sarjainak. javára. növelésére különösen alkalmasnak. ígérkezik, megfontolván. ország és Pécs városa,. hanem. nemcsak Magyar-. s. a szomszédos országok lakóinak. elhaladására atyai. és. szaporí-. törekedvén. érzülettel. Lajos király kérelme eltt meghajolván. Nagy. s. testvéreink tanácsára. :. elhatározzuk és rendeljük, hogy Pécs városában legyen és örök. idkig fönmaradjon az- egyetem (stúdium generálé) a kánonrómai jogi, úgyszintén más megengedett factdtással, leszámítva a theologiait}. és. E. szerint tehát. mert ez bevezetésül. is,. Az. facultáshoz. nítjuk.. A. az egyházi és római. felállították. Továbbá kétségkívül szervezték a. jogi facultást.. facultást. Pécsett. és. alapul. philosophiai. szolgált. a. többi. orvosi facultás felállítását legföllebb csak gya-. theologiai. facultás. felállítását. Orbán pápa nem. V.. engedélyezte.. egyetemen a tanítás jogát (licentia docendi), vagyis a doctoratust avagy magisterséget meg akarja szerezni, a megfelel facultás doctorai avagy mesterei a pécsi a. ki. püspöknek,. —. Azt,. nak. a. pécsi. ennek nem létében a pécsi káptalani helytartóA püspök vagy a jelzett esetben a. (vicariusj bemutatják.. eladó. káptalani helytartó az illet facultásnak tényleg. vagy magistereit egybehívja, hogy a lános szokás szerint megvizsgálják.. jelöltet. Ha. doctorait. az egyetemi. álta-. a jelölt a vizsgálaton. megállja a helyét, a facultások különbözsége szerint doctori. vagy magisteri czímmel ruházzák jogát.. Az. ily. kizárásával, taníthatnak,. föl. és így. megkapja a. tanítás. doctorok és magisterek, minden további vizsgálat. nemcsak a s. ebben. pécsi,. ket. hanem bármelyik egyetemen is semmi egyetemi kiváltság sem. akadályozhatja meg."^. E. kiváltság mellett a. pápák más alakban. is. '. Koller: História Episcop. Quinque-Ecclesiensis. III.. -. Koller: História Episcop. Quinque-Eccles.. 98. III.. megengedték. 96. — 100.. — 100..
(15) A PÉCSI. a. doctorrá. avatást.. V.. EGYETEM.. Orbán pápa értesülése. 11. szerint,. Pál. szebeni prépost az egyházjogban annyira jártas, hogy a doctori. czímre érdemes. S mivel Pál prépost ezt a tisztességet a pápá-. Orbán 1369. ápr. 2-án meghagyja Cato bácsi prépostnak, gondosan vizsgálja meg Pál prépost tudományát s ha ez a mértéket megüti, a szokásos ünnepiesség megtartásával, avassa t doctorrá s ebben a pécsi egyetemnek nál. kérelmezte,. V.. ;. ellenkez kiváltsága nem szolgál akadályul.^. '. Függelék V.. sz.. oki..
(16) MÁSODIK. A prágai, krakkói, bécsi. és pécsi egyete-. vetésének A. pécsi egyetem teljes megvilágítása végett. szembe. állí-. pápai okAvignon, 1347. január 26.. .Axignon, 1364. szeptember.. VI. Kelemen pápa lielybcnhagyja a prágai egyetem ahi-. 1.. Orbán pápa helybenhagyja. I'.. a krakkói egyetem ahipifásáf.. pítását.. Clemens episcopus servus servorum Dei. Ad perpetiiam memóriám. In suprema rei dignitatis. apostolice. specula,. quamquam insufficientibus meritis,. divine dispensationis. nere. constituti,. fidelium. universas. eorumque commoda, tan-. regiones,. profectus. quam. ad. mu-. et. universalis Dominici gre-. Urbanus episcopus servorum rei. servus. Ad perpetuam. Dei.. memóriám.. In. suprema. di-. gnitatis apostolice specula, licet'. Dominó. immeriti,. disponente. constituti,. ad universas fidelium. regiones eorumque profectus. commoda, tanquam Dominici misse. gregis. nobis. et. universalis. pastor,. com-. speculationis. nobis. aciem, quantum nobis ex alto. speculationis aciem, quantimi. permittitur, extendentes, fideli-. nobis ex alto permittitur, exten-. bus. dentes, fidelibus ipsis ad que-. studia, per. renda literarum studia, per que. sueque. gis. pastor,. divini. commisse. nominis. sueque catho-. ipsis. ad querenda literarum que. fidei. divini. nominis. catholice. cultus. protenditur, iustitia colitur,. tam.
(17) FEJEZET.. met megersít pápai oklevelekegybetanulságai.. tom a. prágai, krakkói, bécsi és pécsi egyetemet. megersít. leveleket.. Avignon, 1365. június. V.. Viterbó, 1367. szeptember. 18.. Orbán pápa helybenhagyja. a. 1.. Orbán pápa helybenhagyja. V.. a pécsi egyetem alapítását.. bécsi egyetem alapítását.. Urbánus episcopus servus. Urbánus episcopus servus. Ad perpetuam. servorum Dei. Ad perpetuam rei memóriám. In supreme^. servorum rei. Dei.. memóriám.. In. supreme. ^. apostolice. dignitatis dignitatis. apostolice. specula,. immerili, disponente. licet. minó. constituti,. fidelium. profectus. quam. Do-. ad universas. eorumque commoda, tan-. regiones et. minó. pastor,. nobis ex alto permittitur,. ex-. fidelibus ipsis ad querenda literarum studia, per. tendentes,. constituti,. Doad universas. eorum procommoda, tamquam. íidelium regiones,. universalis gregis Dominici pa-. commisse nobis specula-. tionis aciem, quanto'^ nobis alto. permittitur,. ex. extendentes,. ad querenda litterarum studia, per que divini nominis sueque fidei catholice fidelibus ipsis. cultus protenditur, iustitia coli-. ^. Hetyesen ^suprema".. specula,. immeriti, disponente. fectus et stor,. universalis gregis domi-. commisse nobis speculationis aciem, quantum nici. licet. ". Helyesen Helyesen. :. :. „suprema" „quantum".
(18) DR. BÉKEFl RÉMIG. 14. quam. publica,. tani. colitur,. iustitia. protenditur,. cultus. fidei. lice. privata res geritur. oninisque prosperitás. gratiosos. augetur,. conditionis. utiliter,. humane. quam. publica, ter. priv^ata res utili-. omnisque prospe-. geritur,. humane. ritás. conditionis au-. getur, libenter favores gratiosos. impendimus. et. opportune com-. libenter favores inipendimus et. moditatis auxilia liberaliter im-. opportunecommoditatis auxilia. pertimur.. Nuper. impartimur.. pro parte carissinii nostri. filii. noruin. quod. siquidem in. Christo. Christo. Roma-. Polonie. Caroli, regis. illustris,. nobis exposito,. in heréd itario. Boemie, ntiiltisque. regno sno aliis. eidem. regno Jinitimis regionibus atqiie terris, generálé sHidium,. quod. in. illis. snmme. partibtis. Cum. nuper pro íilii. sna. civitas. consistit. insignior est. et. aliis civitatibns dicti regni,. distare noscatur,. et. a. nimiiim. generalibus. stndiis. propterea. literatarum. iurisperitornm. personarnni copia. et. eodem. in. regni. regno minimé habeatur, niul-. saluberrimo. tique ex clericis nobilibus didi. a diversarnm partiiim. regni etmdo ad stndia gene-. ipsins. in. civitas,. locoque. medio,. gentibiis freqnentata, ac in vic-. rállá. htalibus aliisqiie vite necessa-. ver. riis. Craco-. regno sno Polo-. viensis, qiie in. quodque ntetropolitica Pragen-. sita, et. in. nobis fit ex-. foret expediens, non habetiir;. sis. sicut. carissimi. nostri Casimiri regis. illustris. positum,. nie. itaque. parte. copiosa,. ad. huiusmodi. hnittsmodi. capti,. captivitate. in. morti traditi fiierint: nos pre-. generálé erigendum.. missa ac etiam eximiam. ticulare. puritatem,. cum pardudum in ea fuerit stúdium, accommoda mtiltum nos. et. reges,. eximiam devotionis et tidei puritatem, quam tam ipse Carolus et predecessores sui, Boemie. incole. :. quam eiusdem regni ad sanctam Románam. quam tam. progenitores. considerantes. existeret. alii. detenti.. quam. Polonie. sui,. eiusdem. ad sanctam. fidei. ipse rex. regni. Románam. ecclesiam gessisse, prout ipse rex. et. incole. digno-. gerere. reges,. in-. scuntur, attente considerantes,. cole. ec-. ferventi. clesiamgessisse,ac. ipsi,. Carolus. rex, et incole gerere dinoscuntur, ferventi desiderio. ut. ducimur,. regnum ipsum, quod. divina. bonitas multitudine populi, re-. desiderio. quod regnum ipsum. rum muneribus que literarum. dum,. ducimur, scientia-. amplietur,. fertilitate. fiat-. foecun-. ut viros producat consilii. maturitate conspicuos, virtutum.
(19) A PÉCSI EGYETEM.. que. divini. nominis sueque. quam ter,. tam. colitur,. iustitia. fidei. protenditur,. cultus. catholice. publica,. privata res geritur. utili-. omnisque prosperitás hu-. máné conditionis augetur, libenter favores gratiosos iiiipendi-. mus. et. oportune comnioditatis. auxilia. impertimur.. liberaliter. Cum. itaque. parte. dilecti. Rudolphi. nuper pro. sicut filii. ducis. propositum. tur,. tam. res. geritur. publica,. quam. utiliter,. privata. omnisque. prosperitás humane conditionis augetur, libenter favores gratiosos impendimus et oportune. commoditatis auxilia. liberaliter. impertimur. Cum itaque, sicut nuper pro parte carissimi in Christo filii nostri Lodovici regis Hungarie illustris fit pro-. positum. coram non solntn ad. consistorio. in. nobis, ipse rex. prosperitatem. nobilis. viri. utilitatem. Austrie. fit. huinsmodi reipublice. co-. larum regni sui Ungarie, sed etiam aliarum partinm vici-. consistorio. in. 15. ram nobis, ipsi' dnx non solmn ad lUilitatem ct prosperitatem. et. et. inco-. naruni laudabiliter intendens. in civitate Quinqne-Ecclesiensi. insniodi rei ptiblice et incola-. in regno predicto consistente,. riLtn díicatus sui Austrie, sed. tamquani insigniori et magis ad hoc accomoda et idonea, plurimiim desideret fieri ei ordinari per sédem, apostolicant stúdium generálé in qua-. Ji II. etiatn aliartim partiimt viciíiarttni laíuiabilitev intendens,. Viennensi. Pata-. in villa sita. in. diocesis.. viensis. tanqiiani. predicto consi'itente. insigniori. accomoda. ad hoc. utagis. et. idonea, plurimiim. et. desideret fieri. sédem. diicatii. et. ordinari per. stúdium. apostolicant. generálé facultate,. qnalibet. in iit. licita. ibidetn fides ipsa. libet licita. huiusmodi^ augeatur. Nos premissa ac etiam eximiam fidei puritatem, quam tam ipse rex progenitores. et. reges,. ces,. erndiantnr simpliiudicii. servettír,. eqititas. crescat ratio. et. inteUectus ho-. mimimaiígeatiir. Nos premissa ac etiam eximiam votionis. tam tores. ipse dux, sui,. fidei. sinceritatem,. quam. duces. et. de-. quam. regni in-. Románam. ec-. clesiam gessisse, prout ipse rex et incole gerere dignoscuntur, attente considerantes, ferventi desiderio ducimur. quod regnum ipsum scientiarum muneribus amplietur, fiatque littera-. rum. fertilitate. fecundum,. ut. progeni-. viros producat consilii maturi-. ad. tate conspicuos, virtutum redi-. Austrie. Románam. ecclesiam. gesserunt, prout ipse. dux gerere. sanctam. Ungarie. sui,. quam eiusdem. ad sanctam. cole dilatetnr,. facultate, ut ibidem. fides ipsa dilatetnr, erndiantnr simplices, equitas servetur, iudicii crescat ratio ei inteUectus. ^. Helyesen. :. „hominum''..
(20) UR. BEKEFI. Ki. runique copia predotavit,. fecundum,. literariim fertilitate. ac in eo, et. argenti. fiat. queniadmodum auri fre dinoscitur, sic prevalentium. scientiarum. sit. minera: ut viros producat consilii. maturitate conspicuos,. vir-. tutum redimitos ornatibus ac. dogma-. diversaruni facultatum. REMlG. redimitos ornatibus,. sarum facultatum dogmatibus eruditos, sitque. litera-. rum. docu-. mentis. His igitur. que. tatis,. congrua. His. igitur. omnibus. amoenitatibus diligenti. presertim. et. prefate. civitatis. examinatione pensatis,. ad. commoda. civitates dicti regni. magis. inter alias. fre. dicitur,. examinatione pensatis,. diligenti. ad ohviandnm dantnis. et. studiomm. huius-. ex distantia. regni et regionum circum ad-. iihus acquirere scientie. iacentium incolarum, sed etiam. garetham,. eandem confluent. partibus ad. commodum. civitatem,. mundi pro-. et. peri-. culis verisimiliter proventuris. ad huiusmodi universale non solum premissorum eiusdem. aliorum, qui de diversis. civi-. germina. et. producenda et. et. multiplicanda. semina. hauriant univ^ersi literalibus cupientes imbui documentis.. omnibus. presertim idoneitate dicte. salutaria. ibi. imbui. cupientes. doctrine. sitque. ;. scientiarum. tudine hauriant universi. fons. irriguus,. ibi. de cuius pleni-. fons irriguus,. de cuius plenitudine. tibus eruditos. ac diver-. modi. incolis dicti regni volen-. non solum ad. et. aliarum. etiam. sed. ipsorum,. mar-. regionum circumiacentium. commodum. colarum. in-. pro-. et. fectum paternis aífectibus an-. fectum paternis affectibus an-. helantes, dicti regis supplicatio-. helantes,. nibus. inclinati,. nostrorum. de. fratrum. consilio, apostolica. statuimus. auctoritate. :. ut. in. dicta civitate Pragensi perpetuis futuris. temporibus. stúdium vigeat facultate. ;. et. in. generálé. qualibet. licita. quod legentes. studentes ibidem omnibus vilegiis,. libertatibus ac. et. pri-. immu-. nitatibus concessis doctoribus,. legentibus et studentibus,. morantibus. in. gaudeant. utantur. et. com-. studio generáli ;. quodque. dicti. regis. hac. in. parte supplicationibus inclinati,. de fratrum nostrorum consilio, apostolica. authoritate. mus. statui-. etiam ordinamus. et. ut. :. in dicta civitate Cracoviensi de. cetero. vigeat,. nonici. generálé,. perpetuis temporibus. illudque inibi. stúdium. sit. qualibet. licita,. theologia,. legentes. omnibus. tam. in. civilis,. et. alia. preterquam. facultate et. ca-. iuris. quam ;. et. studentes. in. quod ibidem. privilegiis, libertatibus.
(21) A PHCSI EGYETEM.. attente consideran-. ciinoscitur,. ducimur,. tes, ferventi desiderio. quod ducatus. predicti. villa. et. scientiarum muneribiis amplientur, ut \'iros producant con-. maturitate conspicuos,. silii. vir-. tutum redimitos ornatibus, ac diversamm facultatum dogma-. 17. mitos ornatibus, ac diversarum facultatum dogmatibus eruditos, sitque illi^ scientiarum fons originis,- de cuius plenitudine hauriant imiversi litterarum cupientes imbui documentis. His igitur omnibus et presertim idoneitate. dicte. civitatis,. que ad. multiplicanda doctrine semina. germina salutaria producenda magis accomoda et idonea inter alias civitates dicti et. tibus eruditos, sitque. ibi. scien-. tiarum fons irriguus, de cuius hauriant. plenitudine. literarum cupientes. His. cumentis. et. presertim. congrua. accomoda. parte supplicationibus inclinati,. inter alias. ducatus predicti fre. villás. tur, diligenti. dici-. examinatione pen-. non solum ad ipsoruin. satis,. ducatus. et. etiam. sed. \ille,. regionum circumiacentium colarum. tum. commodum. in-. et profec-. paternis aftectibus anelan-. tes,. dicti. ducis. hac. in. supplicationibus. parte. inclinati,. de. fratrum nostrorum consilio auctoritate apostolica. etiam villa. statuimus. ordinamus, ut de cetero. sit. in. et. dicta. stúdium ge-. nerálé illudque perpetuis tem-. poribus iuris. inibi. vigeat. canonici et. et. in. quam. preterquam. theologica, facultate. legentes. tam. civilis,. alia qualibet licita,. ;. studentes. et. de fratrum nostrorum consilio statuimus ac etiam ordinamus, ut in dicta civitate QuinqueEcclesiensi de cetero sit stú-. dium generálé, tuis. temporibus. ibique''. privilegiis, libertatibus. tam. canonici et civilis, quam alia qualibet licita, preterquam in theologica, facultate; et quod legentes et studentes ibidem. omnibus et. privilegiis, libertatibus. immunitatibus concessis doc-. toribus, legentibus. studenstudio generáli, gaudeantut et antur; quodque üli, qui processu temet. tibus. commorantibus. poris. bravium. facultate,. in. in. fuerint. in. illa. qua studuerint,. assecuti, sibique docendi licen-. tiam, ut alios erudire valeant, ac doctoratus seu, magisterii. honorem. petierint elargiri, per. quod. ibidem. perpe-. inibi vigeat. in iuris. '. ^. omnibus. dicitur, diligenti exa-. magis. producenda et. fre. minatione pensatis, non solum. germina. dicte. multiplicanda et. regni. ad ipsorum regni et civitatis, sed etiam regionum circumiacentium incolarum commodum et profectum paternis affectibus anelantes, dicti regis in hac. idoneitate. semina. doctrine salutaria. do-. omnibus. igitur. ad. que. ville,. universi. iinbiii. ^. Helyesen Helyesen Helyesen. :. :. :. „ibi".. „irriguus". „illudque"..
(22) DK. BhKhl. 18. qui processu teiiiporis sci-. illi,. entie. margaritam. facultate,. qua. in. ac. studuerint,. alios erudire valeant,. Lit. niagisterii. lum. honorem,. seii titu-. ma-. petierint impartiri, per. magistrum. seu. gistros. archiepiscopo. facienda,. Pragensi,. est pro. qiii. presententiir. ;. tempore,. idem quoque. chiepiscopus doctorihus gi stris in. illius. qua examinatio. in. facultatis, fuerit. eadem. et. que. his,. ar-. ma-. facultate inibi. actu regentibus convocatis, in. illa. docendi licen-. assecLiti, sibique. tiam,. fuerint in. illos. promovendis ad. in. I. RUMIG. immunitatibus. et. doctoribus,. legentibus et stu-. commorantibus. dentibus studio. concessis. in. gaudeant. generáli. et. quodque illi, qui processu temporis bravium fuerint, in illa facultate, in qua stuutantur;. duerint,. do-. sibique. assecLiti,. cendi licentiam,. ut. alios. eru-. seu. dire valeant, ac doctoratus. honorem. magisterii. petierint. per doctores seu doc-. elargiri.. torem ac magistros seu magistrum. facultatis,. illius. examinatio. qua. in. fuerit facienda, epi-. scopo Cracoviensi, qui pro tem-. doctoratus seu magisterii hono-. pore. rem. viensi pastore carente, vicario. per. requiruntur,. iuxta. alium,. modum. se. vei. con-. et. suetudinem, que super talibus in. generalibus. obser-. studiis. seu. fuerit, vei ecclesia. dilectorum filiorum. officiali. capituli ipsius ecclesie presen-. Idem quoque episcopus. tentur.. vantur, examinare studeat. dili-. aut vicarius seu. ad hoc. suf-. toribus et magistris in. genter. ;. eisque,. si. ficientes et idonei reperti fuerint,. tibus. honorem seu. que. eodem. titulum conferat. studio. examinati. et. ver, qui. Ilii. dicte. in. civitatis. approbati fuerint. ac docendi licentiam. rem seu titulum. et. magisterii ob-. et. ibidem. convocatis, circa. doc-. eadem regenin. his,. promovendos. ad. illos. doctoratus seu magisterii hono-. rem requiruntur,. per. per. modum. alium,. iuxta. se. consuetudinem, qui super. bus. in. vei et tali-. generalibus studiis ob-. ex tunc. servantur,. examinare. studeat. diligenter,. eisque,. ad. tione alia, regendi et docendi,. quam. tam. in. alibi. ubicunque, quibuscunque. tam. dicte. civitate predicta,. civitatis,. officialis. approba-. tinuerint, ut est dictuin,. absque examine. hono-. actu. facultate. huiusmodi licentiam tribuat ac magistralem.. Craco-. quam quo-. rumlibet aliorum locorum, seu. sufficientes. et. idonei. huiusmodi. fuerint,. si. licentiam. tribuat et doctoratus seu gisterii. conferat. ver, qui. in. honorem.. eodem. hoc. reperti. maIlli. studio dicte.
(23) A PÉCSI EGYETEM.. immunitatibus. et. commorantibus. dentibus studio. concessis. legentibus et stu-. doctoribus,. gaudeant. generáli,. in. et. quodque illi, qui processu temporis bravium meruerint in illa facultate, in qua iitantur,. sibique. obtinere. studuerint,. docendi licentiam, ut alios erudire valeant, ac doctoratus seii. honorem. magisterii. petierint. perdoctores seu docto-. elargiri,. rem ac magistros seu magistrum illius facultatis, in qua examinatio. fuerit facienda, pre-. Omnium. posito ecclesie. torum pore. Sanc-. dicte villa, qui pro tem-. prepositura. vei. fuerit,. ipsius ecclesie vacante,. illi,. qui. 19. doctores seu doctorem et maseu magistrum illius. gistros. facultatis,. qua examinatio. in. episcopo Ouinpro temvei ecclesia Ouin-. fuerit facienda,. que-Ecclesiensi, qui. pore fuerit, que-Ecclesiensi pastorecarente, vicario seu officiali dilectorum filiorum capituli ipsius ecclesie. Idem. presententur.. quoque. episcopus aut vicarius seu ofíicialis doctoribus et magistris. eadem facultate actu inibi regentibus convocatis, illos in in. his,. que. circa. promovendos ad. doctoratus seu magisterii honorem requiruntur, per se vei per alium, iuxta modum et consuetudinem, que super talibus in generalibus studiis observantur, examinare studeat diligenter, eisque,. si. ad hoc suf-. ficienles et idonei reperti fuerint,. ad hoc per dilectos. filios capi-. huiusmodi licentiam tribuat. et. tulum eiusdem ecclesie depu-. doctoratus seu magisterii con-. Idem quoque prepositus aut depu-. ferat. tatus fuerit, presententur.. tatus, ut prefertur, doctoribus. eadem. et magistris in. actu tis,. in. illos. facultate. regentibus convoca-. inibi. que. his,. circa pro-. inovendos ad doctoratus. seu. honorem requirun-. magisterii. honorem.. eodem. Illi. studio. ver, qui. dicte. in. civitatis. examinati et approbati fuerint ac docendi licentiam et hono-. rem huiusmodi. obtinuerint, ut. dictum,. tunc absque approbatione docendi tam in. est. ex. examinatione alia. regendi. et. et. civitate predicta,. quam. singulis. generalibus studiis, in quibus voluerint, regere, docere, statutis et consuetudinibus quibuscunque contrariis, apostoaliis. tur,. per. modum super. se et. vei. alium. talibus. in. generalibus. studiis observantur,. studeat. diligenter,. ad hoc sufíicientes reperti fuerint,. tiam tribuat magisterii. iuxta. consuetudinem, qui. examinare eisque, et. huiusmodi. et. si. idonei. lica vei. quacunque. firmitate alia. nequaquam. obstantibus, plenam et liberam habeant facultatem. Volunms atiteni, vallatis. licen-. qiiod viagistris et doctoribus,. doctoratus seu. qui in huiusmodi legetit studio, per regem Ungarie pro tem-. conferat. honorem..
(24) DK. BliKtFI KÉMIG. 20. generaliuni studiorum,. hus voluerint, regere statutis. cere,. vei. in. qui-. vei. do-. consuetudi-. nibus contrariis, apostolica vei alia tis,. quacunique. firmitate valla-. nequaquam. plenam. et. obstantibus,. liberam habeant. fa-. exaniinati. ci\'itatis. bati tiani. honorem. et. appro-. et. ac docendi licen-. fiierint. huiusmodi. obtinuerint, ut est dictum, ex-. tunc absque examine regendi. et. alia,. tam. civitate predicta,. in. et. appro-. docendi. batione. quani. omnino hanc paginam. singulis aliisgeneralibiis studiis,. nostre constitutionis infringere. docere, statutis et consuetudini-. vei ei ausLi temerario contraire.. bus. ergo. cultateni.. Nulli. honiinum. liceat. autem hoc. Si quis. attentare pre-. SLimpserit, indignationem onini-. fir-. nequaquam. mitate alia vallatis,. obstantibus, plenam et liberam liabeant facultatem. Nulli ergo. Avenione,. septimo. Kalendas Februarii pontiticatus nostri. contrariis,. quacunque. apostolica vei. Petri. beatorum. noverit incursurum.. Dátum. quibuscunque. legére vei. apostolorum eius se. potentis Dei et et Pauli. in qiiibus voluerint,. anno. quinto.. omnino hominum paginam nostre. Senen.. hanc. ordinationis,. constitutionis et voluntatis in-. fringere vei. Jo.. liceat. contraire.. ausu temerario. ei. Si. quis. autem hoc. attemptare presumpserit, indiKiadva: Monumenta Historica versitatis. gensis. U.. Carolo Ferdinandeae. 219—222.. IJni-. Pra-. gnationem omnipotentis Dei. Beatorum. Petri. et. et. Pauli apo-. stolorum eius se noverit incur-. surum. Dátum Avenione, Calendis Septembris, pontiticatus. anno secundo.. nostri. Kiadva: Codex Diplomaticus universitatis I.. studii. 6-7.. generális. Cracoviensis..
(25) —. ;. A PÉCSI EGYETEM.. vero,. Ilii. eodem. in. qiii. studio. dicte ville examinati et approbati. fuerint ac docendi. tiam. et. licen-. huiusmodi. honorem. obtinuerint, ut est dictum, ex. tunc absque examine batione alia regendi. tam. in. et. predicta,. villa. appro-. docendi. et. qiiam. singulis aliisgeneralibus studiis, in. quibus voluerint, regere \el. 21. port' existenü'ui fibiis. in. competen-. stipendiis provideatnr. dlioquin presentes littere ntilliiis sint roboris vei momenti. Nulli ergo omnino hominum liceat hanc paginam nostre constitutionis, ordinationis et voluntatis infringere vei ei. ausu. temerario contraire: si quis antem hoc attemptare presumpserit, indignationem omnipotentis Dei et beatorum Petri et. docere, statutis et consuetudi-. Pauli apostolorum eius se no-. nibus quibuscunque contrariis. \'erit. quacumque firvallatis nequaquam. apostolica vei. mitate alia. obstantibus, plenam et liberam. habeant facultatem. Nulli ergo. omninu hominum liceat hanc paginam nostre constitutionis et ei. ordinationis. infringere. ausu temerario. quis. autem. contraire. Si. hoc. attemptare. indignationem. presumpserit,. omnipotentis Dei Petri et Pauli. vei. beatorum. et. apostolorum eius. se noverit incursurum.. Dátum quarto. Avinione,. Kalendas. ficatus nostri. decimo-. Julii,. anno. ponti-. tertio.. G. de Romanis. Kiadva Rudolf Kink: Geschichte der kaiserlichen Universitát zu Wien. II.. 26. — 28.. incursurum. Dátum ViterKalendis Septembris pontihcatus nostri anno quinto.. bii,. Kiadva Koller József: Hist. Episc. Ouinque-Ecclesiarum. III. 96-99. Fejcr: Codex Dipl. IX IV. 65-68..
(26) .. DR. RKKF.FI UKMIG. Avignon. iHtU. szeptember. Orbán pápa. r.. mer. cHesiti Káz-. hogy a. lengyel királyt,. egyetem. krakkói. alapítását. helybeuhag) 7i L'rhanus. servorum Polonie. illustri. 2.. a. magyar. hogy. királyt,. egyetem. pécsi. alapítását. helybenhagyta.. Urbánus episcopus. servus. carissimo. Kazimiro. filio. szeptember. 13(S7.. (irhán pápa értesiti Na^^y. V.. Lajos. /. episcopiis Dei,. Christo. Viterbo,. 18.. salutem. in. regi. et. apo-. servorum Christo. Ludovico. filio. Ungarie. servais. Carissimo. Dei.. in. regi. salutem. illustri. et. stolicam benedictionem. Decet. apostolicam benedictionem. De-. regiam celsitudinem non solum. cet. ea,. que per ipsam. publice libera-. et utilitatein rei liter. conceduntur,. sed etiam ribus. illa. niodi,. observare,. gratiarum mune-. Cum. itaque. utilitatein. hiiius-. ampliare.. nuper tu ad. favorem. in. nec non prosperitateni. incolarum regni. Polonie. tui. et. aliarum partiuni vicinarum lauintendens,. dabiliter. idoneani,. civitatem. ea. in. in. vigeret. qualibet. duxeris et. ordisin-. universitatis,. magistris,. scolari-. bus, scriptoribus, stationariis et. eorumque. familiaribus,. ad civitatem predictam causa studii. tihus. huiusmodi se transferenet. nonnuUa xeris. ibidem certa. liberaliter. morantibus, privilegia. du-. concedenda,. Un-. garie et aliarum partium vici-. narum. et. ita-. huiusmodi, nec non prosperi-. laudabiliter intendens,. Ouinque-Ecclesien-. civitatibus dicti. rectoribus. bedellis,. Cum. utilitatem. accomodam. facultate,. doctoribus,. gratiarum. illa. tateni incolarum regni tui. tanquam. nandum, ac omnibus gulis. sed etiam. muneribus ampliare. que nuper tu ad. sem, tamquam insigniorem. generálé. stLidium licita. ut. conceduntur, obser-. liberaliter x'are,. in. et utilitatein reipublice. civitatibus dicti. aliis. regni et magis. favorem. non. celsitudinem. que per ipsam. ea.. civitatem. tiiam Cracoviensem,. insigniorem. regiam. solum. accomodam. aliis. regni et magis. idoneam, ut. in. ea vigeat stúdium generálé. in. qualibet. et. licita facultate,. omnibus. ordinandum, ac. singulis doctoribus, et. scolaribus. ribus. duxeris et. magistris,. eorumque. familia-. ad civitatem predictam. se causa studii. huiusmodi se. transferentibus et ibidem. rantibus. nonnulla certa. moprivi-. legia duxeris liberaliter conce-. denda, litteris. prout tuis. in. patentibus. inde confectis tuo-.
(27) :. A PÉCSI EGYETEM.. qiic dilecti Jilii coiisulcs, biiii. dicte. iiirati. et. perpetiio lenére. inviolabili-. et. promisennü,. observare. ter. scti-. civitatis. prolit tam in tuis, quam dictornm consíilnm, scabiuonim. patentibus. et íiírforiini. magnó. inde contectis, tuoque ti. ipsonim. munitis. sigillis. plenius. literis. que magnó deinde ad. fectum incolarum. nibus. strorum consilio per. inibi. nici. vigeret et. tam. libet licita,. logica, facultate. statLienduni ac etiam ordinan-. tes et. dum, ut in dicta civitate huiusmodi stLidium existeret gene-. privilegiis,. illudque. poribus iuris. inibi. tam. vigeret,. canonici et. preterquam. in theologica, facultate; et et. omnibus et. in. quam. civilis,. alia qualibet licita,. legentes. lem-. perpetiiis. studentes. quod. ibidem. privilegiis, libertatibus. immunitatibus. concessis. doctoribus, legentibus et stu-. commorantibus. dentibus studio iitantur. generáli ;. gaudeant. quodque. pastore officialis. carente,. dilectorum. capituli ipsius ecclesie,. vendos. in. dicta. seu. promoad. et. im-. commorantibus ráli. studentibus,. legentibus,. bus,. gaudeant. in. studio gene-. utantur; quod-. et. que episcopus Quinque Ecclesitempore. ensis, qui pro. ecclesia. vei. fuerit,. Quinque-Eccle-. siensi pastore carente, vicarius. seu. ofticialis. rum. dilectorum. dicta. in. seu. tilio-. ecclesie. ipsius. capituli. et. tiliorum. civitate. libertatibus. ad doctoratus. Cracoviensi vicarius. theo-. et. ;. munitatibus concessis doctori-. promovendos. Cracoviensis, qui pro tempore fuerit, vei ecclesia. in. quod legenstudentes ibidem omnibus. in. episcopus. qua-. alia. preterquam. fratrum nostrorum consilio per. cano-. in iuris. quam. civilis,. il-. temporibus. perpetuis. alias nostras literas duxerimiis. rálé,. huiusmodi. civitate. stúdium existeret generálé,. anhelantes, tuis in hac. de. no-. alias. duximus statuen-. ac etiam ordinandum, ut. dicta. in. ludque. inclinati,. supplicatio-. de fratrum no-. inclinati,. dum. parte. et regni pre-. hac parte. tuis in. continetur. et regni. Nos. et pro-. dictorum at^ectibus anelantes,. predictorum paternis affectibus. supplicationibus. commodum. stras litteras. profectum incolarum. impendenti. sigillo. munitis plenius continetur.. impendenti. nosque deinde ad commodiini et. 23. civitate. magisterii. honorem in illa facultate, in qua fuerit examinatio facienda, iuxta. nem. modum in talibus. et. minare studeat que,. si. consuetudi-. observatos exadiligenter,. eis-. ad hoc sufficientes. et. idonei reperti fuerint, docendi.
(28) 24. DK. BÉKhFI Rh.MlG. doctoratus seu magisterii honoreni. in. examinatio. fuerit. niodiim. iuxta. nem. facultate,. illa. fíicienda,. consuetudi-. et. observatos exa-. in talibus. minare studeat que,. qua. in. diligenter,. eis-. ad hoc sufficientes. si. et. idonei reperti fuerint, docendi. licentiam. tribuat. honorem. et. huiusniodi concedat, proiit nostris. dictis. tam. ut. eadem. huiusmodi lius. quam. incole,. in. dicti. credimus,. gamus. et. quam. quatinus omnia. premittitur,. tati,. singula. et. concessa. coníirmes, alia. et. si. de novo. pri-. te,. ut. ratifices. expediens unix-ersi-. doctoribus, niagistris, sco-. laribus et studentibus di. ro-. attente,. huiusmodi per. vilegia. et. votis. hac parte. in. hortamur. regia liberalitate. illaque. tam. ribus, qiti. tempore exisientein in conipetcntibns tiir.. nnllius. littcre. nostris. stris. mus legia. et. hortamur. et. per. quaprivi-. te,. ut. concessa ratihces. confirmes, et. fuerit, alia. attente,. singula. et. huiusmodi. premittitur,. expediens. si. de novo doctoribus,. magistris et scolaribus huiusliberalitate. conce-. tam concessa, quam concedenda studeas observare facias. ab. aliis,. prout honori. tuo convenit, inviolabiliter ob-. hominum. ergo. Nulli liceat. omnino. hanc paginam. nostre voluntatis infringere vei. quis. exa-. uíilius. hac parte, roga-. in. tenus omnia. quo. pro tempore, upprabandi. moraturi. Tuam, quam votis noconformem speramus et. credimus. ei. qni foret. huius-. nitatem. earundent litcrarnui tuíinnu, tmis Cracoviensís,. in. causa. prosperentur, volumus, ac Sere-. modi regia. cancellariiis. tam. predicti. alii. studii. servari.. iit. plenius conti-. civitate. modi. tuo convenit, inviolabiliter ob-. caveiur,. litteris. quam. et. ticiihnn. roboris. netur. Cupientes igitur, ut. das, illaque. Per hoc aiitem arpositum circa fi nem. esscnt. proni in eisdcm. vei monicnti,. concedenda studeas observare et facias ab aliis, prout honori servari.. providea-. stipendiis. Alioqnin prefate nostre. concedas,. quam. hiiiiísiiiodi Icí^iint. iii. huiusmo-. concessa,. valii-. per regem Uíigaric pro. sliídio,. eadem. confonnem speramus. honorem. et. iihigisfris ct docto-. Ljiíocl. causa. volumus ac. :. iiiiis,. incole,. uti-. tribuat. huiusmodi concedat; ac. pre-. alii. moraturi. studii. Serenitatem Tuani,. fuerit,. igitur,. civitate. prosperentur. nostris et. plenius. literis. Cupientes. continetur.. in. licentiam. ausu temerario. autem. presumpserit,. contraire. Si. hoc. attemptare. indignationem. omnipotentis Dei. et. beatoram.
(29) A PÉCSI UGVETEM.. men. privatitui. qiialibci. scoJariiiiu. faciiltate,. doctorcs. ad. ínagistros. se II. more. examen. dictnni. solito. póni eontingeret, siipra. illos. Petri et Pauli. potestateui,. liaberet. iio-. liimiis siib hniiisíuodi ina con-. coiifiruiatione iiide. ct. facieudii. emu. aliqiiateiius iiicliidi,. hoe ad nos duntaxat pcr-. tineat,. examiiiationem. qtii. et. approbationeuí huiusmodi fieri. per dietiim. rium. seii. ergo. liceat. viea-. episeopiiiii,. offieiaJem dnxiinns,. ordinauduui.. preinittitíir,. iit. Nulli. oinnino hoininiini. hanc. paginani. nostre. voluntatis et constitutionis infringere, vei. contraire. ei. ausu temerario. quis. si. ;. autem hoc. attemptare presumpserit,. indi-. gnationeni omnipotentis Dei et. beatorum. Petri et Pauli aposto-. lorum. eius. SLirum.. Dátum Avenionejdibus. se. noverit. incur-. Septembris, pontificatus nostri. anno secundo. (vSignatLirae. dorso:). Pro. —. lo.. lo.. ad latus. et. de Angicuria.. —. Mercerij.. in. —. P. X'icalis.. Henricus VVerneri de Rib-. benitze procurat. Kiadva. :. Code.x. Diplomaticus uni-. versitatis studii generális Cracoviensis. I.. 8-9.. Dátum. se noverit incursurum.. Nonas Septempontiíicatus nostri anno. Viterbii quarto bris. quinto. Kiadva Koller József: Quinque-Ecclesiarum.. Fejér:. cessione. apostolorum eius. snpremus omnimo-. tanqiiain. dain. in. per. qtios. 25. Codex. Dipl.. III.. Hist. Episc.. 99. — 101. —. IX/IV.. 69^71.
(30) -0. DR. BÉKEII RÉMIG. A. prágai, krakkói, bécsi és pécsi. sít pápai oklevelek egybevetésébl szóra megegyeznek.. Még. egyetem. kiderül,. a prágai üt. el. Ezt a hasonlóságot már Kaufmann megjegyzéssel kisérte.. ^. hogy. meger-. jórészt szórul-. legjobban a többitl. is. észrevette s. néhány. De mi még tovább mehetünk.. hogy fleg Krakkó, Bécs. ersít oklevele De ebbl nem. alapítását. és. Pécs egyetemének pápai. Igaz,. meg-. jelentékeny részben szórul-szóra megegyezik. következik,. hogy eme oklevelek. tárgyi értéke. csekély. Mert ezeknek egyes részei valóságos oklevélformulák,. a melyeket tartalmi szempontból ügy sem szokás mérlegelni. A mi meg ezeken a formulákon kívül bennök még megegyezik, részint az egj'^etemek alkotó része,. pl.. a promoveálás jogának. meg olyanjelenség, a mit a tények támogatnak. Eme oklevelek egyez helyeinek tárgyi értékét és meg-. megadása,. részint. bízhatóságát különösen az okleveleknek egymástól elüt helyei. Mert ezek azt bizonyítják, hogy az oklevelek csak abban egyeznek meg, a mi a szóban forgó egyetemek mindegyikére csakugyan érvényes volt s különbség az egyetemek között csak annyi létezett, a mennyit az oklevelek feltárnak. növelik.. ;. így az egyetem felállításának okául csak Prágára és Krakkóra nézve hozzák fel, hog^' e hel3'ek közelében nincs egyetem. Különösen Krakkónál részletezi az oklevél, hogy az. egyetemek nagy távolsága miatt kevés Lengyelországban az ember és a jogtudós s hogy az eg\'etemre men nemes papok közül sokakat elfognak, st halálra juttatnak.^ Bécs és Pécs egyeteméneic megersítésekor egy szóval sem. írástudó. ;. meg. említi. az. oklevél az egyetemek távolságát.. Ezt a jelen-. séget Bécsre nézve Prága és Krakkó, Pécsre nézve. meg. Prága,. Krakk'ó és Bécs egyeteme eléggé megmagyarázza.. Orbán pápa a pécsi egyetem alapítólevelét helybenhagyó irataiban 1867 szept. 1. és 2-án megkív^ánja, hogy a magyar király a pécsi egyetemi tanárok megfelel javadalmazásáról mindenkor gondoskodjék, mert különben a pápa helybenhagyó levele érvényét veszti. \'.. '""'. '. G.. Kaií/maiin. :. Üie. Cniversitátsprivilegien. Zeitschrift für Geschichtswissenschaft.. mben:. I.. -. E. =*. Koller: Hist. Episc. Quinque-Eccl.. 1889.. der. Kaiser.. (Deutsche. 131 --146.). 14. III.. 99—100.. —. E. mben. 21. és 24..
(31) A PÉCSI EGYETEM.. Az uralkodóra nézve. ilyen. föltétel kikötést a. szigorú. prágai, krakkói és bécsi egyetemnél látszik,. 27. nem. Ennek, úgy. látunk.. az az oka, hogy míg másutt, teszem a krakkói egye-. temnél, a király a vvieliczkai sóbányákból utalta. melyekre nézve. költségeit, a. kötelezettséget vállalt. :. ^. addig nálunk talán csak. szolgált a fentartás alapjául, a. a fentartás. ki. még maga Krakkó. városa. mely azonban magában. is. igéret. királyi. foglalta. a pécsi püspök bkez ajánlatát is. V. Orbán pápaJ364 szept. 13-án, midn Nag\^ Kázmér lengyel királyt a krakkói egyetem alapításának megersítésérl értesíti. kijelenti, hogy az egyetemi vizsgálatok vezetését és elfogadását. nem. a király kívánsága szerint a. krakkói kanczellár,. hanem "-^. a krakkói püspök vagy ennek helytartója kezébe. teszi. le.. egészen egyezik az, hogy e jogot a pápa a prágai mivel itt püspök egyetemen a prágai érsek, a bécsinél a Mindenszentekrl nevezett egyház prépostja, nem lakott Ezzel. —. —. Pécsett. meg. a pécsi püspök kezébe adta.. '. 3. —. ^. Codex. -. Cod. Dipl. Stud. Gen.. '. Lásd föntebb a négy egj'etemet megersit pápai oklevelet.. és 23.). Dipl. Universit. Stud. Gener. Cracoviensis.. Universitatis. Ciacov.. I.. 9.. I.. —. 6.. E mben:. 25.. (18., 19..
(32) HARMADIK FEJEZET.. Miért. Pécs eg3^etemi székhel3'lyé?. lett. Az egybevetett pápai hogy Prága, Krakkó, Bécs. megmondják,. oklevelek világosan. és Pécs azért lettek egyetemi szék-. helylyé, mert a többi helyeknél jelesebbek és különösen alkal-. masak.. A. érdekes. kérdés elemzése. elször. is. meggyzdünk. Prága, Krakkó és Bécs fejedelmi. gük. és alkalmas. voltuk. mozzanatokat vet. föl.. Leg-. az oklevelek igazmondásáról. Hiszen. az. székhely. ország. így elssé-. s. volt,. többi. helyeivel. szemben. kétségtelen.. A mi Pécsünk azonban nem. a. volt. székvárosa.. király. nemzetünk mveldésének mindenkor egyik nevezetes csomópontjául szolgált. Ezen a czimen azonban saját erejével aligha tudta volna elragadni a pálmát Esztergom, Eger, Várad, Veszprém, Buda és Székesszékhely. Mint püspöki. fehérvár ell. Kellett. és. város. más oknak. is. lennie,. a. mi Pécs város. E. méltóságra már. tényleges elnyeit érvényre jutni segítette.. Miklós pécsi püspök 1360-ban meghalt. ez évben. dam. a rajnai Pfalzból való; Berga ha.. 1357-ben. Lajos királynak titkára és tanácsosa."^ 135(S-ban a király Episcop. Quinque-Eccles.. '. Koller. -. „Secretarius ct consiliariu.s noster predilectus, Wilhelm,. Hist.. :. Henrici de Bergzabern, alias de. V. p. neti. Ö. más néven Coppenbachi Henriknek. zaberni.. Nagy. Vilmos következett.^. 1.. f.. 127.).. Életrajzok.. —. idézve. 1892.). III.. Coppenbach". Pör Aulai: Nagy. 20. és. (39.. natus quon-. (Supplic.. Innoc. VI. ann.. Lajos. 428.. (Magyar Törté-.
(33) A PÉCSI EGYETEM.. 29. A pécsi püspökségre 1360-ban már Nagy Lajos király kápolna-ispánját és titkos. eskütársai között szerepel.^. mint egri prépostot,. kanczellárát választották. ennek élén. lett. E. lennie.^. kelt biró-. A. szerkesztették.. ersen kimvelt embernek. jogilag. állott,. udvarban. királyi. kanczelláriában. sági okiratokat a titkos. tehát. A. meg."-. tekintélyes hivatalt Vilmos pécsi. ki. kel-. püspök korá-. Nagy Lajos királynak egészen bizalmas embere. Már mint kiszemelt, de még ki nem nevezett pécsi püspököt. Nagy Lajos t küldötte IV. Károly császárhoz ban. is. megtartotta.'^ Mint ilyen. Nürnbergbe, hogy ezt veje,. I\'.. Rudolf osztrák herczeg. kiengesztelje.. E. hogy kétezer. forint ajándékkal lepte. herczegekhez. is. iránt. küldetésében a császár annyira megkedvelte,. t. 1367-ben. meg.° Nagy Lajos a bajor. küldötte követül.^'. Vilmos a pápai szentszéknél. is. kedvelt ember. Mint pécsi. püspök már 1361-ben megfordult Avignonban s a pápa és a collegiuma részére 3400 aranyforintot ajánlott fel.^. bíborosok. majd. Péter volterrai, IV.. flórenczi. Károly császárnál. püspököt, mint pápai követet,. támogatta.. Ezért V. Orbán pápa 1364. május 23-án nagyon meleg hangon tolmácsolja. háláját Vilmos. XL Gergely pápa úgy ismerte Vilmos hogy sok erénynyel ékeskedik, Nag}^ Lajos kirátynak hségesen és buzgón szolgál s dicsségének emelésén fáradoz. Ezért 1371 szept. 7-én arra szólítja fel, hogy egész erejét fejtse ki a Nagy Lajos magyar királ}' és IV. Károly püspökhöz. levelében.^. írt. pécsi püspököt,. 1. ü. o. 335.. -. Koller. :. Hist. Episc. Quinque-Eccles.. 1361 január 27-én. egri. is. situs ecclesie Agriensis, vici,. III.. comes. capelle et. A magyar. ^. Hajnik. *. 1361. (Dl. 5060., 30300.). 5314., 25327.). —. :. — 86. —. :. Dl.. levt.. 1365. (Zal. oki.. —. 1363. (Haz. 4.). II.. —. Okm.. Koller:. Hist.. Episc.. 5572.,. Quinque-Eccles.. kora. 288. [Szilágyi S.. :. «. Feje'r: Cod. Dipl. IX/IV. 58.. ^. Koller:. «. Hist.. U. az: U.. o.. III.. 89.. 245.). III.. 84. 5573.. III.. —. — 86. —. A magyar nemzet. Episc. Ouinque-Eccl.. I.. —. 1364. (Dl.. 1366. (Dl. 5463., 5467., 5502.). Dipl. IX/IV. 58., 75., 76.) '". 5036.!. birósági szervezet és perjog 39. és 59.. 1367. (Dl. 5529., 5533., 5535., 5536., 5571.,. Az Anjouk. maga még. „Nos Vilhelmus preposecretarius cancellarius domini Lodo-. Dei gratia regis Hungarie". (Mag}', orsz. J.. 84. prépostnak nevezi magát. 86—89.. tört.. Fejer. :. —. Cod.. Pór Antal:. III.).
(34) 30. ni^ BÉKKFI Rt.MlG. császár. közötti. ellenséges. hogy Nagy Lajos tására. V'isconti. x'iszony. királyt bírja rá a. megszüntetése római. Barnabóval szemben.^. bajor berezegek ügyében kéri. végett. ;. s. szentszék támoga-. 1371. szept.. 27-én a. közremködését a magyar. király-. 1373 márcz. 23-án, az esztergomi és kalocsai érsek társa-. nál.-. ságában, a keresztes. hadjárat czéljaira. begylt pénz rzjéül. küldi ki.' -A. ki. megoldott,. pápa és a császár részérl ekkora nagy feladatokat sikeresen. saját királya, a. bizalomra érdemesült,. nem. s a ki ily. lehetett. nagy látókör Vilmos. közönséges ember.* Bizonyára ez a. pécsi. püspök. Nagy. segített megérlelni. Lajosnak egyetem-alapításra irányuló gondolatát,. s kétségtele-. püspök vitte keresztül Nagy Lajos királyhogy az egyetem színhelye Pécs legyen. így érthet meg az a nagy kötelezettség is, melyet Vilmos püspök a pécsi egyetem fentartása érdekében magára vállalt. Vilmos püspöknek a pécsi egyetem alapítása, színhelyének kiszemelése és fennül ez a jeles pécsi nál,. tartása körüli fáradozását szépen egészíti ki az a tevékenység,. melyet. Ern. érsek. prágai. krakkói egyetem ügyében. tól. '. Tkeiner. -. U. az: U.. :. a. prágai''. és a gnesnai. II.. a. kifejtett.*^. Monuinenta Historica Hungáriáé o.. érsek. II.. 108. — 109.. 123.. '. U. az: U. o. 138.. *. Vilmos püspök pereit megemlíti Némelh Béla: Baranya Szent István-. Ferencz : Baranya múltja és jelene. ( Várady Tomek Geschichte der Prager Universitat. 4 5. Cas. Morawski: Histoire de l'Université de Cracovie.. a jelenkorig. '. :. ""'. II.. 289. — 290.). —. I.. 16.,. 26. 27..
(35) NEGYEDIK FEJEZET.. nem. Miért. állították fel a pécsi. egyetemen. a theologiai facultást?. A. egyetem. pécsi. alapítását. megersít. pápai oldevélnek. hogy vele részletesebben foglalkozzunk. S ez az, midn \'. Orbán pápa beleegyezik abba, hogy d pécsi egyetemen egyházi és római jogi, úgyszintén más megengedett facnltást szei^vezzenek, leszámítva a kiválóan. egy pontja. theologiait.. Prága,. megérdemli,. ^. Krakkó, Bécs és Pécs egyetemei közül a pápák. csak a prágainál engedélyezték a theologiai facultás. felállítását.. Fleg ha meggondoljuk, hogy az egyetemektl a vallás ersbítését, st Krakkóban még a schismatikusok elleni hathatós védelmet is várták. S adjuk még ehhez, hogy Nagy Lajos király és felesége, Erzsébet, 1345-ben, Kétségkívül felötl jelenség ez.. VI.. Kelemen pápának így. intézésénél. ség. irtak:. Az országtanácsban az ügyek. sokszor szükségünk van theologiai. igen. képzett-. emberekre. Hiszen benn magában az országban,. ország határain körül. is. meg. az. sok a schismatikus és a pogány, akik. hamis véleményekkel és téves okoskodásaikkal gyakran kelletlenkednek. Ezeknek hitbeli választ csak a hittudományokban. emberek tanácsára adhatnánk. De ilyenek oly csekély számmal vannak, hogy Magyarország világi és szerzetes papsága között már régóta egyetlenegy theologiai. kiválóan. jártas. ^. m,agister sincs.. -. —. 1. Koller:. -. Denifle: Chartularium Universitatis Paris. T.. Hist. Episc.. Ouinque-Eccl.. I.. 100.. E II.. mben: Sec.. I.. 17.. 570.. és. 23..
(36) 32. RhMIG. DR. BÉKEFI. körülmények között valóban. Ilyen. fontos. Orbán pápa miért nem cngedic meg a. r.. hogy. kérdés,. pécsi egyetemen a. ilieologii füeitlfás felállitását ?. Az egyetemek ken. szervezték. összes. az. különösen theologiai, a másik. egyetemnek tották. A. XIII.. század. a. egyetem. 13. A. facultása.. így. 28 egyetemet. közül. meg. csak ötnek adták faciiltas. Ezek. az a. és. közül. alapításkor. megtagadott. a. 23. a. vagy pápák. theologiai. esetbl. a. századra csak egyetlenegy (Lissabon-Coimbra). a többi. XIII.. meg. 22. mindjárt. felállításának jogát,. csak. század kezdetétl. XIII.. alapítottak.. állí-. kívánták.. fogva az avignoni fogság befejezéséig (1379) a pápák fejedelmek. orvosi. helyrl. hanem egyszeren nem. ;. keletkezett. elejéig. meg több. theologia. viszonyok és a czél. helyi. theologiai. volt. senki. ki. facultásokat.. a harmadik. jogi,. azután. így. tiltotta. mert a. fel,. négynek. alakult.. Nem. kimaradt.. hogy nem mindeg\iAz egyik. keletkezése mutatja,. mindjárt. Az 1379 és 1500 között alaegyetem közül meg a pápák csak háromnál nem. a XI\'. századra esik.. 31. pított. ^. engedélyezték a theologiai facultas szervezését.. E. jelenségek magyarázatához a kulcsot a párisi egyetem. nyújtja.. A középkorban három nagy hatalom. volt:. a Sacerdotiiim,. az Impérium és a Stiuiiiim\ vagyis a pápaság, a császárság és az egyetem.. sacerdotium Olaszországban, az impérium. .A. Németországban, a stúdium Franczíaországban, és pedig Parishittudományi facultásával ban honolt. A párisi egyetem az az egész világon a legels lett a hittudomán}' és a bölcsészet terén. III. Honorius és IX. Gergely pápa Parist a tudományok városának. tartják,. Majd meg. a hol különösen a hittudományt tanítják.. ^. Paris egyetemét, a theologia szempontjából az. egész világra szólólag forrásnak tekintették, melybl a többi. S éppen. tanintézetek csermelyként fakadnak.. tása. miatt. '. mondották. Hanuy Ferencz. :. egyetemekrl. (Katholikus. el. A. róla,. hogy. theologiai. Szemle. tanszak. Denifle. '. U. az. :. :. Chartularium. U.. o.. T.. II.. kizáratása. 1.. 1. I.. VI.. egyes. 1.. középkori 1130.). —. — 800.. Universitatis Paris. T.. Sec.. stiidioriim'^'-^. 959—981, 1124-1125.. 1903.. Denifle: Die Geschichte der Universitaten. '. theologiai facul-. „sfiuliiim. I.. Introductio XXVIII..
(37) A PÉCSI EGYETEM.. A XIW században sedis stúdium). a. római szentszék egyetemének (romanae. a. V. Orbán pápa meg abban hogy tudomása szerint még nem volt. czímével. meggyzdésben. 33. illették.. volt,. ^. hely, a hol a katholikus igazságról helyesebb fogalmat alkottak. egyetemen^. volna, mint a párisi. Mindebbl a. egyetemnek. párisi. rendkivüli. jó. hire. és. tükrözdik elénk. Nagy is volt iránta a bizalom. Nemcsak egyes fpapok, hanem jogtudósok, st maguk a pápák is kikérték egyes vallási kérdésekben a párisi egyetem. tekintélye. véleményét. A. egyetem. Nem a. a. ennek. egyháznak. meghallgatása. épségben. tanainak. vallás. zsinatok. és. tartása. egyetem. párisi. A. egyetem. párisi. gnonba. st. elszeretet. az. midn. felfogását. hitbeli. párhuzamba. nem. azért. Ez különösen. kisérte.. Helyesen veszi észre a tudós Denifle,. tették át.. engedték. meg. egyetemeken a theologiai facultas. iránti. hog}?-. kedvezésbl,. korukban keletkezett. az. mert azt tervezték,. felállítását,. majd egész Európából Parisba mennek a theologus hallgatók, s ez által a párisi egyetem híre- neve. íg\'. egyetemi. növekszik.. '. Hanity Fevencz felfogását. így. theologiai. ,,.A. középkori egyetemekrl" és. ^. a pápák székhelyöket Avi-. az avignoni pápák éppen a párisi egj'etem. még. párisi. bizalmat a pápák részérl. ápolt. iránt. akkor növekedett nagyra,. hogy. a. tekintetében.. kezdték. határozataival. határoztak.. volt. *. nagyrabecsülés,. vag3'is. után. rszeme. valóságos. kevesen voltak, akik a. pápák. állítani.. a. csak. és. katholikus. tanszak kizáratása egyes. czím tanulmányában. szerkeszti. meg:. Deniflétl. eltér. „Az avignoni tartózkodás. idejében a pápák jóindulata a párisi egyetem iránt értheten. fokozódott és talán ennek. de. még. inkább a párisi egyetem. '. Denifle. :. Die Universitáten des Mittelalters.. -. Denille. ;. Chartularium Univ. Paris. T.. Hasú. Rashdall .525—529. ^. I.. is.. némi hanyatlásának tudandó be. tekintélye. *. C.. Morawski. Renaissance ^. I.. Denifle. :. :. The. az,. I.. 705.. Sec.. II.. VII.. Universities of Európa. in. the. Histaire de l'université. II.. de Cracovie.. 5. :. hogy az Avi-. Die Universitáten des .Mittelalters. I. 705.. 1.. Middle -Ages. Moyen. .Age et.
KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK
Európa, a román vagy a keleti kérdés kapcsán, belügyeibe vagy területi viszonyaiba avatkozzék; a liga emberei azonban ügy a béke, mint háború esetén arra spekulálnak,
Az ilyen köteles volt női ruhát magára ölteni, guzsalyt hordani, miáltal az asszonyok gúnyjának és bosszújának lön kitéve.*2 A midőn a szerb czári birodalom elesése
a földet jobbra-balra arányosan kihányjuk, s e két egyenes part mellé teszsziik függőle gesen a csemetéket, hogy egyenes irányban le gyenek, s úgy bánunk el velők, mint
Sem bírálni, sem dicsérni nem szándékozom e könyveket, mert arra egyrészt nem érzem magam hivatva s másrészt pedig, mert azok dicséretemet nem igénylik; hanem hogy
Az egyes részletekre nem térhetünk ki, hanem utalnunk kell a közölt táblázatra, amelyikből láthatjuk, hogy a két erdélyi állomás közül a Mezőségben fekvő Szabéd
Ezt a közönség érdeke épen úgy szüksé gessé teszi, mint az erdőgazdaság követelményei, s ez az oka annak, hogy még azt az erdőrészt sem véljük kivonandőnak az
De a tényleges kárt a kimutatás számadatai nem mutatják a maguk teljes valódiságában, mert az életben levő csemeték közt, különösen az érintetlen öt ágyban még sok
Daß dieses Verfahren kein günstiges Ergebnis abgeben konnte, war wohl vorauszusehen, doch da ein solches Verfahren manchmal hie und da empfohlen wird ja, sogar noch im Jahre 1914
