IRODALMI SZEMLE
Könyvismertetések. — Chronigue de livres.
(C'est le Journal de la Société Hongroise de: Statistigue gm' rend compte en frangat's, dans sa ,,revue dea publications hongroisest, des ouvrages statistigues publiés en Hongrie.)
Közlgazgatásunk nemzetközi kapcsolatai.
Les rapports internationau'x de notre administra- tion publigue.
A Korszerű Közszolgálat Útja 12. A VI. közigazgatási továbbképző tanfolyam előadásai. Közzéteszi dr. vitéz Keresztes- Fischer Ferenc m. kir. belügyminiszter, szerkesztette Mártonffy Károly.
La Vote du Service Public Moderne, no 12. Conférences , au VIe Cours de per eclionnemml d'Admínístmtion ; publíe'ospar le Dr rancois Ker esz ! es— Fischer, ministre r. hongrois de l'lnte'ríeur, réunies par
Charles Mártonffy.
Budapest, 1941. 1112 1. —p.
Végigtekintve az eddigi közigazgatási tanfolya- mok anyagán, meg kell állapítani, hogy míg az első öt tanfolyam főleg a közigazgatási szakember- nek nyujtott megszívlelendő tájékoztatást és csak a közigazgatás belsőbb problémáira hívta fel a figyelmet, addig a VI. Közigazgatási tanfolyam a legszélesebb körű érdeklődés középpontjában álló kérdéscsoport, a külügyi igazgatás, a ma annyira időszerű nemzetközi politikai és gazdasági kap- csolatok és érintkezések területét öleli fel. A témá- _ val való foglalkozást kettős aktualitás is követeli:
a nemzetközi politikai események gyors változásai gyors tájékozódást, a gyors tájékozódás pedig tárgyi tudást és külpolitikai érzéket tételez fel. De , az időszerűségen túl a messzebb tekintő érdek is a külügyi kérdésekben való jártasság nagy nemzeti * jelentőségére figyelmeztet. Idézzük gróf Csáky Istvánnak a tanfolyam megnyításán elhangzott bevezetőjéből: ,,a közigazgatási
politikai nevelését, a külpolitikai érzék kifejleszté- sét a nemzeti politika mérhetetlen fontosságú ré—
szének tekintem".
A ,,Korszerű Közszolgálat Útja" 12. kötetének _cime: ,,Közigazgatásunk nemzetközi kapcsolatai".
A hatalmas kötet ennél sokkal többet tartalmaz.
A kilenc fejezet anyaga a következőképpen oszlik meg: 1. ,,A közigazgatási szervezés és'a közigaz—
gatási politika nemzetközi vonatkozásai". Alap- fogalmak és történelmi visszapillantások. II. ,,Nem—
zetközi közjog és nemzetközi magánjog". Az előző fejezet folytatása, konkrét jogi, politikai intézmé- nyek bemutatása (nemzetközi bíráskodás, idegen- ellenőrzés stb.). lll. ,,Nemzetközi intézmények".
Nemzetközi hírszolgálat, Interparlamentáris Unio,
a Vörös Klereszt nemzetközi működése, a közvéle- me'ny külpolitikai neve—lése stb. IV. ,,Kisebbségi )olitika; kisebbségi jog". V. ,,Az utódállamok és egyéb külföld magyarsága". VI. ,,Nemzetközi gaz- dasági kapcsolataink". E három utóbbi fejezet tar-
tisztviselők kül- ,
talma a statisztika területével annyira rokon, hogy a tanulmányok részletes ismertetésére kellene ki—
térni. A kisebbségi, nemzetiségi kérdést és az ezek tanulmányozására alakult intézeteket, a problé—
mával foglalkozó külföldi álláspontot és intézmé—
nyeket, a külföld s a még megszállott területek magyarságának helyzetét ismertetik Kenéz Béla dr.,
Kovács Andor, Faluhelyi Ferenc, Kovács Alajos,.
Márffy Albin, Ottlik László, Oszvald György, Sótonyi Gábor, Flachbarth Ernő, EIeIces Dezső, Benisch Artúr, Rónai András, Prokopy Imre, gróf Révai István, Vitéz Nagy Iván és Nagy Károly részben statisztikai vonatkozású előadásai. A külföldi gaz- dasági kapcsolatainkat tárgyaló tanulmányok az áruforgalom, közlekedés, a pénzügyi és adópolitikai vonatkozások, a szövetkezeti mozgalom,! idegen- forgalom és tudományos gazdaságkutatás mai állá—
sát vázolják a legfontosabb törvényhelyek és ren—- deletek megjelölés-ével. A tanulmányok szerzői közül Nickl Alfréd, Balás Károly, vitéz Surányi—Unger Tivadar, Ihrig Károly, Judik József és Varga István nevét emeljük itt ki. Nemzetközi kulturális kapcsolatainkkal foglalkozik a VII. rész. A két utolsó, VIII. és IX. fejezet szorosan kapcsolódik a fentebb részletezett IV. és V. fejezetekhez s a- kisebbségi kérdésre vonatkozó fontosabb jogszabá- lyokat, ill. a magyar és a külföldi nemzetiségi kér—
d-és igen értékes bibliográfiáját tartalmazza.
Sz_ B. dr.
Heller András: Elsüllyedt ország agrárne'pe André Heller: La population ogríeole dlun Etaf naguére disparu.
Statisztikai Tudósító kiadása.
Publié par le "Statisztikai Tudósító".
Budapest, 1940. 92 l. — pl
Minden agrárpolitikai és mezőgazdasági mun—
kásvédelmi tettből, ha azok eredményeit és követ—
kezményeit is nyomon követhetjük, tanulhatunk, sőt tanulnunk is kell. A történelem szinpadáról letűnt cseh-szlovák köztársaság agrárpolitikáját és mező—
gazdasági szocíálpolitikáját is nyilvánvalóan az agrárpolitika e's szociológia iránt érdeklődők oku- lására foglalta össze hivatalos és magánjellegű for—
rásmunkák alapján jelen tartalmas könyvében a szerző, Okulásunk azonban nem lehet belőle egészen teljes, mert a cseh—szlovák agrárpolitikai tettek és mezőgazdasági szociálpolitikai intézkedések ered- ményeinek és következményeinek objektív leméré- séhez a Cseh—Szlovákiára lesujto történelmi igazság—
szolgáltatás nem adta meg a kellő időt.
3—4. szám
-- 239 _, 1941
Cseh-Szlovákia általános agrárpoblémáinak vizsgálatával kezdődik Heller tanulmánya, melyből nemcsak az államtákolmánynak belső ellenmon- dása világlik ki mezőgazdasági szempontból is, hanem a Magyarországtól elszakított területek agri- kultúrájának hátrányos helyzete is a ,,történelmi tartományok" mezőgazdaságával szemben. Az agrárnépesség, különösen pedig a mezőgazdasági munkásság különböző kategóriáinak számszerű vizsgálata és létszámuk hullámzásának vázolása után a földreformnak a mezőgazdasági munkavál- lalókra gyakorolt hatása kerül ismertetésre. Meg- tudjuk itt, különösen Schlögl tanulmánya alapján, hogy a cseh-szlovák földreform a régi osztrák és magyar földbirtokosság ellen irányuló célján kívül mennyit ártott a mezőgazdasági munkásságnak és hogy ennek az osztálynak születéscsökkenését, munkanélküliségét és elvándorlását is maga után vonta. A Schlőgl által vizsgálat tárgyává tett dél- csehországi 31 kerület 900000 hektárnyi területé- ből 30*9%—ot vett igénybe a földreform. Ezen a területen az őstermelésben foglalkoztatottak és esa- ládtagjaik népességi mérlegében 1921—től 1930-ig 43.172 főnyi csökkenés mutatkozik. Miután 'az agrár népi erőnek ez a hanyatlása a földreform év—
tizedében volt megfigyelhető, szerző Schlőgl-lel együtt ezt a veszteséget a földreform számlájára irja a ,,post hoc, ergo propter hoc" logikája alap- ján. Mintha a születéscsökkenés a földreform által nem érintett területeken nem lett volna megfigyel—
hető a mondott évtizedben, s mintha a mezőgazda- sági népesség nagyobbfokú elvándorlását nem idézhette volna elő a földreform évtizedének ipari fejlődése is? A szóbanforgó vidéken ebben az idő—
ben jelentkező nagyobbfokú mezőgazdasági munka- nélküliség sem szükségképen a földreform kizáró- lagos következménye lehetett. Magyar vidékeken azonban a földreform a mezőgazdasági munkásság apadását nem eredményezte, de terméscsökkenés- ben és állatállományzsugorodásban jelentkező ká- ros hatását itt is kiváltotta, ami közvetve persze a mezőgazdasági munkásság életszínvonalának csök—
kenéséhez vezetett.
A mezőgazdasági munkaszerződések szabályo- zásának kialakulását és az egyes országrészekben mutatkozó fejlődésének eltérő formáit ismertető fejezet után a cseh—szlovák mezőgazdasági munká—
sok bérviszonyait tárgyalja munkáskategóriákra és
birtoknagyságcsoportokra tagoltan, súlyt helyezve az egyes országrészek között fennálló különbsé- gekre. A mezőgazdasági munkásvédelem érdekében tett egyéb állami intézkedésekkel: a munkaidő, a szociális munkabér, a női- és gyermekmunka szabá- munkavál- lalók szociális biztosításával külön—külön fejezetben foglalkozik.
lyozásával, valamint a mezőgazdasági
Befejezésül a tárgyaltakbót levonható tanulsá—_
gokat foglalja össze, melyeknek egyikére-másikára
egyébként a könyvhöz írt előszavában Ihríg Károly
is felhívja a figyelmet. - G. G. dt. '
Dr. Ernst Wagemann: ,,Wo kommt das viete—
Getd her ?" Getdschöptung und Finanzlenkung in Krieg und Frieden.
Düsseldorf, 1940. 1601. _— p.
A háború financirozásának kérdésével foglal- kozó széleskörű szakirodalom ismét egy standard- munkával gyarapodott Wagemann professzor leg- újabb könyvében, amelynek értékei nem csupán a kiváló szerző szaktudásában rejlenek. Mint ugyanis Funk dr. német birodalmi gazdasági miniszter és a Reichsbank elnöke az előszóban leszögezi, a nem- zetiszocialista pénzpolitika kifejtésén és egy új pénzteremtési elmélet megalapításán túl, első ízben történik itt kísérlet a pénzpolitika népszerű ábrá- zolására. A mai német államvezetésnek egyik leg—
főbb célja volt mindig a gazdaságpolitika és a gaz- dasági élet szálainak minél szorosabbra fűzése s ez kétszeresen fontos éppen pénzpolitikai téren. Az a nép, amely a pénz lényegét és a pénzpolitika alap—
fogalmait ismeri, nem válhat megegyszer egy olyan páratlan arányú infláció áldozatává, mint amilye- nen a német pénzrendszer a világháború következ—
tében átment. Ez az a második cél, amely munkája megírása közben a szerző előtt lebegett.
Ami magát a munkát illeti, Wagemann vizs- gálódásai tulajdonképen két részre oszlanak. Az első részben a modern l'ináncpolitika kezdeteit és fejlődését veszi taglalás alá, levonva a tanulságokat a német világháborús pénzpolitika módszereiből és hibáiból, megtárgyalva a világháborút követő libe- ralisztikus közbeeső időszakot, ezen belül a márka összeomlását, a ,,Rentenmark" születését és az azt követő visszaesés okait, —— s végül rövid összefog- lalást ad a nemzetiszocialista rendszer munkájáról pénzügyi téren a jelenlegi háború előtti periódus- ban. A második rész a modern pénzpolitika elmé- leti és gyakorlati irányelveinek megalapozását tar- talmazza az új pénzteremtési elméletnek megfele—
lően és rövid beszámolót is ad a jelenlegi háborús német pénzpolitika eredményeiről az 1939. évre vonatkoztatva.
A világháborús pénzszükséglet előterelntésének lehetőségeit *Helífericll körvonalazta szigorú sziszte- matikával. Szerinte háromféle módon tehet az ál- lam a szükséges anyagi eszközökre szert: az adó- prés megszorítása, kölcsön és pénzhigitás útján. A hadiadózás és a hosszúlejáratú hadikölcsön meg- levő vásárlóerőt vesz igénybe és nem jelent inflá- ciós veszélyt, mégis az utóbbinak az a nagy hát—
ránya, hogy megterheli a jövőt. A papírpénz szapo—
rítása rövidlejáralú kincstári utalványok ellenében azonban új vásárlóerőt teremt az állam javára és
