Alsó László: A községszervezés alapelvei

1. szám

pénzügyi politika többe—t (alig lehet; a helyes út tehát:

a megfelelő gazdaságpolitika

Az áll—amadósagokrótl a könyv utolsó része számol be. Ez a resz egymagában is igen figyelemre—

méltó tudományos munka, mely nemcsak a könyv

célkitűzéseinek megfelelően, hanem az elmélet sík—

járó] és könnyen érthető példákkal világítja meg a tőkesz—ükségilet és tökeellátás kérdései—t. Az ebben a részben sorakozó fejtegetésekre es a függelék táblázataira helyszűke miatt nem térhetünk ki.

Megemlítihetjük azonban, hogy a kozelmult már részben igazo—lta is szerzőnek befejező megállapi—

tása—it, hogy t. i. a magyar államháztartás jövő ala- kulását három tényező dönti el: a külföldi hittele- zökkel való megállapodások, a világgazdasági helly- zet és a belső gazdasági viszonyok Utóbbi ténye- zők kedvező kölcsönhatása folytán a költségvetési helyzet maris megjavult. Egyebkent Zelooích pénzügypolitikai rendszabályo tól] tovabbi ered—

menyeket nem vár s a belső tökekepződést elő- mozdító, a jövedelemmegtoszlás kiegyenlítését célzó törekvések súlypontját teljesen gazdaságpo-litikai térre helyezi. Mindent egybevetve logikus, mélyen szántó könyve biztos iránytíikvént vezet végig a költségvetési helyzettel kapcsolatos összes kerd—é-

seken. Th. L. dt.

Alsó László: A községszervezés alapelvei.

Ladislas Alsó: Les principes de

l'organisation communale.

Magyar Közigazgatástudományi Intézet. 19. sz. — Publié

%" l'Insiitut Hongrois des Sciences Administratives.

o 19.

Budapest, 1935. 2891. _ pages. —l— VIII tábla tableaux.

Alsó Lászlónak ez a tudomanyosan megalapo- zott, szinte aprólékos gonddal kidolgozott, széles—

körű gyakorlati közigazgatási és helyi ismeretekre támaszkodó könyve a Magyar Közuitgazgawtáxsntudo-

"lányi Intézet érték-os kliadvz'mysorozalának egyik igen becses darabja. Magyary Zoltán a mű elö- szaváhsan helyesen jegyzi meg, hogy a helyi köz—

igazgatással a szervezet, tehát a közigazgatás egy- sége szempontjából foglalkozó munka ,,térldeme elsősorban az, hogy az összes magyar községek és városok szervezetének jelenlegi állapotáról össze- foglaló képet nyujt, atmelynek eddigi hiánya 'a problémák helyes felismerését is lehetetlenné tette?

Az átfogó kép: a község jogi ismertetése s a köz—

ségszervezés stb. módszerének méltatása mellett szerző szigorúan tárgyilagos alapon nyugvo terro—

ket, javaslatokat is kidolgozott a meglévő községi rendszer hibáinak (területi széttagoltság, gazdasá—

gilag összefüggő telep—ülések több községre oszlása ill. több községhez tartozása, hegygenine által el—

vágott területek egy községbe foglalása st,b.l ki—

küszöbölésére, A tanulmány utóbbi fejtegetéseivel közigazgatási racionalizálási célokat is szolgál,

___74—

1936

amire egyébként már :a mű alcíme (,,A községek szervezeti beosztásának racionális rendezése") is utal.

A könyv kifejezetten a közigazgatási irodalom terméke, tartalmának részl-etes méltatom tehát nem lehet a M. Start, Szemle feladata. Statisztikai szem—

pontból is komoly figyelemre méltó azonban az egyes főre'szekben és fejezetekben összehordott;

valamint függelékszerűen bemutatót—t statisztikai anyag bősége lés tanulslátgosság—a miatt. A mű be—

vezetése után sor-lakozó egyes fejezetek közül föleg a község szervezeti beosztását kés a települést tár—

gy—aló szakasz statisztikai vonatkozású. A közölt adatok természetesen elsősorban csak tájékoztató képet kívánnak nyujtani a községek területéről, népességéről stb. és a szélsőségek, valamim a meg—

lévő helytelen szervezeti megoldások szemléltetését célozzák. Tehát nem módszeres statisztikai össze—

állítások céljukat _. a szemléltetést —v azonban elérik s ebböl a szempontból nem csupán a köz—

tgaz—gatlástudomány művelőinek, .a gyakorlati köz- igazgatás embereinek, hanem hivatalos statisztiku- soknak is hasznos szolgálatokat tehetnek, A jegyzet—

szerú' felsorolások közül éppen ezért a külön tagot alko-tó ill. a természeti akadályok és más község—ek beékelt területe által elválasztott hatan-észek, az összeépült községek, az eszmei községek a törpe kis—községek (lehetöleg területi és l-élekszámadato- kat is közreadó) jegyzéke a jelen ismertetés kere—

tébe—n is említést érdemel. A nagyobb táblázatok- közigazgatási néző—szögből teljesen megokolt-an külön vizsgálják a kis—, a nagyközségek, a jegyző.

ségek, a m. és a tj. városok (és Budapest) területi és népességi nagystígcsoportlokra való megoszlását s néhány fö adat-tál. Ezeknek az adatoknak a tag- lalása során szerző kivált az egyes közigazgatási kategóriák leggyakoribb egyben leghelyesebb tipo-- sának megz't'lzlawpíl'ására helyez súlyt. E célból, de általában a viszonyok ábrázolása szempontjából is tanulságos grafikonokat is felsorakoztak az ideális és az abnonmis város- és községtípusoktat, az egyes települési és szervezési formákat pedig hasznos térképekkel jellemzi. Úgyhogy bár minden—ütt csu- pán a közigazgatást szempont hangsúlyozására törekszik, tanulmánya a népességkutta'tt'rs számára is nyujt figyezlemreméltót.

Alsó László könyvét nemcsak a benne fel—

halmozott anyagért üdvözöljük örömmel. Megjele- nésehez messzebbmom'i következtetések-ot is fűzünk.

Az adatgyűjtő munka során ugyanis eddig a, Köz- ponti Statisztikai Hivatal rendszeressélgre, össze—

hasonlíthatóxságra, teljességre es egységességre irá—

nyuló törekvése nem egy esetben —4 kivált a nép—

számlálások, és községek, ill—_ lakotthelyek szerint haladó (lhe'lységnévtári stb.) összeírások alkalmá—

val _ éppen a *községszervezés hiányosságai és a

1. szam.

75

1936

közigazgatási tagozódásban mutatkozó bizonytalan—

ságok miatt szinte elohárithat—atlan nehézségekkel, sőt néha meg nem értéssel találkozott. Minthogy Alsó műve olyan közigazgatási elveket s—orakoztat fel, amelyek alapján a községtszervezés valóban re'ndisrzeresebbé es bibátlanabbá válhat, a megfelelő statisztikák egyedül ezen a réven is tökéletesbül—

hetnek. A könyv annak is szép tanusága, hogy az idevágó kissé elhanyagolt kérdéskör iránt nemcsak a belügyi kormányzatnak, hanem a közigazgatás és gyakorlati szak—

kör-einek az érdeklődése is mennyire megnőtt, A tudományos intézményeinek

racionalizálás a tehát

látszik; a visszapillantó

köztségszervezés terén megindul—ló statisztikai kutatómunka

képen igen hasznosnak

adatsorok összeállításánál ugyan minden közigaz—

gatási változás bizonyos mértékig zavaró hatást vált ki, ezt azonban részben a Központi Statisztikai Hivatal idevágó (föleg helységnévtári vonatkozású)

számára minden—

adatgyüjléseinek kiépítésével—, nészben a községek- nél a szép, de félbemaradt eddigi kísérletek figye- lemlbevtételével meghonosítandó törzslapokkal lehetne ellensúlyozni. Feltűnő ugyanis, hogy amikor a köz—

ségi jegyző több mint másféls

len vezetni (felsorolásokat l. a könyv 51-f53. lapján), éppen az első és legfontosabb nyilvántarlás vezeté- sére nincs kötelezve.Ezanyizlivántaritás (törzslap) a község területi és legfőbb népességi adatain kívül hovatartozását, külterületi tagozódását és a hasonló körbe tartozó legfőbb adatokat foglalhatna magá- ban; természetesen egyszersmind a közigazgatási változások feljegyzésére is szolgálnia, (tehát nem—

csak a község pillanatnyi keresztmetszetét tárná fel, hanem idővel történetéről is némi képet adna. Egy—

úttal a tájékozódás és tájékoztatás feladatán?) s az Alsó könyvében is kezdeményezett racionalizá—

lási munkát is (megkönnyíthetné Th, L. dr.

áz kimutatást kényte-

1) Ugyanezeknek a céloknak az érdekében kivá- natos, hogy minden község (jegyzőség) a megfelelö községenkinti stb. statisztikai kiadványoknak is állan- dóan birtokában legyen.

Burgdörfer, Dr. Friedrich: Autbau und Be- wegung der Bevölkerung. Ein Führer durch die deutsche Bevölkerungsstatistik und Bevölke- rungspolitik.

(Staatsmedizinische Abhandlungen. 8.)

Leipzig, 1935. (Johann Ambrosius Barth) Vlll,l216. l.—p.

túl is né—

pess-égstatisztitkus és népesedtéspol'itikus jelen mun—

kájában a sokféle publikációkban

szint llilVülllalO'Su, rész—int nem thrivatalos anyag ötsz—

A hazájának határain jólismert

szétszórt, ré—

sze-gyűjtésével és ismertetésével a német népesség—

stalisztikának és politikának olyan átfogó össze- foglalását kívánta nyujtani, mely orvosnak, tanár—

nák. *anulónak, előadónak vagy akár az érdeklődő

laikusnak egyaránt megbízható ikalauzlul szolgál a német népességi kérdés egész mezején.

A népességen, annak erején nyugvó népi ál- lamban á közérdeklődés homlokterében kell állania a népesedési kérdésnek, Ez kell, hogy legyen 'a ma államának alap- és él-etl'kérdése, (mert az állam ereje és jövője a népi erőben gyökeredzik. Ezek a meg—

gondolások, melyek a Harmadik birodalom népes—

ségpoltitikai célkitűzéseit is irá—nyitják, vezették a népe jövőjéért aggódó szerzőt e munkája megírása közben is. ,,A német nép éilrettkié-rdése" címet viselő

bevezető részben ezúttal is nyomatékosan szögezi le azt a szomorú tényt, hogy a német nép minden ellenkező látszat dacára is megszűnt növekvő nép lenni s csupán kedvező kOI'HlOngSle'áStl l'ialványítja el azt a sötét képet, :melyet a születések számának a századforduló óta mutatkozó nagym—értékű csök- kentése festeget a német nép jövőjére. Már itt szól a születéskor—lálozás elleni hathatós népesedéspoli—

tikai eszközökről s miután a baj legmélyebb okait nem gazdasági és szociális gyökerű—elitnek tartja, hanem a nép lelkében, a nép élet— és világszemlé—

letélbén rejlőiknezk, a nép lelki struktúrájának ne—

velés útján való gyökeres átalakítás-ától l,

várja a német népi erő teljes újjászületé.

A munka tvulajduonk-épeni első felét szerző a népességstatiszliikálnak, második felét, pedig a népes- ségpolitikámak szemleli. A ,niépess-ég-statt—isztikai rész-

ben

ltitkáját, majd a népmozgalom statisztikáját tár—

először a népesség állományának statisz—

gytalltja. A népesség állományának statisztikai alapja

a népszáln—lt'ilás, ezért a szerző részletesen ismer—

teti a nőmet névpszz'imláláso'k multjáit, jelenét, mód—

szerelt és eredményeit. Táblázatok, grafikonok éts kartogrammok kiséretében rajzolja meg ehelyütt a német nép számában és összetételében az idők folyamán tbe—állott változást és részletesen tárgyalja a népesség tagozódását mindazon szempontok sze—

rint, melyekre a népszámlálások ki szoktak ter—

jeszkredni.

A népmozgalom statisztikája című fejezetben a korábbi és újabb felvételek módszereinek meg—

beszélése után történeti áttekintést ad a német nép—

mozgalom alakulásáról és részletesen ismerteti a népmozgalom statisztikájának újabb eredményeit.

Majd a házasságok tertmétkenystéigé'nok és a házas- ságon—kívüli terlmékenységnek kiszámítására vonat- kozó i'nódszerek ismertetése után az eredményeket tárgyalja, hogy végezetül áttifogó ismertetését adja

a halálozási statisztika minden részletkérdésének, hol is épp oly súlyt helyez a metodológiai kérdé—

sek megbeszélésére, mint az eredmények részletes köz-lésére. A német népmozgalmi statisztika min-.

den részlelkérdésén—ek szintén táblázatok és nagyon beszédes kíséretében töritéxnő alapos megvilágítása után a külföld népm—ozgalmántak jelen

grafikonok