6. szám.
—624—— 1931
%
sodik alelnöki állást a közgyűlés egyelőre nem töl—
tötte be; Laky Dezső erre az állásra történt jelölését nem vállalta.
A lelépő öt választmányi tag közül Benisclz Artúr, Fellner Frigyest, Heller Farkast és Konkoly Thege Gyulát a közgyűlés újra megválasztotta. a szintén újból megválasztott Laky Dezső helyett pe- dig, aki a tagságot nem vállalta, Imrédy Béla pót—
tagot hívta be. Választmányi póttaggá Kovács Nor—
bert r. tag választatott meg. A számvizsgáló bizott—
ság tagjaivá ismét Ajtay Józsefet, Bánlaky Adorjánt és Kresz Károlyt választották meg.
Tltirring Gusztávnak az elnökséget üdvözlő szavaira a megválasztott elnök, Kenéz Béla távol—
létében Balás Károly alelnök mondott köszönetet.
Balás javaslatára a közgyűlés a távozó elnököt,
Thirring (iusztávot, sokoldalú érdemeiért s különö- sen a Társaságban annak megalakulásától 1925-ig alelnöki, illetve az utolsó hat évben elnöki minő—
ségben kifejtett igen eredményes működéséért tisz- teletbeli taggá választotta meg.
Ezután a közgyűlés a választható rendes ta—
gok számát a korábban megállapított 98—ról lOO-ra emelte fel s az összesen betöltésre kerülő bat rendes tagsági helyre a választást megejtette, Beérkezett 12 jelölés. A 12 jelölt közül az alapszabályszerű két—
harmad szótöbbséget Varga István, az Országos Gazdaságkutató Intézet igazgatója, Melly József egyetemi magántanár, székesfővárosi kerületi tiszti—
orvos és Sipos Sándor kormánytanáesos, mérnök kapta meg, akik a Társaság új rendes tagjaivá vá—
lasztattak meg.
Kisebb közlemények.
Petites communications.
M. kir. Központi Statisztikai Hivatal. —— Office central royal hongrois de statistigue.
Nyugdíjazás. —— Mise á la retraite. A m. kir.
miniszterelnök Orosz Lajos kormányfőtanáesos, sta—
tisztikai főtanácsost, valamint Gammel József iroda—
főtisztet 1931. évi június havának végével, saját ké—
relmükre nyugalomba helyezte,
Orosz Lajos kormányfőtanáesos, statisztikai t'ő- tanácsos 40 éven át volt tagja a Központi Statiszti—
kai Hivatalnak s évtizedeken át vezette a ,,Magyar
Statisztikai Évkönyv" szerkesztési munkálatait. Tá- vozásával igen értékes s nehezen pótolható tiszt- viselőt vesztett a Központi Statisztikai Hivatal.
Áthelyezés % Déplacement. Schneller—Egylet Stefánia irodasegédtiszt 1931. évi július hó l—től kezdődőleg a M. kir. Központi Statisztikai Hivatal—
tól költségvetésileg áttétetett a M. kir, József—mü- egyetem személyzeti létszámába.
Halálozás. _ Déces. A M. kir. Központi Sta- tisztikai Hivatalt folyó évi június havában igen ére zékeny veszteség érte három tisztviselőjének, Ba- rabás Ál Károly statisztikai tanácsosnak, Vecsei László statisztikai felügyelőnek és ifj. Móra István statisztikai ellenőrnek rövid, alig pár napos idő- közökben történt elhúnytával. Barabás Á. Károly és Vecsei László a külkereskedelmi osztálynak, mig ifj Móra István az ipari osztálynak volt nagy szak—
tudású tisztviselője. Mindháromban igen értékes tisztviselőt vesztett a Központi Statisztikai Hivatal,
A Nemzetközi Statisztikai intézet XX. ülésszaka.
La XXe Session de lllnstitut International de Statistigue.
Un an aprés sa XIXe Session (extraordinaire), tenue avec un vii succés á l'automne de 1930 au
Japan, et deux ans aprés la Session ordinaire de Varsovíe, l'Institut International de Statistigue, gui comprend les plus éminents représentants de la sctence statistiaue, tiendra cette année sa Session biennale habituelle. La XXe Session aura lieu á Madrid, et bien gue, pendant ouelgue temps, on fűt dans l'incertitude non seulement de son suc- ces, mais znéme de la possibilite' de la tenir, on peut étre súr diores et déjá, gu'elle pourra étre ouuerte sans difficulté le 14 septembre prochain.
La Session siannonce comme devant marguer peut-étre un lournant des plus importanis dans lihis—
toire de lllnstitut International de Statistigue, car, a
A Távol-Keleten. Japánban 1930 őszén megren—
dezett nagysikerű rendkívüli —— XIX. —— ülésszak után egy évvel, de az előző varsói rendes kongresz—
szus után a szokásos két évvel ül ismét össze a statisztikai tudomány legjelesebb reprezentánsait maga köré tömörítő Nemzetközi Statisztikai Intézet.
A XX. ülésszak székhelye ezúttal a spanyol főváros, Madrid lesz s bár átmenetileg veszélyeztetettnek lát- szott nemcsak a kongresszus sikere, hanem zavar—
talan megtartása is, ma már biztosra vehető, hogy a megnyitó ülés folyó évi szeptember 14—én aka—
dálytalanul megtartható lesz.
Az ülésszak a Nemzetközi Statisztikai Intézet történetében sorsdöntőnek látszik, amennyiben tud—
tunkkal a Varsóban létrehívott alapszabálymódo-
6. szánt
notre connaissance, les membres y auront a décider des résolutions élaborées par la Commission in- stituée a Varsovie pour la modification des stututs.
Natureliement, a cóte' de la discussion de cette guestion diordre pratigue, devant apporter pro—
bablement des changements considérubles á la struc- ture et a la marche des travaux de la vie statisv tigue internationale, le labeur scientiűgue aura, comme toujours, un grand role a la XXe Session, et nous constatons avec joie (]ue, dlaprés le pro—
gramme préliminaíre, les représentants de la science hongroise y auront aussi leur part.
Comme préce'demmeni, la XXe Session aura lrois sections pour la discussion des guestions figu—
rant á l'ordre du jour. Selon le programme pre'li—
minaire, on y présentem les rapports suivunts:
S e c t i 0 n.
[re Statistigues démo-
graphigues.
1. Exposé des travaux de la Commission pour la Statistígue des Grandes VíIIes (Rapport de M. G.
'I'hirring)_
2. Les éléments de la croissance des Grandes Villes (Communication de M. Böllmert).
3. Relevés locuuat de la circulation cornpléte.
(Communication de M. van Zanten).
li. Statistigue des Migrations. (Rupport de M.
Zahn).
5. La loi relative au nombre des imznigrants admis par an aux Etats-Unis (Communication de
M. Willcox),
6. Tubles de mortalité (Rapport de M. Huber).
7. Le taux de mortalité pour le cancer et la corn- position par (ige de la population (Communication de M. Böhmert).
8. Statistigue des nationalite's (Communication de M. B. Földes).
9. LyUtiIisation des Observations Météorolo- gigues par la Statistigue officielle (Communication de M, G. Thirríng).
IIe Section. Statistiaues e'cok- n o m i (1 u e s,
1. Exposé des travaux de la Commission des Prévísions économigues (Rapport de M. Bowley).
2. Statistigue des Transports (Rappori' de M.
Girard).
3. Statistigue des Transports (navigation) (Rap- port de M. Pielcallcíewicz),
á. Statistigue des Finances publigues (Rapport de M. Piekalkiewicz).
5. Statístigue des prim de produits finis (Rap—
port de M. Platzer).
6. Salaires comme élément du coút de la pro—
duction (Communication de M. Simiand).
—— 625 —— 1931
sító bizottság időközi tárgyalásainak eredménye- képen leszűrödött határozatokról is di'mateniök kell a Madridban összegyűlő tagoknak. A nemzetközi sta- tisztikai élet struktúrájában, munkamenetében előre- láthatólag fontos változásokat előidéző e gyakorlati jellegű működés mellett a tudományos munkálko- dásnak természetesen a hagyományos nagy szerep jut a XX. kongresszuson; s örömmel szegezhetjük le, hogy e munkában az előzetes tárgyrend szerint a magyar tudomány képviselői is kiveszik a maguk részét.
A XX. ülésszak a korábbi kongresszusokhoz ha—
sonlóan ez alkalommal szintén három szakosztály—
ban fogja megvitatni a napirendre tűzött kérdése—
ket. Az előzetes tárgyrend szerint az egyes szak—
osztályok elé terjesztendő jelentések és referátumok a következők lesznek:
I. osztály, Demográfia.
1. Jelentés a nagyvárosi statisztikai bizottság munkásságáról (Thirring G. jelentése).
2, A nagyvárosok fejlödésének elemei (Böhmert közleménye).
3. Helyi felvételek a teljes forgalomról Zanten közleménye).
(van
4. A vándorlások statisztikája (Zahn jelentése).
5. Az Egyesült Államok törvénye az évenkint engedélyezett bevándorlók számáról (Willcox köz- leménye).
6. Halandósági táblázatok (Huber jelentése).
7. A rákhalálozási arányszám és a népesség kor összetétele
szerinti (Böhmert közleménye).
8. Nemzetiségi statisztika (Földes B. közle- ménye) .
9. A meteorológiai megfigyelések hasznosításaa hivatalos statisztikában (Thirring G. közleménye).
II, osztály Gazdasági statisztika.
!. Jelentés a gazdasági previziók bizottságának munkálatairól (Bowley jelentése),
2. Szállítási statisztika (Girard jelentése).
3. Szállítási statisztika (hajóforgalom) (Piekal—
kiewicz jelentése).
4. A közjogi jellegű testületek pénzügyeinek sta—
tisztikája (Piekalkiewicz jelentése).
5. A készáruk éti-statisztikája (Platzer jelentése).
6. Munkahérek, mint a termelés
elemei (Simiand közleményel.
költségnek 42*
6. szám.
7. La Statistigue des occupations productives des femmes (Rapport de M. Platzer).
8. Une statistiaue internationale des (Communication de M. Hecht).
9. La Statistiaue da marché intérieur (Commu—
nication de M. Zahn).
10. Statistiaue des arrivages et expéditions des marchandises des Grandes Villes (Communication de M, Morgenroth).
trusts
IIIe Section, .S'tatistiaues Sociales.
]. Commission mixte de la statistiaue intellec—
tuelle (Rapport de M. March).
2. ()]uimage et salaires réels (Rapport de M.
Hilton).
3. Statistiaues historiaues ('Happort de M. Si—
miand ). .
4. Le montant (les budgets (les principaux Etats
de I'Antiguité gréegue de M.
Andréadés ).
5. Statistigue des Logements (Rapport de M.
Pribram).
6. Statistigue Criminelle (Rapport de M. Roos).
7. Statistiaue Criminelle (Communication M. Gini),
8. Statistiaue des Fonetionnaires (Rapport de M. Methorst).
9. La eomparabilite' des statistiaues périodirjues (Communication de M. Platzer)
(Communication
de
(le programme substantiel est une préeieuse preuve du Iabeur zéle' de lllnstitut et du róle im—
portant de cette organisation scienti/iaue.
aaa: efforts efficaees du Comité préparatoire et surtout a ceux du Bureau de Illnstitut, il est encore plus riehe (Iue les programmes préliminaires des Sessions (llaprés-guerre, et rivalise méme avec Forth-e du jour, présentant un grand intérét, mais eomportant plusieurs rapports dlune importance plutöt locale, de la Session de Tokio. Ainsi, la Ses- sion de Madrid s*annonce comme une nouvelle étape, dlun grand succés, de la coopération scien—
tifiaue. t
Grace
A portugál népszámlálás elsö eredményei.
Les premiers résultats du recensement de la popu- lation portagaise.
A hetedik portugál népszámlálás 1930 december 1-i időpontban folyt le. A népszámlálási művelet
néhány előzetes eredménye legújabban került ki a sajtó alól s Portugália
emelkedéséről ad számot:
lélekszámának erőteljes
L é l e k s z á, ra ffalgefá/is 1911— 1920
1911 1920 1930 1920 1930
Szárazföld 5,54-.7.708 5,621.977 6,196.020 11? 102 Szigetek . 412348 411014 464832 ——0'3 13'1 Összesen 5,960.056 6.032.991 6,660.852 1'2 10'4
1931
7. A női keresőtevékenység statisztikája (Platzer jelentése).
8. A trösztök nemzetközi statisztikája (Hecht közleménye) .
9. A belső piac statisztkája (Zahn közleménye).
10. A nagyvárosi áruk érkezési és elszállítási statisztikája (Morgenrotl'i közleménye).
III. osztály. Szociális statisztika.
t. Jelentés az intellektuális statisztikai vegyes bizottságról (March jelentése), A
2. Munkanélküliség és reáhnunkabe'rek (Hilton
jelentése), ' (
3. Történeti statisztika (Simiand jelentése).
4. A legfontosabb ókori görög államok költség—
vetései (Andréades közleménye).
5. Lakásstatisztika (Pribram jelentése).
t'). Bűnügyi statsztika (de Roos jelentése).
7. Bűnügyi statisztika (Gini közleménye).
8. Kl'iztisztviselők statisztikája (Methorst je—
lentése).
9. Az időszakos statisztikák összehasonlítható—
sága (Platzer közleménye).
Az Intézet körében folyó serény munkának s e tudományos szervezet fontos szerepkörének értékes bizonysága ez a rendkívül tartalmas tárgyrend, mely — hála az előkészítő bizottság és főleg az Intézet vezetősége eredményes törekvéseinek —A gaz—
dagabb, mint bármelyik háború utáni ülésszak elő—
zetes programmja és még a nagyérdekű, de bizo—
nyos mértékig lokális jelentőségű referátumokkal teletűzdelt tokiói ülésszak tárgyrendjével is vetek—u szik. A madridi ülésszak tehát a tudományos együtt.
munkálkodás nagysikerű új állomásának igérkezik"
A világháborús tíz év alatt stagnáló portugál állam 1920—4930. évi népesedésének képe nemcsak a fejlődési mélypontot képviselő 191 1-—1920. évi decen—
niumnál sokkalta kedvezőbb, de jobb, mint az előző időszakokban; a tényleges gyarapodás arányszáma ugyanis az 1890—1—4900. években 74 és az 1900——
1910. években is csak 9900 volt.
Nemek szerint a férfiak száma az utolsó tíz év alatt 2,855.818—ról 3,103.440-re emelkedett (8'7%-os szaporulat), míg a nőké 3,177.173—ro'l 3,557.412-re nőtt (12'00b—os szaporulat). A nőtöbhlet háborús nagyrafokozódását tehát az ezer férfire jutó nők számának újabb emelkedése követte: 1911-ben ez a
6. szám. —— 627 — 1931
szám 1.007-et tett, 1920-ban 1.113—i'a szökött s 1030— Lélekszám TéljylegP—S
ban már 1.146—ot ért el, bizonyára jórészben a ki— 1920 1930 532500:—
vándorlás káros következményeképen. (Notiziario Palembang (Szumátra) . 73.726 109.069 47'9
demugraücol) Makasszar (Celebesz) . . 56.718 86.662 52'8
Medan (Szumátra) . . . 45.248 74.976 65?
.,—_.W, Pandzsermaszin (Borneo) 46.993 64.223 36"?
Padang (Szumátra) . . . 38.169 51.976 362
Holland-Kelet-India népessége.
La population des Index Orientales Néerlandaises, Jáva és Madura népszámlálási adatainak ismer—
tetése utáni) most az időközben nyilvánosságra ho—
zott hivatalos publikáció alapján egész Holland—
Kelet—lndia népszámlálási adatait is egybefoglalhat- juk (a kisebb szigetek a végösszeállításban egy—egy szomszédos nagy szigethez soroztattak hozzá):
Lélekszám Tényleges
1920 1930 535003:-
Jáva és Madura . 34,984.171 41,719.524—. 19'3 Szumátra . 6,297.980 '8,238.57O 30'8 Borneo . . . . 1,626.001 2,194.533 ' 35-03 f
Celebesz 3,108.837 4,226.586 360
A többi szigetek 3334345 4,351.812 30-5 Egyéb gyarm. együtt 14,366.663 19,011.501 323 Holland—Kelet-India 49,350.834 60,73L025 231
A feltűnően nagy lélekszámemelkedésnek rész—
ben az 1930-as népszámlálás pontosabb volta is egyik magyarázója, bár ez a néhol becslésekre szorítkozó felvétel pontosság dolgában még mindig nem közelíti meg az európai népszámlálásokét.
A népsűrűség, mely a 132657 km2-nyi Java és Madura területén európai szemmel nézve is rendkívül nagy (1 km2-re 314'5 lakos), az 1,767.477 négyzetkilométer területű egyéb kelet—
indiai szigeteken csak 107 fő (1920-ban 81) s itt csupán egy-egy kisebb szigeten, vagy sziget—
részen emelkedik száz fölé. Említést érdemel, hogy az egyéb gyarmatok nagykiterjedésű földjén az európai népesség száma ma is kisebb félszázezer—
nél (48.754 fő), s a 650496 főnyi kínai és 58.720 főnyi egyéb ázsiai népelem kivételével, a többi lakos mind bennszülött. Az ezer férfire jutó nők aránya a bennszülöttek körében 993, az európai népesség- nél 818, a kínaiak között 515 és az egyéb ázsiaiak kisszámú töredékénél 733; ezek az arányszámok jelentékenyen eltérnek Jáva és Madura adataitól, úgyhogy míg ott végeredményben ezer férfire az 1930—as előzetes eredmények szerint 1.042 nő jutott.
addig az egyéb provinciákban változatlan (bár eny- hülő) a férfitöbblet (ezer férfire 1920—ban 944, 1930—
ban 970 nő).
Jáva és Madura százezernél népesebb városai- nak lélekszámát a Szemle idézett helyén már közöl—
tük. Az egyéb szigettartományokon csak Palembang népessége érte el ezt a határt s ötvenezerne'l népe—
sebb vele együtt is csak öt, a következő akadt:
.
1) V. ö.: M. Slat. Szemle 1931. évi (IX.) évf. 202. l.
A világ rózsaolaj termelése.
La production mondiale d'huíle de rose.
A mezőgazdasági termelési ágak között egyike a legkevésbbé elterjedetteknek és leginkább helyhez kötötteknek a drága rózsaolajat szolgáltató rózsa—
fajták termesztése, jóllehet az elfoglalt földterület egy egységét véve alapul, a legjobban fizető mező—
gazdasági művelési ágak közé tartozik.
A rózsatermesztő országok között első helyen áll Bulgária, ahol kb. 12.000 kisbirtokos és termelő több mint 42.000 rózsakertben termeszti a finom rózsaolajat nyujtó rózsafajtákat, a pirosat (Rosa damaseaena Mill.) és a kevésbbé értékes fehéret (Rosa alba L.). Ezek a fajták nagyon nehezen ho—
nosodnak meg s ezért a Földnek csak kevés helyén termesztik eredménnyel, így különösen Bulgáriá- ban a Szredna—Gora déli hegyoldalain, Karlovo, Ka- zanlik —— a híres ,,rózsák völgye" —, Csirpán és Plovdiv környékén. Eredményes a termesztése még Perzsiában, Anatóliában, Olaszországban, Francia- országban, Németországban, Görögországban, Algír—
ban, Szíriában, a Kaukázusban és Bengálban. Leg—
újabban Magyarországon is kísérleteznek meg- honosításával.
Az évi átlagos rózsasziromtermelést az alábbi táblázat mutatja:
Kg
Bulgária (1930) 7,587.102
Franciaország 1,500.000
Olaszország 500000
Perzsia . . . 400000 Algir . . . 60.000 Sziria . . . — 60.000 Görög-Macedónia . . . . 30.000 Törökország . . . . . 20.000 Németország . . . 10.000
Ebből a táblázatból kitűnőleg a világtermelést túlnyomórészt Bulgária tartja kezében, azonban nemcsak mennyiségileg, hanem minőségileg is, ki- váltkép mióta a modern technika vívmányaival fel- szerelt párolókban végzik az olaj kivonatolását.
Bulgária rózsatermesztésének adatai a legutóbbi évek során ezek voltak:
' Beültetett Termelt rózsa. Termelt rózsa—
Ev terület ha. szirom kg olajfigr. üvegcse
1897 . . 4.845 8.920.000 539000 1903 . . 5.970 13,302.600 847972 1905 . . 7.304 13,394.661 894.464 1910 . . 7.605 10,400.235 606261 1915 . . 8.689 12,682.239 771.108
6. szám.
, Beültetett Termelt rózsa— Termelt rózsa', Ev terület ha. szirom kg olaj 5gr. üvegcse
1916 8.929 11,436.030 705775 1917 8.964 11,733.821 681.706
1918 8.427 8,278.252 499.743
1919 7.090 5,236.604 315259
1920 6.356 5,442.711 340551
1921 5.592 4,835.800 276061
1922 4.655 5,577.200 336603
1923 4.561 5,190.800 282496
1924 4.727 5,835.100 372909
1925 4.905 4,933.200 304215
1926 5.049 6,434.300 390864
1927 5.120 5,800.000
1928 5.000 4,800.000
1930 6.546 7,587.102
A háború utolsó éveiben megkezdődött igen súlyos visszaesése a terméseredményeknek első—
——628-—
sz:-m
1931
sorban annak tulajdonítható, hogy ezidőben Bulgá—
ria teljesen el volt zárva legjelentősebb piacaitól, az ennek folytán bekövetkezett dekonjunktúra pe- dig okozója lett a rózsakertek elhanyagolásával kapcsolatban fellépett betegségek káros pusztítáe sainak.
Bulgária évi átlagos rózsaolajkivitele volt:
É v Kg
1886—1895 3.011
1896—1905 4.150
1906—1915 4.892
1917—1920 2.395
1921—1926 2.646
Legnagyobb vásárlója Franciaország, Német- ország, Svájc és az Amerikai Egyesült Államok s7inte'n jelentős mennyiséget vesznek át.
Különféle. — Divers.
Mexikó népszámlálási adatai szerint a nőtöbblet (ezer férfire) 1921 és 1930 között 1.047-ről 1.034—re esett.
*
Franciaországban az 1930. évi előzetes nép—
mozgalmi eredmények szerint a házasságkötések száma 342698, az élveszületéseké 748911, a halá- lozásoké 649125 volt, a természetes szaporulat tehát
99.786—ot ért el. Ezer lélekre számítva a házasság- kötési arányszám 8'3 (1929-ben 81), az élveszüle—
tési arányszám 181 (1929 : 17'7), a halálozási arány- szám 15'7 (1929 : 18'0); az előző évi 0'3%o—es termé- szetes fogyás helyett tehát 1930-ban (bár minimális méretű : 2'4%o-es) természetes szaporodás regisztrál—
tatott. 100 élveszülöttre 1930—ban 79 (1929-ben 9'5) csecsemőhalott esett.
Az 1930. évi adatok tanuskodása szerint válto- zatlanul kedvező a lengyel népmozgalmi viszonyok alakulása. Ezer lélekre 1930-ban 97 házasságkötés, 32'8 élveszületés és 15'8 halálozás jutott. A termé- szetes szaporodás alakulása 1927 óta évről évre jó, sőt javuló tendenciát mutat; az egyes évek ezrelékei:
14'5, 159, 153 és 1930-ban 17'0.
!:
Kedvező halandósági viszonyainál fogva Új—
Zéland népmozgalma mindenkor figyelmet érdemel.
Az 1930—as statisztika szerint a házasságkötések aránya 7'8. az élveszületéseké 18'8, a halálozásoké 8'6 és a természetes szaporodásé 10'2%o volt. 100
élveszülöttre 1930 folyamán csupán 35 csecsemő—
korú halott jutott.
1:
Az Egyesült Államok költségvetése az 1919. év óta először mutat deficitet. A hiány európai szem- mel nézve igen jelentős: 1'1—1'2 milliárd dollár.
Az 1931/32. költségvetési évre a hiány további emel—
kedése várható. A költségvetési deficit oka főleg az, hogy a kormány elmulasztotta az adók kellő fel—
emelésével a vállalt nagy állami terheket idejében fedezni, ami azért említésreméltó, mert ma a leg- több államban a deficitet az adózóképesség csök—
kenése idézi elő.
aki
A magyar iparvállalatok métlegazlumi a Ma—
gyar Gazdaságkutató Intézet közlése szerint az 1930.
évre vonatkozóan 26'1%—ka1 kisebb tiszta nyere—
séget mutatnak, mint ugyanezen vállalatok 1929.
évi mérlegei. A most elsőízben közölt kimuta- tásban 773 iparvállalat mérlegadatai kerültek fel- dolgozásra. A Gazdaságkutató Intézet korábbi meg—
állapítása szerint az ipari termelés visszaesése 1930—
ban az előző évvel szemben kb. 15%-ra tehető. A kimutatott tiszta nyereségnek a termelés csökke—
nésénél nagyobb visszaesését az Intézet azzal indo- kolja, hogy csökkenő termelés mellett a nehezeb- ben apasztható általános üzleti költség a tiszta nyereség összegét fokozottabban szállítja le, s emel—
lett a vezetők kedvezőtlen konjunktúra idején haj- lamosak a nyereséget -— nehogy az új üzletév vesz- tesége túlnagynak tűnjék fel —— pesszimisztikusan kimutatni.
