PÁLOS ISTVÁN:
A KÖZPONTI STATISZTIKAI HiyATA L JÁRÁSI És VÁROSI FELÚGYELÖSÉGEI :
'VEZETÖINEK MUNKÁIÁRÓL És FEL ADATAIRÓL—
A közelmúltban megjelent rendeletek, többek között: az új tanácstör—
k*vény, a tanácsok gazdasági megerősítéséről hozott határozat, a mintegy 7000 ) ; különféle vállalatnak a tanácsok számára történő átadásáról kiadott intézke-
;dés és elsősorban a mezőgazdaságfejlesztési párt-* és kormányhatározat a x tanácsi munkát a legteljesebb mértékben átalakítják. Az átalakulásnak első- sorban a vezetés munkájában kell megmutatkoznia. A tanácsi vezetők, akik sok esetben eddig csak a ,,felülről jövő" utasításokat várták, s feladatuk azok minél teljesebb végrehajtása volt. most már szélesebb hatáskörrel ren—
delkeznek, a rendelkezésükre álló erőforrásokat a kitűzött célok érdekében önállóbban használják fel.
A—vezetőknek —-—- az eredményes munka érdekében —— tájékozottaknak kell lenniök. Ismerniök kell a mezőgazdaság munkáját, a felügyeletük alá tartozó vállalatok termelési feltételeit és tervteljesítését, a községfejlesztési, egészségügyi, kulturális és egyéb terveket és az elért eredményeket. Mind- ezekről a statisztika tájékoztatja a vezetőket. A Központi Statisztikai Hiva- tal kötelessége annak biztosítása, hogy területi szervei minél sikéresebben járuljanak hozzá a tanácsok új feladatai megvalósításához. Ennek érdeké——
ben azonban a statisztikai felügyelőségek munkáját bizonyos mértékig át
"kell alakítani.
Mielőtt a feladatok ismertetésére rátérnénk, előljáróban foglaljuk össze röviden az eddig elért eredményeket.
A statisztikai felügyelőségek eddigi munkája
A statisztikai felügyelőségek 1952. április óta dolgoznak. A területi sta- tisztikai munka akkori értelmezése szerint a felügyelőségek más jellegű fel- adatokat kapták, mint az igazgatóságok. Ez részben szükségszerű volt (pl. az iparvállalatok és állami gazdaságok munkája legtöbbször nem is figyel- hető meg járási szinten), részben pedig azért történt, mert a felügyelőségek 'főfeladatául a *mezőgazdaság magánszektorára vonatkozó összeírások és a termelőszövetkezetiadatgyűjtések lebonyolítását tűztük ki. A mezőgazda- sági, továbbá a kulturális, népművelési feladatokon kívül a felügyelőségek más statisztikai feladatokkal nem foglalkoztak.
A munkaterületek elhatárolása következtében a felügyelőségek mu —
—kájában az adatgyűjtő jelleg domborodott ki. A felügyelőségek az adatgyő—
téseket általában jól hajtották végre és ezt a Hivatal kitüntetéssel, dicséret—v * tel sok esetben elismerte. Ez az elismerés is, de elsősorban a felső irányítás volt az oka annak, hogy a felügyelőségek ösztönzést túlnyomórészt az adat—- gyűjtési feladatok végrehajtására kaptak és szinte kizárólag a Hivatalnak dolgoztak. Ezeket a feladatokat odaadással és eredménnyel oldották meg, de a helyi vezetők tájékoztatására alig fordítottak gondot.
A felügyelőségek közötti munkaversenyek, a felajánlások és a Hivatal által kiemelt követendő példák mind arra indították a felügyelőségi dolgo-—
zókat, hogy tűzön—vízen át végrehajtsák az adatgyűjtéseket. Ennek a nagy * igyekezetnek később azután vadhajtásai is voltak. Igy például részben en—
nek következménye volt az is, hogy a termelőszövetkezeteket a mai napig csupán egy-két járásban tudták rászorítani az önálló adatszolgáltatásra. Az—
' zal, hogy a felügyelőségek dolgozói a kérdőíveket kivitték a termelőszövet—
kezetekbe és a kitöltött kérdőívekért újra kimentek (ha nem _volt kitöltve,
maguk állították össze), mintegy arra szoktatták a termelőszövetkezetí el—
nököket, könyvelőket, hogy maguktól ne csináljanak semmit, mindent a já—
rási felügyelőségek dolgozóitól várjanak. Ezektől a hibáktól eltekintve, azon-—
ban meg kell állapítanunk, hogy az adatgyűjtő munkát a felügyelőségek eredményesen és jól oldották meg.
A felügyelőségi munka eddigi jellege általában nem kívánta meg, hogy a felügyelőségeknél a vezető és a beósztott munkaköre élesen elkülönüljön.
Az adatgyűjtési feladatok végrehajtásából egyformán vették ki részüket a felügyelőségvezetők és a beosztottak, ezért a felügyelőségvezetők —— kevés kivételtől eltekintve — nem is válhattak vezetőkké. Ebben hibás a Hivatal, de hibásak az igazgatóságok is, mert alig foglalkoztak a felügyelőségvezetők—
kel, mint vezetőkkel. A felügyelőségvezetők nem kaptak önálló feladatokat,.
egyszerű Végrehajtó közegekké lettek.
Nem alakult mindenütt helyesen a járási vezetőkkel való kapcsolat sem.
Sok felügyelőségi dolgozót ma is befolyásol a szabad vélemény és bírálat nyilvánításában az a tény, hogy eredetileg ők maguk is tanácsi dolgozók voltak. Ez lényegében azt jelenti, hogy ezeken a helyeken nem is érvénye- sülhet a statisztikai jelentésekben a befolyástól való mentesség Helytelenül alakul a kapcsolat ott is, ahol ezt baráti látogatásokkal, telefonálásokkal és nem pedig statisztikai tájékoztató munkával akarták kiépíteni és fenntar-v tani. Több helyen a felügyelőségek többé-kevésbé ugyan feltárják a hibákat, de nem merik kérni a felsőbb szervektől, hogy intézkedjenek a hibák ki—
javítása érdekében, vagy hogy a mulasztókat vonják felelősségre. Nem min—
dig kísérik figyelemmel a hozott intézkedések gyakorlati végrehajtását sem, pedig ezzel igen gyakran nagyobb anyagi károkat előzhetnének meg.
A statisztikai felügyelőségek újabb feladatai
Az eddig elmondottakból kitűnik, hogy a felügyelőségek munkája egé—_
szen a legutóbbi időkig egyoldalú volt: az adatgyűjtési feladatokat elvégez—
ték, de már tájékoztatásra, ellenőrzésre általában nem futotta erejükből.
Ezen sürgősen változtatni kell. A felügyelőségeknek a megerősödött tanácsi szervek segitőivé kell válniok. Ennek érdekében a felügyelőségeknek meg kell valósítaniok a statisztikai törvényben körvonalazott következő felada—
tokat:
% ' " ,,,,, .
szervezo munka),
; A KSH JARASI' És vAaosr ra züoyzwsssm VEZET—omni; ramn'mmaoz — 253, ,
2. a helyi vezetés tájékoztatása,
3. az ellenőrzés (a tanácsi osztályok és az adatszolgáltatók statisztikai munkájának ellenőrzése).
Foglalkozzunk részleteiben ezekkel a feladatokkal!
!. Az adatgyűjtés és adatfeldolgozás
A felügyelőségek adatgyűjtő és adatfeldolgozó munkája többoldalú. Más jellegű az elvégzendő munka a mezőgazdasági összeírásoknál, más a termelő——
szövetkezeti adatfelvételeknél és ismét más a népmozgalmi vagy kulturális adatgyűjtések esetében.
A mezőgazdasági összeirásoknál igen fontos a szervező, előkészítő munka. A számlálóbiztosok kiválasztása és oktatása, a tanácsok közreműkö— , désének, a pártszervezetek támogatásának biztosítása, az adatfelvétel poli-
tikai előkészítése, a nyomtatványellátás megszervezése, —-— a felügyelőségek fő tevékenysége. Ebben a munkában a felügyelőségek már bőséges tapaszta—
latokkal rendelkeznek és jó eredményeket értek el. Ugyancsak megfelelően kialakult már az összeírások feldolgozásának gyakorlata is, és a felügyelősé—
gek legnagyobb része ma már határidőre összeállítja a járási Végeredmé—
nyeket.
A termelőszövetkezeti adatgyűjtések módszerei már nem mondhatók ilyen kielégitőeknek, azokat meg kell változtatni. Néhány felügyelőségnek már sikerült elérnie azt, hogy az adatszolgáltató termelőszövetkezetek ma- guk készítik el a beszámolójelentéseket és azt az előírt határidőre el is jut—
tatják a felügyelőségekhez. Ezt a gyakorlatot ki kell szélesíteni. Ha ezt el tudjuk érni, a felügyelőségek felszabadulnak a kérdőívek személyes sürge—
tésének munkája alól, és így több, gondot fordíthatnak a szakmai statisztikai
" ..
feladatok megoldására. A termeloszovetkezeti adatgyűjtő munka ilyen mó—
don történő megszervezése csupán nevelés kérdése. Ezt bizonyítja a ceglédi és a szombathelyi járási felügyelőség példája, de ezt igazolja több felügyelő- ség részleges eredménye is.
Az oktatási és a népműVelési munka területén —- a statisztikai munka racionalizálása után ——- a felügyelőségek adatgyűjtő munkája csak abból áll, hogy átveszik az illetékes tanácsi osztálytól az összesített adatokat. Ez meg- terhelést nem jelent, csupán azt kell biztosítani, hogy a tanácsi osztály idő- ben megfelelő adatokat adjon át.
Az adatgyűjtő munkával kapcsolatban meg kell emlékeznünk a statisz—
tikai fegyelemről is. Egy-egy járás területén a statisztikai fegyelem meg-, teremtéséért, megszilárdításáért a felügyelőség felelős. Szilárd statisztikai fegyelemről akkor beszélhetünk, ha az összeírások határidőre elkészülnek, ha a beszámolójelentések az előírt időre beérkeznek, ha _a begyűjtött, illetve bevallott adatok teljesek és megbízhatóak. A statisztikai íegyelemhez tarto- zik az engedély nélküli adatgyűjtések elleni harc is. A felügyelőségek dol- gozói már eddig is Sok kontárstatisztikát derítettek fel, de még sok esetben nem harc01tak elég következetesen azok leállításáért. A Hivatal így ——- ha értesül is ezekről -—- nem mindig intézkedhet kellő eréllyel a kontárstatiszti- , kák leállítása érdekében.
A statisztikai fegyelem természetesen a felügyelőségek dolgozóira is vo— ' natkozik. Az adatok feldolgozása és ellenőrzése során a múltban elég gyak- ran előfordult, hogy a felügyelőségek -—— bizonyos összefüggések mesterséges
254
biztosítása érdekében --—' az adatszolgáltatőkkal való megbeszélés nélküli—' megmásították az adatokat. Az adatok ilyen megváltoztatása vétség, ennek;
a jövőben nem szabad előfordulnia.
2. A helyi vezetés tájékoztatása ,
A Központi Statisztikai Hivatal és területi szerveinek egyik legfon—
tosabb tevékenysége a vezetők tájékoztatása. A felügyelőségek csak a leg-- utóbbi időben kísérleteztek tájékoztatók kidolgozásával. Ezek a tájékoztatók.
azonban többnyire még nem jutottak el a járási vezetőkhöz. A tájékoztató munka kialakulását az is akadályozza, hogy az igazgatóságok nem segítik?
megfelelően a felügyelőségeket. A járási vezetők számára készült jelentések, elkészítésében az igazgatóságok menet közben adjanak tanácsokat, útmutaw tást; ne csak a már elkészült jelentéseket vizsgálják felül.
A felügyelőségeknek meg kell tanulniok, hogyan kell a jelentéseket összeállítani. A jelentések feladata nem az, hogy előre elgondolt következte—r tésekhez igazodjanak, hanem hogy beszámoljanak a határozatok végrehaj-*
tásáról minden kendőzés és szépítés nélkül. De a másik végletbe sem sza—
bad esni. Nem elég és nem helyes csak a hibákról beszélni, az eredményeket; _ is fel kell sorolni. A szigorú tárgyilagosság megköveteli, hogy a hibák és az.
eredmények aránya ugyanolyan legyen a jelentésben, mint a valóságban.
A jelentések ne a közismert tényeket, az általánosságokat tartalmazzák,, hiszen ezeket a vezetők ismerik, hanem elemzéseket tartalmazzanak és ter——
jedjenek ki a járási tanács egész tevékenységére. Foglalkozzanakpéldául a—
gépállomások munkájával, a mezőgazdasági összeírások eredményeivel, a járás kulturális helyzetével; ismertessék monográfiák formájában egy—egy"
jó vagy rossz munkát végző termelőszövetkezet, kultúrotthon, gépállomás:
munkáját stb. Mindez elengedhetetlen (a jó tájékoztató összeállításához. Épw pen ezért —-— véleményem szerint -—-— helyes lenne, ha a felügyelőségek a járás gépállomásainak munkájával is foglalkoznának, hiszen a gépállomásokj munkája szorosan összefügg a termelőSzövetkezek és az egyéni gazdaságok munkájával.
A tájékoztatók helyes megszervezésére, kidolgozására különös gondot kell forditani. A jelentés témáját logikusan kell végigvezetni, ügyelve evező—- vegezésre, a magyaros, könnyen érthető stílusra. A jelentések csak valódi és ellenőrzött adatokat tartalmazzanak, ne kerüljön azokba számszaki hiba, még kevésbé szándékos ferdítés. Ez utóbbiakra különös gondot kell fordítani.
A felügyelőségek munkáját a járás gazdasági és politikai vezetői egyre in—
kább a jelentéseken keresztül értékelik. Nem tehet tekintélyre szert az a felügyelőség, amely nem ellenőrzött, megbízhatatlan adatokkal kívánja ,,tá—
jékoztatni", helyesebben: megtéveszteni a vezetőket.
3. Az ellenőrzés
Az adatgyűjtő, a tájékoztató munka mellett új feladata lesz a felügyelő—
ségeknek az ellenőrzés. A felügyelőségek által eddig végzett ellenőrzések célja nem az adatszolgáltatási munka megjavítása volt, hanem csak az egyes adatok megszerzésére, kijavítására korlátozódott. Most a felügyelőségek el—
lenőrzési munkája kiszélesedik. —
A mezőgazdasági és egyéb összeírások során a felügyelőségekre továbbra is az adatbevallások megbízhatóságának biztosítása, ellenőrzése vár. Ezt a
A KSH JARÁSl ÉS VÁROSI FELUGYEDÖSÉGEI VEZE'DÖINEK FELADATAIRÓL * 255
jövőben is az eddigiek szerint kell elvégezni, a felügyelőségek dolgozóinak.
menetközben kell az ellenőrzést végezniök. ,
A termelőszövetkezeti adatgyűjtéseket is részben az adatgyűjtések ide—- jén kell ellenőrizni, de ellenőrzést végezhetnek a felügyelőségek —— és ez szükséges is**——- egyéb időben is. Az ellenőrzés összekapcsolódik a termelő—
szövetkezeti patronálási mozgalommal, melynek keretében a felügyelőségek dolgozói állandó szívélyes segítéssel és útmutatással akarják a termelőszö-r vetkezeti elnököket, könyvelőket rendszeres számviteli munkára és pontos!
adatszolgáltatásra nevelni. .
Uj vonás lesz a felügyelőségek ellenőrzési munkájában a járási tanácsok statisztikai munkájának ellenőrzése. A tanácsok a statisztikai törvény értel— ' mében kötelesek az előirt statisztikai feladatokat megoldani. A Központi, Statisztikai Hivatalnak pedig azt kell ellenőriznie, hogy a tanácsi, a gazda— sági és egyéb szervek megszervezték—e a statisztikai adatszolgáltatást saját területükön és megfelelően működik—e az. Járási szinten ezt a feladatot a járási felügyelőségek végzik és ezzel végeredményben a felügyelőségek, a statisztikai törvény végrehajtóivá [válnak. Ennek a munkának rendkívül nagy a jelentősége, és ezért erre a felügyelőségeknek alaposan fel kell.
készülniök, gondosan kidolgozott munkaterv szerint kell eljárniok.
*
A felügyelőségek feladatai megnövekedtek és ez megkívánja, hogy a _ felügyelőségek élén az eddigi, többnyire csak névleges vezetők helyett tény—
leges vezetők álljanak, akik önállóan és tervszerűen irányítják a munkát.
Befejezésül vizsgáljuk meg: mit kívánunk a felügyelőségvezetőktől. _, Igen fontos követelmény, hogy a vezető bánni tudjon az emberekkel,.
tehát helyesen tudja kiválasztani munkatársait, tudja biztosítani a megsza—v bott feladatok végrehajtását, ki tudja alakítani a szükséges együttműködést—
a felettesekkel és a külső szervekkel. A munkatársak kiválogatása, a dolgo-- zők munkájának állandó figyelemmel kísérése a vezető feladata. A vezető . felelős minden feladat megoldásáért, de nem neki kell mindent elvégezni?
Azért vannak munkatársai, hogy a teendőket velük megossza, és azután el—
lenőrizze, hogy a kiadott részletfeladatokat végrehajtották—e. Értékelje, bi—f
rálja a végzett munkát. ,
A jó vezető megbeszéli a teendőket beosztottaival, meghallgatja véle—_
ményüket, tanácsukat kéri és azok alapján dönt. Döntését azután minden munkatársának végre kell hajtania. A jó vezető önteVékenyen dolgozik és
dolgoztat. Nem vár mindenre utasítást, ha nincsenek pillanatnyilag központi feladatok, rendbehozatja a nyilvántartásokat, a visszatekintő adatokat, vagy
egyéb szükséges feladatokat hajt végre.
A rátermettség és vezetői készség azonban" még nem elegendő. Az embe-—
rek azt tekintik igazán vezetőjüknek, aki szakmailag is felettük áll, több ta—
3 pasztalattal, nagyobb szakértelemmel rendelkezik. A statisztikai felügyelő- ség vezetőjének elsősorban statisztikailag képzettnek kell lennie, ő legyen
járása területén a statisztikai munka gazdája, felelőse. A vezetőnek meg—
-felelő kapcsolatot kell teremtenie a járás gazdasági és politikai vezetői—
vel is.
Ezek a követelmények a felügyelőségvezetők egy részénél már meg-—
Vannak, és megvan minden lehetőség arra, hogy a többi járásban is a veze—
tők a fentiekben vázolt módon dolgozzanak's így a felügyelőségek a rájuk váró nagyobb feladatokat eredményesen megoldják.
