3925, , 1150? *
A részvények értéke.
Valeur des actions.
Résume'. En temmt vompte des prioritás de droit dlochot afectant lleffecti/ (Z'actt'ons de 1915, le nombre-india marguant lo finc- tuat'ion de la valeur des actions cotées á la Bourse de Budapest était, la fin de noeembre dernier, de 108. Ce chiifre état't de 80/0 infézieur Ez celui enz'egistré en octobre. :l llexcepíion des ba'ngues, la bat'sse des cours s'est étemlue sur toutes les catégories des actions. Si (lt/il prend en consideration tous les changements de capitauw, on volt, en calculent le nombre-indíce, on le 30 no—
vembre dernier, 142"), contm 156 cm 31 oetobze.
(:
November hó folyamán a budapesti tözs- den általános jellegű árfolyamcsükkenés kö—
vetkezett be. Az árfolyzunhullamzást jelzö s az 1913. évi részvényallományt érintő elő- vételi jogok figyelembevétele'vel svajci frank alapon kiszámított index november hó utolso tözsdei napján 103 volt, holott ugyanez az arányszám október végén meg ll'Z—őn állott.
Ez azt jelenti, hogy az 1913 december 31-i állapothoz képest a, részényeseknek az elő—
vételi jogok teljes kihasználása mellett 100 svajci frank befektetéssel szerzett részvényei ez év november hó utolso tőzsdei napján 10'3 svájci frankot érnek. _A novemberi csökkenés 80/0.
A részvények egyes kategóriáinal az árfolyam—
esés igen jelentékeny volt. Igy a cukorgyá—
raknál (20'50/0), a gáz és Villamossági vál—
lalatoknál (Klón/.,) és a vegyészeti vállalatok—
nál (17'60/0). Tíz százaléknál nagyobb ár—
folyamcsökkenés mutatkozott általában a rész—
vényesoportok többségénél s csak a bankrész- vények változatlan árfolyama idézte elő, hogy a főindex—szám csökkenése lOO/o-on alnl maradt. A bankrészvényektől eltekintve leg- kisebb arányú volt az árfolyamesés a közleke—
dési vállalatoknál, a takarékpénztáraknál és a textilipari vállalatoknál.
Ha' a részvényindexet úgy állapítjuk mea, hogy a részvénygyarapodast nemcsak az elő- vételi jogon elért hatarig, hanem teljes egé—
szében vesszük számba., az ily módon szami- tott index november hé utolsó tőzsdei napjan 143 volt (október végén 15'6).
ll — 12. szám.
i Indexszám Nmnb.—imlircs.
* ; ax ':— e ?: a
És ti e":§
, , ;?!É'f": ;lgas
A reszvenycsoport l§§§§§ H § [ T;
: M_I"; _— _ §
megnevezése 5 ggg §g y ;? §
vala 53) lxg :
,. . _ ';Él%Nlɧ§0.
Destgnatton des groupcs ; 0§§§Émll % § § §
d'acíions. §§§É§§ § § : §
sie—asse, N a § 3
G E N
okt. nemll okt nov.
oct. "O"-ll oct. not/.
Dho végén —— a' lajín'du mois
!
l, Bankok — Bangues . Il. Takarékpénztárak ——
Cutsses d'épargne Ill. Biztosító-társaságok ——
Sociétés tl'assurant-es IV. Gözmalmok —— Mino-
tem'es . . , ;
V . Bányák és téglagyárak %
—— Mines el brigue— *
[eries . . . 2386
VI. Könyvnyomdák -— Im-
primeries . . . . [21'6
VII. Vasművek és gépgyá- rak ——Forges el ate-
l'icrs de (fonsízuct. !;
mécam'guc . . . . 213 19'03'237 208 VIII. Közlekedési vállalatok : . !
— Communications
et transports . , 5'3 5'2? 7'6 72 IX. Cukorgyárak —— Sue- § '
reries . . . 55'0 § 437; 641 503 X. Gáz- és Villamossági !
vállalatok —— Gaz et -
e'lectricité . 313 252 61'5 49'1 XI. Söt-gyárak és szesz-
ipari vállalatok ——
Brasseries el, dislil- ; —,
lenes . . . . . 89'8437'1 730 7133 XII. Szállodakés gyógyfür- '
dőlt—Hotels et étab-
lisscm. film/tai miné- *
Tales . . . . 283 21'6 40'5 37'6 XIII. Textilipari vállalatok — ! ;
E-nireprtses textiles- 24'1j92'6'28'7 264 XIV. Vegyészeti vállalatok : '
—— Entreprises cI/i- ;
migues . . . . . 17'6314'5§19'6 15'5 XV. Különféle véllalatok— . l
Entt'epr'ises diverses [238 208; 38'0 332 Az összes részvények in— ; *
dexe — Nomln'e md. des
(tettem; tolalcs 11'2110'3 15'6 14'3
33*
KONZULI JELENTÉSEK .
Sz. H. Sz. állam.
Royaume S. 0. S.
Kivonat a belgrádi m. kir. követség 1925 első félévére vonatkozó gazdasági jelentéséből.
Az ország gazdasági helyzetében körül—
belül 2 év ota észlelhető lassújavulási folya- mat az elmult félévben is tovább folytatódott.
Bár a dinár árfolyamának állandó oszeilláeiója és a defiaciós pénzügyi politikával kapcsolat—
, ban fennálló pénz- és hitelválság a gazdasági élet minden ágában továbbra is erősen érez—
teti hatását. a gazdasági helyzet összképe az előző évekhez viszonyítva kétségtelenül ked- vezőbb.
Mindenekelőtt állampénzíigyi téren mutat- kozik szemmelláthato javulás. Az infláció, amely a mult évben minimalis keretek között még mindig tartott, ma már teljesen meg- szűntnek tekinthető. A bankjegyforgalom a félév folyamán fokozatosan csökkent, s az 1925. jan. 1.-i GOOl millió dínárral szemben július elsején csak 5648 millió dinárt tett ki.
A különböző állami bevételek Viszont az előző évhez viszonyítva ismét lényegesen emelkedtek, úgy hogy az államháztartás hitel—
kereteinek tekintélyes bővülése dacára a budget egyensúlya a rendes állami bevéte- lekből nagyobbrészt biztosítottnak látszik.
Kedvezően alakult a kereskedelmi mérleg is. A mult év gazdag terméseredményeibol ugyanis nagy rezervak maradtak vissza. Az ez évi export ennek következtében állandóan igen élénk volt s noha a behozatal lényege- sen nagyobb keretek között mozgott mint az előző évben, a kereskedelmi mérleg mintegy 100—150 millió dinárral aktív maradt.
A mezőgazdaság helyzete szintén kielégítő.
A megművelt terület nagysága valamivel nö—
vekedett, az időjárási viszonyok kedvezők voltak, úgy hogy amennyiben a fejlődés továbbra is normális marad, ebben az évben is gazdag eredményekre lehet számítani.
Az általános gazdasági helyzet ezen javu- lásának megtelelőleg a dínár az elmult félév folyamán állandóan szilárd volt, s 1924 decemberben TöOrről 1925 januárban 7'93,
februárban 8'37, majd majusban 905 centi-
mes-ra emelkedett.A dínár árfolyamának ezen állandó válto—
zása viszont természetszerűleg nem marad—
hatott az általános gazdasági élet szempont-
jából hátrányos következmények nélkül. A kereskedelmi élet bizonyos rezerváltságra volt kényszerítve. E mellett a belföldi árakban?
dacára a pénzügyi politika stabilizálásának, s az állandó árfolyamjavnlásnak. egyelőre olcsóbbodás nem következett be, a termelés külföldi viszonylatban egyre drágult. ami az itteni árúk exportképességét lényegesen csök- kentette, s ezzel az ország kivitelében érez- hető zavarokat okozott.
A pénzügyi kormány gyakori tőzsdeinter- veneióival igyekezett ugyan az árfolyam na- gyobb kilengéseit időről—időre kiküszöbölni, azonban tekintve azt, hogy stabil kurzust csak igen rövid ídőközökre sikerült biztosítani, lényegesebb enyhülés nem következett be.
Igen nyomasztó volt ezenkívül még főként az ipar helyzete; teljes munkabeszüntetések ugyan ritkábban fordultak elő, a gyárak nagy része azonban ismét kénytelen volt üzemét erősen redukálni, úgyhogy becslés szerint az elmult év folyamán átlag kapacitásuknak
csak 35—400/0-ával dolgoztak. A kapacitás
ily kisfokú kihasználása természetesen fo- kozta a termelési költségeket, emellett az üzemi megszorítás következtében a munka- nélküliség továbbra is növekedett, ami nagyon súlyosan jutott kifejezésre, minthogy az épít- kezések teljesen szüneteltek, s így szezon- munkánál sem volt elhelyezkedési lehetőség..Az iparélet ezen stagnációja főlegapénz- és hitelválságra vezethető vissza.
A Nemzeti Bank hitelei változatlanul igen kis keretek közt mozogtak, minthogy a bank hitelrezervái állami tartozásokkal és az előző években engedélyezett hosszú lejáratú köl- csönökkel úgyszólván teljesen ki vannak merítve. Változás e tekintetben csak abban az esetben várható, ha az állam tartozásait nagyobb tételekben kezdi törleszteni,
Az ipari életben fennálló hitelválságon ily—
módon a közeljövőben egyedül nagyobb kül- földi kölesön segíthetne. lly kölcsön meg- szerzésére ngyan a multban is történtek kisér-
letek, mindezideig azonban eredmény nélkül.
Úgy látszik azonban, hogy a helyzet e tekin- tetben valamivel javult. Nevezetesen, elte—
