Egy ország lakáshelyzete áttekintésének módszerei

398

szaki fejlesztéssel is. Ezért alkalmam a

képletben az e'?[ tényezőt, amely az idő (t) függvénye, tehát:

P, : 075446" */7/

Pajestka az egy évtizedre visszanyúló lengel adatok alapján megállapította a foglalkoztatottságot (a dolgozók számát) és az állóeszközök mennyiségét, és kiszámí- totta az s és 0 kitevőket.

Sadowski bírálja Pajestkának a helyet—

tesíthetőségéről vallott felfogását. Ugyanis, ha a /6/ képletet átalakítjuk, kapjuk,

hogy:

1 1

p a p 1 — a

T : — vagy Z :

1 —- e 6

olz e azzl — 8

Ez hiperbola alakú termelési függvényt

ad, mely azt fejezi ki, hogyha az adott ter-

mék előállítására a munka és az állóesz-

közök új kombinációit kívánjuk alkal-

mazni, akkor egyre nagyobb mennyiségű

állóeszköz szükséges a munka megtakarí-

tásához (helyettesíthetéséhez), illetve meg- fordítva, egyre több munka szükséges az állóeszköz—megtakarításhoz. Az első eset- ben csökken az állóeszközök hatékonysága

STATISZTIKAI IBODALMEI _E'IGYELÖ

és nő a munka termelékenysége, a másik esetben a képlet ilyen érteknezese Sa—

dowski szerint megfordítva helyes. Pajest—

ka azonban túlmegy ezen, és a munka és az állóeszközök mennyisége közötti min—

den változást helyettesitésnek tekint. Ez

kockázatos általánosításokboz vezethet.

Sadowski megállapitja továbbá, hogy a

ngg—v , reális körühnények között el-

kalmazva, kifejezi a gazdasági fejlődésre ható összes tényezőket (tehát nemcsak az egy dolgozóra jutó állóeszköz-mennyiség változásait, hanem a független műszaki fejlesztést is). Különben nem állapíthat—

juk meg, hogy valóban előíordul—e helyet- tesítés az állóeszközök és a munka között, mivel az ilyen függvények nem adnak le—

hetőséget az egyes növekedési tényezők hatásának különválasztására. Az a azért nem fejezi ki a munka tennelékenységé—

nek elaszticitását a munka műszaki fel- szereltségéhez viszonyítva, hanem több különböző tényező hatásának eredője.

Hasonlóképpen, Sadowski szerint, a :?

sem fejezi ki a független műszaki fejlesz- tést. Az eüt tényező szerepe szerinte mind- össze az, hogy ,,felszivja" azokat a mara- dékokat, amelyek a tapasztalatai és elméleti

termelési sor különbségéből adódnak.

(Ism.: Andorka Rudolf)

LAKÁSÚGY

EGY ORSZÁG LAKÁSHELYZETE ÁTTEKINTÉSÉNEK Móoszeaet

(Technidues of surveying a country's housing situation, including estimating of cur- rent and future housing reguiremen'ts.) Geneva, 1982. Secretariat of the Economic Commission

*for Europe ?, 34, 2, 7 p.

Az ENSZ Gazdasági Bizottságának La- kásügyi Albizottsága 1959 decemberében

elhatározta az európai országok lakáshely-

zetével kapcsolatban nagyobb tanulmány készítését. Minthogy 1960/1961—ben csak—

nem valamennyi európai ország lakás- összeírást tartott, ezek eredményei a tanul- mányhoz felhasználhatók. A Lakásügyi Al—

bizottság úgy vélte, hogy az összeírások

teljes eredménye előtt is, jelentős előké- szítő, főképpen módszertani munkára van szükség. A munka elvégzésére a Bizottság Lakás- és Épitésstatisztikai Munkacso—

portja kapott megbízást.

A Munkacsoport 1960. decemberi, majd

1961. decemberi ülésszakán megvitatta a feladattal kapcsolatos kérdéseket. Ennek

eredménye e tanulmány, melynek célja,

hogy az egyes országoknak a "lakáshelyze—

tükkel foglalkozó országos monográfia kidolgozásához olyan irányelveket adjon, amelyek majd az európai lakáshelyzet

áttekintésénél felhasználhatók.

A Munkacsoport felkérésére az EGB Tit—

kársága megvizsgálta, hogy az egyes or—

szágok a javasolt irányelveket be tudják-e tartani. A Titkárság megérdeklődte azt is, hogy az országok a szükséges felvilágosí—

tásokat mikorra tudják rendelkezésre bo—

csátani. A beérkezett válaszokból kiderült, hogy a legtöbb ország meg tud felelni az irányelveknek és így széleskörű nemzet—

közi összehasonlítás válik majd lehetővé.

Minthogy az összeírások az egyes orszá—

gokban különböző szakaszokban vannak,

az európai áttekintés nem fejezhető be

mindaddig, amíg minden egyes ország tel-

jes összeirási eredménye rendelkezésre nem áll. Ez 1964 vége felé várható. Meg-' állapodtak tehát abban, hogy a teljes je—

lentések bevárása helyett felkérik az or-

szágokat, terjesszenek elő az irányelvek

alapján részleges válaszokat, akkor és aszerint amilyen mértékben az adatok

STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELÖ

'9'9

rendelkezésre állnak. Kitűnt, hogy az új európai áttekintés elkészítéséhez a körül- mények kedvezőbbek, mint amikor az EGB hasonló tárgyú tanulmánya készült. (Az

európai lakáshelyzet, ECE, Genf, 1956.

jan.) Az Európai Statisztikusok Értekezle—

tének védnöksége alatt kidolgozták a la—

kás- és népességösszeírások programját, amelyet a legtöbb ország elfogadott.

Bár a nemzetközi összehasonlítás maga—

sabb színvonalúnak ígérkezik az új euró—

pai áttekintésben, mint az a már említett

korábbi tanulmányban volt, mégis szüksé—

gesnek látszik a lakásviszonyok különle—

ges szempontjai miatt az életformák vál—

tozatossága és az európai országok lakás—

helyzetére ható okok sokasága következ—

tében a monográfiák elemző módszerének megvitatása. A Munkacsoport úgy véli, nem lehetséges egy nemzetközi áttekintés keretein belül statisztikailag felmérni a

lakáshelyzetet és a különböző követelmé-

nyeket és nem lehet a kérdést összetettsége miatt csupán néhány számadatra redu—

kálni. Éppen azért, hogy a különböző ter—

mészetű problémákat egységes rendszerbe lehessen foglalni, az áttekintés módszer- tani kérdésekkel foglalkozó fejezetet is tartalmaz.

Az országok lakásügyi szabványai és tár——

sadalmi igényei még az európai országok—

ban is különböznek. Ez befolyásolhatja az az országok közötti lakásigények és lakás—

hiányok összehasonlítását. Felkérik tehát az országokat, jelezzék világosan az alkal-

mazott alapszabványokat vagy normákat,

hogy azokat a módszertani fejezetbe be le—

hessen iktatni.

Az előkészítő munkában majdnem min——

den európai ország részt vett. Feltehető, hogy módjukban lesz országos monográfiát készíteni és ezzel is biztosítani az áttekin—

tés kiterjesztését egész Európára. K—ét Európán kívüli ország, Izrael és az Ame——

rikai Egyesült Államok, kifejezte kívánsá—

gát, hogy részt vehessen az áttekintés el—

készítésében.

Az irányelvek a következő tárgykörökre terjednek ki:

az 1960'1961. évi lakáshelyzet; mennyi- ségi és minőségi jellemzők, összetétel és a népesség megoszlása a különböző lakástí—

pusok között;

a lakásállomány jellemzői: nagyság, mi—

nőségi jellemzés és lakottság; különleges

lakásügyi kérdések;

az elmúlt tíz év lakáshelyzetében be—

állott változások irányzata;

statisztikai elemzés és az okok megvilá—

gítása; -

lakásellátás, lakáshiány és lakásigények 1960/1961—ben;

számszerű becslés; lakásellátás, a lakás-—

igények és a lakáshiány számszerű meg-

határozása, az ellátás és az igények szá—

mításához szükséges adatok forrásai;

a minőségi lakáshiány becslése; az eljá—-

rás határai.

(Ism.: Szentes Vidor)

lPARSTATISZTIKA. BERUHÁZÁSI STATISZTIKA

HAAVELMO, T.:

TANULMÁNY

A BERUHÁZÁSOK ELMÉLETE KÖRÉBÖL

(A study in the theory of investment.) Chi- cago, 1960. Univ. Chicago Press. VIII, 221 p.

A könyv tárgya a beruházásokra irá- nyuló kereslet elemzése és a gazdasági

modellek keretében való figyelembevétele.

Ez a problémakör szorosan összefügg a termelés , dinamikai elméletével, amivel kapcsolatban a szerző igen behatóan és kritikailag tárgyalja a termelési függvény kérdéseit. Végül vizsgálja a beruházások, illetve a tőkeakkumuláció szerepét a gaz—

dasági növekedés folyamán. A szerző több gazdasági modellt ismertet, amelyek azon—

ban nem tartalmaznak sztochasztikus mozzanatokat. Ezt azzal indokolja, hogy a

74!

beruházások elméletében egyelőre olyan sok probléma tisztázatlan még, hogy első- sorban az alapvető gazdasági összefüggé—

seket kell realisztikus módon megállapí-—

tani, amihez egzakt modellek legalkalma—

sabbak, Ily módon a könyv feladata ki—

mondottan csak a beruházások ökonomet- riai vizsgálatának előkészítése. A szerző által megálapított alapelveken felépülő ökonometriai modellek sztochasztikus továbbfejlesztése ezután már nem jelent

lényeges nehézséget.

Szerző külön fejezetben foglalkozik az- zal a kérdéssel, hogy mennyiben tekint—

hető a tőke termelési tényezőnek. Mint is—

meretes: Böhm—Bawerk és Wicksell elmé- letei szerint.a tőke nem különálló terme—

lési tényező, hanem szerepe csak abban áll, hogy a föld és a munka produktív

szolgáltatásait az időmozzanattal szerves

összefüggésbe hozza, és ezáltal a termeléA