2. szám.
—136—— 1932
vasúton kívül álló, idegen személyek szerepelnek a legnagyobb számmal.
Pénzügyi eredmények.
A kedvezőtlenebb üzletmenet természetesen erős nyomot hagyott a vasutak pénzügyi viszonyaiban is. A bevételek csaknem ötven millió pengővel csök- kenve, 3176 millió pengőre estek vissza, ami 133
%-os apadásnak felel meg. A kiadásoknál a meg-í takarítás 17 millió körül járt s a kiadások vég-' összege ezzel 3444 millió pengőre szállott le. A csök—
kenés mérte'ke tehát 4'6% volt. A bevételek és ki- adások végösszegének összehasonlítása az előző évi 52 millió pengő felesleggel szemben 269 millió veszteséget eredményez.
Várszeghy János dr.
o IRODALMISZEMLE e §
Könyvismertetések. !)
Chronigue de livres.
Budapest székesfőváros vásár- és vásárcsar—
nokalnak évkönyve az 1928., 1929. és 1930. évről.
Annuaire des Marchés et Halles de la Ville de Budapest pour 1928, 1929 et 1930.
Kiadja: Budapest székesfőváros vásár— és vásárcsarno—
kaínak igazgatósága.
Publié par la Direction des Marchés ei Halles de la Ville de Budapest.
Budapest, 1931. 100 lap —— p.
Az évkönyv ez alkalommal is több év anya- gát együttesen adja s így természetesen a főváros közélelmezésére vonatkozó fontosabb évi vásárcsar- noki adatok csak összevontan és szűkebb terjede- lemben jelenhettek meg, jóllehet eminens érdek fű- ződne ahhoz, hogy ezek az adatok évenkint és pedig a lehető leggyorsabban lássanak napvilágot.
A tárgyalt évek folyamán a vásárcsarnokok és a nyilt piacok egységes vezetés alá kerültek s meg—
kezdődött az utóbbiaknak közegészségileg sokkal inkább megfelelő zárt élelmiszervásárokká való át—
alakítása.
A jelentés táblázatos része a közfogyasztásra alkalmatlan' állapotban érkezett és elkobzott élel- miszerek mennyiségére, az élelmiszervizsgálati ered- ményekre, a vásári forgalomra, az áruk szárma- zási helyére és végül az élelmiszerek havi és évi át- lagárainak alakulására nézve nyujt becses tájékoz-
tatási.
1) Errata. A Szemle mult havi számában a m.
kir. Állami Munkaközvetítő Hivatal 1930. évi műkö- déséről szóló jelentés ismertetésébe egy számhiba került, amennyiben a vidéki városokban működő magánközvetitő irodák nem 45.016, hanem csak 4.516 eredményes közvetítést végeztek.
A tárgyalt évek alatt a vásárcsarnokokban a közélelmezésre ártalmas és elkobzott főbb élelmi—
szerek mennyisége a következőképen alakult:
1928 _ 1929 1930
kg 244.650 290.956 282.058
db 13.029 6.449 10.872
lit. 994 433 678
A vásárcsarnokokban és a kerületekben 1928?
ban 10.518, 1929-ben 12.222, 1930-ban pedig 12.97?
élelmiszervizsgálati mintavétel történt, amelyekből kifogás alá esett 2050, 2070, illetve 1895, A vásári?
forgalom kimutatásai szerint a központi'vásárcsa
nokban vasúton és hajón 1928-ban 1,340.596'9
1929-ben 1,426.655'9 (1, 1930-ban pedig 1,260.160'9 (§
élelmiszer érkezett. A jelentés legnagyobb részét egyes árúcikkekre vontakozó árstatisztikai anya foglalja el. A vásárcsarnokokban, közvágóhídako nyilt piacokon és nyílt árusító üzletekben a nag bani és kicsinybeni árakra nézve létrejött árad tok havi és évi átlagár-ai értékes anyagot szolgálta nak az élelmiszerek árnívójának vizsgálatához;
mennyiségi adatok sajnos, nem ily részletesek, ped ha a felhozatal áruk szerint havonkint is ki lenn mutatva, nemcsak egyes árúcikkek felhasználásáb' jelentkező idényszerű hullámzásról, hanem -— f gyasztási statisztika hiányában —— Budapest széke főváros élelmiszerszükségletéről is megközelítő k' pet kaphatnánk az év egyes szakaiban. Az egy, áruk havi felhasználására vonatkozó mennyis adatok közlése természetesen könnyebb lenne,— h jelentés évről—évre megjelennek és nem kellene évkönyv keretében két—három esztendőnek af tisztikai anyagát összeszoritani.