Gazdálkodási modul
Gazdaságtudományi ismeretek I.
Közgazdaságtan
KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc
Az élelmiszer-gazdaság társadalmi- gazdasági szerkezetének változásai és jellemzői napjainkban
Közgazdasági szabályozók a mezőgazdaságban 21. lecke
A 80-as évek fő jellemzői
„magyar mezőgazdasági modell”
1. A termelőszövetkezeti szektor túlnyomó súlya a mezőgazdasági nyersanyagtermelésben.
2. A mezőgazdasági kistermelés jelentős súlya.
3. A kiegészítő tevékenységek számottevő szerepe.
4. Az állami szektor domináns volta az élelmiszer- feldolgozásban és az élelmiszer-
kereskedelemben.
Az előzményekről
1. A gazdasági társaságokról szóló 1988. évi VI. törvény 2. A 80-as évek végén bevezetett adóreform
3. A kétszintű bankrendszer kialakítása
4. A termelői és fogyasztói árak kezdődő liberalizálása 5. A külkereskedelem állami monopóliumának oldódása 6. Az ún. előprivatizáció beindulása
7. Egy 1989. évi jogszabály lehetővé tette, hogy a termelőszövetkezetek
vagyonuk 50%-át a szövetkezet dolgozói között felosszák (a földvagyonra nem terjedt ki)
8. Az állami és tanácsi vállalatoknak az átalakulásról szóló 1989. évi XIII.
törvény értelmében kft-vé vagy rt-vé kellett átalakulniuk 1992. december 31- ig, az ÁG-oknak 1993. június 30-ig
A rendszerváltást követő legfontosabb gazdaságpolitikai jogszabályok
• A privatizációs törvények
• Az 1992. évi I. törvény a Szövetkezetekről
• Az 1992. évi II. törvény a Szövetkezetekről
• A kárpótlásról szóló 1991. évi XXV. törvény
• A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény
Az egyes törvények hatása az élelmiszer-gazdaság vertikum szakaszainak társadalmi- gazdasági szerkezetében beálló
változásokra
Mezőgazdaság Élelmiszeripar Élelmiszer-
kereskedelem Szövetkezeti törvények
Jelentős Szerény Szerény
Privatizációs törvények
szerény Jelentős Jelentős
A kárpótlás törvénye
Jelentős Szerény Szerény
A termőföldről szóló
1994. évi LV. törvény Jelentős Nincs Nincs
Az élelmiszer-gazdaság
társadalmi és gazdasági
szerkezete napjainkban
TULAJDONFORMA
A mezőgazdasági nyersanyagtermelésben a magántulajdonon alapuló gazdálkodás vált meghatározóvá.
A külföldi tőke jelenléte csekély.
Saját tulajdon aránya a különböző méretű gazdaságoknál (2005)
• <5 hektár 92,8%
• 5-20 hektár 85,0%
• 20-50 hektár 74,3%
• >50 hektár 23,6%
Összes gazdaság tekintetében 38,3%
Földhasználat, eszközök
A 90-es évek folyamán a földtulajdon és a földhasználat szétvált egymástól.
A termelőeszközök esetében, az eszközök jelentősebb része társas vállalkozások
tulajdonában van.
A mezőgazdaság kibocsátásának gazdálkodó csoportok szerinti megoszlása
Gazdasági társaságok 40%
Szövetkezetek 10%
Egyéni gazdálkodók és a lakosság más
csoportjai 50%
KIBOCSÁTÁS
A mezőgazdasági termékértékesítés kb. 2/3-át a társasvállalkozások adják.
Gazdasági szervezetek száma a mezőgazdasági és halászati ágban
Gazdálkodási forma* 2005 (db)
Egyéni vállalkozás 41 161
Gazdasági társaság 11 304
Szövetkezet 1 549
ÖSSZESEN 56 157
*KSH (2006): Mezőgazdasági statisztikai évkönyv, 2005. 205p.
A gazdasági társaságokon belül legnagyobb számmal korlátolt felelősségű társaságok szerepelnek
Az ökonómiai üzemméret
Az üzem méretét a potenciális jövedelemtermelő kapacitás fejezi ki, ami egyenlő az üzem összes standard fedezeti
hozzájárulásával
Az üzemméret jellemzésére az Európai Méretegység (EUME) szolgál:
1 EUME = 1200 € SFH = 300 000 Ft SFH ( 1 € ~ 250 Ft)
SFH: bruttó termelési érték és az előállításhoz szükséges közvetlen változó költségek különbsége
Standard Fedezeti Hozzájárulás (SFH)
146/2004. (IX.30.) FVM rendelet tesztüzemi rendszer
keretében kialakított standard fedezeti hozzájárulás értékek alkalmazásáról
Példák a rendeletből:
- búza 64 590 Ft/hektár
- burgonya 430 716 Ft/hektár - juh 3 663 Ft/állat
(Vállalati gazdaságtan keretében)
Gazdálkodás szerkezete Magyarországon
155 ezer gazdálkodás haladja meg az 1 EUME méretet. Az általuk használt mezőgazdasági
terület kb. 4 millió hektár.
A mezőgazdasági terület megoszlása
Magyarországon a gazdaságok mérete szerint, 2005
http://epp.eurostat.ec.europa.eu/portal/page?_pageid=1073,46587259&_dad=portal&_schema=PORTAL&p_
product_code=KS-NN-06-022
51 % 6.8 %
46 % 5.1 % 46 % 2.2 %
43 % 3.7 % 39 % 4.6 %
43 % 3.1 %
31 % 3.4 %
51 % 4.5 % 46 %
5.4 %
35 % 4.3 %
37 % 7.0 % 28 %
3.7 % 28 %
2.1 %
28 % 7.9 %
39 % 7.1 %
11 % 6.7 %
26 % 9.5 %
30 % 7.5 % 34 %
5.5 %
500 ha feletti gazdaságok területe/
megyei szinten SAPS támogatást igénylők
A mezőgazdasági terület a megyék közötti megoszlása
Mezőgazdaságon kívüli jövedelemszerzési lehetőséggel bíró gazdaságok aránya (%)
< 5 ha 5-<20 ha 20-<50 ha 50=< ha Összes
Turizmus 0,2 0,3 0,3 1,3 0,3
Kézműves ipar 0,1 0,0 0,1 0,2 0,1
Mezőgazdasági termékek
feldolgozása 7,9 8,0 8,9 7,7 8,0
Fafeldolgozás 0,1 0,1 0,2 0,7 0,1
Akvakultura 0,0 0,1 0,2 0,7 0,1
Megújuló energiatermelés
4,4 4,9 9,1 16,2 5,8
Szerződéses munkák 0,0 0,1 0,5 1,2 0,2
Egyéb tevékenység 0,5 0,3 0,9 3,4 0,7
Összesen 11,7 12,6 17,4 22,5 13,3
http://epp.eurostat.ec.europa.eu/portal/page?_pageid=1073,46587259&_dad=portal&_schema=PORTAL&p_product_code=KS-NN-06-022
