. IRODALOM. 59
néhányat sorolunk fel, amelyek egy Fröbel in Ungarn című fejezet részére szolgáltathatnának hálás anyagot. Így Kiss Áron említi (A nevelés- és oktatás- történeti kézikönyve, 6. kiadás. Budapest, 1892, 162. 1.), hogy Tavassy Lajos
lS40-ben külföldre utazott és „sokáig mulatott Fröbel gyermekkertésznél".
Irodalmi téren Szabó Endre fejtett ki úttörő munkásságot két könyvével.
A z „Első gyakorlatok az értelem fejlesztése köréből" Debrecenben jelent meg
•Csáthynál, 1870-ben 150 lap terjedelemben. Az előszót pétié „Vezérhangok"- ban a szerző dicsőíti Fröbelt, aki munkagyakorlataival a szónevelés helyébe is. „cselekményes nevelést helyezte, amely rendszer hazánkban még igen kis körben ismeretes s a szükséges eszközök is nehezen szerezhetők meg". Szabó
•ezekre az elvekre alapította munkáját, egyelőre eszközök nélkül, de ígéri, hogy az új kiadást ilyen értelemben fogja átdolgozni. Ez német források után 1871-ben jelent meg Pesten Petriknél 168 lap terjedelemben és 31 táblán számos képpel a következő címmel: „Vezérkönyv Fröbel Frigyes foglalkoztató
•eszközei használatára." Ebben Fröbel elveként kifejti, hogy a gyermek a neve- lés körében nem szenvedő, hanem cselekvő állást foglal el és a fogalomszerzést
•oly képzeteknek és tapasztalatoknak kell megelőzniük, amelyekből ép fogalmak származhatnak, tehát gondolat és cselekvés, szó és tett mindig együtt járjon.
Hogy Szabó mennyire át volt hatva Fröbel rendszerének jelentőségétől, bizo- nyítja az is, hogy könyvének „Alapelvek" c. bevezetésében Fröbelt „a ter- mészetszerű nevelés Columbusának" mondja,' majd pedig a 133—7. lapon foglalkoztató eszközeit egy újjal, a gyöngymunkával gyarapítja. 1873-bau azután báró König József és Leitersdórf, Fröbel egyik tanítványa, megalapítja
•a „Magyarországi Központi Frőbel-Nőegylet"-et, amely eleinte félig német,
"félig magyar gyermekkertésznő-tanfolyamot f a r t fenn. Üjabban Kenyeres Ele- mér írt „a modern kisdednevelés megalapítójáról" igen figyelemreméltó tanul- mányt. Ez a bölcsészetdoktori értekezés, amely Fröbel gyermekismerete cím- mel jelent meg a Kisdednevelésben. és külön (Pécs 1925, 81 1.), a külföldi szak- irodalomnak, főleg W. Lange műveinek lelkiismeretes felhasználásával készült s mély bepillantást enged Fröbel rendszerébe.
Ezeknek a magyar közművelődési, adatoknak külföldi ismertetésére vonat- kozó jámbor „nemzeti" óhajtásunk, amely idővel talán valóra fog válni, természetesen mitsem von le á buzgó szerző érdeméből, akinek derék könyvecs- kéje bizonyára megérdemelt visszhangra fog találni Fröbel híveinek lelkes táborában. Kemény F.
C. Richárd: L'Enseignement en Francé, Organisation, répertome des établis- sements.. (Bibliothéqm de l'Offiee National des Universités et Écoles franqaises. Tome III.) Paris, 1925. Armand Colin. (8-r„ 580 1.) Ára 30 frank.
E vaskos kötet tartalmát így lehetne legrövidebben megjelölni: a fran- cia közoktatás intézményeinek lexikona. A Francia Egyetemek és Iskolák
•Országos Irodája bocsátotta közre, egy olyan szerv, mely szeUemi téren köz- vetítő óhajt lenni Franciaország és a külföld között. A műnek célja egyfelől'
60 IRODALOM.
a francia közönség tájékoztatása, másfelöl azonban útba akarja igazítani azt az évről-évre szaporodó külföldi tanulósereget is, amely Európa külön- böző országaiból és más világrészekből is Franciaországba özönlik tudásának- gyarapítása végett. Ezért , nagy gondot fordít arra, hogy felvilágosítsa az.
idegeneket oly kérdésekről, amelyek elsősorban őket érdeklik, így például rész- letesen felsorolja, a külföldi tanulók számára rendezett különleges tanfolya-.
mokat és a részükre biztosított kedvezményeket. . . • A könyvnek ügyesen és világosan megtervezett beosztása a következő:
Első részében a közoktatásügyi minisztérium hatáskörébe tartozó iskolai';
intézményeket ismerteti oly módon, hogy előbb általános áttekintést ad a francia - tanügyi közigazgatás bonyolult szervezetéről mind a három fokon,, azután pedig egy-egy összefoglaló képben tájékoztatja áz olvasót a felső-„
közép-- ésialsófokú oktatásról, az ipari és kereskedelmi oktatásügyről, vala- mint a, testnevelés'. szervezetéről. Ezt követi az egyetemeknek. és egyéb főis- kolai; intézményeknek, a. középiskoláknak, az elemi oktatás intézményeinek, a- kereskedeimi. és ipariskoláknak ' tankerületek szerint csoportosított jegyzéke.
(Az elemi (iskolák helyük szerint nincsenek felsorolva, csupán a számuk van:
közölve.)1 Ez első, nagy fejezetét a rtiűvószi oktatás szolgálatában álló intéz-, mények:,összeállítása rekeszti be; A műnek második, jóval csekélyebb terje-.
delmíí.f részében~..a- többi' nyolc .minisztériumtól függő különféle oktatásügyi:
intézménj'ek'vannak lajstromozva'és ismertetve. :
• .Miiit a- Szerkezetnek és tartalomnak-e vázlatos jelzéséből is kitetszik, al könj-yv'.változatos'adatoknaknagy tömegét foglalja egybe,'azonban' egyrészt, az-áttekinthetőuc8oportosítás,. másrészt a könyv'végéhez csatólt bőséges tárgy- mutató nagyöii .(megkönnyíti a gyors eligazodást. Természetes, hogy az össze- gyűjtött vadatoknak e nagy gazdagsága ellenéré a mii sók mindent -nem ölel- hetett fel.-.(pl.' az iskolákra vonatkozó" töh'ériyeket teljes szövegükben), úgy-1"
hogy .-.számos pontra iiézyö cserbén ikell hagynia-á- keresőt. A. szerkesztő t u d a - tában :is vaji énnek,-s a műve elején közölt igen becses könyvészeti összeállí- tásra utalja a részletek iránt érdeklődő olvasót, i Mindazonáltal magában -a".- könyvben, i s szabatos' ésj tömör felvilágosítást • találunk-nem egy olyan kér- désré.-jnézvé, arúelyre más művekben-- sem "könnyű feleletet kapni: Megtudjuk, például,' miV.á-jogkörük ,á francia- tankerületi főigazgatóknak és szakfelügye-' löknék, ;hogyán van szervezve á különböző fokú közoktatásügyi intézményekre- néZveriá szákfelügyelet, milyen tanácsadó szervek működnek az egyes tánügyii hatóságok mellett, milyen a francia egyetemek szervezete és tanulmányi rendj'e, 'mélyek--a- 'beiratkozás-'fél tételei-, hogyan- vannak megszervezve jelenleg1 a-ÍK'z-Spiskolák,-vihilyeii rtörténeti'-'' előzöiényék után,! jött-Tétre-és-mibén'úll a.
legújabb k'bképiskölaE réfötm' "(közöl ve' ;ván a1 k'önyVbén áz 1925T Tán tervhez, kiadott Utasítások előszava is), milyen a francia középfokú " leáiiyoktatás, hogy1anrvan[-szervezyé az-elpnú. népoktatás és-.tajiítóképzés,- a kisdedóvás..és az.
isjk-gjápkívüji jnéjjműyelqs fth-fr.-.i ,5l10.;;.-. ; jkvk'.t; ' Siü ch.'.'-k '.. i-t -: >
Vóá Hav'igaz. is>,.hogyvidőyal\mindenaefféle,,:széles körre; kiterjedő ;adatgyüjte--?
méóí-jtöb,bé.L'kevésbbé; ^aynJttáuhiálikiiiisCts nótagys; részlete: szűrte-' már.' a megw-
. IRODALOM. 61
jelenés pillanatában javításra és pótlásra 6zorul, mégis kétségtelen, hogy az jlyen hasznos kézikönyvek mindenkor élénken érzett hiányt pótolnak. Nagyon
•örvendetes dolog, hogy a fejlett francia közoktatás 6okféle intézményére nézve ily terjedelmes és pontos, új összefoglaló kalauzzal rendelkezünk. A magyar .közoktatásügy szervezetéről és intézményeinek jelen állapotáról éppen mostaná-
ban jelent meg e francia kiadvány szervezeti. részénél jóval terjedelmesebb és behatóbb,-a történeti fejlődésbe is mélyebb bepillantást engedő mű (Kornis
Gyula: Magyarország közoktatásügye a világháború óta.), de kívánatos volna
•ezenkívül, hogy a mi tanügyi intézményeinkről is legyen az itt ismertetett munka felsoroló részéhez hasonló, jegyzékszerű tájékoztató is. ,
Nagy J. Béla.
Új magyar könyvek, füzetek és folyóiratok,
A klasszikus nyelvek és irodalmak tanításának kérdése. Beszéd, melyet budapesti kir. magyar Pázmány Péter-Tudományegyetem, tanácsának 1927.
•évi szeptember hó 26-án t a r t o t t beiktató-s a tanévet megnyitó ünnepélyes
•nyilvános ülésén mondott-drl Fináczy Ernő, egyetemi ny. r. tanár, a kir.
magyar Pázmány Péter-Tudományegyetem Rector Magnifieusá.. • Nyoma.to.tt Budapestén, a Kir. Magyar Egyetemi Nyomda 350 éves jubiláris esztendejé-
ben, 1927. (N. 8-r., 24.1.) - • .• • ' ;
Kornis Gyula: Magyarország közoktatásügye a világháború óta.
IBp., 1927. A Magyar Paedagogiai Társaság kiadása. (N. 8-r.,' XII + 556 1.)
— Ara-25 pengő, a Magy. Paed. Társaság tagjainak 20 pengő.
Kövesi Lajos: Vadé mecum. • Jellemfejlesztő diákkalauz. Bp., 1928.
•Kókai L. (16-r., 64 1.) '
Márton Béla dr.: A földrajztanítás módszertana. (Gáea. ' A föld, az
•élet és a tudomány könyvei. Szerkeszti: Milleker Rezső dr. — 1. szám-.) Deb- recen—Budapest, 1927. Csáthy Ferenc! (16-r., 152.1.) — Ara fűzve 2 '80 P,
kötve 4 P. • • • • • • . • Dr. Takács Menyhért: Mi a bölcselet? A gondolkodás történetének .'kézikönyvel Berlin, 1927. Verlag Ludwig Voggenreiter. Magyar Osztály.
A Stúdium-Könyvesbolt bizománya. (N.' 8-r., 136 1.) , "
AL négyévfolyamú felső kereskedelmi iskolák tanításterve. Kiadja a m. kir. kereskedelemügyi miniszter hozzájárulásával a m. kir. vallás- és. köz-
•oktatásügyi miniszter 68.000/1927. számú. rendeletével. Bp., 1927. Kir.. M.
.Egyetemi Nyomda. (N. 8-r., 40.1.)- . . .•
Szabályzat, a középiskolai tanárvizsgálat tárgyában. Kiadatott a m, kir.
vallás- és. közoktatásügyi miniszternek 1927: évi 98.700. számú rendeletével.
(Bp.-, 1928. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda.- (N. 8-r.,-.96 1.) — A r a:l ; 5 Q P . Tanterv á leánygimnáziumok, .léáiiylíceumok és - leánykollégiumok 'szá- mára.; Kiadta - a : m. ' km vallás- és; közoktatásügyi miniszter- -192:7'. - .évi .4889. • eln.' sz. rendeletével:. Bp., 1927.-; Királyi Magyar Egyetémi'• Nyomda.
f(N. 8-r., 92 1.) • • ; ' . ' . . . '•: • "
