Rumford, J.C. – Heperkan, Y. – Financioglu, N.: A török demográfiai felvétel alapelvei és előzetes eredményei

(1)

661

STATISZTIKAI IRODALNH FIGYELO

sánál. Ez lényegesen egyszerűbb, mint a fogyasztói árindex kiszámítása.

Alapos megfontolásokra és körültekintésre van azonban szükség itt a módszer kidolgozása

során, mert nem lehet figyelmen kívül hagyni

olyan problémákat, mint a változatlan és folyó

árak kérdése.

(Ism.: Hankó Zoltánné)

RUMFORD, J. C.—HEPERKAN, Y.—

FlNANClOGLU, N.:

A TÖRÖK DEMOGRÁFIAI FELVÉTEL ALAP- ELVEI És ELÖZETES EREDMÉNYEI

(The principles and preliminary results of the Turkish demographic Survey.) —— Public Health Reports. 1968.

7. sz. 573—582. p.

A tanulmány szerzői beszámolnak arról, hogy addig is, amíg Törökország megfelelő hivatalos népmozgalmi nyilvántartással nem rendelkezik, milyen módon kísérlik meg az ország népességére vonatkozó megbízható nép—

mozgalmi és termékenységi információkat be—

szerezni.

A török Egészségügyi és Népjóléti Minisz-

térium 1965 szeptemberében indította el a demográfiai felvételt. A felvétel a háztartások

ös Zt irásán alapul és elsődleges célja, hogy az Egészségügyi Minisztériumot pontos és folya—

matos születési és halálozási adatokkal lássa el. Másodlagos, de fontos célja a felvételnek, hogy éves adatokat szolgáltasson a termékeny—

ség, a vándormozgalom, a népesség kor és nem szerinti megoszlása, házassági, műveltségi

állapota tekintetében. A felvétel elindításának

időpontját elsősorban az ország népességének gyors növekedése, az akkor nemrégiben beve-

zetett családtervezési program és azok a törek—

vések indokolták, hogy az ország elmara- dottabb részein bevezetésre kerüljön a modern egészségügyi gyakorlat.

A török demográfiai felvétel regionális bá—

zison épül fel. A felvétel céljára az országot

öt területre osztották fel, ezen felül külön felvétel készül három nagyvárosra (Ankara, Istanbul, Izmir). Az egy—egy területre vonat- kozó minta mintegy 33000 személyt foglal magában. A minta nagysága az egész ország—

ra nézve kb. 235 000 személy, az ország

népességének valamivel kevesebb, mint 1

százaléka. A mintát úgy tervezték meg, bogy minden háztartás rendelkezzék a. felvételbe

való bekerülés valószinűségével. A régiókat falusi egységekre (2000 vagy ennél kisebb

lélekszámú települések) és városi egységekre (2001 vagy ennél nagyobb lélekszámú tele—

pülések) osztották fel.

A falusi területek mintavételi egysége a

falu. Valamely a mintában szereplő falu valamennyi háztartása szerepel a felvételben.

30 véletlen kiválasztással nyert körzetben fekvő 30 ugyancsak véletlenszerűen kiválasz—

tott falut jelöltek ki minden egyes régióban.

A városi területeken a mintavételi egység a ,,tömb". Az egyes tömbök mintegy 100 ház-

tartást foglalnak magukban. Minden egyes régióban 30 tömböt jelöltek ki véletlen kivá—

lasztással és hasonló számú tömböt válasz- tottak ki a három város mindegyikében. A fel- vétel eddigi eredményei szerint a standard hiba a nyers születési arányszámnál ti,—8, a nyers halálozási arányszámnál 6—79 és a csecsemőhalálozási arányszámnál 8—17'— szá-

zalék.

A felvételt l965-től fokozatosan hajtották végre; 1967-ben a felvétel már az egész; or- szágra kiterjedt.

Az egyes területeken az összeírás a mezőgaz- dasági munkákra és az útviszonyokra való

tekintettel minden évben tavasszal és ősszel,

a három nagyvárosban pedig a tél közepi és a nyári hónapokban történik.

A felvétel magában foglalja a vonatkozó

ENSZ ajánlások többségét, ezen felül kiterjed

az Egészségügyi Minisztérium által igényelt

információkra is.

A háztartások nyilvántartási-összeirási űr- lapja tartalmazza a háztartás azonosítására

szolgáló tételeket, a számlálóbiztos és a felül—

vizsgáló ellenőrzési adatait, a háztartás ott

lakó tagjainak demográfiai leírását, beleértve a született gyermekek és az életben maradt gyermekek számát, a születések előfordulását

és a születésre és az anyára vonatkozó infor- mációkat, a háztartásba beköltöző személyek adatait, a háztartás meghalt tagjaira vonat-

kozó tájékoztatásokat és a háztartásból ki—

költöző személyek adatait.

Az adatgyűjtés módszere a következő:

a helyben lakó számlálóbiztosok kijelölt terü—

letükön minden hónapban minden egyes ház-

tartást meglátogatnak és jelentik a háztartás- ban az elmúlt hónapban történt demográfiai

változásokat. Ettől függetlenül 6 hónaponként ugyancsak jelentés céljából felülvizsgálók láto- gatják meg ugyanezeket a háztartásokat. A kétféle, jelentést egybevetik és az eltéréseket a helyszinen vagy levelezés útján tisztázzák.

Ennek a rendszernek a módszertana nagyrészt Chandraselcaran, Dem'ing és Coale munkáin alapul. A rendszeres adatgyűjtést egyszeri

kezdeti teljes összeírás előzi meg, amelyet a

helyben lakó számlálóbiztos végez el minta—

vételi egységének minden egyes háztartásában.

A feldolgozás megkönnyítésére a havi jelen- tések kumuláltak, vagyis az utolsó nyilván—

tartás nemcsak a szóban forgó hónapban tör- tént változásokat, hanem valamennyi a folyó

összeírási évben bekövetkezett eseményt is tartalmazza.

A hat hónapos jelentési időszak lezárásakor

a hivatásos felülvizsgáló független összeírást

hajt végre a mintavételi egységben a háztar-

tásban az előző hat hónapban történt nép-

mozgalmi eseményekről.

(2)

STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELÖ

665

A tanulmány szerzői ismertetik a további ellenőrzési és feldolgozási módszereket. A fel—

dolgozás után 60—90 nappala féléves regio- nális számbavételt követően, a feldolgozás során készített különböző típusú (háztartási,

személyi, születési, a háztartásba történő be- költözést regisztráló, halálozási, a háztartás—

ból történő kiköltözést nyilvántartó) lapokból a háztartási kartonok adatainak felhasználá—

sával előzetes tájékoztatót állítanak össze.

A táblázásra kerülő tételek a nyers születési,

a nyers halálozási és a csecsemőhalálozási arányszám. Kétféle arányszám kerül közlésre:

ki nem igazított és kiigazított. A nyilván—,

tartott események három kategóriában ke—

rülnek táblázásra:

!. mind az összeírók és mind a felülvizsgá- lók által feljegyzett események (NI); 2. az

összeirók által feljegyzett, de a felülvizsgálók által figyelmen kívül hagyott események (N2), és 3, s telíilvizsgálók által feljegyzett, de az összeírók által figyelmen kívül hagyott ese-

mények (N3). A kiigazítás nélküli arányszá- mokat N : Nl—j-Napl—N3 szerint, a kiigazított arányszámokat Chandrasekaran és Deming módszere szerint N : Nl—l—Nz—l—Ns—l—N4 szá-

mítják ki, ahol N, ; NZ'N3

. Lényegében a ki-

1 igazított becslések tartalmazzák azokat az

eseményeket, amelyeket feltehetően mindkét

nyilvántartási rendszer figyelmen kívül ha-

gyott.

A felvétel eredményeit az adott terület

teljes számbavételi éve után 90—120 nappal teszik közzé, az említett nyilvántartási lapok adatainak felhasználásával. Feldolgozási tábla

minden egyes terület minden egyes városi és falusi egységére készül és számos információt tartalmaz a népesség száma és megoszlása,

a népmozgalom, termékenység, a vándor—

mozgalom tekintetében. Az adatok információt

adnak a népesség kulturális színvonaláról is.

A cikk szerzői ismertetik a felvétel eddíg le- zárult részeinek előzetes eredményeit. Az ered—

mények elemzése kapcsán rámutatnak az

adatgyűjtési gyakorlatban mutatkozó bizo- nyos hiányosságokra, valamint arra, hogy az előzetes adatok tekintetében, főként a halá—

lozás és még inkább a csecsemőhalálozás ada—

tainál egyes területek adatai irreálisnak tűnnek.

Definíciós és egyéb szempontok miatt is külö-

nösen a halvaszületések regisztrálásánál mu- tatkoznak problémák.

A nehézségek ellenére azonban a tanulmány

szerzőinek az a véleménye, hogy a török de- mográfiai felvétel jó úton halad ahhoz, hogy

funkcionális hivatalos népmozgalmi nyilván- tartási rendszer hiányában folyamatos és rela- tíve megbízható születési és halálozási becs—

léseket adjon.

(Ism.: Kármán Tamásné)

lPARSTATISZTl KA

CSERNlNA, T.:

A KÉSZLETEK NEMZETKÖZI ÖSSZEHASONLI- TÁSÁNAK STATISZTIKAI MÓDSZEREI

i(0 sztatiszticseszkih metodah mezsdunarodnüh szo- posztavlenij zapaszov.) — Veszmik Sztatisztiki. 1968.

10. sz. 35—45. p.

A készletek optimális nagyságának megálla- pításánál nagy szerepet játszik az anyagi javak készleteinek összehasonlító elemzése az

egyes szocialista és kapitalista országokban.

Jelenleg még a készletek nemzetközi össze-

hasonlítását nagy mértékben gátolják a kész- letek eltérő esoportositásai és a megfelelő ada—

tok módszertani különbözőségeí.

A kapitalista országok közül a készletekre

vonatkozó leginkább teljesnek mondható

hosszú idősorok az Egyesült Államokról állnak

rendelkezésre. A nemzetgazdaság itt alkalma-

zott ágazati osztályozását és a készletek érté- kelésének módját más kapitalista országok is

alkalmazzák. A készletek nemzetközi össze—

hasonlítása módszertanának kidolgozásánál ezért az Egyesült Államok és a Szovjetunió statisztikájában alkalmazott módszerek egybe-

vetése látszik célszerűnek.

Az Egyesült Államokban és más kapitalista

országokban is atermelési eszközök készletei—

nek volumenét, összetételét és dinamikáját

összevontan, értékben kifejezve mérik. Angliá—

ban az árváltozásoknak a készletek értékér—

gyakorolt hatását kiszűrik, az Egyesült Állae

mokban azonban nem. Ez torzítja a dinamikát.

Ugyancsak torzító hatással van az, hogy nin- csenek egységes alapelvek a könyvelési és statisztikai értékelés számára.

A könyvviteli mérlegben az anyagi javak összevontan, egy tételként jelentkeznek. Ebben bentfoglaltatnak a termelési eszközökön kívül

a befejezetlen termékek és a késztermékek készletei is. A tőke körforgásának különböző

stádiumaiban levő készletek értékének ez a

kifejezése akadályozza a készletek összetéte-

lének és dinamikájának közgazdasági elem- zését.

Egyes nagy monopóliumok a speciális szer- számok nettó értékét külön tételként kezelik, míg mások az ,,anyagi javak" között szerepel-

tetik a speciális szerszámokat is, s nem alkal-

mazzák a nettó értéken való számbavételt.

A mérlegtételek tartalmi szabályozásának ismertetett hiánya az Egyesült Államok