Mi az epidemiológia?

(1)

Elekes Zsuzsanna

Epidemiológiai módszerek és indikátorok

Ez a tantárgyi prezentációs anyag az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg, a TAMOP-4.1.2-

08/2/A/KMR-0043 "A szociálpolitikus és szociális munkás képzés megújítása az ELTE és a BCE együttműködésében (SZOCMEG)" projekt keretében.

(2)

Fogalmak, mutatók

(3)

Mi az epidemiológia?

A népesség egészségi állapotát befolyásoló tényezőket tárja fel, vizsgálja az oki összefüggéseket, méri a

betegség és a betegségre ható tényezőket és azok elterjedtségét

Eloszlásokat, meghatározó, veszélyeztető és kiváltó tényezőket vizsgál

tényezőket vizsgál

Epidemic (járvány) + demos (emberek) + logy (tanulmányoz) szavakból ered

Pandémia – nemzetközi, több földrészre kiterjedő (H1N1) Endémia – egy bizonyos földrajzi régiót érint (malária)

(4)

Az epidemiológia célja:

• Leírni a népesség egészségi állapotát

– számba venni a betegségeket, azok elterjedtségét különböző csoportokban, vizsgálni a trendeket

• Megmagyarázni a betegségek etiológiáját

– Feltárni az oksági tényezőket, és feltárni a terjedés módját

• Előre jelezni a betegség lefolyását

– Előre becsülni a trendeket és a népességen belüli eloszlást

• Ellenőrzés alatt tartani a betegség terjedését

– Megelőzni az új esetek kialakulását, felszámolni a meglévőket, növelni a betegek életesélyét

(5)

• Nem egyéneket, hanem népesség csoportokat vizsgál

– egy betegség klinikai leírása speciális tüneteket, egyéni korisméket tartalmaz

– Az epidemiológia leírás azt tartalmazza mely

korcsoportra, mely régióra stb. jellemző az adott betegség

betegség

• Társadalmi, viselkedési és pszichológiai tényezők befolyásolják az egészségi állapotot

– Pszicho-szociális epidemiológia – Társadalom epidemiológia

– Viselkedési epidemiológia

(6)

Társadalom epidemiológia

• A társadalmi szerkezetben elfoglalt hely befolyással van az egészségi állapotra és a betegség kifejlődésére

• A társadalom epidemiológia az egészségi

állapot társadalmon belüli eloszlását és

társadalmi meghatározóit vizsgálja

(7)

ADAT – INDIKÁTOR

• A statisztikák olyan számokban kifejezett tények, amelyeket valamilyen módszertani eljárás

segítségével szisztematikus adatgyűjtés

eredményeként állítanak elő, feladatuk csupán a tájékoztatás.

• Az indikátorok ezzel szemben magukban rejtik a

tervezés, az előrejelzés és az értékelés lehetőségét.

• Az indikátorokkal kapcsolatban az egyik legfontosabb szempont az időbeli vagy a különböző csoportok

közötti összehasonlíthatóság.

(Bukodi E.)

(8)

Közvetlen indikátor

• Átlagnépességben, (vagy valamilyen speciális csoportban) kérdőíves vagy interjús módszerrel végzett, önbevalláson alapuló vizsgálatok során gyűjtött adatok.

Előnyei:

• minősítési mechanizmusok és becslési eljárások

• minősítési mechanizmusok és becslési eljárások közbeiktatása nélkül ad információt

• a statisztikák nyújtotta lehetőségeknél szélesebb

körű, mélyebb ismereteket szerezhetünk

(9)

Problémái:

• átlag felé húzó adatok: szélső társadalmi csoportok kimaradhatnak

• az adatok a megkérdezettek önbevallásán alapulnak

Megoldás:

• az adatfelvételi technika körültekintő megválasztása

• standard adatfelvételi és elemzési módszerek

(10)

Közvetett indikátorok

• Makroszinten gyűjtött statisztikai adatok,

nyilvántartások képezik, melyek a vizsgált jelenséggel valamilyen meghatározható kapcsolatban állnak,

ezáltal a jelenség megismeréséhez kiindulópontként szolgálnak.

Előnyei:

• különböző intézményesült adatszolgáltatási rendszerekben, a rutin adatgyűjtések során keletkeznek, ezáltal –

• nagyobb ráfordítás nélkül – biztosított a rendszeres

gyűjtésük

(11)

Problémái:

• a regisztrált adatok tartalmazzák-e az összes mérni kívánt esetet (milyen mértékben tartalmaznak más eseteket is)

• becslés nehézsége: a mért és a mérni kívánt jelenség közötti viszony bizonytalansága

Megoldás:

• standardizálás

• az adatokat mindig keletkezésük körülményeibe

ágyazva kell értelmezni

(12)

Alkalmazott mutatók:

• Prevalencia/prevalencia arány

– Valamilyen egészségügyi probléma előfordulása a népességen belül egy adott időpontban vagy

valamilyen adott időszakban

– Kiszámítása: az adott időpontban vagy időszakban betegek száma/a teljes népesség

betegek száma/a teljes népesség

• Például az elmúlt évben rendszeresen dohányzók aránya a felnőtt népességen belül

• Például az elmúlt fél évben valamilyen szívbetegségben szenvedők aránya

• Az adott pillanatban influenzában megbetegedettek

(13)

– periódus prevalencia: valamilyen időszakra vonatkozó prevalencia (élet, év, hó, nap) – pont prevalencia : egy időpontra vonatkozó

prevalencia vagy amikor az időintervallumot nem specifikáljuk –

Ivott-e már az életében alkoholt (87%) Ivott-e már az életében alkoholt (87%) Ivott-e az előző évben alkoholt (80%) Iszik-e alkoholt? (60%)

(14)

• Incidencia

– egy adott időszakban bekövetkezett új

megbetegedésekről ad információt milyen gyorsan terjed egy betegség vagy probléma – Az incidencia kiszámítása

• Egy adott időszak új eseteinek száma / a

veszélyeztetett népesség ugyanabban az időszakban veszélyeztetett népesség ugyanabban az időszakban

• „Támadási” arány (attack rate)

– Valamilyen okból nagyon rövid időre vonatkozó incidencia arány

• Pl szalmonella fertőzés

(15)

Mortalitás

(16)

• Nyers halálozási arányszám

– Az adott évi halálozások száma osztva az évközépi népesség számával

• Ez a mutató függ a népesség korösszetételétől (idősebb népesség esetén nagyobb a nyers halálozási arány)

• Korspecifikus halálozási arányszám

– Az adott korcsoportban meghaltak számát viszonyítja az adott korcsoport létszámához

adott korcsoport létszámához

• A nemek eltérő halálozási aránya miatt nemenként számolunk korspecifikus halálozási arányokat

• Születéskor várható átlagos élettartam

– Azt mutatja meg, hogy születéskor, vagy valamely

életkorban hány további év megélése valószínűsíthető

• Halandósági táblán alapul (ld. Andorka)

(17)

• Ok-specifikus halandóság

– Egy adott halálokban, az adott évben meghaltak száma / az évközépi népesség

• Pl: 100 000 lakosra jutó öngyilkosság miatt meghaltak száma

– 1984-ben 46 fő volt – 2006-ban 24,4 fő volt

• Csecsemőhalandóság

– Az összes 1 éven alul meghaltak száma az adott évben / az összes újszülöttek száma az adott évben

• DALY – Disability adjusted life years

– Azok az egészséges életévek,amelyek idő elötti halálozás, rokkantság, vagy betegség miatt nem következnek be

(18)

A kábítószer-fogyasztás közvetett indikátorai

(19)

1. Problémás használat elterjedtsége Mit mér?

• normálpopulációs vizsgálatokkal nem mérhető problémás használat prevalenciája és

• incidenciája

• helyi és

• országos szinten

def.: csak opiát, kokain és/vagy amfetamin

tartós és/vagy intravénás fogyasztása

(20)

2. Kezelési igény

Kezelésnek minősül bármely olyan tevékenység, mely

közvetlenül célozza meg azokat az embereket, akiknek a

kábítószer-fogyasztásból eredő problémáik vannak és amely javítani kíván pszichológiai, egészségi vagy szociális

állapotukon.

Mit mutat?

• kezelés igénybevételének mintázata

• ellátórendszer kapacitása, teljesítménye (fejlesztési szükségletek és lehetőségek)

• fogyasztók szociodemográfiai jellemzői

• fogyasztás mintázatai

• problémás fogyasztás trendjei

(21)

3. Fertőző betegségek elterjedtsége

Mit mér?

• HIV, HCV, HBV és szexuális úton terjedő

betegségek elterjedtsége főként az intravénás fogyasztók körében

fogyasztók körében

• változások követése

• veszélyeztetett szubkultúrák azonosítása

(22)

4. Kábítószer-fogyasztással összefüggő halálozás Mit mér?

• közvetett és közvetlen kábítószeres halálesetek száma

• magas kockázatú magatartásformák azonosítása

azonosítása

(23)

Az alkoholfogyasztás közvetett indikátorai

(24)

• Egy főre jutó fogyasztás

– Problémák:

• regisztrált – nem regisztrált fogyasztás

– Más országban fogyasztott, vett mennyiség, – Külföldiek által fogyasztott mennyiség

– Csempészés – Házi szeszfőzés

• Májzsugorodásos halálesetek száma

– Problémák:

• Mennyire pontosak a halálozási adatok

– Egészségügy finanszírozása

– Elkülöníthető-e az alkoholos eredetű májzsugorodás

(25)

Mennyire megbízhatóan következtethetünk a rendelkezésre álló adatokból a probléma elterjedtségére

– Egy főre jutó fogyasztás (Ledermann)

• Új társadalmi demográfiai csoportok kezdenek el mérsékelten inni

• Mit iszunk

• Milyen módon, körülmények között iszunk

• Milyen testi-lelki állapotban iszunk

• Májbetegségben meghaltak száma (Jellinek)

– Igaz-e minden éghajlaton és kultúrában a Jellinek összefügés – Van-e protektív hatása az alkoholfogyasztásnak

– U görbe

(26)

Közvetlen indikátorok

Alkohol

(27)

• Els ő kutatások: 1900-as évek eleje

• Teljes fogyasztási modell: kutatások terjedése

– Először USA

– Később Skandináv országok

– 2000-es évek: egész Európára kiterjedő kísérletek

• Probléma:

– Önbevallás – Önbevallás

• Titkolás, felejtés

– Különböző ivási szokások összehasonlíthatósága

• Ritkán sokat ivók és gyakran keveset ivók – Eladási adatokkal való összehasonlítás

• 30-80%

(28)

Átlagos fogyasztás mérése

• Mennyiség-gyakoriság (QF- Quantity-frequency) és az ebből számított összfogyasztás

• Kérdések:

– Italfajtánkként vagy összesen valamennyi ital

• Ha többet kérdezünk, akkor nagyobb mennyiséget kapunk vissza

• Ha italfajtánkként, akkor milyen italokat kérdezünk?

– Milyen időintervallumra vonatkozik a gyakoriság?

• Egész élet

• Előző év

• Előző hónap

• Előző hét

• Naplószerű kérdezés (OÉTI)

(29)

– Milyen alkalomra vonatkozik a mennyiség?

• Tipikus alkalom

• Utolsó alkalom

(30)

GENACIS QF

KÖRÜLBELÜL MILYEN GYAKRAN IVOTT ALKOHOLT AZ ELMÚLT EGY ÉVBEN? 1 minden nap

2 hetente 5-6 alkalommal 3 hetente 3-4 alkalommal 4 hetente 1-2 alkalommal 5 havonta 1-3 alkalommal 5 havonta 1-3 alkalommal

6 összesen 7-11 alkalommal egész évben 7 összesen 3-6 alkalommal egész évben 8 összesen 1-2 alkalommal egész évben 0 egyszer sem ittam az elmúlt egy évben

(31)

AZ ELMÚLT ÉV EGY OLYAN SZOKÁSOS NAPJÁN, AMIKOR IVOTT ALKOHOLT, ÁLTALÁBAN MENNYI ITALT FOGYASZT EL?

(Egy ital=2dl bor, vagy egy korsó (5dl) sör, vagy fél dl égetett szesz.) 1 10 vagy több italt

2 8-9 italt 3 6-7 italt 4 4-5 italt 5 2-3 italt 5 2-3 italt 6 1 italt

7 kevesebb mint egy italt

0 egyszer sem ittam az elmúlt egy évben

(32)

ESPAD 1.:

• Hány alkalommal fogyasztottál szeszes italt?

– Az életben

– Előző 12 hónapban – Előző 30 napban

– (0, 1-2, 3-5,6-9, 10-19, 20-39, 40+)

• Az elmúlt 30 napban hányszor ittál

– sört ? – Bort ?

– Töményet ? – Alcopopot ?

(33)

SMART – BSQF

BSQF_1. Milyen gyakran ivott sört az elmúlt 12 hónapban?

1) Minden nap, vagy majdnem minden nap 2) 3 – 4-szer egy héten

3) 1 – 2-szer egy héten

4) 2 – 3-szor egy hónapban 5) Egyszer egy hónapban 6) 6 – 11-szer egy évben 6) 6 – 11-szer egy évben 7) 2 – 5-ször egy évben 8) Egyszer egy évben

9) Nem ittam az elmúlt 12 hónapban, de korábban ittam 0) Soha nem ittam az életemben

BSQF_2. Az elmúlt 12 hónapban mennyit ivott átlagosan egy olyan napon, amikor sört fogyasztott?

(hány korsóval, ha egy korsó=5 dl (egység!!)

(34)

• Előnyei:

– lehet éves fogyasztást mérni

– Több kérdéssel nagyobb mennyiség „jön” vissza – Ha italfajtánkként kérdezzük nagyobb

mennyiséget kapunk

• Hátrányai

– Milyen időintervallum

• Ha túl hosszú nem emlékeznek

• Ha túl rövid, kimaradnak a ritkán sokat ivók

(35)

Fokozatos gyakoriság – GF (Graduated frequency)

• Az elmúlt 12 hónapban hányszor fordult elő hogy 12 vagy több italt ivott meg (mennyi az egy ital?)….8-11 italt, 5-7 italt stb

– Minden nap, 3-4-szer egy héten stb.

• Főleg észak-amerikai kutatások

– Midanik: 38%-kal nagyobb éves mennyiség, mint QF módszernél

• Mérsékelt ivóknál jobb a GF, különböző kultúrák

összehasonlításánál jobb a BSQF

(36)

Szélsőséges alkoholfogyasztás

– Binge drinking – nagyivás – Excessive – túlzott

– Immoderate – mértéktelen

– Heavy episodic – alkalmankénti súlyos

• Két jelentés:

– 2-3 napos folyamatos, szünet nélküli ivás

– egy ivási alkalomhoz kötődik, és gyakran szándékosan, vagy véletlenszerűen lerészegedéshez vezet

véletlenszerűen lerészegedéshez vezet

• Mennyi ital és mennyi az egy ital – 4-5-6 ital

– 10-12 vagy 20 gramm etanol

– Mekkora súlyú ember, mennyi idő alatt fogyasztja el – Tudják-e az emberek, mennyi az egy ital

(37)

Részegség

• Milyen időszakra vonatkozik

– Élet – Év – Hó

• Mit jelent Máltán és mit jelent Izlandon, mit jelent Portugáliában és mit jelent Oroszországban?

Portugáliában és mit jelent Oroszországban?

– Mennyi ital kell a lerészegedéshez

– Mennyire volt részeg (1-10 fokú skálán)

(38)

Fogyasztásból eredő problémák mérése – szűrés

– A fogyasztás okozta közvetlen problémák (pl káros hatással van-e a házasságára)

– Mások általészlelt problémák (feleség helyteleníti az ivást) – A kutató problémaérzékelése (pl reggeli ivás)

(Room)

• Főbb irányzatok:

– Kérdések lehető legjobban leírják a pszichiátriai – Kérdések lehető legjobban leírják a pszichiátriai

diagnosztika szerinti kritériumokat

– A problémák minél részletesebb számbavétele – Kevés kérdéssel történő mérhetőség

(39)

• CAGE

– Érezte-e valaha, hogy abba kell hagynia az ivást – Zavarták-e valaha az emberek azzal, hogy

kritizálták az ivását

– Rossznak, vagy vétkesnek érezte-e magát az ivásával kapcsolatban

– Előfordult-e, hogy ivással kezdte a napot reggel, – Előfordult-e, hogy ivással kezdte a napot reggel,

hogy megerősítse az idegeit vagy megszabaduljon a másnaposságtól

2 vagy több igen válasz problémát jelez

(40)

• AUDIT (Alcohol Use Disorders Identification Test)

– Milyen gyakran fogyaszt alkohol tartalmú italt?

– Hány alkohol tartalmú italt fogyaszt egy olyan átlagos napon, amikor alkoholt iszik?

– Milyen gyakran fordul elő, hogy hat vagy több italt iszik meg egy alkalommal?

– Milyen gyakran fordult elő az elmúlt évben, hogy úgy érezte nem tudja abbahagyni az ivást, ha egyszer

elkezdte?

– Hányszor fordult elő az elmúlt évben az, hogy az ivás miatt nem végzett el olyan dolgokat, amit szokásosan elvárnak öntől?

(41)

– Hányszor fordult elő az elmúlt évben, hogy egy nagyobb ivás után reggel innia kellett, hogy magához térjen?

– Az elmúlt évben hányszor fordult elő, hogy bűntudata, vagy lelkiismeret furdalása volt az ivás után?

– Hányszor fordult elő az elmúlt évben, hogy az ivás miatt képtelen volt emlékezni arra, mi történt az előző este?

– Előfordult-e, hogy Ön vagy valaki más megsérült az Ön ivása miatt?

ivása miatt?

– Előfordult-e, hogy rokona, barátja, orvos vagy más

egészségügyi szakember aggódott az alkoholfogyasztása miatt, vagy azt javasolta, hogy mérsékelje azt?

Cronbach alfa: 0,8 8+ pont=veszélyeztetettség

(42)

• DSM-IV. Függés

– Az elmúlt 12 hónapban előfordult-e önnel, hogy többet kellett innia azért, hogy érezze az alkohol hatását, vagy előfordult-e hogy ugyanaz a mennyiség már nem okozott olyan bódultságot, mint korábban?

– Az elmúlt 12 hónapban előfordult-e önnel, hogy amikor abbahagyta vagy csökkentette az ivást, vagy ivás nélkül indult el, olyan elvonási tüneteket észlelt, mint fáradtság, fejfájás, hasmenés, reszketés, vagy valamilyen érzelmi probléma?

– Előfordúlt-e Önnel az elmúlt 12 hónapban, hogy azért ivott, hogy a – Előfordúlt-e Önnel az elmúlt 12 hónapban, hogy azért ivott, hogy a

fenti problémákat elkerülje?

– Előfordult-e Önnel az elmúlt 12 hónapban, hogy inni kezdett, bár megfogadta magának, hogy nem fog, vagy hogy többet ivott annál, mint amit szándékozott?

(43)

– Volt-e olyan időszak az elmúlt 12 hónapban, amikor gyakrabban ivott, vagy egymás után több napig, mint szándékozott volna?

– Előfordult-e Önnel az elmúlt 12 hónapban, hogy elkezdett inni, és lerészegedett, pedig nem akarta?

– Volt-e olyan időszak az elmúlt 12 hónapban, amikor

megpróbálta abbahagyni, vagy mérsékelni az ivást, de nem volt képes rá?

volt képes rá?

– Volt-e olyan több napos időszak az elmúlt 12 hónapban, amikor olyan sok időt töltött ivással, vagy az ivás

következményeiből való felgyógyulással, hogy alig maradt ideje másra?

(44)

– Elfordult-e Önnel az elmúlt 12 hónapban, hogy az ivás miatt abbahagyott, vagy jelentősen mérsékelt fontos

tevékenységeket – mint például sport, munka, barátokkal vagy a családdal való találkozás?

– Előfordult-e Önnel az elmúlt 12 hónapban, hogy tovább

folytatta az ivást, bár komoly fizikai vagy érzelmi problémái voltak, amelyeket okozhatott, vagy tovább ronthatott az voltak, amelyeket okozhatott, vagy tovább ronthatott az ivás?

(45)

Közvetlen indikátorok

Kábítószerek

(46)

• USA – 60-as évek, Európa – 90-es évek

• Korlátok fokozottabban érvényesülnek mint az alkohol esetében

• Kérdések:

– Fogyasztás ténye, gyakorisága (élet, év, hó) – Drogkarrier

– Drogkarrier

• Első fogyasztás

• Folyamatos fogyasztás - fogyasztott az előző évben,

• Új belépők (incidencia) – előző évben kezdett fogyasztani

• Leállt fogyasztó – előző évben nem fogyasztott, de korábban igen

(47)

– Fogyasztás módja

• Intravénás, szippantás

– Problémák

– Attitűdök, vélemények – Kortársak fogyasztása

Mennyiségre vonatkozó kérdések nincsenek!!

• Kérdezett szerek:

– Minden szer külön

– Marihuána és egyéb tiltott szerek – Valamennyi tiltott szer

– Nyugtatók/altatók, gyógyszer alkohollal

(48)

Ajánlott kérdések

• EMCDDA

– Gyógyszerek:

• Előző 12 hónap prevalenciája

• A fogyasztás gyakorisága

• Előző hónap prevalenciája és gyakorisága

• Az utolsó alkalommal szedett gyógyszerhez való

hozzájutás (orvosi javaslatra, orvosi javaslat nélkül stb.)

(49)

– Tiltott szerek (cannabis, extasy, amphetaminok, kokain, heroin, LSD)

• Ismer-e olyant, aki az adott szert fogyasztja

• életprevalencia

• előző évi prevalencia

• előző havi prevalencia

• előző havi fogyasztás gyakorisága

– Attitűdök

• Beteg vagy bűnöző

• Liberalizálás

• Mennyire helyteleníti

• Mennyire veszélyes

(50)

• ESPAD

– Kérdezett szerek:

• nyugtató, altató – orvosi javaslatra, és anélkül

• Marihuána, hasis

• LSD és egyéb hallucinogének

• Crack

• Kokain

• Heroin

• Ecstasy

• Mágikus gomba

• Alkohol gyógyszerrel

• GHB

• Szervesoldószer belélegzés

• Anabolikus szteroidok

(51)

– Kérdések

• Gyakoriság az életben

• Gyakoriság az előző hónapban (marihuána, ecstasy, szipuzás)

• Fogyasztásból eredő problémák

• Attitűdök

• Ismertség, hozzáférés

(52)

Közvetlen indikátorok

Dohányzás

(53)

• ADE 2003

– Szokott-e Ön alkalmanként vagy rendszeresen cigarettázni

• Rendszeresen (naponta), alkalmanként, nem

– Naponta hány szál cigarettát szív el?

– Korábban dohányzott-e rendszeresen vagy

alkalmanként?

(54)

• ESPAD

– Dohányoztál-e már az életedben, és ha igen hány alkalommal

– Milyen gyakran dohányoztál az elmúlt 30 napban?

– Hány éves korodban szívtad el az első cigarettát?

– Hány éves korodban kezdted a napi rendszeres

dohányzást?

(55)

Pszicho-szociális állapotot mérő kérdések

(ESPAD)

(56)

Rosenberg féle önbecsülési skála

18,3 12,3 8 9,3

21,9 11,1

51,6 51,8 27,9

35,5

43,4 24,6

23,5 27,4 45,3

38

27,5 36,3

6,6 8,5 18,8

17,2 7,2 28

pozitívan értékelem, kedvelem magam időnként azt gondolom egyáltalán nem vagyok jó úgy érzem nem sok mindenre lehetek büszke néha hasznavehetetlennek érzem magam szeretném többre tartani magam hajlamos vagyok csődtömegnek érezni magam

16,2 18,3

19,9 25

58 61,8

63 56,2

21,7 17,3

14,4 15,2

4 2,6 2,7 3,6

0% 20% 40% 60% 80% 100%

általánosságban elégedett vagyok magammal úgy érzem számos jó tulajdonságom van képes vagy arra, hogy úgy tegyem a dolgaimat, mint a többség úgy érzem legalább olyan értékes vagyok, mint mások

nagyon egyetértek egyetértek nem értek egyet nagyon nem értek egyet

(57)

Bjarnasson-féle anómia skála: normátlanság és az orientáció hány kérdéseire kapott válaszok megoszlása

18,4 35,3 10,3

31,7

40,9 17,4

30,8

14,6 35,4

13,4 6,2 22,2

5,7 3 14,7

valójában nagyon kevés abszolút szabály van az életben, amit be kell tratani bármely szabályt betartok, amit

be akarok tartani (I follow whatever rules I want to follow)

minden szabályt megszeghetsz, ha nincs értelme

30 17,6

22,1

27,4 29,1

33,6

21,6 30,8

26,8

13 15,7

12,6

7,9 6,7

4,9

0% 20% 40% 60% 80% 100%

soha semmiben sem lehetsz biztos az életben valójában senki sem tudja, mi az, amit elvárnak tőle az életben

nehéz bármiben is bízni, mert minden változik

teljesen egyetért inkább egyetért nem tudja

inkább nem ért egyet nagyon nem ért egyet

(58)

CES-D skála: A különféle depressziós tünetek előfordulásának gyakorisága a megelőző hét napon

32,2 22,9 22,2

49,2

42,8 48,7

51,7

37,3

19,4 22,8

21,8 10,6

5,6 5,5 4,3

2,9

kényszeríteni kellett magát, hogy elvégezze a feladatait lehangolt volt nehezen tudott koncentrálni nem volt étvágya, nem akart

enni

45,6 26,5

39,7 46,8

11,3 19,5

3,4 7,2

0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100%

nem tudta elvégezni a feladatait szomorú volt

szinte soha néha gyakran szinte mindig

(59)

Problémás drogfogyasztás becslése

(60)

Cél:

• A rejtett problémás fogyasztók számának becslés

– Statisztikai adatrendszerekben nem jelennek meg – Normál népességen belüli arányuk alacsony, ezért

ezekkel a vizsgálatokkal nem mérhetőek

• Pl. Magyarország 2007 életprevalencia értékek:

– Amfetamin: 2,1 – Heroin: 0,3

– Egyéb ópiátok: 0,4

(61)

Módszerek:

• Multiplikátor módszer

– T = droghasználók teljes népessége – B = azonosított droghasználó száma

• Rutin adatgyűjtések mint pl:kezelőhelyek, rendőrség, halálozási adatok, HIV/AIDS nyilvántartások

– C = egy problémás droghasználó B mintába – C = egy problémás droghasználó B mintába

kerülési valószínűsége

• Kutatási adatokból, szakértői véleményekből származó becslések

T = B/C

(62)

• Többváltozós módszer

– Alapelv: a megfigyelhető populáció adatai alapján becsüljük a nem megfigyelhető populációt

– Függvénykapcsolatot hozunk létre a

megfigyelhető és a számunkra fontos indikátor között

• Az egész országra rendelkezésre álló indikátorokat

társítjuk a néhány régióban megfigyelhető prevalencia értékekkel és ennek alapján becsüljük az egész országra vonatkozó prevalenciát

(63)

– Lehetséges eljárások:

1. a rendelkezésre álló indikátorok és a prevalencia értékek közötti kapcsolatot becsüljük ott, ahol ezek rendelkezésre állnak regresszió elemzéssel, majd az országosan meglévő indikátorokra illesztjük a

regressziós együtthatókat és így becsüljük a teljes népességen belüli prevalencia arányokat

2. Nem az indikátorokra, hanem azok főkomponenseire 2. Nem az indikátorokra, hanem azok főkomponenseire

illesztik a lineáris regressziót

– Szükséges adatok:

• Drogfogyasztással összefüggő indikátorok regionális bontásban

• Megbízható prevalencia becslések legalább két régióra

(64)

• Fogás-visszafogás módszer

• Drogfogyasztók becslése:

– Meghatározunk két vagy három mintát

• rendőrség

• kezelés

– Ki az aki mindkét mintában szerepel, ki az, aki csak – Ki az aki mindkét mintában szerepel, ki az, aki csak

az egyikben

– Becsüljük a rejtett fogyasztók számát

(65)

• Két adatforrás esetén szükséges az adatforrások

függetlensége: az egyikbe kerülés valószínűségét ne befolyásolja a másikba kerülés valószínűségét

• Személyek azonosíthatósága

Eldöntendő kérdések?

• Milyen intézményekre terjednek ki a kezelési adatok

(alacsony küszöbű intézmények, fenntartó programok stb.)

• Mire terjednek ki a rendőrségi/igazságügyi adatok?

• Milyen adataink vannak az egyes nyilvántartásokból?

• El tudjuk-e különíteni a drogot fogyasztókat a többiektől

• Ismerjük-e a fogyasztott drogot (opiátok, kokain, amfetamin)

• Milyen időszakra vonatkoznak az adatok

(66)

Hazai eredmények:

• A fogás-visszafogás módszerrel a rendőrségi és az egészségügyi nyilvántartások alapján 2005 évre vonatkozó számítások szerint a problémás

drogfogyasztók számát 24204 főre becsüljük, 95 %- os megbízhatósággal 19333-29075 közötti

os megbízhatósággal 19333-29075 közötti intervallumban.

• Ez azt valószínűsíti, hogy Magyarországon a

problémás drogfogyasztók túlnyomó többsége (88,6

%) rejtve marad az egészségügy és a rendőrség előtt

(67)

• A problémás drogfogyasztók 5,7 %-a kerül kapcsolatba a rendőrséggel, és 6,1 %-a kerül kapcsolatba az egészségügyi ellátással.

• Nagyon kevesen vannak olyanok, akik mindkét intézménnyel kapcsolatba kerülnek.

• Számos európai országban a problémás

drogfogyasztás becsült száma magasabb, néhány

• Számos európai országban a problémás

drogfogyasztás becsült száma magasabb, néhány európai országban azonban alacsonyabb, mint nálunk.

• Ez összhangban van más kutatásokból, illetve

statisztikai adatokból származó következtetésekkel

(68)