A nedves, egészségtelen lakások Szeged szab. kir. város belterületén

A NEDVES, EGÉSZSÉGTELEN LAKÁSOK SZEGED SZAB. KIR.

VÁROS BELTERÜLETÉN

IRTA ÉS ÖSSZEÁLLÍTOTTA

SZEGED SZAB. KIR. VÁROS TANÁCSÁNAK MEGBÍZÁSÁBÓL

Dr. JUNG SÁNDOR

KER. "TISZTI ORVOS

SZEGED, 1927.

SZEGED VÁROSI NYOMDA ÉS KÖNYVKIADÓ RT.

a m j L q

A NEDVES, EGESZSEGTELEN LAKÁSOK SZEGED SZAB. KIR.

VÁROS BELTERÜLETÉN

r SZEGEDI KEarSICCCELM É 3 .PARKAMAÍÍA K Ö N Y V I Á R A .

- K g « i 1 ° ) Ltilffl M

IRTA ÉS ÖSSZEÁLLÍTOTTA

SZEGED SZAB. KIR. VÁROS TANÁCSÁNAK MEGBÍZÁSÁBÓL

Dr. JUNG SÁNDOR

KER. TISZTI ORVOS

i v a x i

SZEGED, 1927.

SZEGED VÁROSI NYOMDA ÉS KÖNYVKIADÓ RT.

J000207218

A 1 8 6 2 1

' , • i

Szeged Városi Nyomda és Könyvkiadó Kt. 27—5555.

ELOSZO.

1920-ban, amikor az építkezés hosszú szünetelése a lakásínséget már tűrhetetlenné tette s ennek folya- mányaként minden düledező kunyhó is szükséglakásul szolgált, mely nemcsak, hogy nem ütötte meg a hygiene legkisebb mértékét, hanem ellenkezőleg, a testi épség biztos megrontója lett: a főorvosi hivatal elrendelte a körtöltésen belüli az összes lakások megvizsgálását.

Két egészségügyi őr három hónapos fáradságos munka után elkészítette az egészségtelen lakások ka- taszterét : — az eredmény megdöbbentő volt, dacára annak, hogy a vizsgálók hygiéne standardja bizonyára nem volt nagyigényű.

Azóta a viszonyok (több mint 1000 ház építésével) kétségkívül javultak, mindazonáltal, amint azt ez a fáradságos, lelkiismeretes s most már szaktudással feldolgozott s megállapított lakáskataszter mutatja, a lakástermelésnek oroszlánrésze még hátra van.

Dr. Krausz József törv. hat. biz. tag urnák her- vadhatatlan érdeme, hogy az 1926. márciusi törv. l^at.

közgyűléssel elrendeltette az egészségtelen lakások kataszterének újbóli megállapítását s közlését.

E kis munkában az ő indítványa ime testet öltött s kívánatos volna, hogy a lakásínség e hü tükre ugy a hatóság, mint a szegedi társadalom minden arra hivatott tagjában felébressze a szociális érzéket és a segités vágyát.

Szeged, 1927. november 7.-én.

Dr. Wolf Ferenc, tiszti főorvos.

A tek. Tanács folvó évi március hó 3.-án kelt Szeged város belterületén levő nedves, egészségtelen lakások statisztikai adatainak összegyűjtésére vonatkozó megbízásnak megfelelve — a nép egészségügyére oly fontos adatokat az alábbiakban közöljük:

Az inditványttevő dr. Krausz József törv. hat. biz.

tag urat, valamint az egész törv. hat. bizottságot ember- baráti érzések vezették, midőn az egészségtelen lakások bérlőinek elhelyezési módja foglalkoztatja, (azért az üresen álló ily nemű 32 lakást tekinteten kivül hagyva, 3170 lakott egészségtelen, nedves és pince helyiségről fogok számot adni).

Azonban ezen, a közegészségre oly károsan ható tényezőnek nemcsupán megszüntetése, hanem megelő- zése is a közhatóság gondoskodásának tárgyát kell, hogy képezze, szükségesnek tartom e kérdésnek törté- nelmi, földrajzi, geologiai és a közelmúlt rekonstrukcióval való vonatkozásaira is kitérni, hogy a jelen követel- ményének és a jövő fejlődésnek legmegfelelőbb meg- oldását biztosithassuk.

A magyar alföldet egykoron kiterjedt mélységes viz, az édes vizű levantei tenger boritotta, melynek leg- nagyobb mélysége a mai Tisza irányában lehetett.

Évezredeknek kellett elmulniok, mig a tengernyi viz lefolyt és a fenék a sokszori áradások által idesodort 150—250 m. magasságú agyag, márga és homokrétegek által az adriai tenger szine fölé 80 m-re emelkedett.

Ilymódon alakult ki a Duna—Tisza köze, melyet enyhe emelkedésű homokból, délen löszből épült domb- hátak és északnyugatról délkelet felé vonuló mélye- dések, erek, szikfolt vonulatok tesznek hullámossá.

Ezen egymással párhuzamos mélyedések a Duna ágak maradványai, melyeken a viz valamikor a Tisza

felé kereste útját. Később, amikor a Duna jelenlegi medrébe ásta be magát és ott állandósult, az ágak nyugati része a Duna medrével arányosan süiyedt, mig keleti részüknek a mélyebb völgyü Tisza felé való lejtése megmaradt.

A Tisza folyó a levantei tenger legmélyebb tér- színébe vágta magát bele, innen van, hogy a Tisza kis vize 17 m-el van alacsonyabban Szolnoknál, mint a Duna kis vize Budapesten.

A Duna—Tisza közének Szeged vidéki domborzati viszonyait a mellékelt (2. sz.) geologiai metszet teszi szemléltetővé, ebből láthatjuk, hogy ezen terület látszó- lagos síksága mellett is északnyugatról-délkelet, azaz Szeged város belterülete felé nagyobb méretű 50—36 m-nyi ellaposodást, lejtősödést mutat.

Északról délfelé:

Szeged legészakibb pontja Kömpöcz .

Kistelek . . Felsőközpont Dorozsma . Sándorfalva

Nyugatról keletre Szeged legnyugatibb pontja Öttömös

Mérgesi erdő Ásotthalom . Zákány . . Mórahalom

Alsótanya központ Nagyszéksós Domaszék . Kunhalom . Dorozsma . magasan fekszenek.

116 m.

99 „ 92 „ 90 „ 86 ⁿ 85 „

130 m.

130 „ 120 „ 108 „ 105 ⁿ 101 „ 100 „ 95 „ 93 „ 88 . 86 m.

Szeged város 84—80, Tápé 81, Algyő 83 m. ma- gasságú területével együtt egy mélyen fekvő teknőt képez, melyet délről is a magasan, 87 m-nyire fekvő Horgos egészen bezár.

Nemcsoda tehát, hogy nemcsak a Tisza és Maros, hanem még a Duna—Tisza közének halmai között fekvő völgyekben, vizállásos helyeken, szikes tavakban össze- gyűlendő tengernyi vadvizek elegendő lejtőzéssel birván (Kellőtó 96 m., Fehértó 81 m., Maty 77 5 m.), nagyobb esőzések alkalmával a várost északról és nyugatról körül- záró vízgyűjtő medencékben gyűlnek össze, mellyek régente számos, a város belterületén áthúzódó ér által összeköttetésben voltak a Tiszával és apály idején azokon át folytak le a még mélyebben fekvő Tisza medrébe.

Az első település nyomait a Duna—Tisza közében összegyűlt tengernyi vizből bevehetetlen várakként kiemelkedő halmokon és dombokon találjuk, mellyek a halászattal és vadászattal foglalkozó ősöknek állandó megélhetést, a vándorló népek, portyázó ellenségek ellen pedig biztos menedéket nyújtottak.

De nemcsak a dombokon feltalált őskori leletek, hanem De la Croix Paitis-nek 1713-ból fentmaradt térképe is azt bizonyítja, hogy a tulajdonképeni Szüged városa is ezen vizjárta területnek három szigetszerű kiemelkedésén épült fel.

Nem érdektelen azon összehasonlítás, hogy ezen szigetekközti mélyedések, vizállásos helyek majdnem tökéletesen összeesnek a mai nedves lakások területi eloszlásával.

Ugyancsak ezen időből származó adataink szerint e szigetszerű emelkedéseken: a palánkban 125, Alsó- városon 575, Felsőváros különböző szigetein 340 és a Várban számos kisebb és nagyobb lakóház állott a 2600 várbeli katona és a 6400 főnyi lakosság befogadására.

A mai belváros, Rókus és Móravárosrész sziget- közötti lapályok vizjárta mocsaras mezőség voltak, melyeket minden esztendőben a tavaszi áradások alkal-

mával elöntött a víz és az csak lassan, a nyár utói apály idején folyt le a Szilléren, Sándorréven, Kistiszán, Hattyason és Ballagitón keresztül a Tiszába.

A lakosság szaporodásával arányosan a szigetek között különböző irányban vont nyúlgátakkal igyekeztek állandó összeköttetéseket létesíteni, majd pedig a szigetek közötti mélyedések eltöltésével mindnagyobb területet a telepítés céljaira lefoglalni.

A hatalmas természeti erők elől elfoglalt terüle- teken azonban sokáig nem volt nyugalmas az élet:

1712-ben Felsővárost borítják el a hullámok, Belvárosban a pincék telnek meg fakadó vizzel. 1719-ben Alsóvároson 285, Felsővároson 112 ház esik áldozatul a viznek.

Ettől kezdve hatalmas versengés indul meg az emberi és természeti erők között. 1730-ban az egész Tisza mentén gátat emelnek. De mindhiába, mert 1740-ben a vizek újból elöntik a kerteket és szántókat. 1741-ben a fakadó vizek annyira megtöltik a lapályokat, hogy Felsőváros és Alsóváros újból szigetekként merednek ki a tengernyi vizből.

1750-ben újból magas viz ostromolja meg a gátakat, 1765-ben soha nem látott 15'10" áradat tör elő, mely 1770-ben át is szakítja a gátakat és egész Algyőig csak eget és vizet lehet látni, ekkor Felsővároson 207 ház válik lakhatatlanná. 1772-ben újra tenger terül el a város körül, ekkor azonban az évről évre történő iszap- lerakodások és feltöltések Felsővárost már egységes tömör várossá alakítják. 1782-ben ujabb kiöntések, 1799-ben fakadó vizek teszik kellemetlenné az életet, majd 1801-ben a folyóként ömlő belvizek 400 házat döntenek romba. 1813-ban a Szilléren betörő viz önti el a mélyebb helyeket. 1816-ban a kertek földjeiből szivárgó talajvíz bugyog fel és csak szeptemberben folyik le a Tiszába. 1827-ben a pihenéshez jutott emberi erők foglalják le Rókust és Móravárosrészt a település céljára. Azonban 1830-ban a Maros és Kőrös szabá- lyozása folytán a Tisza árja is erőben gyarapodván,

9

19'5" = 6, 45 m. magasságig ostromolja a feltöltött és gátakkal védett területeket. 1840-ben 20'30" magas- ságnál szivárgó vizek töltik meg újból a mélyedéseket és 180 napig ott poshadnak. 1852-ben a Török ucca körül elterülő vizállásos helyeket foglalják le építkezés céljára. Ezen foglalásokkal egyidőben a Tisza felső szakaszának ármentesitése által az árviz szintje évről- évre emelkedvén, évről-évre elöntéssel fenyegeti a várost.

1851-ben Újszeged kerül viz alá. 1859-ben a halpiacot önti el.

1872—1879-ig a Dugonics teret és a Mars térre szolgáló uccák egyrészét igyekeznek feltöltéssel a viz árjától mentesíteni. 1876-ban a halpiac, Boldogasszony sugárut, Hattyas és Ballagi tót önti el újból a viz és a Belváros számos pincéjében (Főreáliskola) is viz fakad fel. 1877-ben Újszeged kerül újból viz alá.

1879-ben a Tisza felsőszakaszának szabályozása az alsószakaszon viztorlódást okozott és a viz 25'6", azaz 8 m-re emelkedett. Március 6-án Szegedtől északra a Percsorai gátat áttörvén, Fehértót, Baktót, Algyőt teljesen elönti, majd a vasúti töltés mentén a Ballagitón át a Tiszáig húzódik. Időközben 27' magasságra emel- kedik és március 12-én Felsővároson áttöri a város alatt húzódó töltést és az egész várost, helyenkint 5 m.

magassági elönti.

Ekkor Rókuson 1013 házból 9, Felsővároson 1543 házból 56, Belvárosban 1494 házból 217, Alsóvároson 1545 házból 16, Móravárosrészen 305 házból egy sem maradt épen.

A viz által rombadöntött város az állam segélyével, a királyi biztosság által lefektetett és a viszonyokkal megalkuvó alapokon épült fel újra és ezáltal számos olyan hátránynak vált okozójává, melyek napjainkban a közvéleményt élénken foglalkoztatják és akkoron eré- lyesebb akcióval eltüntethetők lettek volna.

Lássuk az akkori idők szakvéleményeit: „Nagy területen minden elpusztult az árviz folytán és ha teljesen

szabadok lennénk, egy uj város alapítására vonatkozólag, ugy senkinek sem juina eszébe, azt ismét két-három, sőt négy méterre a viz szine alá helyezni. Természe- tesnek mutatkozik az az eszme, hogy az egész város talaját felemeljék." (Külföldi szakértők véleménye): „8'22 m-re, az árviz szine fölé, mely feltöltés a csapadék és szenyvizek levezetését is megkönnyítené." „Ez a kilenc millió forint költségre való tekintettel lehetetlen, azért az egész város nívójának emelése csak évek során át, az önkéntes fejlődés mérvéhez képest történhetik szakszerűen.

Ma legcélszerűbb egy körtöltés létesítése, mely a várost árviz ellen védelmezze, majd egyes tereknek és uccáknak oly rendszerint való feltöltése, hogy ezek összefüggő, viszonylagos magas hálózatot képezzenek, mely a város lakossainak biztos menhelyet nyújtana." „Lechner."

„Elsőrendű nehézségnek tekintendő a belvizek levezetésének kérdése, mert ha ezek gyűjtő csatornákon át egyszerűen azok esése folytán a Tisza időnkinti magas vízállásánál fogva le nem folyhatnak, mesterségesen kell azt eszközölni, mely abnormis helyzeten minden eszköz felhasználásával könnyíteni szükséges". (Külföldi szakértők.)

Maguk a rekonstrukció vezetői által hangoztatott közegészségügyi szempontból oly fontos és természe- tesnek látszó követelmény, t. i. a talajnak nemcsak egyes uccákra korlátozott, hanem az egész város terü- letén történő azonnali felemelése nemcsak a csapadék és szenyvizek ma szinte megoldhatatlannak látszó problé- máját oldotta volna meg, hanem a mélyen fekvő, nedves talajú környezetből való mérsékelt felemelkedés által egészségesebb építkezésnek és településnek is funda- mentumává vált volna.

E fontos követelménynek kedvező alkalomkor való elmulasztása lett részben okozójává annak, hogy 1927- ben a város 80.100 belterületi lakosságának egynyolcada, azaz 10.661 lélek kénytelen jelenleg 3.170 egészségtelen, nedves, suterrain és pince helyiségben élni.

11 Nedves lakások és lakóinak száma az összes lakásokhoz

viszonyítva.

Kerület Házadó hiv. által nyilvánt. lakások szátna Lakók száma 1920. népsz. szerint Lakásonként lakik lélek Nedves és pincelakás száma Nedves laká- sok lakóinak száma Az összes laká- sok hány °/o-a nedves A lakosság hány P/o-a lakik nedves lakásban Nedves laká- sonként lakik lélek

I. 2275 6631 2-91 52 210 2 2 31 4-04 11 2316 9397 4-01 322 1033 14 11 3-2 III. 2673 11441 4-28 532 1775 20 15-5 3-33 IV. 2816 11188 3-97 292 1000 104 8-93 3-42 V. 3670 17299 4-72 1223 4242 33 3 24-5 3-46 VI. 2906 12478 4-29 623 2030 21-4 162 3-25 VII. 2211 8934 4-04 126 371 5-7 4-17 3 — Össz. 18867| 80100

lakrészként = 4-24

= 2-38 3170 V« 1C661

V« 16 8 | 13*25 lakrészenként = 3-33

= 3-08 Vizsgáljuk meg most már e lakásokat különböző szempontok szerint:

Ha a nedves lakások területi eloszlását vizsgáljuk, (lásd 1. sz. melléklet 1. rovat), azt látjuk, hogy legtöbb nedves lakás van a város legmélyebben fekvő feltöltetlen részein: az V. ker. Rókuson 1223, a VI. ker. Móra- városrészen 623. A két körút közötti részben, a III. kerü- letben 532, a II. kerületben 322 a nedves, egészségtelen és suterrain helyiségeknek a száma, melyek az uccáknak egyoldalú feltöltése által jöttek leginkább létre, azért utóbbi kerületekben a suterrain és pincehelyiségek do- minálnak. A IV. kerületben, Felsővároson 292, a VII.

kerületben, Alsóvároson 126 a nedves lakások száma, mig a kiskörúton belül az I. kerületben, a város leg- emelkedettebb részén csupán 52 nedves lakás talál- tatott.

Ugyanezen sorrendet kapjuk, ha a nedves lakások lakóinak arányszámát vizsgáljuk (lásd 1. sz. melléklet 20 sz. rovat):

az V. kerületben Rókuson a lakosság . . . 245°/o-a a VI. „ Móravárosrészben . . . . 16 2°/o-a

a III. „ 15-5%-a

a II. „ 1 l' - ° / o- a

a IV. „ Felsővároson 8'9°/o'a a VII. „ Alsóvároson 4 2 % - a az 1. „ Belvárosban 3i%> a

lakik nedves, egészségtelen lakásban.

Vizsgáljuk a lakásoknak földszinti, suterrain és pince kategóriánként való eloszlását (lásd 1. sz. melléklet

2. sz. rovat):

Földszinti lakásnak veszünk minden olyan helyi- séget, melynek padlója 25 cm-nél nincs mélyebben a föld szine alatt, suterrain lakás, melynek az építési szabályrendeletben megkívánt 285 cm. minimális ürbeni magasságának felénél több van a föld szine fölött és pince helyiség, melynél az ürbeni magasságnak fele a

földszine alatt van.

E szempont szerint a földszinti lakások száma 1731, alig több mint az 1439 suterrain és pincelakás.

E körülmény az uccák egyoldalú feltöltése által jött létre, ami még világosabbá válik, ha a földszint, suterrain és pincelakások kerületenkénti eloszlását vizsgáljuk.

A nedves lakások kategoránként és kerületenként való eloszlása.

Közigazgatási kerület I. II. III. IV. V. VI. VII. össz.

Földszint részben nedves

egészen „ 4

17 71 42 38

40 66

122 70ö\263 121 ¡164 64

14 1211 5*0 1731 Suterrain részben nedves

egészen „ 2

2 61 95 116

194 32 62 5 5

293

36 25 86 85 13

12 603 493

1439 Pince részben nedves

egészen 8

19 19 34 40

104 32 62 5 5

293

36 25 4 21 8

15 120 223

1439

Összesen 52 322 532 292 1223623 126 3170 Földszinti egészségtelen, nedves lakás legtöbb van a mélyen fekvő Rókuson 826. VI. kerületben, Mórában 427 és Felsővároson 188.

13 Mig a nagykörúton belül a II. kerületben 113, a III. kerületben 78, a VII. kerületben Alsóvároson 78, az I. kerületben a kiskörúton belül 21.

Ezen sorrendi viszony megváltozik, ha a suterrain és pincelakások kerületenkinti eloszlását vizsgáljuk. Leg- több suterrain és pincelakás van a két körút közötti kerületen. A III. kerületben 554, a II. kerületben 309, ahol a részleges, csupán az uccákra szorítkozó feltöltés a legnagyobb mérvű volt. Ezekután következnek az V.

kerület Rókus 297, Móra 196, Felsőváros 104 suterrain és pince helyiséggel.

Legkevesebb suterrain és pince helyiség van a városnak két legemelkedettebb helyén : Alsóvároson 48 és az I. kerületben, a kiskörúton belül 31.

Megjegyezni kívánom, hogy valószínűleg a várható feltöltésre való tekintettel, az összeirt 3170 egészségtelen lakás közül 1911 a szabályrendeletben előirt 285 cm.

ürbeni magasságnál alacsonyabb.

A nedves lakások magassága.

Lakás ma-

gassága I. 11. III. IV. V. VI. VII. Ösz-szesen

160-170 — — -

2 2 8 14 1

2 2 1

1 13 15 5

180-190 — 1 1

1 1 ^—

10 18 2

20 13 5

4 3

43 24 12 200-220

2 31 20

18 4 1 32

34 17 6

238 126 38

124 56 17

27 9 9

444 243 122

230-250 —

38 49 18

24 2 34

94 60 2

246 119 3

126 62 2

17 13 11

523 327 70

260-270 — 1 1

5 32 14 14

3 —

47 23

Összesen 2

58 82 37

28 5 57

130 84 8

542 270 57

286 136 25

4y 22 23

1070 622 219 Összesen 2 177 100 222 869 447 94 1911 285 felül 21

4 25

74 55 16

73 282 77

58 10 2

284 66 4

141 35 2y

3 661 474 124 Összesen 50 145 432 70 354 176 32 1259

Az előirt minimális ürbeni magassággal nem bir az I. kerületben 2, a II. kerületben 177, a III. kerületben 100, a IV. kerületben 222, az V. kerületben 869, a VI.

kerületben 447, a VII. kerületben 94.

3170 lakásból 1847 uccai és 1323 udvari. Itt is feltűnő, hogy a II. és III. kerületben az egészségtelen lakások domináló számban uccaiak

Ha a falak nedvességének mértéke szerint vizsgáljuk az egészségtelen lakásokat, (lásd 1. sz. melléklet 4. rovat) akkor a földszinti lakások 3 0 % - a , a suterrain lakások 4 8 ' 1 % - a , a pincelakások 65°/o-a a két m-en felül, vagyis ürbeni magasságának több mint feléig nedvesek, ami a lakás padlójának a talaj felületéhez és talajvízhez való viszonyából folyik és egyúttal egészségügyi szempontból a mélyebben fekvő lakásoknak mielőbbi kiürítését teszi javalttá.

De nemcsak a falak nedvessége, hanem a padló penészes korhadása is erre késztet bennünket (lásd 1.

sz. melléklet 9. sz. rovat), mert az egészségtelen föld- szinti lakások 6 r 9°/o- a , a suterrain lakások 8 0 % , a pincelakások 64'7°/o-ánál találjuk korhadtnak a padlózatot.

Földes vagy köves padlóju volt a földszinti nedves lakások 11%, suterrain lakások 12-6%-a, a pincelakások 2 3 % - a .

Ha a nedves és pincelakások általános emelkedett- ségét tekintjük, (lásd 1. sz. melléklet 5. sz. rovat) a földszinti nedves lakások főtömege a Tisza 0° pontja felett a 472—6 m. közötti térszinbe esik, mig a suterrain lakások 6 6 % - a , a pincelakások 7 2 . 6 % - a 5—6V2 m-es térszínben vannak. Ami szintén a feltöltéssel való vonat- kozásaira utal.

Még nagyobb lesz a földszinti és a földszine alatti lakások közötti aránytalanság, ha nem kategorizáljuk a lakásokat (lásd 1. sz. melléklet 6. sz. rovat), mert látjuk, hogy 1280 lakás van a földszine felett és 1884 a föld- szine alatt, ugyanis 445 földszintinek nevezett lakás var*

0-10 és 0-25 m-re a földszine alatt.

15

A suterrain helyiségek közül 291 a földszine alatt 0"5—1 m-el, a pince helyiségek közül 244 van 1—2 m-el és 35 van 2 m-nél mélyebben.

Az udvar szine (lásd 1. sz. melléklet 7. sz. rovat) fölött van 2068. (71.5°/o.) Az udvar szine alatt van

1102. (28'5% ) Mig a járda szinén, vagy felette van 1286 (40 5 % ) és a járda szine alatt 1884 (59 5 % ) lakás, vagyis a járda szine alatt 3C%-al több nedves lakás van, mint az udvar szine alatt, ami az uccák feltöltésének eredménye.

Ha a talajvíznek a lakásokhoz való viszonyát vizs- gáljuk, (lásd 1. sz. melléklet 8. sz. rovat) tudnunk kell, hogy a talajvíz a felületi (folyó, csapadék, árviz) vizeknek beszivárgása által jön létre oly módon, hogy a felületen levő viz áteresztő rétegben súlyánál fogva fokozatosan mélyebbre süllyed, mig végre olyan réteghez jut, mely a vizet át nem bocsátja (agyag, közét stb.) és ott hason- lóan a felületi vizekhez, zárt medencében, álló, lejtős felületen, mozgó talajvizet alkot, melynek áramlási sebessége a vizáteresztő réteg pórusainak nagyságától, a ránehezedő viz tömegétől és a vizet át nem bocsájtó réteg lejtésétől fog függeni. Az általános ismertetésből már tudjuk, hogy a felületi vizek: Tisza, Maros folyó és a Duna—Tisza közének csapadék vizei régente Szeged város mélyedéseiben gyűltek össze, ami jelenleg a körtöltés és a rakpart létesítése által sikeresen elhá- rítottnak tekinthető. Mindazonáltal a Tisza áradásának és apadásának befolyása a talajvíz állására nem tagad- ható, mert a feléje gravitáló talajvizet a folyó vízének emelkedésekor addig akadályozza lefolyásában, mig egy»

a talajfelé lejtő egyensúlyi nivót hoz létre, melynek rádiusa az áradás nívójától, időtartamától és a talaj hézagainak nagyságától fog függni, vagyis annál mé- lyebbre, messzebbre terjed a talajban, minél magasabb az árviz nivója, minél tovább áll fenn az áradás és minél nagyobbak (kavics, homok) a viz áteresztő rétegnek hézagai.

Ugyanilyen hatása van a talajvíz állására a Szeged határában összegyűlendő vadvizeknek is, bár azoknak közvetlen hatását nehezebben lehet kimutatni.

Település és építkezés szempontjából a talajnak felső rétegei birnak csupán fontossággal. Hlavács vizs- gálataiból tudjuk, hogy Szeged város talajának felszinét egy 2 m., helyenkint 4 m. vastag feltöltéses, laza vizátbocsájtó réteg képezi, mely a város perifériája felé fokozatosan kevesbedik (lásd 2. sz. melléklet). Alatta egy kb. 8 m. vastag sárga agyag víztartó réteg követ- kezik, mely a feltöltéssel ellentétben a város perifériája felé gyarapodva, helyenkint a 10 m. vastagságot is meg- haladja és azáltal közel 3—4 m-re a föld felülete alatt egy természetes lejtőt alkot, mely a talajvíznek a Tisza- felé való gravitálását mozdítja elő. A víztartó rétegnek a felülethez való közelsége miatt a talajvíz árszintje nagyban függ a felületen végbemenő változásoktól (párolgás, csapadékmennyiség), ugy, hogy egy éven át 1 m-nél nagyobb ingadozást is lehet kimutatni.

Az évi ingadozástól függetlenül a talajvíz színének állandó emelkedését is lehet az utóbbi években főkép Móra és Rókus városrészekben észlelni.

A körtöltés által körülzárt medencében a város talajvizének szintjét emeli az évi csapadék mennyiség, mely évenkint átlagban 506 mm., négyzetméterenkint, 0 5 m3 az egész város belterületén 3,078.240 m3; és a belterületen lévő ártézi kutak napi 22.000 m³, évi 8,030.000 m3 vízhozama, mely összesen 11,108.240 m3, négyzetméterenkint 1 8 m³-t tesz ki.

Nagy átlagban feltehető, hogy ezen víztömegnek egyharmada elpárolgás folytán újra a levegőbe kerül vissza, egyharmada lefolyik és egyharmada négyzet- méterenkint 0 6 m3 beszivárog és a talajvizet sza- porítja.

A felületi vizeknek a Tiszába való természetes lefolyását a körtöltés, rakpart és időnkint a Tisza magas vízállása akadályozza, miért levezetésükről részben és

17

időnként két gőzszivattyu és egy villamos turbinával mesterségesen kell gondoskodni. E berendezéssel (16.000—15.000—2.880 m3) 24 óra alati 34.432 m3 vizet lehet a Tiszába átemelni.

A felső zsilipnél 250 cm., az alsó zsilipnél 390 cm-es vízállásnál a belvizek kifolyása megáll és ha a zsilipet nem zárnánk le, a Tisza vize a csatornákon keresztül befolyna a városba. A közlekedési edények elve alapján ebből nyilvánvaló az is, hogy a felső sza- kaszon 250 cm., az alsó szakaszon 390 cm-es nivón alul lévő felületi vizek a mai csatornarendszer mellett sem természetes lejtés, sem szivattyúzás utján egyáltalán nem folyhatnak le a Tiszába. Az alsóvárosi temetőnél elfolyó vizeknek szintje 372—4 m. között ingadoznak és ezeknek levezetését állandóan mesterségesen kell eszközölni.

Ha most figyelembe vesszük, hogy a felületi vizek az uccánál mélyebben fekvő telkek, udvarokban, a csatornák magas kifolyása folytán a város mélyebb részein összegyülemlenek és a csatornák és nyilt árkok- ban, azok sekély lejtése és nagyfokú (60 cm.) eliszapo- sodása folytán lassan folynak, a kisméretű átereszeknél megtorlódnak, kétségtelenné válik, hogy egyharmadnál 0 6 m3-nél több lesz az a vízmennyiség, mely a talajba beszivárogva, a talajvíz árszintjét évszakról-évszakra emeli. Ezekután nem csodálkozhatunk azon, hogy nagyobb csapadék képződés és kedvezőtlen párolgási (ősz-tél) viszonyok idején a talajvíz szintje sok helyen a talaj nivója fölé emelkedik. E viz, a szenyvizzel és ürülékkel telitett talajt kilúgozván, salétromossav, salétromsav, clorsavsói, szerves anyagok, rothasztó és fertőző beteg- ségeket okozó bacilusokkal telitődik és a lakások falaiba felszívódva, a bennük lakók életét kellemetlenné, vesze- delmessé teszi.

Ami a zsúfoltság mértékét illeti (lásd 1. sz. mel- léklet 10. rovat) az egészségtelen, nedves és pincelakások 40 5 % - b a n jut 20 m3, 35 3%-ában jut 10 m3 és 242%>- ában jut, 10 m³-nél kevesebb légür fejenkint.

Ha 20 m³-t veszünk minimumnak, akkor 59 5%-át,.

ha padig az 1906 évi 3107. sz. B. M. rend. és a budapesti Szabályrendeletet, vagyis 10 m:!-t vesszük a zsúfoltság mértékének alapjául, akkor a nedves, egész- ségtelen és pincelakások 24'2%-át kellene e célból kilakoltatni.

Ha a lakásoknak nagyságát vizsgáljuk, látjuk, hogy Az 1927. évben összeírt nedves és pincelakások nagysága.

1. | 11. III. IV.! V. VI. VII. Összesen

1 szoba 11 54 106 421 253

1 129 40 622 2276 1 szoba 1 konyha 33 227 340 235 897 467 77

622 2276 2 szoba 1 konyha 6 36 78 14 69 27 7 237 3 szoba 1 konyha 2 5 8

1 4j 3 2 25 Összesen 52 322 532 292 1223 623 126 3170 3170 lakás közül 622 állott egy lakrészből, vagyis csupán konyhából, 2276 egy szoba-konyhából, mig csupán 262 lakásban van kettő esetleg három lakrész.

Ebből érthetővé válik, kogy a kiskorúak 30 5 % - a (lásd 1. sz. melléklet 12. rovat) nincs elkülönítve és kénytelen a külön nemüekkel együtt hálni.

Az 1927. évben összeirt nedves és pincelakások lakóinak eloszlása nemek szerint.

A lakó neme I. II. III. IV. V. VI. VII összesen

Férfi ! 61

1 299 523 236 12S9 603 94 3115 N ő 67 400 604 326 1639 788 142 3966 Fiu 36 171 317 238 677 294 66 1799 Leány 46 163 331 200 627 345 69 1781

Összesen ! 2i0 10330775

i 1000 4242 2030 371 10661 Ami a megvilágítás mértékét illeti, (lásd 1. sz.

melléklet 11. rovat) tudvalevő, hogy minden egészséges

19 lakásnak az alapterület egyötödének megfelelő nagyságú ablakkal kell bírnia. Ezen feltételnek az egészségtelen földszinti lakások 23 2, a suterrain lakások 21 és a pincelakások 14-8%-a felel meg. A legtöbb városi é s vármegyei szabályrendeletben megkövetelt 1 io-ed mini- mumnak, a nedves lakásoknak csak 70°/o-a felel meg.

Egyes kategóriánkint a földszinti lakások 119° o-a, a suterrain lakások 16'4%-a, a pincelakások 35-2%>-a kap elégtelen világosságot.

Ha mindezen egészségtelen viszonyokhoz még tekintetbe vesszük azt, hogy a szenyvizek 6 0 % - á t az udvaron lévő nyilt gödörbe öntik és az ürülékek 5 3 % - a falazott, fenék nélküli és 2 6 % - a csupán földbeásott pöcegödörbe (lásd 1. sz. melléklet 15—16. rovat) gyűlnek össze, akkor nyilvánvalóvá válik, hogy a talajnak szeny- nyezését mi sem gátolja és hogy ezen vizjárta talaj a lakások levegőjét egészségtelenné és büzhödté teszi.

Ma, mikor tudjuk, hogy a halál ott leselkedik a pincelakások napot soha nem látott sötét, nedves, pe- nészes, bűzös, kellően nem szellőztethető odúinál, hogy a legkülönbözőbb fertőző betegségek, tüdőbaj, mirigy és csontgümőkór, csúzos bántalmak, angolkór stb-ben szenvedőknek és a csecsemőknek ezreit évről-évre elra- gadhassa közülünk, ma, mikor a kellően el nem külö- níthető fiatalkoruaknak meglazult erkölcseiben és a pe- nészes, barátságtalan sötét otthonból a korcsma szaba- dabb levegőjébe menekülő és az alkoholizmusba elme- rülő munkás megmérgezett lelkében veszedelmes társa- dalmi betegségeinknek: az osztálygyülöletnek, a kommu- nizmusnak csiráit látjuk napról-napra mindnagyobbra növekedni, ma, mikor a kultura előrehaladásával mind több s több időt leszünk kénytelenek zárt falak között eltölteni: a friss levegőjű, napfénnyel teli, tiszta, egész- séges lakás elsőrendű tényezőjévé vált az emberi életnek és kétségtelenné lesz előttünk, hogy az egészséges lakás már nem az egyénnek, hanem a legkülönbözőbb társa- dalmi osztályoknak, az egész nemzetnek égető kérdésévé

vált és a minimális követelményeknek kielégítése hygiéniai, szociálpolitikai, gazdasági és erkölcsi szempontból is elengedhetetlenül kívánatosnak látszik.

Minimális követelmények ?

A kultura mai állása mellett kívánatosnak látszik, hogy minden családnak egy elkülönített szoba és kony- hából álló lakás, serdülő gyermekeknél még egy külön háló helyiség és minden felnőtt egyénnek 20, kiskorúnak 10 m³ űrtartalmú lakhelyiség jusson, hogy a lakás kellően (az alapterület egyötödének megfelelő ablakkal) meg- világított, jól szellőztethető, a talaj nedvességétől és kipárolgásától mentes legyen.

Kívánatos volna, ha a lakók jövedelme olyképen alakulna, hogy annak legfeljebb 2 0 % - a essék lakbérre.

És végül helyes lakbér kialakulása és kellő mozgékonyság szempontjából a lakásszükségletnek 10—20°/o-a állana a bérlőknek rendelkezésre.

Tudjuk azt, hogy a háború alatt az építkezés teljesen szünetelt, az azt követő időben a gazdasági felfordulás, pénzünk elértéktelenedése számos családnak létalapját renditette meg és még ma is számosoknak a legszükségesebb élelem megszerzése is nehézségbe ütközik. így érthető, hogy számosan kénytelenek voltak a még oly kívánatosnak látszó egészségügyi követel- mények elérésének jobb időre való elhalasztásába bele- nyugodni és a nedves, egészségtelen lakásokat igénybe venni.

Véleményem szerint a lakás építkezésben elér- keztünk azon időhöz, midőn hygiéniai, szociálpolitikai c s erkölcsi követelmények kielégítésével komolyan számot kell vetnünk.

A háború előtti népszámlálás (1910. 113.872) óta a népszaporulat részben a megszállott területekről mene-

kültek letelepedése, részben a lakosság természetes szaporodása által (1927. 127.793) 16.079 lelket tesz ki,

ami 14^-2°/o-os szaporodásnak felel meg. Ha most ezzel szemben az építkezéseket tekintjük, (lásd következő oldalt)

> 11 * • • - -;': • : '

21 Kimutatás Szeged város területén található lakásokról.

a I. c b b a II. c a III. c b

a b IV. c b a V.c b a VI. c a b VII. c a b VIII. c b a IXa.c a IXb.c b

Lakások

Ösz-szes

853 120 1653 570 99 1647 409 259 2005 7550 1755 165 7175

284 2674 573 178 1913 1219 1174 131 2789

mi

5425

Összesen Levonások

II. I.

III.

IV.

V.

VI.

VII.

VIII.

IXa.

IXb.

2626

2316

2673 3770

4074

2906

2524 2795

3032

3426 30142

Üzletek

Ösz-szes

205 190 1259

¿53 267 71

~~77 164 446

6 4

26 4

" 8 6

88 726 67 26 83

"97 28 84

"37 1

"79

"55 1654

5913 1663

276!

13983!

1397i 132|

143

687

94

191

235

209

38

79 1262 4012 477 2632

188,

1979

58 38 6

Lakrészek

Ó 8 Z - szes

1761 3220 317 7503 197 2303 1709 1352 178 5624 4454 11

4357 5922

4672 5751

4799

5298

3803

3239 3635

4454

4337 45910

Mellék- helyiségek

Osz-szes

2729 5607 435

2 2 5 2

4983 173 7559 6089 679 5360

2821

8771

7408

8627 8597

8803

6624

7066

11496 16343

12848

|96583 A körtöltésen kivül levő lakások 351

954 404

313 2795 3032 3426 11275 Maradvány 118867

lakás mint külterületi lakás a belterületen

J e g y z e t

a rov. tulajdonos ált. haszn.

b „ szabadbér megállap.

c „ korlátozott (917-es>

bérmegállapítás

l Ca 80.000 lélek

[Ca 40.000 lélek

Újszegedi külterület

Felsővárosi fföldek Somogyi tel. lakosok Rókusi feketeföldek Aigner telep Alsóvárosi fföldek Kecskés telep

Felsőtanya teljes egészében Alsótanya „ „ Alsótanya „

azt látjuk, hogy a háború befejezése óta épült a Somogyi telepen 954, Aigner telepen 451, Kecskés—Vasutas telepen 313 lakás, hozzávéve a szabad rendelkezés alatt, álló lakásokat, I. 120, II. 99, III. 259, IV. 165, V. 284 VI. 178, VII. 13!, vagyis összesen 2907 a lakás szapo- rulatok száma és ha egy lakásra négy lelket számítunk, ugy a népszaporulatnak megfelelően 4000 lakásra volna szükség, melyet a város és magánfelek a rossz gazda- sági viszonyok dacára is az egészségügyi és kényelmi szempontok mellőzésével kielégíteni igyekeztek.

Ebből egyúttal nyilvánvalóvá válik, hogy minden további lakás épitkezés a nedves, egészségtelen lakások kiürítését fogja előmozdítani, és ezen szükségletnek kielégítése után pedig az egészséges lakbér viszonyok kialakulását elősegíteni.

Az egészségtelen, nedves lakások lakóinak társa- dalmi állását, foglalkozását (lásd az alanti táblát) és évi Az 1927. évben összeírt nedves és pincelakások (bérlőinek)

lakóinak foglalkozása.

I. 11. ! III.

1 IV. V. VI. VII Összesen Földmivelő őst. ^— 1 4 4 15 14 — 42 Ipari foglalkozású 15 67 164 84 339 147 20 836 Keresked. „ 4 33 64 23 80 39 6 249 Élteimi „ 5 41 46 5 156 85 22 360 Alkalmazott s egyéb 28 180 254 176 633 338 78 1683 Összesen 52 322 532 292 1223 623 126 3170 jövedelmét (lásd 1. sz. melléklet 19. rovat) vizsgálva,

látjuk, hogy 527°/o-a (1683) alkalmazott, 26-4%-a (836) ipari, 11'5%-a (360) értelmi, 2 9 % - a kereskedelmi foglalkozású, 1'5%-a (42) őstermelő. Részletezve: 530 napszámos, 240 altiszt, 180 gyári munkás, 149 bejárónő, 179 magánzó, 152 cipész, 125 háztartásbeli, 96 özv.

vagy nyugdíjas, 93 asztalos, 92 lakatos, 91 piaci árus,

23

81 kőműves, 72 szabó, 54 rendőr, 49 börtönőr, 35 szolga, 29 kocsis, 17 koldus lakik hozzátartozóival együtt nedves, egészségtelen lakásokban, kiknek 3 P 1 °/o-a még az évi 500 P-őt, 32 3 % - a még az évi 1000 P jöve- delmet sem éri el.

Az évi jövedelmének maximális számitás szerint 20°/o-át számítva házbérre, a bérlők 6 3 ' 4 % - a még a 200 P házbért sem képes megfizetni.

Ha a jelenlegi építkezési költségek alapján egy szoba konyha minimális évi bérét 400 P-ben állapítjuk meg, látjuk, hogy a nedves, egészségtelen lakások bér- lőinek 94%>-a (2971) 300 P-nél kevesebb bért fizetett, 116 bérlő, (3-6%-a) fizetett 400 P-őt és alig 36, vagyis az egészségtelen lakások bérlőinek csupán P 4 % - a fizetett 500 P-őn felüli lakbért.

A nép egészségügyének további fejlődésére fontos, hogy az egészségtelen lakások a forgalomból mielőbb kivonassanak vagy az egészségügyi követelményeknek megfelelően átalakitassanak. A magas talajvízre való tekintettel célszerűnek mutatkozik az épitési szabály- rendelet oly módosítása, mely az alapsori lakások épí- tését is tilalmazná, valamint az egyszerű kátránypapir használata helyett tökéletesebb szigetelő anyagnak köte- lező használatát rendelné el. Nemcsak a közvélemény sürgetésére, hanem az egészséges lakásviszonyok kiala- kítása céljából is fölötte kívánatos a város talajviszo- nyaival számot vető és az egész város belterületére kiterjedő városrendezési programnak mielőbbi fokozatos kivitele.