1941.
XXXI. ÉVFOLYAM. I—III. SZÁM.
MIGJELENIK NEGYEDÉVENKINT
A T E N G E R
TUDOMÁNYOS ÉS TENGERÉSZETI ISMERETTERJESZTŐ FOLYÓIRAT
A M A G Y A R A D R I A E G Y E S Ü L E T K Ö Z L Ö N Y E
MEGINDÍTOTTA 19I1-BEN
G O N D A B É L A
SZERKESZTI:
ML A DIÁT A JÁNOS A,
FŐKAPITÁNY
A MAGYAR ADRIA EGYESÜLET TAGJAI A LAPOT TAGDÍJ F E J É - BEN KAPJÁK, MÁSOKNAK AZ ELŐFIZETÉSI D I J : EGÉSZ ÉVRE
BELFÖLDÖN 8 PENGŐ, KÜLFÖLDÖN 12 PENGŐ.
A Magyar Adria Egyesület elnöke: dr. Entz Géza egyetevii tanár.
Felelős s z e r k e s z t ő : Mladiáta A. J . : B u d a p e s t XII., Zugligeti-út 41.
Erre a címre leérjük A TENGER-re vonatkozó leveleket küldeni.
TARTALOM:
Oldal
Kolosváry G. dr. és Wagner J. dr.: Tengerbiológiai tanul- mány a kacslábúak, puhatestűek és korallok társu-
lásáról. Több ábrával — — — — — — — 1
— Meeresbiologische Studien über Assoziationen von Cirripedien, Mollusken u. Korallen. Mit mehreren Abbildungen — — — — — — — — — 11
KISEBB KÖZLEMÉNYEK:
„American", az USA ű j gyorsgőzöse — — — — — 15 Csatornaépítkezések Felső-Olaszországban — — — — 16 Olasz kereskedelmi flotta kiépítése — — — — — 16 Svájc újabb bérelt h a j ó j a — — — — — — — 17 DGT alaptőkéjét emeli — — — — — — — — 17 Ü j bolgár személyhajók épülnek a DGT-nél Óbudán — — 17 Olasz lobogó dunai h a j ó k o n — — — — — — — 17 Tengeri h a j ó k épülnek Oroszország számára — — — 17 J . Wallner motorosa épült a Laczkovits cégnél — — — 17 USA hajóépítészeti p r o g r a m m j a — — — — — — IS Korszerű dunai hajótipusok egységesítése — — — — 19
FOLYÓIRAT- ÉS KÖNYVSZEMLE:
Bergens Museus Arbok 1939—40 — — — — — — 19 Bergens Museum, Arsberetning — — — — — — 20 Marine Rundschau, Jan. 1941. — — — — — — 20 Koninklijk nederl. Aardrijkskunding genootschap. Jan.
1941. _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ 20
Palao tropical biological station studies Vol. II. Nr. 1. — 20 Annalen der Hydrographie u. marit. Meteorologie. Dez.
1940. _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ 20
Natural History, Jan. 1941. — — — — — — — 20 Wüst, Wind, Wetter u. Wellen auf dem Weltmeere -— — 20
A T E N G E R
TUDOMÁNYOS TENGERÉSZETI ISMERETTERJESZTŐ FOLYÓIRAT
MEGINDÍTOTTA 191I-BEN
G O N D A B É L A
SZERKESZTI :
ML A DIÁT A JÁNOS A.
FŐKAPITÁNY
XXXI. EYF. 1941. EV.
K I A D J A A M A G Y A R A D R I A E G Y E S Ü L E T , VIII., B A R O S S - U T C A 13.
B U D A P E S T . s> l '
yp: Vv- -
•
/
T A R T A L O M J E G Y Z É K . CIKKEK:
Oldal
Kolosváry Gábor dr. és Wagner János dr.: Tengerbiologiai tanul-
mány a kacslábúak, puhatestűek és kor állok társulásáról . . 1 Dr. G. von. Kolosváry und Dr. H. Wagner.: Meeresbiologische Stu-
dien über Assoziationen von Cirripedien, Mollusken und Korallen 14 Ferdinánd László: A h a j ó n a k h a j t á s á r a és irányítására szolgáló szer-
kezetek mint a gazdaságos üzem tényezői 21 Mladiáta A. János: A tengeri és folyami hajózás részesedése a világ-
forgalomban 31 Mladiáta A. János: Széchenyi géniusza és a magyar hajózás . . . . 41
A. J. Mladiáta: Der Genius des grf. Stefan Széchenyi und die ungari-
sche Schiffahrt 57 Dr. Osgyáni Rónay Tibor: Naptárunk, időszámításunk és a tizedes
rendszer 61 Mladiáta A. János: Chronologiai jegyzetek Rónay T. fenti cikkéhez . 69
Dr. Tibor Rónay und J. A. Mladiáta: Kalender, Zeitrechnung und
Dezimalsystem 72 KISEBB KÖZLEMÉNYEK:
Az United S t a t e s Lines ú j gyorsgőzöse az „American" 15
Csatornaépítkezések Felső-Olaszországban 16 Olaszország kereskedelmi f l o t t á j a . 16
Svájc újabban bérelt h a j ó j a 17 Az Első Dunagőzhajózási Társaság ú j részvényeket bocsát ki . . . 17
Három korszerű bolgár személyhajó épül 17
Olasz lobogó dunai h a j ó k o n 17 Tengeri h a j ó k épülnek Oroszország számára 17
Egy csavaros vontató h a j ó épült 17 Az USA hajóépítészeti törekvései 18 Korszerű dunai hajótipusok egységesítése 18
Anglia gazdasági helyzete a behozatali áruk tükrében 33
Magnéziumot választanak ki a tenger vizéből 33
Olajkutak a Káspitenger fenekén 34 A szulinai Duna-csatornában hajózási akadály 34
Anglia a csendesóceáni é s afrikai hajójáratainak beszüntetését tervezi 34
A csuzimai tengeri győzelem 36-ik évfordulója 34 h. T. h m . M n m i u
í- n. ^ortdékEíBÍŐ
a
O l d a l
A.z Adriai tenger és a Száva közti csatorna 34 Az Oroszország számára a Ganz hajógyárban épülő két tengeri h a j ó 34
Japán ú j tank- és ércszállító h a j ó k a t épít 34
Két ú j Duna-tengerjáró h a j ó épült 43 A Földközi- és az Északi-tengernek közvetlen viziútja 35
A Szuez csatornán időnként megszűnt a közlekedés 35
Különleges intelem a hajósokhoz 35 Byrd délsarki útjáról visszatért • . . . , . 35
Anglia hadihajó veszteségei 35 Olaszország összes hadihajóvesztesége 35
U j USA-légiforgalmi intézkedések 58 Az USA-hajóépítési teljesítőképessége 58
A Szovjetorosz tengeri haderő 58
Japán hadiflottája 59 Panamai lobogó alatt közlekedő USA-hajók 59
Török hajózási korlátozások a Feketetengeren 59 A japán kormány elrendelte a kereskedelmi hajózásnak állami ellen-
őrzését 59 Brazília kormánya veszélyes zónának nyilvánította a Csendes óceán
K.-i részét 59 Német hajógéptani kísérleti intézet 59
Angol hajóveszteségek 59 Trondjhem-ben flottabázis és h a j ó g y á r 59
A Hamburg-Amerika Linie és a Norddeutscher Lloyd 59
A DTRT „Ungvár" nevű h a j ó j a aknára f u t o t t 73 Normann és angolszász hajók a bayeuxi fali szőnyegeken 73
Szovjet hajózási veszteségek az 5 hónapos keleti háborúban . . . . 74
Az USA hadiflottája és nagyhatalmi törekvései 74
A német haditengerészet tevékenysége 75 KÖNYVISMERTETÉS É S FOLYÖIRATSZEMLE:
Bergens Museum Arbok 1939—1940 19 Bergens Museum Arsberetning 1939—1940 20 Palao tropical biological station studies II. 1940 20 Annalen der Hydrographie u. marit. Meteorologie 12. 1940 20
Natural History 1941. jan 20 D. Wüst: Wind, Wetter und Wellen auf dem Weltmeere, Berlin, 1940 20
Gombocz Endre: A Királyi Magyar Természettudományi Társulat
Története, Budapest, 1941 36 Roch Félix: Die Terediniden des Mittelmeeres, Thalassia, IV. 3. 1940 37
Cessi Roberto: Venezia ducale, Venezia, 1940 38 Külügyi szemle, XKt. évf 60, 38
Kárpátmedence, 1.1.1941 38 Kereskedelmi Tengerészet 2. sz 39 A magyar biologiai kutatóintézet 1940. évi jelentése, Tihany . . . 39
4
Oldal
Journal of the Imperial Fisheries Institute, 34, 1940 39
Zoologica, New-York, 25. 1. 1940 39 Marine Rundschau, 1941. Febr., Septb., Oktob G0, 76, 39
Tijdschrift van het kongl. nederl. aardijk. Gen. 1941.1, III. és V. 20, 76, 39 Annalen der Hydrographie u. marit. Meteorolcgie, 1941. Febr., Oktob. 40 Meereskundliche Beobachtungen auf deutschen Feuerschiffen der
Nord- und Ostsee im J a h r e 1939, 1941, Hamburg 40
Nauticus 1941, Berlin 40 Túrán. 1941, 1. szám 40 Entz Géza dr.: Tájékoztató Budapest és környéke hidrobiológiái vi-
szonyairól 1941 60 Notice to Mariners, 37. Washington 60
The Philippine Journal of Science, Manila, 1941. June 76
Hidrológiai Közlöny, 1939, Budapest 76 Bergens Museum Arbok 1941 1. & 2. H e f t 76 Bollettino di pesca, di piscicoltura e di idrobiologia, 1940. XVIII. . . 76
EGYESÜLETI KÖZLEMÉNYEK:
Egyesületi t á r g y a k célszerűbb elhelyezése 36 A Kir. Magy. Term. Tud. Társ. 100 esztendős fennállásának ünneplése 36
KÉPEK:
Mytilus chorus eredeti fényképe, rekordpéldány 4 Különféle Balanidák (tengeri makkok) rajzai 6
Creusia-formák fedőlemezkéi, rajzok 8 Flügel-kormkny és Flettner-V.orma ny 22
Deulen féle lapátkerék 1937 24 Oertz-kormány, Süberkrüb-terelő, rajzok 25
Kort gyűrű és a hajócsavar mögötti kontrakció vázlata 27
Voith-Schneider propeller szerkezet, rajz 30 A „Kolozsvár" Duna-tengerjáró hajó fényképe 32 Schéchenyi István 50 éves kori arcképe, Amerling festménye nyemán 41
„Franz I." az első dunai gőzhajó képe 47 A tizedes óra számlapja, fénykép 65 Ingás szerkezetű tizedes rendszerű óra belseje, fénykép 66
Ingás tizedes óra kerékrendszere és billegős tizades óra kerékrend-
szere, tusvázlat 66 20 m hosszú normann hajó hossz- és harántmetszetben, r a j z . . . 73
XXXI. évi. 1941 I—III. szám
A T E N G E R
A M A G Y A R A D R I A E G Y E S Ü L E T K Ö Z L Ö N Y E FELELŐS SZERKESZTŐ: MLADIATA A. JÁNOS
B U D A P E S T X I I , , Z U G L I G E T I - U T 4 1 .
TENGERBIOLÖGIAI TANULMÁNY A KACSLÁBUAK PUHATESTŰEK ÉS KOR ÁLLOK TÁRSULÁSÁRÓL.1) í r t á k : Kolosváry Gábor dr. és Wagner János dr. egyet. m. tanárok,
(8. képpel.)
I. Bevezetés.
Dolgozatunknak célja, hogy megvizsgáljuk azokat a törvényszerű- ségeket, amelyek a kacslábú rákok (Cirripedia), a puhatestűek (Mollusca) és a korallok (Antliozoa, Coelenterata) társulásánál fennállanak. Ez a kérdés a tudományban eddig még nem került oknyomozó boncolgatás alá, hanem csak a jelenségeket írták le.
A kacslábú rákok és a puhatestűek társulásai (asszociációk) az al- kalmi (accidentális) társulások heterotypikus B. alcsoportjába tartoznak.
Tanulmányunk anyagát igen nagy számú állategyén képezte. Óriási tömeget vizsgáltunk át. Már ez magában véve is biztosíték arra, hogy ered- ményeink helytállóak. A variációs szélesség kielégítő áttekintésével elesett az a hibaforrás, amely az anyag csekélysége miatt oly gyakran vezet tév- útakra. Az egyének tömegén végzett vizsgálatok jobban r á m u t a t n a k a bio- logiai összefüggésekre, mint azok a következtetések, amelyeket kevés anyag esetén kénytelen a kutató levonni.
Mi sem természetesebb azonban, hogy ezzel a nagy anyaggal idő és tér híjján teljes részleteiben itt nem foglalkozhatunk. Hiszen ha egysze- rűen csak felsorolnánk az átvizsgált minden egyes f a j képviselőjét, már ezzel is több ívre terjedő táblázatot kellene adnunk. Az eredményeket azonban teljes egészükben közöljük. Munkánk során csak a nevezetesebb fajokról emlékezünk meg és a számbeli adatokat is csak hozzávetőlege- sen közöljük. A puhatestű fajok meghatározása, elnevezésük javítása és
i ) A Magyar Adria E g y e s ü l e t 1940. évi pályázati felhívására beérkezett pálya- díjnyertes mü.
2
az egyes alakok ismertetése az egyik (Wagner J . ) , a kacslábúak leírása, a függélyes elterjedésre vonatkozó ú j adatok közrebocsátása a másik szer- zőtől (Kolosváry) származik.
A kacslábúaknak a hajózással kapcsolatos jelentőségéről m á r többen megemlékeztek „A Tenger" hasábjain. E tanulmányunk is részben kap- csolatban áll ezzel a gyakorlati kérdéssel. A hajószakáll problémája szer- vesen összefügg azokkal a biológiai jelenségekkel, melyek a megtelepülést létrehozzák. Ehhez a hajószakáll-kérdéshez, vagyis a hajófenékre való állati és növényi település problémájához feltétlenül hozzátartozik azoknak a természettudományi ismereteknek a kibővítése, amelyek a kacslábúak megtelepedésére általában és részletekben is vonatkoznak.2) (1. 2. ábrát.)
2) L. „A Tenger", 1940. p. 85. és 1.
II. Általános ismertetés.
Régóta ismeretes, hogy a kacslábú rákok a csigák és kagylók héján megtelepednek. A régebbi irodalom is számos ilyen adatot közöl. A mi munkánk évekig t a r t ó előmunkálatok eredményeit tartalmazza. Saját helyszíni tanulmányainkon kívül, amelyeket az Adriai-, Tyrrheni- és Föld- közi-tenger különböző pontjain végeztünk, átvizsgáltuk még a Magyar Nemzeti Múzeum Állattárának teljes csiga-, kagyló-, koráll- és kacslábú- gyüjteményét is. A múzeumi gyűjteményben közel 150 csiga- és kagyló- f a j o n 40 olyan kacslábút találtunk, amely eddig a rákgyüjteményben nem volt meg! Ezek közül 5 a tudományra nézve is újnak bizonyult. Megle- pően tekintélyes a puhatestű f a j o k száma. Ezek nagy része természetesen a partközeli t á j a k lakója, azonban még sok, m á r inkább mélyvízinek
(abyssális) mondható puhatestűn is találtunk kacslábúakat. Ügy látszik, hogy főleg az egészen sima felületű, valamint a nagyon apró termetű pu- hatestűek mentesek csak a kacslábúaktól. Ezek közt is akadnak azonban kivételek. így a fénylő, símaházú Polynices (Lunatia) catena D a C o s t a egyik példányán a Balanus crenatus Bruguiére nevű tengeri makkot találtuk meg. A parti sziklákat benépesítő Parti csigákon (Litorina) pe- dig ugyancsak bőségesen élnek apróbb termetű kacslábúak (Balanus ba- lanoides (Linné), Balanus crenatus (Bruguiére), Chthamalus Chal- lengeri (H o ek).
A partközeli t á j a k ismert puhatestű állatjai, a sziklákra tapadó szikla- v. pajzscsigák (Patellák), Fissurellák, Cellanák, Acmaeák, Galyp- traeák, Crepidulák stb. rendszerint igen sokféle kacslábú r á k o t horda- nak. Akinek alkalma nyílt már az Adriai-tenger sziklás p a r t j a i n kutatni, az eléggé meggyőződhetett a sziklacsigák (Patella) és a Chthamalus nevű tengeri makkok társulásáról. Helyenként valósággal ellepik ezek a kis rákok a sziklacsigát, melynek a csúcsa is csak olykor marad szabadon.
A fényesházú Umboniumok főleg a keleti tengerek lakói. Ezek kö- zül csak egyetlen fajon, a japáni vizekben élő Umbonium giganteum
3 L e s s.-en sikerűit tengeri makkot, kacslábú rákot felfedeznünk. Ez a rák ú j f a j n a k bizonyult (Bálanus flosculoid.es n. sp.).
A nagytermetű Twrbo-féléken is meglepően sok tengeri makk él. E fajok csak részben tartózkodnak sziklákon, más részük mélyebb tengerek fenekén fordul elő. Ugyancsak mélyebb vizekben laknak az óriás termetű Charoniák, valamint a Bursa-íélék, melyeknek rücskös, érdes héja jó meg- települési felületet n y ú j t az ülő (sessilis) szervezetek számára.
Számos kacslábú települ a tüskésházú bíborcsigákra (Muricacea):
Különösen a sziklafokokat benépesítő Thais nemzetség fajain találunk igen sokféle kacslábú rákot. A Haustrum haustrum M ar t y n nevű Muri- d d á egyik Aucklandból származó példánya nevezetes szélsőséges variánsú kacslábút hordott. (Chthamulus Pilsbryi H ir o). E z t még újzélandi Cella- nákon és Siphonariákon is megtaláltuk. E f a j n a k ezzel ú j termőhelyéről adhatunk hírt.
A Peru és Chile sziklás p a r t j a i n tartózkodó Concholepasok héja néha úgyszólván nem is látszik az egész felületet elborító tengeri makkok tömegétől. Ezekre olyan mennyiségben rakódhatnak r á a Balanus psit- tacus M olina, Balanus flosculus D ar w in és a Balanus laevis D a r- w in nevű f a j o k egyénei, hogy egy közepes nagyságú héjon nem kevesebb mint 600 tengeri makkot találtunk. Jellemzően a délamerikai csendes- óceáni partok szikláinak lakóira, ezek kisebb-nagyobb mélységekben egy- aránt előfordulnak.
A bíborcsigák népes csoportjával ellentétben a Neptuneák és a kürt- csigák (Buccinumok) háza már kevéssé látszik alkalmasnak arra, hogy rajtuk kacslábú rákok megtelepedjenek. Részben azért van ez, mert ezek a puhatestűek mélyebb szintekben élnek. De azért a Neptunea-félék több f a j á n is megtaláltuk a tengeri makkokat. A Neptunea antiqua Linné Tryon szerint a corallina és a laminaria zónában él, de a mélyebb vizekben is előfordul (8. Vol. III. p. 114).
Mint érdekességet fel kell még említenünk, hogy az óriás termetű Fasciolaria gigantea K i e ne r-en a Balanus trigonus Darwin nevű kacslábú rák él. Ez az óriás puhatestű állat a legnagyobb eddig ismert jelenleg élő csigafaj. Idős, hatalmas példányai a 60—65 cm hosszúságot is elérik (8. Vol. III. p. 75).
A tüdőscsigák (Pulmonata) alosztályából eddig még nem ismertek egyetlen olyan f a j t sem, melyre kacslábú rákok telepedtek volna le. Az irodalom nem emlékezik meg egyetlen esetről sem, hogy tüdőscsigákon tengeri makkok élnének. Pedig a parti fürdők közelében élő és a szikla- csigákhoz nagyon hasonló Gadiniák és Siplwnariák néhol valósággal el vannak lepve a r á j u k települt kacslábúaktól. Valószínű, hogy eddig ezeket a csigákat a hozzájuk hasonló sziklacsigával tévesztették össze, mert a kacslábúakkal foglalkozó búvárok nem fordítottak r á gondot, hogy ezeket a gazdaállatokat közelebbről is megvizsgálják. A Magyar Nemzeti Múzeum
4
gyűjteményében egyedül csak a-Siphonaria nemből nem kevesebb mint 10 különböző fajon találtunk kacslábúakat. Ezek főleg a melegebb tengerek lakóiból kerültek ki.
A kagylók osztályából természetesen ugyancsak a partközeli régiók lakóit lepik el a kacslábúak. Leginkább a szakállas kagyló ( Mytilus )- féléken tanyáznak. Hazai gyűjteményünk anyagának, valamint s a j á t gyűjtéseink átvizsgálása alapján nem kevesebb, mint tíz Mytilus-fajon állapítottunk meg kacslábú telepeket. Közöttük két elsőrangú nevezetes- ség is akadt. A chilei partok mentén található Mytilus chorus M ol. egyik példányán ugyanis a Balanus laevis Darwin ú j alfaját fedeztük fel (B.
nonsulcatus n. ssp.). A Mytilus latus L am ar ck egyik Tasmániából
1. ábra: A Mytilus chorus eredeti fényképe, rajta láthatók a Balanus laevis laevis példányai. ( D r . Allodiatoris J. felvétele).
származó teknőjéről a Tetraclita radiata Wagneri n. ssp. nevű a l f a j ke- r ü l t elő. Az előbb említett Mytilus chorus M ol. a Nemzeti Múzeum gyűj- teményéből való, de a jelenleg Chilében tartózkodó Dr. Szabó István orvos is küldött ebből a fajból egy példányt. (Ezt az 1. ábra szemlélteti.) Ez óriási nagyságával tűnik ki és a legnagyobb Mytilus, amit eddig egyál- talában ismerünk. Martini-Chemnitz ismert munkája szerint (5. p. 68) ugyanis a Mytilus kagylók ezen óriása 163 mm hosszúságot és 75 mm szé- lességet ér el. A Szabó dr.-tól kapott példány viszont 176 mm hosszú és 76 mm széles. A legnagyobb példány és az eddig ismert méretmaximum t e h á t a mi vizsgálataink révén kerül nyilvánosságra. Ezen a Mytiluson a Balanus laevis Darwin nevű kacslábú r á k különböző fejlettségű pél- dányai telepedtek meg.
A gyöngykagylókra szintén telepednek tengeri makkok. Találunk a nagyon ritkának vélt fehér kalapácskagyló (Malleus albus L am ar ck) h é j á n is, úgyszintén a bordákkal díszített legyezőkagylók (Pectinidák) teknőin is. Az osztrigákon is élnek kacslábúak. A San-Franciscoból szár- mazó Ostrea lurida C ar p.-en ú j kacslábú variánst találtunk. Ez a Bala-
5 nus tintinnabulum alakkörébe tartozik, mely közismert arról, hogy igen erősen variál.
A Nemzeti Múzeum gyűjteménye legnagyobb kagylójának hé- járól, az egy méter hosszú Tridacna gigás Linné felületéről nem csak a Balanus trigonus Darwin nevű tengeri makkot szedhettük le, hanem a kagylót beborító Porites nevű korállrétegből újdonságot is kimutattunk.
Ez a Creusia spinulosa forma duodecima n. /., melyet később részeleteseb- ben ismertetünk még.
Az általunk átvizsgált 150 puhatestű fajon és fajváltozaton 67 kacs- lábú f a j t és a l f a j t találtunk. Nagy haladást jelent ez az eddigi irodalmi adatokkal szemben, melyek a kacslábúak településével kapcsolatban rend- szerint csak egyes puhatestű nemekről, igen általánosan és többé-ke- vésbbé régi, rossz elnevezéssel emlékeznek meg.
Való tény, hogy legtöbb kacslábú r á k a partközeli régiók, a sziklák, zátonyok, sziklás tengerfenék övét benépesítő puhatestű állatok házán található. I t t élnek a sziklákra tapadó Patellák, Fissurellák, Cellanák, Acmaeák, Litorinák, Capulusok, Calyptraeák, CrepiŐMlák, a bíborcsigák egy része, a Gadiniák, Siphonariák, valamint a kagylók közül a Mytilusok, Modiolusok, s néhány Arca. Az általunk felsorolt kacslábúakkal társult fajoknak 40%-a sziklás parton fordul elő. Egyénszámokat véve tekintetbe természetesen itt találjuk a legtöbbet, sok f a j azonban tekintélyes mély- ségre is lehatol. A partközeli sziklás övnél rendszerint valamivel mélyeb- ben, de azért még a parti benthosban élnek a Háliotisok, Monodonták, Tegulák, Astraeák, Murexek és a Purpurák egy része. A nagy termetű Turbók, Polynicesek, Charoniák, Bursák, Neptuneák, Siphok, Siphonaliák.
Buccinumok és Fasciolariák még mélyebbre is lehúzódnak.
A kagylók közül a sekélyebb vizeket kedvelik az Arcok, Mytilusok.
Pectenek és néhány Ostrea. Ezek között is akadnak azonban valódi mély- vízi lakók, akárcsak a Malleusok, Pteriák, Limák, Tridacnák és Venusok soraiban.
A mélyebb vizekben lakó puhatestűek héján talált kacslábúakkal kapcsolatban vetődik fel a társulás legérdekesebb kérdése, az t. i., hogy valóban együttélés-e, vagy csak egyszerű megtelepülési viszony a társu- lás. Bár a kérdés fejtegetése nagyon hálás lenne, de helyszűke miatt nem foglalkozhatunk vele kimerítően. Vizsgálatainkból azonban teljes bizo- nyossággal kiderül, hogy a kacslábúak elsősorban is szilárd felületre te- lepednek. Elhalt puhatestűek házait kevéssé keresik fel. Ezeket ugyanis a hullámok állandóan sodorják, görgetik s ezért megtelepedésre alkalmat- lanok. A kacslábú lárva a szilárdan tapadó puhatestűhöz köti életét s már ebből is érthető, hogy a partok sziklaöve miért van úgy tele velük. A mé- lyebb vizekből előkerült puhatestűek h é j á t csak azok a tengeri makkok keresik fel, melyeknek nem föltétlenül életszükségletük a fény, a dúsabb oxygén ellátás, hullámzajlás s a meleg.
6
2. ábra: Balanus tintinnabulum m e t s z e t e . (Clauss után). •— A — Izom (adductor), K — külsőhéj, t = tergum, S = scutum, C = Antennula, P — p e t e f é s z e k ( o v a r l u m ) , O — oviductus, petevezeték. —- 3. ábra: Balanus hesperius laevidomiformis operkulá- ris lemezei (t, s ) és R — rostrum ( h é j l e m e z ) belső felülete a gerendázattal. — 4. ábra:
Balanus laevis nonsulcatus operkuláris lemezei. S| és s? = scutum (kétféle v á l t o z a t ) ; t = tergum. — 5. ábra: Creusia spinulosa forma duodecima, s — scutum, t = t e r g u m . E z e k alatt a csillagalakú külváz, a bordázattal. —- 6. ábra: Balanus flosculoides külső n é ja 'a lateralia é s a rostrum felülről: 1. R; a carina és carinolaterale: c. cl. alulról ábrázolva, t — tergum, s = s c u t u m . A s z a g g a t o t t vonal a B. flosculus lemezeinek körvonalát jelenti. — 7. ábra: TetracUta radiata Wagneri, s a scutum, felül a
Jiéj oldalnézetben, balfelől felülnézetben,
7 III. TJj kacslábú rák formák leírása.
Balanus laevis nonsulcatus n. ssp. (4. ábra.)
Ű j alfajnak tekinthető, mert nem illik bele a Balanus laevis Dar- win variációs szélességébe. Erről a variációs szélességről már Nilsson- Cantell is beszámolt (6). A nevezett búvár szerint a fedő (opercularis) lemezek azok, melyek f a j o k és alfajok jellemző bélyegeit viselik. í g y ezek- nek fajmeghatározó értékük van és száraz anyag esetében elsőrangúan döntő fontosságúak. Az általunk talált ú j alfaj pajzslemezének, scutumá- nak belső felülete különbözik a Balanus laevis összes változata scutumá- nak belső felületétől. A törzsalak és összes változatának scutuma belül igen éles behúzó izom- (adductor) sövényt visel. Ü j alfajunk esetében ez nem áll (Lásd az ábrán s,, s2). I t t az adductor-sövény csak nyomaiban található meg és a lenyomó izom (musculus depressor) gödre is jelenték- telen. A háti lemez felőli izület (articulatio tergi) jellemző kampósodása megvan, ami a f a j i hovátartozóságot élesen kidomborítja, de mint az s2 r a j z m u t a t j a , ez is lehet más alakú.
A törzsalak és változatai Concholepasokon élnek, az ú j a l f a j pedig Mytilusokon. Termőhely: Chile.
Balanus hesperius laevidomiformis n. ssp. (3. ábra.)
Közel áll a Balanus hesperius laevidomushoz. Ennek a scutumának a belső felületén egy többé-kevésbbé éles adductor sövényt találunk. Az ú j alfajon ellenben az adductor sövény kifejezetten éles és hosszú, oly- annyira, hogy tőle alul is, felül is egy-egy izomgödör képződik. Ügy a gödör, mint a sövény hosszan elnyúlik s a pajzsocska legvégéig ér. További különbség: a scutum inkább hosszú, mint magas; a depressor gödör ki- fejezettebb; a háti lemez (tergum) sarkantyúja széles, az oldallemez (rost- rum) belső barázdái a középvonalban megszűnnek, vagy alig kivehetők, nem f u t n a k végig egész hosszában, mint a törzsalaknál. A héj külső váza sima, de vannak olyan példányok is, melyek gyengén bordázottak.
Termőhely: Punta. Partilla, Panama.
Gazdaállat: Linatella Egmanni Ant on.
Balanus flosculoides n. sp. (6. ábra.)
Külseje bordázott (lásd a rajzon R. 1.). A lemezek belseje sima, széleik lyukacsosak, (lásd a rajzon c., cl.) A Balanus flosculustól abban különbözik, hogy a fedő v. opercularis lemezek a flosculus f a j opercularis lemezeinek érdekes visszafejlődését (reductióját) m u t a t j á k . A rajzon szaggatott vonallal l á t j u k a flosculus f a j lemezeinek körvonalát és ebből nyilvánvalóvá válik, hogy ha a flosculus lemezeit megcsonkítjuk, kiadódik az a forma, mely az ú j f a j t jellemzi. Ilyen variáció a kacslábúaknái eddig ínég ismeretlen volt s azért tekintem ezt a jelenséget faji, általános bé-
8
lyegnek. A lemezek meglehetősen vastagok; az adductor sövény éles és hosszú, az adductor gödör kerek és mély, a depressor gödör kifejlett.
Termőhely: Japán.
Gazdaállat: Umbonium giganteum Less.
A Creusia spinulosa L e a c h nevű f a j n a k eddig tizenegy formáját írták le. Már Darwin 11-et ismert. Ezeket részben későbbi kutatók, rész- ben F. Hiro (2, 3) ú j névvel l á t t a el, majd fel nem ismerve mind Darwin varietásait, ú j f o r m á k a t is írt le. Valamennyien korállokban laknak, azo- nosításukra a külső héj bordázottsága, valamint a fedő (opercularis) le- mezek alakja a döntő, meghatározó bélyeg. Az általam talált ú j forma a 12-ik, ezért neveztem el duodecima-nak. Sok f o r m á t ugyanis így számsze- r i n t nevez meg a tudomány ( f . secunda, sexta, septima stb. . .). Az ú j f o r m a mindenben különbözik a többitől. Leginkább hasonlít a forma sep- iima-hoz. Terguma viszont szélesebb, scutuma inkább hosszú mint magas, alsó szélén a kiálló csücsök az adductor sövény mellett és nem az articu-
8. ábra: A különféle Creusia spinulona formák opercularis lemezei. A z arab sorszám m o z á s megfelel a szövegbeli t á b l á z a t b a n u g y a n i l y e n sorszámok a l a t t felsorolt for- máknak. s = scutumok, t = t e r g u m o k , h = a C. sp. f . septima külváza, Hiro után,
A 10. és 11-ik forjna operkuláris lemezei ö s s z e f o r r t állapotban láthatók.
Creusia spinulosa forma duodecima n. f . (5. ábra.)
9 latio tergi felé esik. Az adductor sövény hosszú és majdnem az apex-ig ér fel (lásd s. rajzot). A h é j maga meglehetősen erősen bordázott. A két lateralis 6—6 vagy olykor 7—7 bordaküllőt visel; a rostrum és a carina pedig 11—18 ugyanilyen képződményt. A forma septima ezzel szemben jóval kevesebbet. (Lásd 8. ábrán a 7-ik képet.) Nem mindenik bordaküllő ér el a központi nyílásig (orificium), rendszerint csak minden második, vagy harmadik és sok olyan van, mely csak a széleken vehető észre. A rádiusok jól fejlettek és finoman harántcsíkoltak. A központi nyílás (ori- ficium) szűk, a héj színe piszkos barnás-szürke. A bázis gömbded és pár milliméternyire a koráll anyagába van ágyazva.
Termőhely: Indiai-óceán.
Gazdaállat: Porites sp. koráll, mely Tridacna gigás-ra volt tele- pedve.
A 8-ik ábrán látjuk azokat a fedő (opercularis) lemezeket, melyeket összehasonlítás céljából közlünk, s melyek számozásuk sorrendjében az alábbi táblázatban megnevezett fajokhoz tartoznak. A táblázatban bal- felől vannak a Creusia formák nevei, jobbfelől pedig azoknak a korállok- nak a nevei, melyekben eddig e f o r m á k a t találták.
A táblázat a következő:
Creusia-formák. Anthozoák (virágállatok) és Coelenteraták (tömlösbélűek).
1. Forma eu-spinulosa Broch Alveopora, Acropora, Madrepora, Turbinaria, Herpetolitha, Pachyseris, Pavona, Porites, Pocillopora.
2. „ secunda Broch Acropora, Pavona, Porites, Lepto- seris.
3. „ inwayama Hiro Porites.
4. „ paliida Broch Stylocoeniella, Pectinia, Pocillopora,, Podabacia, Caulastraea, Cyphas- traea, Montipora, Alveopora, Coelo- ria, Tridacophyllia.
5. „ arcuata Hiro Porites, Montipora, Acropora, Coelo- seris, Psammocora.
6. „ sexta Hiro Pachyseris, Montipora.
7. ,, septima Hiro Montipora, Acropora.
8. ,, acuta Hiro Acropora.
9. „ breviterga Hiro Acropora.
10. ,, angustiradiata Broch Hydnopora, Favia, Favites, Merulina, Podabacia, Oxyphyllia, Caulastraea,.
Leptastraea, Tridacophyllia.
11. „ sumbawae Hoek Heteropsammia, Madrepora.
12. „ duodecima Kolosváry Porites.
A 12. forma á b r á j á t az 5. ábra m u t a t j a , a 11. forma képét pedig lásd
10
Darwin idézett munkájában.*) E z azonos a Darwin által Var. 6.-nak leírt formával; azonosította Nilsson-Cantell (6).
Tetraclita radiata Wagneri n. ssp. (7. ábra.)
Feltűnően lapos alak, m á r ezáltal is különbözik a törzsalaktól. Héja finom chitin sertékkel borított. A héj különben hosszant- és harántcsiko- zott, színe világos zöldes, bársonyos tapintatú. A scutum abban különbö- zik a Tetraclita radiata radiata^étói, hogy tergalis izületi széle nem kiug- róan púpos élvonalú, hanem többé-kevésbbé egyenes, a tergum nyele széles s a feji rész kisebb, m i n t a nyélrész. Az adductor-gödör piciny, az adductorsövény ellenben hosszú, a bázison visszahajló és vályút alkotó.
Radiusok igen erősen fejlettek, mint a T. radiata radiata-nkl, szintén finom chitin sertékkel borítottak; az orificium ötszögű (pentagonalis).
Termőhelye: Tasmania.
Gazdaállata: Mytilus latus L a m ar c k.
Minthogy a korállokban élő kacslábúakról eddig csupán F. H író- n a k van néhány dolgozata (2, 3) s ezen kívül nem áll rendelkezésünkre összefoglaló irodalom, minden kis a d a t érdemes arra, hogy leközöljük, í g y felsoroljuk azokat az adatokat, melyek a Nemzeti Múzeum anyagára vonatkoznak.
Kacslábúak. Kor állok.
Pyrogoma monticulariae Gray Hydnopora exesa Pallas Pyrogoma orbicellae Hiro Goniopora.
Pyrogoma crenatum Sowerby Orbitella, Oxyphyllia aspera, Trida- cophyllia lactuca.
Valamennyi a déli meleg tengerek lakója, Indiai-óceán, Japán, indiai korállszigetek.
IV. A tengeri makkok függélyes elterjedése.
Az itt következő összeállításunkban a mélységi elterjedésre vonat- kozó, viszonylagosan tökéletes táblázatot adunk. Ebben benne vannak az eddig ismert összes megbízható adatok, kiegészítve a s a j á t tanulmányunk alapján elért eredményekkel.
Ez az összeállítás az első az irodalomban.
I. A 200 m mélységig terjedő parti zóna (litoralis benthos) kacslábú r á k j a i .
Fajok. Mélység m.-ben.
Balanus eburneus 0.6—147 Balanus improvisus 2—157.29
Balanus amphitrite inexpectatus 1—?
Balanus amphitrite niveus 5.48—82.30
*) Ch. Darwin: A monograph on the Sub-Class Cirripedia, The Balanidae. Lon- d o n , 1854.
/
11 Balanus calidus
Balanus perforatus angustus Balanus laevis nonsulcatus Balanus r o s t r a t u s Dalli Balanus hesperius laevidomus Balanus flosculus flosculus Balanus flosculus sordidus Balanus f u j i y a m a
Pyrogoma f a j o k Tetraclita rosea
Tetraclita squamosa depressa Chthamalus stellatus stellatus Chthamalus stellatus fragilis Chthamalus cirratus
Többi Chthamalus Chthamalus Pilsbryi
10.97—120.7 0.6—10.97 1—?
?—147 12—84.13 1—?
1—?
sekély vizekben 5—30
„Patelleta zóna"
sekély vizekben 0—7
0.5—186.55 sekély vizekben sekély vizekben 0—1
II. A 200 m-en aluli mélyvízi benthos kacslábú rákjai.
Fajok. Mélység m.-ben.
Balanus tintinnabulum 0—240
Balanus psittacus 0—nagy mélységig Balanus amphitrite communis 0.8—1000
Balanus concavus ?—305
Balanus trigonus 7.31—3000 Balanus laevis laevis 4—275 Balanus balanus balanus 0—300 Balanus crenatus 0—1165 Balanus glandula .1—830 Balanus balanoides 0—305 Balanus hesperius hesperius 82.30—305 Balanus galeatus ?—497.48 V erruca calotheca 7—804.76
V erruca Strömia 0—300
Megjegyezzük, hogy erről a problémáról az irodalomban kevés az adat, mert e kérdéssel különben sem foglalkoztak még kimerítően. Hiszen a legújabb kiadású Bronn féle „Klassen und Ordnungen des Tierreichs"
1940.. c. munkában is a következőket olvashatjuk: „Die mangelhafte Kenntnis . . . und die geringe Durchforschung. . . lassen auch nur in we- nigen Fállen zu, sichere Aussagen über die Tiefenverbreitung zu machen"
(4. p. 460). Az itten közölt adatok mindenesetre haladást jelentenek, ki- bővítik az eddigi idevágó ismereteinket. Kétségtelen, hogy sok mélyvízi f a j számára a mély víz csak a csökkent hőmérsékletet jelenti, amit észa- kibb vidékeken a sekély vizekben szintén megtalál az állat. A Balanus crenatus nagy mélységbeli kilengése is ezen alapul. Egyes fajok viszont
12
a. melegebb tengerekben (pl. Mediterraneum) nem mennek le mélyre (Ba- lanus perforatus angustus). A melegebb tengereket szerető Balanus tri- gonus viszont igen mélyre lehatol (3000 m!), úgy hogy igazoltnak látszik az a feltevés, hogy egyes f a j o k számára a hőmérsékleti ingadozáson kívül más tényezők is fontos jelentőséggel bírnak.
Vannak fajok, melyek a mélyvízi élettérbe nem hatolnak le. Ezek számára a fényhiány és a hőmérsékletcsökkenés káros hatású. Viszont azok esetében, melyek a mélyvízi régiókból feljönnek sekélyebb vízréte- gekbe, inkább a talajviszonyok a fontosabbak. így pl. a Verruoa Strömia O. F. M üli e r határozottan mélyvízi alaknak ismert f a j . Az Adriában már 25—30 méter mélységekben előfordul, de csak ott, ahol a talajviszo- nyok számára kedvezőek. Megtaláljuk tehát a dalmát partok mentén, de Istria partjainál ismeretlen. Egyes f a j o k n a k a sótartalom mennyisége a fontos. Vannak brackvízben (félsós) is kitűnően tenyésző f a j o k (Bala- nus eburneus, improvisus, amphitrite), vannak viszont olyanok, melyek a legkisebb fokú vízkiédesüléssel szemben felette érzékenyek és ezeken a helyeken teljesen hiányoznak. Megállapítottuk azt is, hogy a tapadásra kiválasztott felület fizikai s a j á t o s s á g a is igen fontos. Az érdes, rücskös felületű puhatestű héjak alkalmasabbak a megtelepedésre, mint a kimon- dottan sima felületűek. Vizsgálatainkból az is kiderül, hogy a Patellák, Brachydontesek, Ostreák, Modiolusok, Mytilusok ellenséget is jelenthet- nek a kacslábúakra nézve, m e r t sűrű településeknél ellephetik a kacslá- búak telepeit és azokat elzárva a szabad víztől, a táplálékfelvétel lehetősé- gétől megfosztják. Vannak fajok, melyek igen jól bírják a szennyezett vizet is. A velencei lagúnák cölöpépítményein tapasztaltuk, hogy erősen szennyezett vízben ( „Gelbes Meer"), melyből vastagon rakódik le a naphta tartalmú vegyi anyag, a Balanus amphitrite communis Darwin nevű f a j kitűnően tovább tenyészett.
Átvizsgáltunk összesen 148 puhatestű f a j t , illetve a l f a j t meg f a j - változatot és 67 kacslábú f a j t , alfajt, változatot, stb. Az utóbbiak közül 5 a tudományra nézve újnak bizonyult. Állatföldrajzi újdonságot képez- nek a következő adataink:
V. Kutatásaink eredményének összefoglalása.
Fajok.
Balanus algicola Pilsbry
Üj termőhelyek.
Japán. Eddig csak algákról volt is- meretes, mi megtaláltuk puhatestűe- ken is, éspedig: Mytilus afer Gmelin, Turbo sarmaticus L., Murex brevi- frons ham. és Lotorius cutaceus- Dol.-n.
Balanus eburneus Gould és Bala- nus perforatus angustus Gmelin
Adriai-tenger.
13 Balanus amphitrite Vörös-tenger.
inexpectatus Pilsbry
Balanus amphitrite Senegáli vizek.
albicostatus Pilsbry
Chthamalus Challengeri Földközi-tenger.
Challengeri Hoek
Chthamalus Challengeri Kinai-tenger.
nipponensis Pilsbry
Chthamalus Pilsbryi Hiro Űjzéland.
Számos ú j puhatestű-kacslábú társulást mi írtunk le itt először. Bő- vítettük és sok ú j adattal kiegészítettük a függélyes elterjedésre vonat- kozó ismereteinket. Elkülönítettük a parti és mélyvízi t á j a k kacslábúit, s a társulásokra és a függélyes elterjedésre vonatkozólag a következő sza- bályszerűségeket állapítottuk meg:
Az árapálylakó és sekélyvízi Chthamalidákra az oxygénellátás, az erős hullámzajlás, meleg, napfény, szokványos sótartalom és tiszta víz a döntő tnyező. A velük együtt élő sziklalakó puhatestűekkel való társu- lásuk biologiai párhuzamosság. Az árapályzónában határozott élettérfor- mák képződnek, mint pl. a Chthamalus stellatus stellatus forma typica cirrata és depressa, valamint a Mytilus galloprovincialis L a m a r c k kis- termetű képviselője.
A parti és a mélyvízi élettér (benthos) legfontosabb elkülönítő té- nyezői a fény és a hőmérséklet, de egyes fajok, mint élettérubiquisták, egyaránt feltalálhatók mind a két nagy övezetben.
A Siphonariák és a kacslábúak társulása először a mi munkánkban szerepel mint leközölt irodalmi adalék, eddig ezt a társulást nem vették figyelembe és nem tudtunk róla.
A legnagyobb Mytilus chorus példányt mi írtuk le elsőnek, valamint a Fasciolaria gigantea-ró\ is mi jelentettünk először kacslábúakat.
Végeredményben azt állapítottuk meg, hogy az említett társulások- ban a külső fizikai és a belső biológiai okok közös együtthatása a döntő.
A térviszonyok, a külső tényezők, tehát nem az egyedüliek, amint azt ed- dig hitték. Szükséges azt is hangsúlyoznunk, hogy nem lehet minden ese- tet közös elbírálás alá vonni, mert fajok és csoportok szerint igen külön- bözők azok az igények, melyeket az élőlények környezetükkel szemben támasztanak. A környezet bizonyos tekintetben ellenséges az élőlényekre nézve, s ezt a hatást minden f a j s a j á t belső adottságainak megfelelően igyekszik közömbösíteni. Az érzékenység és ellenállóképesség minden f a j - nál más és más, ezért csak ezeknek pontos ismeretével lehet az egész kér- déskomplexust áttekinteni. E z t hangsúlyozzuk azért is, mivel magyará- zatát adja annak, hogy miért voltak eddig sikertelenek azok a kísérletek, amelyek a hajószakállal, annak valamennyi szervezete ellen, egységes módszerrel akarták a harcot felvenni.
Minden társulásban sokféle és igen szerteágazó tényezők játszanak
14
közre, melyek a felületes vizsgáló előtt útvesztőt képeznek, különösen ak- kor, ha csak az alkalmazkodásos-elméletét kisérli meg használni. Mindig az „egészet" kell tekinteni é s részleteiben elemezni. Ez a holisztikus mód- szer az, ami a modern biologia művelésében elsőrangú. Nem téved el a részletek útvesztőjében, mivel az egészet bontja részekre, s nem a részek- ből építi fel, legtöbbnyire mesterkélten, az egészet.
IRODALOM. — LITERATUR.
1. Coen, G.: S a g g i o di una S y l l o g e Molluscorum Adriaticorum. Reg. Com. Talassogr.
Ital. Mem. CXCII. 1933.
2. Hiro, F.: A study of Cirrlp. associated with t h e corals occur. Tanabe B a y Rec. Oe.
Work, VII, 1, 1935. N a t . Res. Council Japan.
3. Hiro, F.: Studies on the a n l m a l inhabiting reef corals. II. Cirrip. 1938, P a l a o Trop.
Biol. Stat. Studies, 3.
4. Krüger, P.: Cirripedia in: Bronns: Klassen und Ordnungen des Tierrelchs, III.
Cirripedia, 1940.
5. Martini und Ghemnitz: S y s t e m a t i s c h e s Conchylien-Cabinett, VIII/3, Die F a m i l i e der Mytilidae (Von H. K ü s t e r ) , 1889.
6. Nillson—Cantell: Cirripedienstudien. Zoolog. Bidrag. 7, 1921.
7. Thiele, J.: Handbuch der s y s t e m a t i s c h e n Weichtierkunde. I, II, 1931, 1935.
8. Tryon, G, M.: Manual of Conchology. Vol. 1881.
MEERESBIOLOGISCHE STUDIEN ÜBER ASSOZIATIONEN VON CIRRIPEDIEN, MOLLUSKEN UND KORALLEN.
von D r . G. v o n K o l o s v á r y und D r . H. W a g n e r Die Verfasser behandeln in dieser Studie die Assoziationen der oben- genannten Tiergruppen. Die Untersuchungen dauerten mehrere Jahre, und wurden teils in der freien N a t ú r an den Küsten der Adria, des Tyrrheni- schen-Meeres und des Mittelmeeres, teils in der Zoologischen Abteilung des Ungarischen Nationalmuseums in Budapest durchgeführt.
Als Ergebnis der Untersuchungen konnten folgende Resultate fest- gestellt werden:
Die Verfasser fanden an 148 verschiedene Molluskenarten bzw. Un- terarten und Varietáten insgesamt 67 Cirripedien-Formen (Arten, Un- terarten, usw.), von dgnen 5 auch f ü r die Wissenschaft neu sind. Diese sind die folgenden: Balanus laevis nonsulcatus n. subsp., Balanus hespe- rius laevidomiformis n. subsp. Balanus flosculoides n. sp. Creusia spinu- losa forma duodecima n. f., und Tetraclita radiata Wagneri n. subsp. — Diese neuen Formen werden im ungarischen Text ausführlich, beschrie- ben. — Durch diese Untersuchungen konnten ausserdem sehr viele neue tiergegraphische Verbreitungsangaben gewonnen werden. Balanus und Chthamalus-Arten, die bisher nur von einer einzigen Fundstelle gemeldet waren, wurden nun auch von anderen Weltmeeren bekannt. Auch zahl- r§iche neue Mollusken-Cirripedien Assoziationen habén die Verfasser be-
15 schrieben. — Die Kenntnisse über die vertikale Verbreitung der Arten wurden durch diese Untersuchungen mit vielen neuen Angaben ergánzt und teils auch verbessert. Die Cirripedien der litoralen Zone und die Tief- seeformen konnten, im Einklang mit den Mollusken, gut voneinander se- pariert werden. Die wichtigsten separierenden Faktorén sind sowohl im litoralen, wie auch im abyssalen Benthos: das Licht und die Temperatur;
doch einige Arten, welche als „biotopubiquisten" angesehen werden kön- nen, koramen in beiden Zonen überall vor.
Das Zusammenleben zwischen den pulmonaten Siphonarien und Cir- ripedien ist in dieser Arbeit zum erstenmale festgestellt. Bisher waren diese Assoziationen völlig unbekannt. Bemerkenswert ist noch das Auf- finden der Balanen auf einem Riesenexemplar von Mytilus chorus (Re- kordexemplar), und ferner auf einer Schale von Fasciolaria gigantea, die zu den grössten rezenten Schnecken der Welt gehört.
KISEBB KÖZLEMÉNYEK.
Az United S t a t e s Lines ú j gyorsgőzöse, az „American", amely 1940. nya- r á n végezte próbameneteit, a legkorszerűbb és egyben az USA-ban eddig épült legnagyobb kereskedelmi h a j ó .
N e w p o r t News-ban épült, hosszas, beható előkészítő t a n u l m á n y o k után.
A New York és H a m b u r g közti g y o r s f o r g a l o m lebonyolítására volt e h a j ó ter- vezve, amely szolgálatot eddig a t á r s a s á g „ M a n h a t t a n " és „ W a s h i n g t o n " nevű h a j ó i l á t t a k el. 1939. aug. 21-én b o c s á t o t t á k vízre 16.202 t súllyal. A h a j ó főbb a d a t a i a k ö v e t k e z ő k :
Hossz, t e l j e s 220.30 m.
Szélesség 28.42 m.
O l d a l m a g a s s á g főfedélzetig 16.90 m.
Merülés terhelve 9.91 m.
Deplacement 35.440 ts1. T e h e r b í r á s a 13.061 t s . Teltsége Ö = 0.586.
Befogadóképessége 27.000 BRT.
Tengelylóerő 34.000.
Sebessége 22 tg. mfd.
H a t ó s u g á r ennél 11.000 t g . m f d . Hatós. d t t ó 15 csom. 18.000 tg. mfd.
Üzemolaj 4938 ts.
U t a s 1202.
Személyzet 643.
Metac. m a g a s s á g kb. 2.8 m.
A tervezésnél a washintgoni h a d i t e n g e r é s z e t i hivatalnak b e f o l y á s a erős m é r t é k b e n érvényesült és á l t a l á b a n az American B u r e a u of Shipping legmaga- sabb o s z t á l y á n a k megfelelően épült.
Biztonság, illetve úszóképesség szempontjából feltétel volt, h o g y három nagy, vízhatlan v á l a s z f a l közti h a j ó s z a k a s z e l á r a s z t á s a u t á n is még 1.2 m meta- c e n t r i k u s m a g a s s á g g a l b í r j o n , ami rendkívül szigorú követelmény kereskedelmi h a j ó k n á l . '
E r r e a n a g y f o k ú g o n d o s s á g r a vall a h a j ó a l a k j á n a k optimális kiképzése céljából végzett 5000 modellkísérlet is, amelyek közt több a h a j ó m a g a t a r t á s s á n a k hullámzó vízben való m e g á l l a p í t á s á r a v o n a t k o z o t t ,
» 1 angol t o n n a = 1016 kg,
16
A szilárdság növelésének k é r d é s e is beható t a n u l m á n y o k t á r g y á t képezte.
E h a j ó t e s t hossz-szilárdsága n a g y o b b bármely hasonló n a g y s á g ú ú j a b b h a j ó é - nál, amennyiben az igénybevétel a felső, illetve alsó övezetben csak 1200, ill.
965 k g / c m2, ami szerkezeti felépítésében leli m a g y a r á z a t á t . A felépítmények fedélzeti lemezei erősebbek a szokásosnál, miáltal t e h e r b í r á s n á l is s z á m b a jön- nek. Expanziós r e d ő k nincsenek beépítve. A vízvonal fölé érő k e t t ő s fenék re- keszeibe üzemolaj v a g y ballaszt víz k e r ü l . A k ü l h é j és a fedélzetek szegecselve, a v í z h a t l a n v á l a s z f a l a k , a g é p a l a p z a t o k stb. hegesztve készültek. Az 59 vízhat- lanul z á r ó a j t ó t h i d r a u l i k u s a n , k ö z p o n t i l a g m o z g a t j á k .
A gépi berendezés két 17.000 tengely-lóerős gőzturbinacsoportból áll, mind- egyike egy-egy m a g a s - , közép- és alacsony n y o m á s ú akciós gőzturbinával.
A két n é g y s z á r n y ú propeller f o r d u l a t a 128/perc., á t m é r ő j e 5.94 m és emel- kedése 5.53 és 5.96 m közt változó. E g y csavar súlya 20 t. A m a g a s n y o m á s ú t u r b i n a 3300 f o r d u l a t ú , a közép és a l a c s o n y n y o m á s ú 1500 és mindegyik tiszta akciós rendszerű. A f o r d u l a t s z á m c s ö k k e n t ő f o g a s m ü v e t flexibilis k ö r m ö s kap- csolók kötik a t u r b i n a t e n g e l y h e z .
A h a t Babcock—Wilcox k a z á n vízcsöves rendszerű, e r ő l t e t e t t h u z a t t a l és n y i t o t t f ű t ő h e l y i s é g e k k e l . A f ű t ő f e l ü l e t 6300 m2, a gőznyomás 29.9 kg/cm-', a t ú l h e v í t e t t gőz h ő f o k a 385 C fok. A tüzelés n a f t á v a l t ö r t é n i k és k a z á n o n k é n t h a t Decagon-porlasztó v a n beszerelve. A k o n d e n z á t o r o k 73.6 vacuumot t a r t a n a k .
A fedélzeti és gépi segédüzem villamos h a j t á s ú , a f ű t é s és főzés is villa- m o s á r a m m a l t ö r t é n i k . A szükséges á r a m o t négy 600 kw-os, 120/240 V t u r b o - d i n a m o gépcsoport s z o l g á l t a t j a . Azonkívül van egy 150 kw Diesel-generátor s z ü k s é g á r a m f e j l e s z t é s é r e és egy 400 a m p e r ó r á s a k k u m u l á t o r t e l e p . Van össze- sen 550 villamos m o t o r , 4038 összlóerővel és 14.500 d a r a b villamos égőtest a h a j ó n . A folyosók és f ü l k é k v i l á g í t á s á t két különálló á r a m k ö r b ő l t á p l á l j á k .
A gépház a h a j ó közepén, a k é t kazánház pedig előtte és m ö g ö t t e van el- helyezve. A c s a v a r t e n g e l y e k így a f é l h a j ó n át, a l a g u t a k b a n f u t n a k végig.
A 42.5 m2 f e l ü l e t ű k o r m á n y l a p á t á r a m v o n a l a s , súlya 33 t . A k o r m á n y - szerkezet h i d r o e l e k t r i k u s rendszerű. A f ő h o r g o n y o k súlya 6700 kg, a főlánc 76 m m . A két h o r g o n y e m e l ő t egy-egy 100 lóerős villamos m o t o r h a j t j a . 40 da- r a b 35 lóerős villamos csörlő az á r u k ki- és b e r a k o d á s á r a szolgál; a d a r u k 3 és 20 t o n n á s a k .
A hűtőberendezés úgy van m é r e t e z v e és a f a l a k olykép szigetelve, hogy
—23 C fok hideget t a r t h a s s a n a k . Az é t t e r m e k klimatizálással állandó hőmér- s é k l e t e n t a r t h a t ó k .
A 14 d a r a b 135 személy b e f o g a d á s ú , 10.6 m hosszú m e n t ő c s ó n a k közül 2 m o t o r o s , van t o v á b b á több mentő t u t a j és n a g y m e n t ő g y ű r ű a h a j ó n . Tűz- és vízbiztonság s z e m p o n t j á b ó l az „ A m e r i c a n " a legtökéletesebb h a j ó , amelynek ter- vezésénél és építésénél az eddigi t a p a s z t a l a t o k a t é r t é k e s í t e t t é k .
Csatornaépítkezések Felső-Olaszországban. Mario Beretta mérnök az olasz és svájci t a v a k a t és az Adriai-tengert összekötő c s a t o r n a t e r v e z e t e t készí- t e t t . E c s a t o r n a r e n d s z e r vízi úton ö s s z e k ö t t e t é s t létesít a felső olasz ipari köz- p o n t o k , Milano, T u r i n és az A d r i a k ö z ö t t és 800 t o n n á s h a j ó k s z á m á r a lesz j á r - h a t ó . A Magadino sikon és Bellinzonánál á t r a k o d ó kikötőket építenek. Az össz- k ö l t s é g 1.8 milliárd l i r á r a f o g r ú g n i . A Velence—Mantua—Garda-tó, valamint a P o - v ö l g y - c s a t o r n á k o n m á r r é g e b b e n dolgoznak, ú j a b b a n a Milano—Cremona- c s a t o r n á n a k m u n k á l a t a i t is m e g k e z d e t t é k .
Olaszország kereskedelmi flottájának n a g y a r á n y ú kiépítését tervezi, amennyiben az eddigi 3.5 millió B R T befogadóképességet 9 millió B R T - r a a k a r j a növelni,
17
Svájc újabban bérelt hajója. Minthogy a Svájc á l t a l bérelt görög h a j ó k m á r nem közlekedhetnek a h á b o r ú s helyzet folyományakép, S v á j c a 9.600 ton- n á s „Glória'1 jugoszláv t e h e r g ö z ö s t b é r e l t e ki, amely p a n a m a i lobogó a l a t t a n a p o k b a n i n d u l t el és hozza Amerikából az első szállítmányt.
Az Első Dunagőzhajózási Társaság 1.44 millió Mk a l a p t ő k é j é t 16 millió Mk-ra emelte és t u l a j d o n o s r a szóló ú j részvényeket b o c s á t ki.
Három korszerű bolgár személyhajó épül a D u n a g ő z h a j ó z á s i T á r s a s á g óbudai h a j ó g y á r á b a n . Az első h a j ó m á r elkészült és p r ó b a m e n e t é t s i k e r r e l vé- gezte. A h a j ó k f ő b b a d a t a i a következők: Legnagyobb h o s s z 78.5 m, szélesség 8.8 m, m e r ü l é s 7.5 t, ü z e m o l a j j a l 1.6 m, sebessége mély vízben 23 k m / ó r a . Két 460 lóerős, a Motorenwerke Mannheim á l t a l szállított 6 h a n g é r e s 320/480 mm-es, 340 p e r c / f o r d u l a t ú , á t k o r m á n y o z h a t ó Diesel-motor h a j t j a a két c s a v a r t . Két 1570 mm á t m é r ő j ű Zeise-csavarja van. K é t 15 Kw-os és egy 27.5 Kw t e l j e s í t - ményű Diesel-dinamógépcsoport s z o l g á l t a t j á k a szükséges á r a m o t (115 V).
Azonkívül egy 215 A m p é r ó r á s N i f e - a k k u m u l á t o r t e l e p szolgál a szükségvilágí- t á s r a .
A h a j ó t e s t e a Germanischer Lloyd e l ő í r á s a szerint épült, küllemezése sze- gecselt, a belső szerkezeti alkatrészek és a fedélzet h e g e s z t e t t kivitelben.
A horgonycsörlő villamos m o t o r r a l (8 lóerő) van ellátva, a k o r m á n y 3-lapá- t o s Hitzler-rendszerű kézi h a j t á s s a l . A központi f ű t é s melegvízrendszerű olaj- j a l f ű t ö t t kazánnal. Minden mosdó meleg- é s hidegvízellátással bír, a k o n y h a t a k a r é k t ű z h e l y e olajtüzeléssel. A csengők helyett f é n y j e l z ő berendezést alkal- m a z t a k . A f a f e d é l z e t Oregonpine. A f a l a k és a fedém az u t a s h e l y i s é g e k b e n eny- vezett és f é n y e z e t t falemezzel vannak b o r í t v a . Az u t a s h e l y i s é g e k b ú t o r o z á s a fényűző és higiénikus. Rezgés- és h a n g t o m p í t ó szigetelésű f a l a k . B e f o g a d ó k é - pessége : egy k é t á g y a s díszlakosztály, 24 első osztályú é s 40 másodosztályú u t a s , v a l a m i n t 39 fő hajószemélyzet s z á m á r a . A kivitel s z a k s z e r ű és t e t s z e t ő s . Olasz lobogó dunai hajókon. A t u r i n i Fiat-művek és az A G I P o l a j t á r s a s á g Societá italiana di Navigatione Danúbiana (SINDA) címen egy ú j h a j ó z á s i vállalatot a l a p í t o t t , amely t ö b b h a j ó t v e t t é s építtet h a j ó k a t is, egyelőre 1 millió lira alaptőkével. S z á m á r a készül a Ganz és Tsa ú j p e s t i g y á r á b a n 2 drb.
800 lóerős, k é t c s a v a r o s v o n t a t ó és 4 drb. 1000 tonnás t a n k u s z á l y . A v o n t a t ó k f ő b b m é r e t e i : hossz. max. 53.8 m, szélesség 8.2 m, m e r ü l é s 90 t, ü z e m o l a j j a l 1.4 m, k é t drb. 400 lőerős 8 h e n g e r e s Ganz-Diesel motor 750 f o r d u l a t t a l . Szál- lítási h a t á r i d ő : 1941.
Tengeri hajók épülnek Oroszország számára az ú j p e s t i Ganz-gyárban. A T E N G E R utolsó számában közöltük két n a g y áruszállító m a g y a r t e n g e r i h a j ó - n a k a d a t a i t . E h a j ó k a t , m i n t értesülünk, az Orosz-Szovjet v e t t e meg. Az első- nek ez év végéig kellene elkészülnie. A f i z e t é s árucsere ú t j á n történik.
E g y csavaros vontatóhajó épült az ú j p e s t i Laczkovits J. h a j ó g y á r b a n Josef Wallner Bayer, d e g g e n d o r f i cég megrendelésére. A h a j ó l e g n a g y o b b hoszza 40 m, szélessége 6.5 m, merülése 45 t, olajjal 1.45 m, deplacement 230 t.
K é t lőerejű 280/450-es h a t h e n g e r e s , 375 p e r c / f o r d u l a t ú Deutz-Dieselmotor h a j t j a a k é t c s a v a r t . A m o t o r o k 16.000 p e r c / f o r d u l a t ú Büchi-féle f e l t ö l t é s ű t u r - binával v a n n a k ellátva, amelyek az eredeti teljesítményt 20%-kal növelik. E g y 20 lóerős segédgépcsoport 110 Voltos, 1000 f o r d u l a t ú d i n a m ó v a l és k o m p r e s z - szorral, a f ő m o t o r o k által h a j t o t t fenékürvíztelenítő, h ű t ő s z i v a t t y ú k és kom- presszorok, légpalackok és s z ű r ő k l á t h a t ó k a t á g a s g é p h á z b a n . A Dieselmoto- r o k a t közvetlenül a v a s a l a p o k r a szerelték. A h a j ó k o r m á n y k é p e s s é g e jó, kis körben f o r d u l . Rezgések üzemközben n e m voltak észlelhetők. A f e d é l z e t e n
18
közös villamos m o t o r r a l h a j t o t t 2 csörlőt l á t u n k és egy villamos horgónyfei- vonót. Ára kb. 700.000 P. A berendezés egyszerű, de ízléses é s praktikus. M. J.
Az USA hajóépítészeti törekvései m á r évekkel ezelőtt a jórészt elavult h a j ó p a r k f e l f r i s s í t é s é r e i r á n y u l t a k és a Maritime—Commission működése m á r az 1937-es tízéves p r o g r a m m b a n kifejezésre is j u t o t t , amelyben 1948-ig 500 ke- reskedelmi h a j ó n a k építését, összesen 5 millió Brutto-Registen-tonnával t e r - vezte. A jelenlegi háború ezt a t e r v e t lényegesen kibővítette még, mert a há- b o r ú s veszteségek következtében a kereslet k o r s z e r ű h a j ó k b a n n a g y m é r t é k b e n növekedni f o g és jelenleg p e d i g az angol h a j ó z á s n a k segítségére, illetve az ed- dig angol h a j ó k á l t a l f e n n t a r t o t t j á r a t o k n a k p ó t l á s á r a kellenek a h a j ó k .
Az USA vezetői a z o n b a n túlbecsülték hajóépítészeti i p a r u k teljesítőké- pességét, m e r t m á r a második évben közel 10%-kal m a r a d t a k el az évi 500.000 B R T építésében, régebbi h á t r a l é k o k r ó l nem is szólva. E b b ő l m a g y a r á z h a t ó a lázas tevékenység, amely a h a j ó g y á r a k tökéletesítésében é s bővítésében nyilvá- n u l meg, míg a politikai t é n y e z ő k inkább ú j h a j ó g y á r a k é p í t é s é t kívánták, a m i azonban csak évek múlva v o l n a megvalósítható.
Ehhez j á r u l n a k a n a g y a r á n y ú hadihajó építkezések é s rendelések is, ame- lyek az eddigi t e r v b e v e t t h a d i h a j ó k o n kívül m é g további 300 kisebb h a j ó r a vo- natkoznak, k ö z t ü k van több k i s cirkáló, torpedóromboló é s torpedónaszád is.
A hadihajók 8 állami h a j ó g y á r b a n és 4 m a g á n g y á r b a n készülnek. A r é g i t e r v e k szerint építettek, illetve rendeltek 1940 j a n u á r j á b a n 88 h a j ó t kb félmil- lió tonna vízkiszorítással. E z a p r o g r a m m F r a n c i a o r s z á g leveretése után ú j a b b tervekkel bővült, amelyek a két-óceán-flotta elvéből i n d u l t a k ki és amelyek szerint az USA f l o t t á j a kb. 700 hadihajóból á l l a n a . A h a t á r i d ő e szerint 1947 és az összköltség 10 milliárd d o l l á r lenne. N i n c s e tervezetben felvéve a n a g y - számú s e g é d h a j ó . Nyilvánvaló, hogy az U S A jelenlegi h a j ó g y á r a i n a k k a p a c i - t á s a nem elegendő ily óriási t e l j e s í t m é n y e k r e . A kereskedelmi hajóból 1939-ben leszállítottak 26 g ő z h a j ó t (213.095 BRT) é s 35 m o t o r h a j ó t (54.170 BRT) 245 ezer összlóerővel, továbbá 368 uszályt (170.000 B R T ) .
1940. évben épült 105 g ő z h a j ó (817.100 B R T ) , 65 m o t o r o s (320.000 B R T ) és 196 uszály é s kisebb h a j ó (94.000 B R T ) . Mindezek m a g á n h a j ó g y á r a k b a n készültek. Az összesen 366 h a j ó közül 120 n a g y o b b h a j ó t (942.000 BRT) a Ma- r i t i m e Commission rendelt, t e h á t állami, illetve hadiszempontok tekintetbevé- telével állami t á m o g a t á s s a l épül. E hajók közül 757.000 B R T t e h e r h a j ó , 217.000 B R T pedig t a n k h a j ó . M. J.
K O R S Z E R Ű D U N A I H A J Ó T I P U S O K E G Y S É G E S Í T É S E .
A D u n á n a k n a g y h a j ó z á s i ú t t á való kiépítése a Német Birodalom g a z d a s á g i p r o g r a m m j á n a k egyik s a r k a l a t o s tétele. Ide tartozik a n é m e t Duna o l y a t é n szabályozása, h o g y azon kisvíznél is a mai 1.2 m helyett 2.1 m átlagos g y a k o r - l a t i vízmélység á l l j o n a h a j ó z á s rendelkezésére, továbbá a Struden-nek egy épí- tendő duzzasztómű általi kiküszöbölése, a középső Dunán a gönyüi, bogyiszlói, f u t a k i és s l a n k a m e n i gázlók megszüntetése, az Aldunán pedig, főkép a z u h a t a - g o s 120 km-es szakaszon a 16 m-es esésnek folyamlépcsőzéssel való legyőzése.
A vízi ú t n a k ilyetén s z a b á l y o z á s á v a l jórészt p á r h u z a m o s a n h a l a d a hajópark- nak korszerűsítése, egységes optimális h a j ó t i p u s o k m e g á l l a p í t á s a és végül a h a j ó z á s i üzemnek egységes elvek szerinti i r á n y í t á s a .
E helyen m o s t csak a h a j ó t i p u s o k egységesítésével k í v á n u n k foglalkozni.
A dunai h a j ó z á s i t á r s a s á g o k h a j ó p a r k j a valóságos m ú z e u m a a legkülön- bözőbb tipusú h a j ó k n a k , a m e l y e k annak idején, egyes különleges hajózási, m ű -
19 szaki vagy pénzügyi szempontoknak egyoldalú kihangsúlyozásával épültek. Ez- zel szemben az ú j h a j ó k a dunai hajózási viszonyoknak és a korszerű műszaki követelményeknek legmesszebbmenő figyelembevételével készülnek, ahol a szak- szerűségnek és racionalizálásnak jut a döntő szerep.
A g a z d a s á g o s v o n t a t á s alapfeltétele, a Birodalmi Közlekedési Miniszté- r i u m szerint is, a v o n t a t m á n y lehető kis menetellenállása, ami az 1—5.5 m per sec. sebességű D u n á n különösen f o n t o s , hogy a k i v á n t 5—8 k m / ó r a menetse- bességgel felfelé h a l a d h a s s a n a k . E z t az álláspontot mi már évek ó t a h i r d e t j ü k .
E z é r t a különböző f o l y a m s z a k a s z o k n a k megfelelően, m i n d e n e k e l ő t t a ha- jók alaki kiképzésére, azoknak a kísérleti állomásokban, n a g y modelleken, szakemberek á l t a l i r á n y í t o t t b e h a t ó t a n u l m á n y o z á s á r a f e k t e t t e k súlyt.
í g y alakult ki a többek között a f ü g g . k. 70 m hosszú, 9 m széles, 2.5 m oldalmagasságú és 2.3 legnagyobb merülésű 1000 t o n n á s áruuszály, illetve az u g y a n o l y a n f ő m é r e t ű 850 t o n n á s egységes tankuszály-tipus, a m e l y e k ma m á r tömegével épülnek. E t i p u s teltségi f o k a 0.817, d e p l a c e m e n t j a 1185 m3, legma- g a s a b b f i x p o n t a f e n é k t ő l 4.6 m az á r u u s z á l y n á l és az üres m e r ü l é s 0.4 m.
A motoros áruszállítók k é t 400—600 lóerős m o t o r r a l és 600 t á r u b e f o g a d ó - képességgel egy ú j a b b tipust képviselnek.
A vontatók közül a gőzüzeműek 300 és 2000 lóerő közti t e l j e s í t m é n y ei b í r n a k . A legerősebbek a z u h a t a g o s szakaszon állnak üzemben, a z u t á n követ- keznek a 800—1200 lóerősek a felső Dunán, míg a Közép- és A l d u n á n a gyen- gébb vonóerejűek j á r n a k .
E téren is kezd egy egységes racionális t i p u s kialakulni, amelynél kizá- rólag Dieselmotorokai használnak. A DGT új, nagyvonalú kiépítési tervezeté- ben h á r o m tipus szerepel és pedig a felső D u n á r a egy 820 eff. lóerejű, két vil- lamos m o t o r r a l h a j t o t t , 56 m hosszú és 1.15 m m e r ü l é s ű kerekes vontató, a Kö- zép-Duna s z a k a s z á r a egy 46.6 m hosszú és 1.45 m merülésű, két 410 e f f . lóerejű Diesel-motoros kétcsavaros vontató és az A l d u n á r a egy kisebb, 31.6 m hosszú, 1.5 m merülésű, egy csavaros, 410 lóerős m o t o r r a l h a j t o t t vontató. A csavaros h a j ó k a t Kort-gyürűvel l á t j á k el.
Nem kell hangsúlyoznunk, hogy mennyi g a z d a s á g i és m ű s z a k i előnyt je- lent az ily normalizált hajópark ü z e m b e n t a r t á s a , a személyzettől a t a r t a l é k a l - katrészekig, ami végeredményében mind a h a j ó z á s i üzem g a z d a s á g o s s á g á b a n j u t kifejezésre.
A M F R T - h a j ó p a r k korszerűsítése is ily alapon indult el n é h á n y évvel ez- előtt, amely m u n k á b a n a Kereskedelmi Miniszter illetve a M F T R elnökének megbízásából e cikk szerzője is m i n t tervező, t u d o m á n y o s kisérletvezető és épí- t é s i ellenőrző tevékenyen részt vett. Megemlítjük, hogy a m a g y a r t u d o m á n y o s és mérnöki készültségnek, a kivitelező h a j ó - és gépépítő cégekkel karöltve, jó- r é s z t töretlen u t a k o n kellett, k o r u n k dinamikus fejlődésének vonalán, a felada- t o k tömegével megküzdeniök.
Hasonló u t a k o n halad most a n é m e t dunai h a j ó p a r k n a k f e n t vázolt nagy-
a r á n y ú felépítési tervezete is. Mladiáta.
KÖNYV- É S F O L Y Ó I R A T S Z E M L E .
Bergens Museums Arbok 1939—40. 1. H e f t e : Brinkmann, Contribution t o ournowledge of t h e Monogenetic T r e m a t o d e s . — Nordhagen, Studien über die m a r i t i m e Vegetation Norwegens. —- Knut Faegri, F o r a n d r i n g e r ved norske b r é e r 1937—39. — Olof Elofson, Ueber P a r a d o x o s t r o m a r o s t r a t u m . — 2. H e f t e .
