A Nemzetközi Statisztikai Intézet (ISI) lisszaboni konferenciája
A statisztika legnagyobb és legtekintélye- sebb nemzetközi intézménye a Nemzetközi Sta- tisztikai Intézet (International Statistical Insti- tute – ISI), 2007. augusztus 22. és 29. között Lisszabonban tartotta 56., kétévenként megren- dezendő általános konferenciáját. A Központi Statisztikai Hivatalt dr. Pukli Péter, elnök, dr.
Laczka Éva főosztályvezető és Horváth Beáta tanácsos, a Magyar Statisztikai Társaságot dr.
Németh Zsolt képviselte, részt vett továbbá dr.
Szilágyi György egyetemi tanár a Hivatalos Sta- tisztika Tudományos Tanácsának elnöke és Ispány Márton a Debreceni Egyetem docense.
A konferencia résztvevői a világ nemzeti statisztikai intézeteiben, kutatóintézeteiben, egyetemein dolgozó statisztikusok, kutatók, a statisztika oktatói, illetve felhasználói voltak, számuk megközelítette a háromezret (ami fe- lülmúlta minden korábbi ISI-konferencia lét- számát) és több mint 120 országot képviseltek.
Ebben jutott először kifejezésre az ISI Sydney- ben meghirdetett törekvése a taglétszám növe- lésére, mindenekelőtt a fiatal korosztály tagja- ival. Ennek érdekében jelentősen oldódtak a tagfelvétel előírásai és élénkült a toborzási ak- tivitás. Az eredmény máris megmutatkozott, sok új arcot lehetett látni, sok új hangot lehe- tett hallani, anélkül, hogy a különböző generá- ciók „elkülönültek” volna egymástól.
A konferenciát Anibal Cavaco Silva, a Portugál Köztársaság elnöke, Pedro Silva Pereira az elnökséget vezető miniszter, és Neils Keiding (Dánia) az ISI elnöke nyitotta meg. A Portugál Köztársaság elnöke és mi- nisztere egyaránt hangsúlyozták, hogy a konfe-
rencia Portugáliában történő megrendezése a Portugál Nemzeti Statisztikai Hivatal nemzet- közi elismerését fejezi ki és egyúttal mindket- ten felhívták a figyelmet a jó minőségű adatok fontosságára és társadalmi jelentőségére. Emlí- tésre méltó a konferencián elhangzott előadá- sok száma is, ami megközelítette az 1200-at.
Az ülésnapokon 6-16 párhuzamos szekcióban folyt a munka; egy-egy ülésen az előadások száma 3-11 között mozgott.
A Programbizottság a tudományos üléseket két fő típusba sorolta: az ülések egyharmadában meghívott előadók mutathatták be tudományos eredményeiket (Invited Paper Meetings, Special Topic Contributed Paper Meetings), az ülések kétharmada pedig lehetőséget adott arra, hogy a szakma képviselői (gyakran fiatalok) előadásra jelentkezzenek (Contributed Paper Meetings).
Ez a csoportosítás, szokás szerint nem jelentett sem színvonal-, sem érdeklődésbeli különbsé- get; mindhárom típusban elhangzott kiemelkedő és kevésbé kiemelkedő előadás, nagyobb és ki- sebb érdeklődéssel kísért ülés. Szólni kell egy negyedik tudományos közlési formáról is, amely már hosszú idő óta szerves részét alkotja az ISI-konferenciáknak: az ún. poszter ülésekről is. Ezek keretében a szerző kifüggeszti dolgoza- tának szövegét és ennek kapcsán az érdeklődők szóba elegyednek a szerzővel. Több mint két- száz ilyen poszter jelent meg az erre kijelölt ha- talmas terem falán (egy-egy poszter általában egy napig volt látható). Az ISI-konferenciáknak további hagyományos kelléke a statisztikai (vagy statisztikával is foglalkozó) könyv- és (vagy) folyóirat-kiadók pavilonjainak sora is.
A tudományos program egyik jellemző vonása az ISI szekcióinak előretörése. Ezek a szekciók – amelyek többsége önálló társaság- ként is működik – a statisztika valamely szű- kebb körének fejlesztésére és gondozására ala- kultak (számuk napjainkban is gyarapodik) és bár két ISI konferencia között saját konferen- ciáikat is megtartják, a központi konferencián is egyre több ülésnek valamelyik szekció a
„gazdája”. Az ISI-konferencia munkájában a következő szekciók vettek tevékenyen részt:
A Hivatalos Statisztika Nemzetközi Társa- sága (IAOS)
A Statisztika Oktatásának Nemzetközi Társasága (IASE)
Statisztikai-számítástechnikai Nemzetközi Társaság (IASC)
Survey-statisztikusok Nemzetközi Társa- sága (IASS)
Üzleti és Iparstatisztikai Nemzetközi Tár- saság (ISBIS)
A matematikai statisztikával és valószínű- ség-számítással foglalkozó Bernoulli Társaság A központi bankok statisztikájával foglal- kozó Irving Fisher Bizottság (IFC)
A nagyszámú előadás tematikus megoszlá- sa jelzi, hogy napjainkban mely kérdések fog- lalkoztatják a statisztikusokat. A bemutatott, megvitatott témák között előkelő helyet foglalt el a matematikai statisztikai módszerek alkal- mazása, (valószínűség-számítás, ökonometria, bayesi-statisztika, extrémérték-statisztika), a modellezés, illetve az idősorelemzés legfris- sebb eredményeinek bemutatása, vagy akár a valószínűség-eloszlásokon alapuló numerikus időjárás-előrejelzés. A szakstatisztikák közül a gyakrabban tárgyaltak közé tartozott a gazda- ság- és pénzügystatisztika. A 2005-ben Syd- ney-ben rendezett konferencián történtekhez képest nőtt az érdeklődés a környezetstatiszti- ka iránt. Több ülés is foglalkozott a hivatalos
statisztikai szolgálat feladataival, az emberi erőforrás fejlesztésének kérdéseivel, de mint mindig, a tájékoztatás, adatvédelem kérdései is napirendre kerültek. Amikor vázlatos áttekin- tést adunk a konferencia néhány üléséről, a téma vagy egy-egy előadó iránti érdeklődés határozta meg választásunkat, és mintegy ízelí- tőként mutatunk be néhány előadás.
A hagyományoknak megfelelően, Lissza- bonban is sor került az ISI-elnök által meghí- vott előadók plenáris ülésére.
Peter Imrey (Egyesült Álllamok) arról tar- tott előadást, hogy a statisztika milyen mérték- ben befolyásolja a modern intézmények dön- téshozóit, különösen az üzleti, tudományos és politikai élet terén. Felhívta a figyelmet, hogy növekvő érdekellentét van kialakulóban az or- vosi kutatások terén a nyilvánosság, a kor- mány és a neves folyóiratok között. Többek között a következő kérdésekre kereste a vá- laszt: kötelessége legyen-e a statisztikusoknak, hogy fenntartsák tárgyilagos tudományos po- zíciójukat? Magukévá tegyék-e és oktassák-e a bizonyára sajátos szakmai etikát? Milyen kollegális segítséget fogadhatnak el a nagy nyomás alatt?
Klaus Dietz (Németország) előadásában a járványok néhány korai dinamikus modellezé- sét mutatta be, melyek figyelembe veszik a be- tegségre hajlamos, illetve a fertőző egyéneket.
Amennyiben a betegségre hajlamos egyének kezdeti számát meg tudjuk becsülni, akkor a modellből meghatározhatjuk egy járvány rep- rodukciós számát, ami különösen fontos adat.
Søren Johansen (Dánia) „Korreláció, reg- resszió és kointegráció nem stacionárius időso- rok esetén” címmel tartott előadást. Különösen azzal érvelt, hogy meg kell különböztetni a ta- pasztalati és elméleti korrelációs és regressziós együtthatókat, mivel a tapasztalati együttható becslését mintából számítják, míg az elméleti korrelációt és regressziós együtthatót modell- ből becsülik. Rámutatott, hogy egy kétváltozós
autoregresszív modellben, nem stacionárius idősor esetén – determinisztikus, illetve szto- chasztikus trenddel – a tapasztalati becsléseket nem tekinthetjük az elméleti becslés megfele- lőjének, ezért nem vonhatunk le következteté- seket a korrelációs, illetve regressziós együtt- hatóról. Amennyiben bármilyen stacionaritás- vizsgálat nélkül elemzünk idősorokat, akkor hamis, „képtelen” korrelációkat kaphatunk eredményül. Az ilyen, ún. álkorrelációk elke- rülhetők, ha gyakorlatban csak akkor elemez- zük az adatokat, ha meggyőződtünk arról, hogy a modell valóban megfelelőképpen írja le azok viselkedését.
„Proaktiv – a bűvös szó” címmel tartott előadást Petteri Bauer az ENSZ Európai Gaz- dasági Bizottságának tagja. Előadásában az adatelőállítók és -felhasználók közötti kapcso- lat erősítésének szükségességével és lehetősé- geivel foglalkozott. Arra hívta fel a figyelmet, hogy bármennyire is pozitív jelenség az inter- netre felkerülő adatok rohamosan növekvő száma, semmi biztosíték nincs arra, hogy azo- kat a felhasználók megfelelően tudják haszno- sítani. Az adat-előállítók, nemigen lépnek kap- csolatba a felhasználókkal – még a legfonto- sabbakkal sem –, nincs ismeretük arról, hogy utóbbiak mennyire elégedettek az adatokkal. A megoldást az ún. „proaktivitás”, azaz egy olyan üzleti intelligencia-rendszer kialakítása jelenthetné, mellyel hatékonyabban kiszolgál- hatók a felhasználók igényei. Egy ilyen rend- szer kiépítésének első szakasza egy felhaszná- lói adatbázis kialakítása, a második pedig egy kapcsolattartó rendszer létrehozása lehetne.
Ezeknek a rendszereknek a megvalósítása leg- főképp stratégiai kérdés, azonban megfelelő információs technológia nélkül természetesen nem tudnak működni. A témában Rosemary D.
Marcuss „Kinek van szüksége az unalmas sta- tisztikára?” címmel valamint Preston J. Waite
„A teleszkóp és a mikroszkóp” címmel tartott érdekes előadásokat.
Jean-Louis Bodin volt a kezdeményezője, egyben vezetője egy már címében is különle- ges ülésnek „Mire van szükségük a felhaszná- lóknak? Mutatószámokra vagy statisztikára?”
A szokatlan cím és téma egy politikus nyilat- kozatából származik, aki szerint neki nem sta- tisztikák, hanem mutatószámok (indikátorok) kellenek. Valóban, vannak olyan felhasználók, akik az elemi mutatókat többre becsülik a komplex és sokdimenziós statisztikáknál, ame- lyek, véleményük szerint, inkább a kutatók igényeit elégítik ki. A statisztikusok hozzá- szoktak az olyan szintetikus kategóriákhoz, mint a GDP vagy a fogyasztói árindex, az utóbbi időben azonban egyre nagyobb figyel- met szentelnek a kvantitatív és/vagy a kvalita- tív indikátoroknak. Ebből azonban számos kérdés adódik. Van-e például elfogadott defi- níciója az „indikátornak”? Fel lehet-e állítani az indikátorok osztályozási rendszerét? Mi a jellemzője egy „jó” indikátornak? Tovább- menve: az indikátorok sokat emlegetett egy- szerűsége illúzió-e vagy valóság? Hasznosak- e vagy netán még veszélyesek is azok a rang- sorok, amelyek az indikátorok alapján oly gyakran jelennek meg a médiában? Az indiká- torok elszaporodása hasznos-e a felhasználók- nak? Nem terhelik-e túl a statisztikai intézmé- nyeket?
Ezekre a kérdésekre egy öttagú
„kerekasztal” volt hivatva válaszolni, amely- ben részt vett Michael Ward, a makrostatisztikák egyik legjobb szakértője, az ENSZ ún. „Intellectual History Project”-jének munkatársa, Enrico Giovannini az OECD ve- zető statisztikusa, Inna Steinbuka az Eurostat munkatársa, Martin Balepa az Afristat képvi- selője és Romulo Virola a Fülöp-szigetek veze- tő statisztikusa. A bevezető előadás gondolat- ébresztő kérdései hatására a résztvevők kife- jezték saját elvárásaikat a mutatószámokkal szemben és kevesebbet foglalkoztak a
„bodini” problematikával. Így is elhangzott
néhány jelentős gondolat, melyek közül Ward egyik fontos figyelmeztetését emeljük ki: „Az indikátorok csak közelítő információknak te- kinthetők, amelyek nem vonnak automatiku- san politikai akciót maguk után.”
A korszerűsített Nemzeti Számlarendszer (System of National Accounts – SNA) megva- lósítása az ENSZ 1993. évi, jelenleg érvényes Nemzeti Számlarendszerének folyamatban levő és végéhez közeledő revíziójáról adott képet. E folyamat különböző lépései eddig csak a mak- rogazdasági elszámolások szakembereihez ju- tottak el; ez az ülés széles érdeklődést volt hi- vatott kiszolgálni (ami nem akadályozta a nem- zeti számla nagyszámú szakembereinek jelen- létét.) A meglehetősen nagy termet majdnem teljesen megtöltő hallgatóság előtt lezajlott ülést a nemzeti számlarendszer „nagyasszonya”
Carol Carson vezette. Az előadók a készülő rendszer azon új elemeit hangsúlyozták, ame- lyek a jelenleginél jobban kiemelik a gazda- ságpolitika lényeges elemeit. Ilyen például a tőke által nyújtott termelő szolgálat, vagy a ku- tatás és fejlesztés, mint a tőke egyik összetevő- je. A vitában egyetértés alakult ki e bővítések szükségességéről, annál kevésbé a megoldások- ról, mint ahogyan arról a nemzetközi standar- dok alkalmazásával foglalkozó ülés is tanúsko- dott. Ez az ülés három – napjainkban, az érdek- lődés központjában álló – területet érintett: az ISIC- (Tevékenységek Szabványos Ágazat Osztályozása – International Standard Industrial Classification of all Economic Activities) revíziót, az SNA-revízióját és a tár- sadalomstatisztika területét érintő standardokat.
A 2007. évi ISIC-revízió célja a relevancia és a más nemzetközi standardokkal való összeha- sonlíthatóság javítása, erősítése volt, amihez nagyban hozzájárult az ugyanebben az idő- szakban zajló SNA-revízió is. Miközben az SNA-revízió alig gyakorolt hatást az ISIC szerkezeti felépítésére, annál jelentősebb tar- talmi változásokat indukált. Tekintettel a válto-
zások jelentőségére az osztályozást széles körű konzultáció és vita előzte meg. A konzultációk és a kapott válaszok alapján alakították ki az osztályozás új koncepcióját, véglegesnek te- kinthető változatát. A viták során a leghatáro- zottabban megfogalmazott igény a folytonos- ság biztosítása volt, de felhívták a figyelmet ar- ra is, hogy a standardokban bekövetkezett vál- tozások követése (a nemzeti osztályozásokban) mindenkor nagy erőforrásigénnyel jár, s erre kell számítani az új ISIC esetében is.
Sokak szerint a 2008-as SNA-revízió szer- teágazó és összefüggéstelen változások halma- za. Valójában a változások az SNA elméleti és koncepcionális alapjait próbálják megerősíteni, követve a gazdaságban az elmúlt években be- következett változásokat. Hangsúlyt kapott az a tény is, hogy az új SNA bevezetése idő- és forrásigényes. A változtatások többségét a fej- lett országok politikai és üzleti igényeinek megfelelően határozták meg, miközben szá- mos ország számára még ma is alapvető gon- dot okoz a legfontosabb információk előállítá- sa. Mindez arra hívja fel a figyelmet, hogy az új SNA adaptálásában a fejlődő országoknak technikai segítséget kell nyújtani.
A nemzetközi standardok a gazdaságsta- tisztikától eltérő kihívás elé állítják a társada- lomstatisztikusokat. A társadalomstatisztika esetében ugyanis egyes részterületekre vonat- kozóan léteznek nemzetközi standardok, de át- fogó, a terület egészét érintő standardokról nem beszélhetünk. Egy átfogó keret kidolgo- zása érdekében Carson a jelenleg alkalmazott standardok feltérképezését látja megoldásnak, melynek felhasználásával az átfogó keret is ki- dolgozhatóvá válhat. Ami jelenleg a legfonto- sabb feladat; a prioritások meghatározása, a konzultációs stratégia, és a szükséges források kidolgozása.
Az agrárstatisztikai előadásokat felölelő STCPM-szekció (Special Topic Contributed Paper Meetings) akár példázhatná az ISI-
konferencián részt vevő országok sokszínűsé- gét, statisztikai rendszereik eltérő fejlettségét, a megoldandó feladatok sokszínű voltát. Míg a dél-afrikai küldött arról számolt be, hogy or- szágának jelenlegi statisztikai rendszere csak az agrárium területén működő vállalkozások teljesítményével tud elszámolni – figyelmen kívül hagyva a más nemzetgazdasági ágakban, illetve a háztartások által végzett mezőgazda- sági tevékenység outputját – az Európai Unió tagországai és az Egyesült Államok küldöttei módszertani kérdéseket, az adatminőség javí- tásának lehetőségeit feszegették. A megoldást egy megfelelő lefedettséget biztosító, folyama- tosan aktualizált regiszter kialakításában, az adatszolgáltatókat, a statisztikusokat és a fel- használókat magába foglaló tanácsadó testület felállításában látta az előadó.
Az európai országok esetében – ahol több- nyire megfelelő minőségű, rendszeresen aktua- lizált regiszterekre lehet támaszkodni – a statisz- tikusok már többféle mintaválasztási lehetőség- gel élhetnek, a mintaválasztási módszerek fi- nomításával javíthatják az adatok minőségét. Az olasz előadó,Elisabetta Carfagna az EU gazda- ságszerkezeti összeírásának végrehajtására java- solt két többváltozós, rétegzett mintaválasztási módszert, ami a mintanagyság csökkentése mel- lett vezet jobb eredményre. A gyakran alkalma- zott listás mintaválasztási eljárás mellett Euró- pában számos példa van a területi mintaválasz- tás alkalmazására is. Példát láthattunk arra is, hogy a szatellit képekkel, valamint más statisz- tikai és adminisztratív adatforrások felhasználá- sával támogatott területi mintaválasztási eljárá- sok közül melyik vezethet jobb eredményre. A jelentős méretkülönbségek ellenére némi hason- lóság fedezhető fel az amerikai és a magyar ag- rárgazdaságok szerkezetben. Meglehetősen ha- sonló e gazdaságok méret és termelési cél sze- rinti csoportosítása is (saját fogyasztásra terme- lő gazdaságok, piacorientált gazdaságok; és a kettő közötti átmenet).
Míg az amerikai előadó, Mary Bohman az egyes gazdaság- típusok jellemzőinek bemuta- tása mellett arra mutatott példát, hogy a mező- gazdasági háztartás-statisztika adatai hogyan használhatók fel a gazdaságok jövedelemviszo- nyainak, a fejlesztési döntéseinek, kormányzati programokban való részvételének vizsgálatára, addig Laczka Éva előadása a magyar agrársta- tisztikai rendszernek a magyar mezőgazdaság szerkezeti változásaihoz való alkalmazkodását, stratégiai feladatait mutatta be.
Végül tájékoztatás hangzott el a FAO 2010-es világcenzusának ajánlásairól, ami az adatszolgáltatási terhek csökkentése mellett a korábbiaknál nagyobb rugalmasságot igyek- szik biztosítani az egyes országoknak az össze- írás végrehajtásában.
A longitudinális mintaválasztás adta az ap- ropóját az Európai Közösségi háztartásipanel- vizsgálat (ECHP) és az EU jövedelem- és élet- körülmény-statisztika (EU-SILC) terén, a be- következett koncepcióváltás értékelésére. A háztartásipanel-vizsgálatot a Lisszaboni Stra- tégia hívta életre, a kilencvenes években ez volt a legfontosabb: EU-szinten összehasonlít- ható statisztika a jövedelemnek és az életkö- rülmények elemzésére. Az ezredfordulóra azonban nyilvánvalóvá váltak az ECHP gyen- geségei: gyakran olyan időszakban próbálták a longitudinális adatokat és mutatókat előállíta- ni, amikor azok már idejétmúltakká váltak, hét év múlva kétségessé vált a minta szerkezeti reprezentativitása is, nem volt az összeírás le- fedettsége megfelelő az EU-tagországokban sem, amit a bővítés csak súlyosbított. Mind- ezek, valamint az időszerű, jó minőségű, és összehasonlítható adatok iránti igény hívta életre a SILC-et. A SILC a háztarások jövede- lemére és életkörülményeire vonatkozó megfi- gyelés, ami biztosítja az időbeli és a kereszt- metszeti elemzéseket is. A rendszer használói minimum 4 egymást követő évben gyűjtenek adatokat a háztartás tagjairól. Az összeírás
koncepcióját, mutatókörét az ECHP-vel szem- ben EU-szinten határozták meg, ugyanakkor az összeírás végrehajtásában, a tagországok, adottságaiknak megfelelően dönthettek, termé- szetesen a minőségi előírások betartása mel- lett. Az adatgyűjtés történhet összeírások szer- vezésével, de történhet regiszteradatok fel- használásával is. A 27 EU-tagország közül hat (a skandináv országok és Szlovénia), az adat- gyűjtés és a regiszteradatok felhasználásával állítja elő az adatokat. A tagországok között vannak, amelyek a megfigyelés idődimenzióját kiterjesztették 8, illetve 9 évre. A SILC első eredményeinek értékelése folyamatban van. A szakemberek az összehasonlíthatóságot egyre inkább a minőségi követelmények legfonto- sabb elemének tekintik. Különösen igaz ez a SILC-re, mivel a tagországok felhasználhatnak regiszteradatokat, végrehajthatnak adatgyűjté- seket, ami eltérő lefedettségre, definíció stb.
alkalmazására is vezethet. Mindez arra hívja fel a figyelmet, hogy a SILC adatainak minő- ségi ellenőrzésére megfelelő módszertani kere- tet kell kidolgozni.
Módszertani szempontból számos ülés fog- lalkozott a nemválaszolás kérdéskörével. Barry Schouten, a Holland Statisztikai Hivatal munka- társa a válaszolási arány és a reprezentativitás növelésére tett kísérletről számolt be. A hivatal 2005 második félévében széles körű nyomon követési felvételt hajtott végre a holland mun- kaerő-felmérés azon résztvevői között, akik megtagadóknak lettek kódolva, illetve azok kö- zött, akikkel nem sikerült a kapcsolatfelvétel. A kérdőívben csupán a munkaerő-felmérés kulcs- kérdései szerepeltek, a kérdezőbiztosok is csak egy rövid tájékoztatás alapján hajtották végre a felvételt. A nyomon követési felvételt különbö- ző adatgyűjtési módszerekkel hajtották végre te- lefonos kérdezés (CATI) nyomtatott kérdőíves kérdezés (PAPI) és az Internet. A felvétel ered- ményeként, mintegy további 45 százalékos vá- laszadást eredményezett.
Gabriele Durrant, a Southamptoni Egye- tem kutatója az egységszintű nemválaszolás kérdésében azt vizsgálta, hogyan lehet a nép- számlálási adatokat, a kérdezőbiztosok által megfigyelt adatokat, valamint a kérdezőbiz- tosokról rendelkezésre álló információkat összekapcsolni. A szimuláció a 2001. évi népszámlálás összekapcsolt adatain alapult, mely bővelkedik különböző változókban, mind a háztartásokról, mind a személyi állo- mányról, valamint tartalmaz információkat a kérdezőbiztos és a háztartás között kialakult kapcsolatról (doorstep) és a kérdezőbiztos ta- pasztalatairól, illetve viselkedéséről is a vála- szolók és a nemválaszolók körében. Több- szintű multinomiális modellek használatával vizsgálták a kérdezőbiztosok, illetve a háztar- tások nemválaszolásra gyakorolt hatását, megkülönböztetve a nemválaszolók között a megtagadókat és az elérhetetleneket (no contact). Az elemzés a különböző népesség- csoportok válaszadói viselkedésvizsgálatára is kiterjedt. Az adatok további területi elem- zésével megfelelő információhoz juthatnak azzal kapcsolatban, hogy hol van szükség a kérdezőbiztosok alaposabb oktatására, illetve teljesítményük növelésére.
A Norvég Statisztikai Hivatal az utóbbi évtizedben arra is törekedett, hogy integrálja az adminisztratív, illetve a statisztikai céllal gyűjtött adatokat. Ennek eredményeként létre- jött, a hivatalos statisztikák jelentős részének a saját regiszterrendszere. Az Ib Thomsen által tartott előadás témája az volt, hogy hogyan le- het elkülönülten kezelni a mérési hibának, il- letve a nemválaszolásnak a hatását, egy a re- giszterből származó külső változó alapján. A nemválaszolás hatásának csökkentésére a hiva- tal dolgozói a témában ajánlott gyakorlatot dolgoztak ki.
Idősorelemzés, szezonális kiigazítás téma- körében számos neves kutató részéről hangzott el előadás. Többek között David Findley
(Egyesült Államok), az X12-ARIMA kifej- lesztője bemutatta, hogy azáltal, hogy lineáris kapcsolat írható le a flow és stock adatok munkanap-regresszorának együtthatója között, kimutathatóvá válik a stock adatokban is az ún. „hétvége-hatás”, mely eddig csak flow adatok esetén állt rendelkezésre.
Augustin Maravall, a TRAMO/SEATS módszer kifejlesztője bemutatta, hogyan mű- ködik a T/S Windows alá írt alkalmazása, számos egymáshoz szorosan kapcsolódó idősorhalmaz esetén. Az eljárás egy együttes, összefoglaló output állományt hoz létre, mely- ben a modellillesztés főbb jellegzetességei, di- agnosztikái találhatók meg, többek között a differenciálás rendje, a szezonális illetve nemszezonális ARMA-modell rendje és para- méterei, a különböző típusú outlierek, a mun- kanap, illetve húsvét hatás jelenléte, valamint az előrejelzés diagnosztikái.
Benoit Quenneville, a Kanadai Statisztikai Hivatal munkatársa, a hivatalban folyó jelen- legi fejlesztéseket mutatta be. 2004-ben a Ka- nadai Statisztikai Hivatal átállt az X12- ARIMA módszer használatára az itt kifejlesz- tett X11-ARIMA módszerről, mely előbbinek szerves részét képezi. Az átállás számos fej- lesztéssel és frissítéssel jár(t) együtt. Egyrész- ről telepíteni és adoptálni kellett az X12- ARIMA rendszert a különböző szakterületi igényeknek megfelelően; másrészt felül kellett vizsgálni a raking, illetve benchmarking eljá- rásokat, technikákat, valamint újra kellett defi- niálni a szezonális kiigazításra vonatkozó elő- írásokat. Végül, de nem utolsósorban kifejlesz- tettek egy ún. „virtuális elemzőt”, mely segíti a szezonális kiigazítási eljárás beállításainak ki- választását. A virtuális elemző nem egyéb, mint az évtizedek alatt szerzett tapasztalatok, eljárások „legszűkebb” közös halmaza. A vir- tuális elemzőt tekinthetjük egyfajta standardi- zálásnak, mely számos segítséget nyújt a terü- leten dolgozóknak.
A szezonális kiigazítás és a minőség téma- körében tartott előadást Horváth Beáta, mely- ben bemutatta a KSH szakértői által készített
„Szezonális kiigazítás: módszerek és gyakorla- tok” című kézikönyvet.
„A nemek szerepének vizsgálata” című szekcióba meghívott előadók két megoldás közül választottak, a meglevő adatok felhasz- nálásával állítottak elő új – nemek szerinti vizsgálatokra alkalmas – információkat, mások a vizsgálandó témára vonatkozóan új adatgyűj- tést hajtottak végre. Dr. Laczka Éva az előbbi megoldást választva – a közelmúltban elért eredményekről számolt be, megemlítve, hogy a férfiak és a nők mezőgazdaságban betöltött szerepének vizsgálatát szolgálja a KSH által 2001 óta évente megjelentetett „Nők és férfi- ak” c. zsebkönyv, de ennél is gazdagabb in- formációkkal szolgált a 2000. évi teljes körű mezőgazdasági összeírás adatainak a FAO tá- mogatásával végzett újratáblázása. Végül az ezredforduló mezőgazdasági összeírásának és a 2001. évi népszámlálás adatainak összekap- csolása szolgált újszerű információkkal a szekció hallgatóságának. A szekció további előadásai azt példázták, hogy a nemzetközi támogatással végrehajtott új felvételek mikép- pen segítik a fejlődő országok gazdasági–
társadalmi problémáinak feltárását, kezelését, monitoringját. Példaként megemlítjük, hogy három országra, Palesztinára, Libanonra és Jordániára kiterjedő reprezentatív felvétellel a diákok tanulási környezetére vonatkozó adato- kat gyűjtöttek. Az egylépcsős klaszter mintába közel négyezer diákot vontak be. A vizsgált mutatók között voltak: a diákok kapcsolata a tanárukkal, az általános biztonságérzetük, a boldogság, a frusztráció, a remények, a kör- nyezettel való viszony, és a függetlenség.
A Fülöp-szigeteken jelentős biztonsági és egészségügyi kockázata van a mezőgazdaság- ban végzett gyermekmunkának. Mivel ez nem egyedi jelenség a régióban az ILO ötven or-
szágra kiterjedően támogatta a gyermekmunka felmérését. Az összeírások keretében vizsgál- ták a gyermekmunka során bekövetkezett bal- eseteket és egészségkárosulásokat, valamint azokat a tényezőket, amelyek ezekhez vezet- tek. Az ILO által támogatott összeírás eredmé- nyeinek elemzésekor felhasználták a 2001-ben végrehajtott nemzeti gyermekmunka-összeírá- sok eredményeit is. Ezek alapján arra a megál- lapításra jutottak, hogy a mezőgazdaságban végzett gyermekmunkának ötször nagyobb a baleseti kockázata, mint a más nemzetgazda- sági ágakban. A regressziós modell alapján végzett elemzés azt is feltárta, hogy a nagyobb kockázat a mezőgazdasági eszközök használa- tára vezethető vissza.
Súlyos társadalmi problémák feltárását szolgálta a pakisztáni gyermekhalálozásra vo- natkozó összeírás. A rendelkezésre álló adatok szerint 225 ország közül Pakisztán a 37. he- lyen áll a gyermekhalálozás tekintetében. E mögött a szomorú statisztika mögött számos gazdasági, társadalmi probléma húzódik meg.
A vizsgálat Punjub provincia 34 körzetében tárta fel, hogy milyen okokra vezethető vissza a gyermekhalálozás magas aránya. Az össze- írás nyilvánvalóvá tette, hogy az orvosi ellátás nem elegendő a gyermekhalálozás mértékének csökkentéséhez, további felvétel az anyák tu- datlanságának enyhítése lenne.
Jelentős érdeklődést váltottak ki a fejlődő országoknak nyújtott technikai segélynyújtási programok tapasztalatai. Az elmúlt évtizedek során a Világbank, a Kanadai Statisztikai Hi- vatal és az Ausztrál Statisztikai Hivatal nem kis összegeket fordított a fejlődő országok sta- tisztikai rendszereinek fejlesztésére. A ráfordí- tások ellenére az adományozó intézmények egyetértettek abban, hogy a programok haté- konysága nem volt kielégítő. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján kialakult néhány olyan szempont, amely hozzájárulhat a segélynyújtá- si programok eredményességéhez. Az egyik
legfontosabb következtetés az volt, hogy nem szabad az adományozóknak a kedvezménye- zett intézmény helyett elvégezniük a feladatot;
a cél az, hogy a kedvezményezetteket képessé tegyék a feladat elvégzésére. Így felelhet meg a segélynyújtási program az illető fejlődő or- szág stratégiai céljainak. Gyakran több ado- mányozó is dolgozik ugyanabban az országban vagy intézményben, ilyen esetben elengedhe- tetlen a koordináció közöttük (a koordináció hiánya az utóbbi évtizedek jellemző hibái közé tartozott). Fontos az elvégzett feladatok pontos és részletes dokumentáltsága. Gyakori hiba azonban, hogy a program során előállított ada- tokat nem a kedvezményezettek elemzik, érté- kelik, ez is oda vezethet, hogy nem érzik ma- gukénak a programokat, nem sajátítják el a hosszú távon hasznosítható tudást.
A „Regionális együttműködés – statisztika szakmai etika- statisztika” című ülésnek Laczka Éva volt a szervezője és vezetője. Az ülés lényegében a közép-európai országok sta- tisztikai társaságainak összejövetele volt. A két résztéma közül a második kapott nagyobb hangsúlyt, bár a regionális együttműködés sem szorult háttérbe, ami különösen Németh Zsolt előadásának volt köszönhető, aki igen színes és sokoldalú áttekintést adott a Magyar Statisz- tikai Társaság tevékenységéről, kellő hang- súlyt adva a regionális együttműködésnek is.
Az etikával foglalkozó témák közül min- denekelőtt a román Ilie Dumitrescu előadása érdemelt figyelmet, aki abból indult ki, hogy a gazdaság működése, különösen a döntéshozás milyen mértékben támaszkodik a statisztikára.
A statisztika hitelességének alapjául egyfelől az ENSZ „A hivatalos statisztika alapelvei”
másfelől az Eurostat „Gyakorlati kódexe”
szolgál. Közelebbről a tudományos módsze- rek, az összehasonlítást biztosító normák al- kalmazása, valamint a képzettség jelent bizto- sítékot a cél elérésére. Mindezek felett áll, il- letve ezek összefoglalását jelenti a hivatalos
statisztikus társadalmi elkötelezettsége, kom- petenciája és etikus magatartása.
Az Osztrák Statisztikai Társaság képvise- lője, Joachim Lamel szigorú megfogalmazása szerint a statisztikai információval való vissza- éléseknek különösen az utóbbi két évtizedben növekvő száma irányította a figyelmet a sta- tisztikai etikai normákra. Úgy véli, hogy a sta- tisztika szolgáltatóinak formálisan is ki kellene fejezniük az etikai és szakmai normák iránti elkötelezettségüket. A felhasználók fokozott bevonása a statisztika irányításába jót tenne az etikai elvek érvényesülésének. Az ülésnek fel- kért hozzászólója volt Jean-Louis Bodin, az ISI egykori elnöke, aki elnöki megbízatásának lejártával is egyik szellemi vezéralakja az ISI- nek. Hozzászólásában beszámolt az ISI szak- mai-etikai rendszerével kapcsolatos revíziós munkáról.
Számos szekció foglalkozott a statisztikai szoftverek és algoritmusok kifejlesztésével.
Egyre szélesebb körben válnak elérhetővé többváltozós területi adatok. Japán kutatók egy olyan szoftvert fejlesztettek ki, mellyel köny- nyedén összekapcsolhatóvá válnak az adatok, akár horizontális, akár vertikális irányban. Így lehetőség nyílik a területi adatok horizontális kibontására számos dimenzió mentén. Ezek a grafikus ábrázolásmódok megtalálhatók és le- tölthetők a http://jasp.ism.ac.jp honlapról.
Egy másik nagyjelentőségű szoftver, az R- program elmúlt években történt fejlődéséről számolt be Friedrich Leisch (Németország). A legtöbb felhasználónak, aki hallott az R- programról egy minimális grafikus felhasználófelülettel rendelkező nyílt forrás- kódú statisztikai adatelemző program jut eszé- be. Holott az elmúlt évek során lezajlott fejlő- dést követően beágyazhatóvá vált egyéb al- kalmazásokba is, mint például adatbázis- kezelésbe, vagy akár egy weboldalba, amely ezáltal széles skálájú szolgáltatásokat nyújthat az egyszerű példáktól az interaktív oktatásig.
Ugyancsak gyakori téma volt a mintavétel területén a már hagyományos ISI-szekciónak számító kisterületi becslés és annak minőségi kérdései. Li-Chun Zhang (Norvégia) előadásá- ban képet kaphattunk arról, hogyan használják fel a regiszterekből származó adminisztratív adatokat kisterületi becslésekre, csökkentvén az ilyen jellegű felmérések hatalmas költség- és válaszadói terheit.
Ispány Mártonnak, a Debreceni Egyetem docensének „Új martingál konvergencia tétel elágazó folyamatokra alkalmazásokkal” cím- mel hangzott el előadása.
A kétévente megrendezett nemzetközi konferencia fontos része a Nemzetközi Statisz- tikai Intézet Közgyűlése, ahol az ISI elnöke, il- letve a szekciók elnökei beszámolnak a meg- választásuk óta eltelt időszakban végzett mun- káról, a megválasztott új elnökség pedig meg- fogalmazza a soron következő feladatokat. Az elkövetkező időszakra megválasztott ISI-elnök Denis Lievesly asszony (Egyesült Királyság), aki az ISI legfontosabb feladatának a pénzügyi biztonság és az átláthatóság megteremtését tartja. Kiemelt céljai közé tartozik az ISI aktí- van dolgozó tagjainak növelése is.
A Közgyűlésen hagyományosan sor került a Jan Tinbergen-, Cochran-Hansen- és Mahalanobis-díjak átadására, amivel az ISI a fejlődő országok fiatal statisztikusait jutalmaz- za. Ez alkalommal a díjakat indiai és távol ke- leti statisztikusok kapták.
Horváth Beáta, a KSH tanácsosa
E-mail: beata.horvath@ksh.hu
Dr. Laczka Éva, a KSH főosztályvezetője E-mail: eva.laczka@ksh.hu
Dr. Szilágyi György,
a KSH Tudományos Tanácsának elnöke E-mail: györgy.szilágyi@ksh.hu
