Szocialista I f j ú s á g programtervezetét — melyet 1919-ben E. HOERNLE vezetésével d o l g o z t a k ki —, a németországi k o m m u n i s t a gyermekmozgalom r ö p l a p j á t , a Művelődési M u n k á s o k I n t e r - nacionáléja 1928-ban t a r t o t t nemzetközi pedagógiai k o n f e r e n c i á j á n a k j e g y z ő k ö n y v r é s z l e t é t . E z a tanácskozás a „proletárpedagógia" kérdéseit t á r g y a l t a , neves szakértők részvételével.
A PINKEVICS által 1929-ben közreadott d o k u m e n t u m o k a t élvezetes és pontos f o r d í t á s b a n o l v a s h a t j u k . A d o k u m e n t u m o k között találjuk t ö b b e k között GRAMSCI-nak, a m a r x i s t a gon- dolkodás kiemelkedő teoretikusának írását, t o v á b b á HOERNLE, NEUBAUER és Clara ZETKIN írásait. I t t o l v a s h a t j u k a Vörös Szakszervezeti Internacionálé nemzetközi p r o p a g a n d a b i z o t t - s á g á n a k p l a t f o r m j á t , amelyet 1923-ban dolgoztak ki. E z az oroszból f o r d í t o t t d o k u m e n t u m jól érzékelteti, hogy a forradalmár pedagógusok a m o d e r n pedagógiai elvek szellemében k í v á n - t á k á t a l a k í t a n i az iskolát és a pedagógiai gondolkodást. E g y b e n a z t is jelzi, h o g y a h a l a d ó forradalmi pedagógusok jelentős szerepet vállaltak a r e f o r m p e d a g ó g i á b a n m e g f o g a l m a z o t t szá- mos racionális gondolat széles körű elterjedésében, m i n t h o g y h a r c u k a t ők is a h i v a t a l o s kon- z e r v a t í v pedagógia hadállásai ellen f o l y t a t t á k .
A szemelvények azonban azt is bizonyítják, hogy a f o r r a d a l m á r pedagógusok a realitás t a l a j á n állva, a t á r s a d a l m i fejlődés törvényszerűségeinek ismeretében a pedagógiai, iskolai kérdések
m e g o l d á s á n a k t á r s a d a l m i feltételeire is r á i r á n y í t o t t á k a figyelmet. = A Francia K o m m u n i s t a P á r t és Nagy-Britannia K o m m u n i s t a P á r t j á n a k felhívása, ill. r e f o r m -
j a v a s l a t a — amelyet n é m e t nyelvű forrásból közöl a k ö t e t — a z t b i z o n y í t j a , hogy a f o r r a d a l m i mozgalom, a k o m m u n i s t a p á r t o k a második világháború nehéz éveiben is képesek v o l t a k meg- védeni a nemzeti érdekeket és h a g y o m á n y o k a t a k ö z o k t a t á s terén, s u g y a n a k k o r olyan j a v a s - l a t o k a t dolgoztak ki, amelyekben szerencsésen ötvöződött a forradalmi h a g y o m á n y o k tisztelete és a korszerűség követelménye.
A fejezetben közölt m a g y a r v o n a t k o z á s ú szemelvények közlésénél — m e g é r t v e a szerkesztő
•már i s m e r t e t e t t á l l á s p o n t j á t — a szűkmarkúságot i n d o k o l a t l a n n a k t a r t j u k . M i n d e n e k e l ő t t az 1919-es d o k u m e n t u m o k k a l b á n t mostohán. N é h á n y a l a p v e t ő rendelkezés, állásfoglalás, a pro- l e t á r d i k t a t ú r a vezetőinek a közoktatással foglalkozó írása jól egészítette volna ki a közölt szemelvényeket. KEMÉNY Gábor, FÖLDES Ferenc írásai jellemzőek a korra, BALÁZS Béla cikke értékes lírai tudósítás.
A k ö t e t megjelenése arra h í v j a fel a figyelmet, h o g y a m a r x i s t a pedagógia t ö r t é n e t é n e k fel- t á r á s á b a n t o v á b b i jelentős feladataink v a n n a k , s a közölt szemelvényekben jelentkező g a z d a g gondolati t a r t a l o m , problematika remélhetőleg k e d v e t is kelt a k u t a t á s h o z .
K Ö T E S Á N D O R
A MAGYAR Ó V Ó N Ő K É P Z Ő I N T É Z E T E K N E V E L É S T U D O M Á N Y I K Ö Z L E M É N Y E I
V I I I . kötet. 1971. Felelős szerkesztő: Elek László Debrecen, 1972. 328 oldal
A t ö b b m i n t egy évtizedes múltra visszatekintő ú j rendszerű óvónőképzés m a m á r bizonyos h a g y o m á n y o k k a l is rendelkezik. E h a g y o m á n y o k egyik megnyilvánulása, h o g y az óvónőképző intézetek időről időre k ö z r e a d j á k t u d o m á n y o s közleményeiket. Az óvónőképzők e k i a d v á n y - sorozata m o s t m á r nyolcadik kötetéhez érkezett, s ez a t é n y ö n m a g á b a n jelzi, h o g y o l y a n kipró- b á l t publikációs fórumról v a n szó, amelynek nemcsak m ú l t j a , h a n e m jövője is v a n .
Talán n e m felesleges emlékeztetni arra a fejlődési ú t r a , a m e l y e t ez a k i a d v á n y s o r o z a t az eddigiekben m e g t e t t . A kezdeményező lépést t u l a j d o n k é p p e n a szarvasi óvónőképző t e t t e , amikor 1961-ben és 1962-ben közreadta „ A szarvasi felsőfokú óvónőképző i n t é z e t é v k ö n y v e "
című k i a d v á n y á t . (E két k ö t e t e t is beleszámítva a sorozat t u l a j d o n k é p p e n m á r a tizedik k ö t e t n é l t a r t . ) Ezek az é v k ö n y v e k igyekeztek számot adni az a d o t t képző t a n á r a i n a k alkotó t e v é k e n y - ségéről, de n e m korlátozódtak neveléstudományi p r o b l é m á k r a , h a n e m felölelték a különböző m á s t u d o m á n y o k , művészeti ágak t e r ü l e t é n végzett tevékenységet is. 1963-ban az e m l í t e t t k i a d v á n y h e l y e t t első ízben jelent m e g a három óvónőképző intézet közös k i a d v á n y a k é n t a
„Magyarországi óvónőképző intézetek t u d o m á n y o s k ö z l e m é n y e " című kötet, a m e l y m e g t a r t v a a szarvasi évkönyvek profilját, i m m á r a képzők közös f ó r u m á v á v á l t . A következő k é t é v b e n (1964-ben és 1965-ben) a k i a d v á n y az előzőhöz hasonló címmel (II., illetve I I I . é v f o l y a m jel- zéssel) jelent meg, profilja azonban a n n y i b a n változott, hogy t e m a t i k á j a egyre i n k á b b a nevelés-
"480
t u d o m á n y i p r o b l é m á k r a k o n c e n t r á l ó d o t t . A k i a d v á n y s o r o z a t p r o f i l j á n a k ez a k é t s é g t e l e n ü l előnyös v á l t o z á s a a IV. é v f o l y a m (1966) ó t a a c í m b e n is t ü k r ö z ő d i k , ugyanis a k ö t e t e k címe ,,A m a g y a r o r s z á g i ó v ó n ő k é p z ő i n t é z e t e k n e v e l é s t u d o m á n y i k ö z l e m é n y e i " - r e v á l t o z o t t . E z a cím 1968-ig (a V L é v f o l y a m i g , illetve kötetig) kísérte a s o r o z a t o t , az egyes k ö t e t e k v i s z o n t t a r - t á l m u k b a n a n e v e l é s t u d o m á n y o n belül is egyre i n k á b b az ó v o d a p e d a g ó g i a és az ó v ó n ő k é p z é s problémái felé f o r d u l t a k . U j a b b változás 1969-ben a V I I . k ö t e t k ö z r e b o c s á t á s a k o r k ö v e t k e z e t t be, a m i k o r az eddigi cím „ A m a g y a r ó v ó n ő k é p z ő i n t é z e t e k n e v e l é s t u d o m á n y i k ö z l e m é n y e i "
f o r m á b a n lényegében s o r o z a t c í m m é v á l t , s a k ö t e t „ Ó v ó n ő k é p z é s és óvodai é l e t " f ő c í m m e l jelent meg. Míg 1963-tól 1969-ig é v e n t e j e l e n t k e z e t t a k i a d v á n y s o r o z a t , most, k é t évi s z ü n e t u t á n l á t o t t ' n a p v i l á g o t az 1971. évvel k e l t e z e t t V I I I . k ö t e t a m á r e m l í t e t t s o r o z a t c í m m e l és i s m é t ,,Óvónőképzés és óvodai é l e t " főcímmel.
A k i a d v á n y s o r o z a t j e l z e t t f o r m a i változásairól aligha kellene beszélnünk, h a ezek a v á l t o z - t a t á s o k n e m k a p c s o l ó d n á n a k szorosan a m i n t e g y évtizedes útkeresés p r o b l é m á i h o z , a s o r o z a t p r o f i l j á n a k , t a r t a l m á n a k a l a p j á b a n v é v e pozitív változási t e n d e n c i á i h o z . Míg az első k ö t e t e k az ó v ó n ő k é p z ő i n t é z e t i t a n á r o k s z á m á r a általános publikációs f ó r u m o t j e l e n t e t t e k , b á r a nevelés- t u d o m á n y i érdeklődés m á r e k k o r is d o m i n á l t , a k ö t e t e k t a r t a l m a egyre j o b b a n d e m o n s t r á l t a , hogy nevelőképző i n t é z e t e k k i a d v á n y á r ó l v a n szó, s ezen belül is e g y r e i n k á b b az ó v o d a p e d a g ó g i á - val és az ó v o d a i nevelőképzéssel kapcsolatos p r o b l é m á k k e r ü l t e k előtérbe. A k ö t e t m o s t a n i címe k e t t ő s profilt jelöl: a t é m á k k ö z p o n t i kérdései a felsőoktatási pedagógia és az ó v o d a - pedagógia.
Az ó v ó n ő k é p z ő i n t é z e t e k m i n t felsőfokú o k t a t á s i i n t é z m é n y e k joggal é r d e k l ő d n e k a felső- o k t a t á s i , p e d a g ó g i a p r o b l é m á i i r á n t . E z az érdeklődés az e l m ú l t é v e k b e n egyre e r ő t e l j e s e b b l e t t s jeléntó's m é r t é k b e n h o z z á j á r u l t az ú j r e n d s z e r ű ó v ó n ő k é p z é s m e t o d i k a i t o v á b b f e j l e s z t é s é h e z . A m o s t k ö z r e a d o t t k ö t e t b e n e t é m a k ö r b e n k é t p r o b l é m a áll a t a n u l m á n y o k h o m l o k t e r é b e n - az egyik az ó v ó n ő k é p z é s h a t é k o n y s á g á n a k fokozása, a m á s i k a h a l l g a t ó k f o l y a m a t o s t a n u l á s á - nak p r o b l e m a t i k á j a .
Az ó v ó n ő k é p z é s h a t é k o n y s á g á n a k fokozása s z e m p o n t j á b ó l említésre m é l t ó DARÓCZI ERZSÉBET
„A nevelői személyiség hatásmechanizmusának vizsgálata néhány metakommunikációs eszköz tükré- ben" című t a n u l m á n y a . A szerző a nevelői személyiséget e z ú t t a l a f e l s ő o k t a t á s v i s z o n y l a t á b a n teszi v i z s g á l a t t á r g y á v á , a m i k o r az o k t a t ó i személyiségnek a h a l l g a t ó i személyiségre való h a t á s a egy s z e k t o r á t t a n u l m á n y o z z a . H a b á r i t t n y i l v á n v a l ó a n csak a p r o b l é m a egyik s z e k t o r á r ó l v a n szó, a v i z s g á l a t jelentősége t ú l n ő az óvónőképzés h a t á r a i n és a f e l s ő o k t a t á s i pedagógia egésze s z e m p o n t j á b ó l f i g y e l m e t érdemel. U g y a n c s a k az ó v ó n ő k é p z é s h a t é k o n y s á g á n a k p r o b l é m á j á h o z kapcsolódik BABODI BÉLA „AZ óvónőképzés korszerűsítésének megítélése A hallgatók gondolkodásá- ban" című í r á s a , a m e l y a képzési rendszerrel való hallgatói a z o n o s u l á s t vizsgálja. Végül e t é m a - körben m e g kell említeni SARKADY SÁNDOR és SZABADOS LÁSZLÓ „A nevelömunka tervezésének néhány kérdése kétéves képzésünkben" című t a n u l m á n y á t . A szerzők a p r o b l é m á t az óvónőképzés speciális k ö r ü l m é n y e i k ö z ö t t vizsgálják és e n n e k a l a p j á n j u t n a k el „ a n e v e l ö m u n k a elvi irányí- t á s á n a k ideális s é m á j á " - h o z . A. t a n u l m á n y olyan k é r d é s k ö r t ölel fel, a m e l y b e n a k ü l ö n b ö z ő f e l s ő o k t a t á s i i n t é z m é n y e k k ö r ü l m é n y e i k szerint m á s és m á s e r e d m é n y h e z j u t h a t n a k , m e t o - dológiai v o n a t k o z á s b a n és esetleges összehasonlító v i z s g á l a t o k v i s z o n y l a t á b a n a z o n b a n ez a t a n u l m á n y is t ú l n ő az óvónőképzés keretein.
A f e l s ő o k t a t á s i pedagógia körébe t a r t o z ó m á s i k p r o b l é m a k ö r a h a l l g a t ó k f o l y a m a t o s t a n u l á - sának kérdése. E t é m á h o z t a r t o z i k KRAJNYÁK NÁNDOR „Pedagógiai visszacsatolás és a folyamatos tanulás módszerei" című írása. E b b e n az összefüggésben k e r ü l előtérbe a f o l y a m a t o s t a n u l á s és a f o l y a m a t o s ellenzőrzés kölcsönös viszonya, m i n d e n e k e l ő t t a f e l a d a t l a p o s ellenőrzés f o r m á j á - ban. A szerzők b e s z á m o l n a k az á l t a l u k kidolgozott f e l a d a t l a p típusokról és a v e l ü k elért ered- m é n y e k értékeléséről. I l y e n jellegű t a n u l m á n y t t e t t közzé ZSÁMBÉKI LÁSZLÓ „Kísérletek a hatékonyabb oktatási módszerek kialakítására a pedagógiai pszichológia oktatásában" és BABODI BÉLÁNÉ ,,Programozott feladatlapos ellenőrzés a folyamatos tanulás biztosítására az óvodaegészség- tan oktatásában" címen.
Az ó v o d a p e d a g ó g i a i t é m á j ú t a n u l m á n y o k ez é v b e n m i n d e n e k e l ő t t pszichológiai a s p e k t u s b ó l közelítik m e g a z óvodai élet egyes p r o b l é m á i t . Az i s m e r t e t e t t v i z s g á l a t o k e r e d m é n y e i t e r m é - szetesen jól h a s z n o s í t h a t ó k az ó v o d a i nevelés elmélete és az ó v o d a i d i d a k t i k a v i s z o n y l a t á b a n is.
T a r t a l m u k n á l fogva m i n d e n e k e l ő t t k é t t a n u l m á n y r a érdemes felhívni a figyelmet, nevezetesen SARKADYNÉ ECKER MAGDOLNA „AZ összehasonlítás gondolkodási műveletének kísérleti vizsgálata az óvoda nagy csoportjában" és NÉMETH SÁNDOR „A szabálytudat kialakulásának vizsgálata az óvodai nagycsoportokban" című írásaira.
H e l y e t k a p t a k a k ö t e t b e n ez é v b e n is ó v o d a t ö r t é n e t i t a n u l m á n y o k . Az „ Ó v o d a t ö r t é n e t "
r o v a t b a n e z ú t t a l e g y t a n u l m á n y szerepel, nevezetesen REGŐS JÁNOS „AZ 1891. évi óvodai törvény végrehajtásának kezdete Vas megyében" című m u n k á j a . E z a t a n u l m á n y m i n d a h a z a i ó v o d a t ö r - téneti k u t a t á s , m i n d p e d i g a Vas m e g y e i n e v e l é s t ö r t é n e t i h e l y t ö r t é n e t i k u t a t á s o k s z e m p o n t j á b ó l jelentős, e g y b e n m e t o d i k a i modellül szolgálhat m á s t e r ü l e t e k s z á m á r a a szóban forgó i d ő s z a k
3 Magyar Pedagógia 481
helytörténeti feldolgozása s z e m p o n t j á b ó l . Az említett t a n u l m á n y o n kívül a z o n b a n m é g t o v á b b i h á r o m történeti tárgyú t a n u l m á n n y a l találkozunk a k ö t e t e t bevezető „A m a g y a r ó v o d a p e d a g ó g i a felszabadulás utáni t ö r t é n e t i fejlődéséhez" című részben. K ö z ü l ü k ELEK LÁSZLÓ ..A felszabadulás élménye a gyermekirodalomban" és VAJDA AURÉL ,,25 év az óvodai irodalmi nevelés történetében"
című t a n u l m á n y a fontos és érdekes tényanyagot t á r fel az e l m ú l t negyedszázad irodalmi neve- lésével kapcsolatban. KOVÁCS GYÖRGY „A szerepjáték elméleti és gyakorlati kérdéseinek fejlődése az elmúlt 25 évben" című írása ugyancsak érdekes p r o b l é m á t taglal, de a leírt v i t á k résztvevőjé- nek ítéletalkotásában megnyilvánuló — a l a p j á b a n véve m e g b o c s á t h a t ó — s z u b j e k t i v i t á s és a történeti k u t a t á s követelte objektivitás konfliktusát feloldani nem t u d j a . A közölt p r o b l é m a - történeti t a n u l m á n y o k feltehetően arra sarkallják m a j d az érdekelt k u t a t ó k a t , liogy ú j ó l a g átgondolják a történeti megközelítés m i n t kutatási módszer óvodapedagógiai a l k a l m a z á s á n a k problémáit.
Az ismertetett k ö t e t előzményeinek és m a g á n a k a k ö t e t n e k az ismeretében t a l á n jogos az a megállapítás, hogy az óvónőképző intézeti közlemények szerzői g á r d á j á n a k figyelme a felső- oktatási pedagógia és az óvodapedagógia problémáira k o n c e n t r á l ó d o t t . A legutóbbi k ö t e t azon- ban azt is jelzi, hogy az óvónőképzők oktatói, kutatói bizonyos értelemben válaszút előtt á l l n a k : a két központi téma közül melyiket részesítsék előnyben. Az.intézetek felsőoktatási i n t é z m é n y jellege, a felsőoktatási pedagógia iránti általános érdeklődés fokozódása, e p r o b l é m a k ö r n e k az intézmények képzési feladataival való szoros kapcsolata feltétlenül indokolja, liogy az óvónő- képző intézetekben felsőoktatási pedagógiai kutatások f o l y j a n a k . Félő azonban, liogy az óvoda- pedagógiai k u t a t á s o k , m i n t az óvodai neveléselmélet, az óvodai d i d a k t i k a , az óvodatör.ténet k u t a t á s a h á t t é r b e szorul, s ez nem utolsósorban azért említésre méltó, m e r t az ó v o d a p e d a g ó g i a
% jelenlegi hazai helyzetében az óvónőképző intezetek az óvodapedagógiai k u t a t á s o k legkiterjed- t e b b bázisait a l k o t h a t j á k . Bízvást remélhetjük, hogy az óvónőképző intézetek képzési f e l a d a t a i szempontjából elsődleges óvodapedagógiai kutatások nem szorulnak h á t t é r b e , s ez a „Közle- m é n y e k " ú j a b b köteteiben is tükröződik m a j d .
„Á m a g y a r óvónőképző intézetek neveléstudományi közleményei" V I I I . k ö t e t é t h á r o m t a g ú szerkesztő_ bizottság, állította össze, melynek tagjai ELEK LÁSZLÓ felelős szerkesztő, t o v á b b á RRAJNYÁK NÁNDOR és KELÉNYI FERENC. A k ö t e t b e n a z e m l í t e t t e k e n k í v ü l m é g m á s í r á s o k is
szerepelnek. - - ' • . .
. • : VÁG OTTÓ
"482
