AZ ÁKM-EK FELHASZNÁLHATÓSÁGA
A KULGAZDASÁGI KAPCSOLATOK ELEMZESÉNÉL
DR. FARAGÓ KATALIN
A Statisztikai Szemle 1976. évi 8—9. számában megjelent tanulmányával dr.
Kozma Ferenc1 olyan területre irányítja az olvasók figyelmét, amely feltétlenül meg—
érdemli a nyilvános szakmai vitát. A téma időszerűségéhez nem fér kétség. hiszen az utóbbi években — elsősorban a világpiacon váratlanul lezajlott és súlyos követ- kezményekkel járó változások hatására — a külgazdasági kapcsolatok világszerte az érdeklődés középpontjába kerültek. A magyar népgazdaság közismert nyitott jellege külön is indokolja. hogy külgazdasági kapcsolatainknak mind mélységét.
mind hatékonyságát fokozott figyelemmel kísérjük, mert ezeken a területeken ed—
dig még kiaknázatlan lehetőségek felderítésére van remény.
Természetesnek tekinthető, hogy az ágazati kapcsolati mérlegeknek a külgaz- dasági kapcsolatok mérésében betöltött, illetve betöltendő szerepéről kezdeménye-
zett vita a mérleget felhasználók oldaláról indult ki. Magam is ehhez a táborhoz
tartozom. és nagyon egyetértek a Kozma Ferenc által felvetett javaslatok gondolatihátterével. egyúttal azonban érdeklődéssel várom a mérleg összeállítóinak véle—
ményét is.
Kozma Ferenc az említett tanulmányban az 1990—ig terjedő időszak stratégiai szükségleteit szem előtt tartó és a szokásosnál részletesebb szektorbontási javas-
latot mutatott be, amely részben az ÁKM-szektorok számában, részben a csopor- tosítás ismérveiben tér el az eddigiektől. Az általa javasoltban sokkal erőteljeseb—ben jutnak kifejezésre a külkereskedelmi szemléletű csoportosítások (például a SlTC2 vagy a KGST Külkereskedelmi Termékjegyzék) követelményei. mint a hagyo—
mányos ÁKM-ében. amely a termelés ágazatok szerinti besorolásán alapszik. Az.
hogy e kétféle csoportosítás nagymértékben különbözik egymástól, a dolog termé- szetéből fakad, hiszen amíg az ágazatok szerinti csoportosításban általában azok a termékek (vagy szolgáltatások) kerülnek egy csoportba, amelyeket együtt állíta- nak elő, addig a külkereskedelmi csoportosításokban sokkal nagyobb-szerepe van a termék (vagy szolgáltatás) rendeltetésének. A kétféle csoportosítás eltérése meg-
figyelhető mind a KGST csoportosítási rendszerében, mind az ENSZ által aján- lott csoportosítások (SITC és lSlC3) különbségében is.
Ha sikerülne az ÁKM -et úgy átalakítani, hogy az a külgazdasági kapcsolatok elemzésének szükségleteit is kielégítse, kétségtelenül rendkívül hasznos lenne. Vé—
* Dr. Kozma Ferenc: Külgazdasági kapcsolataink mérése az ÁKM segitségével. Statisztikai Szemle. 1976.
évi H. sz. 840—860. old.
? Az ENSZ által ajánlott csoportosítás (Standard International Trade Clossification)
" Az ENSZ által ajánlott egységes ágazatok szerinti osztályozási rendszer (International Standard Industrial Classification of Ali Economic Activities).
DR. FARAGÓ: AZ ÁKM-EK FELHASZNALHATÓSÁGA 197
leményem szerint is haladnunk kellene a Kozma Ferenc által felvázolt irányban.
de hogy meddig juthatunk el ezen az úton, az a javasolt változtatásokhoz szüksé- ges statisztikai adatbázis megteremthetőségétől függ.
E hozzászólás keretei között természetesen nem kívánok a felvetett javaslatok mindegyikével részletesen foglalkozni. mindössze a külkereskedelem, sőt azon be—
lül is csak az export hatékonyságával kapcsolatban szeretnék kifejteni néhány ki- egészítő gondolatot.
Ahhoz, hogy meg tudjuk ítélni, mely termékek exportja gazdaságos, melyeké kevésbé az számunkra, ismernünk kellene a külföldi eladási ár és a belföldi rá- fordítások arányát termékenként. Az ilyen jellegű információk hasznosságát aligha lehet túlbecsülni. Mivel a kedvezőbb gazdaságosságú termékek exportjának növe—
léséhez azokból többet is kell termelnünk, a fenti információk hiánya vagy meg- léte nemcsak külkereskedelmünk. hanem egész gazdasági struktúránk hatékonyab- bá tételének lehetőségét is érinti.
Jelenleg nem rendelkezünk ilyen, az egyes termékek népgazdasági szemléletű
exporthatékonyságát kifejező mutatókkal, mindössze a következő kérdésekre tudunk
elfogadható pontosságú választ adni:— milyen az egyes termékek külföldi eladási árának és az utolsó termelési fázisban fel- merülő belföldi ráfordításoknak az egymáshoz való viszonya (ami termékenkénti információ ugyan, de nem népgazdasági, hanem vállalati szemléletű):
— milyen az egyes ágazatokban átlagosan a termékek külföldi eladási árának és a hal- mozott belföldi ráfordításoknak egymás közti aránya (ami pedig népgazdasági szemléletű információ ugyan, de nem termékenkénti).
A termékenként számolható vállalati szemléletű mutatók hasznosságát is el kell ismerni. Ezek adnak magyarázatot a vállalatok gazdasági magatartására. E mu- tatók alapján vizsgálhatja a vállalat, hogy — érdekeltségénél fogva — mely termékek exportja előnyösebb a számára. Csakhogy a vállalat érdekei nem feltétlenül esnek egybe a népgazdaság érdekeivel. A vállalat és a népgazdaság ráfordításai nem azonosak, és árrendszerünk ismert sajátosságai miatt különböző termékek esetén különböző mértékben térnek el egymástól. Ilyen körülmények között a vállalati szem- léletű mutatókból általában nem lehet a népgazdasági szemléletű hatékonyságra következtetni. és nem is nagyon használjuk őket struktúrapolitikánk alakítására.
Gazdasági struktúránk hatékonyabbá tételéhez jelenleg az ÁKM alapján szá- mítható mutatók sem nyújtanak kielégítő információt. Bár az inverz matrix segítsé- gével mód nyílik a népgazdasági szempontból felmerülő (halmozott) ráfordítások figyelembevételére, ezek az információk azonban csak olyan mértékben részletezve nyerhetők. mint amilyen mélységű a felhasznált ÁKM szektorok szerinti tagolása.
Ez a szektorbontás pedig nem biztosítja a fenti célt szolgáló számításokhoz szük—
séges homogenitást. Gazdasági és —- azon belül — exportstruktúránk javításához is termékkategóriákban kell gondolkoznunk, mivel termékek (és nem ágazatok) ter- meléséről, illetve exportjáról kell döntenünk.
Ezek után szinte természetesen merül fel az a javaslat. hogy az ÁKM szektor—
számának növelésében keressük a megoldást. Jobban meggondolva azonban arra a következtetésre kell jutnunk. hogy ez nem jelentheti a vázolt probléma igazi meg- oldását. Több száz (esetleg ezer) szektoros ÁKM—ek sem biztosítanák ezekhez a szá- mításokhoz a kellő homogenitást, a szükséges adatok mennyisége, megszerzési költsége és a mérleg összeállításának időtartama viszont hatványozott mértékben növekedne.
Nem biztatnak ebből a szempontból kielégítő eredménnyel az ún. kiemelt ter-
mékekből összeállított mérlegek sem. Mivel kiemelni is csak korlátozott számú ter-198 DR. FARAGÓ: AZ ÁKM—EK FELHASZNÁLHATÓSÁGA'
méket lehet, csupán szerencsés véletlen folytán kaphatunk megfelelő pontosságú információt egy-egy termék exporthatékonyságára. Hiába szerepel ugyanis kiemel-
ten az éppen vizsgálni kívánt termék. ha valamely fontos közvetlen vagy közvetett
inputja már nem kiemelt anyag vagy termék. ahelyett már nem is az ágazati átla-gos ráfordítást. hanem csak egy másik kiemelt termékét tudjuk figyelembe venni.
Természetesen az, hogy ezek a mérlegek önmagukban nem oldják meg az'eíx—
portgazdaságossági számítások problémáit, nem jelenti azt. hogy hasznos részlet- információkat sem nyújthatnak erre a célra.
' A népgazdasági szemléletű eXporthatékonyság termékenkénti vizsgálatára az
Országos Tervhivatal Tervgazdasági intézetében a közelmúltban kísérleti jellegű munka kezdődött. Az alkalmazandó módszer tömören úgy jellemezhető, hogy kom—*
binatív módon használja mind az egyes termékekre vonatkozó információk egyedi
(,.gyalog") feldolgozását, mind az ÁKM-en alapuló (,.nagyüzemi") input-output tech- nikát a vizsgálandó egyes exporttermékek egységnyi nettó devizahozamáhozl1 szük—'séges népgazdasági szintű (halmozott) bérráforditásainak5 meghatározására. Mind—
addig. amig a rendelkezésre álló információklehetővé teszik számunkra. egyedi vizsgálatok alapján vesszük figyelembe a halmozott ráfordításokat, ahol pedig már nincs mód (vagy esetleg már nem érdemes a tételek kviszonylag kis súlya miatt)
"gyalog" tovább menni, [belépnek az ÁKM—ből származó ágazati (átlagos) halmozott
ráfordítások.
A körvonalazott számítási módszer — Kozma Ferenc javaslatához hasonlóan — az ágazati kapcsolati mérlegek hasznosítását igyekszik továbbfejleszteni a külgaz- dasági kapcsolatok elemzésében. Ennek a munkának a sikeréhez szoros együttmű—1
ködésre van szükség e mérlegek összeállítói és felhasználói között. Ezért tekintem rendkivül hasznosnak, hogy a Statisztikai Szemle szerkesztősége kezdeményező sze—
repet vállalva lehetőséget nyújt e .,párbeszéd" folytatására.
PE3iOME
AaTop HaCTosmeü CTaTbH ablcxaablaae'r HGCKoanO nononnmensHbix cooőpame'uuü K ouepxy (DepeHua Kozma ,,MsMepel-me BHeuJHeaKOHOMIgHeCKHX canaeüc nomaubio mem- otpacnenoro 6311ch3" Koropbiü 65111 onyőnuxosau s Homepe 8—9 )KypHana ,,CTaTMCTnue'c—
noe Oőospeune" sa 1976 rop, (up. 840—860).
B cs'oux cooőpamel-mzx as'rop Hapsny c npouuM ocvauaanusaercn Ha süTpOHYTle e yhoMm—IYTOM ouepke npegnomenwnx omocwrenbno acpcpekmsnocm SKCl'iOpTa. B cassu c aTuM uanarae-r akcnepuMeHTanbl-iuű METOA, npuronubiü AM uccneraann HapoAHoxossü-
CTBeHHOf—í scpcpeK'maHocm axcnop'ra OTAeanbIX npOAYKTOB.
)
SUMMARY
The author adds a few ideas to Ferenc Kozma's study published in Statistical Review 1976, No. 8—9 (pp. 840—860.) entitled ..Measuring Hungary's Foreign Trade Relations with lnput—Output Techniaue".
' Of the proposals raised in the study the author discusses export efficiency. She présents an experimentai method, used for investigating export efficiency as viewed from the national economy level. and setting out from individual products.
* Az eredmény mérésére azért választottuk a nettó (és nem a bruttó) devizahozamot, mert 'ennek, tartalmát nem hígitja fel az importanyag-tartalom reexportja. , , ,
5 A ráfordításokat azért vezetjük vissza a bér- (és nem a munkaidő-) ráfordításokra, mert ezeknek az adatbázisa megbízhatóbb (a részmunkaidősök és a foglalkoztatott nyugdijasok nyilvántartásának,[valamint
az óranyiivántartásnak a hiánya miatt). * * *
