1148 SZEMLE
zis-hálo'zat létrehozását kezdeményezte. En- nek megfelelően a Pénzügyminisztérium, az Országos Tervhivatal. a Munkaügyi Minisz- térium és a Központi Statisztikai Hivatal in- formációellátó intézményei (a Pénzügyi Szá- mítástechnikai Intézet, az OT Számítástechni—
kai Központja, MUM Számitástechnikai Inté—
zet és a KSH Számítóközpontja) megkezdték a munkát. hogy szervezetten együttműködve koordinált államigazgatási adatbázis-hálóza- tot hozzanak létre.
A fejlesztés szervezeti kereteként az emli—
tett intézmények igazgatói 1981. május 7-én Pesti Lajosnak, a Központi Statisztikai Hiva- tal elnökhelyettesének jelenlétében, szerződés aláírásával létrehozták az Államigazgatási
Informatikai Fejlesztési Társaságot.
Az alapító szerződésben a tagok elhatá—
rozták. hogy közös fejlesztéssel olyan tartal- milag összehangolt adatbázis—rendszert hoz- nak létre. amely lényegesen csökkenti. hosz- szabb távon megszüntetheti az adatgyűjtési, adattárolási párhuzamosságokat. és a jelen- leginél hatékonyabb támogatást nyújt a nép—
gazdasági döntéshozatalhoz.
A hatodik ötéves terv tartamára tervezett fejlesztés két szakaszban valósul meg.
Az elsőben, kb. 1982 végéig a fő feladat a részt vevő intézményekben tárolt adatál- lományok tartalmi, logikai összehangolása, integrálása olyan rendszer keretében, amely- nek egyes részállományait egymástól függet—
len számítógépek kezelik, de amelyek egysé—
ges elvek szerinti működését egy sor korsze—
rű software és egyéb segédeszköz, illetve szer- vezési megoldás segíti.
A második szakaszban, 1985-ig a tagok az így létrejött integrált rendszert az autonóm számítógépek közti kommunikáció megterem- tésével államigazgatási osztott adatbázis-há-
Iózattá fejlesztik tovább.
A Társaság munkája során elsősorban a már meglevő erőforrásokra kíván támaszkod- ni. Saját személyi állománnyal nem rendelke—
zik, az egyes feladatokat a tagintézmények által delegált szakértők látják el. E munka—
csoportoknak és a Társaság egyéb ügyeinek operatív irányítását a hasonló módon létre- hívott Projekt Iroda végzi. A Társaság élén
az intézmények igazgatóiból alakult Igazga- tótanács áll.
Az átfogó célkitűzések fokozatos megvaló——
sítása érdekében az első fejlesztési szakasz keretében négy konkrét területen indult meg:
a fejlesztés. amelyeket a későbbiekben to—
vábbiak követnek.
A különböző intézményekben tárolt adatok hasznosítását kívánja elősegíteni a közös a——
datdokumentációs rendszer. Ebből a felhasz- nálók tájékozódhatnak arról. hogy a keresett- témában hol, milyen adat található, és ah—
hoz miként tudnak hozzáférni. A felhasználó tehát a decentralizált állományokkal mint egy-'
séges adatvagyonnal áll majd szemben.
A már jelenleg is nagy volumenű mágnes——
szalagos adatcserét úgy kívánják korszerűsí- teni. hogy csökkenjen az átfutási idő, és az adatok átadása. fogadása kevesebb rátör——
dítást igényeljen.
A logikailag egyeztetett tartalmú és doku- mentált adatállományok kölcsönös operatív hasznosítását akkor lehet elérni, ha létrejön az a hálózat. amelynek segítségével a tagin—
tézmények elérhetik egymás adatbázisait. Fi-—
gyelembe véve egy ilyen hálózat létrehozá—
sának várható nagy ráfordításait, a megol- dásra váró nagyszámú technikai, jogi, pénz-—
ügyi problémát. a végső döntés megalapo- zása céljából a tagintézmények közös előké-
szítő munkálatokat indítottak el.
Az adatállományok logikai egyeztetésén belül kulcskérdés azoknak a gazdasági ala—v nyoknak (vállalatoknak. költségvetési szervek- nek stb.) egységes nyilvántartása, amelyekre vonatkozóan a különböző szervek adatokat gyűjtenek. Megindult tehát a jelenlegi nyil- vántartások közelítése. összehangolása annak érdekében. hogy az így létrejövő egységes ,,számjel"—állományok közös gerincét adhas- sák az adatbázisoknak.
A felsorolt konkrét fejlesztési feladatok ' su—
pán részei egy hosszabb távú közös VÓIIOI—
kozásnak. Ennek sikere nem csupán a gaz—
daságirányítás felső szervei számára jelente- ne jelentős támogatást. hanem a párhuzamos adatgyűjtések felszámolása lehetőségének megteremtésével a gazdasági élet minden résztvevője számára is előnyöket biztosít.
MAGYAR SZAKIRODALOM
A STATISZTIKAI KUZLEMÉNYEK, A STATISZTIKAI ÉS NEMZETGAZDASÁGI
KUZLEMÉNYEK
ÉS A NEMZETGAZDASÁGI SZEMLE REPERTÓRIUMA, 1861-1892
(Összeállította: Hernádi László Mihály.) Központi Statisztikai Hivatal Könyvtár és Dokumentációs Szol- gálat. Budapest. 1980. 386 old.
A múlt század második felében több mint három évtizeden át (1872—1873. és 1875—1876.
évi szüneteléssel pontosan 28 éven keresztül) megjelent fenti folyóiratok biztosították sta- tisztikusaink számára a rendszeres publiká- ciós tevékenységet. és ezért a mai Statiszti- kai Szemle elődjeinek tekintjük őket.1
1 A későbbiek során a Közgazdasági és Közigaz- gatási Szemle (1893) és a Városi Szemle (1908) kö- zölt statisztikai tanulmányokat. Ezeknek — tudomásom szerint — nincs repertáriuma.
TSZEMLE 1149
A folyóiratok szerkesztői a korszak legne- vesebb statisztikusai. közgazdászai voltak:
Hunfalvy János (1861—1868). Keleti Károly (1869—1871), Halász Imre (1874), György End- ,re (1877—1886). Heltai Ferenc (1887—1888) és
Ieke/falussy József (1889—1892).
A feldolgozott lapokban — a mindenkori címtől függetlenül -— a statisztika, a demográ- fia és a közgazdaságtan (akkori szóhaszná—
álattal nemzetgazdaságtan) mellett rendszere—
sen találunk szinte valamennyi népgazdasá- gi ággal kapcsolatos tanulmányokat.
Ezeknek a könyvtárainkban meglehetősen kevés helyen fellelhető, sokoldalú tudomá- nyos folyóiratoknak tartalmi és szerzők sze—
rinti feltárását, használatuk meggyorsítását, a kutatók munkájának elősegítését. megkönnyí- tését tűzte ki célul a repertórium összeállí- tója. Fáradságos, de eredményes munkájá—
rnak bizonyítéka a közel 400 oldalas kiad- vány.
Különös figyelmet érdemel az összeállítás azért is. mert — mint (: bevezetésből meg- tudhatjuk — ez az első hazai számítógépes 'repertórium. Készítése a Központi Statisztikai Hivatal IBM 370—es számítógépével történt, :a TEXT-PAC programcsomag szerint.
A repertórium —— rövid bevezetés után —
"két részre tagozódik: az első a betűrendes szerzői rész (7—71. oldal), a második a tárgy- szómutató (73—386. oldal). amely betűhűen követi a cikk címében megtalálható kifeje- zést (például: Ausztria. Ausztriában, ausztriai, Ausztriával). Mindkét rész az azonos szerző- fhöz, illetve tárgyszóhoz tartozó cikkeket idő-
rendben közli.
A szerzői betűrendes rész mintegy 1800 (pontosan 1792) tétele rendkívül nagy segít- séget nyújt a korszak vagy egy-egy személy ,publikációinak megismerésére törekedő sta- tisztikus. illetve közgazdász kutatóknak. Szá- mos olyan kevésbé ismert tanulmányra hívja fel a figyelmet. amelyről eddig csak néhány monográfiát. életrajzot készítő szakembernek volt tudomása. A repertóríumban leggyak- rabban szereplő szerzők: Vargha Gyula 32, Keleti Károly 28, Földes Béla 24, Konek Sán- )clor 23, Ráth Zoltán 21 tanulmányt tett köz—
zé a feldolgozott évfolyamokban. Egyetlen. de témáját tekintve érdekes és nagy terjedelmű (60 oldalas) 1867—ben közzétett tanulmányá- val (.,Párhuzam a magyar koronai birodalom és az ausztriai német, lengyel és cseh koro—
inai országok közötti területi. népességi, had—
ügyi és pénzügyi tekintetben") szerepel a szerzők között Fényes Elek.
Mint fent említettük, nemcsak a statiszti- kai vagy a közgazdasági témák kutatói ta- lálhatnak a repertóriumban érdeklődésükre számot tartó közleményeket. hanem más tu—
dományágak szakemberei is felfedezhetnek egy—egy kevesek által ismert tanulmányt. Né—
hány kiragadott példát megemlítünk: orien-
talisztika (Strausz Adolf), jogtudomány (Wlas- sics Gyula), egyháztörténet (Nagy Márton), vízgazdálkodás (Dékány Mihály, Türr István).
A szerzői betűrendes részhez két kritikai észrevételt szeretnék tenni. Egyrészt hiányol- ható. hogy a névváltozásokra nem utal az összeállítás. lgy Földes Béla Weisz Béla né- ven is megtalálható korábbi publikációival anélkül, hogy az előzményre, illetve a foly- tatásra felhívnák a használók figyelmét. vagy Vízneker Antalnál is célszerű lett volna meg—
jegyezni. hogy a későbbiek során Vizaknaí néven publikált. A másik (bár nem jelentős) hiányosság. hogy a csak kezdőbetűkkel vagy szóval aláírt tanulmányok szerzőinek (14 eset 39 cím) kilétére nem utal az összeállítás, bár ez a bibliográfiák. repertóríumok készítésé- nél általános gyakorlat. Feltételezhető. hogy mindkét hiányosság a számítógépes feldol- gozás adta korlátokra vezethető vissza, eb- ben az esetben célszerű lenne egy sokszo- rosított pótlással kiegészíteni a kötetet.
A repertóríum terjedelmileg nagyobb ré- szét a tárgyszómutató (számítógépes megha- tározással: KWOC-índex2 teszi ki. Ez az ősz- szeóllitósnak az a része. amelynél a hagyo- mányos módszerekkel készitett repertóríumok—
hoz szokott használó nehezen tudja eldön- teni, hogy az új rendszerű feldolgozás jobb-e vagy rosszabb—e, mint az ismert repertóríu- mok tematikus része. Kétségtelen, hogy a ré—
gi rendszer alkalmazása is számos problémát vet fel. A témacsoportok meghatározása, az egyes tanulmányok egy (esetleg több) cso- portba való besorolása —— még a lehető leg- nagyobb körültekintéssel és pontossággal történő munkavégzés esetén is — meglehető—
sen sok, szubjektiv döntésből következő hi—
bához, következetlenséghez vezethet. Ettől a veszélytől eltekintve biztosítható, hogy az egy-egy témával foglalkozó összes tanulmányt egy csoportban lehet megtalálni függetlenül attól, hogy a szerző milyen cimmel publikál—
ta azt, mert a besorolás alapjául a tarta- lom és nem a cím szolgál.
Az új rendszer a szubjektív tévedést kikü—
szöböli, mert a besorolást a számítógép vég- zi el a cim minden egyes releváns szavá—
nak figyelembevételével. Ennek megfelelően például ,,A selyemhernyó tenyésztés Magyar—
országon" c. tanulmány három helyen talál- ható meg az indexben. A feldolgozásnak ez a rendszere is több hiányosság forrása:
1. ha a cím nem utal egyértelműen a tartalomra.
akkor vagy egyáltalán nem. vagy csak az összes fel—
tételezhető rokonfogalom átnézése után fedezhető fel:
2. mivel témacsoportok nincsenek. az azonos té- mával (esetleg a tanulmánynak csak egy részében) foglalkozó cikkek megtalálása legfeljebb az összes cím átnézése után válik lehetővé.
?- KWOC: Keyword out of context — szövegkörnye- zetből kiemelt kulcsszó.
1150
E két módszer előnyeinek és hátrányainak egybevetése után nehéz akár egyik, akár má- sik mellett egyértelműen állást foglalni. En—
gedtessék meg e sorok írójának, aki maga is készített már hasonló összeállítást.3 az az észrevétel. hogy a két módszer valamiféle összeötvözését kellene kidolgozni. Talán az ETO (Egyetemes Tizedes Osztályozás) rövidí—
tett változatának beépítésével a számítástech- nikai feldolgozásba -— és ezáltal témacsopor- tok képzése —— mindkét módszer előnyei ki—
bontakoztathatók lennének. Ennek megoldá- sához természetesen a könyvtárosok és a szó- mitástechnikai szakemberek jól összehangolt előkészítő munkájára van szükség. Mivel erre lehetőség van, úgy gondoljuk. a feladat meg- oldható.
Még egy kritikai megjegyzés a kiadvány egyetlen —— technikai — hibájáról. Az egyéb—
ként ízléses, jól áttekinthető. kitűnően olvas- ható mű (ezt azért jegyezzük meg, mert nem minden esetben sikerül ilyen jól a számítás—
technika készítette oldalak sokszorosítása) használhatóságát a kötés módja (ragasztófű- zés) erősen lerontja. Az ilyen összeállítások kézikönyvjellegű használatot feltételeznek, gyakori kézbevétellel és forgatással. e kötési módszer mellett viszont néhány alkalommal történő keresgélés után a kötet lapokra esik
szét.
A feldolgozási módszert, illetve abból adó- dóan — (: használhatóságot érintő néhány
3 A Statisztikai Értesítő szakosított tartalomjegyzé- ke és névmutatója. l—Vl. évfolyam (1951. június -—
1956. szeptember). Központi Statisztikai Hivatal. Bu- dapest. 1958. 53 old.
'*Statisztíkai Szemle. Repertórium. 1923—1962. Az 1—40. évfolyamban megjelent cikkek bibliográfiája.
tárgy— és névmutatója. Az 1963. évi 10—11. szám mol- léklete. 103 old.
SZEMLE;
fent leírt meditációtól eltekintve - meg kell állapítani. hogy a repertórium a Központi Sto-- tisztikai Hivatal Könyvtár és Dokumentációs Szolgálat egyik legjelentősebb -- és mivel nem
kizárólag a statisztika művelői számára szol—
gál segítségül —— leghasznosabb bibliográfiai kiadványa. Öszintén sajnálható,_ hogy a ki- advány kis (100) példányszámban jelent meg—
ily módon feltételezhető. hogy az érdeklődők (könyvtárak, kutatók) egy része egyáltalán nem, vagy csak nehezen jut majd e fontos gyűjteményhez.
*
A KSH Könyvtár és Dokumentációs Szolgá-—
lat új kiadványával megkezdte a hazai sta—
tisztikai folyóiratok számítógépes repertóriu——
mainak kiadását. Hasonló — de hagyományos feldolgozási módszerekkel készült —— repertéw riumot eddig csak a Statisztikai Szemle adott ki 40, illetve 50 éves fennállása alkalmából.,"
Az ismertetés befejezéseként azt terveztük leírni: reméljük rövidesen hasonló összeálliw tásokról kapunk hirt. Örömmel értesültünk róla, hogy jelen sorok nyomdába adásakor már megjelent a Demográfia 1958—1980. évi repertóriuma, továbbá, hogy elkészült és nyomdában van a Területi Statisztika (koráb- ban Megyei és Városi Statisztikai Értesítő)
1957—1980. évi repertóriuma is.
Dr. Heinz Ervin
Az 1957—1964. években külföldi könyvekről és tanul- mányokról közölt ismertetések bibliográfiája. (Statisz- tikai Szemle. 1964. évi 12. sz. Melléklet) 64 old.
Statisztikai Szemle. Reportórium. A 41—50. évfo- lyamban megjelent cikkek. illetve a 43—50. évfolyam- ban megjelent külföldi könyv- és foiyólratcikk—ismer- tetések bibliográfiája. Tárgy— és névmutató' (1923- 1972). Budapest. 1975. 116 old.
