Ashton T. S.: Economic and Social Investigations in Manchester, 1833-1933. A Centenary History of the Manchester Statistical Society; Introduction aux Sciences Économiques et Juridiques

3. szám. ——267——— 1936

sági kamarák mai szervezetét is. Ezen kívül fő- kép azokat az okokat vizsgálja itt, melyek miatt a kamarák több tekintetben nem fejthették ki a tőlük elvárt eredményeket s az intézmény jobb dotálását és törvényes reformokat sürget.

Ha az egész munkáról a bírálat hangján em-

lékezünk meg, talán elég, ha megállapítjuk, hogy

Szerzőnek ez a legújabb munkája is méltán sora- kozik eddigi közismerten kitűnő könyvei mellé,

S—s I. d'r.

Ashton, T. S.: Economic and Social Investi—

gations in Manchester, 1833—1933. A Centenary History of the Manchester Statistical Society.

London, 1934. XII —l— 179 ].

Introduction aux Sciences Économigues et

Juridiclues. ,

A ,,Socie'té Royale d'liconomie Potitigue, de Statisti- due et de legislation" kiadasa (LtEgypte contempo- raine, lí)35jan—febr.—i szám). Kairó, 1935. XVI —l— 885 1.

Mindkét mű jubileum alkalmából

hagyta el a sajtót; bár mindkettő egymástól egé-

szen elütö szerkezettel és tartalommal bír, meg—

egyező vonásuk, hogy a szokásos jubiláris dísz—

munkáknál tartalmilag jóval többet nyujtanak.

Az idősebbik testület __ a világ ma is fenn—

álló statisztikai társaságainak egyik legöregebbje __

a "Manchester Statistical Societyt'í) kiválóbb tag—

jai munkásságának ismertetésével és az egyesület nagyobb tudományos, gazdasági, kulturális .és tár—

sadalmi akcióinak elősorolásával festi meg a száz

éves mult történeti képét. Egyúttal azonban nem—

csak a helyi társadalomgazdasági élet mozgalmait

sugározza be éles lénnyel, hanem Anglia gazdasági és szociális evolúciójának, társadalmi (s tudomá-

nyos törekvéseinek körvonalait is megeleveníti. A

mű érdemes szerzőjének, Ashtonnak rövid előszava

után grólf Crawford and Balcarresnek bevezetője kö- vetkezik; a centenáris év elnöke kiemeli, hogy a

Társaság vezérelve száz esztendőn át a pártpoliti—

egyesületi

kai tendenciák teljes kikapcsolása és a legszigo-

rúbb, legtárgyilagosabb tudományosság volt. A mű

első fejezete Manchesternek az alapítás ideje (1833) előtti tudományos mozgalmairól s a Társaság meg-

alakulásáról emlékezik meg; Ashton ugyanitt ír az alapítók életéről és tevékenységéről is, míg egy ké- sőbbi fejezet Jevonsnak és a Társaság más jele—

seinek emlékét idézi fel. Egyébként a könyv többi fejezetének középpontjában rendszerint egy-egy fon-

tosabb esemény, társasági akció áll, s e köré cso-

portosul az egyesület és a tagok tevékenységének méltat-ása. Megemlithetjük még, hogy a kezdeti tö-

rekvések egyúttal az egykori Manchester elég sú—

lyos szociális helyzetére is jellemzők. Az eleinte kis

1) Megalakult 1833 szeptember 2—án, míg a

Mexikói Földrajzi és Statisztikai Társaság már

1833 április 23-án jött létre.

létszámú testület a halandósági táblák szerkeszté- sével, a vasútügy érdekében, a századközepi köz- egészségügyi vitás kérdések tisztázása céljából, a közoktatásügyért és más közérdekű problémák

megoldása szolgálatában kifejtett munkájával kap-

csolódott bele szorosan Manchester közéletébe. Az idevágó mozgalmakon kívül a mű a társasági te—

vékenység háttereként vázolja az ipari fejlődés kor- szakát, külön fejezetben foglalkozik a bankpolitikai problémák alakulásával, a mult század utolsó har—

madának történetével, a pamutipar .és a népességi statisztika ügyével és végül a huszadik század eseményeivel. A rapszodikus, de tanulságos fejezet—

sor végén az egyesületi élet jellemzőbb adatait is

egybegyűjtve találjuk meg. A szép könyvet az egye—

sület egykori négy kiválóságának (Heywood, Km)—

Shuttlcworth, Langton, Greg) képe díszíti,

A manchesteri jubiláris kiadványa

elsösorban a statisztika történetéhez becses adalék;

az 1909 óta működő egyiptomi ,,Kirzílyz' Közgazda—

sági, Statisztikai és Jogi Társaság" (Kairó) 25 éves fennállása alkalmából napvilágot látott könyv ezzel szemben kil'ezetten tudományos gyüjteménymunka jelleggel bír, mint az címéből "— ,,Bevezetés a gazda—

sági és jogi tudományokba" _ is kitűnik. A testes kötet önálló könyv formájában hagyta el a sajtót,

de egyúttal a Társaság ,,LtÉgypte contemporaine" c.

folyóiratának is kettős száma?) A mű bevezetője

megemlékezik arról, hogy a Társaság létrejöttét, lé—

tét és virágzását egyedül alapítójának, Found pasa).

hercegnek, a jelenlegi uralkodónak köszönheti. Ala—

pítója iránti háláját a társulat most eredeti ötlet-

tel, egyúttal okos gondolattal oly módon rótta le, hogy ezt a kötetet az uralkodó iránti hála jeléül ;!

trónörökösnek, Said hercegnek ajánlotta fel, azzal társaság

a céllal, hogy amidőn most nemzete kormányzására fokozatosan előkészül, a társadalmi tudományok—

kal, azok lényegével és néhány fontosabb kérdésé- vel e könyv által is könnyebben megismerkedhes—

sen. A szép cél érdekében a gyüjteménymunka a gazdasági és jogi tudományok lehetőleg mindegyi—

kéből hoz egy—két összefoglalóbb jellegű tanul-

mányt. A tanulmányoknak azonban nem az a fel- adata, hogy resume—szerűen kalauzoljanak végig az illetö tudományszakma egész területén, hanem fő'

leg bizonyos fontosabb szempontok kiragadásával, a módszerkérdésekhez fűzött reflexiókkal, tehát a szó szoros értelmében bevezetésszerűen, gondolato- kat ébresztő módon nyissák meg Egyptom jövő

uralkodója előtt a társadalmi tudományok világát.

A mű két szakaszra: az 1. gazdasági és a II.

jogi részre oszlik. Statisztikai szempontból termé—

szetesen az első rész nyujt többet; itt a [15—145.

lapokon nyert helyet Craig J. 1. ismert angol—

egyiptomi hivatalosstatisztikus ,,Statistics" c, szel—

1) 153—154. (1935 jan.-—febr.—i) szám.

3. szám.

lemes tanulmánya, mely ügyesen beillesztett pél- dák kapcsán a statisztika tudományos szerepével,

múdszerjellegével, ösi egyiptomi multjával,,feldol—

gozási kérdéseivel, felhasználási lehetőségével 5 fő—

leg a tudományos kutatómunka módjával és esz—

közeivel ismertet meg. Bár Craig tanulmánya a mű célkitűzéseihez híven egy pillanatig sem törek-

szik teljességre, néhány adatidezettel, egypár grafi—

kon e's egy gépkártya—minta bemutatásával tudo—

mányszaknnk elméleti és gyakorlati oldalairól mé—

gis kerek képet ad. A gazdasági rész többi fejezete:

Bresciani-Turroni: Közgazdaságtan és néhány idő-

szerű kritikai megjegyzés; Blanchard: Észrevételek

a gazdasági tanok történetéhez; Riccz': Mi is a

pénzüvgytudomány? Lévi: Az ipar és a kereskedelem;

Minost: A pénz- és hiteliigy; Waliab pasa: A me- dern Egyiptom: gazdasági és pénzügyi problémák.

Ezekben a eikkeikhen szintén találunk értékes sta—

tisztikai megfigyeléseket. Ugyanilyen keretek

közt és módon tárja fel a jogi tudományok isme- retkörét a II. rész tizenegy fejezete. A nemzetközi

szempontbol is figyelemreméltó könyv Craig angol-

nyelvű dolgozatától es egy jogi tárgyú arab cikktől eltekintve teljesen francia nyelven jelent meg s

néhány adatot a Társaság multjáról és jelenéről

is kőzread. Th. L. dr.

Robinet de Ctery: La Politigue douaníére de l'Allemagne depuis t'avénement de Capríví jusgutá nos jours (1890—1925).

Paris 1935. (Marcel Rít'iére) Xl %— 403 1. —— 17.

Tekintettel arra a vezető szerepre, amelyet a német vámegylet megalakulása óta Poroszország,

illetve a Németbirodalom az európai kontinens vámpolitikájában es ezzel az akkori egész gazda—

sági és hatalmi politikában a világháborúig két—

ségkívül betöltött, a német vámpolitikát tárgyaló

könyv mindenkor a német gazda-

ságtörténeti szférán túlmenő érdeklődésre tarthat számot. Fokozottan áll ez a jelen esetben, amikor francia szerző munkájával állunk szemben, aki azzal a franciáknál viszonylag eleg ritka tulajdon-

sággal rendelkezik, hogy a mult és jelen Német—

szorosan vett

országát, annak gazdasági életet, politikai viszo- nyait, társadalmi feszítő erőit kitünően ismeri és ily fegyverzet birtokában nemet kutatónak is be

csiiletére váló alapossággal hatol témájába, anel-

kiil, hogy ezáltal előadásának franciás könnyed—

segét elveszítené. Robinet de Clery emellett igyek—

szik az egyoldalú francia heállitástól mentes ma-

radni. Az 1890—1925. évek német vámpolitikájá-

nak megértetéséhez szerző szükségesnek látja munkájának igen szélesen felépít—ett történeti meg—

alapozását, melynek során behatóan ismerteti List hatását a német vám- politikára, valamint a Zollverein, majd az utóbbi elleni rövidéletű szarhadkereskedelmi vissza—hatás és a hismarcki vkorszak :ijhól protekcionista kiiikeresf Fichte és különösen

-——268——— 1936

kedelmi politikáját. A háború előtti német vám—

politikának, különösen a Bülow-féle 1902. évi ta-

rifának és e tarifa hatásainak részletes ismertetésm

valamint ezen éra gazdaságpolitikájának igen szi,—

gorú megítélése után a háborús kereskedelmi poli—

tika tárgyalása következik, melynek során főleg az osztrák—magyan—német vámuniós törekvések nyernek megvilágítást. A befejező részben a szerző

a versaillesi szerződés hatásait és az 1925. évi ne'—

met vámtarifát ismerteti, mely a német keres-

kedelmi politikának papiron még ma is alap- törvénye. Lényegileg persze a Németország és szomszédai között 1925 körül fennállott" vámpoli—

tikai helyzet, mely sok tekintetben hasonló volt a

háború előttihez, azóta tudvalevően óriási változá- sokon ment keresztül, amelyeket Szerző igen nyugw

talanitóknak tart. lt) változások rövid jellemzése

céljából br. Szterényí József ny. kereskedelmi mi-

*.iszterünknek az Interparlamwentáris Unió 1933.

évi madridi gyűlésén tartott előadása idevonatkozó részét idézi (376. l.]. Részletesen azonban már nem

megy bele az 1925 utáni időszak tárgyalásába, amit a történeti távlat hiányával indokol.

A könyv egyes részeiben érdekes statisztikai anyagot is találunk. A munkának a jelenleginél

szélesebb körű statisztikai

feltétlenül hasznos és a Szerzőnek a német kül—

kereskedelmi statisztikáról táplált kedvezőtlen vé—

leménye ellenére (373. l.) kétségkívül megoldható

lett volna. ) N. V. dr.

André Rónai: Bíographie des frontiéres politígues du Centre—Est Européen.

Étude politico géographidue consacrée á Phistoire des;

frontiéres. Edition de l'lnstitut des sciences poli—

tidues de la Société Hongroise de Statistigue, BuJapeSt. 1936, 140 l. — p.

A háború után az államra, annak területi és alátámasztása azonban

népességi tényezőire vonatkozo kutatások sokat

fejlődtek. A politikai földrajz mellett a geopoli- tika, mint új tudományág közelíti meg az állam—

problőmát eddig kevesse boncolt oldalrol.

Rónai András ily vizsgálaton alapuló értékes tanulmánya meglehetősen taposatlan iár,

amidőn KözépkeletEurópának vallási és nemzeti—

úton

ségi szempontból példátlanul elaprózott területén

a ,,Teufelsgürtel"—l)en az államkialakulások folya—

matának e szintetikus elemzésére, az országhatá- rok élettartam szerinti vizsgálatára vállalkozott. A

határok biográfiája nemcsak, mint újszerű téma

ragad meg, de, fontos és alkalmas stádium arra is.

hogy a háború utáni területrendezés esszerűtlen-

ségót világosabban demonstrálliassnk. lla eljön az ígazságosztás napja, sorsunk azon dőlhet

el, ybe tudjuk-e bizonyítani, hogy a békeszerződések

által vont határok földrajzi,

gazdasági stl). szempontból fenn nem tarthatók. A történelem arra tanít,

kai határok a

törvényeken erőszakot tenni nem lehet.

minel

természetellenesek,

hogy a természetes politiw legmaradandobhak, a természeti