Annals of the Royal Statistical Society 1834-1934

9. szám. -——801—

1934

darabolásával bekövetkezett népességi, kultúrális (színház) és gazdasági veszteségeket is. Szemlélh—et—

jük azt is, hogy egyes utódállamok ma nagyobb mértékben nemzetiségi konglomerátumok, mint a háború előtti Magyarország volt, A füzet, mely ez angol-német kiadás mellett francia—olasz kiadás- ban is megjelent, hasznos szolgalatot tesz a ma- gyar ügynek külföldön. Ugy véljük azonban, hogy

a felvilágosító nagy

demli, hogy nemcsak ilyen a'ánylag szerenyebb propaganda célja megér-

igényű munká 'a], hanem a hatvanéves fővárosról

mostanában megjelent szín-

vonalán álló, a legawatotl-abb szakemberek közre- működésével

gratikongyi'ijtemeny

késziilt s háborús niegesonkításun—

kat teljes tragikusságáhan, minden vonatkozásban kidomborító kiad hánnyal lépjünk a külföld elé.

E. 1). (In

Tóth Jenő: Agrárpotitíkai Útmutató.

Eugene Tóth : Guide (le politioue agraire.

Budapest, 1934. 144 l. —— 17.

Az általános gazdasági válság s ezen belül a inkább érezteti hatását abban az irányban is, hogy a köz- mezőgazdasígnak súlyos helyzete egyre

gazdasági és különösen az agrárpolitikai kérdé- sek iránti érdeklődés is egyre jobban megnöveke- dett. Mezőgazdasági politikánk irodalmában azon- ban mindezideig hiányzott egy olyan irányú munka, mely az agrárpolitika alapismereteit az

érdeklődő előtt

formában hozzáférhetővé tenné. Ennek a feladat-

aziránt nagyközönség könnyed

nak az elvégzésére *állalkozott a szerző, amikor

,,útmutató"-ját ,,a magyar agrárpolitikában" köz—

reboesátotta. Hozzátehetjiik mindjárt, hogy teljes sikerrel.

Magáról a könyvről ezenkívül nem sok mon—

danivalónk van. Meg van benne csaknem minden, amit egy ilyen lexikon-szerű munkától elvárha- tunk. A birtokpolitikai ké'désektől a kartelleken át az agrárollóig és a népszövetség mezőgazda-

FAKSZ—ig

akár kísérletiigyi intézményeink hálózatáig a me- sági politikai vonatkozz'isaitói a vagy zőgazdasági politikának esaknefn összes kérdéseit felöleli S mindezt tömör, di azért világos és köny—

nyed formában ismerteti nem felejtkezvén meg itt-ott az egyes kérdések történelmi vonatkozásai—

ról s néha a fontosabb irodalmi álláspontok fel- sorolásáról sem. Csak sajnálhatjuk, hogy a könyv terjedelme miatt egyes kérdések tágyalásával — s itt különösen a minket elsősorban érdeklő statisz- tikai vonatkozású fejezetekre gondolunk, —— szinte túl röviden végez s hogy talán éppen a rövid ségre való törekvés miatt még olyan fontos intéz-

mények ismertetése is kimaradt belőle, mint pl.

a tagosításé. S. 1. dr.

Annats of the Royal Statistícat 1834—1934.

Kiadtaa Királyi StatisztikaíTársaság. London, 1934. 3081.

Publíé par la Royal Statistíml Society. Londres, 1934.

308 pages.

Society

Európa legrégibb országos jellegű statisztikai társasága, a Londonban székelő ,,Royal Statistieal SocietyM 1834 március tölén alaku-Itt) és 1934 áp- rilis 17—én M— a földteke minden tájékz'nról a Nem- zetközi Statisztikai Intézet egyidejűleg megrendezett jubiláris ülésszakára Londonban egybegyűlt sta—

tisztikusok körében __A ülte meg százéves fennállá- sának ünnepét. A ritka jubileum arra ösztökélte a társulat jelenlegi vezetőit, hogy megirassák az első száz év történetét. Az igen szép kivitelű, tartalmas inti 'alainivet a százéves forduló után hagyta el Statisztikai illusztris elnökének, lord Mesteri of :lgra and Dunotlar—nak

a sajtót a Királyi Társaság

bevezetőjével. li bevezetőből kitűnik, hogy a könvv lt és a szép erednn'rnyekben bővelkedő mult meg- olsősoi'ban a társulat angol tagjai számára kés.

örökítésével a következő száz év küszöbén újabb és újabb kutatő—munkálatokra kívánja serkenteni a szigetország statisztikusait. A mű tartalma azon—

kontinensen s a tengeren túl is figyelmet érdemel; ugyanis anya—

ban nemcsak Angliában, hanem a

gának iissziállítöi, Bonar J., akinek tollából a leg—

régibb idők története származik, és a következö időszakokröl szóló fejezetek szerkesztője, Mrurrosty ll. WV. általános, magasabb szempontok figyelembe—

vételével csoportosítottz'xk az egyesületi elet tudo- mányos és adminisztratív eseményeit, Fejtegetéseik alapján az angol—szász statisztikai eszmea'i'amlatok története is megragadó erövel elevenedik meg az iolvasú előtt. Tudományos tekintetben a könyvnek főleg azok a részei értékesek, amelyek a 'I'ái'saság előadoiilésein végzett elmélyedö munka eredményei—

ről, folyót'íltűtltlk tartalmáról adnak számot; igen becsesek a Társaság legjelesebb tagjainak tudomá- nyos törekvéseit kegyelettel regiszt'áló tömör mon—

datok is. Ezekhez csatlakozik a könyvet díszítő néhány fénykép, melyekről ilIulllms-tol Edge—

wol'lh—ig az angol statisztika legnagyobb vezér—

egyéniségei pillantanak le t'íftltk.

A jubiláris díszmii első főfejezete ;1 megalapí- tás köriilményeiről emlékezik meg: az előzmé—

nyekről, köztük a ,,British Association for the advance of science" 1832/33—lmn létesített statisz-

1l A korábban létesült statisztikai társaságok részben feloszlottak (mint pl. az 182T/27—ben ma—

gántársulati jelleggel fennállott első ,,Statistical

Society of London" is), részben helyi jellegüek (így a ,,The Manchester Statistieal Society" is, mely 1833 szept. 2—án jött létre"). —— Európán kívül a leg—

régibb statisztikai egyesület a Mexikói Földrajzi és Statisztikai Társaság, mely 1833 ápr. 23—án ala- kult. — A Royal Statistical Society megalapításáról l. még M. Stat. Szemle 1929. évf. 222—223. ].

9. szám. — 802 — 1934

tikai szakosztályának tevékenységéről —— ahonnan meg. A rövid zárófejezetet követő függelék végül a Társaság megállapításának Ouetelet által is pro—

pagált gondolata származott —, az alapítóülésröl, az új egyesület első tanácsáról és kezdeti terveiről.

A következő fejezet a megindulás tíz livének (1834/35—1843/44) történetéről ad tanulságos ké- pet. Itt olvasunk a kiadványok (,,Tra-nsactions" és ,,Proceedings", 1838 májusától pedig a máig igen előkelő színvonalat képviselő ,,Journal") megindí—

tásáról s itt találjuk a szigetország túlnyomórész—

ben tiszavirág életű vidéki (helyi) statisztikai egyeA sületei ez évekre eső megállapításának történetét.

A könyv mindegyik nagyobb fejezetén végighúzó—

dik a belső szervezet fokozatos kiépítésének is—

ismertetése. Látjuk ebből, hogy a konszolidáció időszakában (1844/45—1863/(34) előtérbe lép a bi—

zottsági munkálkodás is. A kezdetben hivatalos statisztikai téren is élénkebb tevékenykedő társn- lat elméletibb jellegü működési területének jelen—

tős tágulása a következő periódusra, a fejlődés korára (1864/65—1883/84) esik. Az ezt tárgyaló fő—

fejezetben a statisztika 1869. évi helyzetét meg- világító tanulságos eszmefuttatással zárni az első félszáz év történelme. A második ötven évvel két

—— egyaránt negyedszázadnyi időszakra kiterjesz kedő —— fejezet foglalkozik. Az első szakisz (1884/85 1908/09) öleli fel az átalakulás éveit. Az eredetileg ,,Statistical Society of London" nevet viselő egyesület ugyanis 1887—ben új alapszabályt és ,,Kírályí Társaság" nevet nyert. Ugyanennek a korszaknak az elején, 1885 júniusában ülte meg a társulat (a királyi ház gyásza miatt egy évvel el- tolódott) félszázados emlékünnopét. Mint ismeretes, ezen az ülésen született meg (1885 június 24-én) a Nemzetközi Statisztikai intézet. A Társaság egyéb—

ként már előzőleg és utóbb is melegen ápolta nem—

zetközi kapcsolatait; ebből a körből kiemelhetjük az 1860. évi londoni Nemzetközi Statisztikai Kon- gresszus, valamint az Intézetnek az angol főváros—

ban megrendezett 1905, majd 1934. évi ülésszaka alkalmából kifejtett tevékenységét. Az utolsó törté—

neti fejezet az 1909/10—1933/34. évek elmélyedó munkálkodásáról ad számot; ez :a fejezet az angol- szász statisztika jellegzetes fejlődési irányzatához híven ,,a mennyiségtani módszer kora" címet viseli.

A közelmult ismertebb történetéből egyébként érde—

kesek a társaság tevékenységének kiterjesztését célzó akciók, különösen két új munkabizottság létesí—

tésef) — Minthogy a mű történeti fejtegetései Sdl'íll'l

csupán a Társaság legnagyobbja'iról emlékezhetett meg, ^az utolsóelőtti fejezet az angol statisztikai élet elhúnyt többi kiválóságának emlékét örökíti

1) L. a ,,Tanulmányi csoportról" M. Stat.

Szemle 1930. évf. 946. t., az ,,Ipari és Mezőgazda-

sági Kutató Szakosztályról'6 M. Stat. Szemle 1933.

évf. 691. l

a régi és mai alapszabályokat, továbbá a tisztsé—

gek egykori és jelenlegi viselőinek és a Társaság életében fontos szerepet játszó érmekikel és díjak—

kal jutalmazottaknak a névsorát foglalja össze.

Félszázaddal ezelőtt a Királyi Statisztikai Tár—

saság igen becses ,,Jubilee volume"—mal gazdagí—

totta a világ statisztikai irodalmát, melynek elmé—

leti és gyakorlati statisztikai tanulmányai pompás adalékot alkottak, sőt alkotnak ma is a mult szá—

zadvégi statisztika történetéhez. A mostani jubiláris munka nem ilyen általános tartalmú, hanem meg- elégszik azzal, .hogy egy csendesen munkálkodó tudományos testület zártabb hatókörű történetét örö—

kítse meg. Mint azonban a mű lapjainak végig- pergetése mutatja, a Királyi Statisztikai Tánsaság százéves működésének világviszonylatban is nagy a jelentősége. A könyv tehát méltó arra, hogy a statisztika történetét taglaló művek pole—án szorit—

sanak számára helyet. Th. I.. dr.

Salvatore Alberti: La mortalita antenatate.

(A születést megelőző halandóság. —— La moz- talite' prénatale.)

A .,Vita e pensíero" nevü olasz könyvkiadó társaság ki- adása.

Publie' par la Sociátc d'u'ditivn Vita e pensíero.

Milano, 1934. 15014 — p.

A demográfiai törekvések egyik legmodernehb iránya .a megszületés előtt való halandóság, vagyis az elvetélesek és a halvaszülete'sek statisztikájának vizsgálata. A születesi arány csökkenése miatt fo- kozott figyelemben kell részesíteni minden körlitv ményt, mely a születési arányt csökkentő hatású, azért a nemzetközi kongresszusok a haláloki nem—

zetközi nomenklatúra 'reviziói alkalmával a halva- születe's okának a születési lapra való felvételét szinten elhatározták és a lialvasz-üzleti'xs okára vo- natkozólag nemzetközi nomen—klalurát is készitet- tuek. Az államok nagyrésze, így Olaszország is. o határozatnak megfelelően a születési lapon most már megkérdi, hogy l'ialvaszületós esetén mi Volt az elhalálozás oka. A halvaszületés okára vonat—

kozó új statisztikai adatgyiites így azután méltán tarthat érdeklődésre számot s ezért is gyakoriak újabban a halvasziiletésekkel, elvetélésewkkel s azok okaival foglalkozó munkák,

Alberti új könyve .a mil/an ói kl in ikáin 1923 március elsejétől 1929 má i'acínsáig, tehát tt esztendő a lett egybegyűlt anyaggal foglalkozik.

De az eredményeket mások vonatkozó adataival is egybeveti. Alberti kiterjeszkedík valamennyi szüle—

tés előtt való elhalálozásra, tehát nemcsak az abor- tuszokra, hanem a halvasziiletésekre is. A szülés

előtt való h—alandóságot a terhessé—gek l7't%-ának találja, ami a vonatkozó irodalmi adatok határai (5% 'és 40%) között eléggé a akö'aeptielyen áll, mégi—s